Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-03 / 36. szám

meneKiet a Bexesmegyei Koziony iauj. evi db. szamanoz totta meg. A közgyűlés helyt adott a fellebbezésnek s a nyilvános házak számát négyre emelte fel. A közgyűlés többi tárgyatt az állandó választmhny határozata szerint helybenhagyta. A képviselőház az ex-lex-ben. Viharos ülés. - Saját tudósítónktól. A szenvedélyek vihara tombolt pénteken a Házban Az ex-lex beköszöntése felkorbácsolta a kedélyeket, nem csoda, ha semmire se jutottak. Mint egy megzavart méhkas ugy zsongott, zajgott a Ház, hiába csilingelt az elnöki csengő, hiába hangzott fel többszörösen az elnök intő szava, semmi sem volt képes lecsillapítani a feldúlt szenvedélyeket. Közvetlen tíz óra után mind jobban kaedtek gyülekezni a honatyák s hangos beszéddel vitatták a nap jelentőségét a folyosón. A szélsőbal Barabás Bóla köré gyülekezett, aki kezében a párt manifesztumával biztatgatta elvtársait. — Itt van az igazság — megrázva a manifesztum iratnyalábját — majd megítéli a nemztet ebből, ki az okozója a történteknek. Viharos helyesléssel fogadták Barabás szavait s mint akik már teljesen el vannak készülve a haditervvel, kedélyesen társalogtak tovább egymással. Apró reminiszcenciákat idéztek fel a Bánffy alatti ex- lex világból s összehasonlításokat tettek a mai ós az akkori állapotok közt. Á jobboldali folyosó szintén szokatlanul népes volt. Apró csoportokban élénken tárgyalták a helyzetet. De aki jól figyelte a beszélgetőket, láthatta, hogy a többség — talán véletlenségből, talán szándékosan — ismét pártárnyalataira oszlott fel. A volt nemzeti pártiak közt Szentiványi Árpád és Blaskovich Ferenc vitték a beszéd fonalát. Egy másik frakció Tisza István mellé húzódott, mig az ó szabadelvűek tömören együtt maradtak. Csak a két Andrássy gróf, Gyula meg Tivadar nem állapodtak meg egyik csoportnál sem, hanem ho! a néppárt, hol a két függetlenségi párt tagjait kapacitálták erősen. A folyosói vitatkozásoknak az elnök

1 csengő éles csilingelőse vetett végett. Zárt sorokban vonult be a szabadelvű párt s nemsokára tömve voltak a padsorok. Az ellenzéki padok is szépen megteltek. Zsongott-zsibongott még egy darabig a képviselők sokasága — azután megkezdődött az ülés. De a csönd alig tartott néhány pillanatig. Még a mult ülés jegyzőkönyvét sem hitelesítették, már felhangzottak a szélső balról a kiáltások a kormány elnök felé: — Törvénytipró ! Mondjon le ! A jobboldal viharos ellentmondásokkal replikázott s Apponyinak ugyancsak ráznia kellett a csengetyüt, hogy meghallgassák a jegyzőkönyvet. Amint a hitelesítés megtörtént, nyomban utána a kormányelnök szólalt fel. Csönd lett. Mindenki nagy várakozással nézett a miniszterelnök szavai elé. Mit fog mondani ? Széli Kálmán pedig egy jelentését terjesztette elő a közjövedelmek további biztosításáról és az állami kötelezettségek további szolgáltatásáról, kérve annak napirendre tüzesét, mert tegnap óta megállott a kormány gépezete. A kormánypárt egységes helyesléssel fogadta az előterjesztést, mire Szőcs Pál jegyző felolvassa azt, valamint az állami számvevőszéknek saját hatáskörében tett intézkedéseiről szóló rendeletét. De már erre megmozdult az ellenzék. Polónyi Géza, mintha villanyszikra érte volna, ugrik fel helyéből ós szót kér. Tiltakozik a jelentés ellen s tiszta alkotmánysértésnek deklarálja azt. Ugy van! Ugy van ! zúgja vissza a szólsőbali tábor s egymásután hajitja a kormányelnök felé kifakadásait: Törvénytipró! Alkotmánysértő! Mondjon le ! A szabadelvűek hatalmas tömege védi a pártvezért s harsogva zúg vissza az ellenzéknek. De Polonyi tovább korbácsolja a szenvedélyeket. .AZ előterjesztést úgynevezett szükségrendeletekkel való kormányzás kezdetének nevezi, mert csakis a felhatalmazási törvénnyel lehet joga a kormánynak a szükséges kiadásokkal ós bevételekkel rendelkezni. E kemény szavakat már az ellenzék percekig tartó tomboló lelkesedése követi s Apponyinak csak nagynehezen lehet a rendet ismét helyreállítani, hogy Polónyi folytathassa beszédét. Ez azonban csak olaj volt a tűzre. Mert Polónyi befejezte ugyan azonnal beszédét, de égő csóvát dobott a Ház asztalára. Dörgő hangon tiltakozott a jelentésnek még csak a tárgyalása ellen is és harsogva követelte, hogy a Ház elnöke adja vissza a jelentést annak, aki beadta: a miniszterelnöknek. Mint megsebbzett, tiltakozott ellene a jobboldal, de túlharsogta azt a szélsőbal ujongó helyeslése. A kormányelnök szólásra állott fel, replikázni Polonyinak. Már felemelkedésénél felhangzott az ellenzék viharzása : Törvénytipró ! Alkotmányszegő ! Mondjon le ! Menjen vissza Rátótra ! Széli Kálmán azzal kezdte, hogy tetteiért az országnak felelős, nem a kis sebbsógnek s tiltakozik ellene, mintha az osztrák 14.§-t akarná meghonosítani nálunk. Tovább nem mehetett. Az ellenzék viharzása mind nagyobb mórveket öltött, hiába való volt az elnök folytonos kérése, a csengetyü állandó figyelmeztetése, a jobboldal dühös mozdulása, a vihar nemhogy csillapodott volna, de nöttön nőtt. Széli Kálmán megütközve állt helyén. Történtek már hasonló esetek, de ilyenre még nem emlékezett, hogy őt meghallgatni semmiképp sem akarják. Néha, mikor a viharzás alábbhagyott, bele-bele kezdett beszédébe, de rögtön elnyomta azt az ellenzék tomboló zaja. Ment, ment egy darabig ez, de aztán ő is ki jött a sodrából. Azért is elmondja a magáét. Es hol a pártjához, hol a gyorsírókhoz fordulva beszélni kezdett. De beszédéből semmit sem lehetett hallani. Pedig ugyan erősen beszélt, mert rövid idő multán egészen berekedt. Végre belátta ö is, hogy ezt igy le hetetlen folytatni s bosszúsan intett az elnöknek, hogy nem képes beszélni. Erre aztán be is rekesztették az ülést. Az ellenzék zöme a folyósóra vonult ki, mig a jobboldaliak nagyrésze bennt maradt a teremben s az ott lévő függetlenségieket szidták, miért akasztják meg a tárgyalást. Röviden, velősen vágtak vissza ezek : — Ti vagytok az okai, nem mi. Mikor az ülést egy negyedóra múlva ismét megnyitották s Széli Kálmán szólásra jelentkezve felállott, újra megismétlődött a szünet előtti jelenet. Néhány szót még lehetett érteni beszédéből . . . — Megtámadtatott. Azzal vádoltatott, hogy alkotmányt sértett . . . úgyis mint képviselőt kötelesek meghallgatni ... a méltányosság . . . De a többi szavai már elvesztek az ellenzék zajában. A szélsőbal kórusban kiáltja: Nem hallgatjuk! Mondjon le! Apponyi nem megy semmire a csengőjével. Egyszer aztán mégis uagynehezen szóhoz jut, kijelenti, hogy most már erélyesen fogja a házszabályok legsúlyosabb szakaszait alkalmazni az engedetlenekre. Zugó óljenzéssel honorálja ezt a szabadelvű tábor, az ellenzék pedig ovatosan más taktikához folyamodik. Amint a miniszterelnök beszólni kezd, lassú zsongás támad padjaikban, mely hol erősebben, hol lassabban hullámzik Közbe-közbe folytonosan felhangzik a monoton kiáltás : Mondjon le! A kormányelnököt ez most még jobban zavarja, mert szavait igy sem lehet érteni. Elhallgat s keresztbe font karokkal néz farkasszemet az ellenzékkel. Apponyi feláll az elnöki szókben s ugy keresi a zajongókat. De hiába. Hallja a hangokat, de nem tud eligazodni. Tompán zugnak fel azok hol itt, hol ott. A kormányelnök dühösen hátat fordit az ellenzéknek, majd gondol egyet s a gyorsírókhoz ós — a többséghez fordulva elmondja, amit mondani akar s azzal leül. Egyetlen szót nem lehetett hallani belőle. Zúgó éljenzés kél erre a jobboldalon, mig a szélsőbal harsogva Hoch-ol ! Most Komjáthy Bóla áll szólásra. Egyszerre csend lesz. 0 is azt tartja, hogy a jelentés beleütközik alkotmányunkba. De hogy érdemlegesen elbírálhassák, kéri a Házat nyomassa ki ós osztassa szét. — Hiszen ón is ezt kértem ! jegyzi meg Széli Kálmán. Beöthy Ákos a szélsőbal harsogó éljenzése közepette a Ház feloszlatását kéri. Holló Lajos indítványozza, hogy ne tűzzék napirendre a jelentést, B a r t a Ödön pedig azt indítványozza, hogy a jelentést a költségvetés letárgyalása után tárgyalják. Mindnyájan egyetértenek azonban abban, hogy a jelentós alkotmányellenes. Polonyi Géza félreértett szavainak kimagyarázásáért kérve szót, most már tovább megy ós a királyi jogokat is sértőnek mondja, ezt zugó helyesléssel kíséri szavait az ellenzék, mely fokozódik akkor, midőn Ugrón Gábor stentori hangon dörgi, hogy fogyatékos közjogi tudásunak kell lennie annak, aki e jelentést beterjesztette. Az állami számvevőszéket nem szabad belevonni ily dolgokba. Belevonása összeesküvés a kormánnyal. Különálló testület az, mely ellenőrzi a kormányt, de arra nincs hivatva, hogy a törvényhozást is ellenőrizze, sőt pláne leckéztesse. Viharos zugó éljennel felel rá az ellenzék. -1. kormányelnök nem hagyhatja szó nélkül ezt a vádat. Feláll, hogy védekezí en. De talpra áll a szélsőbal is. A zugó vihar ismét kitör. A miniszterelnök sehogy sem kópés szóhoz jutni. Egy darabig türelmesen áll, majd mérgesen kiált az elnök felé: — Nem beszélhetek, tessék rendet csinálni. .txpponyi feláll az elnöki székben s hosszan kémleli, kik zajongnak a szélsőbalon. De nem képes megállapítani, dacára, hogy a kiáltások egyre tartanak. A magas elnöki emelvényről nem láthatja a szélsőbalt egészen Sáko sí Viktor beáll az elnöki emelvény sarkába s onnan zajong. Apponyi hallja a hangot, de nem tudja, honnan jön. Nagy derültséget kelt e jelenet. Egyszerre feláll K u b i k Béla, hogy a házszabályokhoz szól. Eláll! Eláll! zúgja a jobboldal. Halljuk ! Halljuk! feleli a szélsőbal. Kubik sokára leül. Széli Kálmán áll, nem képes szóhoz jutni. Az ellenzék zajongása egyre tart. Egyszerre mintha egy hang kiálltott volna le a karzatról. Erre teljesen felboml k a rend. Mind a középre tolulnak. Az elnök most már képtelen helyreállítani a rendet, az ülést felfüggeszti. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Budapest, május 2. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház szombati ülésén napirend előtt Kossuth Ferenc és Holló Lajos kérnek szót. Kossutn pártja folytonos éljenzése közt kijelenti, hogy az alkotmányosság megköveteli, miszerint a kormány mondja meg a nemzetnek, hogy miért akarja a katonai javaslatok keresztül erőszakolni. Öt gyermekkorában viselt várfogsága, 43 éves hontalansága ós fogadása, melyet gyászosabb napon tett, állították az ellenzéki eszmék élére. Pártja magatartásának megváltoztatását ne várják, mert életkérdés ez most ós kötelessége ezt tovább folytatni ugy a házban, mint az országban. Ha a kormány a törvényes térre lép és megkezdi a költségvetés tárgyalását, pártja abbanhagyja az obstrukciót, ellenkező esetben tovább küzdenek. (Éljenzés.) Széli Kálmán kijelentette, hogy a kormány nehezen vállalkozott a katonai javaslatokra, de kötelességének tartotta gondoskodni az ország védelméről. Ha a kisebbség előtt meghajolna, ez veszedelem lenne az alkotmányosságra. — Ö nem ütött csorbát az alkotmányosságon. — Lemondását illetőleg kijelenti, hogy amig bir ja a korona és a többség bizalmát, addig helyén marad. Azon elvről, melyért harcol le nem mond. (Percekig tartó taps a jobboldalon. Andrássy és Tisza István gratulálnak.) Holló kifejti, hogy az ellenzék az ország többségét képezi. Az exlexet a kormánynak kótelessóge lett volna elkerülni. (Tetszés a szélsőbalon.) Ezután szünet következett. Szünet után Visontai kétszínűnek mondotta Barta Ödön tegnapi eljárásátEgyik oldalon a nemzeti jogokért harcol, népszerűséget keres, a másikon a kormánynak menekvő utat nyit. Barta Ödön aljas rágalomnak, alaptalan gyanúsításnak nevezi Visontai vádját. Vísontaí fenntartja állítását. Az ülés tovább folyik. Képviselők lovagias ügye. Budapest, május 2. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén törtónt összekoccanásból kifolyólag B a r t a Ödön provokáltatta Vísontaí Somát. Barta segédei Komjáthy Béla ós Tóth János, Visontaió L o v á s z y Márton ós N e 3 s y Pál. A Kossuth-párt ma estére ez ügyben bizalmas értekezletet hívott egybe. Ugy hírlik, hogy Vísontaí a pártból kilép. ÚJDONSÁGOK A munkások ünnepe. Tüntető körmenetek a megyében. Csabán. Csendben, rendzavarás nélkül folyt le a munkások ünnepe. Reggel nyolc órakor 4—500 főnyi munkáscsoport, leányok és férfiak, vonult ki a régi sörház előtti térre, ahol elsősorban elénekelték a munkásindulót, majd Szabó Jánost ideiglenes elnöknek, S p i t z e r Frigyest pedig jegyzőnek választották. Ezután C z i n n e r Hermán beszédet intézetta munkásokhoz a nap jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi szociáldemokrata párt, melyhez a mai gyülekezet is csatlakozni kiván, csakis a törvény keretén belül kivánja céljait megvalósítani. Nyugodt ós minden frázistól mentes higgadt beszéde általános tetszést keltett. Végül felhívta a munkásságot, hogy mindennemű rendzavarástól tartózkodjék. Utánna P á 1 Sándor, majd S p i t z e r Frigyes szavaltak. Az előbbi által előadott költemény erős indulatu, fékevesztett tenorja egy csöppet sem állt arányban az ünnepi szónok tárgyilagos, higgadt beszédével. A hatóság részéről S z t r a k a György főszolgabíró ós Hrabovszky rendőrbiztos voltak jelen. Gyulán. Már napokkal előbb vörös plakátok hirdették, hogy a gyulai szocialisták május 1-én tüntető körmenetet rendeznek. Szép, verőfényes idő kedvezett a terv kivitelének s a kora reggeli órákban nagy tömegekben gyűltek össze a Göudöcs parkban, hol három szónok beszédet mondott az elvtársakhoz. Fúvózenekar kísérete ós egy vörös zászló előlvitele mellett indult meg a menet, mely a csatlakozó tömegekkel folyton folyvást szaporodott. Miután a tüntetést nemzetközi szocialisták rendezték, nagyon természetes, hogy a hömpölygő emberáradat a francia forradalmi dalt énekelte. Dicséretükre legyen mondva, semmi kihágást sem követtek el, hanem komoly magatartással vonultak végig az utcákon, a Fehér-Körösön levő duzzasztóhoz. Itt a gyulavárii elvtársak csatlakoztak hozzájuk. Evés, ivás, vidám mulatozás ós szavalatok hallgatásával töltötték el az időt. A menetben különösen nagy számban vettek részt az asszonyok, kik fanatikus gyűlölködéssel emlékeztek meg az „urakról", mint a szegény nép sanyargatóiról. A gyulai elvtársak között persze nem hiányzott K e r e z s i Mitru sem, az ujabb időben gyorsan hírnévre kapott kétegyházi agitátor, kinek a budapesti izgatók teljesen megzavarták a fejét. Orosházán. A szocialisták táborába tartozó munkások közművelődési népkörük zászlaját május elsején avatták fel a kör helyiségének udvarán, a zászló szine vérvörös, rajta „Munkások egyesüljetek" felirat van. Az avatás ünnepén több beszéd hangzott el. A munkások e zászlóval tüntető körmenetet akartak tartani, de ezt a hatóság nem engedte meg. — Vasárnap Klárik Ferenc, a volt szocialista képviselőjelölt lent járt Orosházán s beszédet mondott, de még hivei is megütköztek azon. — A munkászavargásokhoz. Kétegyházáról a kirendelt katonai erőt még nem hivták vissza. Dr. Nyisztor Adorján kir. vizsgálóbiró sorra hallgatja ki a kolomposokat és ezek száma meglehetősen nagy. — Békésen a zajongó munkásnép a jobbik eszére tért, belátva azt, hogy erőszakoskodással csak sulyosbitja saját ós családja helyzetét, mert összeütközésbe jöve a jogrenddel, még büntetés is vár reá. Csütörtökön ós május elsején csend volt