Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-14 / 39. szám

legritkább esetben fog a sérült talál­hatni. Ez lesz az egész intézménynek legnehezebb kérdése, amelyet bölcs szabályokkal csak többé-kevésbbé le­het megoldani, teljesen pedig csak akkor, ha a balesetbiztosítás a munka­nélküliség elleni biztosítással lesz körülbástyázva. Mindenesetre komolyan kell fogadni a komoly munkát és a merev bizalmatlan­ság álláspontjára nem szabad helyez­kedni vele szemben a munkásoknak sem. Ha az alapos érvek és ellenvetések nyiló ajtóra fognak találni, akkor áldá­sos lapja lesz a balesetbiztosítási tör­vény a magyar corpus jurisnak és erős gerendája az épülő népállamnak. F. H. SZ. A megyei közigazgatásból. Hétfőn tartotta a vármegye közigaz­gatási bizottsága május havi ülését s azon H a v i á r Dániel felszólalása a kétegyházi munkászavargás ügyében, a megyei kórházi orvosok és alkalmazottak fizetósrendezóse hoszszas vitát keltett, mely három órán át tartott., ugy hogy a bizottság 9 órától harangozásig éppen csak ezt a két ügyet intézhette el. az ülésre a bizottsági tagok nagy számban jelentek meg s jelen voltak dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: Fábry Sándot dr. alispán, Daimel Sándor dr. főjegyző, Haviár Dániel, Varságh Béla, László Elek dr., Kellerlmre, Ladics György, Bodoky Zoltán dr., Aimássy Dénes gróf bizottsági tagok, Jantsovits Péter árva­széki elnök, Zöldy János dr. főorvos, Zöldy Géza dr. főügyész, Haviár Lajos kir. fő­mérnök, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Csák György kir.pénzügyigazgató, Szarvasy Arzén kir. főmérnök, Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közg. előadó. Az alispán havi jelentése részle­tesen számol be a mult hónap eseményei­ről ós a közigazgatás állapotáról. E szerint a mult április -havában a személybiztonság 8 esetben, a vagyonbiztonság 15 esetben támadtatott meg a vármegyében. Baleset 4 törtónt, öngyilkosság 9 követtetett el. Részletesen emlékezik meg a havi jelentós a Kétegyházán a mult hóban lefolyt za­vargásokról ós a békési csoportosulások­ról stb. A kétegyházi zavargás. A jelentós kapcsán Haviár Dániel közig, bizottsági tag felemliti, hogy ő a Békésmegyei Közlönyben a kétegyházi za­vargásokról szóló tudósításban azt olvasta, hogy ez alkalommal a katonai karhatalom kirendelése iránt a vármegye főispánja in­tézkedett, a jelentésben pedig az foglalta­tik, hony a karhatalmat az alispán ren­delte ki; minthogy pedig a vármegye főis­pánja csakis az alispáni hatáskör csorbí­tásával rendelkezhetett volna ezen, a vár­megye önkormányzatához utalt közrendé ­szeti kérdésben, amennyiben hatásköréhez csupán az önkormányzat ellenőrzése tarto­zik, kérdést tesz, hogy a hírlapi közlemény­ben e részben van-e valami valóság ? Más részt indítványt tesz, hogy a kétegyházi első jegyző ellenében tétessék vizsgálat folyamatba, mivel állítólag a zavargás leg­főbb okát a jegyző állítólagos visszaélései képezik. Fábry Sándor dr. alispán reflektál­ván Haviár felszólalására, kijelenti, hogy hatáskörének és a vármegyei önkormány­zatnak csorbítatlan megőrzésére mindig gondot fordit, tiszteletben tartja más ha­táskörét, de a magáéból egy szemernyit soha nem enged s a jelen esetben is egye­dül ő, illetve nevében helyettese, rendel­kezett a karhatalom kirendelése iránt ós rendelkezett azzal úgy, hogy a hírlapi köz­lemény csak tévedésen alapulhatott. A jegyző ellen a vizsgálatot már saját hatás­körében elrendelte, az mégis tartatott, azonban kompromittáló adatokat a jegyző ellenében nem derített fel. A kihallgatott panaszosok 20—25 óv előtti sérelmekkel állanak elő, melyek a házhelyek felosztásából datálódnak, az adó nagyságát, különösen a mezőőri dijakat panaszolják, de ezeket nem a község, hanem a megye törvényhatósága állapította meg. Lukács György főispán, mert hivat­kozás történt személyére, utal arra, hogy a karhatalom kirendelését az alispán he­lyettese, a vármegyei főjegyző kérte. A zavargást a nemzetiségek közé a szocialis­ták által hintett konkoly . . . Haviár Dániel: Bécsből nyert uta­sításra ! Főispán: Közjogi momentumot ne tessék belemagyarázni B o d o k y Zoltán dr. : Az udvar nem szocialista ! Haviár: Az minden ! Lukács főispán: Az elhintett kon­kolyon kivül a bajt az elsőjegyző elleni ellenszenvben kell keresni. Mint az alispán is mondotta, a vizsgálat nem derített ki oly mulasztásokat, hogy a jegyzőt felfüg­geszteni lehetne. A mulasztások és bajok oly régi keletűek, hogy azt ma már kézzel megfogni nem lehet, mert a kir. bíróság is a bepanaszolt jegyzőt felmentette. A megyei hatóság meg tett mindent, hogy a helyi okok orvosoltassanak, ceki eszeágában sem volt a megye autonómiájába avatkozni. Haviár Dániel ujabb felszólalásában kijelenti, hogy nem személyekre célzott, hanem az csak oda irányult, hogy ki ren delheti ki a karhatalmat, a főispán csak akkor, ha kormánybiztosi hatalommal is fel van ruházva. A helyi bajt gyógyítani kell, a jogtalanul eljárt rendőr és csendőr ellen pedig vizsgálatot indítani (Megtörtént); a jegyző és elöljáróság ellen indítandó szigorú vizsgálattal az alispánt vagy a főjegyzőt kéri megbízni. Lukács György főispán : Haviár tanulságos és érdekes felszólalásában a fő­ispáni hatáskört illetőleg nagyon messze ment. Hogy mint főispán mikor rendelkez­hetik, ebben ki nem taníthatják, mert ha­táskörének abc-ét tudja. Mint főispán, kor­mánybiztosi hatalom nélkül akkor is ren­delkezhetne, ha a megye első tisztviselője, a közigazgatási hatóság ezt nem tenné; akkor ő intézkedik, de erre megyénkben nincs szükség. Még Keller Imre szólalt fel, ki he­lyesli a tett rendelkezéseket, mert a baj oka ott van, hogy a románokat is a magyarság ellen izgatják, s miután az alispán újból kijelentette, hogy az autonomia meg nem sértetett, csak köszönettel tartozik a me­gye a főispánnak (éljenzés), hogy a baj iránt oly élénken érdeklődött s a helyszínén megjelent. A baj orvoslására az intézkedés ós a hibás közegek megbüntetése iránt a vizsgálat folyamatba tétetett, mit a bizott­ság helyesléssel tudomásul vett. A kórházi orvosok és alkalmazottak fizetésemelése. A vármegyei közkórházat berendezése, a gyógykezelés magas nivója ós beteglót­száma az országban levő kórházak között sorban a negyedik helyre állította. Azonban a tetemes, nagy képzettséget igénylő tevé­kenységgel szemben az orvosok eddigi fi­zetése nem áll megérdemelt arányban, igy fizetéseik rendezését, illetve emelését kér­ték. Az orvosok űzetósjavitási kérelméhez csatlakozott a gondnok, algondnok, ellenőr, élelmezési tiszt, irodakezelő ös irnok is. A vármegye kórházi bizottsága ismé­telten foglalkozott e kérdéssel s utóbb, midőn a kórház jövő évi költségelőirány­zatát megállapította, abba a kért fizetés­emeléseket is bevette, sőt a kórház igazga­tójának előterjesztésére egy főorvosi, egy alorvosi és szolgai állás szervezését, kór­bonctani osztály felállítását is elhatározta, hogy ezzel a megyei kórház tudományos nívóját emelje. Daimel Sándor dr. főjegyző előadói javaslatában a kórházi bizottság által ja­vaslatba hozott magas fizetésemelésekhez nem járul hozzá, hanem arányosítaná a vármegyei tisztviselői fizetésekhez. A fizetésemelés, a kórbonctani főorvos, segédorvos ós szolga fizetésével a kórház költségvetése 16,520 koronával több lenne, de mind ez az ápolási napok jövedelméből fedezetet talál. A fizetési táblázat a következő : A fagyos szentek. A rettegett szentek : Pongrác, Szervác és Bonifác névnapjain a mai nappal túl­esünk. Tudvalevően e szentek nem igen népszerűek, éppen azért törtónt meg. hogy a németek a mult században tisztelettel megkérték a pápa ő szentségét, hogy e szenteket a kalendáriumból detronizálni ne terheltessék. Pedig hiszen a jó szentek­nek éppen semmi közük az időjáráshoz. De névnapjuk véletlenül arra az időre esik, mikor májusban a régi tapasztalatok sze­rint, fagyos idők járnak. Az idén a három fagyos nap nem okozott fagykárt, mégis aktuális emlékezni a fagyos szentekről. Pongrác Frigiában született a 290-ik évben, előkelő főnemesi családból. Atyja római főúr volt. A családnak nagy birtokai voltak Róma közelében. Pongrác gyámja, Dienes elhatározta, hogy Rómába költö­zik ; onnan a birtokokat könnyebben ke­zelhetik. A szándékot tett követte és csak­ugyan átköltözött Rómába, hová termé­szetesen kiskorú gyámoltját is magával vitte. Éppen ez időben Dioklefian császár rendkívül hevességgel üldözte a keresz­tényeket. Dienes a könyörületes szivüek közé tartozott s ő is elrejtett magánál egy hozzá menekülő keresztény férfiút, ki kü­lönös tetszését kinyerte; ott tartózkodása alatt nem csak Dienesnek, hanem a kis Pongrácnak is. Dioclefian császár Pongrá­cot 304-ben, tizennégy éves korában fejez­tette le. O talán a legfiatalabb szent. Az ifjú halottat egy jámbor úrhölgy temetette el. Későbben, miért nem'? szokásba jött, hogy akik .egy vagy más okból esküt akar­tak tenni, kimentek a Pongrác vértanú sírjához s ott tették le az esküt. És a le­genda szerint, aki ezen sirnál hamisan es­küdött, vagy azzonnal a helyszínen ször­nyet halt, vagy egész életén át a gonosz lélek által gyötörtetett. A második fagyos szentről, Szervácról annyit tudunk, hogy tangerni püspök volt. Rómában zarándokolván, útközben egyszer megjelent álmában Szent-Péter s arra intette a püspököt, hogy forduljon vissza, hiába fáradna Rómába, ahova indul, hogy isten­nél a csapás elkerülését kiimádkozza, mert a hunok ugy is be fognak Galliába törni. Szervác engedvén az intésnek, visszafelé vette útját. Haza azonban nem érthetett, mert útközben, éppen szülőhelyén meghalt. a harmadik a szentek sorában, Boni­fác egy Aglája nevű főnemes hölgynek a gazdatisztje volt. A nem kifogástalan óletü Aglája, kivált mivel az idő is eljárt felette, magábaszállt, megbánta eddigi könnyelmű életét s elhatározta, hogy ezentúl kegyes, vallásos életet fog folytatni. Ezenkívül ellenállhatatlan vágy szállotta meg szivét, hogy valamely szent ereklyének a birto­kába juthasson. Megbízta hát Bonifácot, hogy utazzék el a szentföldre s onnan bármi áron szerezzen ereklyéket s azokat hozza el magával. Éppen tanuja lett oly szörnyű jele­netnek, midőn egy csoport keresztényt vé­geztek ki kinos halállal. Ezen jelenet rend­kívül nagy hatást gyakorolt Bonifácra. Valami csodálatos lelkesültség szállta meg egész valóját, midőn a keresztényeket egymásután kivégezni látta, többé ellent nem állhatván indulatának, szóval ós lel­kesen ott mindjárt kikiáltotta, hogy ő is kereszténynek vallja magát. Meghallván azt a kivógeztetósnól jelen volt Simplicius biró, azonnal elfogatta Bonifácot ós ször­nyű kinozásokat méretett rá, hogy előbbi kijelentését visszavonja. — De Bonifác állhatatosan megmaradt amellett, amit egy­szer kimondott, mire a felbőszült Sim­plicius forró szurokba dobatta. De a szurkos hordó szétrepedt, mire Bonifácot lefejezték. Szolgái, kik vele utaztak, 150 aranyon megvették Bonifác fejét s ereklye helyett ezt vitték Aglájának. Eddig volt kor. lakásp. 3200 600 2400 400 2000 40 J 1200 2400 2000 1400 200 1400 1200 1000 Kórh. biz, javaslata kor. lakásp. 4800 720 36:j0 600 3600 600 1400 3600 2600 2000 2000 1400 1000 Előadó javaslata kor. lakásp. 4000 600 3400 600 3200 600 2000 2800 2200 1600 300 1600 1400 100 1000 Kórh. igazg. Elm.oszt.főorv. Belgy. főorv. Al- és segéd orv. Gondnok Ellenőr Qondnoksegéd Éleim, tiszt írnok Irodakezelő A megindult hosszú vitát Keller Imre felszólalása indította meg; elfogadja a kórházi bizottság által megállapított fizetésemelést annál inkább, mert a többlet a jövedelemből fedezetet nyer. Ladics György szintén hozzájárul a bizottság javaslatához, mert hogy a kór­háznak oly elismert a nivója, az az orvosok érdeme s nekik a megélhetést biztosíta­ni kell, Haviár Lajos már régen megadta volna az orvosoknak az őket megillető jutalmat. Azonban az intézeti alkalmazot­tak fizetés felemelését redukálná, mert mig a vármegyei főorvos fizetése évi 3000 ko­rona, a gondnoknak, ha a javaslatot el­fogadják 3600 korona fizetése lenne ; inkább az alorvosok fizetését ajánlja emelni. Fábry Sándor dr. alispán előre­bocsájtja azt, hogy ő, mint a kórházi bi­zottság elnöke, a költségvetés tárgyalásá­nál utalt arra, hogy a kórbonctani osztályt is fel kell szerelni; igy most is ajánlja, hogy erre a célra nagyobb összeg állitas­sók a költségvetésbe. Haviár Dániel előbb azt óhajtja eldönteni, hogy az uj állások szükségesek-e, s kéri a vármegyei főorvos, mint szakember véleményét. Dr. Zöldy János a javasolt fizetés­emeléshez hozzájárul, mert az csak látszó­lag magas. Az orvosok ós alkalmazottak javadalmánál az állami tisztviselők fizetési kategóriájának keretéhez alkalmazkodtak. A kórboncnoki-főorvosi állás szervezését a közegészségügyi tanács is javasolta a bel­ügyminiszternél, hogy igy a kórházak tu­dományos központtá legyenek, hol a fiatal orvosoknak alkalma nyílnék a klinikai foglalkozásra. A megyei kórháznál ennek megvalósítására több akadály van, mert nincs alkalmas módon berendezve. É célra most csak a hullaház áll rendelkezésre. Nincs az ügy még előkészítve, azért nem akar a gombhoz kabátot. A költségvetésbe lehet ugyan az állást bevenni, de rendsze­resíteni csak mint tiszteletbeli állást lehetne, esetleg azzal a belgyógyászati főorvost megbízni, aki mindent előkészítene ; az állást csak kellő előkészítés után kell be­tölteni. László Elek dr. megadja az orvo­soknak a fizetésemelést, mert nem okoz terhet a megyének, az alkalmazottak fizetés­emelósót némileg redukálná, de a kórbonc­tani osztályt létesíteni kivánja. Bodoky Zoltán dr. utal arra, hogy a fizetésemelés kérdésében a balagyminisz­ter dönt; ez elé nem akar akadályt gör­díteni. Elfogadja tehát a javaslatot, hanem lukszusnak tartja, hogy mig az elmebeteg­osztálynál 375 beteg kezelésére csak 3 orvos van, a kórháznál 8 orvos működik. Anomália az is, hogy a kórházigazgató, bár nem huz külön fizetést ezért, várme­gyei alorvos is. Szüntesse meg a megye ezen alorvosi állást s emelje azzal a vár megyei főorvos fizetését. Haviár Dániel a fizetésemeléssel addig várna, mig az állami tisztviselők fizetését rendezik, akkor a törvényhatóság sem térne ki ez elől. Bodoky reámuta­tott a módra, miként kellene a megyei fő­orvos fizetését emelni s azzal terjesztené a javaslatot a törvényhatóság elé, hogy az alorvosi állással járó fizetést csatolja a fő­orvoséhoz. A kórboncnoki állást mint tisz­teletbeli állást szervezné s a megállapított 4800 korona fizetést műszerek beszerzésére fordítaná. A hosszii vitának a vége az lett, hogy a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy az orvosok fizetését a kórházi bizottság javaslata szerint felemeli, a gondnokot a IX-ik, az élelmezési tisztet a X-ik ós a gondnoksegédet a Xl-ik fizetési osztályba sorolja, tehát némi redukálással a feleme­lést megadja. Az uj állásokat nem szervezi, a kórházi igazgató pedig nem lehet egy­úttal megyei alorvos s ezt azzal terjeszti a törvényhatóság elé, hogy a megyei fő­orvos fizetése 5200 korona ós 720 korona lakpénz legyen. Délután 3 órakor az egyes szakelőadók referálását hallgatta meg a bizottság és az ülés 5 órakor ért véget. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, május 18. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésében a kvóta-bi­zottság kiküldésére vonatkozó javaslatot tárgyalta. A javaslat ellen felszólaltak: E i t n e r Zsigmond, R e i c h Aladár és P i c h 1 e r Győző. Schlauch utóda. Budapest, május 13. (Saj. tud. távirata.) A hivatalos lap mai száma közli Szmre­csányi Pálnak nagyváradi r. kat., R a­dunak nagyváradi gör. kat., Hosszunak lugosi gör. kat püspökké törtónt kineve zésót. Bartha Miklós pöre. Budapest, május 13. (Saj. tud. távirata.) Bartha Miklós rágalmazási pőrét, me­lyet Zsoldos László, a „Magyar Szó" munkatársa ellen indifott, ma tárgyalta a budapesti kir. tábla s a törvényszék által hozott ítéletet megsemmisítve, az ügyet az esküdtszék elé utasította. Cipész sztrájk. Kézdivásárhely, május 13 (Saj. tud. táv.) Az itteni cipészsegédek ma kimondották a sztrájkot. A munkát mindenütt beszün­tették. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közgyűlése. Bókésvár­megye törvényhatósági bizottsága május hó második felére eső rendes közgyűlést e hó 30-án tartja meg. — Érettségi biztosok. A vallás- ós köz­oktatási miniszter már megállapította azok­nak a biztosoknak a névsorát, kik az auto­nóm felekezeti iskolák érettségi vizsgála­tain képviselik : A békési főgymnáziumhoz F i s c h e r Miklós iglói ág. ev. főgim­náziumi igazgatót, a békéscsabai Rudolf­főgimnáziumhoz dr. Genersich Antal budapesti tud. egyetemi nyilv. orvostanárt, a szarvasihoz H ö r k József pozsonyi ág. ev. főiskolai tanárt küldte ki. — Balogh István síremléke. A mi külön poétánk, Balogh István emléke iránt megindító módon nyilatkozik meg a kegye­let. A dobozi ref. egyház ingyen sírhelyet ajánlott fel, hogy az élte delén letört férfi végső kívánságához képest, az áldott szülő­föld hantjai alatt találjon örök nyugodalmat. A felállítandó síremlék gondozására teendő alapítvány kezelését Szabó Mihály dobozi lelkész készségesen elvállalta, mig a köl­tőnek Dobozon lakó rokonai a sírnak vi­rággal való díszítését ós gondozását vál­lalták magukra. A Debreczeny­család szép összeget juttatott a rendező bizottság kezéhez, hogy az exhumál ássál

Next

/
Oldalképek
Tartalom