Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-28 / 43. szám

tanácskozás alá vették H a v i á r Lajos nagyszabású indítványait, melyek egyenként külön-külön a tevékenységnek egyegy tágkörü mezejét képezik. Az indítványokat maga Haviár Lajos mutatta be az igazgató-választmánynak nagy tanulmányra valló beszéd kiséretében. Ezeket az indítványokat az igazgató-választmány kiterjedt eszmecsere után határozattá emelte s ezek tanulmányozására s valamint a további teendőkre nézve javaslattétel végett bizottságokat küldött ki a következők szerint: 1. A földadó és ármentesitési költségeknek megyeszerte való tüzetes megvizsgálása alapján tétessék javaslat ezen adóknak lehető leszállítása ós megfelelő elosztása iránt. Elnök : Fábry Sándor dr., előadók: Maros György, H á z y Imre, bizottsági tagok : Kállay Ödön, Szekér Gyula, báró Drechsel Gyula dr., Debreczeni Endre. 2. A mezőgazdasági iparágak, a belterjesebb gazdálkodás, főleg pedig a munkaalkalom nyújtása szempontjából tétessenek tanulmány tárgyává és adassék a kínálkozó megoldásra reszletes javaslat. A cukorgyártás, szeszipar, szalmafeldolgozás stb. különös figyelemre méltatandók. Elnök: Léderer Rudolf, előadó: Dérczy Péter, bizottsági tagok : Lukács György dr., Pfeiffer Antal, Rosenthal Ignác, Szabó János, Krafft Viktor, Balla Sándor és Beliczey Tibor. 3. A vármegyebeli birtok megoszlás számos helyen nem helyes, a földvétel és eldarabolás nehézkes ós a lakosság érdekeit nem mindig kielégítő. Vizsgáltassanak meg e részben az összes vármegyebeli községek viszonyai tüzetesen s adassék javaslat a megfelelő megoldásra, esetleg a szomszédos vármegyék földbirtokai megfigyelésének bevonása mellett. Elnök : Lukács György dr., előadó: Haviár Lajos, bizottsági tagok: Haan Béla, Wagner István, Áchim Gusztáv, Böhm Miklós, Szalay József. 4. Az értékesítő és beszerző szövetkezet szervezése halaszthatatlan, a közraktárak kezelése nem megfelelő; ezeknek egyesítése, föllenditóse és esetleg egységes vezetése beláthatlan élőnyöket hozhat. Ezen kérdések behatóan tanulmányozandók s a mielőbbi kivitelre tüzetes javaslat adandó rJnök: Beliczey Géza, előadó : Debreczeni Endre, bizottsági tagok : Sailer Gyula, Fábry Károly, Haraszti Sándor, Blascsok Gyula, Vidovszky László, Lavatka Gyula. Az indítványt tevőt pedig felkérték, hogy minden bizottságban rósztvenni szíveskedjék. Ezután tudomásul vették ós jóváhagyták a mult évi zárószámadást ós megállapították a jövő évi költségvetést. Békéssámson községben az állatvásár engedélyezését a földmivelésügyi miniszternél javaslatba hozták. A trencsónmegyei gazdasági egyesület felirt a miniszterhez, hogy adja meg a gazdasági egyesületnek hivatalos levelezéséhez a portómentességet; ezt az igazgató-választmány örvendetes tudomásul vette s a feliratot hasonló szellemi felirattal támogatja. Miután móg Füzesgyarmat község kérelmére elhatározták, hogy az odavaló kendertermelő ós kikészítő szövetkezetnek tagokat gyűjtenek, vógre, miután még a Marguerite vállára borulva. — Az életemet mentedted meg ! Egy perc, a gyöngédségekkel teli hála perce ; könnyek, csókok, öröm, zavart felkiáltások ... de aztán Emelienne hirtelen lecsillapodott. — Elvégre mit akarsz ? — szólt Magueritóhez. — E„ még a legjobb megoldás ? Ha nem tetted volna ezt értem, nem fogadhattad volna el a hozományt seia tőlem, anélkül pedig de Mausy el nem vesz. Nincs mit sajnálnod ! Különben ne feledd, én nem hagylak el; nagy évjáradékot adok neked. Marguerite sápadt arca elmosolyodott. Egy pillanatig azt remélte, hogy Emilienne nem fogadja el tőle azt a képtelen áldozatot ; nem, hisz lehetetlenség, embertelenség volna!. .. vagy legalább meglesné Emilienne Albertet s annak bevallana mindent! . . . De aztán belátta, hogy ez is lehetetlen s elhatározta, hogy semmit sem fogad el Emiliennótöl, hanem dolgozni fog az élet töntartásáórt. Csak arra kérte őt: — Hagyj magamra, kérlek, szeretnék gondolkozni. Amikor egyedüi volt és soká, soká gondolkozott, egyszerre összerezzent egy hang hallatára ; a csengő szólalt. Marguerite felugrott: — Albert! . . . A kapu nyilt és tompán becsapódott. Sápadtan, tragikusan hallgatta a leány a csöndet. Es az ő drámája mellett most játszik le Albert drámája. Kétségbeesése mélyében egy reménysugár villant meg; nem, lehetetlen, hogy igy végződjék minden. Azt képzelte, hogy Emilienne odaveti magát férje lábai elé és aztán kopogtatni fognak az ő ajtaján és belép Albert . . . De a kapu ugyanazzal a tompa zajjal nyilt fel: a szomorú lépteket senkisem kisérte, Albert eltávozott és a becsapódó kapu olyan volt, mintha a kripta kőfedele „Budapesti Levelező" cimü lapra előfizettek, a gyűlés déli 12 órakor véget ért. Az ülésen jelen voltak Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnök elnöklete alatt: Wenckheim Dénes gróf, elnök, Beliczey Rezső, Benedicty Gyula, Badics Elek, Haraszti Sándor, Zlinszky István, ReinerBéla, Vidovszky László, Bajcsy Gusztáv, Szalay József, Banner Béla, Lavatka Gyula, Rosenthal Ignác, Morvay Mihály, Krafft Viktor, Szabó János, Reisz Simon, Beliczey Géza, Kállay Ödön, Kocziszky Mihály, Seiler Elek, Vidovszky Károly, Haviár Lajos, Sukk Kálmán, Fejér Béla, Sztraka György, Fábry Károly, Pfeiffer István egyleti titkár. A vármegye egy negyedéve. Alispáni jelentés a tavaszi Közgyűlésre. Fábry Sándor dr. alispánnak a vármegye közügyeiről és f. évi február havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló gondos s minden részletre kiterjedő jelentését a következőkben ismertetjük : Közegészségügy. A közegészség a február havi közgyűlés óta kedvezőbb volt, mint az előző évnegyedben, amennyiben a heveny fertőző bajokban történt megbetegedések száma, az elmúlt időszakhoz viszonyítva, 144-el volt kevesebb; mig ugyanis a február l-ig terjedő negyed alatt megbetegedett heveny fertőző bajban 998 egyén és meghalt 108, addig február hó 1-től május hó l-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző betegségben beteg lett 854 ós meghalt 10 egyén. A halálozások százaléka ez utóbbi időszakban a fertőző bajokban 11% volt. A fertőző bajok közül a kanyaró volt uralkodó, mely a fertőző betegségekben történt összes megbetegedéseknek több mint felét teszi. E betegség azonban szelid lefolyású volt, mit legjobban bizonyít az, hogy a halálozási százalék csak 5°/

0 volt. Leginkább fertőzött községek voltak Békés, Nagyszénás, Szeghalom. Vésztő. Határozottan emelkedett a difteriás megbetegedések száma, mig a hasihagymáz tetemes csökkenést mutat. A vörheny, a szamárhurut majdnem változatlan volt. Á többi heveny tertöző bajok csupán egyes megbetegedések alakjában mutatkoztak. A vármegyei közkórházban a betegek száma folyton növekszik, ugy, hogy elhelyezésük még e nyáriasabb időszakban is nehézséggel jár. Ezen intézet eredetileg 530 ágyra volna berendezve, de a betegek száma most is 600. A kórház helyiségei e miatt természetesen kevesek a nagy forgalom lebonyolítására és nagyon kívánatos volna a kórház további fejlesztése, mivel a jelentkező betegek visszautasítása kétségtelenül nehéz dolog, a tovább fejlesztés azonban csak tetemes áldozatok-árán lehetséges, Mégis, ha az intézet államosítása hamarosan be nem következik, toglalkozni kell a bajok orvoslásával. Az államosítás iránti kérelem móg a belügyi kormány döntése alatt áll. A békéscsabai 100 ágyra tervezett uj kórház épitési tervei némi módosítás végett visszaküldettek a belügyminisztériumból. A lényegtelen módosítások rövid időn belül keresztül vezettetvén a terveken, rémólhető az épitési engedélynek mielőbbi megnyerése, ugy hogy a kórház még az idén tető alá kerülhet s a jövő óv nyarán átadható lesz a közhasználatnak. Közbiztonság. A személybiztonság állapota a lefolyt három hónap alatt általában kielégítő volt, jóllehet az előző időkhöz viszonyítva több esetben támadtatott meg. A beérkezett jelentések szerint a személybiztonság ellen 15 esetben intéztetett támadás, de ez esetek legtöbbje csak kisebb jelentőségű. A vagyonbiztonság megsértésének esetei sokkal számosabbak voltak ugyan, de csakis lopással ós tulnyomólag kisebb ór tókek eltulajdonításával kő vettetett el a bűncselekmény. ügy a személy, mint a vagyonbiztonság megtámadtatásakor, valamint a baleseteknél is — hol gonosz szándók vagy vétkes gondatlanság ismérvei látszottak fennforogni — a nyomozatok megtartattak és a tettesek a legtöbb esetnél kiderittettek. Súlyosabb természetű baleset kilencszer fordult elő, amelyek közül négy halált okozó volt. Öngyilkosságot követett el 23 egyén. Tűz 39 esetben fordult elő, amelyek közül nagyobb arányú volt a március hó 26-án Köröstarcsán pusztított vész, melynek folytán 26 család szonvedett kisebb-nagyobb tűzkárt. A tűz által okozott károk jelentékeny része biztosítás utján megtérült. Részletesen megemlókzik jelentésében az alispán a megyénkben törtónt munkásszavargásokról is. A vármegénkbeli szociálistáknak immár külön hírlapjuk is van, amennyiben a „Földmivelő" cimü heti lapot, mely eddig Hódmezővásárhelyen adatott ki, ujabban Gyomán adják ki „Kis Gazda" cimü melléklappal. Szerkesztők : Szilágyi Ambrus ós Molnár Imre. Főmunkatárs : Várkonyi István. berendezések által tökéletesebbé tétetett s az öntözés immár minden akadály nélkül a legkitűnőbben foganatosítható. Békés község kérelmére, hogy határában állami költségen öntözőtelep létesíttessek, a földmivelósügyi miniszter utasította az aradi kultúrmérnöki hivatalt, hogy az öntözés terveit a miniszter által megjelölt területekre nézve kószitse el. Az állam támogatását akkorra helyezi a miniszter kilátásba, ha a tervek elkészülnek. Füzesgyarmaton nagyobbszabásu kenderáztató berendezéseknek részvénytársasági alapon való létesítésével foglalkoznak. A vármegye állategészségügye az elmúlt negyedévben kedvezőtlen volt, egy részt azért, mert a ragadós állati betegségek a szokottnál nagyobb számban merültek tel, másrészt azért, mivel a ragadós száj- ós körömfájás betegség, mely a vármegyóben egy és félév óta nem mutatkokozott, az elmúlt negyedévben 3 községben is jelentkezett. A betegség mind a három községbe Biharmegyóből, a nagyváradi országos, illetve heti állatvásárokon vett idegen állatokkal hurcoltatott be. A behurcolás ideje korán felderittetvón, azt sikerült ugyan lokalizálni, mindazonáltal kihatásában súlyos forgalmi korlátozásokat okozott, amennyiben a fenálló szabályokhoz képest Békéscsaba, Békés, Újkígyós ós Pusztaföldvár községeket vószkerülettó kellett nyilvánítani és ezen községekben, valamint az ezekkel szomszédos községekben az állatvásárokra a hasított körmű állatoknak felhajtását be kellett tiltani. Az alkalmazott óvintézkedések üdvöseknek bizonyultak, amennyiben a betegség helyileg lefolyván, a zárlat és alkalmazott forgalmi korlátozások már április végén megszüntethetők voltak. 4 „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Széli a királynál. Budapest, május 27. (Saj. tud. távirata.) Mint beavatott körökből kiszivárgott, Szél 1 Kálmán miniszterelnök szombaton Bécsbe utazik a királyhoz kihallgatásra s előterjesztést fog tenni az ország politikai helyzetéről. A képviselőházból Budapest, május 27, (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén, a mindegyik párt részéről erősen látható unottságot,rövid időre kedélyes hangulat váltotta fel. A miniszterelnök tett előterjesztést a Ház pünkösdi szünetére nézve, nagy derültségek között. Ma csak G a b á n y i beszélhetett az előterjesztés ellen. Egy órakor az interpellációkra került a sor. Képviselők párbaja. Budapest, május 27. (Saj. tud. távirata.) A Visontai Soma és Barta Ödön közötti parlamenti affairt ma délben a Fodorféle vívóteremben kardpárbajjal in tézték el. Az első összecsapásnál a hevesen támadó Visontai jobb válperecóre mély vágást kapott, melyet az orvosok bevarrtak. Erre Visontai folytatni akarta a párbajt, de a segédek ezt nem engedték. Barta sértetlen maradt. A párbajozok nem békültek ki. Lefoglalt horvát forradalmi pénztár. Budapest, május 27. (Saj. tud. távirata.) Zágrábból érkezett sürgöny alaposan rácáfol ama előző nyilatkozatokra: hogy Horvátországban c^ak néhány ablakbeverés történt s forradalmi tünetek nincsenek, A zágrábi rendőrség ugyanis felfedezte a horvát egyetemi ifjúság titkos központi irodáját, honnan a vezetőség a vidékre kiküldi megbízottjait izgatni a népet a magyarság ellen. Állítólag egy elrejtett kasszában 40,0(J0 koronát találtak s a rendőrség azt lefoglalta. Csabai szővöttesek. A csabai muzeum vásárlása. A ma élő nemzedék már csak régi meseként hall regélni egyet-mást arról a dicsőségről, melyet a mult század nyolcvanas-kilencvenes éveiben a csabai házi szövőipar nemcsak e hazában, hanem a messze külföldön is kiállitásról-kiállitásra aratott. Ismerjük a katasztrófát, mely e nagyjelenségü háziipar fejlődósének oly hamar véget vetett s bár a község nagy áldozatkészséggel az állam támogatása mellett ujabb ós ujabb kisérletet tett, hogy megmentse a megmenthetőt, az e c V "-otott háziipari szövő-tanm"

1- ' ^ vi fennállás mindig nem csökken, sőt a kórt útlevelek számából következtetve, mindig fokozódik. Az óv elejétől 182 útlevél kiadását kérelmezték, legnagyobb részben Amerikába szólót. Ezek egy része most áll elintézés alatt, de már is kiadatott 99 Amerikába szóló útlevél, a családtagokkal együtt 126 személyre. Közlekedésügy. Az 1908—1904. évekre összeállított közúti költségvetés még mindég nem nyerte ki a jóváhagyást, ami által a közúti alap terhére végzendő munkák egy része végre nem hajtható. A vármegye által Békéscsabán fenntartott eperfaiskola összes csemetéinek kiültetósóvel a tavasz során a közutak fásitása jelentékenyen előbbre vitetett. Külömböző utakra kiültettetett 1100 darab eper és akáccsemete, mintegy 2200. korona költséggel. A megyei faiskola összes csemetéi kiültettetvén, a 8 óv óta fenntartott faiskola beszüntettetetf. Mintegy 180-000 darab eperfa lett e faiskolából kiültetve, ugy, hogy hatalmas eszköze volt az alispán azon törekvésének, hogy vármegyénkben sok eperfát helyezvén el, biztos alapját vessük meg a selyemtenyósztósnek. A gyulavári-i fehér-körösi vashid munkálatainak a Ill-ik állami tranzverszális ut betonmütárgyainak és a köröstarcsai hidfeljárók burkolás munkáinak felülvizsgálása jó eredmónynyel befejeztetett. Az orosháza—pusztaföldvári ut, melynek burkolata eleinte sok helyütt laza volt, december óta lényegesen javult. Az ut felülvizsgálata a jövő hóban tartatik meg. A vármegyei földutak tavaszi javitása, mintegy 1200 korona költséggel befejeztetett, a müutak és a vámosutak javításának munkálatai a szokott módon kezdetüket vették. A gyomai hármas-körösi hid mintegy 3600 korona költséggel gyökeresen helyreállíttatott. A kivitelre elhatározott építési munkák közül a gerla—békési ut tervei helybenhagyattak ós a munkálatok már biztosítva vannak. A békési hid építésének tervei, valamint a vasszerkezet szállítására nézve az Oetl gyárral kötött szerződós végleg jóváhagyattak. Itt az alépítményi munkákra nézve az egységárakból 1"5 százalékot engedő alföldi első gazdasági vasút részvénytársasággal köttetett szerződés, a közigazgatási bizottság jóváhagyása mellett, mert a társaságnak a békés—vésztői vasút építése által való érdekeltsége folytán biztosított nak látszott azt, hogy a munkálatok a folyó évi termónyszállitások alkalmára el- í készüljenek és ez időre a közlekedés teljes megnyitása lehető legyen, ami más idegen vállalkozónál alig volna elérhető. A mezöberény—vésztői útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételét a kereskedelemügyi miniszter engedélyezte ós a mezőberényi Kettős-Körös hid megállapított tervei alapján az épitkezóst elrendelte. Az építkezési munkálatok mindenütt folyamatban vannak és remélhetőleg, a nyár folyamán teljesen befejeztetnek. A bókéscsaba—vésztői keskeny vágányu helyiérdekű vasút építési munkái a kinyert ideiglenes építési engedély alapján gyorsan haladnak előre és a vonal bókéscsaba—békési szakasza junius hó első felében valószínűleg készen lesz, az egész vonal pedig az őszre lesz a forgalomnak átadható. A gyula—barakonyi keskenyvágányu helyiérdekű vasútra nézve a kiküldött bizottság a hozzájárulások biztosításán munkálkodik. Miután a hozzájárulások mértékét az érdekeltség arányában megállapította és Gyula város képviselőtestülete a kórt 200 000 korona hozzájárulást megszavazta, az államhoz, Aradvármegye tör vónyhatóságához és a nagybirtokosokhoz fordult a szükséges hozzájárulások megajánlása iránt. E tekintetben a tárgyalások folyamatban vannak. ^ közlekedési eszközök fejlesztése tekintetében Ókigyóson a majorra kiterjedő kézbesítési körrel postahivatal létesíttetett. Közgazdaság, Az őszi vetések állása általában kedvező. A tél folyamán korán beállott és később rendkívül erőssé vált hideg időjárás a vetések megerősödését és a kora tavaszi kedvezőtlen idő azok kifejlődését hátráltatta ugyan, azonban a később igen kedvezőre vált idő folytán a vetések gyorsan helyreállottak ós jó termést ígérnek. A tavaszi szántás ós vetés is befejeztetett és a tavasziak elég jól keltek. A megfelelő időjárás mellett a tavaszi mezőgazdasági munkák végzése akadályokba nem ütközött. A munkásviszonyok tekintetében általános panaszként hangzik, hogy a nagyszámú munkáskézhez arányítva elenyészően csekély a munkaalkalom. Megnehezíti a helyzetet az általánosan tapasztalható drágulás, ugy, hogy munkás népünk sok helyen nyomorról panaszkodik, A hatóságok fokozott körültekintéssel igyekeznek azon, hogy a munkásoknak kereseti alkalmat biztosítsanak és az alispán is akként intézkedett, hogy a folyamatban levő vármegyei építkezések földmunkái sürgősen megkezdetvén, házilag végeztessenek, hogy igy lehetőleg enyhítsünk a szegény néposztály helyzetén.