Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-31 / 44. szám

a beszélgetés, benn pedig folyik a szó, mert az obstrukció szerint folynia kell. Közbeközbe ezernyi citátum, sürgönyök, levelek, beszédek, újságcikkek felolvasása, egy kis pattogás, a dinasztia, meg miegymás : ós kész egy szónoklat. Természetes is, ki volna olyan bolond, hogy két órán át mindig okosat beszéljen. Kivül meg számtalan változata kél életre a pártok közötti megegyezésnek, a békének. Naprólnapra halványul-éled a remény, hogy a meddőségnek vége s meghátrál a kormány vagy ellenzék. A véleményekben természetszerűleg a pártállás a döntő s kevesen vannak azon az úgynevezett „arany középúton." Nem is lehet elfogulatlan szemmel nézni az ilyen küzdelmet az olyan embereknek, kiket igába hajt a pártfegyelem, s kiknek „céljaik" vannak, — ugy az egyik, mint a másik oldalon. A. passzív rezisztencia — obstrukció perében mindkét oldalról hatalmas a fegyvertár s igy az időre kell bizni a küzdelem eldőltét. Csak azt kell eldönteni, hogy mi könnyebb: hallgatni vagy beszélni. Van néhány szabadelvű képviselő, akik arra tesznek hitet, hogy sokkal keservesebb hallgatni a beszédeket. Vannak, akik nem tudják elhinni, hogy Széli Kálmán feladja az eddigi „paktumozás"-t és ne kötne valahogyan bókét Barabásékkal. Biztosra veszik ezt, habár nem sok logikus alapja van e nézetnek. Azonban ki tudja, — nagy mester ebben a miniszterelnök és sikerülhet neki amit annyian nem remélnek. A jelentós 1903 ban folyósítandó volna 1904-ben 1905-ben „ 1906-ban 1007-ben 1908-ban '29,936.000 59,742.500 60,931.250 52,655.250 58,632.250 14,079.750 Összesen 1903-tól 1908-ig 255,977.000 Hatalmas arányú állami beruházások javaslata ez. Az iparnak, a kereskedőimnek ós a művészetnek óriási terét nyitja meg törvényerőre való emelkedésével. Békésmegye és az obstrukció. Törvényhatósági közgyűlés az, vitának nincs semmi érdekessége, de legalább a beruházási javaslatról lehet beszélni. A 255 millió koronás összeg elég tekintélyes s igazi segítség is lesz, melyre azonban nem mondható az, hogy előbb nem lett volna jobb. 255 millió koronányi közmunka. Lukács László pénzügyminiszter a beruházási törvényjavaslatot csütörtökön tette a Ház asztalára. Kétszázötvenöt millió korona a költsége a tervbe vett állami közmunkáknak, amelyekhez azonnal hozzá lehet fogni, mihelyt az obstrukció megszűnik. E 255 millió koronányi közmunka költségből 117 milliónál több vasúti beruházásokra és állomások kibővítésére fog forditatni igy a Csaba, Nagyvárad, Bród ós Zágráb állomások bővítésére 2,400.003 kor. A hat esztendőre tervezett beruházási munkáintok összköltsége tehát 255,977.000 koronára rug, s a vasúti beruházásokon kivül, a belügyi, pénzügyi, földmivelésügyi ós az igazságügyi tárca körében szükséges beruházásokra fog forditatni, amely összegből a javaslat szerint az idén: Bókésvármegye törvényhatósága szombaton délelőtt tartotta rendes tavaszi közgyűlését, melynek tárgysorozata 104 pontot mutatott. Néhány érdekesebb községi ügy mellett az ülés fő érdekességét képezte a közigazgatási bizottságban megüresedett tagsági hely betöltése ós Ladics László indítványa, az indemnitás ellen folyó obstrukció ellen való felírás végett. A megyebizottsági tagok nagyszámát becsalta Gyulára a választás és az indítvány. A székház nagyterme tömve volt, ami nem valami sokszor szokott megesni, de délre már megritkultak a sűrű sorok. A Ladics-féle indítvány nagy kavarodást idézett elő, olyat, amilyenre alig emlékeznek. A főispán megnyitó beszédében emlékezett meg először az obstrukcióról, amelyet elitélt. Szavait többször szakította félbe az óriási zaj, ugy hogy szünetet kellett tartania. Az indítvány felolvasása után kitört a közgyűlési teremben a fiókobstrukció. Először Ladics László dr. indokolta meg igen higgadt beszédben indítványának benyújtását. Az indítvány elhangzása után, hogy a zaj is lecsillapodott, igen sokan szólaltak fel, több tüzes, érvekben gazdag beszéd, zajos helyesléstől és nem helyesléstől kisérve hangzott el. Midőn végre a törvényhatóság a kórdós feltevéséhez jutott, újra megindult a szóáradat s három indítvány felett szavaztak. Egy óra körül járt az idő, midőn a szavazatokat összeolvasták. Ladics inditványa mellett, mint ellene negyvenhét-negyvenhét bizottsági tag szavazott s igy a főispán döntött az indítvány javára. Ekkor meg a szavazatok összeszámlálás helyességét vonták kétségbe s a szenvedélyek erősen lobogtak, mikor egy órakor a közgyűlést a főispán berekesztette. Lukács György dr. főispán 9 óra után nyitotta meg a közgyűlést, hosszabb beszéddel. Súlyos hazafias aggodalom nehezedik a lelkére, midőn megnyitja a Közgyűlést. Olyannak tekinti t& nemzetet, mint az ifjút, aki hosszú tanulás ós készülődés senki hozzád engedelemkérés nélkül. — Nélkülem éhen vesztél volna az utcán, s most így hálálod meg, hogy magamhoz vettelek ? Az urak azért veszik ki a szobát, hogy egy egy nyájas szót is kapjanak, de tőled ugyan várhatják . . . Pedig az anyád nem volt ilyen fínyás, mikor . . . A többit nem hallotta Sándor ur, mert az ajtó hirtelen kinyílt s egy fiatal, sápadt leány lépett ki a folyosóra. A fiatal uratészre sem vette, meg sem látta. Könynyes volt a szeme, remegett az ajka, mikor egy percre még vissza fordította fejét a lakás felé és beszólt: — Nem tűröm tovább .. . engem nem lát többet . . . És gyors léptekkel indult lefelé a lépcsőn ; Sándor ur maga sem tudta mit akar, de utána ment. A leány gyors, határozott léptekkel ment előre, fejét egyenesen magasra tartva. De csak az első fordulóig birta ereje, ott zokogva támaszkodott a lépcső karfájához. — Kisasszony, kérem. A leány fölnézett, Sándor ur ott állt előtte, alázatosan, levett kalappal, nagyon izgatottan. — Kisasszony kérem, no haragudjék .. . — Mit akar? — Hallottam az imént ... és higyje el, szivemből sajnálom, ha elfogadná, ezer örömmel segítségére lennék. A leány megint sírni kezdett: Sándor ur e sterotip kifejezés után egyszerre a helyzet magaslatára emelkedett ós bátor, biztos hangon kezdett beszélni. — A halál ? Ne mondja ki többet ezt a csúnya szót, nem a maga ajkára való De mindenekelőtt menjünk innen a lépcsőházból, nem okvetlenül szükséges, hogy a piacról jövő asszonyok sorra bámuljanak bennünket. A leány enged lmesen megindult, az utcasarkon már beszélni kezdett: — Nem bírtam tovább ... A néni velem akarta a szobauarakat a háznál tartani, most, hogy az egyik fölmondott, hát mog is ütött és . . . Megint elfúlt a hangja a sírástól, Sándor úr tréfás energiával biztatta : — Ne sírjon, kisasszony, bízzék bennem, bízzék jóbarátjában, én gondoskodni fogok sorsáról. — Én rajtam már csak a halál segíthet. — Oh, — szólt a leány egy kicsit elbámulva, nagyon meghatva, de már cseppet sem szomorúan, —- hogyan ? — Az az én dolgom — vetette oda Sándor úr dölyfösen, mert semmiképen sem tudott feleletet adni, — az a kérdés bizik e bennem ? — Igen. — Es tisztességes embernek tart ? A leány most lesütötte szemét ós csak fejóvél bólintott. Meg fogom mutatni, hogy méltó vagyok bizalmára. Gondoskodni fogok sorsáról és soha sem lesz oka megbánni esküszöm. Karját nyújtotta a leánynak, aki bizalmasan simult hozzá. Sándor úr 'már elfeledte Birikét, csalódását, szenvedését. Arca kipirult, szeme ragyogott, hiszen egy édes fiatal leány simult hozzá, ki reá bízta sorsát, jövőjét, életét. És Sándor úr erős, kegyetlen esküvel fogadta magában, hogy boldoggá teszi e fiatéi terem tés életét, ki megengedi, hogy dolgoz'on, fáradjon, küzdjön, adósságot csináljon érte. Huszonhárom éves volt; egy-egy pillanatig sem jutott eszébe azon töprenkedni, hogy e bájos, fiatal teremtés vájjon meddig bírja ki a szafaládévacsorát és a pörkölt ebédeket? Lengyel Laura után a vizsga előtt áll, kinek küzdenie, fáradnia kell, hogy illetékes bírái előtt megálljon. A nemzetnek tömérdek a dolga s előtte áll szigorú censora: az élet. Es tenger dolga közben pedig talán dolgozik a magyar parlament ? Nem! Dermesztő tétlenségben tölti a napokat és tétlenségben él. (Zaj. Halljuk, halljuk.) Az a polgár, aki benéz a nemzet házába, nem a munkálkodást, hanem az obstruálókat látja. P á n d y István dr. : Isten éltesse őket ! Lukács György főispán: Se oka, se célja nincs az obstrukciónak. His?en maguk az obstruálók is beismerik, hogy tisztességes és törvénytisztviselő a kormány, miért kell akkor az ilyen kormányt arra kényszeríteni, hogy ne kormányozhassa törvényesen az országot. Hogyan tiszteljék akkor utódaink az alkotmányt, ha éppen magunk emelünk ellene kezet. De miután a miniszterelnök a kormányzást tovább viszi, (Hiába! Mondjon le) a katonai javaslatok, (Óriási zaj. Nem kell ! Le vele, le vele ! Vonják vissza.) Lukács főispán: De kérem, hiszen nem tudják, hogy mit akarok mondani... (Halljuk, halljuk.) Az indemnitás megobstruálása ós a nemzeti követelmények között sincsen semmi összefüggés. Ha megszavazzák az indemnitást, az nem gyöngíti a nemzeti követelményeket, sőt határozottan károsan befolyásolják azokat s az obstrukció még taktikai fegyvernek is rossz. Nem szükséges az obstruálók szempontjából sem. Olyan magas szinvonalon álló vita, mint amilyen a katonai javaslatok tárgyalása alkalmával folyt tiszteletre méltó, de most nem olyan folyik. A mostani obstrukció az alkotmányt veszélyezteti. Azonkivül kárára van kiváló gazdasági érdekeinknek s igy egyáltalán nincs a nemzet semmiféle érdekében. A közgyűlést megnyitja. A főispán bejelentette még, hogy La dics László bizottsági tag indítványt adott be, hogy írjon fel a törvényhatóság az obstrukció ellen. D a i m el dr. főjegyző felolvasta az indítványt, mely a következőképpen hangzik : Indítványozom: Mondja ki a törvényhatósági közgyűlés, hogy helyteleníti azt, hogy az indemnitási törvényjavaslat ellen obstrukció indíttatott, ennek folytán az ország törvényen kívüli állapotba jutott; s tekintettel arra, hogy az állam a törvényen kivüli állapot következtében jelentékeny gazdasági károsodásnak — ós hatalmi súlyában jelentékeny erőesósnek van kitéve, — írjon fel az országgyűléshez az iránt, hogy a törvényes állapot helyreállítását sürgősen eszközölje. L a d i c s László dr. emelkedett ezután szólásra. Igen higgadt lesz az indokolásban s várja a közgyűléstől is, hogy higgadtan fogják meghallgatni. P á n d y Istváu dr.: Nem lehet az ilyet higgadtan hallgatni ! La dics: A vármegyének biztosítva van az a joga, hogy felírhasson minden tetszése szerinti ügyben a képviselőházhoz. Bókósmegye e nagyon fontos jogot ritkán gyakorolja.Mórt is azért lépett elő indítványával, mert nagyon fontos szomorú dolog az, hogy az ország ex-lex állapotban van. Indítványának alapja tehát az az állapot, amelyben vagyunk, célja pedig az, hogy ez az állapot megszűnjön. Mig a katonai javaslatok ellen folyt ez áldatlan harc, a törvényhatóságok nem szólaltak fél. P á n d y : Most már megrendelték ! L a d i c s : De ma már ez a harc eltért a rendes medertől. Pártpolitikán kivül akar állni indítványával s éppen ezért nem terjesztett elő bizalmi nyilatkozatot. Tisztán csak az ex-lex megszüntetésére irányul az indítvány. Lukács főispán mielőtt a szót másnak átadná, P á n d y István dr. közbeszólására kijelenteni kénytelen, hogy az indítvány beadása nem a

rminiszterelnök kezdeményezésére törtónt. És hogy minden hasonló véleménynek elejét vegye, férfiúi szavára kijelenti, hogy a miniszterelnök sem hozzá, sem kollegáihoz, sem közvetlenül, sem közvetve a bizalmi nyilatkozatokra vonatkozólag utasítást, vagy kórelmet nem küldött. S férfiúi szavának pedig követeli, hogy higyjenek. Ez erélyes és büszke kijelentés nyomában éljenzés és taps hangzott, majd Berónyi Ármin dr. kezdte meg hosszú, érdekes beszédjét. Nem tartja olyan kicsinyes dolognak azt, a mi ellen az indítvány irányul, hogy rövidesen le lehetne tárgyalni. A kórdósben benn foglaltatott mind az, amiért a magyar történelem legnagyobbjai valaha küzdöttek. Ez a kórdós nem ötletszerűen állott elő, hanem hosszú, régi sérelmeket vetett felszínre. Tudjuk

! azt, hogy amikor a közvélemény megérett, I akkor a legkisebb dolgok is szülhetnek nagy eseményeket. A mostani obstrukció arra van hivatva, hogy végre valahára rendes mederbe terelje a magyar parla- j ment életét. Obstrukció volt már többször ! ÍS, a legutolsó is üdvös eredményeket ért íl, most tehát az üdvös eredményeket fo- : sózni kell. Majd hosszasan bizonyítja, aogy a korona vágyainak egyezni kell a aemzet vágyaival ós a legfelsőbb hatalmat a nemzet erejének ellen súlyozni kell ós ellensúlyozza is. Kiterjeszkedett még tartalmas beszédében a többség elvére is ós hosszan bizonyította, hogy a mostani szabadelvű párt nem képezi a nemzet többségének kifejezését. Már 1867 óta nem felel meg a parlament működése az alkotmányjogi követelményeknek. A kormány nem az uralkodó párt kifolyása, az uralkodó párt pedig nem a nemzet kifolyása. Az indemnitási obstrukcióval is a katonai javaslatok ellen harcol az ellenzék s a küzdelmet fel nem adhatja. Nem fogadja el a javaslatot. Dombi Lajos szintén károsnak tartja az ex-lexet, de e véleménye tekintetében más szempontból indul el s igy más következményekhez is jut. Az ex-lex okának a kormány magatartását tartja, miután ellantétbe helyezkedett a nemzeti közvólemónynyel. A javaslatot nem fogadja el. B o d o k y Zoltán előre kijelenti, kogy, ami pártállásánál fogva természetes is : az indítványt elfogadja. Magyarázza, hogy csak Magyarországon lehetséges az obstrukció az indemnitás ellen. Polemizál Berónyivel, hogyha üdvös eredményei voltak a legutóbbi obstrukciónak, miért akarják most ez üdvös eredményeket elrontani. Havi ár Gyula szerint Bodoky eddigi viselkedésével megcáfolta az előbb mondott szavait. Mert választói előtt a katonai terhek ellen nyilatkozott. (Térjen a tárgyra.) Igenis, pártszempontból látja a beadott indítványt s az nem is más, mint egy burkolt bizalmi nyilatkozat a kormánynak. Azonkívül nem tartja nyíltnak, őszintének az indítványt, mert akkor be lehetett volna a rendes időben adni, hogy tárgysorozatba, vagy legalább póttárgysorozatba kerüljön. Különben az is kórdós még, hogy rendes időben nyujtották-e be? Megvan e a 24 óra? Fábry Sándor dr. alispán kinyilatkoztatja, hogy 8 és y

a és 9 óra között adták be az indítványt s azután iktatták. R e c k Géza a javaslat mellett beszólt s történeti példákkal bizonyítja a magyar visszavonás káros eredményeit. A javas latot elfogadja. P á n d y István bizonyítja, hogy a miniszterelnök kifejezést adott annak, hogy jól esik neki abizalm nyilatkozat. Először — már régebben, — a kormány lapjában volt benne, hogy „helyen való volna, hogy a komoly elemek, a törvényhatóságok nyilatkozzanak a helyzetről." Majd később maga a miniszterelnök nyíltan kifejezést adott e vágyának az állam tisztviselők előtt s megjósolta ezeket a bizalmi nyilatkozatokat. Meg van győződve róla, hogy minden ilyen nyilatkozattétel miniszteri óhaj. AZOU nem csodálkozik, hogy olyan hirtelen és titokzatosan nyújtották be az indítványt. Az ország összes vármegyéjében igy történt ez, sehol sem volt erkölcsi bátorsága az indítványozónak jóval a közgyűlés előtt nyíltan beadni, mert akkor az indítványt megismerte volna a vármegye közönsége s leszavazta volna. Igy is kíváncsi, van-e erkölcsi bátorsága a vármegyének megszavazni ezt a bizalmi nyilatkozatot. Két obstrukciónak volt már sikere, biztosra veszi, hogy a mostaninak is meg lesz a minden hazafi által kívánt eredménye. Ekkor már türelmetlenkedni kezdett a törvényhatósági bizottság, a vita berekesztését kérte, s ezt K o 1 1 ár János indítványozta is. Rosenthal Ignác általános közgazdasági szempontból tekinti az obstrukció káros hatását, az indítványt pártolja. Szeberónyi Lajos Zs. azt indítványozta, hogy amenyiben a közgyűlés tárgysorozatán a megy ét, a községek érdekét érintő igen fontos ügyek vannak, az indítvány vétessék le a napirendről ós kezdjenek a többi tárgyak elintézéséhez. Bel i c z e y Géza szintén az indítvány mellett szólalt fel, majd Ladics László ólt a zárszó jogáv al s igyekezett az egyes ellenérveket megdönteni. A kérdés feltevése előtt utolsó szónok Fábry Sándor dr. alispán volt, ki a törvényen kivüli állapotot, az obstrukció káros voltát a párttekinteteken felül, mint alkotmányjogi kórdóst tekinti s ekkor lehetetlen, hogy az aggódás ne fogja el a hazafiak lelkületét. Óriási a teendő, a legvitálisabb életkérdések várnak elintézésre. Ezek közül csak egyet említ fel, az állami beruházási munkálatokat, mely a népnek, az iparnak munkát nyújtana, most pedig éppen munkahiány miatt elhagyja az országot, kivándorol, a szegénység s ezzel az elógületlensóg fokozódik. Azért efelett adjon a törvényhatóság az indítványban kifejezést oly módon, hogy a törvényenkivűli állapot aggodalommal fogja el. Midőn a főispán a szavazás előtt a kérdéseket feltette, újra megindult a vita. B e r ó n y'i Ármin dr. mielőtt szavaznának, a benyújtott indítványt azzal kivánja pótolni: hogy a kormány vonja vissza a katonai javaslatokat, hogy ezzel az áldatlan állapot szűnjék meg. Zajos „szavazzunk" felkiáltások között teszi fel a főispán a kérdéseket. Előbb a Ladics által benyújtott indítványt, s mint shhez legközelebb ^ábry alispán in.