Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1903-02-19 / 15. szám
megjavítását. Akkor főleg az volt a legsürgősebb feladat, hogy az a rendszertelenség, • amelynek következtében egy és ugyanazzal az állással ágazatonként különféle fizetés volt egybekötve, megszűnjék. Ezt a célt sikerült is elérni s ezzel megadatott az alap arra, hogy az illetmények javitása, ha ós a mennyire a viszonyok engedik, íolytattassók. 1903-ban a fizetésjavitás dolgában csak a legégetőbb sérelmeket igyekeztek orvosolni, a feladat gyökeres megoldását a jobb jövőnek tartván fenn. Az azóta letelt tiz esztendő alatt az, okok, amelyek a fizetésjavitást sürgették még nyomósabbakká lettek. A megélhetési viszonyok magukban véve is súlyosbodtak, de fokozta a terheket az is, hogy világszerte uralkodó gazdasági irányzat végső sorban a fogyasztást drágítja s igy a fix fizetésű osztályok megélhetésére hat ki. E két szempont döntő súlya alatt maga a kormány elismeri az illetményjavitás szükségét s ezért terjesztette be az erre vonatkozó javaslatot. Azonban a kormány nem tarthatja kizárólag a humanitárius tekinteteket szem előtt; figyelemmel kell lennie az e kérdés j körül csoportosuló összes állam- ós társa dalompolitikai szempontokra. Az állam saját érdekében nem nézheti közönyösen azt, hogy alkalmazottait | a napi kenyér gondjai feladataik megoldásában megzavarják, hogy a rájok bízott ideális és anyagi érdekek gondozását a megélhetéssel való küzködés silánynyá teszi és hogy végül az állam alkalmazottainak munkaerpjét teljes mérvben nem veheti igénybe azért, mert az ő ellenszolgáltatása sok esetben nem olyan, mint aminő ellenszolgáltatás alapján azt követelhetné, hogy az ő alkalmazottja, ha hozzá szegődik, alkalmaztatását valósággal életpályájának tekintse, amelynek minden erejét szentelni tartozik. Hozzájárul a mi viszonyaink között ehhez az is, hogy nálunk sok helyütt a tisztviselő az állameszme egyediili kifejezője, akit mint, ilyet, abba a helyzetbe is kell hoznunk, hogy a megélhetés nyomasztó gondjaitól menten, vagyonilag lehetőleg függetlenül éljen hivatásának ós méltó mód képviselhesse azt, kitől megbízatását, hivatalát kapta. De, ha ezek a szempontok kivétel nélkül a tisztviselők és álcaiában az állami alkalmazottak illetményeinek javitása mellett sióinak, nem téveszthetjük el azokat az okokat sem, amelyek e szempontok korlát nélkül való alkalmazása ellen joggal felhozhatók. Igy nemcsak hogy nem lenne indokolt, de egyenesen káros lenne az illetményeket oly mérvben fokozni, hogy ez által az állam más, szintén elsőrangú fontosságú szükségleteit vagy kielégítetlenül hagyni, vagy ezek céljaira a közszolgáltatásokat fokozni kellene, vagy, hogy ezáltal az államháztartás rendje zavarokba kerülne. Nem hagyható továbbá figyelmen kivül, hogy az állam az ő alkalmazottjait nemcsak tényleges szolgálatuk tartama alatt fizeti, hanem szolgálatképtelensógök, vagy öregségük esetére is ellátja őket és hátrahagyottaikról is gondoskodik ós hogy a fizetés javitása a mi rendszerünk szerint megjavítja a nyugdijat, az özvegyi nyugdijat, a temetkezési járulókot és az árvák ellátását is. Végül a kormány gondozására utalt érdekek nem egyenlő mértékkel való méltánylását jelentené és az állam elhagyná a való életviszonyok talaját, ha az állami alkalmazottak illetményeinek megszabásánál nem venné figyelembe azt, hogy hasonló előképzettségű ós hasonló szolgáltatást teljesítő magánalkalmazottak átlag minő keresetre tesznek szert. Az előadott szempontok alapján fogott a kormány az illetményjavitás kérdésének megoldá sához, Azt hisszük, hogy a törvényjavaslat minden irányban eleget tesz a jogos és méltányos kívánalmaknak. Figyelembe veszi a tisztviselő igényeit, de nem terheli meg az államköltségvetést annyira, hogy az adózó polgárokra ujabb teher hárúlna. Körülbelül 18 millió koronát tesz ki az összeg, amelylyel az egész fizetósrendezés évi költségvetésünket ujabban terheli. Nincs, aki ne kivánná, hogy a tisztviselői kar, amelynek érdekét a törvényhozás a szivén hordja s mely ezt a méltánylást teljesén meg is érdemli, találja meg gondjainak enyhülését s nyerjen ujabb erőt arra, hogy azokat a kiváló feladatokat, amelyek ellátására hívatva van, az eddig 1 kötelesség'udással, buzgalommal és hazafias lelkesedéssel teljesítse továbbra is. Az ő buzgó munkájuk révén fejlődhetik csak kulturánk, gazdasági életünk s igy maguk készíthetik elő legsikeresebben azt a jobb jövőt, amikor az állam még bőségesebben jutalmazhatja hiven végzett szolgálataikat. Békés-Csabai takarékpénztár-egyesület közgyűlése. Vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését Békésvármegye egyik legrégibb, legerősebb s legtekintélyesebb pénzintézete : a békéscsabai takarékpénztár egyesület. S hogy ezeket a jelzőket nem pusztán udvariasságból, vagy megszokott sablon szerint használjuk, elég lesz hivatkoznunk az évi jelentés egy-két adatára, melyek megcáfolhatlan számokkal bizonyítják, hogy az intézet hatalmas, a ha sonnemü vidéki intézetek között igen-igen számottevő nemzetgazdasági tényezővé küz dötte ki magát. A részvénytársaság működése mögött 30 esztendős mult áll, 1902. évi forgalma 126 millió korona, alaptőkéi Amig azon iparkodtam, hogy mindent jól megjegyezzek magamnak, hirtelen éles c.sengetyüjel hangzott fel s valami csodálatos, nyikorgó hanggal bezárult a fedélzetre vivő csapóajtó. Második jel s a csavar megindult — az ut megkezdődött. Feltűnt, hogy bár a Potomac torkolatában a víz teljesen csendes volt, a hajó mégis erősen hánykódott és hentergett. Egyszerre a kapitány ujabb jeladására a usavar kezdett lassabban működni, majd egészen megállt.. A két tiszt pár szót váltott, aztán a kapitány egy hosszú emeltyűt nyomott le. A beözönlő viz bugyborékoló hangja tudatta velem, hogy a víztartók szelepjót nyitották ki s igy • lesülyesztettók a hajót a viz alá. Egyenletesen s nyugodtan szállt alá a járómű. A víztartók csakhamar megteltek a tenger vizével s a toronyból felhangzó harangjelre a csavar megint megmozdult. De mig előbb a hajó hevesen hánytorgott, addig most alig lehetett észrevenni egyéb mozgást, mint a csavar okozta remegést. Megint harangjel kondult meg s a gép mind gyorsabban s gyorsabban kézdn.t működni TVim óvatosan körülnézett, hogy nincs-e vaUki a közelünkben, aztán szótlanul odahúzott a falhoz. Valami nyisszanó hang hangzott fél s kerek kis ablak tárult ki a szemem előtt. A vizet teljesen átvilágította a parancsnoktorony fényszóróiból előtörő hófehér fény. Fájdalom, onnan, ahol mi álltunk, alig lehetett valamit megkülömböz- I tetni, mert a híjó gyors rohanása folytán a viz fehér habosra tört meg. De azért csodálkozó szemem elé pompás szin- és fényhatások tárultak, a foszforeszkáló zöld- i A csavar működése egyszerre megszűnt. Megint hallottam a tartókba beömlő viz zaját s a hajó még mélyebbre sülyedt. Tom odasúgta, hogy tizenöt yardnyira vagyunk a viz alatt, csaknem a Potomac fenekén. Most már jól meg tudtam különböztetni ott kinn a tárgyakat is. Az elektromos fény fehér özönében egész sereg vókonyszáru, ide-oda ingó vízinövényt láttam, a halak, odacsalogatva a világosság által, tömegben úszkálták körül a hajót. Csodálatos érzés, hogy ettől az idegen világtól csak egy meglehetősen vékony üveglap választott el! A csavar megint működni kezdett s a hajó újra elindult. Különböző mélységekben mindenféle gyakorlatokat vége tünk, amelyek igazolták, hogy a hajó teljes mértékben képes a viz alatt mozogni. Azután adott jelre elkezdtek működni a szivattyúk, a víztartók kiürültek s a hajó felmerült a felszínre. Meg kell vallanom, hogy megkönnyebbültem. A helyiségekben alkalmazott tisztító vegyszerek s a komprimált levegővel való felujitás ellenére is nagyon megromlott a levegő ott lenn s az az üditő légáram, amely a kinyitott csapóajtón át beözönlött, valóságos mennyei manna volt a számunkra. . . . Egy órával később már o .t ültem a szobámba s írtam Két nap múlva pedig a „Newyork Diurnal" érdekes cikket közölt a Holland-féle hajóval való próbautról. A tengerészeti minisztériumban az emberek a hajukat tépték, hogy honnan vette az újság ezeket a felette pontos részleteket s szigorú fegyelmi vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat sokáig tartott, de nem tudtak kisütni semmit — szomorú eredmény. nek összege meghaladja az egy millió koronát, a betétek összege három ós fél millió korona, a kihelyezett kölcsönök öszszege megközelíti a hat millió koronát, az Osztrák Magyar Bank mellókhelyeként tizenegy milliót meghaladó üzleti forgalmat bonyolított le, az évi üzleti tiszta nyereség 103.720'25 korona. Ezek a számok többet mondanak minden dicsérő szónál s fényes tanúságot tesznek az intézet vezetőségének lelkiismeretes, lankadatlan buzgalmáról, tevékenységéről, melylyel a részvényesek vagyonát mind jövedelmezőbbé tenni törekszik. Külön kall kiemelnünk az intézet közhasznú működésében azon törekvést, melylyel a részvényesek érdeke mellett számos humanitárius ós kulturális célokat is hathatósan istápol. Régen nem tapasztalt nagyarányú érdeklődés mutatkozott a vasárnapi közgyűlés iránt; ennek okát nem csak abban véljük megtalálni, hogy az intézet sokoldalú, nagy kiterjedésű üzletköre s az erről szóló beszámoló természetszerű érdeklődést ébreszt az intézet részvényesei körében, de különösen abban, hogy napirendre került az igazgatóság és felügyelő-bizottság választása is. A heteken át tartott választás 1 mozgalmakból előre lehetett sejteni, hogy a részvényesek tömegesen vesznek részt a választási eljárásban ; a pártok nagy vehe menciával törekedtek jelöltjeiknek több séget biztositani s hogy az egyes pártok kapacitáló buzgalma nem veszett kárba, azt fényesen igazolta a közgyűlés külső képe. Az intézet óriási pénztárterme zsúfolásig megtelt részvényesekkel, sőt nem volt a korlátok mögötti területnek egy talpalatnyi részecskéje, melyen a buzgó „választók" ember-ember mellett ne szorongtak volna. Impozáns volt a hat órán keresztül' tartott gyűlés lefolyása ; itt ott voltak mozgalmasabb jelenetek is, de V a r s á g h Béla tapintatos vezetése mellett a nyuga| lom mihamar helyreállott; a mérleg bírálatánál, az évi nyereség felosztásánál, az alapszabályok módositásánál, különösen az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak szaporításánál, fejlődött ki hevesebb vita. A többség azonban elfogadta a módosításra vonatkozó összes igazgatósági ja vaslatokat. Több izben volt szavazás: egyszerű felállással, névszerint, majd a választásoknál titkos is. A választás s a beadott szavazatok számbavétele este 9 óra tájban ért véget. Tudósítónk a közgyűlés lefolyásáról következőkben számol be: A közgyűlést Varságh Béla igazgatóelnök nyitotta meg, bejelentve, hogy 96 részvényes 1015 részvényt mutatott be ós ezek 779 szavazatot képviselnek, egyben felkérte a jegyzőkönyv hitelesítésére Haan Béla és Vidovszky Ferenc részvényeseket. Az igazgatóság ós felügyelő-bizottság jelentését tudomásul vették, mig a zármérleg előterjesztésénél Fáy Samu dr. kórdóst intézett, hogy van-e a részvénytársaságnak az intézeti házon kivül egyéb ingatlana is, annak nevén áll-e, továbbá, hogy az átmeneti cim alatt felsorolt tételeknél a „stb." alatt mi értendő, végül pedig a leirni javasolt 19,207 kor. 52 fill. miből ered? Havas Mór vezérigazgató adta meg a kivánt felvilágosítást. Ingatlana van a takarékpénztárnak 88,770 korona értékben, mely, igazgatósági határozat folytán, a jel-l zálogkölcsönök tótele alatt szerepel; a „stb " alatt misem rejlik, a leirni javasolt, részint per alatti, részint kétes összegekből ered. — A közgyűlés a felvilágosítást tudomásul vette. Hosszabb vita volt a nyereség fel osztásnál. Az igazgatóság javaslata 2250 koronát jótékonycélra ós kulturális alapítványokra szánt, mig osztalékul a 3200 drb részvény egy-egy szelvényére 22 koronát. A kulturális célra javasolt összegben 1000 kor. mint első részlet szerepel oly cólzattalhogy az, az egyesület majdani 50 éves fennállásának jubileumára létesítendő közcélú alapítványra szolgáljon. Ismét Fáy Samu dr. volt az első, ki ezt az 1000 koronás alapítványt most még korainak tartja. Fábry Károly erre a célra mopt csak 500 koronát óhajt adni s azt j .vasolja, hogy osztalékul rószvónyenkint 23 koronát állapítson meg a közgyűlés, mely egy korona többlet kitelik a jövő évi nyeremény áthozatból. Pándy István dr., K e r ó n y i Soma dr. az igazgatóság javaslatát ajánlták elfogadásra. Varságh Béla elnök általános helyeslés között az igazgatóság javaslatát nek nemcsak az a célja, hogy a hiteligényeket kielégítse s részvényosztalókot adjon, hanem közcélok ós kulturális intézmények támogatása is. Egy oly intézetnek, mint a csabai takarókpénztár egyesület, 50 éves fennállását nagyobbarányu alapitványnyal kell megörökíteni; ez hazafias kötelesség. Végre e kérdést felállással döntötték el; nagy többség az igazgatóság javaslatát fogadta el. A közgyűlés erre megadta a felmentvényt ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak. Reisz Hermann indítványára az igazgatóság, felügyelőség, vezérigazgató és tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. Az alapszabályok mikénti módosítására három javaslat volt: az igazgatóság, Fáy Samu dr. és F i k k e r Lipót külön-külön javaslata. Fáy dr. a tárgyalás megkezdése előtt javaslatát visszavonta, igy az igazgatóság javaslatának tárgyalásánál párhuzamosan a F i k k e r Lipótét is tárgyalták s ez utóbbiét a közgyűlés teljesen mellőzte. a.z alapszabályok módositásánál leglényegesebb változás az, hogy öt igazgatósági tag helyett hat, három felügyelő helyett négy legyen. — Ez el lett simán fogadva, mert ez, bár hatályosabbá lett az ellenőrzés téve, költségtöbbletet még sem okoz. Elfogadták, hogy minden részvény 10-ig egy-egy szavazat; tizen felül azonban már csak minden két részvény jogosít egy szavazatra, mindazonáltal ugy, hogy husz szavazatnál többet senki sem gyakorolhat. Hosszabb vita és szavazás volt az igazgatóság javadalmazásának megállapításánál. Eddig öt igazgató és három felügyelő a tiszta nyereményből l2°/ 0-ban részesült; az uj javaslat szerint az öt igazgatónak 7 1/ 2°/O, a három felügyelőnek 2100 korona tiszteletdijat kivánt adni. Amennyiben azonban a közgyűlés az igazgatók számát hatban, a felügyelőkét négyben állapította meg, a javaslat olykép módosult, hogy az igazgatóság a tiszta nyereményből 9°/ 0-ot J ^ felügyelőség pedig 2800 kor. tiszteletdijat kapjon. Dr. Fáy Samu felszólalásában nem hajlandó egyes részvényesek kedvéért az eredeti 7y,% tantiémtől eltérni ós tiltakozik a javas'at ellen. Fábry Károly szintén elegendőnek tartja az igazgatóság 7V.%-°», a felügyelőség '210 ) koronás javadalmazását. Pándy István dr. a y°/ 0 és a 2800 korona megállapítását kéri, mert ezzel nem növekedik a javadalmazás. Végre névszerinti szavazással döntöttek s a nagy többség az igazgatóságnak 9%-ot, a felügyelőségnek 2800 koronát szavazott meg, miután az igazgatóság és felügyelő-bizottság eddigi 12% jutaléka, a fel ügyelő-bizottság részére ezen közgyűlésen 2800 koronában megállapított tiszteletdija és az igazgatóság ezutáni 9% jutaléka, nem megy többre az eddigi kiadásnál, dacára annak, hogy az intézet vezetősége egy igazgatóval ós felügyelővel szaporodott Már 7 órára járt az idő, mikor az alapszabályok módosítását befejezték ós mielőtt sorkerült az igazgatóság választására, megváltoztatták még a tiszti nyugdíj intézeti alapszabály egy pontját, mely szerint Such Albert cégjegyző-főpénztárosának, ki 30 óv óta ritka odaadással szolgálja az intézetet, nyugdíjigényét nem az alap létesítése óta,' hanem hivatalba lépésétől veszi számításba. Such Albert meghatottan köszönte meg a közgyűlés elismerését, míg a közgyűlés zajosan megéljenezte. Varságh Béla köszönte meg az igazgatóságra eddig ruházott bizalmat; a mandátumot mocsoktalanul adják át a megbízóknak, mert mindig csak az intézet érdekét kívánták szolgálni. Zajos éljenzés volt a válasz és Varságh Bélát kérték fel a választás vezetésére, mig bizalmi férfiakul a jegyzőkönyv hitelesítőkön kivül Szalay Józsefet és Rosenthal Adolfot. Hosszau tartott a szavazás ós a szavazatok összeolvasása. Igazgatókul mecválasztattak : Varságh Béla 761 szavazattal, Lőwínger Lipót 761 „ Bogár Dániel 761 Vidovszky Károly 731 K e r ó ny i Soma dr. 713 Kovács L Mihály 674 " Kapott még szavazatot: Fábry Károly 77, Szalay József 17. A volt igazgatók nem szavaztak. Felügyelő-bizottságba megválasztattak : R ó t h y Béla 675 szavazattal. Fejér Béla 644 Wa 11 fis ch Ferenc dr. 548 Margócsy Miklós dr. 512 „ Póttag : Jég er József 510 „ Kapott még szavazatot a rendes tagságra : Pándy István dr. 217, Reisz Hermann 125, a póttag- ígra : Fekete Sándor 55, S ü d y István 40. .H- -- . .1Í. ÚJDONSÁGOK:. — Békésvármegye közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósága ez évi első reni. j„. VJ
