Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-14 / 48. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 48. számához. közgyám, évi fizetésüknek kétszeres összegét kötelesek biztosítékul letenni. Az Írnoki állásra pályázóknak, kik Gyula városánál szolgálatban nem állanak, junius 24-ikéig meg kell jelenniök a városi főjegyzőnél, tollba mondás mellett való versenyirás végett. Az általános restauráció, mint rendesen nem igen fog meglepetésekkel végződni. Tulajdonképpen csak az iktatói ós írnoki állások betöltéséről lesz szó, miután a régi tisztviselők előre láthatólag egyhangúlag fognak újból megválasztatni, s a tisztújító közgyűlés alkalmul fog szolgálni arra, hogy a város érdemes polgármestere iránt a közbizalom tüntető módon nyilvánuljon meg. D u t k a i Béla már két cikluson át áll a városi közigazgatás élén, s működésével legjobb tehetsége szerint igyekezett azt a sokféle érdeket kielégíteni, mely nemcsak az egyesek, hanem az állam, vármegye és a város közönsége részéről támasztatott az adminisztrációval szemben. Nehéz ós felelősséges állásában a lehetőséghez képest rajta volt, hogy a jogos igények minden irányban figyelembe vétessenek s ha talán nem is sikerült a kitűzött célok mindegyikét megvalósítania, ugy ennek nem az oportunizmusa, mint inkább nyomasztó anyagi viszonyok az okai. Komoly mérséklettel őrködött, hogy a város erején tul meg ne terheltessék, éppen azért a költséges berendezkedések ós intézmények megvalósítását — a város pénzügyi viszonyaira való tekintettel — sokszor halogatta, mi miatt a vármegyén nem egyszer éles kritikának volt kitéve. Városi ügyésznek újból Jancsovics Emil fog meg választatni, kinek nemes gondolkodásmódja a polgárságnál a legnagyobb becsülést ós tiszteletet vívta ki. Rokonszenves egyénisége, lelkiismeretes munkássága révén különben is egyike a város legnépszerűbb hivatalnokainak. A pénztári és számvevőségi alkalmazottak, valamint a kezelőtisztviselők személyében nem fog változás történni Az iktatói állásra valószínűleg Nádház i Gyula, esetleg D i ó s i Béla, ^ mig az írnoki állásokra a most alkalmazásban levő napdijasok fognak megválaszlatni. A Köröscsatorna vizkérdése. Egy kis felvilágosítás. Nem az lepett meg, hogy mint e lap utóbbi számában olvastam, végre a vármegye közigazgatási bizottságában is foglalkoztak az „Élő -vízcsatorna ügyeivel, hanem az, hogy móg most is csak keresik, hogy voltaképpen hol is van hát a hiba ? Azon kérdés körül folyt a diskusszió': vájjon az alsóf eh ér-körös ár mentesítő társulat nem akarja vagy nem tudja a Poiró • rendszerű, majdnem 150 ezer frtba került duzzasztót kezelni, s ezért nincs mindig friss viz a csatornában, vagy pedig a csabai „borju-rét" öntözése teszi-e lehetetlenné a vízszolgáltatást ? Gyula város, Csaba és Békés községek közegészségügyének fontos kérdésé késztet arra, hogy az oly régen húzódó ügy megoldásához hozzájáruljak e néhány sorral. Mindnyájan igazat fognak adni azon állításomnak, hogy az élővíz csatornának vízzel való ellátása semmivel sem jobb, mint volt abban az időben, mikor még a Nádor-malom-csatorna táplálta. Akkor a mederbe épített faduzzasztókkal nem lehetett ugyan centiméterre szabályozni a vízállást, azért mégis meg volt a megállapított rendes vízmagasság. Mi a helyzet ma ? Az: hogy a nagy költséggel Gyulán, Csabán, Békésen épített vaskapus duzzasztókkal naponként szabályozzák ugyan a viz állását, ugy azonban, hogy a viz magasság éppen a legmelegebb időszakban legkisebb. Hogy a perzselő nap heve a mocsárban milyen egészséges bacilusokat termel s a megbüzhödt mocsár minő atmoszférát terjeszt, azt legjobban a partmenti lakosok érzik, kiknek e feletti gyönyörűségét még a békák hangversenye is növeli. Hogy miért szabályozzák folyton a vízállást ? Nem a csabai rótöntözósért, az az egy bizonyos; mert ha a csabai rétöntözésóre a társulat mindig elegendő mennyiségű vizet bocsájtana a csatornába s nem kellene e célra 5—6 napig a szükséges mennyiséget összegyűjteni, akkor az öntözést minden fenakadás nélkül egy-két nap alatt el lehetne végezni. Szóval nem az öntözött rét, hanem a kellő viz hiányja a nagy bajnak előidézője. És e mizéria igazi okát Békésen kell keresni. Ha a Körözs vízállása magas, akkor a társulat azért nem ereszt vizet a csatornába, hogy ne kelljen a nagy költséggel létesitett gőzszivattyut működtetni, mert a gép egy-egy befütése állítólag 300 koronába kerül. Ha pedig néha, vélet11 e n ü 1 közepes vízállás van a csatornában, ' akkor meg Békés községe kezd jajgatni s sebbel-lobbal ereszti le a vizet, mert ez elöntéssel fenyegeti, . . . nem a községet, ! hanem a csatorna-meder hosszában ültetett i krumpli-fészkeket. A hatóság intézkedjen aziránt, hogy a csatorna medrét ne lehessen krumpli termelésre bór be adni, szabályozza a zsilip kezelést; a társulat szolgáltasson elegendő vizet, akkor a gyulai harisnyagyárnak, a csab'i öntözött rétnek nem kell bajjal küzdeni. És ami szintén valami a nyári idényben, nem lesz bűzös kipárolgás s a közönség nem iszapban, bár ennek gyógyító erejét nagyra becsüljük, hanem elővizben fürödhet. Valamivel több erólylyel, jóakarattal I kell a duzzasztó ós zsilipkérdést kezelni s ! a tarthatatlan helyzet szanálva lesz ; s ügyvéd a vezére. Az Obrenovicsok pártja szinte egészen megszűnt. S igy az a híresztelés, hogy n i s i hadtest az Obrenovicsok megbosszulására fellázadt volna: teljesen alaptalan. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A szerbiai események. A Szerbiában végbe ment dinasztiagyilkolásról lapunk is értesítette a nagyközönséget kót különkiadásában. Először csütörtökön délelőtt, tudósítónk szűkszavú táviratát adtuk a közönség kezeibe, pénteken kora reggel azonban terjedelmesebb különkiadásban értesítettük a közönséget a szörnyű eseményekről, melyekhez hasonlatos nem adta elő magát még a históriában. Az ujabb részletekről távirataink a következőket jelentik : Az összeesküvés és a tisztek. Budapest, junius 13. (Saj. tud. távirata.) Mint az ujabban érkezett táviratok jelentik, az Obrenovics dinasztia ellen forralt összeesküvés régebbi keletű. A hadseregnek belgrádi tisztjei már ez év januárjában szervezték. A gyilkolást tulajdonképpen már előbb kellett volna az eredeti terv szerint végrehajtani. Húsvét ünnepe volt a kitűzött nap, de az ekkor közbejött tüntetések miatt elhalasztották kedvezőbb alkalomra a királygyilkolást. Az összeesküvő tisztek száma hetvenhat volt, azonban ezek kapacitálták és terrorizálták a többieket. A belgrádi állapotok. Budapest, junius 13. (Saját tud. táv.) A szerb fővárosban most már nyomasztó csend honol. Az utcákon alig jár nép, mindenki lakóházába vonul vissza, az üzletek panganak. Mindenfelé katonai őrjárat cirkál az uj kormány megbízásából. A csend dacára azonban a hangulat örömteljes. A pártok alakulása. Budapest, junius 13. (Saj. tud. távirata.) A politikai ügyek szövevényeibe még mindig nem lehet belátni, s igy nem tudható, hogy ki fog Szerbia trónjára kerülni. Az utóbbi napokban különösen az intelligencia és az értelmesebb lakosság körében uj áramlat mutatkozik mely köztársaság érdekében lép előtérbe. Az uj pártnak Zsivkovics melyen át csak sejtelmes vonásokban lehetett látni arcának nemes vonásait. Fölhúzta keztyüit de a már egyszer becsatolt gombokat is fölszaggatta, csakhogy evvel is időt nyerjen. A meggyalázott férfi fájdalmas erőlködéssel emelkedett föl ós támolyogva közeledett nejéhez. — Magda, mit csinálsz? Hová készülsz? Az asszony az álmadozók fátyolozott hangján válaszolt. — Elmegyek, Barnabás Nem maradhatok továbbra is a te házadban. — Nem, Magda, ne menj el. Együtt maradunk továbbra is ; megbocsátom neked bűnödet . . . Az asszony csodálkozó meglepetéssel fordul! hátra. — Maga megbocsát nekem, Fáy Barnabás ? — Igen, megbocsátok. Dühösen, csaknem sziszegve válaszolt: — De én nem bocsátok meg magának, érti, nem bocsátok meg, aki gyalázatot 1 JŰ a fejére. Megnyomva, kiélezve ejtette ki szavait. Fáy Barnabás ijedten tántorodott hátra. — Magda ! Megőrültél ? Nem volt többé szüksége a lassúságra. Elérte célját, szabadon beszélhetett. Lázas mozdulatokkal kapcsolta be kesztyűjót és kezébe véve naparnyőjót, megállott a térje előtt. — Isten vele, Fáy Barnabás. Az erejét vesztett ember tehetetlenül, zokogva borúit asszonya lábai elé. — Magda! Miért bánsz velem igy ? Mit vétettem neked ? Miért hagysz el ? Az asszony csodálatos nyugodtsággal válaszolt: — Keljen föl, Fáy Barnabás. El kell mennem, nem maradhatunk továbbra is együtt, megcsalódtunk egymásban. Mindketten megcsalódtunk. Maga gyönge, akaratnélküli nő után vágyott, aki lágyan simuljon akaratához ós nekem van egyéniségem. Én sem találtam önben meg azt, amit kerestem, minden asszonyok örök ideálját — a férfit, az igazi férfit ! Fáy Barnabás elámulva emelkedett föl. — De hát mit kellett volna tennem ? Nem voltam-e hűséges férje, engedelmes rabia, aki némán engedelmeskedtem minden időre szeszélyeinek ? Pedig rosszabb volt a gyermeknél. Szerettem ós szeretem most is. Tehettem volna-e másként, mint hogy szabad kezet engedek magának mindenben ? Az asszony szomorúan ingatta fejét. — Nem, Fáy Barnabás, nem ugy kellett volna eljárnia. Gyönge volt, nagyon gyönge. Akkor szűnt meg a szerelmem, mikor gyöngesógóre rájöttem Most már nem szeretem, nem is gyűlölöm, csak megvetem. Érti ? Megvetem. Kissé elhallgatott; majd emeltebb hangon folytatta: — Miért hódolt szeszélyeimnek ? Miért tűrte el engedetlensógemet i Miért nem vert meg, ha rosszat tettem ? Azt hiszi, hogy azt fájt volna nekem? Nem ismeri maga a parasztasszonyt ? Ha az ura meg nem veri naponta, azt hiszi, hogy nem szereti. Oh igen Maguk, közönséges férfiak, azt hiszik, hogy velünk — uri aszszonyokkal — mindig gyöngéden «kell bánni. Csalódnak, nagyon csalódnak. Nekünk, aszszonyoknak, ép ugy használ a verés, mint a gyermekeknek. Vad haraggal kiáltott föl: — Gyöngék vagytok ! Közönséges emberek vagytok ! meglepett férfi akadozva kérdezte : — Különb ember, igazi férfi volt talán az a másik ? — Nem, Fáy Barnabás, olyan volt, mint te, mint ti. De megcsaltalak vele, mert azt hittem, hogyha rajtakapsz a gyalázaton, kitör belőled as igazi férfi. Magam irtam az áruló levelet, tetten értél ós neked csak könyeid vannak ! Milyen gyöngeséget árul el az is, hogy megbocsátod vétkemet ahelyett, hogy lelőttél volna. A mentőgondolat halvány mosolya futott végig Fáy Barnabás arcán. Közelebb lépett az asztalhoz ós miközben kezével a fegyvert kereste, csöndes hangon kérdezte asszonyától : — Tehát el akarsz hagyni, Magda ? Fölemelte a fegyvert az asszony homlokáig ugy, hogy az beleláthatott a cső sötét mélységeibe. AZ asszony gúnyosan fölkacagott. — Bocsásd le fegyveredet, Fáy Barbanás. Késő lenne. Asszony vagyok ós szeretem az életet. Kiszedtem fegyvered töltéseit. Szomorúan ingatta fejét. — És ha töltve lenne is, neked nincs arra erőd, hogy megölj. Kissé elgondolkozott, majd hirtelen előre lépett, ugy, hogy a fegyver csöve homlokát érintette és fölcsattanó hangon kiáltotta : — Nem mondtam igazat, Fáy Barnabás ! A fegyver töltve van. Lőjj hát agyon, ha azt akarod, hogy szeresselek. A fegyver kiesett Fáy Barnabás kezéből. Az asszony vad indulattal nézett végig a gyönge emberen ós mély megvetéssel szólott: — Ti közönséges emberek, sohasem lesztek képesek arra a magaslatra fölemelkedni, hogy megöljétek a bűnös asszonytl! Nesztelenül sohant az ajtó felé. — Isten vele, Fáy Barnabás ! — Magda! Magda ! Ne hagyj el ! — Isten vele, Fáy Barnabás, csendült föl a lágy asszonyi hang és a délceg alak eltűnt a küszöbről. A magára hagyott férfi nehéz zuhanással bukott végig a földön ós miközben izmos öklével sziláján csapkodta fejét, átkozódva zokogott: — Gyönge voltam, gyönge, nyomorult ! A trónkövetelök. Budapest, junius 13. (Saj. tud. táv.) A megüresedett szerb trónra több már a trónkövetelő, — nem csupán Karagyorgyevics Péter herceg nevét hangoztatják. Karagyorgyevicsen kivül M i r k ó montenegrói herceg érdekében is nagy propagandát fejtenek ki hivei. Felbukkant móg egy Lazar o v i c s nevü trónkövetelő' is, aki a régi cári családból való származása révén formál jogot a szerb koronához. Lazaiovics mellett különösen az Obrenovics-párt szétszórt maradványai kardoskodnak. A királyválasztó gyűlés. Budapest, junius 13. (Saj. tud. távirata.) Az egész Belgrád s a szerb nemzet szinte rajongással várja a királyválasztó nemzetgyűlés napját. Egy kevéssé tartanak azonban a hatalmak közbelépésétől. Az uj szerb államférfiak véleménye szerint a nemzetgyűlés egyhangúlag fogja proklamálni. Az összes trónkövetelők közül legbiztosabb Karagyergyovics Péter jelölése. A királyi pár holtteste. Budapest, junius 13. (Saját tud. táv.) Az a szörnyű, hihetetlen hir, hogy Sándor és Draga holttestét megcsonkították és a királyi palota ablakán kidobták: valóság. C z a n k o v orosz követ már reggel öt órakor megjelent a palotában s kieszközölte, hogy a holttesteket a kanokban teritsók ki. A képviselőházból. Budapest, junius 13. (Saj. tud. távirata.) A képviselőházban S e b e s s megindokolta indítványát a székely birtokok tagosításáról. A tagositási telekkönyv megrontója a s íék'íly-i íjjiVc. * Sürgős orvoslást kér s addigra felfüggeszteni kéri a jelenlegi intézkedéseket. P 1 ó s z miniszter azt válaszolja, hogy az uj törvényjavaslatot most készítik ; benyújtás előtt ankétre meghívják a székely képviselőket és a tanácskozások befej eztéig nem állhatnak elő vele. Sebess indítványának napirendre kitűzését mellőzni kéri a miniszter. A szavazás felállással történt s eközben a jobboldalon betódulnak a képviselők. Erre kitör a vihar. A többség elfogadta a miniszter válaszát. Most hosszú házszabályvita keletkezett. Az ellenzék érvénytelennek mondja a szavazást. Barabás szerint ez parlamenti komédia. (Viharos kiáltozások, jobbról: Rendre.) Elnök rendreutasítja Barabást. Vertán, Polonyi, Szentiványi, Kossuth felszólalásai után Széli kijelentette, hogy a kormány foglalkozik a székelység ügyével. Szünet után interpellációkat tárgyalt a képviselőház. Széli a királynál. Budapest, junius 13. (Saj. tud. távirata.) Széli Kálmán miniszterelnök szombaton délután Bécsbe utazott. A miniszterelnök ezen utja nagyfontosságú. Márkus főpolgármester, Halmos polgármester a főváros nevében üdvözlő táviratot küldött Bécsbe a királynak szerencsés megmeneküléseért az elmebeteg Reich által okozott incidensből. INNEN-ONNAN Alsós közben. Három jóllakott ur ebéd után elhatározta, hogy betér a Fiume kávéházba s megereszt egy csöndes alsóst. Tényleg be is tértek, a kávéház azonban már zsúfolva volt. Az egész kávéházban csupán egy asztalnál volt hely, melynél azonban már újságot olvasott egy elegánsan öltözött fiatal ember. Mindazonáltal ehhez az asztalhoz ültek le és dühvel kezdték csapkodni a harminckét levelii biblia szines lapjait. Javában folyt már a játék, mikor az asztalnál ülő fiatal ember megszólalt: akkor nem kell panaszkodni afelett, hogy százezreket költöttek a csatornára : a vízellátás kérdése még sem haladt előre, hanem visszafejlődött. Egy partmenti lakos.