Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1903-04-30 / 35. szám
De másnap, szerdán reggel már 5— 600-an jelentek meg újra a községházánál s újból követelték a pónzkiosztást, vagy oly munka nyújtást, hogy ők naponta biztos 2 koronát kereshessenek. — Ha ez meg Dem történik — fenyegetödztek — eltávolítjuk a mostani elöljáróságot s olyat teszünk helyébe, amely a nép érdekeit viseli a szivén ós akként cselekszik! A községi biró újból csak elutasította őket, mire a főszolgabiróság elé vonultak. Itt már azt is követelték, hogy a hatóság Wenckheim Frigyes grófot, mert az övé az egész határ, szólítsa íel a főszolgabíró segély nyújtására. A főszolgabiró csillapította őket és ismételve kijelentette, hogy a megyei hatósághoz sürgős előterjesztést tett. Oszoljanak tehát széjjel s várják be a történendőket Egyben azonnali jelentést tett az alispánhoz a veszedelmes helyzetről s a békési csendőrörsnek legalább 12 emberre való azonnali kiegószitósót kérte. A tömeg ezután aWenckheim-uradalom intézője, Emperl Ernő lakása elé vonult s azzal akart beszólni, ki azonban nem engedte őket maga elé. A tömeg izgatott s magatartásán meglátszik a bujtogatás. A nappal folyamán együtt tartott a nagy csoport, de eléggé nyugodtan viselkedett. A kisbirtok hitelügye. A mult esztendőben történt, hogy a képviselőház pénzügyi „bizottságában, de a plenáris ülésekben is nagyon sokat foglalkoztak a kisbirtok hitelügyének kérdésével. Akkor az egész ország osztatlan figyelemmel kisérte az erre vonatkozó tárgyalásokat, hiszen a magyar társadalomnak számra nézve tekintélyesebb része a maga legközvetlenebb érdekeit, a legfájósabb helyeit érezte megtapogatva ebben a kérdésben. És a tárgyalások hatása alatt megszólaltak az érdekelt pénzintézetek is. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, mely a neve után itólve ennek a célnak a szolgálatában kíván állani, kommünikéban sietett közhírré tenni, hogy a kisbirtokosok hitelügyének fejlesztése tekintetében nagy horderejűnek Ígérkező újításokat készít elő. Megnyilatkozott a Magyar Földhitelintézet is, kevesebb emfázissal ugyan, de legalább azzal a kijelentéssel, hohy a székely megyékben megkezdett akciójának eredményétől és az ott szerzett tapasztaloktól teszi függővé működésének az ország más részeire való kiterjesztését. Mindkét intézetet nemcsak feladata, de tőkeereje, kiváltságai egyenesen kötelezik a kisbirtok hiteligényeinek a lehető legjobb és legtökéletesebb kielégítésére. Onnan kezdve, hogy a kérdést a parlamentben alaposan megbolygatták, azután a praktikus cselekvésre leginkább hivatott két nagy intézet is megnyilatkozott, nem maradt más hátra, mint kíváncsian várni az eredményt. A Magyar Földhitelintézet székelyföldi akciójáról, az ott szerzett tapasztalokról, még kevésbbó ez irányú tevékenységének az ország más vidékeire való kiterjesztéséről eddigelé semmi hir. Már az az első felbuzdulás annyira bágyadt ós tétovázó hangon nyilatkozott meg a tavalyi közgyűlésen, hogy nem is csodálnók, ha csak a felbuzdulásnál maradt volna. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete azonban most húsvétkor egészen komoly beszámolót tartott. Ebben az ujabb kömünikében tisztességesen beváltja a mult esztendőben tartott közgyűlésen tett ígéreteit ós maga elé tűzött uj progjammját. Elmondja benne, hogy a pénzügyminiszter hozzájárulásával módosította alapszabályait, a köcsönök legkisebb összegét 600 koronáról 300 koronára szállította le, a kölcsönök kamatát négy százalékra mórsókelte ós gondoskodni fog róla, hogy kölcsönei ezentúl könnyebben hozzáférhetők legyenek. A kölcsöntőke ós a kamatláb leszállítása mindenesetre két üdvös ujitás, melynek jótékony hatását kétségbe vonni nem lehet. És az alapszabályoknak ebben az irányban való módosításával meg is lehetünk elégedve. De első pillanatra látnivaló, hogy ennek az uj ós nagyon hazafias akciónak csak a „papirosformája" az, ami a zavartalan örömet kelti. Az egész programnak az eredménye a tényleges megvalósításán fordul meg. Egyfelől azon, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete teljes komolysággal és minden erővel hozzálásson a nagy nemzeti misszió betöltéséhez. Ebből a szempontból nem állunk azok mellé, kik azt követelik, hogy a kölcsönök maximális összegét is meg kellene határozni a kisbirtokosok intézetére nézve, még pedig éppen a kisbirtokosok hiteligényeinek biztosítása céljából. Mi sem ennek a korlátozásnak általában véve nem vagyunk barátai, sem megokolva nem látjuk ezt az erős fokozatú bizalmatlanságot. De méltán elvágatjuk a kisbirtokosok földhitelintézetétől, hogy a maga elébe kitűzött tervet ne hagyja a papiron száradni, hanem a legkomolyabban igyekezzék megvalósítani Csak ha a praktikus cselekvés terén láthatjuk megvalósulni ezt a szép ós tetszetős munkálatot, akkor lesz a mi örömünk valóban zavartalan. A valódi sikernek azonban éppen ott rejlenek másfelől a biztosítékai, ahol a kommünikében a kölcsönök könnyen hozzáférhetővé tóteléről van szó. Mert itt a legtöbb nehézséggel kell megküzdeni. Az expoziturák szervezése lehetőleg ne emelje a kölcsön árát, másfelől olyan legyen, hogy könnyen állhasson a kisbirtokos rendelkezésére, továbbá, hogy a kisbirtokos erről az uj, olcsó hitelről könnyen tudomást szerezhessen, — mint olyan követelményt, melytől tulajdonképpen az egész akció sikere függ. Az igazi törekvés komolysága ós határozottsága azonban éppen abban fog nyilatkozni, hogy ezeket a nehézségeket gyorsan le fogja küzdeni. A kétegyházi szocialista mozgalom. A közigazgatási hatóság által foganatosított rendszabályok ólét vették annak a mozgalomnak, mely Kétegyháza község beléletóben alapos felfordulást idézett elő. Lukács György dr. főispán megkeresést intézett a törvényszék vizsgál óbirájához, hogy amennyiben büntetendő cselekmények is merültek fel, a bünvizsgálatot sürgősen foganatosítaná. Dr. Ny. isztor vizsgálóbíró a büntető perrendtartás értelmében a főispáni megkeresést indítványtétel végett a gyulai kir. ügyészséghez tette át, azonban L i s z y dr. kir. ügyész a hivatalosan tudomására jutott fogyatékos adatok alapján a vizsgálat elrendelésére elegendő indokot nem talált, hanem az előnyomozat megejtósóvel Lukács Endre gyulai főszolgabírót bízta meg, egyúttal utasította Tóth Ferenc alügyószt, hogy a helyszínén a vizsgálat elrendeléséhez szükséges adatokat szerezze be. Az alügyész számos kihallgatást eszközölt, és kétségtelenül megállapította, hogy eltekintve a D r e g á n rendőr által elkövetett erőszakoskodástól, mely a szenvedélyek kitörésére okul szolgált, a mozgalom szocialista izgatás következménye. K e r e z s i Mitru Budapesten járt, hol a szocialista párt vezetőségétől azt az utasítást nyerte, hogy ne tűrjenek semmiféle jogtalanságot, hanem követeljék a vármegyei hatóságtól a községi elöljáróság elbocsátását. A nép különösen Szerb Miklós községi jegyző ellen van felbőszülve, számos visszaéléssel vádolják, de leginkább azt veszik zokon, hogy a csendőr és rendőr az ö utasítására állta útját a földmunkás egylet alakításának. A néptömeg Szerb eltávolítását követeli, ki hajlandó is állásától megválni, ha nyugdíjaztatását a megyei nyugdíj választmány elrendeli. Az alügyész által beszerzett adatok alapján a kir. ügyészség a vizsgálat elrendelését indítványozta, minek folytán dr. Nyisztor vizsgálóbíró Orbán Antal tollnok kíséretében Kótegyházára utazott, hogy a mozgalomban résztvevőket kihallgassa s egyúttal a felbujtókat is kinyomozza. Nász a Wenckheim-családban. Ragyogó fénynyel és pompával ünnepelte kedden főúri világunk két ifjú tagja, N á d a s d y Tamás gróf ós Wenckheim Mariska grófkisasszony esküvőjót. A vőlegény N á d a s d y Ferenc v. b. t. t. fia, a menyasszony Wenckheim Frigyes gróf gyermeke. A főúri menyegzőn arisz ünnepeltetéstől ittasan, túlzott affektálást ós kacérkodást fejtettek ki. Ez nem tetszett Beéthovennek, aki igen sokszor kifejezést is adott a fölötti ellenszenvének epigramákban és anekdotákban, mert mestere volt Beethoven ezeknek is és szatírája nagyon csípős tudott lenni. Az olasz énekesnők között különösen Oatalani volt az, aki nem annyira szépségével, mint inkább igazi szinpadra termett gyönyörű alakjával, kedves, bájos ós rokonszenves megjelenésével, de kivált nagy művészetével ós gyönyörű, kitűnően iskolázott hangjával hódította meg a bécsi közönséget. Egy ízben felkérték, hogy Bécs egyik legnagyobb fejedelmi házánál tartandó estélyen megjelenjen ós hogy énekével gyönyörködtesse az ott összegyűlt előkelőséget. Az énekesnő szívesen fogadta a megbízást, amiért már előre is igen értékes ajándékban részesült. Beethoven fogja a művésznőt zongorán kísérni. Sokat beszéltek mindenfelé erről az eseményről ós feszülten várták az est bekövetkeztét és az ígérkező ritka élvezetet. Együtt volt Bécs legfelső arisztokráciája. A művésznő már ott is volt a jelenlevők között. Igen kedvesnek, de egyszersmind szeszélyesnek is mutatkozott. S ahogy reá került a sor, az összegyűltek legnagyobb ámulatára és hüledezésóre kijelentette, hogy legnagyobb sajnálatára nincs disponálva. A házigazda nagy zavarba jött. Beethoven azonban az énekesnővel nem is törődve, od ült a zongorához ós hamiskás mosolylyal a publikum felé fordulva emigy szóla : — Engedjék meg igen tisztelt hölgyeim ós uraim, hogy addig, amig a kisasszony magát az énekléshez diszponálva fogja érezni, egy igen érdekes dolgot mesélyek el a hires CaffarelJi életéből. A jelenlévők helyeslőleg intettek. — Ez a Caffarelli — igy folytatá Beethoven — a világ legnagyobb énekese volt, akit pénzzel, kincsekkel ós ajándékokkal annyira elhalmoztak, hogy rövid idő alatt egy hercegséget vett magának. Mellékesen megjegyzem, hogy e művész egyszerű paraszt embernek volt a fia. Gazdagságával azonban szeszélye, hiúsága és büszkesége egész az őrjöngésig fajult Egy izben, amidőn Rómában töltötte a telet, Albani bibornok felkérte, hogy házában tartandó hangversenyen közreműködjék. Caffarelli készséggel fogadta e kitüntetést és mégis ígérte, hogy okvetlen énekelni fog. A bibornok pedig erre az alkalomra több, igen előkelő hölgyeket ós urakat hívott meg. Mialatt Beethoven igy beszólt, mindnyájan az ajkát harapdáló, ironizált művésznőre pillantottak, de Beethoven a legnagyobb nyugalommal és egyáltalában, mintha semmi gonosz szándóka nem volna, folytatja beszédét: — A hangverseny órája itt van, de Caffarelli sehol. A bibornok érte küld, ós tényleg otthon van, de a legnagyobb kényelemben, hálókabátban ós papucsban A midőn pedig a küldött kérdezi: „Hogyan uram, Róma legelőkelőbb családjai és ő eminenciája várják és ön . . . — 0 che disgrazia! egészen elfelejtettem ! — mondá a művész. — Mondja kérem ő eminenciájának, hogy bocsásson meg, de ma már nem énekelhetek. Majd máskor! Amig toalettemmel elkészülnék, úgy is vége lesz az estnek. Tehát máskor! A bibornokot ez roppantul bántotta, de nem hagyta a dolgot annyiban. Rögtön elküldé udvarmesterét négy markos legény kíséretében. — Uram! — kezdó az udvarmester az énekeshez belépve, — kövessen engem ugy, amint van. Caffarelli ellenkezik. De a markos legények egy bizonyos taglejtéssel tudtára adják, hogy itt az akadékoskodás csak árthat ós a művész nolens-volens úgy, amint van, kocsiba űl és hajrá ! viszik a bibornok palotájába. Viszik egyenesen a fényes termen keresztül egészen a pódiumig, ahol pulpitusa állt, rajta pedig a partitura nyitva, fellapozva azon a helyen, ahol az általa énekleüdő ária áll. Máskor igen kényelmes karosszók szokott a pulpitus mögött állni, de ez egyszer semmi. Alig hogy a pódiumra lép, a zenekar rázendít áriájának ritornellójára ós Caffarelli nagy elkeseredésében énekel. És hogy remekelt! Szűnni nem akaró taps- és éljen vihar honorálta fényes előadását. Egyszerre azonban néma csönd. A négy markos lagóny ismét ott terem mellette ós kényszerítik velők az előszobába lépni. Itt aztán az udvarmester átnyújt neki egy remek szelencét, telve csengő aranyakkal ós mondja : — Fogadja ezt ő eminenciájától nagy tehetségének elismeróseül, ezt pedig — ós most a markos legények mindegyike nem valami gyöngéd ostorcsapásokkal simogatva Caffarelli méregtől remegő testét — fogadja ő eminenciától neveletlenségének jutalmául. Midőn Beethoven e befejezéshez jutott' minden szem az énekesnőn függött, aki ott állt, mintha le volna czövekelve, a dühtől ós szégyentől kipirulva. De rhég mielőtt valami megjegyzést tehetett volna, a ravasz Beethoven már belekezdett a ritornellóba ós a művésznő, talán azért, hogy nagy zavarának véget vessen, vagy talán azért, mert nehezen fékezett szenvedélye hangokban tört utat, elég az hozzá, hogy Catalani elragadóan énekelt, ugy, hogy. előbbi affektálását egészen megbocsátották ! neki. Az anekdota-barát Beethoven győzött! és Catalani sohasem jött azóta Caffarellihez hasonló helyzetbe. tokráciánk csaknem valamennyi Budapesten időző tagja részt vett s az esketési szertartáson jelen volt József Ágost főherceg is, aki fenséges nejével, Auguszta főhercegnővel, Szapáry József gróf szolgálattevő kamarás ós Zichy Sarolta grófné udvarhölgy kisóretóben 11 óra előtt érkezett a jezsuiták Jézus szent szivéről nevezett templomába. A templom előtt díszruhás lovasrendőrök, a N á d a s d y-család hajdúi ós a Wenckheimok vadászai vigyáztak a rendre. A templom lépcsője fölé aranysávos piros baldakin borult, ugyanilyen lepel borította a bejáró bolthajtását is. A templomot, a melybe csak jegygyei lehetett bejutni, zsúfolásig megtöltötte a ragyogó közönség, nagyobbára nők, mágnásasszonyok ós kiszasszonyok, a budapesti társaság színe java. A templom puritán egyszerűségű belseje illatos és csillogó diszbe borult. A nagy oltárt és az egész szanktuáriumot fehér orgonavirág áradata borította be, az oltár lépcsője fölött fehér virággal ós habos fehér fátyollal ékesített diadalív állott. Az első padsort aranyrojtos bibortakaróval vonták be. A diszes násznép 11 órakor érkezett a gyönyörűen ékesitett s előkelő vendégsereggel telt templomba. Élén Zichy János gróf násznagy haladt, virágokkal ékesitett násznagyi bottal kezében. Utána Hunyady Károly gróf érkezett Széchényi Antalnó grófnővel, Ciráky László gróf, Wenckheim Matild grófnövel, Inkey József báró Beniczky Minkával, Esterházy Béla gróf Csáky Albinnó grófnővel, Csáky Albin gróf Apponyi Lajosné grófnővel, Beniczky Géza Teleki Tiborné grófnővel, Yécsey László báró Apponyi Albertnó grófnővel, Esterházy Miklós herceg Fiáth Heléna bárónővel, Wenckheim Ferenc gróf Chotek Rudolf né grófnővel, Apponyi Albert gróf Kinsky Zdenkóné grófnővel, Walterskirchen Füiöp báró Apponyi Terézia grófnővel, Wenckheim Józset gróf Károlyi Juliette grófnővel, Wenckheim Pál gróf Károlyi Suzanne-val, Wenckheim László gróf Kinsky grófnövel, Batthyányi Gábor gróf Wenckheim Heléna grófnővel, Károlyi Mihály gróf Apponyi Adél grófnővel, Teleki Tibor gróf Blaskovich Elememével, Blaskovich Elemér Kinsky grófnéval, Trauttenberg Frigyes báró Fiáth Pálné bárónéval. A násznép sorában az emiitetteken kivül arisztokráciánk számos tagja volt jelen. A vőlegény édes apjával lépett a templomba, a menyasszonyt édes anyja kísérte oltár elé. A násznép érkezte után Károlyi János székesfehérvári felszentelt püspök, Schiffner prépost ós K n y békési apátplébános segédletével ünnepi misét mondott. A mise végeztével megkezdődött az esküvői szertartás, miközben a templom orgonistája gyönyörű magyar egyházi dalokat játszott A szertartásnál: Wenckheim Géza és Dénes grófok, Zichy Béla gróf ós S e n n y e i Béla báró voltak a tanuk. Esküvő után fényes dejeuner volt a József-utcai Wenckheim-palotában. Szocialista gyűlés Csabán. - Az i/Ujjászeryezettek" alakulása. — Maholnap annyi árnyalata lesz a szociáldemokrata pártnak, hogy a hívek sem fogják tudni, melyikhez tartoznak. Legújabban a földmivelő népre támaszkodó s úgynevezett „újjászervezett szociáldemokrata párt" szervezkedik ós tart az ország minden vidékén gyűléseket párthívek toborzása céljából. Most vasárnap Csabán alakult meg az újjászervezett szociálista párt. A hirdetett népgyűlés minden rendzavarás nélkül folyt le s inkább komikus jelenetekben bővelkedett, mint komolyságban. Kitűnt ezen a gyűlésen is, hogy a szociálista pártok az egyetértés és összetartás eszméjétől oly messze esnek egymástól, mint Makótól Jeruzsálem, de sőt, hogy az egyes pártok vezetői közt is dühöng a hiúsággal kevert féltékenység. Igy esett meg, hogy a csabai alakuló-gyülósen az elnök és hivatalos szónok formálisan, a hallgatóság nagy épülésére összepöröltek a népszerűség kérdése fölött, mindenik saját magát tartván népszerűbbnek s ráakarván oktrojálni a saját nézetét a másikra. Az egyébként csöndes lefolyású gyűlésről következő tudósításunk szól: A mezőberényi uton lévő Pollák-féle korcsmahelyiségben jött össze az újjászervezett szociálista párt meghívásával összecsőditett földmivelő és napszámos nép.