Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-11 / 47. szám

— Eljegyzések. Szentmiklósi Jó­zsef, hódmezővásárhelyi lapszerkesztő a napokban jegyezte el Gyuláh Deutsch József kereskedő leányát, Aránk át. — V e n t i 11 a György, vármegyei levéltári segéd eljegyezte Dósay György leányát Ilonát, Szentesről. — Klein Jakab csabai kereskedő eljegyezte L ő w y Károly kisjenői kereskedő leányát, Terézt. — Gazdák figyelmébe. A bókósmegyei gazdasági egylet titkári hivatalába, mint azt régebben az egylet igazgató-választmá­nya elhatározta, be lett vezetve a távbe­szélő. A titkári hivatal kapcsolószáma 46 s az egyleti titkárral telefonon a hivatalos órák alatt: reggel 8-tól 12-ig, délután3-tól 5 óráig lehet beszólni. — A tanyai iskolák államosítása. Oros­házáról Jankó Ferenc biró ós Nagy Lajos polg. iskola igazgató kihallgatásra jelentkeztek a vallás és közoktatásügyi miniszternél a tanyai iskolák államosítása érdekében. A miniszter szívélyesen fogadta őket ós megígérte, hogy a tanyai iskolák államosítását engedélyezni fogja és hogy a tandíj fizetés alól a tanköteles gyerme­kek szülői már jövő évben fel lesznek mentve. Tűzifát azonban a község köteles I szolgáltatni — A motoros első áldozata. Hógely Sámuel békési napszámos, ki lecsúszva a motoros egyik waggonjáról, s igy a vasúti kocsik összeroncsolták lábait, a gyulai közkórházban, hova beszállították elhunyt. Felesége ós hót árvája siratja. — Hangverseny a ligetben. A csabai be­tegsególyző egylet vasárnapi hangversenye a legnagyobb sikernek néz eléje. Az érde­kes, változatos műsor nagy liatást gyakorol a közönségre s nagy keresletnek örvende­nek a jegyek. A rendezőség a közönség kényelmére nem számozta meg az ülő­helyeket s igy előnyös előre megváltani a jegyeket, mert vasárnap este vidék­ről is sokan fognak érkezni. A jegyek eladását különben a jótékonycólra való te­kintettel úrnők ós úrhölgyek végzik. — Jótékonyság. Köröstarcsa község elhatározta, hogy a szegények számára menedékházat épit. A község az építéshez F ehérváry Celesztina nagybirtokos­nőtől négyezer koronát kapott. A jótett önmagát dicséri. — Halálozások. A szabadságharcnak egyik tiszteletreméltó alakja hunyt el Gyulán U j f a 1 u s s y Gyula mérnök személyében. Mint alig 20 éves ifjú nem­zeti lelkesedéstől hevítve, beállott a küzdők sorába s több csatában részt vett. A for­radalom lezajlása'után Gyulán telepedett meg, hol városi mérnökké választatott. Sok éven keresztül hűséggel, odaadással és önzetlenséggel szolgálta a város érde­keit, s állásáról mintegy 8 évvel ezelőtt mondott le. A hófehér szakálu, piros arcú aggastyán ruganyos járásával ismert alakja volt a gyulai társasóletnek ós köztisztelet környezte puritán gondolkodás módja miatt. Az utóbbi hónapokban elbetegesedett ós hosszabb ideig feküdt súlyos betegen ; mig a halál megváltotta szenvedéseitől. Temetése nagy részvét mellett vasárnap törtónt, s koporsójára a városi tanács koszorút he­lyezett. —• Békéscsaba községnek sok éven át volt alrendőrbiztosa, később kórházi gondnoka, B o h u s György 67 éves korá­ban meghalt. Halálát gyászolják neje, fia, testvérei s rokonai; temetése szerdán ment végbe. — Siketnéma tanulók felvétele. A siker­némák államilag segélyezett aradi is­kolájába az 1903—904. iskolai évre oly arad-, békés-, bihar- és csanádmegyei gyer­mekeket vesznek tel, kik 7—10 éves korban vannak ós a siketsógen s az annak követ­kezményét képező nómaságon kivül egyéb­ként egészségesek. Tanítási díj nincs, sőt a szegónysorsuak az ottani tartásdíj fede­zésére móg óvi 200 korona segítésben is részesülhetnek. A felvételi kérvényeket leg­később junius hó 30-ig kell beküldeni. A kórvényhez szükséges mellékletek űrlapjai az iskola igazgatóságától kórendők. — Rabbi választás. Az orosházi izr. hitköz­ség választmánya az elmúlt héten egyhan­gúlag megválasztotta B ü c h 1 e r Márton csongrádi rabbit ós már legközelebb köz­gyűlés eló terjeszti erre vonatkozó jelen­tését. Előreláthatólag a közgyűlés is egy­hangúlag fogja tudomásul venni a válasz­tást, bár a minősítés tekintetében a választ­mány letett azon szóndókáról, hogy csak a budapesti szemináriumot végzett pályá­zókat jelöli. Pótolja ezen kórülmény hiá­nyát a megválasztott rabbi 15 éves dicsé­retes működése. — Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy K e 11 e rímre gyulai ügyvédet, elhalálozása következtében, az ügyvédak lajstromából törölte, s irodája részére, halasz­hatatlan teendők teljesítésére L a d i c s László dr., gyulai ügyvédet gondnokul ki­rendelte. — Életunt pincér. Szinte megdöbbentő az a könnyelműség, melylyel eldobta ma­gától az életet V é g h Lajos, endrődi születésű, nagyváradi pincér. Az alig 16 esztendős gyerek minden érthető ok nélkül ot thagyta a „Fekete sas"-t s haza szökött atyjához, ki Endrődön vendéglős, innen azonban rögtön távozott azzal az ígérettel, hogy visszamegy Nagyváradra. Azonban Csabán megállapodott, revolvert vásárolt s az éjjeli vonattal újból visszatért mit sem sdjtő szüleihez. Benyitott a konyhába — melynek kulcsát ugy látszik magával vitte — s itt halántékon lőtte magát. Senki sem vette ezt észre s csak reggel találta meg édes anyja a konyha előtt, ahova móg kivánszorgott. Délelőtti 10 órára meghalt. Levelében azt adja tette okául, hogy ez igy volt számára megirva s nyugodjanak bele, ne gyászolják. Temetése óriási részvét mellett törtónt. — Kinevezés. Didovács János, pécsi fogalmazó gyakornokot a pénzügymi­niszter Gyulára nevezte ki fogalmazónak. — Pavillom a ligetben, A szarvasi elöl­járóság elhatározta, hogy az Erzsébet liget­ben egy tömör épitésü pavillont épített nyári mulatságok, hangversenyek tartására. Az elöljáróság e célból felkérte Reiter Ferenc m. á. v. osztálymórnököt, hogy a paviliom tervét készítse el. A tervezet szerint a kioszk 300 négyszög méter terüle­tet foglalna magába, melyből 140 négyszög méter mélyített, padlózott helyiség képezné a tánctermet, megfelelő karz ttal s az egész pavillont 4 méter szóles folyosó övedzenó körül. Az egész épület oktogon-alakzatu és svájci stylű lenne. — A pálinka halottja. Lengyel Imre szeghalmi születésű béres cselódtársaival nagyobbmennyisógü pálinkát fogyasztott el az akasztói majorban. Este természete­sen mind becsudálkoztak, köztük pedig leg­jobban Lengyel Imre. Nem is tudták a szekérről, ahova az ideiglenes vendéglőt felállitottták bevinni, mindenárom kinn a levegőn akart maradni. Kint is hagyták a szekéren, reggel aztán felakarták kelteni, s akkor látták, hogy megölte az elfogyasz­tott sok pálinka. — A szeghalmi tiizoltóegylet. Szeghal­mon, mint már régebben hirül adtuk, uj szervezéssel tüzoltóegylet alkuit, miután a régebbi egyesület beszüntette működéseit. Az uj egylet a községtől azt kérte, hogy adja ki részére a régi egylet tulajdonát képező s a község őrizetében levő 1109 koronát, A községi képviselőtestület a kó­relmet teljesítette is és e határozatot a legutóbbi törvényhatósági közgyűlés is jó­váhagyta. Az egyesület mostan zászlószen­telósi ünnepély előkészületeivel foglalkozik, melyet István király napjára terveznek. Zászlóanyának Batthyány Karolina grófnőt fogják felkérni. — Köszönet- Néhai L ő w y Béla ko­szorújára gyűjtött összegből fennmaradt 7 korona felesleget a csabai kereskedő ifjak a község szegény alapja javára adományoz­ták, amelyért köszönetet mond az elöljá­róság. — Uj népkönyvtár. A népkönyvtárak országos bizottsága Szarvas városának is juttatott egy kétezer koronás nópkönvtárat. A könyvek a mult hót folyamán megjöttek s az iparos ifjúság önképző-körében nyertek elhelyezést ; a népkönyvtár könyvtárosa B e n c u r Mihály tanitó. — Gyilkos Körözs. Ahogy lángolóbbá válnak a nap sugarai, beköszönt a fürdő­zés ideje, mely magával hozza a vizhalál fekete híreit. Alig fordultunk be a mele­gebb időbe, már is meg van az első hir : egy körösladányi 12 éves fiu a Körözsbe fulladt. Szabó Imre a neve, aki V á­r a d i Károly 14 éves pajtásával ment fürödni a Körözsre. Atuszták a folyót, ami Váradinak sikerült is, de Szabó Imre a parthoz közel nagy sikoltozással elmerült s nem is került elő többet a hullámokból. — A csabai Kossuth-szoborra ujabban adakoztak : dr. Tardos Dezső 10 kor.; Láng Gusztáv, Badics Elek, Bodó József, Deutsch Simon, Rosenthal Ignác kereskedő, Wilim István 5 —5 kor.; Steiner Ignác, Kovács L. Mihály, Szathmáry Endre, Turcsán Pál 2—2 kor.; Rudolf- főgymnázium VIII. oszt. tanulói 7 kor.; IV oszt. tanulói 7 kor.; III. oszt tanulói 7'66 kor.; Omazta Gyula, Haan Béla 20—20 kor. ; Áchim F. János ivón: Áchim János 2 kor,, Áchim József, Áchim Jánosné, Áchim Mihály, Áchim Ilona, 1—1 kor.; Balogh Sándor, ifj. Ős Lajos 1—1 kor.; Fodor József 1'56 kor.; Nemes Károly 40 fill.; Pfeiffer István, dr. Vass Vilmos 4—4 kor.; Szalay Sándor 350 kor.; Weisz Miksa ivón: Weisz Miksa 5 kor., bécsi ós budapesti kereskedők 15'40 kor. ; Weisz Móric 10 kor.; Polgári kör 100 ko­ronából lefizetett 5'J koronát. A gyűjtés eddigi eredménye 3480 korona. — Gyújtogató gyermekek. Régi nótája a szülői gondatlanságnak, amely mindig uj változatban kerül elő. R e c k Géza bérlő kerekszigeti bérletén az egyik béres négy éves kis leánya felgyújtott egy szalma­ólat, melyről több hasonló ól meggyulladt s leégett. Kelemen Gábor béres a gondatlan szülő, aki lakásán elszórta a gyufát. Erzsike lánya hozzájutott s játék­közben idézte elő a tüzet, melyet kis elő­vigyázattal el lehetett volna kerülni. — Sikkasztó cigányok. Gyomán Gyar­mati Mihály öcsödi gazda árusította lo­vát, miközben egy cigány ajánlkozott ne­ki arra, hogy a lovat jó drágán eladja. Gyarmati lépre ment; odaadta a lovat a cigánynak, ki azt csakhamar eladta ós az árával szerencsésen odább állott. Most kö­rözik a furfangos cigányt. — Betörés. Köröstarcsa betörők működtek a mult héten Kulcsár Imre házába törtek be ; az ajtót felfeszítet­ték s behatoltak a lakásba. Kulcsár ós neje álmukból arra ébredtek, hogy ismeret­len emberek a pénzüket követelik s agyon­ütóssel fenyegetik őket. AZ egyik betörő vasruddal kezében állott az ágy előtt s nem engedte fölkelni az öregeket, — addig a másik kutatott a szekrényekben s talált is harminc koronát. Kulcsár másnap, bejelen­tette az esetet a rendőrségnél, de közelebbi utmutatást nem tudott adni, mert a gyenge világitásnál nem vehették ki a betörők arcvonásait. tenni valók. A közérdekben tegye is meg minden tanitó. Egy apa. községében TANÜGY. Az év vége felé. Még kót hót ós itten van az iskolai óv vége. Ebből a közelii aktuálitásból kifolyólag egy pár tennivaló hárul a tanítóságnak kü­lönösen arra a részére, a kiknek osztálya mintegy pitvarát képezi a felsőbb iskolák csarnokának. De nemcsak ezekre, hanem — habár mérsékeltebb módon —, azokra is, a kikre az alsóbb osztályok vezetése van bizva. Mik ezek a teqnivalók, mindenki különösebb rébusztejtő tehetség nélkül is könnyen kitalálhatja. Először ide tartozik a gyermekek értelmi ós szorgalmi kvalitá­sának minden melléktekintetek nélkül való kellő értékbecslése, tehát a klasszifikálás lehető abszolút igazsága. Másodszor a szü­lőknek becsületes, nyilt módon való felvi­lágosítása, útbaigazítása gyermekök jö­vőjére nézve. Akik az ég különös jóvoltából már éveken keresztül felsőbb osztályokban mű­ködnek, azoknak mindig olyan gyermekek­kel van bajuk, a kik már kezelés alatt vol­tak. Tehát a kik már bizonyos előismere tekkel birnak. Lehet, hogy rossz szokás, az a szokás, de móg mai napig is szokás, hogy a növendékeket előzetesen mindig tüzesen megvizsgálják a végből, hogy bir­nak-e azok azzal az előismerettel, melyek­kel birniok kell. Megfigyelik a gyermek szorgalmát, befogadó ós megtartó képessé­gét. figyelmét stb. Ezután megnézik punk­tumosan a gyermekek bizonyítványát. Ezekből a képforgácsokból ekkor összera­gasztható a tanítók ós gyermekek képmása. És e rendszer szerint tapasztalható, hogy a tanítóságnak sok tagja a klasszi­fikálásban nem jár el azzal a köteles rigo­rozitással, amelyet tőle ez a komoly ítél­kezés megkövetel. Ennek a selejtes eljárás­nak pedig sokszor komoly következései vannak. A szülők ugyanis látva az úgyne­vezett jó bizonyítványt, rögvest vérszemet kapnak és gyermeköket azon melegen, akár alkalmasak, akár nem, viszik a polgári, reál- és gimnáziumbeli iskolákba. Es ugyan mi ennek a tetszetős dolognak a legtöbb­ször a vége? Az, hogy a gyermeket, a mely élve nem olyan mint a milyen írás­ban, a felsőbb iskolákból sok kínvallatás után végtére is kilökik, nagy gaudiamára a szőlőknek és növekvő reputációjára az elemi iskolának. Ez ennek a vigan kezdődő játóknak sokszor a szomorú vége. Hát nem célszerűbb-e, nem okasabb-e, nem igazságosabb-e ós nem humánusabb-e, ha a tanitó megmondja az igazat a maga meztelenségében az óv végén ? Mi azt hisszük, hogy igen Mert a szülőnek sokkal jobban a kezére jár, ha igazat ír neki, mint ha áludvariassággal elibe Potemkin­falut festünk. Megóvja őfc ezzel az igaz­sággal esetleg a kiábrándulástól is, a mate­riális károsodástól is Ez tiszta dolog. Azért helyes, hogy a bizonyítványba, móg a nor­mában is, ha az keserű is néha, csak igaz­ságot irjon a tanitó. Ezt kívánja nem­csak a szülők ós gyermekek egyéni érdeke, hanem a társadalom és az állam közér­deke is. Végül meg kell móg emlékezni az év végén a szülők részére kijáró tanácsokról is. Bár a szülők kezében a gyermekük bi­zonyítványa meglehetős cicerone, sokszor mégsem elegendő. Ehhez néhol élőszónak is hozzá kell járulnia. Nevezetesen, hogy a kemónyfejü menjen a gimnáziumba, a kevésbé kemónyfejü a reálba, a lágyabb­fejű a polgáriba, a leglágyabb agyvelejű pedig mesterségre, napszámosi sorba. Ne­hogy szerepet cserélve, az menjen kocsis­nak, akinek elméje magasabb klasszisu, a kocsiselme pedig a klasszikusokra utazzon. Az óv végén főbb kontúrjaiban ezek a SZÍNHÁZ. Színészet Gyulán. A színészekre vidámabb napok kezde­nek derülni Gyulán. Az előadások látoga­tottak, sőt már zsúfolt házak voltak, a mi fényesen igazolja azt a véleményt, hogy a társulat sok jeles taggal rendelkezik. S o­m o g y i színigazgató megkönyebbült szív­vel néz a szezon eló, mert igy alapos re­ménye van ahhoz, hogy a gyulai vendég­szereplés nem végződik fiaskóval. A társulat tagjai tudásuk, tehetségük és becsvágyuk fokozásával igyekeznek a közönség igényeit kielégíteni, s ez nem kö­zönséges mértékben sikerül is nekik. Olyan tomboló tetszés-zaj ós túlhajtott prima­donna kultusz ugyan sohsem lesz Gyulán, mint a minő az utóbbi hetekben — a tár­sulat eltávozása előtt — Váradon volt; de azért a gyulai közönség sem fukarko­dik elismerésének nyilvánításával. A nagyváradi lapokban meg nem ér­demelt, kíméletlen kritikák jelennek meg a gyulaiakra vonatkozólag, melyeknek olyan a színezetük, mintha megrendelésre íród­nának, Somogyi színigazgató azonban kije­lentette, hogy nem ért egyet a cikkek tar­talmával ós az illető kritikusok helyeseb­ben tennék, ha a maguk ajtaja előtt se­pernének ós nem epébe mártott tollal gyaláznák a gyulai közönséget. — A téli óvad alatt Nagyváradon móg annyira sem pártolták társulatát, mint a hogy most Gyulán; tehát sem nem igazságos, sem nem okos dolog részükről, piszkolni egy város társadalmát csak azért, mert a mult évi tapasztalatok után az óvad kezdetén bizalmatlan egy uj társulattal szemben A női szereplők közül izmos tehetségé­nél, sokoldalúságánál és művész tempera­mentumánál fogva a legkiválóbbak egyike H a 1 1 e r Irma, a bájos kis szubrette, ki nemcsak a színpadon, de az életben is nagyon kecses alak. Érthető a nagyváradi „Haller párti" ifjúság lelkesülése, hogy nem riad vissza egy hosszú úttól, s vasárnap kerékpáron karikázott Gyulára, hogy hódo­latát a szép kis művésznőnek kifejezze. Ámbár a jutalom, agy sokat mondó pillan­tás, bájos mosoly és meleg kézszorítás, soványnak mondható az izzasztó robo­tolásért. Sokat érő kót tagja a társulatnak jRuzsinszky Ilona ós S z ó k e 1 y Anna. Pompás hangjusat ós alakító tehetségüket a szombati előadáson, a „Troubadour" operában mutatták be, s a közönséget formálisan felvillanyozták. A kis Berl ány i Vanda társalgási szerepekben ér el kiváló sikereket, s már is a közönség kedvence lett. Parlagi Kornélia Haller vetélytársa. Váradon neki is megvan a maga „pártja", mely tenyór-zsibbadásig szokott tapsolni, ha valamely darabban fellép. Tehetséges színésznő, ki sok gráciával mozog a szín­padon és méltó partnere ellenfelének. Ü. férfi szereplők közül őseredeti te­hetségével B ó r c y előnyösen válik ki. A melyik színdarabban fellép, el lehet mon­dani, hogy annak sikere biztositva van. Maszkjai, hanghordozásai kifogástalanok. Jóízű mókáin, lóvén ö komikus, a közön­ség könyezósig kacag. Kivüle K r a s z­nay, Békefi, Vank, Békési, Szatmári érnek el jelentős sikereket. Egészbevóve a társulat összjátéka mi kí­vánni valót sem hagy hátra, s a művészet­kedvelők a legteljesebb elismerés hangján nyilatkoznak arról a becsvágyó törekvésről, mely szerepkörében minden egyes tagot áthat. A míisor lehetőleg változatos, az igaz­gatónak gondja van rá, hogy újdonságok elég gyakran kerüljenek szinre; miután telt házakat főleg ilyen darabok hoznak össze. E héten A föld, Bob herceg, Lonthe, Svihákok, Szultán, Boszorkányvár, Csepű­rágók, A régi szerető voltak ós lesznek reportoiron. Az előadások még vidékről is sokakat vonzanak Gyulára, s a társulat feltótlenül megérdemli a legnagyobb pár­tolást. Somogyi színigazgató puhatolódzott az iránt, nem volna-e lehetséges, hogy társulatának az a része, mely nincsen Gyulán elfoglalva, hetenként kétszer Csa­bán tartana előadásokat. Erre illetékes kö­rök felvilágosították B ó r c z y titkárt, ki itt járt, hogy a csabai kőszinház beren­dezettsége lehetetlenné teszi, hogy nyáron abban előadást lehessen tartani, illetve, hogy az előadásokat a közönség oly nagy arányban látogassa, mint azt az igazgató ós nagy társulata reméli. Az igazgató er­ről a szándókról tehát letett. TORVENYKEZES. Reményteljes csemeték. Őt mezőberónyi éves kis fickók állo rerkőc, csupa 15—16 Hfőn a tÖEvóny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom