Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-18 / 49. szám

vegyesek, annyi azonban valószínű, hogy változások lesznek, még az államtitkárok sorában is. Fővárosi tudósítónk a helyzetre vonatkozólag a következő' távirati tudósítást küldötte: Budapest, junius 17. (Saj. tud. távirata.) A helyzet megoldva még nincs, miután Tisza István grófnak eddigelé nem sikerült a kabinetet megalakítani. Az uj miniszterelnök reggel érkezett meg a fővárosba Bécsből. Még a délelőtt folyamán hosszasan tárgyalt Széli Kálmánnal s több vezető politikussal. A tárgyalás eredményéről azonban nincsen semmi hír. Az aggályoskodó hangulat, amint látszik, már sokkal lanyhább. A hírek, melyek Tisza István erőszakoskodó politikájáról szétmentek, már elcsendesültek a miniszterelnök kijelentései alapján.Pénzügyminiszternek Wekerle Sándor volt kombinációba véve, ki azonban egy bécsi újságírónak kijelentette, hogy nem fog tárcái vállalniIgazságügy miniszternek Hoáossy Imre van kiszemelve, kivel azonban a tárgyalások még egyre folynak. Valószínű, hogy estig megegyeznek. Az uj minisztérium pénteken fog bemutatkozni a pártban. A képviselőház héttőig lesz elnapolva s a hétfői ülésen mutatja be magát az uj kormány s ad a miniszterelnök programot. — A szerbiai események. A skupstina hétfőn egyhangúlag Karagyorgyev i t s Pétert választotta királyul. Szerbia fővárosában kedden az uj király megválasztása alkalmából hálaadó istentiszteletet tartottak és a szenátorok ós képviselők aláírták a királyválasztásról szóló jegyzőkönyvet. Ezt a jegyzőkönyvet viszi el a küldöttség Genfbe I. Péter királynak. A küldöttség: Popovios ezredes, Kosztios százados és Gruics főhadnagyot Belgrádból Genfbe küldték, hogy ordonánc-szolgálatot teljesítsenek I. Péter király személye körül. A tisztek azt mondották, hogy a trónfoglalás napja még nincsen megállapítva, de valószínű, hogy szombaton utazik Péter király Szerbiába. A király elé Budapestig nagy küldöttség utazik : husz skuptsinai tag, öt szenátor ós husz előkelő belgrádi polgár. A miniszterek küldöttsége Újvidéken várja meg Péter király vonatát. A királyválasztással együtt uj pártalakulások történnek Szerbiában, ahol egyébként gondolkodóba ejti az embereket az a külföldről ós különösen Oroszországból elhangzó az a vélemény, hogy a királygyilkosokat meg kell büntetni. Most veszem észre, hogy még nem is dorongoltam ! Pedig a kis uram azt mondja, hogy ez a kritikus első kötelessége ós legszentebb joga. Elek jogommal. Megfoghatatlan könnyelműség olyan subrettnek való arccal s olyan tudással szinósznővó nem válni, aminővel a kis B o h u s n é rendelkezik. Te, hogy csicsereg, milyen otthonosan mozog, hogy játszik az az ici-pici cukorasszonyka ! Pedig az este, egy kis futó rosszullét miatt télbe is szakította monológját; de mihelyt jobban lett, eljátszotta ugy, hogy na! Ugy hogy na! Tudsz ennél jobb kritikát mondani ? Ugy-e nem ? Nálunk valóságos ós tb. asszonyoknál ez a legnagyobb elismerés kifejezése : ugy, hogy na ! Kriener úr! mondja mért tanit Ön abc-t, mikor olyan hanggal áldotta meg az ég? Nem gondolja Ön, hogy vétkezik önmaga ellen, mikor nem az operánál keresi meg a jövőt, az Önt megillető jövőt? Éa oda mennék az Ön helyén! Te persze nézel most egy nagyot édes Agatliám, hogy ,a hozzád irt levélben más' sal diskurálok. Édes fiam, ez a kritikusoknál elengedhetlen kellék. Csodálatot kelt s érthetetlen marad. Apropos ! A tánc is érdekel ? Reggeli fél háromig táncoltunk szakadatlanul és egy kellemesen eltöltött est s egy fáradhatatlan jó ke ívvel áttáncolt éj emlékével hajtottuk fejünket álomra. íme, első kritikám, olvasd ós rettegj ! Pá, pá édes asszonyka ! pá ! ölel Irmuskád. U. i. Képzeld jön a kis uram s a kezem még csupa tinta! Istenem, ha megkritizálja a kritikámat! ? . Pá ! Irma. Igaz is! küldd el kórlek a dobostorta recipijét — pusz — I. A másolat hiteléül : Kavios. A magyar ipar pártolása. — Egy pár szó kereskedőinkhez — A magyar iparpártolás kérdése kétféleképpen oldható meg: vagy a társadalom kényszeríti a kereskedőket magyar iparcikkek beszerzésére, vagy a kereskedők beszélik rá a közönséget a magyar ipartermékek vásárlására. Tegyük kezünket a szivünkre ós valljuk be, hogy az első megoldás a mai — felekezeti és osztálygyülölet által szóttagolt — társadalom mellett el sem képzelhető. Ez a társadalom nem szül vezetőket, akikből a lelkesedés heve áradna szét a szivekbe. Ebben az érzékiség, a szenvedély által aláásott egészségű, az önzés súlya alatt megroppant társadalomban nincs meg az az erkölcsi erő, hogy önmagából vessen fel ós tartson fenn egy erős mozgalmat. Nincs meg az a hatalmas elme, mely rákényszeríti a maga akaratát az ezrekre ós nincs meg az a fogékony tömeg, mely lelkesedésével tápot tudna önteni a vezető szivébe. Egyszóval, a saját hálójában vergődő, önmaga ellen szélmalomharcot vivó társa dalom nem alkalmas arra, hogy az ipar pártolás kérdésében kezdőkónt fellépjen. Marad a másik tényező: a kereskedelem. De hogy lehet józan ószszel megkövetelni a kereskedőtől, hogy egy akadémikus elv kedvéért, melyet senki nyomatékosan érvényre nem emel. felforgassá egész üzletvitelét ? Hogy kipróbált minőségű, évtizedeken át megszokott iparcikket dobjon félre, a piacon most megjelent, még ki sem próbált iparcikkekórt? Ki kívánhatja tőle, hogy keserves napimunkája mellett még retormálni is próbálja a közönség Ízlését ? Hogy megszakítsa évtizedes összeköttetéseit, léket üssön hitelviszonyain és kitegye magát a hitelező külföldi bosszújának? Ki kívánhatja azt a magyar kereskedőtől, mikor az a baj, hogy ezt tőle senki sem kívánja ? A magyar ipar pedig egymagában áll és néz az élet völgyébe. Hallja a jóvoltáórt kiejtett frázisokat, látja a virulásáért összekoccanó poharakat és keserűen mosolyog. Ismeri az iparpártolás apostolait, akik egymásra ^mosolyogva járnak-kelnek, tudja ; hogy mikor a közélet levegője csak ugy porzik a sok jóakarattól, kót táborral kell mórkőznie: az ellenségek és közönyösök táborával. Tudja, hogy a gazdasági élet iparpártolási rózsaberkei mögött voltakép pen kíméletlen élethalál harc folyik, amelyben a magyar ipar nem támaszkodhatik csak gyártmánya jóságára; melyben ott süvítenek el mellette a tisztességes háborúban megvetett robbanó lövegek, hallatlan árleszállítások, rágalmak alakjában, miket a külföldi ellenfél zudit a mi iparunkra. Pedig a magyar iparnak ebben a harcban mégis győzedelmeskedni kell, mert e győzelem a magyar nemzet fennállásához szükséges. Mert a harcban az igazság is a magyar ipar részén áll. Kérdés most már, hogy a hadjáratot hogy kell megindítani, hogyan kell vezetni? Ha a szükséges kót tényező egyike sincs meg, melyik mégis a hozzáférhetőbb, melyikre fordított munka kecsegtet gyorsabb sikerrel ? Véleményünk szerint a magyar iparpártolást magyar kereskedelmen kell kezdeni. A magyar kereskedelmet meg kell közelíteni minden áron, azzal á leleményességgel, melyet a helyzet diktál. A társadalom vezetők után indul; a kereskedelem meghajol az üzleti érvek előtt. A társadalom millió fejű szörnyeteg; a kereskedelem egy sokkal kevesebb főből álló közösség, mely egyenkint kereshető fel és győzhető meg. Azonkívül a kereskedő, noha a gazdasági önzést irta a zászlajára, a benyomások embere mégis és néhány elért siker után megnyitja szivét egy hazafias/ ügynek, melynek hasznát is látja. Életbevágó fontos kérdés a magyar iparra, hogy helyes, hathatós formában megtudja közelíteni a magyar kereskedőimet. E végből szükséges, hogy megtalálja a kellő közegeket, akik a közvetítő szerepót vigyék. Eieknek nem szabad úgynevezett általános közvetítőknek lenni, kik ma itt, holnap ott keresik kenyerüket s egy tarsolyukban magyar, másikban külföldi iparcikket visznek. A magyar iparnak speciális közvetítő szervezetre van szüksége, mely a magyar ipart irja a zászlajára, mely elég erkölcsi tekintélylyel bir arra, hogy a magyar kereskedők eszére, szivére ós hazafiságára apelláljon. Erinek a szervezetnek egy apostol fáradhatatlan buzgalmával ós kereskedői leleményességgel kell dolgoznia a magyar ipar érdekében. Egyénenként kell felkeresni a kereskedőket, meggyőzni a magyar gyárt! mány jóságáról ós annak szükségességéről, hogy a magyar kereskedőnek kötelessége egyenlő feltótelek mellett a magyar iparnak adni előnyt. Álljon végre a magyar ipar szolgálatába a kereskedői leleményesség s akkor elfoglalhatja a magyar anyaföldet, mely a természet jogainál fogva őt illeti meg. Segítség kis embereknek. A szooiálista mozgalmak ellenszere. Az alábbi sorokból ki fog tűnni, hogy miképen lehetne megoldani a szociálista kérdést, — ha nem is teljes egészében. A munkátlanok munkát kérnek, hogy megélhetésüket biztosithassák ; munkát kell tehát adni nekik s ezzel a szociális kérdés gazdasági része meg volna oldva, akinek biztosítva a megélhetése, az nem panaszkodik. A magyar földmunkás azonban igen, mert földre éhes, s ahhoz nagy nehezen tud hozzá jutni. Mindegyiknek szeme előtt az áll, hogy bármilyen kis darabon is a maga, vagy bérbe vett földjón gazdálkodhasson saját tetszése szerint. Földet kell tehát adni a magyar földmivelő munkásnak s akkor biztosítani tudja megélhetését ő maga. A szociális kérdés ilyen iránjj részleges megoldása hódított is: állam, megye, község iparkodott földhöz juttatni a munkásokat. Hogy pedig a magyar főurak is mennyit tehetnek, megmutatja Wenckhei m Dénes gróf eljárása, mely által a dobozi szociálista mozgalom teljesen ós helyesen leszerelt. Ha főuraink, kik rengeteg földterület birtokosai, követik a példát, nagyon sok helyen megmenekülne nyomasztó helyzetéből a kis emberek serege. Amint értesülünk, Doboz községében a szociálista érzelmű munkások felkeresték a község bíráját K árny ácz ky Istvánt, s arra kérték, hogy vezess©őketj Wenckheim Dénes gróf elé, kivel beszélni akarnak. A községi biró teljesítette a munkások kérését s a gróf elé vezette őket. A küldöttség szónoka azután előadta jövetelük célját. Elpanaszolta helyzetüket s arra kérte a grófot, hogy adjon nekik bérbe földet, hogy megtudi'anak élni. S egyszersmind hasson oda, hogy Wenckheim Géza ós Wenckheim Frigyes gróf is hasonlóképpen cselekedjék. Wenckheim Dénes gróf maga válaszolt a kórelemre. Kijelentette, hogy miután előljárósági szemólylyel iöttek, meghallgatta őket. A maga vagyona felett rendelkezik, azonban Wenckheim Frigyes és Géza gróf nevében nem tehet semmi ígéretet, a. helyzetükön azonban segíteni akar s igy a maga jószántából bérbe ad 600 hold földet. Hogy a bérlők kik legyenek, azt az elöljáróságra bizza, a bórletet kót holdanként fogják kiosztani. Saját érdekükben ajánlja azonban, hogy a két holdon ne búzát termeljenek, mert más növény sokkal jobban kifizeti magát s nincs annyi veszélynek kitéve. Termelje nek kukoricát, zöldségféléket stb. A munkások érdekében még a hatszáz holdat minden évben más helyen fogja kihasittatni birtokából s gőzekóvel felszántatja. Wenckheim Dénes gróf e szép és nemes szavaira kitört a lelkesedós a nagyszámú küldöttségből. Az előbb még követelődző szociálisták éltették a földes urat és minden izgalom elcsendesült, — hiszen teljesedett az, aminek teljesülését sokkal kisebb arányokban remélték. Most vasárnap este pedig a szocialisták nagyot és szépet gondoltak: fáklyásmene-r tet akartak rendezni a gróf tiszteletére, ki annyira átérezte helyzetük súlyos voltát. Már a fáklyák is megvoltak, midőn a szeles időre való tekintettel lemondottak az ováció ilyetén módjáról. E helyett újból küldöttség tisztelgett W e n c k h e i m Dónesnól, amely megköszönte a munkások irányában tanúsított jóságát. Ekkor a gróf nemeslelkűsógének ujabb tanújelét adta. Tudomására adta a küldöttségnek, hogy a mai nap emlékére a községnél 12 ezer koronás alapítványt tesz, hogy annak kamataiból minden évben segélyezzék a keresetkópteleneket. Újra kitört a nagy éljenzés s a küldöttség örömmel telve távozott. E példa bizonyítja, hogy jósággal a munkások helyzetén mennyit segíthetnek a nagybirtokosok. ÚJDONSÁGOK. Késelő legény. Garázda, kötekedő, részeges fiatal ember Gyulán Gombos Péter, ki kocsmai hősködéseivel nemcsak a rendőrségnek, de a bíróságnak is sokszor okozott alkalmatlanságot. Vasárnap este cimborái társaságában mulatott és a hajnali órákban kapatos fejjel indultak hazafelé. Mikor a Lédererfóle pálinkamórós elé értek, összetalálkoztak Varga Mihálylyal, ki szintén lakására tartott. Az elfogyasztott szeszes italoktól Gombos garázda hangulatba jött s ráorditott a békésen haladó legényre : — Félre paraszt! — Hát te mi vagy? — Mi vagyok ? azt mindjárt megmutatom! Azzal megtámadta Varga Mihályt, torkon ragadta és a csizmaszárából kirántott késsel hétszer beléje döfött. A vállán, baloldalán és lágyókán ejtett sebek oly súlyosak voltak, hogy a szerencsétlen ifjú eszméletlenül roskadt a földre. A hőstett után Gombos vitézül megfutott, de Csiszár Samu kántor fel ismerte, egyúttal Varga szüleinek értesítése végett is intézkedett. A megrémült szülők gyorsan a helyszinére siettek ós a nagy vórtócsában fekvő ifjút a megyei közkórházba szállították, hol N o 1 1 János dr. segédorvos részesítette az első orvosi ápolásban. A fiatal ember állapota a nagy vérvesztés következtében súlyos, de nem reménytelen, felépülése azonban csak hoszszas idő múlva várható. A rendőrkapitány — mihelyt az esetről értesült — azonnal intézkedett, hogy Gombost letartóztassák. A garázda ember állandóan revolvert hordott magával, s ha rakoncátlankodásai miatt rátámadtak, mindjárt fegyvert rántott elő s lelövéssel fenyegetett mindenkit, ki hozzá merészel nyúlni. Alig néhány nappal ezelőtt a gyulai járásbiró hasonló cselekményért 3 napi elzárásra ítélte, s ő nevetve beszélte barátjainak, hogy milyen csekély büntetést kapott, s egyáltalán nem sokat hederít a bíróságra. — Képviselőtestületi közgyűlés. Csaba képviselőtestülete csütörtökön délelőtt 9 órakor tartja junius havi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: Havi jelentések : adóbefizetés, pénztárak vizsgálata, kórház ós szegényekháza ós népmozgalomról. Kereskedelemügyi miniszter leirata ipariskola ügyében s vámszedó-si jog átruházása tárgyában. Aradi siketnóma iskola támogatása tárgyában törvényhatósági határozat. Tanyai túlzsúfolt iskolák ügyében közigazgatási bizottsági határozat. Alispáni határozat Raj ki József közmunka ügyében. Gazdisági egyesület átirata egy választmányi tag beválasztása, földmives iskola alapitvány megújítása tárgyában. Községi megüresedett orvosi állás betöltése. Árvaszék előterjesztése Kiss Kálmán ügyeiből kifolyólag. Gerendási anyakönyvi kerület felállítása. Uhrin János s társai, ág. ev. egyház, alsó fehér körösi társulat, alföldi első gazdasági vasút, Dócsey József, Klinghammer Istvánná, Hanesz József, Gócs János s neje, 912. számú háztelek eladása. Haszonbéri szerződések lejárta s jóváhagyása. Alföldi első gazdasági vasút telephon építés engedélyezése. Dobozmegyeri lakosok, szárnyvonal kiépítése, F er e n c z y Zoltán visszatartott fizetésének kiutalása, Szabados Gábor, Cselei János, Korek Antal, Thiesz János, Veisenbőch Dénes, Nánási Imre lakositás iránti kórelmei. Később érkező ügyek. — Uj albiró. A békési járásbíróságnál üresedósben volt albirói állásra a király Nagy Antal tiszalöki járásbirósági jegyzőt nevezte ki. — Az öntözött rét látogatói. A csabai öntözött rétnek majdnem minden héten vannak látogatói, kik gazdasági szempontból tanulmányozzák a berendezést. Ma Csabára érkezett a debreceni gazdasági tanintézet harmincöt hallgatója. A tanulmányúton levő gazdasági hallgatókat K e rpely igazgató vezeti s céljuk az öntözött rét megtekintése, tanulmányozása. A debreceniek után ismét jönnek látogatók ; a jövő kedden a keszthelyi gazdasági tanin] tózetből. Ebből láthatjuk, hogy mily nagyfontosságú gazdasági tényező a rótöntözés, melynek hasznát még oly sokan nem akarják elismerni.