Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-02-12 / 13. szám

Egy havi közigazgatás. A közigazgatási bizottság ülés*. Az első ülés volt ez az uj rend szerint, mely a közigazgatási bizottság üléseit a hónap első hétfőjéről a másodikra teszi. Szintén az uj rend szerint a bizottság tagjai nem kapnak meghivót. Csupán akkor értesitik őket, mikor az ülés elmarad a rendes napról. Tárgyalás alá nem igen kerültek fontos ügyek héttön délelőtt. Átlag ülés volt, melynek nem akadt semmi feltűnőbb érdekessége. Legfeljebb a szentandrási jegyző ügye, mely azonban sima elintézést nyert ezúttal. AZ ülésen jelen voltak : Lukács György dr. főispán, elnök, Fábry Sándor dr., Daimel Sándor dr., Rezey Szilviusz, Jancsovits Péter, Zöldy János dr., Csák György, Kaviár Lajos, Zöldy Géza dr , Almássy Dénes gróf, Varságh Béla, Rosenthal Ignác, Bodoky Zoltán dr., Haviár Dániel, Hajnal István, Zlinszky István, Liszy Viktor dr, Keller ]mre. Az ülésen kivül elintézett darabok jegyzékének tudomásul vétele után Daimel főjegyző felolvasta az alispáni jelentést. A jelentés szerint a személy biztonság a mult hónaphoz viszonyítva, kedvezőbb volt: csupán öt esetben támadtatott meg. A közbiztonság már sokkal kedvezőtlenebb volt, 82 esetben fordult elő lopás stb. A nyomozásokat az illető hatóságok minden egyes esetben megindították, a legtöbbjében az eljárás már befejezést is nyert. Baleset volt négy ; Gyulán kettő, egy egy Csabán és Körösladányban. Öngyilkosság négy esetben fordult elő Orosházán. A munkások helyzete nem a legjobb, az átlagos napszám 80 fillér. Megemlékezett még a jelentés arról is, hogy a gátak és védtöltések megfelelő állapotban vannak. Az állatorvosi jelentós szerint az elmúlt hóban az állategészségügy nem mondható kedvezőnek, miután ragadós betegségek miatt több helyen kellett zárlatot elrendelni. Ezután Fábry Sándor dr. alispán bejelentette, hogy Blazekovits Hugó szentandrási első jegyzőnek három havi szabadságot adott a képviselőtestület; helyetteséül a szarvasi járás főszolgabirája Tóth László oki. jegyzőt, csabai községi iil^atalnokot rendelte ki. Igy a közigazgatás érdeke meg van óva. Hosszabb vita indult meg ezután H av i á r Dániel bizottsági tag által ismertetetthivatali mulasztások, meghallgatása után, melyben kitűnt, hogy B1 azekovifcs nyugdíjaztatása iránti kérvényét már a •'.. -ási íőazolgabiróhoz beadta. Végül ugy L í,tározot* a bizottság, hogy tudomásul i . aüipán bejelentését és a jegyző, KÍS,,^idejének letelte után az orvosi vizsgálattól teszi függővé ujabb szabadsá golását, vagy nyugdíjaztatását. A földmivelésügyi miniszter rendeletét, a befásítandó területek kijelölése ós befásitásuk elrendelése felől az erdőfelügyelő ségek értesítése tárgyában tudomásul vették. A főorvosi jelentés szerint a közegószségi állapot a mult hónapban kedvező volt. Bár a hevenyfertőző betegségek tekintetében e hónap rosszabb az élőhöz képest. A megbetegedések száma 121 volt. — Leggyakoribb megbetegedésként fordult elő a légző szervek hurutos bántalma. A fertőző betegségek közül előfordult a kanyaró, vörheny, szamárhurut, uralkodó volt a kanyaró, különösen Szeghalmon és Ladányban, mig a difteria Csorváson fordult elő nagyobb mértékben. A hatósági intézkedéseket a járványok meggátlására mindenütt megtették. A trachomások száma 165 volt, hárommal kevesebb, mint az előző hóban. Gyógyszerummal beoltottak 14 egyént, ezek közül 9 meggyógyult, 5 meghalt. A nagyszénási személyes üzleti jogositványu gyógyszertár tulajdonosa meghalt s özvegye nemsokára elhunyt. Igy a gyógyszertár joga üresen maradt. A vármegye alispánja felirt ez ügyben a belügyminiszterhez, aki azt az utasítást adta, hogy a gyógyszertárra pályázatot kell hirdetni 8 beadott pályázatok felett, a község képviselőtestületének meghallgatásával döntsön a közigazgatási bizottság. Mindez megtörtént s a bizottság az egyedüli pályázó Forgács Károly gyógyszerészmester javára határozott É határozatot azonban fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez. A pónzügyigazgató jelentése szerint, az egyenes adó ós hadmentességi dij befizetések a mult hónapban kedvezőbbek voltak, mint a mult óv ugyanazon havában. Kőrös Lajos gyulai lakos I. osztályú kereseti adóját a bizottság a kirótt s panaszolt 10 koronáról leszállította négy koronára. E n y e d i István, Szabados István, M u c s i Gábor békési és K ov a 1 s z k y András dobozi lokosok behajthatatlan fervegybirságát, több-kevesebb napi fogházra változtatták. Atanfelügyelő jelentése elmondta, hogy a mult hóban leginkább irodai munkával foglalkozott, hivatalos minőségben egyszer jelent meg a csabai állami elemi iskolában. Ezután kötelezték Doboz községet a dobozmegyeri iskola tűz ellen való biztosítási dijának kifizetésére, miután az, bár államilag segélyezett, de községi iskola. A tiszti főügyész előadmányai ápolási dij megtérítés, cselédügyek, mezőrendőri kihágási ügyekből állottak, minden érdek nélkül. Az államópitészeti előadmányok között tudómásnl szolgált, hogy a csaba—békés— vésztői vasút ideiglenes engedélyét megkapta az alföldi gazdasági vasút igazgatósága ; Orosháza és Nagyszénás községek kérelmét, hogy a 63. számú őrháznál kisebb váróterem létesitessék, pártolólag terjesztik fel. Az árvaszéki elnöki ós ügyóizségi jelentések után az ülés befejezést nyert. Csaba vagyoni leltára. mérleg az 1902. dec 31-iki zárlat alapján. Csaba község gazdasági intézője elkészült a nagy munkával, melynek eredményeként előttünk fekszik részletes kimutatása Csaba község vagyoni állapotának. A vagyonleltár végső tételeit következőkben ismertetjük: Cselekvő vagyon : 1. Ingatlanok : a) jövedelmet nem hajtók 426945-90 K b) Köröscsatorna. . . . 7600' — „ c) jövedelmezők .... 71942-— „ d) körgáthoz kisajátított ingatlanok 12000-— 2. Ingó vagyon . . . . . 71942 12 „ 3. Haszonélvezetek .... 110000-— „ 4. Tőkepénzek 225354-67 „ 5. Államkötvények .... 674500-— „ 6. Magánkötvónyek . . . 65000" — „ 7. Hidak, átereszek . . . 93880"— „ 8 Kutak ...... 16280-— „ 9. Toronyórák 2250— „ Cselekvő vagyon összesen 3452768-69 K Összes teher . . . . 2899845-96 „ Tiszta vagyon .... 552922-73 K jövedelmi kimutatás. Bevétel : 1. Köröscsatornából . . . . 1400"—K 2. Jövedelmező ingatlanokból 147723 99 „ 3. Körgáthoz kisaj. ingatlan. . 600"— „ 4. Haszonélvezetekből . . . 10660'— „ 5. Tőkepénzek után .... 9917-63 „ 6. Államkötvényekből . . . 80352-50 „ 7. Magánkötvényekböl . . . 240"— „ azonban a felvett összegeket ez idő szerint még nem fordíthatta rendeltetési céljaikra s ugy ez összegek nem hozhatják meg a kellő kamatjövedelmet. íme a két évi v r leg közötti kedvezőtlen eltérés o^ T' magyarázata A 'Csaba—Békés— motoros vasútnak engedélyezési ügye a törvényhozás előtt van, sőt az ideiglenes építési engedélyt a társaság már megkapta, a kórház és iparos tanono-otthon tervei készen már a kivitelt várják ; nyugodtak lehetünk tehát, hogy a mult évi 400 ezer koronás kölcsönből még eddig fel nem használt összegek hasznos befektetést nyernek. Összes bevétel 200894-10 K Kiadás : A fennálló tartozások kamatterhe 152292-93 K Maradvány 48601 17 K Ha ez adatokat összehasonlitjuk az 1901. évi vagyonleltár adataival, — azt látjuk, hogy 1902 év folyamán a községi vagyonok 129615-03 koronával, a bevételek 13191*44 koronával, — viszont a tartozások összege 375881"67 koronával, az évi kamatterhek összege 28436 koronával szaporodott, ami az összehasonlító mérleget károsan befolyásolja, mert a tiszta vagy i értéke 246266"64 koronával, a tiszta j.övedelem pedig 15244"86 koronával csöki-:.':; az 1902. évi vagyonmérlegben. Az összehasonlító kimutatás ezen eredménye, bár mindenekben hiven megfelel a valóságnak, még is csak látszólagos. Nincs ebben éppen semmi ellentmondás. Mert, ha kutatjuk az okokat, megértjük az okozatot is. Mindenki előtt tudva van, hogy C-saba község a mult év vamán 200 ezer korona kölcsönt vett fel í'.Jrházra, 100 ezer koronát iparos tanonc-otthonra, 100 ezer koronát a Csaba—Békés—Vésztői vasút részvényeire. E kölcsönök után a felvétel napjától természetesen kamat jár, a község A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A véderővita. Budapest, február 11. (Saj. tud. távirata) A képviselőház mai ülésén az ellenzék szóba hozta a tegnapi ülésbezárást ós zárt ülésen folyt egy kis házszabályvita. Midőn az ülés újra nyilvános lett, Apponyi házelnök bejelentette, hogy G y ő r f y Gyula képviselő, kinek ismeretes ügye volt a székely fonógépek tárgyábán Szterén y i József miniszteri tanácsossal, állásáról lemondott. Háborús hírek. Budapest, febr. 11. (Saj. tud. távirata.) Londonból érkező távirat szerint az angol lapok a lehető legkomolyabban veszik a balkáni' állapotokat s már is előkósaületeket tettek arra nézve, hogy a jövő hónapban harctéri tudósítókat küldenek a Balkánra. Orosz mozgósítás. Budapest, február 10. (Saj. tud. táv.) Bétervárról való távirati jelentés mozgósításról értesit. Biztos forrásból eredő hir szerint az összes tartalékos tisztek parancsot kaptak a jövő hónapban való bevonulásra. A szanatórium helye. Mult csütörtöki számunkban irtuk meg a József töhSr'jeg szanatórium-egylet köagyülésének határosatác, - . i * ü • »bet» gek gyógyító intézetének helyéül a Gyula városa által felajánlott terúlei-j

; ieiuiték ki. Gyulán kivüi még négy község: Ösorvás, Mezőberény, Gyoma és Orosháza ajánlott tel területet a gyógyitó intézet számára. Miután azonban Lukács György főispán a jövőben esetleg uj intézet állításának reményét fejezte ki, kérvén, hogy akkor újból tegyék meg ajánlataikat : nem tekinthető visszautasításnak n ezt már Kapp kifejtette. De még mielőtt az ember bizonyos célnak szolgáló eszközt formált, már köveket, faágakat, dorongokat használt minden alakítás nélkül ós pedig hosszú időn át. Mert bár hamar jött rá arra a tapasztalatra, hogy az öklével mórt csapás hatását egy a markába szorított alkalmas kő vagy faág fokozhatja, hogy egy hegyes, éles kő körmének, fogának segítségére lehet, sok idő telt el, mig azokat, segédeszközök hiányáéban, céljainak megfelelően alakítani megtaimíta Kezdetben megragadta ss használta az~émber oiy helyeken, a hol kő és faág bővében volt, bármelyiket, mely éppen kezeügyébe került ós melyet a használat után megint eldobott, vagy pedig kiválasztott egyet mint legalkalmasabbat, melyet talán el is tett, de ilyeneket hiába keresünk, ezek a használat" nyomát nem tüntetik fel, mert a többi kövektől nem különböznek. A mi Alföldünkön másképen áll a dolog, terméskövet sem a föld színén, sem annak belsejében egyáltalában nem találunk, farószeket pedig a föld megtartani nem tudott A mi követ talállunk, az mind máshonnan került ide, azt mint becses ós könnyen újra meg nem szerezhető tárgyat gondosan őrizték ós sokáig használták. Éppen ezért az itt talált kövek mind magukon viselik a használat nyomát ós elárulják egyúttal, hogy már abban az időben is az emberek nagyobb távolságra érintkeztek, esetleg kereskedtek egymással. Igen természetes, hogy legrégibb eszközöknek azokat a köveket kell tekintenünk, melyek a formálás legkezdetlegesebb módján mentek keresztül, melyeken a kop tatás vagy a durva csiszolás nyoma látható. Ilyen a Gyulavarsándon találtak között az a 7 kő, mely a terméskövektől csak annyi ban különbözik, hogy rajta szándékosan lekoptatott lapokat vagy sekély barázdákat látunk, melyek segítségével jobban beleilleszthetők voltak a tartó készülékbe, a parittyákba vagy a bolaba. Szerintem tehát -^i i bek a parittya kövek ós bola-golyók (kövek). Evvel korántsem akarom állítani, hogy ezeket mint ősrégi eszközöket csak addig használták, mig más eszközt nem ismertek, hanem hogy azokat már a legrégibb időben használták. Sőt, hogy még sokáig használták, mutatja az egyik, mely egy ketté törött kőbaltából készült — a nyél lyuka még meglátszik raj ta —, mutátja a dólamerikaiak bola perditája, mely még most is haszná latban van. Igen régiek általában a tűzkőből, ob•sidianból, jáspisból készült kőeszközök, mint nyílhegy, lándzsa, kés stb. ilyeneket azonban Gyulavarsándon nem találtunk, de egy úgynevezett nucleust vagy magkövet, melyről megfelelő szilánkokat feszítettek le, mégis sikerült találni és igy feltehetjük, hogy a gyulavarsándi régi nép ily eszközöket nemcsak használt, hanem maga készített is, bár az anyagot hozzá máshonnan szerezte be. Igen régi a kőbalta vagy kőkalapácsnak a foka is, melynek tetszetős és szabatos formája azonban elárulja, hogy abból az időből való, mikor a régi emberek a kőeszközök kidolgozásában már nagyobb jártassággal birtak és forma-érzékük is érvényre jutott. Kár, hogy nem egész, vagy használatkor erős ütésben tört el, vagy szándékosan lett eltörve, mit több archaeologus állítása szerint az elhaltak kőbaltáival szoktak tenni, mielőtt a sírba temették. Ha kőeszközt a kőben szegény Alföldön keveset találtunk, találtunk annál több eszközt oly anyagból, mely a követ ugyan keménységre nem pótolhatja, de tömöttsógónól ós ellentálló képességénél fogva mégis sok eszközre igen alkalmas ós elegendő mennyiségben volt meg. Ez az anyag a szarvasagancs ós a régi emberek leleményességének csak fényes bizonyítékául szolgál, hogy azt annyiféle eszközre ós oly módon használták fel, mint azt a szarvas agancs fizikai tulajdonságai egyáltalában csak megengedik. ivr;.,+ ÜTTanol.-a)-. aIsiS anrhíin fal kell említenem azt a különböző alakú és nagyságú 27 dar.ib agancs-baltát, kalapácsot és fokost, mely a kidolgozás kezdetétől anuak befejezéséig a munka minden stídiumát feltünteti. Van köztük olyan, mely a kiszemelt agancsdarabnik bibtává való alakítását annyiban árulja el, hogy a mellékágak és fölösleges részek eltávolítása végett rajta megejtett vágások még csak félig, de mindenfelől hatoltak be, ugy, hogy a tervezett balta körvonalairól teljesen felismerhető. Van olyan, a melyen a lyuk fúrása alig megkezdve már abbamaradt, van melynek lyuka majdnem kész, de nincs egészen átfúrva, ez a furó alakját árulja el, legtöbbnek kerek, kettőnek azonban nógyszögle- ,r:.- yuka van, minőt néhányat Alsó Ausztr: : n, a Manhartsberg alatti negyedben, teh.Dunától északra,Glaubendorfnál találtak Nég; - „gletes lyukkal ellátottakat eddig általában ritkán találtak, a négyszög letes lyuk több fáradsággal is járt, mert azt faragni keilett, holott egy kerek lyukat gróf Wurmbrand a régi furó eszköz mintájára szerkesztett túróval öt óra alatt furt ki. A négyszögletes lyuk azonban szerintem haladást jelent, és igy későbbinek, ! hosszú idei gyakorlatból eredtnek tartom. A szarvasagancsnak t. i. van szintén ha| sadási iránya, még pedig az agancs hoszszában, keresztben törik, de nem hasad. Minden ütő vagy vágószerszámot pedig, mikor nyélbe ütik, meg is kel! ékelni, nehogy használat közben a nyélről leváljék. Hasadó anyagba nyelet vagy csapot jól beleékelni a hasadási irányra merőlegesen alkalmazott ékkel, négyszögletes lyukba sokkal inkább lehet, mint kerekbe. Hogy pedig erre nagy gondot fordítottak, mutatja a lyuk helyzete is, mert a hasadási aránynak a négyszög oldalát ós nem a szögét fordították. A. fölemlített agancseszközökkel egykorúak mind ama agancsdarabok, melyek agancsokról levágva, hegyes Végükön a használat nvomát mutatják. Mint a hegyük ..oouaon „ ívj.^. uoisujoDen találtunk. Ezek termés kövek, de a hasanálat folytán egyik oldaluk kikopott, homorú ós csak a másik tartotta meg eredeti fölületót. Ez az eredeti fölület az egyiknél kormos, mert egy földalatti tűzhelyből került ki. Majdnem mindenütt, ahol régi telepeket tártak fel, találtak hasonló köveket és mivel több helyen pörkölt gabonaszemeket

1) és zúzó köveket is találtak, álta • lánosan azt tartják, hogy ezeken a köveken törték szót a megpörkölt szemeket, hogy azután vizzel péppé kavarva, vagy más módon elkészítve, költsék el. A tűzhelyben talált kő eleinte szintén erre a célra szolgált, de későbben alighanem sütöttek rajta. A főn'. emiitett buzaszemekbői egy kis készletet mi is találtnnk egy földalatti tűzhely közelében. A szemek elég nagyok, vastagok és megvannak pörkölve, mely körülménynek köszönhető, hogy napjainkig fennmaradtak, tanúskodván, hogy már ezen népek is foglalkoztak földmivelóssel. M O. Heer szerint a régi népek már három faj búzát ismertek és termeltek, az apró szemű Trit'cum vulgare antiquorum-ot, melyet leginkább a svájci cölöpépitmények konyhahulladékaiban találtak, a Triticum vulgare compactum muticum-ot, (melyet inkább a bronzkorban termeltek) és a vastagabb szeniü Triticum turgidum-ot, mely valószínűleg a Földközi-tenger vidékéről származott.