Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-12 / 21. szám

állítva a legújabb kisipari gépek és szer­számok, melyeknek sorozata időről-időre változik, ugy, hogy minden iparágra rákerül a sor. Ezt a kiállítást hetenkint három este és vasárnap délelőtt teljes üzemben mu­tatják be. Előleges bejelentés alapján az iparosok a magukkal hozott anyagot kí­sérletképpen a gépek használása mellett földolgozzák és igy költségek ós kockáztatás nélkül meggyőződhetnek valamely gép, vagy eljárás célszerűségéről ós arról is : jó-e a kísérletképpen magukkal hozott anyag ? Áz iparfejlesztési intézetben óvről-óvre négy mestertantolyamot rendeznek, amelyek szakavatott tanítók elméleti ós gyakorlati előadásaiból állanak. így például van tan­folyam a cipészek számára, mely 6 hétig tart ós az épületasztalosok számára, mely 8 hétig tart. Ösztöndijak után gondoskod nak arról, hogy szegényebb mesterek is beiratkozhassanak s a közelvidék jelesebb mesterei is látogathassák az előadásokat. A tanfolyamok céljaira szolgáló minta­mühelyek a legújabb taneszközökkel, min­dennemű szerszámokkal és gépekkel is föl vannak szerelve, hogy a látogatók nemcsak teljes szakképzést, hanem a szükséges és célszerű gépek alkalmazására és kezelésére vonatkozó útbaigazítást is nyerhessenek. Az Országos Iparegyesület nagy tu­dásu igazgatójának ezek az eszméi nyer­nek megtestesitést a békéscsabai építőipari tanfolyam és iparos továbbképző működé­sében, melyet a kereskedelemügyi minisz­térium segélyezése mellett a község kö­zönsége tart fenn immár második eszten­deje A továbbképző tanfolyam keretében a segédek számára a mult évben az építő-, a vasárnap lezárult második iskolai évben a szabó- ós faipar fejlesztésére rendeztek külön tanfolyamot. Ugyancsak azon esz­mék szolgálatában fog állani a község ál­tal létesíteni szándékolt s jelenleg az ér­dekelt minisztériumok felülbírálása alatt álló „Iparos tanonc-otthon", mely az ipar iskola, épitő ipari tanfolyam, a különböző szaktanfolyamok mellett benntlakást nyúj­tana a tanoncoknak s időszaki kiállítások számára, egyes gépek működésének bemu­tatására iparcsarnokot is magában foglalna. Békéscsabának ezen tervezés alatt álló intézménye egyedül áll az országban ; na­gyobb vidéki emporiumokban vannak már ugyan jelentékeny ipari szakiskolák ; Sze­ged, Kassa, Arad, Temesvár stb. rendel­keznek ilyen intézetekkel, de ezek a szak­iskolák egészen más célokat szolgálnak. A csabai vállalkozás azonban egószan uj irányt jelöl meg az iparoktatás terén ós mi reméljük, hogy a kereskedelemügyi mi­nisztérium által is helyeselt ezen uj irány nem csak a helyi, de a vármegyei ipar fejlesztésére a közel jövőben döntő befo­lyást fog gyakorolni. * Az Áchim G-usztáv községi mérnök igazgatása alatt álló csabai épitő-ipari tanfolyam ós továbbképző s az ennek ke­retében működött szabó- ós faipari s?;akcso port mult vasárnap délelőtt tartotta a polgári fiuskola nagytermében második évzáró vizsgáját, amelyre meleg érdeklő­désének tanujelóül Vigh Albert országos iparoktatási főigazgató, ennek az intéz­ménynek jóindulatu támogatója személye­sen megjelent. Ott láttuk az érdeklődők között a vármegyei közoktatásügy buzgó vezérét, Bezey Szilviusz kir. tanfelügye­lőt, aki számos kérdést intézett a tanulók­hoz. A vizsga iránt ez alkalommal a mult évihez képest hatványozott érdeklődés mu­tatkozott; jelen voltak a község képvise­letében Z s i r o s András biró, K o r o s y László elsőjegyző, a felügyelő-bizottság képviseletében Rosenthal Ignác elnök, Fejér Béla alelnök, D ó c s e y József gondnok, az állami iskolák gondnoksága s községi iskolaszók képviseletében V a r­s á g h Béla elnök, az ipartestülelet kép­viseletében Áchim János jegyző, ezekeu kívül iparosaink s a szülők nagyszámban. Az egyes osztályok tanítóik vezetése mellett mutatták be képességeiket, a szak­tanfolyamok közül azonban csak a faipari csoport tett nyilvános vizsgát. Á szép ered­mény ugy az iparoktatási főigazgató, mint a tanfelügyelő elismerését kiérdemelte, akik köszönetet mondtak a buzgó munkásságért ugy az építő ip.iri tanfolyam tanítóinak, mint a faipari tanfolyam vezetőjének Frankfurter Alajosnak. Különösen ki kell emelnünk az építő ipari tanfolyam tanulói közül P e p ó András áosségédet, aki egy csinos fedélszéket konstruált s azt az intézetnek ajándékozta. Az eredményes vizsgálat befejeztével a vizsgáló bizottság ós a tanítótestület a kaszinó nagytermében Vigh Albert orszá­gos iparoktatási főigazgató tiszteletére tár­sasebédet rendezett, amelyen több lelkes tószt hangzott el. Az országos iparoktatási főigazgató a délutáni gyorsvonattal székhelyére, a fő­városba utazott. A katonai javaslatok ellen. Küldöttség 1 és népgyűlések. A megyében is egymásután tartják a katonai javaslatok ellen tiltakozó népgyü­léseket, Orosházáról pedig hatalmas depu­táció vitte fel a képviselőház elnökéhez a polgárság kérvényét. Orosháza község küldöttsége hét­főn érkezett a fővárosba, a küldöttség, amelyben az Orosházával szomszédos köz­ségek polgárai is képviselve voltak, száz­nyolcvan főre rúgott ós Bikády Antal dr. az orosházi függetlenségi kör elnökének vezetése alatt, délután fél kettőkor érkezett meg a fővárosban. A vasútnál Veres József, az oros­házi kerület országgyűlési képviselője, Benedek János, Nessi Pál dr. orsz. képviselők, továbbá az egyetemi ifjúság kiküldöttei várták a küldöttséget. A pályaudvarról a képviselőház elé mentek, de mivel a gyűlés sokáig tartott s az elnököt nem győzték kivárni, fölvo­nultak a karzatra. Majd Kossuth Fe­renc lelkesítő beszédet intézett hozzájuk a delegációs teremben Megköszönte nekik, hogy az ellenzéknek a katonai javaslatok ellen folyó akciójában . segítségére sietnek ós kérte őket, hogy tartsák meg továbbra is szivükben ezt a lelkesedóst. Végre megjelent A p p o n y i Albert, a képviselőház elnöke is, akit Bikády Antal dr. üdvözölt. félve kerül el az ifjúság. A konyhán ke­resztül volt a bejárás e helyre. Valóban érthetlen, mért gyűlöli az ifjúság a konyhát, a ház e szentélyét? A konyhában folyik az élet legjelentékenyebb ós legnemesebb munkája, a sütés, főzés. A legszebb hó­napos szoba sem szép korgó gyomorral. És a legsötétebb kis konyhában is barát­ságos, ha benne fehórkötényes szakácsné illatos pecsenyét forgat a nyárson. A hó­napos szobák ifjúsága mégsem szereti a konyhákat ós hogy Konstantin Mihály báró huszonhetedik évében élete legnagyobb szerencsétlenségének a konyhán való be­járást tartotta, azt biztosra vehetjük. Hogy a szobában a nappal is csak lám­pás mellett lehetett olvasni, ez csak előnye volt a szobácskának. Az örökös alkonyatban, mely itt volt, a végítélet napjáig homály borítja a dü­ledező bútorokat, a két generációt kiszol­gált szőnyeget és a kanapét, melynek közepén olyan mély lyuk volt, mint egy sírgödör. Ha a látogató gyanutlanul rá­ereszkedett volna a kanapóra, bizonyosan azzal az ijedelemmel kiált segítségért, hogy valami ármányos sülyesztőbe ült, amely a földgömb középpontjáig meg sem áll vele. Konstantin bárónak nem igen voltak látogatói, akik voltak, ismerték a fortélyos díványt s azért inkább ültek a szobában található egyetlen székre és rajta az egyen­súly törvényeit tanulmányozták Konstantin báró egyszerre felnyitotta a szemét ós körülnézett. Sokáig aludt s igy nem volt tisztában az idő állásával. — Este van-e vagy reggel ? — mor­mogta gyufát gyújtva. Ha valaki véletlenül a szobában van, megláthátta volna Konstantin báró arcát. Ugyanolyan szőke keskeny feje volt, ami­lyenre egykor a tábornok tiszteletteljesen füjta a csibukfüstöt. Vékony keskeny szőke bajusza ós világoskék gyermeteg szeme a teuton princekre emlékeztetett. Vékony fehér ujjai között ellobbant a gyufa ós Konstantin Mihály báró éppen annyit tu­dott az idő állásáról, mint azelőtt. Mivel ujabb gyufát nem talált, megadással fe­küdt vissza ágyába és elhatározta, hogy jelekből fogja meghatározni az időt. A régi római augoroknak nem voltak annyi jelei, mint a hónapos szoba lakójá­nak. Csupán figyelmesen kell hallgatózni s a vékony cifra falon áthallatszik a leg­kisebb nesz, amelyből az emberek napi foglalkozására lehet következtetni. A báró hallgatózott, de egyelőre nem hallott sem­mit. Mély némaság borult e lakásra, mintha mindenki mélységesen aludna közelben, tá­volban. De egyszerre különös vontatott nesz hallatszott a szomszéd szobából. Va­laki mezítláb ment végig a szobában . . . — Simon felkelt, este van tehát — mormogta Konstantin báró ós ásított. Aa ásitásra egy mély dörmögő hang válaszolt a szomszédból. — Jó reggelt báró ur, hogy aludt? — Jól Simon. Nincs valami újság? — Nincs báró ur. A postás egész nap elkerülte a házat — Az ördög vigye el a tábornokot — kiáltotta bosszúsan a báró. — Küldjön át egy pengőt szólt a báró. Az ajtó hasadékán át nemsokára átcsúszott egy papirosba burkolt forintos. — Köszönöm, Simon — felelt a báró. A rejtélyes Simon, a báró házigazdája, aki polgári foglalkozására nézve pincér volt egy éjjeli kávéházban, ezalatt .elöltözködött. A báró a falfelé fordnlt ós tovább aludt. Krúdy Gyula. Az elnök igy válaszolt : Tisztelt uraim ! A kórvényt, mely oros­házai nópgyülésről keletkezett, a képviselő kezéből átvettem és ezt alkotmányos kö­telességemnek megfelelőleg a képviselő­háznak befogom nyújtani. Ugyanaz az al­kotmányos kötelesség, amely engem arra nemcsak feljogosit, de kötelez is, hogy a nép bármely részéből eredő kívánságok alkotmányos kifejezését a képviselőház elé juttassam, ugyanez az alkotmányos köte­lesség állásomból folyólag tiltja, hogy po­litikai fejtegetésekbe bocsátkozzam. Abban, hogy Orosháza közönségének polgárai ilyen nagy számmal feljöttek, mindenesetre kí­vánságuk nyomatékos kifejezését fogom látni; abban, hogy engem látogatásukkal ez alkalommal megtiszteltek, nem az én személyemnek, hanem a képviselőház el­nökének megtisztelőiét látom ós ezzel an­nak a tiszteletnek ós bizalomnak nyilvání­tását, amelylyel a magyar aienzetnek min­den része az egész magyar nemzet képvi­seletének tartozik. Vigyék haza azt a meg­nyugvást t. polgártársaim, hogy Kívánsá­gaik teljes és lelkisineretes mérlegelésben fognak frószesülni és az az alkotmányos érzés, mely önöket arra vitte, hogy a kép­viselőház elnökénél megjelenjenek, buzdítsa önöket arra is, hogy a törvényhozásnak el­határozását, akármilyen legyen az, törvény­tisztelő megnyugvással fogadják. Még egy­szer köszönöm szives megjelenésüket. A küldöttség aztán a Kossuth Lajos sirjához vonult ki a Kerepes-uti temetőbe. Népgyűlés Orosházán. Orosházán a küldöttség felutazása előtt vasárnap délután népgyűlés volt ugyan­csak a katonai javaslatok tárgyában. A népgyűlést a városháza udvarán tartották meg, ahol körülbelül 3000 ember' jelent meg. Az első szónok Bikády Antal dr. volt, ki megnyitotta a gyűlést előterjesz­tette a tiltakozó határozati javaslatot. Utána Veres József országgyűlési kép­viselő ismertette a katonai javaslatokat egy óráig tartó beszédében, melyet nagy lelke­sedéssel hallgattak végig, majd a Bikády által előterjesztett határozati javaslatot el­fogadták. Végül ismét Bikády Antal beszólt; tudomására hozta a hallgatóságnak, hogy ő maga fogja az írásba foglált tilta­kozást átadni a ház elnökének s ezzel be­zártá, a gyűlést. Gyulán. A függetlenségi párt által egybehívott népgyűlés a polgárság tömeges rósztvótele mellett lett megtartva Gyulán. A kedvező időban mintegy 6—7030 ember jött össze a „Király" vendéglő előtti téren, hogy meg­haígassa a szónokokat. A központ által kiküldött Lengyel Zoltán képviselőt küldöttség fogadta a vasúti állomáson, kit a gyulai függetlenségi párt nevében néhány szives szóval ifj. N ó v e r y Albert pártelnök üdvözölt. A népgyűlés vasárnap délután 3 órakor vette kezdetét. Az óriási néptömeg pártkuu, ,. . sóg nélkül rokonszenves érdeklődései in­gatta a szónokok előadását, kik tervbe vett katonai javaslatok ellen tüi . s beszé­deket mondottak. N ó v e r y Albert üdvözölve áz egybe­gyűlteket, felkérte a polgárság ; hogy a dr. B erényi Ármin által elő' ijesztendő határozati javaslatot egyhangúi fogadják el. Berényi rendkivül tartaln \s, magas színvonalon álló beszédben ostoi zta a kor­mány törekvését, vázolta a san-'aru viszo­nyokat, melyek az országot az elszegénye­dés lejtőjén rohamos gyorsasággal sodor­ják lejebb. Hévvel, lendületes modorban előadott szónoklata nagy hatást keltett s beszéde közben sűrűn felhangzott a zugé éljenzés. Végül felolvasta határozati javasla tát, melyet a népgyűlés egyérteleminei elfogadott. Utána Lengyel Zoltán dr. a zilahi kerület képviselője emelkedett szólásra. Temperamentumos, mindvégig érdekes ós sok közvetlenséggel elmondott beszéde ki­váló nópszónoknak bizonyította. A hallga tóság nagy figyelemmel ós élvezettel gyö­nyörködött előadásában, mely fordulatos­ságával nem egyszer elementáris tetszés zajt provokált. Jóizü adomákkal, találó hasonlatokkal fűszerezett szónoklása több­ször zajos derültséget idézett elő. Hangsúlyozta, hogy a magyar király iránt a hagyományos ós törhetlen hűséggel viseltetik az egész függetlenségi párt s a katonai javaslatok ellen azért tiltakoznak, mert az csak az osztrák hadsereg erősíté­sére szolgál, s az elviselhetetlen adó terhek az országot a vógrombolá? felé sodorják Mikor beszédét befejezte, zugó tapsvihai ós elenzós hangzott fel. Végül Földi János fővárosi hírlapíró mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet, mely után Nóvery berekesztette a gyűlést és felkérte a polgárságot, hogy a határo­zati javaslatot minél tömegese;>ben irják alá. Gyulaváros tiltakozo kérvényét i kép­viselő házban Lengyel Zoltán dr. fogja bemutatni. Vidéki pénzintézetek országos köteléke. Mult vasárnap gyűlésezett Budapesten harminc legnagyobb vidéki pénzintézet kiküldöttje a vidéki pénzintézetek országos köteléke tárgyában. Az eszmét F 1 i 11 n e r Károly, a besztercebányai takarékpénztár igazgatója vetette fel elsőnek ós terve mindjárt elég szép érdeklődésre talált. A mai napokban minden téren az egye­sülést látjuk; ez a fő bérelve az egy | dologban foglalkozóknak Igy a pénzinté­zetek is tömörülnek, hog^ egy mindnyáju­kat átfogó közös szervezet :t létesítsenek. E szervezet összegyűjti a szétforgácsolt erőket ós hatókonynyá tasz : azt az erkölcsi erőt, mely eddig önmagában képtelen volt alkotásra E szervezet megalkotása mindenesetre fontos érdeke a vidéki pénzintézeteknek, miután a oél, .ahogy a gyü'ésen ismertetve lett, a következő. Főképpen a közös^ érde­kek képviselete ós előmozditasa. Az inté­zeteket érdeklő kérdésekben egyöntetű el­járás megállapítása. A takarékpénztári intézmény fejlesztése, tökéletesítése s a szakközegek által eszközlendő vizsgálatok, az intézetek öszkormányzati jogainak fenn­tartásával. Emellett más előnye is lesz a szövetkezésnek. Remélhető, hogy a vidéki takarékpénztárak túlnyomó része csatla­kozni fog kötelékhez ós igy lehetséges lesz a vidéki helyzetéről, s az általuk teljesített hitelszolgálatról áttekintést szerezni. Ennek a statisztikának óriási fontossága van, miután egy-egy vidéki pénzintézet támasza a környék kereskedelmének, iparának ós mezőgazdaságának. Vasárnap folyt le az értekezlet, mely fordulót jelent a vidéki pénzintézetet törté­netében. Az értekezleten M á n d y nyug. miniszteri tanácsos elnökölt ; az előadó Z á­d o r Lajos, a debreceni első takarékpénztár igazgatósági tagja volt, jegyzőkül Csorba Edét, a somogymegyei takarékpénztár vezér­igazgatóját ós Havas Mórt, a csabai takarékpénztár-egyesület vezérigazgatóját kérték fel. Az értekezlet ugy határozott, hogy Budapest szókhelylyel oly országos kötelék felállítását tartja szükségesnek, mely minden anyagi cél kizárásával tisztán egye­sületi alapon a vidéki pénzintézetek közös érdekeinek képviseletére lenne alakítandó s központilag ugyan, de aképpen lenne szervezendő, hogy tevékenységében az egyes nagyobb vidéki gócpontokon fölállítandó kerületi középpontokra támaszkodjék. Ezek után az értekezlet elhatározta, hogy a szükséges szervező munkálatok vég­rehajtására országos bizottságot küld ki, melybe a jelenlevők közül egyelőre 62 tagot küldöttek ki azzal a meghatalmazással, hogy a bizottság önmagát az ország egyéb vidékeiről és az értekezleten nem képviselt intézetek kiküldöttjeivel kiegészíthesse. A kiegészített országos bizottság még e hó­napban megtartja első ülését, a melyen az alapszabálytervezetet általánosságban megállapítja, ós szűkebb körű bizottság­nak adja át, a kidolgozott alapszabályok nvomán a nagy bizottság 1 tagok gyüjtó* , egész országban a kezébe fogja venni, ' Ugy tb.- fczik, hogy az alakuló közgyűlést lehetőleg mtg május hónapban hívják össze. Jl D« t'(iöf»iaft'rűí FTWnnn" fánlnifol —^niio. műn s^auiaoan megüezdett megyei pénzintézeti jelentésekről szóló is­mertetésünket, most az alábbiakban foly­tatjuk. Orosházi keresztény népbank. Igazgató Eaposák Emil dr. A je­lentós szerint a mult évben uralkodott üzleti, kereskedelmi pangás nem volt ked­vező az intézetre. A termény ós áruraktár

Next

/
Oldalképek
Tartalom