Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-03 / 36. szám

obstrukció által előidézett törvényenkivüli állapot az ország gazdasági helyzetére, arra megcáfolhatlan adatokkal mutatott rá az országházban Darányi miniszter. Az ellenzék érezte a felelősség irtózatos súlyát, mely a miniszter adatai nyomán ránehezedett s minthogy mentséget nem talált, humoros oldalát kereste a dolognak s széles jókedvet markírozva, maga éljenzett legjobban a miniszter súlyos vádat tartalmazó beszédére. No de hát volt már Magyarországon exlexes állapot, majd kiheverjük ezt is s az egész obstrukcióból egyéb érdem nem háramlik majd az ellenzékre, mint az, hogy a nagy hazamentésben sikerült az országnak egy kis fekete levessel szolgálnia. Megyegyülés. Békósmegye köztörvónyhatósága mult csütörtökön Gyulán, a megyei székház nagytermében rendkívüli gyűlést tartott; a rendkívüli közgyűlés egybehivását tőbb rendbeli ügy halaszthatlan elintézése tette szükségessé, melyek közül azonban nagyobb emóciót csak a kereskedelemügyi miniszternek a Ill-ik tranzverzális állami müut ügyében a törvényhatósághoz intézett leirata s ezzel kapcsolatban a csaba-apácai útvonal kikövezése, — az egyszerűsítő rendeletek folytán szükségessé vált szabályrendelet módosítások — s a szeghalmi második gyógyszertár felállításának ügye keltett. Mintegy 100 törvényhatósági bizottsági tag sereglett egybe, akiknek túlnyomó nagy többségét természetesen a vidék szolgáltatta; a perifériákból Csaba maga a jelenvoltaknak több mint felerészót szolgáltatta, ahonnan a csaba-apácai útszakasz kiépítésének ügye toborzott össze tekintélyes csapatot. A közgyűlés lefolyásáról kiküldött tudósítónk következőkben számol be : Lukács György dr. főispán rövid elnöki megnyitó beszédben üdvözölte a törvényhatósági bizottság tagjait s előterjeszti, hogy a rendkívüli gyűlést némely halasztást nem tűrő ügyek elintézése folytán kellett egybehívni. A tárgysorozatban kitüntetett ügyek referálását Dai m el Sándor dr. főjegyző kezdte meg. „x közúti alap pénztárában a mult évi számadásból 400 korona felesleg mutatkozik ; ezen pénztári felesleget a közgyűlés a házi pénztárnak folyó évi készletéhez csatolja, egyben kijelenti, hogy az utipónztár feleslegeit — melyek eddig az ambulans számvevő fizetésének kiegészítésére szolgáltak — jövőben felhasználni nem kívánja. Ezután a kereskedelmi miniszternek a III dik tranzverzális ut költségeihez való vármegyei hozzájárulás tárgyában a törvényhatósághoz intézett leirata került tárgyalás alá. E szerint a miniszter a vármegyei utaknak 1900, 1901 és 1902. évi 19000 korona fentartási költségeit figyelembe véve, ezen költség 5%-os tőkésítésé mellett a vármegyei hozzájárulás öszszegót 370000 koronában állapítja meg. Kiemeli a miniszteri leirat azon előnyöket, melyeket a III-dik tranzverzális állami műút a vármegyének biztosit, amelynek fentartása kizárólag az államot terheli s mely előnyös összeköttetést létesít Aradés Csanád vármegyékkel. A törvényhatósági bizottság a 37CD00 korona hozzájárulást megszavazza. Ez ügygyei összefüggöleg került tárgyalás alá Békéscsaba ismeretes folyamodása a csaba—apácai útvonalnak a geren dási fordulóig leendő kikövezése iránt. Olvasóink részleteiben is bő tudomással birnak ez ügyről; e lapok hasábjain ugy az alispánnak Csaba községhez intézett levele, mint a község képviselőtestületének határozata annak idején közölve volt. A törvényhatóság előtt D a i m e 1 iSándor dr. főjegyző ismertette az ügy előzményeit s az alispán határozati javaslatát, amely szerint a törvényhatóság intézzen feliratot a kereskedelemügyi miniszterhez a csaba—apácai útvonalnak a község kórelme szerint leendő kiépítése iránt s ha a miniszter a kérelmet nem teljesítené, ugy a kövezést teljesítse a vármegye olyként, hogy az összes költségeket Csaba előlegezi, a kamatokat pedig — de legfeljebb 2 évi idő tartamra — a vármegyei útalap fedezi. A vármegyei útalapnak a 2 évi kamat fizetéssel leendő megterhelését a kir. államépitészeti hivatal ellenzi. Az állandó választmány az alispáni javaslat érdemét magáévá teszi, de azt ajánlja, hogy a csaba—apácai útvonal netn a „Kluka"-ig, sem a gerendási fordulóig, hanem egészen a határig építtessék ki s a 27C000 korona kövezósi költséget a község előlegezvén, a kamatokat az útnak állami kezelésbe leendő átvétele után a vármegye térítse meg. Az útépítés 1904. évben volna foganatosítandó. F á b r y Sándor dr. alispán szólalt fel ezután. Ismerteti a vármegyének egy decenniumra terjedő útépítési politikáját, melynek folytán 10 év alatt 1.20ü,G00 írttal lett a vármegye utalapja megterhe've. 1898ban kimondta a törvényhatóság, hogy ujabb terhet az útalapra nem vállal s kérvényt intézett a miniszterhez állami utak építése iránt. A miniszter megígérte a kórelem teljesítését, de annak foganatba vételét csak a Il-dik tranzverzális állami műút építésének befejezése után helyezte kilátásba, ugy, hogy öt éven át sztagnált volna a megyében az útépítés, ami a közúti tevékenység terén visszaesést idézett volna elő. Hogy ez meg ne történhessék, a vármegye 1900. évtől kezdve a Ill-ik tranverzális út vonalán földmunkát teljesített, kiépitetta az Orosháza—pusztaföldvári útszakaszt, a f. évben kiépíti a Köröstarcsa— pusztaföldvári utvonalt, melyeknek költségeit az állam megtóriti. Igy a közúti tevékenység a vármegyében folytonossá lett s e folytonosság érdekében a jövő év folyamán ki kell építeni a Csaba—apácai útszakaszt is. Ez ut a vármegye területén a legforgalmasabb, talaja rossz, igy a kiépítésre való törekvés helyes, kívánatos ós szükséges. A költségeket előlegezze a község, a kamatokat, de legfeljebb 4°/

# erejéig fedezze a vármegye s hogy a teherviselés minél rövidebb ideig tartson, kéressék fel a miniszter, hogy az utat, a Ill-ik tranverzális út építésének első évében vegye át. A fenntartás kötelessége a vármegyét terheli. Lukács György dr. főispán félreértések kikerülése végett megállapítani kívánja, hogy a község által előlegezett tőkét az állam téríti vissza. A törvényhatóság ez értelemben hozza meg az egyhangú határozatot. Barsvármegye átirata folytán a törvényhatóság a magyar iskolahajó költségeihez a katonai elszállásolási alapból egy szersmindenkorra 500 korona hozzájárulást szavaz meg. Fehérvármegye átiratát elmegyógyintézetek létesítése iránt tudomásul veszik. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatóságának a honi ipartermékek pártolása érdekében hozott határozatát a törvényhatósági bizottság magáévá teszi s a határozat érdekéből átír az aradi kereskedelmi és iparkamarához. Tudomásul veszik Kassa átiratát a 30 koronát meg nem haladó zálogkölcsönök bólyegilletéke tárgyában; napirendre térnek Ungvármegyónek a Budapesti Napló egy közleményének visszautasítása tárgyában hozott határozata felett; tudomásul veszik Mosonvármegye átiratát Magyarország ós Ausztria közötti határ kiigazítása ügyében. A vármegyei közkórházi bizottság előterjesztésére elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy az elmegyógyintézet fedélszerkezetét 8188 korona költséggel vastraverszekkel kicseréli s az e tárgyban N. Szabados József vállalkozóval kötött szerződést jóváhagyja. A közkórház pénztárában több éven át összegyűlt 80000 korona tőkéből külön kórházi tartalékalapot létesít a törvényhatóság, s ebből 6ö00 koronát azonnal megszavaz az elmegyógyintézeti celláknak kórszobákká leendő átalakítására, az átalakításnak többi 30C0 korona költségeit az építkezési pénztár fedezi. Az egyszerűsítő rendeletek folytán több rendbeli vármegyei szabályrendelet módosítása vált szükségessé. Szabályrendeletek módosításának ügyeben kiküldött bizottság javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy a hivatalos órák a központban délelőtt y

a9 órától 12 ig, délután 3 órától 572-ig, a járásokban délelőtt y

a9 órától 12-ig, d. u y

a3 órától 5-ig tartanak. Hosszabb vitát idézett elő a szeghalmi második gyógyszertár felállításának ügye, melynek személyes jogosítványért C s á k 1 i László folyamodott a belügyminiszterhez. Ezelőtt 14 hónappal már foglalkozott Szeghalom község képviselőtestülete a második gyógyszertár kérdésével s akkor az összes szavazatokkal egy ellan ugy határozott, hogy a községnek nincs szüksége második gyógyszertárra, most azonban 10 szótöbbséggel a gyógyszertár felállítása mellett nyilatkozott. A járási főszolgabíró iratos jelentésében szükségtelennek tartja a második gyógyszertárt, a vármegyei tiszti főorvos a felállítás mellett érvel. T é c s y József, Eeck Géza, M o r v a y Mihály L a d i c s László ós H a v i á r Lajos felszólalása után a közgyűlés névszerinti szavazással 62 szóval 33 ellen a szeghalmi második gyógytár szükségtelensége mellett foglalt állást. Még a békési községháza kibővítése ügyében történt hosszabb felszólalás. A megye törvényhatósága 1896-ban utasította a községet, hogy a szük ós rozoga városháza helyett ujat építtessen A község azóta állandóan sanyarú helyzetére hivatkozva, halasztást kéregetett és kapott is ; most az állandó-választmány az építés végrehajtását ajánlotta. Kecskeméti Ferenc hivatkozva arra, hogy a község anyagi helyzete nem javult, de inkább rosszabbodott, az ópités elhalasztását kérte. F á b r y Sándor alispán ismertette az ügynek hosszú történetét és tekintettel arra, hogy a jelenlegi községháza szük voltánál fogva a kívánalmaknak egyáltalán meg nem felel, a kérelmet nem tartja teljesíthetőnek. Amennyiben azonban a tervek még 1896-ban készültek, ajánlja, hivassák fel a község, hogy vizsgálja át azokat ós az októberi közgyűlésre terjessze be, hogy a jövő tavaszon az építkezés megkezdhető legyen. Kecskeméti Ferenc ujabb felszólalásában hosszabb halasztást kórt, mire Lukács György dr, főispáu is felszólalt ez ügyben, rövid időre szóló halasztást óhajtva. A közgyűlés az alispán felszólalása értelmében határozott. Az államépitészeti hivatalnak, miután öt helyen folyik állami ut építkezése, megengedte z közgyűlés, hogy az útalap terhére, két műszaki segéderőt alkalmazzon. A szarvasi járás utibizottság határozata a szarvasi utibizottsági pénztárban levő 12000 koronának az Arpád-köz kikövezési céljaira leendő átengedése iránt, levétetett a napirendről. Szarvas községnek 60000 koronás kölcsön felvételét ongedélyezte a közgyűlés Békésszentandrás községnek rendőrségi szabályrendelete,pótlás végett visszaadatott. F á y Samu dr. megfelebbezte Csaba képviselőtestülete azon határozatát, melylyel a türt házak számát kettőben állapi— kottyantott ismét bele Pistike, mire Pirkó is Barna sorsára jutva, mélyen el pirult. Pirkónak hasonló kalandjai Barna úrral sokszor akadtak ós kacagtak is sűrűn raj ta. Bözsikének is volt ilyen állandó jellegű lovagja Szele Dezső ur személyében, ki első segéd volt abban az üzletben, ahová Böske dolgozott. Igen derék, felvidéki fiu volt, valamelyik tönkrement zsentri-család utolsó fi-sarja, kiben kalmárrá demorálizálódott az ősi vér. De mennyiszer emlegették ezt a Dezső nevet abban a bútorral szerényen, de vígsággal és megelégedettséggel bőven megtelt leányszobában. Csak Biri volt komoly, csendes . . . Pedig hej de sok férfi önkéntelenül is megfordult utána az utcán. Pistike, a kis kotyós, meg nem állhatta, hogy egyszer meg ne kérdezze nénjét: — Biri, te tán valami bankárfiut vársz ? Neked még senki sem udvarol ? Biri nem válaszolt, de a két néma könycsepp az égkék szemekből még Pistikével is megértette, hogy fájdalmas húrokat pengetett, sietett helyreütni szavait : — Hisz neked ezt már rég megjósolták ! 3. Biri és a többiek. Szegény leánynak nem kell gardedam. Mikor Biri kora reggel elsiet az irodába, azok a nagyvárosi dongók, melyek pillangókat hajhásznak, még alusznak. Egyébként a siető léptekkel haladó leányt nem merte senki sem megszólítani. Este pedig ifj. Steltzer ur mindig hazakísérte. Erről azonban még odahaza sem tudott senki sem, pedig ez volt Biri életének a legszebb korszaka. Ne kerüljünk azonban az események elé, hanem tartsuk be szépen a sorrendet. Abban a különszobában, ahol Biri kopogtatta a legmodernebb, de legprózaibb zongorának, az írógépnek billentyűit, megfordult napközben az egész iroda személyzet néhány szép szót váltani a szép gópirónővel. És ebben egyik sem tett kivételt : az agglegónysógbe soványodott vén kopasz könyvelő épp ugy konvencionális kötelességnek tartotta a széptevóst, mint a sánta pénztáros ; a praktikáns úrról meg ne is szóljunk, az akkorákat sóhajtott, hogy mellette tárgytalanná vált az a hí res népdal : „Nem fúj a szél, Nem forog a dorozsmai szélmalom . . ." Bizony a praktikáns ur sóhajai alaposan megforgatták volna. Egyetlen ember volt némileg tartózkodóbb : a fiatal Steltzer, a bankár fia, akit az öreg azért dugott be az irodába, hogy alaposan megismerje az üzlet minden esinját-binját. De ez a tartózkodás csak látszólagos volt, mert épen a fiatal Steltzer volt az a lovag, aki Birikét minden este hazakísérte, de erről az irodában sem, még odahaza sem tudott senki. A dolog ugy esett, hogy egyszer a fiatal Soeltzernek valami dolga akadt Biri szobájában és ekkor — tán először — ugy megnézte a mindenkitől körülrajongott gépirónőt, hogy ez mélyen elpirult ós önkéntelenül is e szót szalasztotta ki fél halkan a száján : — Kamasz ! Aki ismeri a nőket, — ilyen ember nem igen sok van — az tudja, hogy a gorombaság fél szerelmi vallomás. Mikor Biri aznap este távozott az irodából, már várta az utcán a fiatal Steltzer. Elsőben is védekezett otromba viselkedése miatt. /iddig-addig fecsegtek, mig hazaértek. E naptól kezdve minden este hazakísérte Birit, aminek azután a legmélyebb, a legtisztább szerelem lett a következménye. A nagymama jóslása beteljesült, a bankárfiú már ott evickélt a kék szemek szerelmi hálójában, de Amor íoglya lett a kék szemek tulajdonosa is. Boldogan, összesimulva esküdtek egymásnak örök szerelmet a népes forgalmú, zajos utcákon. Ugy állapodtak meg, hogy addig, mig Biri testvérei férjhez nem mentek, kettőjük titka marad minden, azután nyíltan fellép az ifjú ós ha az apa nem adná beleegyezését, lemondva a vagyonról, nőül veszi Birit. Megélnek ők a maguk emberségéből is. Milyen boldog volt Biri ! . . . A dolog jól indult. Barna fűszeres megkérte Pirkó kezét és mert Biri maga sürgette a lakodalmat, két hónappal később Barnáné urnő volt a sarki füszerkereskedés legfőbb vonzereje, aki ott trónolt a „m. kir. dohányáruda" feliratú fülkében. A folytatás is szerencsés volt. Pirkó lakodalmán Böske természetesen nyoszolyóleány volt és még természetesebb, hogy Szele Dezső, a zsentri-gyerek volt a vőíény. aminek meg az lett a logikai következménye, hogy néhány hónappal később a főváros egyik előkelő utcájában Szele Dezső ur üzletet nyitott, ahol a pénztárnál Böske mint Szeléné úrnő díszelgett, Biri céljának már egyedül Pistike állott csak útjában, de volt remény, hogy nem sokáig, mert Havas úr, véglegesített tanitó a községi fiúiskolánál, kifejezte ama vágyát, hogy szeretné pedagógiai alapelméleteit nejének magyarázgatni és e célra éppen Pistikét szemelte ki. Már ki is volt tűzve a lakodalom napja, de Birit ezenközben baj érte . . . Egy szép napon az ifjú Steltzer nem jött az irodába. Kimaradt minden szó nélkül, elutazott. A merkantilis tudományok tökóletesbitése végett külföldi tanulmányútra indult, mondták az irodában. Ez még nem lett volna baj. Az epedő leánysziv minden terminust türelmesen kivár még akkor is, ha egyetlen egy sor irás sem jő attól, akitől ugy várja. De jött végre a tudósítás, nem volt köszönet benne! Néhány nyomtatott sor volt finom, aranyszegélyű kartonlapon, kívül a személyzet címe. Tartalma rövid volt: „Eggendorf Leona Bécs, ifj. Steltzer Brúnó Budapest, jegyesek." Szegény Biri! Titkolta szerelmét, elhallgatta bánatát, fájdalmát. Nemsokára olvashatta a fényes esküvő j leírását. A napilapok hasábos tudósitásokat közöltek a fényes nászról a dúsgazdag i Eggendorf Félix bécsi és a nem kevésbé gazdag Steltzer & Co. budapesti bankcógek között, mert a gazdag bankároknál a cégeket köti össze rózsaláncával Hymen. 4. Biri vén leány marad. Ismét, vagy másfél esztendő pergett le az élet orsóján. Mindenki boldog volt: Böske is, Pirkó is, Pistike is, csak Biri nem. De erről senki sem tudott; bánatát magába rejtette, dehogy szólt róla valakinek. Egyszer azonban mégis öröm érte. Ismerős kézirásu levelet kapott. Ifj. Steltzer irása volt, sokszor lekopogtatta ezt az írást. A levél tartalma ez volt; „Kedves drága Biri! Tudom, hogy mólyen megsértettem; tudom, hogy nem jártam el fórfiassan, de lássa, atyám akaratát teljesítenem kellett. A végzet utolért. Másfél évi boldogtalan házasság-után a bécsi legfelsőbb törvényszék tegnap kimondta a válást. Nem cifrázom levelemet sokáig Boldogságra vágyom. Feledje ei a multat. Engedje meg, hogy jóvá tegyem hibámat. Legyen a feleségem, hisz itt él még mólyen a szivemben. Szeretem I Gondolkozzék és határozzon boldogságom felett: A válaszért személyesen jön Brúnó." Tehát eljön ! . . . Álmatlan éjszakák következtek? . . . Megbocsásson? . . . Nem, nem, soha!..'. Látni sem akarja ! . . Oh, nem olyan könnyű feledni a bántást! O már vén leány marad ! . . . Igy lesz jó . . . * Két hét múlva Biriék szegény lakásának ajtaján kopogtatás hallatszott és választ nem várva belépett — itj. Stelzer úr. Biri felsikoltott és minden szó nélkül karjaiba rohant. Biri mamája, de különösen anagymama, nagyon boldog. Hogyisne, mikor beteljesült a prófécia ós Biri a gazdag Steltzer Brúnó bankárnak a felesége.