Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-08 / 20. szám

KIUIICIUCI a uorvcomoyjr ci rvuzjuny I9UO. tJVI ^U. SZailiaMOZ lekedési kedvet, amivel együtt a közélet minden tényezőjében uj lendületet nyer. A vidéki nép terményeivel fölkeresi a városi piacokat, uj termelési ágakat talál hasznosíthatóknak ós ezzel javítja a városok élelmezési viszonyait, másrészt módot kap ipari szükségletei könnyű kielégítésére, amik — jóléte fokozódván — szintén emelkednek. Erre nézve fölemlítem, hogy az alföldi első gazdasági vasút, mióta a motoros-kocsiközlekedés megnyíltával egyidejűleg lehetővé vált, hogy az olcsóbb üzemnek megfelelően viteldijait is leszállítsa, Békéscsabát valódi középponttá fejleszti, utasait már eddig is több mint magkétszerezte ós igy olcsósága dacára jó üzletet csinál. Ezek után természetes következtetés, hogy a vasutak építése, más irányzatta[ ugyan mint eddig, de kedvezőbb eredménynyel újra föllendül és a meglévők forgalma egyelőre be sem látható átalakuláson fog átmenni. Szép ez a jövő zenéje ! De mindaz, a miről szól, meg is valósulhat ám, csak igazán kell akarni. A fejlődés megindult, a vasutak uj korszaka virrad. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, márc. 7. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén napirend előtt Lovászy Márton, Lengyel Zoltán, Rakovszky István hevesen megtámadták a kormányt, hogy szövetkezett a holnapi népgyűlés meghiúsítása érdekében a szocialista párttal. Széli Kálmán a jobboldal ovációja közben tiltakozott a vád ellen, melyet visszautasít. Hiszen éppen önök tárgyaltak a szocialistákkal, mondta, nem pedig ón. — Egy órakor áttértek a kórvények tárgyalására. Békésvármegye pénzügye. A pénzintézetek évi jelentései. Az uj év beköszöntével lezáródván a mult esztendővel való leszámolás aktái: a pénzintézetek egymásután számoltak be közgyűléseiken arról, hogy miképpen folyt le a mult üzleti óv s mi az eredménye az egyévi munkásságnak. E jelentések együttesen magukban foglalják Békésvármegyének egész pénzügyi forgalmát s e szempontból igen jelentős adatokat tartalmaznak. Az egész vármegye pénzügyi forgalmát ismertetik, miután az intézetek működésüket nem igen terjesztik ki más vármegyékre. S lia ki terjesztik is, a forgalom súlypontja, mely az intézetnek életerőt biztosit, a megye határán belől fekszik. Bókésmegyóben min' den jelentősebb községben van legalább egy pénzintézet, mely többnyire lebonyolítja a községi forgalmat s igy ha más községbeli pénzintézethez fordul is a lakosság, más megyebelivel annál kevésbbó érintkezik. Ez pedig kiváló jele annak, hogy meg van a megyében a bizalom a megyei pénzintézetek iránt, mely minden ily vállalatnak az alapja. A pénzügy egyes ágai beleszólnak a vármegye közgazdasági életének egész teljességébe. Ipar, kereskedelem, mezőgazdaság: minden terén ott láthatjuk a pénzintézetek működését s épen e réven tartjuk fontosnak, hasznosnak az intézetek mult évi működésének ismertetését, a hozzánk eddig beérkezett jelentések alapján. A békéscsabai kót pénzintézetről, a takarékpénztár egyesületről és a csabavárosi takarékpénztárakról megemlékeztünk annak idején, midőn a közgyűléseiket tartották. A csabai takarékpénztár-egyesület évi jelentésével a kiváló közgazdasági szaklap, a „Magyar Közgazdaság" is hosszabban foglalkozik mult vasárnapi számában. Ismerteti az intézet működését, üzleteredményét, tőkóit stb., majd igy végzi a sorokat: „Elismeréssel kell ezen intézetnél kiemelnünk, hogy a mérleg, valamint a zárszámadások rendkívüli szakértelemmel és világossággal vannak íelálliuva. Az egyes tótelek részletezése oly tiszta és oly kimerítő, hogy ezekből a zárszámadásokból igazán mindenki teljes tájékozást nyerhet, magának a takarékpénztár helyzetéről, — amit nem egy pénzintézet mintaképül vehetne." Orosházi takarékpénztár. Az intézet igazgatósági elnöke László Elek dr., vezérigazgató D égi Gyula. Az igazgatósági jelentós nem sorozza a mult évet a közgazdaságilag kedvezők közó. A vidék hiteligényeinek szolgálatában különös gondot fordítottak jelzálog kölcsönök nyújtására ; közel 2500 kisgazda élvezett előnyös jelzálogkölcsönt az intézettől. A betétek állománya, dacára annak, hogy a , kamatlábat y

2 %-al leszállították, 217 ezer koronával emelkedett. A betétek összege folyószámlán ós könyvecskéken 4.073,585 kor. 76 fillér. A váltótárca visszaesést mutat, de a jelzálogkölcsönök emelkedtek. Előbbi 2.557,460-65, utóbbi 9.376,502-26 k. Az üzletóv tiszta nyereménye 115,972-97 k. A tartalékalap összege 400,000 kor. A jövedelem felosztásával a külön tartalékalap 250,000 koronára, az intézet tőkéi összesen 1.180,000 koronára emelkedtek. Az 1902. óvi osztalékszelvény darabonként 100 kor. váltatik be. Az összes pénztári forgalom volt 180.216,136 kor. 92 fill. A leírások kitesznek 8,842 kor. 72 fill. Szarvasi takarékpénztár. Elnök H a v i á r Dániel, vezérigazgató Salacz Ferenc. A jelentés elmondja, hogy a lefolyt évben a gazdasági élet egyes ágaiban fennálló súlyos viszonyok hatása a pénzintézet forgalmára bénitó volt. Az 1901. év elején uralkodott pénzszűkét, a mult évben nagy pénzbőség váltotta fel. Az összforgalom 20.247,757-18 kor. volt. A váltókölcsön 1.160,714-29 kor. Jelzálogkölcsön 936,846 kor. Folyószámlakölcsön 500,748 46 kor. Betétösszeg 1 866,730-87 kor. Az állandó tartalékalap 130,86609 kor. Külön tartalékalap 18,659'12 kor. A tiszta nyeremény 41,624 25 kor. Osztalék minden részvényre 16 kor. Leírások összege 4036 kor. 35 fill. Békési Népbank. Igazgatósági elnök B e n e d i c ty Gyula. A jelentós szerint a mult év az intézet egyik legkedvezőbb éve volt A mult óvi igazgatósági jelentésben kifejezésre juttatott elhatározás folytán, hogy a váltótárca az összes kétes értékű váltóktól megszabaduljon, ez évben is több követelést leírtak. Az összes forgalom 13.375.713 kor. volt. Betétek : 730,074 korona ; váltótárca 695,654 kor.; jelzálogkölcsön 555,966 kor. A nyeremény összege 33,407 kor. 88 fill. Osztalék 20 kor. Tartalékalap 64,219 kor. 41 fill. Leirt váltókövetelések 8038 korona 12 fillér. Békésszentandrási takarékpénztár. Vezérigazgató U r b a n e k Nándor. A pénz szűke, bőségbe csapott át a jelentés szerint, de nem eredményezett kedvező fordulatot a közgazdaság terén. Az összforgalom 24,283,297 kor. 51 fill. Betétek összege 1,334,116 kor. 59 fillér. Váltókölcsönök 1,496,864 kor. 09 fill. Nyereményősszeg 38,651 kor 46 fillér. Osztalékrészvényenként 8 kor. Leírások összege 1787 kor. 90 fillér. A tartalékalap 104,715 kor. 37 fillér. A különtartalékalap 16,000 kor. Mezöberényl takarékpénztár. Igazgatósági elnök Szentandrási István. A jelentés szerint az intézet ámult üzletévben a haladás ós fejlődós színvonalára emelkedett. A betétállomány az 1902 évben 509,276 korona 09 fillér. Váltótárca 880,195 kor. A tiszta jövedelem 21,974 kor. 18 fillér. Osztalék 12 korona, a. tartalékalap 53,880 korona, a külön tartalékalap 21,607 korona 79 fillér. nevezetesen a vonal mentén fekvő három legnagyobb város :Bókóscsabával, Gyulával ós Orosházával. Ha tehát Ara Iváros kérelmét el is utasította a miniszter, ez az utóbbi kijelentése biztató ós nincs más hátra, mint bevárni a szeged-váradi vonal kiópitésót. Az aradi tanács ezt a miniszteri leiratot beviszi a márciusi közgyűlés elé, azzal a javaslattal, hogy a város tudomásul véve a leiratot, most már helyezze hatályon kivül azt a régebbi határozatát, melylyel az arad-békésmegyei telefon-összeköttetés költségeinek egy részét magára vállalta, miután a szeged-nagyváradi interurbán telefon kiépítése által úgyis meg lesz Békósmegyóvel az összeköttetés. Meg lesz tehát végre az annyira óhajtott és sürgetett telefonösszeköttetés. Igaz, hogy nem az eredeti terv szerint s nem rögtön, de Csaba, Gyula, Orosháza bekapcsolását is örömmel lehet fogadni. A miniszter terminusa, az egy óv sem oly hosszú, hogy ki ne lehessen várni, csak valami váratlan ok miatt meg ne változzon a miniszteri igóret. Ezután Békésvármegye törvényhatóságának sem lesz más dolga, minhogy a kérdés ilyetén megoldása után visszavonja a költségek egyharmadára vonitkozó határozatát, miután arra szükség többé nincsen. ÚJDONSÁGOK. A békés-aradmegyei távbeszélőLáng miniszter leirata. A bókós-aradmegyei távbeszélő összeköttetésről legutóbb akkor emlékeztünk meg, midőn Arad város egyik közgyűlésén tárgyalás alá került az ügy. A közgyűlés akkor E d v i-I 1 1 ó s László indítványa szerint határozott az összeköttetés kei dósében. E határozatra már megérkezett a miniszter leirata. Az aradi közgyűlés tudvalevőleg E d v iIllés László indítványára elhatározta., hogy megkeresi a kereskedelmi minisztert, hogy az arad-kókésmegyei telefon-összeköttetés létesítése esetén — melyhez az egy-egyharmad költséget Bókésmegye, Aradváros és az aradi kereskedelmi és iparkamara ajánlotta fel — adja meg a kereskedelmi kormány ugyanazokat a kedvezményes díjtételeket, melyeket a Temesmegyóvel való összeköttetésben engedélyezett. A rendes interurbán telefon-dijak ugyanis oly drágák, hogy ezek mellett gyakorlati haszna nem igen lehetett volna az arad-békési telefon-összeköttetésnek . Láng miniszter már leiratában kiielenti, hogy a városnak ezt a kívánságát nem teljesítheti, kedvezményes díjtételeket nem adhat, mert a megszabott interurbán telefondijaktól el nem térhet. Kilátásba helyezi azonban a miniszter, hogy a jövő 1904-ik évben ki fog épülni a régen tervezett és sokat sürgetett szeged-nagyváradi interurbán telefon s akkor Arad is megnyeri az összeköttetést Békósmegyóvel, Március Idusa. A nap arany sugarai már tüzesen ragyognak le a kék égről, az enyhe szellő a rügyező fák gályáit simogat ja, a kékszemű ibolya szórja szerte az illatát: ébred a tavasz. A tavasz ébredésével pedig immár közeleg az örök ünnep Március Idnsa, mely a magyar nemzeti érzésnek legszentebb napja, tápláló, erősítő forrása. Közeleg Március Idusa, feldobognak a magyar szivek s ünnepelni készül mindenki, kinek lelkében ól a hazaszeretet, s van egy cseppnyi rajongás a szabadság iránt. Békósvármegyóben is ünnepelni fognak szerte-széjjel. Már folynak a készülődések az ünnepólyekte, társasvacsorákra stb. Eddig határozott műsorral biró ünneplésről az alábbiakban értesültünk : Gyoma város polgársága, a magyar népszabadság felvirradásának évfordulóját, — március 15-ét — a nagy naphoz méltóan nyilvánosan fogja megünnepelni. Az ünnepély az egyesületek felvonulásával az ünnep napján délután 2 órakor, a városháza előtt a következő tárgysorozattal állapíttatott meg: 1. Kardal. 2. Megnyitó beszéd. 3. Hazafias szavalat. 4. Alkalmi szónoklat. 5. Zenedarab 6. Záró szavalat. 7. Este a kaszinó, ipartestület ós olvasókörök helyiségeiben társasvacsora. Csabán vaaárnap dólntán 3 órakor a Rudolf-főgimnázium ifjúsága tart hazafias ünnepélyt a tornacsarnokban, mig este a Polgári kör saját helyiségében alkalmi felolvasással, szavalattal, társasvacsorával üli meg a nap emlékét. A szeghalmi polgári olvasó-egylet március 15-én saját helyiségében, emlékbeszéddel, szavalatokkal, dalelőadással, társasvacsorával ós táncmulatsággal egybekötött ünnepélyt rendez, melynek tiszta jövedelmét Szeghalmon felállítandó Kossuth szobor-alap javára fordítják Az ünnepély műsora : 1. Elnöki megnyitó. 2 Himnusz : Énekli a dalárda. 3. Emlókbeszódet mond Szeghalmi Gyula. 4. Szaval Arató Lajos. 5. Sir a Tisza, sir a Duna: Énekli a dalárda. 6.,Szaval Mihályi Kálmán. 7. Szózat: Énekli a dalárda. 8. Elnöki zárszó. — Láng miniszter Csabán. Az aradcsanádi egyesült vasutak vonalain motoros közlekedés fog megnyílni, melynek első próbautja jövő szombaton, március hó 14-ikón lesz. Ez alkalommal ugy a Daimler rendszerű benzinnel, valamint a De DionBouton rendszerű gőzzel hajtott motoros kocsik fognak közlekedni. A menetterv a következő : Indulás Arad belvárosi közúti pálya vágányáról (városház elől) reggel 7 óra 30 perckor, halad Mezőhegyesen át Kovácsháza állomásig. Itt átszállás az Acsev. kezelésében álló Alföldi első gazdasági keskeny nyomtávú vasút motoros kocsijaira. Ezen a vasúton, mely az eddig létező legolcsóbb ós legcélszerűbb vicinális, Csaba állomásra megy a társaság, hová d. u. 1 óra tájban érkezik meg. Láng miniszter tehát jövő szombaton délután egy órakor érkezik Csabára. Azonban nem lesz semmi ünnepélyes tisztelgés, vagy fogadás, miután a miniszter a legközelebbi vonattal utazik vissza Budapestre. Éppen igy elmarad az ünnepélyes fogadás Aradra érkezésekor is. — Pénzintézeti közgyűlés. A Békésmegyei Takarékpénztár tegnap tartotta ez óvi rendes közgyűlését, melyen számosan jelentek meg a részvényesek. A pénzintézet mult óvi működéséről szóló jelentést elfogadták s a felmentvényt megadták. A ! közgyűlésen az igazgatóság eddigi tevékeny elnöke Fábry Sándor dr. alispán elnöki tisztéről visszavonhatatlauul lemondott, s maga helyett Lukács György dr. főispánt ajánlotta igazgatósági elnökül. Az alispán lemondását a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul, majd Lukács főispánt egyhangúlag megválasztotta igazgatósági elnöknek. A felügyelő-bizottság elnökévé B o d o k y Zoltán dr. országgyűlési kép • viselőt választották meg. — Békésmegyei iljak Zsilinszky Mihály dr. államtitkárnál. Csütörtökön délben tisztelgett a „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köró^-nek küldöttsége az államtitkárnál. A héttagú deputációban rószvettek K r c s m árik Endre elnök vezetése mellett: V id o v s z k y Ferenc alelnök, Margócsy Emil jegyző, D i m á k Géza háznagy, M ü 11 e r Rezső ellenőr, Szlovák Jenő és H o 1 é c z y Béla köri tagok. A kör elnöke beszédet intézett az államtitkárhoz, melyben elmondta, hogy a budapesti és a kolozsvári „Békésmegyei Ifjak Köre" nevében jelentek meg, hogy kifejezést adjanak ama óhajuknak, hogy az államtitkár kegyeskednék a most húsvét vasárnapján Szarvason rendezendő megyei ifjúsági bál védnökségét elvállalni. Tekintettel arra, hogy eme tisztség megterhelő kötelezettséggel nem fog járni, őszinte szivvel hiszik és remélik, hogy az államtitkár a megye ifjúsága iránti jóindulatából eme kérését visszautasítani nem fogja. Az államtitkár válasza következő volt: Kedves barátaim ! Örömmel értesültem a „Békésmegyei Közlönyéből arról, hogy a budapesti „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre," melynek rövid ideig magam is elnöke voltam, egy erősebb egyesületté alakult. Örömmel vettem tudomásul azt is, hogy e kör nemzeti szellemet ós törekvést tűzött ki maga elé. Kívánom, hogy e törekvéseket a tágabb körű hazára is kiterjesszék és munkásságuknak ne csak maguk és családjuk, de magyar hazájuk is hasznát lássa! Hogyha önök azt remélik, hogy nevemmel mulatságuk sikerét biztosítják, ugy a bál védnökségét szivesen elfogadom. .n. meleghangú válasz után, az ünnepélyes bemutatkozás megtörténtével, a deputáció minden egyes tagjával barátságosan kezet fogott s szívélyes szavakkal vett bucsut a küldöttségtől az államtitkár. Ily kedvező előjelek mellett szép sikerre lehet kilátása a fáradbatían buzgalmu megyei ifjúságnak. — Az obstrukció mellett. A szarvasi függetlenségi és 48-as pártkör igen népes közgyűlést tartott. A közgyűlést id. M e1 i s Mátyás alelnök nyitotta meg. Majd H a v i á r Gyula dr. lelkes szavakban ecsetelte az országos függetlenségi ós 48-as párt kitartó és hazafias fellépését a katonai javaslatokkal szemben, egyszersmind indítványozta, hogy az országos függetlenségi ós 48-as pártot ezen kitartó buzgalmáért a szarvasi függetlenségi ós 48-as pártkör is üdvözölje A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette H a v i á r Gyula javaslatát. Végül a közgyűlés elhatározta, hogy a tárgyalás alatt levő katonai javaslatokkal szemben a város, mint választó kerület is állást foglaljon és pedig ugy, hogy népgyűlést rendezzen a többi körökkel egyetértő leg. Erről a határozatról a szarvasi körök elnökségei átiratban értesíttettek és fölkérettek arra, hogy kebelükből a népgyűlést rendezőbizottságba 3—3 tagot küldjenek. A népgyűlés ideje március 15-ke. — Geiszt Gyula temetése. A békésmegyei gazdasági egylet érdemes elnöke, Geiszt Gyula temetése szerdán délután 4 órakor Budapesten, a Kecskeméti-utcai halottas házból nagy gyászoló közönség részvéte mellett ment végbe. A vármegye e derék fia temetésén megjelent Lukács György dr. főispán, Fábry Sándor dr. alispán is ; a gazdasági egylet képviseletében az igazgató-elnök ós titkáron kivül ott volt még : B o 1 z a Géza gróf, L ó d e r e r László. S z a 1 a y József, B e 1 i c z e y Géza, Pfeiffer Antal, B o d o k y Zoltán dr. orsz. képviselő is. — Csákói Geiszt Gyula nagybirtokos elhunyta alkalmából a kondorosi földmives munkások is kifejezésre juttatták kegyeletüket, szép koszorút helyezve a boldogult földes urnák ravatalára. A gyászoló család megilletődéssel vette az egyszerű munkásnóp kegyeletes megemlékezését s a pompás koszorúk tömegében észrevehetőleg volt elhelyezve az ólövirágokból készített ezen egyszerű szép koszorú, melynek szalagján olvasható volt: „A kohdorosi földmives munkások szeretett munkaadójuknak." Az ily megemlékezés dicséretére válik azoknak, kik önmaguktól jöttek ezen gondolatra, gyűjtést indítva egymás közt, hogy tisztelőtök ós kegyeletök nyilvánulhasson.