Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-01-04 / 2. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 2. számához. vagy hímzett papucs sokkalta tetszetősebb volt, mint a mai sem uri, sem parasztos szedett-vedett divattalan viselet. A kiállított tárgyak közül különösen a törülközők ós teritők tűnnek fel ugy tartós előállításuk, mint harmonikus színezésük által. A m?grendelök között gr. Apponyi, Zichy Lívia grófnő, Andrássy Gyula gr. és Bubics nagyváradi kanonok, a későbbi kassai püspök nevével találkozunk. Az első bemutató jól sikerült ugy annyira, hogy Kemény br. ankori kereskedelemügyi miniszter a csabai népipar fejlesztése végett egy kendertörő gépet — mely ma valahol a városháza padlásán pihen — s a felséges aszszony — Erzsébet királyné — által ajándékozott egy szövőszók mellé még két szövőszéket adott, s az uj szövőszéken való dolgozást egy Késmárkról kiküldött szövőmester által ígérte betanittatní. Ez nagy vívmány volt, mert az uj szövőszé kek 120, 140, ós 180 cm. szólesek voltak, mig a Csabán eddig használtak 80 cm. szélesek lévén, alkalmatlanok voltak arra, hogy szélesebb szövetet állítsanak rajtok elő, s a több keskeny darab összetoldása a szövet értékét csökkentette. Az uj szövőszékek, melyek gyorsvetólővel és borda ládával voltak ellátva, csakhamar meghódították maguk számára a csabai szövőszéket ugy, hogy 1882-ben már 25 ily rendszerű szövőszéken dolgoztak a csabaiak, s a békéscsabai szővőiskola ismertté válik nem :sak az Alföldön, de az egész ország Dan, s az itt készült torülkü.:ök, katrincák abroszok és asztalkendők, ugy a függönyök is keresett cikké válnak. Husz nö vendóke van az iskolának, közöttük Fábiánaé, a szabadkai ipariskolai tanárnó is. A növendékek száma folyton folyvást szaporodik^ így a tömeges megrendelésnek eleget tenni képes. Most a megrendelés csakúgy özönlik ! Az előállított tárgyak közt nagy a választók. Színes abroszok, kredenc ruhák' törülközők, katrincák, butorvédő kendők, nyári paplanok, gyapjú függönyök, futó szőnyegek, ruhaszövetek, kosár és szakajtó kendők, konyharuhák készülnek. Az iskola legjobb uton volt arra, hogy az országban már fennálló szövószetek közt első helyet foglaljon el. A készítményei mind olcsóbbakká válnak, természetes, hogy ehhez képest a rendelés tömegesabb, a kereslet nagyobb. A békésmegyei gazdasági agylet által 188-4-ben okt. 12. rendezett kiállításon általános feltűnést kelt a szövószeti osztály s Léderer Sándor 760 frtos megrendelése az Országos kiállítás sorsjátéka számára, fényes bizonysága a szövetek értékes voltának. A kiállítási érmek igen nagy részét a szövött tárgyak készítői nyerték el, nóvszerint: Hajóssy Nelli, Trollán Mariska, Adarnik Emilia, Pataj Erzsébet, Haán Gizella, Podsztrelen Ilonka, Adamik Janka, Mandl Jenny, Zsíros Mihálynó és Kiss Ilona. Még fényesebb eredményt ért el az iskola az 1885. évi országos kiállítás alkalmával. Az összes fővárosi lapok valóságos hymnusokat zengenek róla s az egész sajtó osztatlan elismeréssel adózik a csabai népiparnak. A sok közül egyik legtekintélyesebb lapnak, a Budapesti Hírlapnak ide vonatkozó cikke, melylyel a többiekkó tartalomra teljesen egyezik a következő : Amint belépünk a háziipari osztályba, ízléses szövött kelmék drapériái közt ez a felhívás tűnik szemünkbe : Békéscsaba. Már a nőipar kiállításon is feltűnést keltett azzal a sok mindenféle szövettel, ami az ottani parasztnők keze alól karül ki. Akkor még tisztán házi használatra szőttek az asszonyok, ma már a népnek jövedelmi iparágát képezi a szövés. A nőiparkiállitáson ugyanis ezek a szőtt munkák Erzsébet királyasszonynak figyelmét is felkeltették s a felséges aszszony szövőszéket ajándékozott a csabaiaknak. A csabai úriasszonyoknak, kik kezükbe vették a dolgot, az eddig tisztán magánjellegű háziiparból sikerült kereseti forrást teremteni a népnek, A szövőszékek kezelésére szegénysorsu, jobbára polgári osztályhoz tartozó fiatal lányok taníttattak be. Ezek képezték a most kiállított tárgyak legnagyobb rés ót és legszebbjeit. Láthatunk olyan tárgyakat is, melyeket parasztasszonyok szőttek. Ezek sokkal szembeötlőbbek, rikítóbbak; mintáik, melyek többnyire vörös és kék színben készülnek, úgyszólván rákiáltanak az emberre, de kevesebb bennük az izlés. Többnyire asztalkendők, törülközők, vállkendök készülnek ebből a holmiból, de alkalmasok sok egyébre, p. o. ruhaszövetre is. Legjobb bizonyság erre az a festői összeállítású parasztöltözet, meiy a békéscsabai kiállítás bejáratánál látható s Pálmai Ilka számára készült-A ruha áll egy rózsaszín selyem szoknyából, melyet bőráncu bori ló föd. A bori tó krém színű ós aranyszálakból szőtt kelméből készült, sűrű ós áttört mintázattal. A szoknyát alul széles szegély disziti,szintén szőtt kelméből, króm ós aranyalapon bordo mintával. A rövidujju derék rózsaszín selyem, egy a borító szövetéből készült kendővel átkötve. Kiegésziti az öltözetet egy csomó piros szalag, melyek vókonyabbja a kikandikáló csipkeingujjba van behúzva, szólesebbje a hajba fonandó. Szembeszökő, hogy ezen csoportban a rongyszőnyegtől az aranyszálakkal átszőtt selyem szövetig minden feltilálhitó. Asztalteritők, szőnyegek, ágyteritők, ablakfüggönyök, kendők, ruhák sőt bútorok is vannak kiállitva, melyek házi fonatból, cérnából, selyemből készülnek szebbnél szebb mintájú beszövésekkel. Látunk másfél méter szélességű suplika munkával szőtt szőnyegeket ; látunk mintákat, melyeknek színe fonákja egy. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi csabai kiállítást a volt női iparkiállítás alkalmával Csabáról felmutatott iparcikkek kiállításával, önkénytelen be kell vallanunk, hogy a csabaiak rövid pár óv alatt oly óriási haladást tettek, mely dicséretükre válik. A kiállítást megtekintették az uralkodóház összes tagjai; a boldogult Rudolf trónörökös nejével és Vilmos koronaherceg (most II. Vilmos császár) nejével együtt több izben felkeresték a kiállítást s nagyobb bevásárlásokat tettek. Többi között öt csabai szőttes paplant a meg akkor gyermekkorban levő fiatal hercegek számára. Sándor bolgár fejedelem is nagyobb rendelést tett. a szőttesek kelendőségét mi sem illusztrálja jobban, mint a rendelők száma és kiléte. Az uralkodóház tagjain kivül a következők szerepelnek, mint megrendelők : A portugál nemzeti ós a zágrábbi horvát muzeum, Oston esquir Londonból, Bilhauer Oszkár Aachen, Poszkovszki Leo ós báró Kulman Krakkó, Comandinger követségi attaché, a nemzeti színház részére bútort Paulay, a kiállítási bizottság a sorsjáték számára egy garnitúra bútort s más tárgyakat, Komócsy József egy másikat, kettőt a nemzeti szinhái igazgatósága, Blaháné egy pár suplika munkájú függönyt, ir^'.iay Ilka selyem ruhát, Széchenyi Pál ós Degenfeld grófok, Bercsényi Béla ós Komócsy József selyemkendőket, egy steyer kereskedő cég HAgy bútorszövet rendelést tett. A kiállításon a szövőnők közül érmet nyertek: Löwy Jenny, Haán Emma, Zelenyánszki György né, Zahorán Györgynó, Uhrin Mihálynó, Kiszely Erzsébet, Miklya Z. Györgynó, Griet s T. Mihálynó, Kesjár Aradszky Ilona, Wagner Krisztina, Podhradszkynó, Pataj Ándrásnó, Huszár Pálnó, Such Jánosnó, Csulik Mária, a polgári leányiskola, Belanka Judit, Kovács F. Jánosné, Vidovenyecz Jánosnó, Mekis Györgynó, Botyánszky Jánosnó, Löwy Lina, Gyuricza Judit. Kacsán B. Andrásné, Ambrus Ilona, Gajdács Györgynó, Pataj Mihálynó, dr. Stiaszninó, Csjernyik Jánosné, Botyánszky Erzsébet, Kocziszky Mária, Dohányos Judit, Weisz Veronka, Zahorán Pálnó s a nöegyletek dicsérő oklevelet, Kesjár Erzsike ezüst érmet. Jogosult panasz. Kétségbeesetten szaladott be egy jóképű, de külömben elég lenge ruházatu gyerek a rendőrséghez s lélekszakadva, kérdést sem

1 várva kezdett panaszkodni . - Gyűjjenek hamar, az utcánkban borzasztó nagy verekedés van. - Hát aztán kik verekednek? - kérdezte a biztos rendithetetlen nyugalommal é§ tapintattal. Apám, oszt egy másik ember. - Mióta tart a dolog ? - Régen, van mán egy fél órája - Hát miért nem szaladtál akkor már hamarább segítség után ? - Miér? - hökken meg a gyerek. - Mert eddig a p á m ü t ö 11 e az embert, de most mán az kerebedett a tetejibe ! . . INNEN-ONNAN Eset a csizmával. A tanyai magyarnak a lába kikérezkedett már a csizmából, tehát bejött a városba egy uj lábbeli irányában. Sokáig őgyelgett a csizmadiák között, mig végre is megvásárolt egy pár kordovánt s aztán elment egyik depóba áldomást inni. Itt esett meg aztán vele az, hogy mig a jóféle törkölyt szürcsölgette, a háta mögé letett uj csizmát elemelték. A tanyai, mikor nagysokára rájött a dologra, majdnem sirva fakadt s szaladt egyenesen a városházára, ahol a rendőrségnél elmondta a dolgot. - Csúnyaság, hogy ilyes valami is megtörténhetik az emberrel a városban! - Milyenek voltak a csizmák ? - kérdezték. A tanyai megvakarta a fejebubját s gondolkozott. - Hát fáin bőrű, hosszú szárú, patkó is vót rajta, oszt ha lipkedött benne az ember, hát szépen nyikorgott. A tisztviselő annak rendje és módja szerint jegyzőkönyvet vett fel az esetről, amelyet aztán oda tett a polgártárs elé, hogy írja alá. - Há; a miről jó? — kérdezte megütődve a magyar, vonakodott kezébe venni a pennát. - írja kend alá panaszának a nevét, mivelhogy ez igy szokás. - Én ? - válaszolt a tanyai. - Nem akarom irásra vinni a sort. mert ha becsületes ember vitte el a csizmámat, az úgyis visszahozza, ha pedig tolvaj lopta el, nem használ annak a t é n t a se! Szemet-szemért. Bajusztalan, szép szál tanyai legény áll meg a biztos előtt, erősen elszontyolodva. - No, mi a baj, komám ? - kérdezi tőle barátságosan a biztos A legény mutató ujjával odabök az orra alá s nagyot lélekzelve, kimondja a nehéz szót: — A bajusz . . . Azután pedig elbeszéli töviről-hegyire a dol1 got. Többen voltak együtt s eláztak a karcostól. Akkor az egyik komája, látva az ő borközi állapotát, azt mondta, hogy adja el neki a bajuszát egy ; koronáért. Hoci a pénzt, komám ! - szólottam t mert erősen bevoltam rúgva, engedtem, hogy borotvával | levágja a bajuszomat. Aztán csak reggel vettem észre a dolgot, mikor pödörni akartam, de csak üres helyet találtam. Nincsen se feleségem, se vagyonom, csak a bajuszom vót, hát büntessék meg a komámat érte ! - Hát aztán mit gondol, mire lehetne a komáját büntetni ? - kérdezték mosolyogva. A legény arca hirtelen kiderült s egész vágyakozva mondotta : — Borotváltasssa le neki is — a f e j é t ! . . 0j évi tisztelgések, A vármegye székhelyeA hivatalos világnak egyik legfőbb ünnepe az uj év ; testületileg, tömegesen keresik fel a hivatali főnököket, hogy szerencse kivánatikat előttük kifejezzék ; viszont ezek biztosítják alárendeltjeiket jóindulatukról, s ezzel a sablonnak elég van téve. Néha azonban megesik, hogy az ilyen újévi tisztelgések alkalmával fontosabb nyilatkozatok is tétetnek, melyek bepillantást engednek a jövő terveibe ós esetleges alakulásaiba. * A hivatalos tisztelgéseknek nem nagyon kedvezett Gyulán az időjárás, folytonosan parmetezett az eső, nedvessé, sárossá, téve az utakat s feszélyezve a tisztelgőket, kiknek nagyobb része gyalog kénytelen járni. A vármegye tisztikarát Fábry Sándor dr. alispán vezette Lukács György dr. főispánhoz. Rövid beszédben fejezte ki előtte azt tv tiszteletet ós ragaszkodást, mellyel a*.*mélye iráűfc a jelentékenyen megfogyatkozott tisztikar yiseltetik. A főispán hasonló rövidséggel válaszait, biztosítva a megjelnteket jóindulatáról, és elismeréssel emlékezve meg a múltban tanúsított működésükről. A pénzügyigazgatásig személyzetét Csák György kir. tanácsot' p. ü. igazgató vezette, szívélyes, keresetlen szavakkal fejezte ki mondani valóját, különösen hangsúlyozva azt a nagyrabecsülést, mellyel a főispánnak nemcsak szem. !ye iránt viseltetnek, hanem önzetlen munkásságát és működését is méltatják. Lukács György ^ok közvetlenséggel válaszolt, sremónyét fejez te ki, hogy miként a múltban, ugy a jövőbe: is mindig megtalálják azt az alapot, mely nem csak a köznek válik hasznára, hanem egyúttal alkalmas arra is, hogy az egyipás iránti kölcsönös rokonérzést erősbitse. Gyulaváros képviselőtestülete Dutkay Bóla polgármester vezetésével tisztelgett. A polgármester egyszerű rövidséggel tolmácsolta az újévi jókivánatokat, kérve a főispánt, hogy a jövőben is azzal a jóin dulattal istápolja a város érdekeit, amikónt eddig tette. Hálás szavakban Jemelte ki, mennyit köszönhet Gyula városa Lukács György jóindulatának, kinek önzetlen buigólkodása tette lehetővé, hogy rövid idomulva a pénzügyi palota ós a gimnázium építéséhez hozzá fognak. A főispán biztosította a polgárságot, hogy Gyula város jólétének emelése ós érdekeinek előmozdítása különös gondoskodásának tárgya s szeretettel viseltetik az iránt a város iránt, mely neki is otthonául szolgál. A vármegye tisztikarának az alispánnál való tisztelgése különösen barátságos jellegű volt. Dr. Deimel Sándor főjegyző lendületes szavakban, a nála megszokott tartalmassággal méltatta azokat a mélyreható változásokat, melyeket a közigazgatás egyszerűsítése révén a kormány megvalósítani szándékozik. Kiemelte, hogy ezeknek a reformoknak előkószitósóben Fábry Sándornak is van része, s éppen azért abból az elismerésből, mely őt működésénél fogva megilleti, egy kis rész a tisztikarra is esik, mely őket büszkeséggel tölti el. Fábry Sándor dr. utalva arra a kitüntető bizalomra, mellyel személye iránt a kormányelnök, ki egyúttal belügyminiszter is, viseltetik, nem habozik kijelenteni, hogy ezt a bizalmat első sorban a vármegye hivatalnokainak köszönheti, kik feladatukat mindenkor lelkiismeretes kötelessógtudással teljesítették, s az a minden kívánalomnak megfelelő közigazgatás, mely Bókésvármegye adminisztrációját oly előnyös színben tünteti fel, szolgált okul rá, hogy a belügyminiszter a reformok előkészítésénél az ő munkásságát is igénybe vegye. 7artozik azonban kijelenteni, hogy a vármegyei pénztárak államosításaQ a reformok csak első láncszeme, s röoid egymásutánban fognak következni: a közegészségügy államosítása, melynek előmunkálatain már nagy serénységgel • dolgozt a!', továbbá az árvaszékek müfiöaesfhirk teljesen uj alapokra fekteti s \ s ocgiil a tulajdonképeni közigazga-, t ulamositása. . z a!i- pánnál tisztelgett m g az állami főnök a megye kötelékéből átlépett számvevőkkel együtt a teljes hivatalnoki karral íelent meg, hogy bemutatkozzanak az alispánnak, ki ezentúl a pónzügyigazgatóval együttesen fog rendelkezni a számvevősóggel. Kiss tartalmas beszéde után Fábry Sándor örömmel üdvözölte a számvevőség tagjait, s annak a reményének adott kifejezést, hogy együtt működésűk a legjobbat fogja eredményezni. Csák György pénzügyigazgatónál a pénzügyigazgatóság személyzete tisztelgett. Somossy Zsigmond h. p. ü. igazgató szívből fakadt szavakkal biztosította Csákot, hogy amikónt eddig, ugy ezután is azzal a szeretettel ragaszkodnak személyéhez, melyet irányában mindig éreztek. Csák az ő keresetlen, egyszerű modorában köszönte meg tiszttársai szives megemlékezését, különösen barátságos istenhozottal üdvözölte a vármegyétől átjött számvevőket, kiknek nevében Bandhauer György jelentette ki, hogy tehetségükhöz képest igyekezni fognak uj állásukban a hozzájuk fűzött várakosásoknak megfelelni. Legutolsónak a törvényszék familiáris tisztelgéséről emlékezünk meg. Nóvák Kamill elnök a hivatalos fesz mellőzésével lakásán fogadta a birói és jegyzői kart, kiknek nevében V. Szakmáry Arisztid néhány szívélyes szóban fejezte ki jókivánatait. A törvényszók érdemes elnöke nagy előzékenységgel teljesítette házigazdai kötelességeit, kijelentvén, hogy vendégeit ugy tekinti mint jóbarátjait, kiknek látogatása őt szerfölött megörvendezteti ; és szerencséjének tartja, hogy olyan birói ós hivatalnoki karral szolgálhat együtt, melynek minden egyes tagja át van hatva a legnemesebb kötelességórzettől. Dal a hétről. Már a fariang víg világa Nem sokára beköszönt. Hoz magával száz vigalmat, Hoz magával bálözönt. Karnevál kíséretében Ott a jó kedv, a derű . . . Karnevál kíséretével Együtt lenni nagyszerű. Annyi bál és annyi estély, Hangverseny és vigalom Valamennyit rendbeszedni: Hosszú lenne a dalom. És olyan jó táncos, akit Lásson minden bálterem, Esküvel merném fogadni Olyan táncos nem terem. Rózsaszín bál és fehér bál,.'' Az Békésen, ez Cjábán Ott a sok láity~rózsaszinbe, {tt fehérbe mulat ám. Még a régi jó időkben Nem volt színes vigalom : Most lila, zöld, sárga bálban Lesz mulatni alkalom. Jön Csabán a gazdabál is ; Jó Berény is csak mulat És Gyulán királyné-estély, Ott lesz'még csak hangulat. Fényes műsor, fényes estély, Szép leányok és a tánc . . . Ki csodálja, hl fonódik Az a rózsaszínű lánc Összevéve igy mi nálunk Vaj' ki lenne szomorú ? Minden emberfia vigad, Kiskorú és' nagykorú. Divatárus és szabónő Egyre árul, egyre var . . . S a farsangi váltók árján De sok bankot felzavar. No de erről szó se legyen . . . Most csak várjuk Karnevált S üdvözöljük klakkal, frakkal Napi rendjét: a sok bált. Üdvözöljük, hogy ha eljön, És sirassuk, hogyha megy . . . Mert a bálokból mi nálunk Egy napra jut csupán -egy! Barangó. ÚJDONSÁGOK. — A közigazgatási bizottság. Bókésvármegye közigazgatási bizottsága január havi ülését e hó 12-én tartja Gyulán. — A vármegye pénztárainak átadása. A vármegye életében n agy fontosságú cselekmény vette kezdését pénteken dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, K e 1 1 e r Imre ós 0 i n c á r Adolf megyebizottsági tagokból álló küldöttség számolja át az állami közegeknek mindazokat az alapokat és pénztár akat, melyeket eddig a vármegye maga k ezelt. Nóránt István m. kir. adótárnok ós Simon Imre ellenőr körülbelől 2 héten át az átvétellel lesznek elfoglalva, s ebben segítségükre van Bandhauer György volt főpónztárnok is, ki minden egyes kórdésbeu ki-