Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-15 / 22. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 22. számához mai szivén viseli, s akinek gazdag tevé­kenysége a magyar színészetnek Gyulán, Orosházán biztos otthont tereintett s a főispán kedvező Ígéretet tett ami nézve, hogy a szinügyi bizottság előterjesztését az illetékes tényezők előtt ismert befolyá­sával hathatósan fogja támogatui. Az uj szinház ópitósóre törekvő haza­fias munkából azonban ki kell vennie a részét nemusak a közönségnek, mint er­kölcsi testületnek, hanem magának a tár­sadalomnak is. A község képviselőtestülete bizonnyal átérzi azokat a fontos nemzeti érdekeket, melyek a magyar szinószet mű­ködésével kapcsolatosak s nem fog kitérni a kötelesség elől, melyet a község idegen ajkú, de hazafiias lelkületű népének a nem­zeti közmiv iődós iránti szükséglete előír. Viszont a müveit társadalom is kell, hogy elkövessen minden tőle telhetőt, hogy ma­gának lelki örömöket, ugyanakkor a magyar nemzeti kulturának uj, biztos hajlókot te­remtsen. Hogy a társadalom mily formában vegyen részt ezen korszakos munkában, erre nézve megyénkben is követésre méltó példák állanak elöttüuk : tömörüljünk szinügyi gyámolító egyesületté, amelynek keretében megtalálhatók mindazon bizto­sítékok, melyekkel a közönség a megol­dásra váró kérdések intézésében hatályosan közreműködhet. Vegye kezébe a szinügyi bizottság az egyesület megalakításának kérdését s ha az egész társadalom minden erejével tö­mörül, bizonynyal hamarabb érjük el az óhajtott célt. Mert a vidéki szinószet fejlődésének és virágzásának egyik alapfeltétele, hogy a szinószet a mai kor színvonalán álló otthont találjon. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A király az obstrukcióról. Budapest, márc. 14. (S.ij. tud. távirata.) A képviselőház folyósóján beszélik, hogy ő felsége a legutóbbi udvari ebéd után tartott cercklekor igen élesen nyilatkozott Zichy Jáncs előtt az obstrukcióról. Ha­tározottan kijelentette, hogy most már nem ad semmi engedményt. A király éles nyilatkozata következ­ményeként a néppárt egy része már pén­teken abbahagyni akarta az obstrukció támogatását, de Rakovszky állás­pontja ellensúlyozta azt. r_nnyi tény, hogy a néppárt már nem vesz egységesen részt a küzdelemben a katonai javaslatok ellen A képviselőházból. Budapest, március 14. (Saj. tud. táv.) A képviselőházban 12 óráig Kr a sz n ay beszélt a törvényjavaslat ellen. Ekkor át­tértek az interpellációk tárgyalására. Szabósztrájk. Nagyvárad, március 14. (Saj. tud. táv.) A férfiszabó munkások itt beszüntették a munkát. Béremelést követelnek. Az ipariskolai önképzőkör. A közoktatásügyi miniszter a legkö­zelebbi napokban felhívást intézett a főváros ipariskoláihoz, melyben felszólítja őket, hogy gondoskodjanak önképzőkörök fel­állításáról s a szervezetre vonatkozó ja<­vaslataikat minél rövidebb idő alatt ké­szítsék el. E rendelet eléggé bizonyítja, hogy az önképzőkörnek az iparos tanulók életére, fejlődési irányának megjelölésére, az izlós és technikai formák érzékének fel­élesztésére ós táplálására igen nagy fon­tossága van. A békéscsabai általános ipariskoláb in már két évvel ezelőtt szerveztük az ön­képzőkört, összekapcsolva az ifjúsági dal­karral. E két esztendőnek a tapasztalatai szerint az önképzőkör iránt az érdeklődés j folytonosan nagyobbodott s ma már gyű­léseinek pontos látogatása, ezzel kapcso- j latb.m a könyvtári művek szorgalm is olvasása, a gyűléseken számukr i kijelölt működési térnek vetélkedő betöltése bizo­nyítja legjobban, hogy felismerték az ön-' képzésnek szükségességét s az önmüvelődósi vágy az iskola tananyagá iák keretén tul eső ismeretek szerzésére készteti őket. Az iparfejlesztésnek egyik hatalmas fegyvere az iskola. Azonban a mai iparos tanonciskolák általános jellegű szervezete, a tananyag enciklopediku3 iránya, a tanórák csekély száma, sokszor a hézagos előké­szül tség nagyban akadályozza azt, hogy az iskola annyi elméleti ós gyakorlati értékű ismeretet nyújthasson az iskolából kilépő tanulónak, a mely alapnl szolgálhatna to­vábbi fejlődésében. A gyáripar rohamos fejlődésével szemben is meg van a kisipar versenyképessége. A gyáripar sablonszerű tömegmunkája nem versenyezhet a kisipar termékeivel. E versenyképességnek alap­föltótele azonban — eltekintve a mechanikai eszközöktől — az egyén képzése, hogy képes legyen tudásával, ízlésével, iparcik­keinek művészi értékével a fogyasztó sze­mélyi igényeit kielégíteni. Sőt ujabb mű­vészi formákkal a fogyasztók műérzókét is fejleszteni. Itt jön az iskola segítségére az önképzőkör, melynek célja az ismeretkör folytonos képzése s az önképzés iránti közvetlen érdeklődésnek, mint önmaga iránti kötelességnek felköltése. Ehhíz szük­séges a jó ós az ipar különféle követel­ményeire való tekintettel összeállított könyv­tár, melyben minden iparág lehetőleg kép­viselve van, s a müvekben minden tudo­mányos színezettől menten, a tanulás által könnyen megérthető modorban vannak tár­gyalva az ipar olyan vívmányai és újításai is, melyek akár a chemia, akár a fizika segitsógóvel végezhetők, az olvasottak a jobb és tehetségesebb tanulók által készített kivonatok alakjában az önképzőkörben fel­olvastatnak. Különös gond fordítandó azon­ban arra, hogy a kivonatok tárgyát csak az önképzőkör vezetője által kiválasztott művek képezhetik, melyek tárgyuknál fogva képesek érdeklődést kelteni. Csak az lehet az olvasás anyaga, a mivel tanulóinkban a cél iránt tartós érdeklődést idézhetünk elő. Eszközül szolgálhatnak a különféle újítások ós tilálminyok mindig a tantes­tület valamelyik tagja által ismertetve és magyarázva. A kiváló iparosok életrajzi ismertetése, tevékenységük, találmányaik, érdemeiknek ós azok nemzetgazdászati fontosságának méltatása, mint hatalmas erkölcsi eszköz szerepel tanulóink serken­tésében. A katonákban híres hadvezérek példáival nevelik a katonai erényeket; iparos tanulóinkban pedig a munkának ilyen nagynevű békés hóditóival kelthetjük fel a pálya iránti szeretetet. Szükséges azonban, hogy az anyag tervszerű következetességgel legyen ösz­szeállitva és végrehajtva, mert csak igy vezethetők annak megértéséhez, hogy a célt az értelmi erők fáradhatlan művelése nélkül nem érhetik el. Az önképzőkörnek fontos hivatása a hazafias érzés táplálása is Itt talán pótol­hatlan a munkája. A könyvtár történelmi vonatkozású könyvei rögtön igénybe van­nak véve, amint tanulóink figyelme vagy felolvdsás, vagy valamely hazafias ünne­pély, vagy költemény ós annak megmagya­rázása, összefüggése a nemzeti élettel kerül elő az önképzőkör gyűlésein. Mennyi az alkalom arra, hogy azokban, kik között olyanokat is találhatunk, akik a tanév elején egymást megérteni sem tudják, fel­ébreszthessük a nemzeti nyelv iránti sze­retetet s a hazához való ragaszkodást, az egy fajhoz való együvé tartozás büszkesé­gét. Hogy ezt a célt az önképzőkörrel el lehet érni, azt az iskolai élet számtalan példája bizonyítja. A szem ragyogása, az arc merev figyelme, midőn a honszeretet példáiról van szó, a romlatlan lélek kitörő lelkesedése tanúsítja, hogy az az érzelmi ut, amelyen megindult, odaviszi őt is, ahol megértik a jeltelen sirok beszédét és a korhadó keresztek, síremlékek ós bronz alakok hazafias jelentőségét. Számtalan eszköz ós példa áll rendelkezésünkre annak bebizonyítására, hogy a hazaszeretet nyil­vánul abban is, ha a törvényeket tisztel­jük és polgári kötelességeinket niven tel­jesítjük, hogy az iparos jól felfogott érde­kével remcsak magának, hanem hazájának is használ. Ezt támogatja az ifjúsági dalkar is, melynek nemcsak művelődési fontossága van, hanem ethikai hatása is nagy. Szelí­díti a kedélyt s ifjainkat későbbi társas életükben fogékonnyá teszi a nemesebb élvezetek iránt. Hogy mindezeknek minő fontos ós átalakító hatásaik van, aki ismeri iparos tanulóink helyzetét, a mesterek igen sok szor nehéz socialis viszonyait, valamint a műhelynek ós a környezetének hatását, az az önképzőkör létesítésének szükségességét felismeri. Ideális - célért küzd. Nevelni a cultura és a társadalom számára s az ér­telmi erőt képessé tenni a munkára, hogy felfoghassa helyzetét ós kötelességét ama fontos társadalmi osztályban, melynek tagja lett s hogy képes legyen hasznos eszközö­ket szerezni az élet nehézségeinek leküz­désem. v rékok, havi segélyben részesültek 26-an, két elhalálozás után 24-en, összesen 518 kor. ; rendkívüli segélyben 16-an, össze­sen 109 kor.; és a Vereskereszt-egylet 400 kor adományából 28-an összesen 176 kor. ; a Vereskereszt egylet adományából az iz­raelita nőegyletnek átadatott 100 kor.; a szegény iskolások felruházására fordita­tott 1C0 kor.: 773 koronát adott ki az egylet, ebből 5j kor. az izraelita szegény gyermekek sególyző egyletnek, a többi 66 gyermeknek a legszükségesebb ruházattal és lábbelivel való ellátására. Az erre a célra szokásos böjti felolvasások az idén elma­radnak, miután a rendező bizottság magáévá tette a szinügyi bizottság véleményét, hogy a felolvasások kárára lennének a színtár­sulatnak ós jobbnak látja ennek eltávozása után egy nagyobb hangversenynek rende­zését. A 8 öl fa kegyes adományból 25-en részesültek. A szegény iskolás konyhákon 55 gyermek kapott naponta délben egy tányér levest és egy darab kenyeret, de csak másfél kónapon át, miután a tanítást a vörheny miatt ismét beszüntették. A fel­maradt és a jövő télig el nem tartható élelmi cikkek a szegények közt fognak ki­osztatni. Az Erzsébet-Szeretetház ügyének előmozdítására felkérte a választmány Zsi­linszky Mihálynó egyleti tagot, hogy az ő vezetése alatt küldöttség kérelmezze ő felségétől, hogy az állami jótékony sors­játék jövedelméből a békéscsabai Erzóbet­szeretetház is részesüljön. A kiküldöttség tagjaiul felkérte a választmány Pfeiffer Antalné, Beliczey Gézánó és Tibornó egyleti tagokat. Végül pedig, miután elköltözés, kilépés és elhalálozás által már eddig is 15 tagot vesztett a nőegylet, a szegények száma pedig folyton szaporodik ós a pénztár készlete, 881 kor., előreláthatóan még az eddigi havi segélyezésekre — 92 kor. hó­naponként — sem lesz elegendő januárig, kéri az elnök az egyesület tagjait, hogy uj tagok szerzése által legalább is a veszte­ségek pótoltassanak. Nöegyleti gyűlés. A csabai nőegylet választmánya szer­dán délután Beliczey Rezsönó elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az elmúlt 5 téli hónap ténykedéséről számolt be. Hálás köszönettel vette tudomásul a választmány az elöljáróság, egyesületek ós egyesek adakozásait ós ennek jegyzőkönyv­ben is kifejezést adott, valamint fájdalmá­nak az egyletnek alapító tagja ós régi buzgó tisztviselője, özv. Fáy Mórnó el­hunyta fölött, mely veszteséget az elnök a tárgysorozat megkezdése előtt jelentette be a választmánynak; kegyelettel emlé­kezvén meg az elhunytról. Segélyezésekre 1706 kor. adatott ki. Elaggottak, özvegyek, betegek ós nyomo­ÚJDONSÁGOK. Március 15. Szóles e hazában a lelkes megemléke­zés ünnepét üli ma az ország hazafias kö­zönsége ; nemzeti történelmünk dicső kor­szakának magasztos jelenetei ujulnak meg lelki szemeink előtt, hogy a hősök nemes példáján lelkesülve, erőt merítsünk a sú­lyos jelen ós a vésszel terhes jövő nehéz küzdelmeinek megharcolására. Hazafias ér­zelmekkel telik meg e szentelt emléknapon minden magyar szív; k icsiny és nagy, szegény és gazdag, pór és úr egyesül ma, a magyar szabadság születése napjának emlékünnepén, hogy szent fogadást tegyen ennek a sokat szenvedett, vérrel áztatott, rokontalan magyar hazának nagygyá, erőssé tótelére. Békésvármegye legkisebb közsé­gében sem marad el e napon a megemlé­kezés ünnepélye, amint erről lapunk mult számában részletesen beszámoltunk. Csabán ma d. u. 3 órakor a főgimnáziumi ifjúság a tornacsarnokban tartja ünnepélyét, a pol­gárság pedig este 7 órakor gyül össze a polgári kör termeiben, ahol teritett aszta­lok mellett, hazafias beszédek során "mól­tatja a nagy nap jelentőségét. A békéscsabai- iparos tanoncok „Ön­képző köre" március 15-ikét d. u. 3 órakor az ipariskola nagytermében ünnepli meg. Az ünnepély sorrendje a következő : 1. Himnusz. Éneklik a tanulók. 2. Ünnepi beszéd. Tartja : B u t h y László, tanitó. 3. Szavalat. 1848 márc. 15. Ilyés Bálinttól. Szavalja : Q e r e n d y György, III. oszt. tanuló. 4. F e 1 o 1 v á s 1848. márc. 15-ről: Gáspár András, III. oszt. tanuló. 5. Szavalat. A márciusi ifjúság. Pósa Lajos­tól Szavalja: Horváth János, III. oszt. tanuló. 6. Szózat. Éneklik a tanulók. A csabai színházban M o n o r y tár­sulata díszelőadással ünnepli meg a mai napot, az előadás jövedelmének fölöslegét felajánlva a csabai Kossuth-szobor alapra* A díszelőadás programját lapunk más ro­vatában találja az olvasó. — Nagy a verseny. A mi közoktatási rendszerünknek igen nagy hibája, hogy a gymnáziumot végzett ifjúság 9/!o" e cl részét a jogi pályára szorítja, ez által az annyira tultömöt^ó vált, hogy a nagy verseny kö­vetkeztében a jogvógzett fiatalság keserves kenyórharcot kénytelen vívni egymással. Elénk tanúbizonyság erre a csabai a 1­bírói állás is. Régebben, ha egy birói állás megüresedett, annak elnyerésére 10—16 pályázónál több sohasem jelentkezett, de most a megélhetés nehézsége odakénysze­riti a diplomás embereket, hogv tömegesen tóduljanak minden olyan állás elnyerésére, mely h t nem is fényes, de tűrhető existen­ciára nyújt kilátást. Szomorú látvány, mi­dőn nemcsak a kis állásoknál, de a közép­állásoknál is olyan nagy a versengés, hogy az kiáltó bizonyítékává válik nyomorúságos gazdasági életünknek ós nyomasztó anyagi viszonyainknak. A produktív életpályák nálunk el vannak hanyagolva, a legtöbb szülőnek az képezi vágyai netovábbját, hogy gyermekét hivatalnoknak nevelhesse. A hivatalnoki pálya pedig kevés rózsát terem. Bizonyítja a fizetésrendezós során támadt mozgalom is az állami al­kalmazottaknak minden csoportja jajgat, elégedetlenkedik, több kenyeret követel ós ami visszataszítóan komikus, keserű irigy­séggel vannak eltelve egymás iránt s a különböző foglalkozási ágak egymás le­becsülésével igyekeznek saját értéküket emelni. Ily viszonyok között nem csoda, ha az egészségtelen verseny lehetetlen állapotokat teremt A csabai albirói állásra nem kevesebb mint 61 pályázó aspirál, kik között vannak ügyvédek, albirák, jegyzők és birói vizsgás aljegyzők. A kijelölő ülés a gyulai törvényszéken a jövő héten lesz megtartva. — Az állami müut ópitése. A várme­gye alispánjának, dr. Fábry Sándornak indítványára, hogy a munkás népnek a ta­vaszon munkát biztosítson, a megye tör­vényhatósági felirt a kereskedelmi minisz­terhez, engedélyezné, hogy a harmadik transversalis ut Köröstarcsa—körösladányi szakasza még ez évben kiépülhessen. A miniszter most leirt és teljesiti a megye kérelmét. A mintegy 182 ezer koronába kerülő útszakasz építéséhez rövidesen hoz­záfognak. Az építési költséget a megye előlegezi, de ezt az ut átvételénél az ál­lam visszatéríti. Ugyancsak most kiépül a füzesgyarmati párizs-utca, mely az uj va­sút állomásához vezet. — A motoros vasútról. A csaba-bókós­vésztői vasút építési munkája lázas gyor­sasággal halad; a vonal kitűzését Laczay Endre, mérnök már túlnyomó részben bevégezte. A vasútnak Csaba belső terüle­tén futó vonalát e héten tűzték ki, amely­nek megállapításában — szerződésben ki­kötött jogánál fogva — részt vettek a község képviselői : Z s i r o s /\.ndrás biró, Korosy László főjegyző, Áchim Gusztáv mérnök, a kir. államópitószeti hivatal képviselője H a v i á r Lajos kir. főmérnök s a vasúttársaság képviselője, Sármez ey Endre igazgató-főmérnök. A csabai vonal a vasút utca jobb oldalán halad, a Fiume -szálloda mellett bekanya­rodik a Főtér jobb oldalára, majd a Fő­utcán ós berónyi-uton vezetve, a békési útra tér s a körgáton át a Békés felé vezető müutra kerül; a csabai ev. nagytemplom mellett a kishíd utca s a vashídon keresz­tül a Széchenyi-ligetig s a Rosenthal gőz­malomig mellék szárny lesz vezetve. Mint értesülünk, két három hót múlva a vonal közúti szakaszán a sínek lerakását is meg­kezdik s a Csaba-Békés közötti közlekedés május havában kezdetét veszi. Mindenki, de különösen a Sárrét, lázas érdeklődéssel várja a motoros vasút közlekedésének mihamarabbi megindítását. — Egyházmegyei közgyűlés. A békés­bánáti református egyházmegye tavaszi rendes közgyűlését március hó 31-ón fogja megtartani H.-M.-Vásárhelyen a szókház közgyűlési termében. D o m b y Lajos espe­res és Hajnal István dr. felügyelő elnök­lete alatt. — Kinevezés. A gyulai járásbirói állás 6 heti üresedós után be van töltve. A ki­rály dr. Nagy Kálmán belényesi albirót nevezte ki. Az uj járásbirót jó hírnév előzi meg, tehetséges, munkás és becsvágyó hiva­talnokként ismeretes, kit a nagyváradi kir. tábla kijelölő tanácsa ebbeli tulajdonaira való hivatkozással terjesztett fel kinevezésre. A gyulai járásbíróságnál az ügyek ellá­tása kívánatossá teszi, hogy az uj hivatali főnök állását mielőbb elfoglalja. — A vár­megye főispánja a gyulai borellenőrzö bizottság elnökéül, Fürdők István he­lyébe, ki Gyuláról eltávozik, Schrőder Kornél ügyvédet nevezte ki. — Esküvök. F u c h s Mór csabai ter­ménykereskedő leányát, Szerenát, ma délután 4 órakor vezeti oltárhoz az izr. templomban Schwarcz Sándor oros­házi kereskedő. — K ő n c z e i Gergely, államvasuti altiszt hétfőn délután tartja esküvőjót Csabán az ev kistemplomban F i 1 i p i n y i Mariskával. — Előléptetés. A gyulai törvényszék érdemes fogház felügyelőjót : Horváth Istvánt, az ígazgatóügyininiszter a X ik fizetési osztály I-ső fokozatába léptette elő. A derék öreg hivatalnok abban a ritka szerencsében részesült, hogy nem egészen 9 hónap alatt háromszor léptették elő, amit eddigi hűséges szolgálatával na­gyon is megérdemelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom