Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-14 / 39. szám

legritkább esetben fog a sérült találhatni. Ez lesz az egész intézménynek legnehezebb kérdése, amelyet bölcs szabályokkal csak többé-kevésbbé lehet megoldani, teljesen pedig csak akkor, ha a balesetbiztosítás a munkanélküliség elleni biztosítással lesz körülbástyázva. Mindenesetre komolyan kell fogadni a komoly munkát és a merev bizalmatlanság álláspontjára nem szabad helyezkedni vele szemben a munkásoknak sem. Ha az alapos érvek és ellenvetések nyiló ajtóra fognak találni, akkor áldásos lapja lesz a balesetbiztosítási törvény a magyar corpus jurisnak és erős gerendája az épülő népállamnak. F. H. SZ. A megyei közigazgatásból. Hétfőn tartotta a vármegye közigazgatási bizottsága május havi ülését s azon H a v i á r Dániel felszólalása a kétegyházi munkászavargás ügyében, a megyei kórházi orvosok és alkalmazottak fizetósrendezóse hoszszas vitát keltett, mely három órán át tartott., ugy hogy a bizottság 9 órától harangozásig éppen csak ezt a két ügyet intézhette el. az ülésre a bizottsági tagok nagy számban jelentek meg s jelen voltak dr. Lukács György főispán elnöklete alatt: Fábry Sándot dr. alispán, Daimel Sándor dr. főjegyző, Haviár Dániel, Varságh Béla, László Elek dr., Kellerlmre, Ladics György, Bodoky Zoltán dr., Aimássy Dénes gróf bizottsági tagok, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Zöldy János dr. főorvos, Zöldy Géza dr. főügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Csák György kir.pénzügyigazgató, Szarvasy Arzén kir. főmérnök, Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közg. előadó. Az alispán havi jelentése részletesen számol be a mult hónap eseményeiről ós a közigazgatás állapotáról. E szerint a mult április -havában a személybiztonság 8 esetben, a vagyonbiztonság 15 esetben támadtatott meg a vármegyében. Baleset 4 törtónt, öngyilkosság 9 követtetett el. Részletesen emlékezik meg a havi jelentós a Kétegyházán a mult hóban lefolyt zavargásokról ós a békési csoportosulásokról stb. A kétegyházi zavargás. A jelentós kapcsán Haviár Dániel közig, bizottsági tag felemliti, hogy ő a Békésmegyei Közlönyben a kétegyházi zavargásokról szóló tudósításban azt olvasta, hogy ez alkalommal a katonai karhatalom kirendelése iránt a vármegye főispánja intézkedett, a jelentésben pedig az foglaltatik, hony a karhatalmat az alispán rendelte ki; minthogy pedig a vármegye főispánja csakis az alispáni hatáskör csorbításával rendelkezhetett volna ezen, a vármegye önkormányzatához utalt közrendé szeti kérdésben, amennyiben hatásköréhez csupán az önkormányzat ellenőrzése tartozik, kérdést tesz, hogy a hírlapi közleményben e részben van-e valami valóság ? Más részt indítványt tesz, hogy a kétegyházi első jegyző ellenében tétessék vizsgálat folyamatba, mivel állítólag a zavargás legfőbb okát a jegyző állítólagos visszaélései képezik. Fábry Sándor dr. alispán reflektálván Haviár felszólalására, kijelenti, hogy hatáskörének és a vármegyei önkormányzatnak csorbítatlan megőrzésére mindig gondot fordit, tiszteletben tartja más hatáskörét, de a magáéból egy szemernyit soha nem enged s a jelen esetben is egyedül ő, illetve nevében helyettese, rendelkezett a karhatalom kirendelése iránt ós rendelkezett azzal úgy, hogy a hírlapi közlemény csak tévedésen alapulhatott. A jegyző ellen a vizsgálatot már saját hatáskörében elrendelte, az mégis tartatott, azonban kompromittáló adatokat a jegyző ellenében nem derített fel. A kihallgatott panaszosok 20—25 óv előtti sérelmekkel állanak elő, melyek a házhelyek felosztásából datálódnak, az adó nagyságát, különösen a mezőőri dijakat panaszolják, de ezeket nem a község, hanem a megye törvényhatósága állapította meg. Lukács György főispán, mert hivatkozás történt személyére, utal arra, hogy a karhatalom kirendelését az alispán helyettese, a vármegyei főjegyző kérte. A zavargást a nemzetiségek közé a szocialisták által hintett konkoly . . . Haviár Dániel: Bécsből nyert utasításra ! Főispán: Közjogi momentumot ne tessék belemagyarázni B o d o k y Zoltán dr. : Az udvar nem szocialista ! Haviár: Az minden ! Lukács főispán: Az elhintett konkolyon kivül a bajt az elsőjegyző elleni ellenszenvben kell keresni. Mint az alispán is mondotta, a vizsgálat nem derített ki oly mulasztásokat, hogy a jegyzőt felfüggeszteni lehetne. A mulasztások és bajok oly régi keletűek, hogy azt ma már kézzel megfogni nem lehet, mert a kir. bíróság is a bepanaszolt jegyzőt felmentette. A megyei hatóság meg tett mindent, hogy a helyi okok orvosoltassanak, ceki eszeágában sem volt a megye autonómiájába avatkozni. Haviár Dániel ujabb felszólalásában kijelenti, hogy nem személyekre célzott, hanem az csak oda irányult, hogy ki ren delheti ki a karhatalmat, a főispán csak akkor, ha kormánybiztosi hatalommal is fel van ruházva. A helyi bajt gyógyítani kell, a jogtalanul eljárt rendőr és csendőr ellen pedig vizsgálatot indítani (Megtörtént); a jegyző és elöljáróság ellen indítandó szigorú vizsgálattal az alispánt vagy a főjegyzőt kéri megbízni. Lukács György főispán : Haviár tanulságos és érdekes felszólalásában a főispáni hatáskört illetőleg nagyon messze ment. Hogy mint főispán mikor rendelkezhetik, ebben ki nem taníthatják, mert hatáskörének abc-ét tudja. Mint főispán, kormánybiztosi hatalom nélkül akkor is rendelkezhetne, ha a megye első tisztviselője, a közigazgatási hatóság ezt nem tenné; akkor ő intézkedik, de erre megyénkben nincs szükség. Még Keller Imre szólalt fel, ki helyesli a tett rendelkezéseket, mert a baj oka ott van, hogy a románokat is a magyarság ellen izgatják, s miután az alispán újból kijelentette, hogy az autonomia meg nem sértetett, csak köszönettel tartozik a megye a főispánnak (éljenzés), hogy a baj iránt oly élénken érdeklődött s a helyszínén megjelent. A baj orvoslására az intézkedés ós a hibás közegek megbüntetése iránt a vizsgálat folyamatba tétetett, mit a bizottság helyesléssel tudomásul vett. A kórházi orvosok és alkalmazottak fizetésemelése. A vármegyei közkórházat berendezése, a gyógykezelés magas nivója ós beteglótszáma az országban levő kórházak között sorban a negyedik helyre állította. Azonban a tetemes, nagy képzettséget igénylő tevékenységgel szemben az orvosok eddigi fizetése nem áll megérdemelt arányban, igy fizetéseik rendezését, illetve emelését kérték. Az orvosok űzetósjavitási kérelméhez csatlakozott a gondnok, algondnok, ellenőr, élelmezési tiszt, irodakezelő ös irnok is. A vármegye kórházi bizottsága ismételten foglalkozott e kérdéssel s utóbb, midőn a kórház jövő évi költségelőirányzatát megállapította, abba a kért fizetésemeléseket is bevette, sőt a kórház igazgatójának előterjesztésére egy főorvosi, egy alorvosi és szolgai állás szervezését, kórbonctani osztály felállítását is elhatározta, hogy ezzel a megyei kórház tudományos nívóját emelje. Daimel Sándor dr. főjegyző előadói javaslatában a kórházi bizottság által javaslatba hozott magas fizetésemelésekhez nem járul hozzá, hanem arányosítaná a vármegyei tisztviselői fizetésekhez. A fizetésemelés, a kórbonctani főorvos, segédorvos ós szolga fizetésével a kórház költségvetése 16,520 koronával több lenne, de mind ez az ápolási napok jövedelméből fedezetet talál. A fizetési táblázat a következő : A fagyos szentek. A rettegett szentek : Pongrác, Szervác és Bonifác névnapjain a mai nappal túlesünk. Tudvalevően e szentek nem igen népszerűek, éppen azért törtónt meg. hogy a németek a mult században tisztelettel megkérték a pápa ő szentségét, hogy e szenteket a kalendáriumból detronizálni ne terheltessék. Pedig hiszen a jó szenteknek éppen semmi közük az időjáráshoz. De névnapjuk véletlenül arra az időre esik, mikor májusban a régi tapasztalatok szerint, fagyos idők járnak. Az idén a három fagyos nap nem okozott fagykárt, mégis aktuális emlékezni a fagyos szentekről. Pongrác Frigiában született a 290-ik évben, előkelő főnemesi családból. Atyja római főúr volt. A családnak nagy birtokai voltak Róma közelében. Pongrác gyámja, Dienes elhatározta, hogy Rómába költözik ; onnan a birtokokat könnyebben kezelhetik. A szándékot tett követte és csakugyan átköltözött Rómába, hová természetesen kiskorú gyámoltját is magával vitte. Éppen ez időben Dioklefian császár rendkívül hevességgel üldözte a keresztényeket. Dienes a könyörületes szivüek közé tartozott s ő is elrejtett magánál egy hozzá menekülő keresztény férfiút, ki különös tetszését kinyerte; ott tartózkodása alatt nem csak Dienesnek, hanem a kis Pongrácnak is. Dioclefian császár Pongrácot 304-ben, tizennégy éves korában fejeztette le. O talán a legfiatalabb szent. Az ifjú halottat egy jámbor úrhölgy temetette el. Későbben, miért nem'? szokásba jött, hogy akik .egy vagy más okból esküt akartak tenni, kimentek a Pongrác vértanú sírjához s ott tették le az esküt. És a legenda szerint, aki ezen sirnál hamisan esküdött, vagy azzonnal a helyszínen szörnyet halt, vagy egész életén át a gonosz lélek által gyötörtetett. A második fagyos szentről, Szervácról annyit tudunk, hogy tangerni püspök volt. Rómában zarándokolván, útközben egyszer megjelent álmában Szent-Péter s arra intette a püspököt, hogy forduljon vissza, hiába fáradna Rómába, ahova indul, hogy istennél a csapás elkerülését kiimádkozza, mert a hunok ugy is be fognak Galliába törni. Szervác engedvén az intésnek, visszafelé vette útját. Haza azonban nem érthetett, mert útközben, éppen szülőhelyén meghalt. a harmadik a szentek sorában, Bonifác egy Aglája nevű főnemes hölgynek a gazdatisztje volt. A nem kifogástalan óletü Aglája, kivált mivel az idő is eljárt felette, magábaszállt, megbánta eddigi könnyelmű életét s elhatározta, hogy ezentúl kegyes, vallásos életet fog folytatni. Ezenkívül ellenállhatatlan vágy szállotta meg szivét, hogy valamely szent ereklyének a birtokába juthasson. Megbízta hát Bonifácot, hogy utazzék el a szentföldre s onnan bármi áron szerezzen ereklyéket s azokat hozza el magával. Éppen tanuja lett oly szörnyű jelenetnek, midőn egy csoport keresztényt végeztek ki kinos halállal. Ezen jelenet rendkívül nagy hatást gyakorolt Bonifácra. Valami csodálatos lelkesültség szállta meg egész valóját, midőn a keresztényeket egymásután kivégezni látta, többé ellent nem állhatván indulatának, szóval ós lelkesen ott mindjárt kikiáltotta, hogy ő is kereszténynek vallja magát. Meghallván azt a kivógeztetósnól jelen volt Simplicius biró, azonnal elfogatta Bonifácot ós szörnyű kinozásokat méretett rá, hogy előbbi kijelentését visszavonja. — De Bonifác állhatatosan megmaradt amellett, amit egyszer kimondott, mire a felbőszült Simplicius forró szurokba dobatta. De a szurkos hordó szétrepedt, mire Bonifácot lefejezték. Szolgái, kik vele utaztak, 150 aranyon megvették Bonifác fejét s ereklye helyett ezt vitték Aglájának. Eddig volt kor. lakásp. 3200 600 2400 400 2000 40 J 1200 2400 2000 1400 200 1400 1200 1000 Kórh. biz, javaslata kor. lakásp. 4800 720 36:j0 600 3600 600 1400 3600 2600 2000 2000 1400 1000 Előadó javaslata kor. lakásp. 4000 600 3400 600 3200 600 2000 2800 2200 1600 300 1600 1400 100 1000 Kórh. igazg. Elm.oszt.főorv. Belgy. főorv. Al- és segéd orv. Gondnok Ellenőr Qondnoksegéd Éleim, tiszt írnok Irodakezelő A megindult hosszú vitát Keller Imre felszólalása indította meg; elfogadja a kórházi bizottság által megállapított fizetésemelést annál inkább, mert a többlet a jövedelemből fedezetet nyer. Ladics György szintén hozzájárul a bizottság javaslatához, mert hogy a kórháznak oly elismert a nivója, az az orvosok érdeme s nekik a megélhetést biztosítani kell, Haviár Lajos már régen megadta volna az orvosoknak az őket megillető jutalmat. Azonban az intézeti alkalmazottak fizetés felemelését redukálná, mert mig a vármegyei főorvos fizetése évi 3000 korona, a gondnoknak, ha a javaslatot elfogadják 3600 korona fizetése lenne ; inkább az alorvosok fizetését ajánlja emelni. Fábry Sándor dr. alispán előrebocsájtja azt, hogy ő, mint a kórházi bizottság elnöke, a költségvetés tárgyalásánál utalt arra, hogy a kórbonctani osztályt is fel kell szerelni; igy most is ajánlja, hogy erre a célra nagyobb összeg állitassók a költségvetésbe. Haviár Dániel előbb azt óhajtja eldönteni, hogy az uj állások szükségesek-e, s kéri a vármegyei főorvos, mint szakember véleményét. Dr. Zöldy János a javasolt fizetésemeléshez hozzájárul, mert az csak látszólag magas. Az orvosok ós alkalmazottak javadalmánál az állami tisztviselők fizetési kategóriájának keretéhez alkalmazkodtak. A kórboncnoki-főorvosi állás szervezését a közegészségügyi tanács is javasolta a belügyminiszternél, hogy igy a kórházak tudományos központtá legyenek, hol a fiatal orvosoknak alkalma nyílnék a klinikai foglalkozásra. A megyei kórháznál ennek megvalósítására több akadály van, mert nincs alkalmas módon berendezve. É célra most csak a hullaház áll rendelkezésre. Nincs az ügy még előkészítve, azért nem akar a gombhoz kabátot. A költségvetésbe lehet ugyan az állást bevenni, de rendszeresíteni csak mint tiszteletbeli állást lehetne, esetleg azzal a belgyógyászati főorvost megbízni, aki mindent előkészítene ; az állást csak kellő előkészítés után kell betölteni. László Elek dr. megadja az orvosoknak a fizetésemelést, mert nem okoz terhet a megyének, az alkalmazottak fizetésemelósót némileg redukálná, de a kórbonctani osztályt létesíteni kivánja. Bodoky Zoltán dr. utal arra, hogy a fizetésemelés kérdésében a balagyminiszter dönt; ez elé nem akar akadályt gördíteni. Elfogadja tehát a javaslatot, hanem lukszusnak tartja, hogy mig az elmebetegosztálynál 375 beteg kezelésére csak 3 orvos van, a kórháznál 8 orvos működik. Anomália az is, hogy a kórházigazgató, bár nem huz külön fizetést ezért, vármegyei alorvos is. Szüntesse meg a megye ezen alorvosi állást s emelje azzal a vár megyei főorvos fizetését. Haviár Dániel a fizetésemeléssel addig várna, mig az állami tisztviselők fizetését rendezik, akkor a törvényhatóság sem térne ki ez elől. Bodoky reámutatott a módra, miként kellene a megyei főorvos fizetését emelni s azzal terjesztené a javaslatot a törvényhatóság elé, hogy az alorvosi állással járó fizetést csatolja a főorvoséhoz. A kórboncnoki állást mint tiszteletbeli állást szervezné s a megállapított 4800 korona fizetést műszerek beszerzésére fordítaná. A hosszii vitának a vége az lett, hogy a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy az orvosok fizetését a kórházi bizottság javaslata szerint felemeli, a gondnokot a IX-ik, az élelmezési tisztet a X-ik ós a gondnoksegédet a Xl-ik fizetési osztályba sorolja, tehát némi redukálással a felemelést megadja. Az uj állásokat nem szervezi, a kórházi igazgató pedig nem lehet egyúttal megyei alorvos s ezt azzal terjeszti a törvényhatóság elé, hogy a megyei főorvos fizetése 5200 korona ós 720 korona lakpénz legyen. Délután 3 órakor az egyes szakelőadók referálását hallgatta meg a bizottság és az ülés 5 órakor ért véget. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, május 18. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésében a kvóta-bizottság kiküldésére vonatkozó javaslatot tárgyalta. A javaslat ellen felszólaltak: E i t n e r Zsigmond, R e i c h Aladár és P i c h 1 e r Győző. Schlauch utóda. Budapest, május 13. (Saj. tud. távirata.) A hivatalos lap mai száma közli Szmrecsányi Pálnak nagyváradi r. kat., R adunak nagyváradi gör. kat., Hosszunak lugosi gör. kat püspökké törtónt kineve zésót. Bartha Miklós pöre. Budapest, május 13. (Saj. tud. távirata.) Bartha Miklós rágalmazási pőrét, melyet Zsoldos László, a „Magyar Szó" munkatársa ellen indifott, ma tárgyalta a budapesti kir. tábla s a törvényszék által hozott ítéletet megsemmisítve, az ügyet az esküdtszék elé utasította. Cipész sztrájk. Kézdivásárhely, május 13 (Saj. tud. táv.) Az itteni cipészsegédek ma kimondották a sztrájkot. A munkát mindenütt beszüntették. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közgyűlése. Bókésvármegye törvényhatósági bizottsága május hó második felére eső rendes közgyűlést e hó 30-án tartja meg. — Érettségi biztosok. A vallás- ós közoktatási miniszter már megállapította azoknak a biztosoknak a névsorát, kik az autonóm felekezeti iskolák érettségi vizsgálatain képviselik : A békési főgymnáziumhoz F i s c h e r Miklós iglói ág. ev. főgimnáziumi igazgatót, a békéscsabai Rudolffőgimnáziumhoz dr. Genersich Antal budapesti tud. egyetemi nyilv. orvostanárt, a szarvasihoz H ö r k József pozsonyi ág. ev. főiskolai tanárt küldte ki. — Balogh István síremléke. A mi külön poétánk, Balogh István emléke iránt megindító módon nyilatkozik meg a kegyelet. A dobozi ref. egyház ingyen sírhelyet ajánlott fel, hogy az élte delén letört férfi végső kívánságához képest, az áldott szülőföld hantjai alatt találjon örök nyugodalmat. A felállítandó síremlék gondozására teendő alapítvány kezelését Szabó Mihály dobozi lelkész készségesen elvállalta, mig a költőnek Dobozon lakó rokonai a sírnak virággal való díszítését ós gondozását vállalták magukra. A Debreczenycsalád szép összeget juttatott a rendező bizottság kezéhez, hogy az exhumál ássál