Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-02-01 / 10. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 10. számához. Három évi szünet után 1892. évben több lelkes csabai iparos ifjú felhívást bo­csájtott ki egy dalkör alakítása iránt. A kezdeménj'ezést siker koronázta, mert ugyanazon év március hó '28-án megalakult a „Békéscsabai Iparos Ifjak Dalkara", a mai napon jubiláló daloskör 36 működő taggal, elnökéül Z s i linszky Endre drt, alelnökül ifj. Gally Jánost, jegyzőül ifj. Horváth Mihályt, pénztárnokúl Uhrin Andrást, karaagyúi Uhrin Károlyt vá­lasztotta meg. A nagyobbára zenei ismeretek nélküli működő tagokból alakult ifjú egyesület, anyagi eszközök híján csak a kitűzött magasztos cél iránti nemes lelkesedéssel küzdötte meg a kezdet nehézségeit; az együvé tartozandóság érzete s a komoly munkaakarat nem ismer nehézségeket. Már az első évben nemcsak fedezetet teremt a nagymérvű beruházás költségeire, de pénz­tár készletéből a Rudolf-főgimnáziumban „K o s s u t h"-alapitványt, majd 1893 ban ugyanott „ J ó k a i"-alapitványt létesit s ezzel amidőn hazafias működésének mara­dandó emléket biztosit, egyben dicsérendő példát szolgáltat arról, hogy a nemzeti dal művelésére és terjesztésére alakult egyesület a nemzeti kulturának miként tehet minden irányban hasznos szolgálatot. Az egylet ezen hazafias működését bizo­nyítja azon körülmény, hogy röviddel ez­után a szinház díszleteire 200 koronát juttatott s humanitárius irányban is köve­tésre méltó példát statuált, amikor a ; bai elaggott iparosok felsegélyezésére Á) koronás alapítványt létesített. Az egylet vezetésében 1895 ben vál- j tozás állott be; Zsilinszky Endre dr. elnök, aki a daloskör megalakításában te-: vékeny részt vett s Uhrin "Károly kar­nagy állásukról lemondottak ; helyökbe el­nökül Y e r n e r László, karnagyul Gr a Ily János választattak meg. A leíolyt három év alatt az egyesület anyagi s erkölcsi erőkben gyarapodva, ujult erővel, még na­gyobb lelkesedéssel fogott nemes feladatai­nak teljesítéséhez ; a működő tagok zenei ismeretekben gyarapodva, a vidéki hason­nemü egyletek között számottevő helyet biz­tosított magának s mint ilyen, cimét — kifejezőéjül annak, hogy az „iparos ifjak" időközben önálló „mesterek" lettek — „Békéscsabai Iparos Daloskör"-re változtatva, belépett az Országos Magy*" Dalárszövetsóg kötelékébe. Megszerezte mű­ködésének külső szimbólumát s a díszzászlót nagy ünnepség k keretében avatta fel; a zászlóanya B « í " z e y Gózáné Baghi Tjüjza jeligéje „Dalolva is dicsőitsők a magyar Lazát" frapánsul jelölte meg az egyesület eddigi s jövendő működésének irányát. Az egyesület 1896-ban, az ezredéves ünnepségek idején lépett ki először a nemes verseny küzdő mezejére; a millenáris ki­állítás megnyitásakor a „Király himnusz"­ban részt vett egy quartettel, majd az országos dalárversenyen az „Aradi tizen­három" dalával, a többi harcedzett régi egyletek sorában elismerő oklevélhez jutott. Ekként dicsőséggel jutván át a keresztség tisztitó tüzében, gyakran vesz részt nyil­vános versenyekben; ott volt az 1898. évi aradi országos dalárversenyen, 1901-ben a kassai mérkőzésben állotta meg helyét be­csülettel. Képzettségét s a dal müvelésében való nemes tudását sikerrel mutatta be 1895-ben Mezőtúron, 1896-ban Orosházán, 1898-ban Aradon és Békésen, 1900-ban Mezőberénybe i. Hogy az egyesület a haladásnak ily szép jelét szolgáltatta shogy köztevékeny­sége ily szép emlékekben gazdag, főleg V e r n e r László elnök céltudatos mun­kájának s Gally János karnagy buzgó fáradozásának köszönhető. V e r n e r László 1899. évben állásáról lemondván, helyébe K o r o s y László választatott. A lefolyt tiz esztendő alatt a dalos­körnek 120 nyilvános fellépése volt ; tag­jainak száma: 2 tiszteletbeli (Zsilinszky Endre dr. és Verner László), 9 alapitó, 148 pártoló, 25 működő, összesen 184. Nem volt tehát a lefolyt tiz év alatt nemzeti, megyei, városi hazafias ünnepély, melyben e derék egyesület ré^zt nem vett volna; kedves kötelességet teljesítünk az ünneplők sorában, amikor a daloskör fenn" állásának 10 éves ünnepén a babér koszorú­hoz mi is hozzáfüzünk egy levélkét az el­ismerésből.­A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A véderővita. Budapest, jan. 31. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén katonai javas­latok ellen nagy beszédet mondtak Illyés Bálint és 3 ö e t h y Akos. Benedek János az ülés végén interpellált a bonc­tani intézeti visszaélések tárgyában. A rens-i sztrájk. Budapest, jan. 31. (Saj. tud. távira',a.) u„ -J-:- L. — -r> — városban a munkássztrájk veszélyesre for­dult. A sztrájkolok elzárták a várost, meg­akadályozták az élelmi szerek behozatalát; a lapok nem jelentek meg. A lakosság statárium kihirdetését,^követeli. Elfogott anarkista. Budapeit, jan. 31. (Saj. tud. távirata.) Barcellonából jelentik, hogy ott^ma letar­tóztatták Martin belga anarkistát, ki a belga királyt akarta meggyilkolni. Vasutasok sztrájkja. Budapest, január 3l. }(Saj.*tud. távirata.) Amsterdamból érkező távirat jelenti, hogy a vasúti alkalmazottak gyűlésén Amster­damra nézve kimondták a sztrájkot s igy semmiféle vonat nem fog közlekedni. A gyűlést értesítette az egész ország mozdony, személyzete, hogy amint megadják a jelt az amsterdamiak, készek szintén sztrájkolni. Az előfizetési díjjal hátralékban levő tisztelt előfizetőinket kérjük az előfizetés megújítására. A kiadóhivatal. ÚJDONSÁGOK:. A csaba -békés—vésztői vasút. A törvényjavaslat a ház előtt. A Csabától Békésen át Vésztőig ter­vezett helyiérdekű vasút tárgyában, amely­ben nemrég küldöttség is járt a kereskedelmi miniszternél, Láng Lajos kereskedelem­ügyi miniszter már törvényjavaslatot ter­jesztet a képviselőház elé. A törvényjavaslat indoklása kiemeli, hogy azon előnyös befolyás, amelyet az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvény­társaság által létesített kovácsháza—csabai keskeny vágányu helyiérdekű vasút a pálya mentén elterülő vidék mezőgazdasági vi­szonyainak fellendítésére, valamint a bal­terjesebb gazdasági müvelésre való átmenet szempontjából gyakorolt, élénk ösztön­zésül szolgált a Békés—Csaba ós Vésztő községek között elterülő igen termékeny, azonban megfelelő utakban szűkölködő vi­dék érdekeltségének arra, hogy egy ha­sonló jellegű s főleg a mezőgazdaság érde­keit szolgáló olcsó helyiérdekű vasút léte­sítése utján a fentebb jelzett előnyöket a maga részére is biztosítsa s ily módon egyébként kedvező gazdasági helyzetét minden irányban kifejthesse. A vonal 39 kilométer hosszú, A költség pályakilométerenkint 19.103, vagyis össze­sen 745.000 korona. Forgalmi eszközökre 183.400, a tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona fordítandó. A beterjesztett törvényjavaslatot a képviselőház egyik legközelebbi ülésén veszi tárgyalás alá, s minden bizonnyal elfo­gadja, mely után az építkezés folytatódik s ez évben már biztosan meg is kezdi a forgalom lebonyolítását a motoros vasút. — A daloskör ünnepélye. A csabai daloskör elérkezett a mai nappal jubileumi ünnepélyéhez, mely méltó, fényes ünnep­sége lesz a tiz esztendőnek, melyet a kör nemes hivatásában eltöltött. Az ünnepély fényét nagyban emeli, hogy az Országos Magyar Daláregyesület is képviselteti ma­gát : Lung György elnök, E r n y e i József alelnök ós H a c k 1 N. Lajos gazda jelennek meg az ünnepségen. A délutáni közgyűlést követő hangverseny iránt az érdeklődés oly nagy, hogy aligha lesz üres hely a színházban. A hangverseny után, mint a rendezőség ujabban elhatározta, a kaszinó termeiben társasvacsora lesz a vendégek tiszteletére, a Vigadó termeiben pedig kezdetét veszi a nagysikerűnek igér­seny nevesszereplői :SzabónéNogáll Janka. Szabó Endre, Gerő Ödön a délelőtti gyorsvonattal érkeznek meg. — Nem lesz esküdtszéki tárgyalás. Az igazságügyminiszter rendeletéből a gyulai törvényszéken az esküdtszéki tárgyalásokat február, junius ós november hónapokban kell megtartani. Az idén azonban az első ülésszak nem lesz megtartható, mivel egyet len olyan bünügy sincs előkészítve a tör­vényszéken, melyben az esküdteknek kel­lene ítéletet mondani. Azok az esküdtek tehát, kiket januárban kisorsoltak, olcsó alól. Junius hóban előreláthatólag több ügy kerül tárgyalásra, s akkor mozgalma­sabb élet lesz a törvényszéki palota tágas csarnokaiban. — A gyulai főgimnázium ügyét, bár alá­rendelt természetű, de elvi jelentőségű pae­dagogiai kérdésben a közoktatásügyi mi­niszter ós a nagyváradi püspöki helynök között felmerült kontroversia veszedelem­mel fenyegette. A minisztérium ugyanis utólagosan kót olyan módosítást óhajtott a szerződésbe illeszteni, amelyet a nagyvá­radi püspöki helynök, elvi szempontból nem fogadott el. Lukács főispán inter­venciója, mint a főgimnázium ügyében számtalan ízben, ezúttal is szerencsés volt, aminek bizonyítéka a következő miniszteri leirat: Méltóságos dr. Lukács György urnák, Békósvármegye főispánjának. Mél­tóságos Főispán úr ! A Gyulán létesítendő róm. kath. főgimnázium szerződésénél a mult évi 84202. számú rendeletemmel kí­vánt kót módosítástól a felhozott indokokra való tekintettel, ezennel elállók. MirőlJMól­tóságodat folyó évi januar hó ll-ón50 szám. alatt keit felterjesztésére további szives in­tézkedés végett azzal értesítem, hogy er­ről egyidejűleg a nagyváradi tankerületi főigazgatót értesítettem. Fogadja Móltósá­god kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1903. évi január hó 20-án. — Képviselőtestületi közgyűlés. Szarvas község képviselőtestülete gyűlést tartott, melynek leglényegesebb pontja volt a köz­ség által felállítandó ártézi fürdő költségei­nek megszavazása s engedélyezése annak, hogy az elöljáróság a szükséges 60,000 ko­rona összeget a magyar földhitelintézettől törlesztéses kölcsön alakjában felvegye, s a gőzfürdő fellálitására vonatkozó árlejtési hirdetményt közzé tegye. Ez a közgyűlés tárgyalta Ponyiczky Kálmán községi mérnök lemondását is. A mérnöki fizetést 400 koronával felemelték s rábirták Po­nyiczky Kálmán mérnököt, hogy lemondási kérvényét-vegye vissza. A mérnök továbbra is megmaradt állásában. — Szabadlyceum. A csabai RudolfFo­gimnázium „hideg" tornacsarnokában, szép számú közönség „meleg" érdeklődése köz­ben tartotta meg mult vasárnap tartalmas előadását K r a m m e r Nándor dr., a csabai muzeum nagy tevékenységű igazgatója „A gyulavarsándi ásatásokról." Előadását mai számunk közleményei között egész terje­delmében kapja olvasóközönségünk s bi­zonynyal érdeklődéssel fogadja mindenki, aki a tudománynak ez ága: a régészet iránt hajlandósággal viseltetik. A tudós tanár, aki, mint régész s mint ezen tudo­mány ágnak hivatott müvelője, országos nevet vivott ki magának s csak nem régen kapott megtisztelő meghívást egy országos intézetnél megüresedet fontos állás betöl­tésére, darabonként mutatta be a valóban ritka gazdagságú lelet egyes darabjait; a hallgató közönség lelkes óljenzéssel ju­talmazta az előadást. A gyulavarsándi le­let bronz tárgyai jövő vasárnap kerülnek bemutatóra, amire előre is felhívjuk a kö­zönség szives figyelmét. — Kórházi bízottsági ülés. A folyó év­ben január havi első rendes ülését a kór­házi bizottság hétfőn délután tartotta, a mikor a tárgyalás alá került a kórházi igaz­gató rendszerinti havi jelentése, melynek alapján a bizottság megfelelő intézkedése­ket tett, ezen kivül több folyó ügygyei foglalkozott. — Presbiteri gyűlés. A szarvasi ág. hitv. ev. egyház presbitériuma jan. 30-án H a v i á r Dániel egyházi felügyelő és P 1 a c s k ó István ig. lelkész társelnök­lete mellett gyűlést tartott. A gyűlésnek főtárgyát a túlzsúfolt iskolákon való segí­tés módja képezte, amennyiben az egyház erre felsőbbség utján felhivatott. A presbi­térium határozatilag kimondotta, miszerint legfőbb óhaja iskoláit fejleszteni és szapo­rítani anyagi erejéhez képest s e tekintet­ben nagy előnyére lenne, ha az 1848. XX. törvénycikk 3. §-a végrehajtatnék, nemkü­lönben megkeresi Szarvas község kópvise lőtestületót az iránt, hogy a község a külső határbeli meglévő ós leendő iskolák fenn­tartásához pénzbeli segéllyel járuljon hozzá. Elfogadtatott Rieger orgona készítőnek azon ajánlata, hogy a kót templom orgo­náját évi 200 korona díjért gondozni fogja. A csabai-uti iskola kijavítása iránt a gond­nok lett megbízva az intézkedéssel. Köszö­nettel fogadtatott L a n d i s z Pál egy­háztagnak azon ajánlata, hogy az egyház­nak 460 koronát adományozott oly felte tellel, hogy az egyház ezen összegből az ő haláláig 5% kamatot fizet s az általa sze­dendő kamat-különbözeten pedig szegény­sorsú s magyar nyelvea esküvő házasfelek részére magyar ónekeskönyv szerxendő, illetve adandó. — Részleges tisztújítás Csabán. Fiók­restauráció számba megy az a választás, melyet a csabai járás főszolgabirája e hó 7 re tűzött ki. AFerenczy Zoltán le­mondásával megüresedett fővógrehajtói, a folytán vakanciába jutott főbiztosi, az újonnan rendszeresített közigazgatási- kiad ói, végre a törvénykezési osztálynál üresedés­ben lévő Írnoki állások fognak választás utján betöltetni. Ugy tudjuk, hogy a pályá­zók körében nem nagy mozgalmat keltett a kiirt pályázat, mert mindegyik állásra olyanok reflektálnak a községi alkalmazot­tak létszámából, akik nemcsak hosszas, szor­galmas működésüknél fogva, de a fokoza­tos előléptetés elvei szerint is méltán for­málhatnak jogot a megüresedett állások elnyerésére. Legtöbb kilátásai vannak a fővógrehajtói állásra Jancsok Endrének, a főbi tosi állásra Hrabovszky Pálnak, a közigazgatási-kiadói állásra Budai La­josnak s az irnoki állásra K a r a s z y Ödönnek. — Uj biró. Domokos László föl- . dinket, ki 1895. óta az aradi kir. ügyész­ségnél mint alügyósz működött s ezalatt nagy ügybuzgalommal végezte teendőit, a király az aradi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Az uj biró a gyulai törvény­széknél mint joggyakornok kezdte pályá­ját s alügyészszé történt kinevezéseig foly­ton az aradi törvényszék területén működött. — Eljegyzés. S a 1 István gyulai m. kir. pénzügyi számtiszt, eljegyzte Weinmann Gizellát, néhai Weinmann Imre volt zentai m. kir. adóhivatali ellenőr leányát. — Esküvök. P i 11 z Márton tekintélyes mezőberényi kereskedő és szöllőbirtokos leányát Mariskát, csütörtökön vezette oltárhoz a berényi I. ker. ág. h. ev. temp­lomban Kálmán Lajos debreceni fiatal kereskedő. Az esketósi szertartást a be­rényi intelligencia teljes jelenlétében Gall é István hartai ág. ev. lelkész végezte. Este a menyasszonyi háznál nászlakoma volt. Ifj. K*o r e n Pál, törökbecsei ev. lelkész f. hó 29-én Losoncon házasságra lépett K a s z n e r Gizellával, Kaszner Ede lo­sonci hittanár leányával. — UJ magyar hadi mérnök. Sárkány János szarvasi születésű oki. mérnököt, ki Bécsben a hadi mérnöki vizsgát letette a közös hadügyminiszter hadi mérnökké nevezte ki főhadnagyi rangban s Józef­stadtba rendelte órdőipitési munkálatokhoz — Kitüntetett gazdasági cseléd. Ma­gasztos ünnepség keretében nyújtotta át Csabán mult vasárnap délelőtt a község­háza dísztermében S z t r a k a György főszolgabíró Darányi Ignác földmive­lésügyi miniszter kitüntetését, száz darab arany koronát s egy aranykeretü diszes elismerő oklevelet M a z a n Adám csabai mezőgazdasági cselédnek, aki négy évtizedet megközelítő időn át két gazdát szolgált szorgalommal, bei < >- soha net. I; nkac munkával. Az ünnepélyes alkalmat í ''hasz­nálta a föszolgab arra ;.- :. gyűlési termét szorongásig megtö; egy 500 főnyi közönség előtt ismertette azokat a törvényhatósági intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági cselédek ós mun­kások jólétét és boldogulását biztosítják. Különös nyomatékkal s nagy ékesen szó­lással mutatott rá az ősz főszolgabíró kü­lönösen a gazdasági munkás- ós eselédse­gólyző pénztárról szóló törvényre s ennek áldásait részletesen ismertette. Majd szó­lásra emelkedett Zsilinszky Endre dr., a békésmegyei gazdaság egyesület igazgató-elnöke s a gazda ós c kö/ötf jó viszonyt aposztrofálva, ólti <i 1 itün­tetett cselédet. A szép ünnepélyeu a községi elöljáróság testületileg részt vett. — Az orosházi képviselőtestületből. A községi képviselősestület legutóbb tartott gyűlésén bejelentette V a n g y e 1 Szilárd első jegyző, Mgy a Schossberger-fóle 21-es föld vételi bizottság az ugy. '"tSchoss­berger-kastélyt a községnek u -indókdzTSfc—— ­C s a d a Pálnak mértékhitelesítő hivatal felállítására vonatkozó kérvényére kimondta a gyűlés, hogy mielőtt határozna, bevárja az ipartestület véleményét. B i k á d i An­tal dr. azt indítványozta, hogy tegye meg a község a szükséges lépéseket arramézve, hogy a csatlakozott Szabadszenttornya és Pusztaszenttornya Orosházához csatoltas­sék Az indítványt a gyűlés magáévá tette s a szükséges lépések megtételét egy bi­zottságra bizta, melynek tagjai a követ­kezők : J a n k ó Ferenc biró, V a n g y e 1 Szilárd első jegyző, Széli István, B i­k á d i Antal dr., Veres József, László Elek dr., Bulla Sándor, Tobak István, Hódi Károly, Kovács Antal, F r e u­d e r Mór. — Kinevezések. A vármegye főispánja Bar tha Gusztáv dr. gyomai orvost tisz­teletbeli járásorvossá nevezte ki — A vár­megye alispánja a vármegyei közkor háznál újonnan rendszeresített gondnoksegódi ál­lásra H u s z ka Ferencz korházi havidíjast s aző helyére havidíj jassá K u c s e r a Már­ton napidijast nevezte ki. — Épitők szakegylete. A szarvasi kő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom