Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-04-09 / 29. szám

nem veszett kárba, mert ime itt a bizonyság, hogy a nemzeti közművelődés gyarapítására törekvő munkásság az illetékes tényezők jóindulatu támogatásában részesült. Hála ezért első sorban vármegyénk főispánjának, aki a vármegye községeinek minden igazságos ügyét mindenkor lelkesen felkarolja, akinek a magyar vidéki színészet már eddig is két uj hajlékot köszönhet s hazafias tevékenységének nemsokára a csabai uj szinház is maradandó emléket állit. De hála legyen mindazoknak, akiket nem riasztott vissza az a közöny, mely nyomon kisér minden törekvést, ha az alkotni kivánt intézmény pekuniális hasznot nem igér; hála a nem lankadó tettvágyért, mely akadályokkal, kicsinylő gúnyolódással nem törődve, emelt fővel halad a kitűzött nemes cél felé. Az eddigi siker bizonnyal megolvasztja a közöny, a kicsinylés fagyos lehét s a község képviselőtestülete, karöltve az értelmes társadalommal, részt fog követelni magának abból a hazahas munkából, melynek ólén immár vármegyénk nagy munkásságu főispánja áll s amelynek sikerét maga a. belügyminiszter segit kilátásba helyezett támogatásával biztosítani. * Felesleges volna most újból előszedni azokat az indító okokat, melyek a csabai régi köszinház helyett egy uj, modern berendezésű szinház építését elkerülhetlen szükségessé teszik. Ezúttal csak arról számolunk be, hogy az uj szinház érdekében mily intézkedések tétettek ? A szinügyi bizottság ismételten foglalkozott a kérdéssel s megállapította, hogy a jelenlegi színháznak átalakítása oly nagy költséget igényel, melylyel egy teljes uj szinház is felépíthető. Ez okból a szinügyi bizottság egy uj szinház építése mellett döntött, oly módon, hogy kívánatosnak jelentette ki, hogy a szinház és a muzeum számára már elkerülhetlen építkezés egy alkalommal s egy helyen történjók. Énnek a tervnek kivitelében a szinügyi bizottság a község és a kormány támogatására számit. Rosenthal Ignác elnök ós Maros György titkár a bizottság ezen megállapodásairól jelentést tett Lukács György dr. főispánnak, aki nagy figyelemmel hallgatta meg az előterjesztéseket s a legkészebb örömmel igórte közreműködését a nemes cél kiviteléhez s befolyásos támogatását a siker érdekében. A vármegyei főispán a következő felterjesztést intézte a belügyminiszterhez : Kegyelmes uram ! A vidéki színészet fejlődósének ós virágzásának egyik alapfeltétele, hogy a színészet a mai kor színvonalán álló otthont találjon. Gyulán és Orosházán a modern teknikával berendezett nyári színkörök beigazolták, hogy jó színpadon a jó színészeket szívesen nézik ós kitartással pártolják. Örömmel jelentem, hogy legújabban Békéscsaba község ós közönsége fáradozik Három nappal később ^rohibald idézést kapott az ügyészségtől, hogy nyomban jelenjók meg. Nagyon meglepődve sietett engedelmeskedni a parancsoló Írásnak, Az ügyész komoly hangon olvasta fel előtte a vádiratot: — Archibald, azzal vádolják önt, hogy sajátkezüleg felgyújtotta azt az árut, amelyet a Lune biztosító társaságnál biztosított. Ezért a csalásért felelősségre vonom. — Gyújtogatás és csalás : mit hozhat tel védelmére ? — Nem értem az egészet ; az ügyvédemmel szeretnék előbb beszólni. — Udvariasságból, mint idegen iránt, szívesen adok önnek szabadságot, ha a kellő garanciát megadja . . . A brazíliai futott a fiskálishoz. — Ez komoly dolog — felelte az ügyvéd. — Ez alkalommal a társulat fölénk kerekedett. Kényszermunkára Ítélhetik önt. — Ugyan ! engem ? — pattant fél a brazíliai. Majd golyót röpítek az igazgató fejébe. — Ez nálunk, Franciaországban nem szokás. — Akkor hát elutazom innen. Megyek tüstént Rio de Janeiroba. — Azt meg se kisértse. Mielőtt elindulna, letartóztatnák, — Tehát mit tegyek ? — El kell mennünk a társulat igazgatójához s rábírni őt, l^gy vonja vissza a följelentést. A brazíliai beleegyezett, kocsiba ült az ügyvédjével s az igazgatóhoz siettek. A társulat megfizettette a brazíliaival a per költségeit, mire a panaszt visszavonta. — Milyen különös ország ez az önöké, — mondta a brazíliai. — Ugyanabban az ügyben az egyik biróság igazat ad nekem, a másik elítél. Nem értem az egészet, jobban szeretem a mi vadságunkat. azon, hogy színészetének megfelelő otthont biztosítson. Békéscsabán azonban mások a viszonyok, mint Gyulán vagy Orosházán, hol a színtársulatok csak a nyári időszakokban számithatnak támogatásra. A 37,000 lakossal biró Békéscsabán nagyobb honoracior elem hiányzik, itt a szinpártoló közönség zöme gazdálkodó közönségből áll. A gazdálkodó közönség azonban foglalkozásánál fogva a gazdasági munkák legfőbb időszakában, a nyári hónapokban távol a községtől a tanyákon él s a mezőn dolgozik, ennélfogva a szinházat nem látogathatja. Békéscsabán a szinószetre a kora tavaszi ós késő őszi időszak a legmegfelelőbb. Természetes, hogy ezekben az időszakokban a szinószet már csak kőszinházba vonulhat be. Békéscsabán ma is van kőszinház, de ez oly kicsiny s berendezése oly kezdetleges, hogy a közönség a gyenge előadások miatt állandóan elégedetlenkedik, a szinó szetet nem pártolja, a színtársulatok pedig dacára a tehetős közönség nagy számának, legtöbbször anyagi veszteséggel kénytelenek odább vonulni. Békéscsaba község ós társadalma ezért vállvetve fáradozik azon, hogy színészetének uj kőszinházat emeljen. Különösen kedvező az alkalom erre most azért, mivel a békéscsabai muzeum egylet a nagyméltóságú vallás ós közoktatásügyi miniszter ur kilátásba helyezett állami segélyezésével muzeumának szintén épületet akar emelni A terv az volna, hogy a szinház ós a muzeum egy fedél alatt, egy épületben helyeztessék el. Bárminő áldozatkészséget fejtsen is ki Békéscsaba község és társadalma, e két tényező ilyen nagy alkotásra önerejéből képes nem lesz. Ahhoz, hogy Békéscsabán kőszinház emeltessék, az állam támogatása nélkülözhetetlen. Kegyelmes uram ! Országszerte előtűnő jelenségekben már is mutatkozik az a jótékony hatás, melyet ekszellenciádnak a vidéki szinószet gyökeres rendezése érdekében alig a közelmúltban tett bölcs intézkedései előidéztek. Felesleges tehát ez alkalommal hivatkoznom arra, hogy a vidéki szinószet érdekében hozott minden áldozat a nemzeti mivelődós mélyére hat. Kikeli azonban emelnem, hogy Békéscsaba tavaszszal ós őszszel modern berendezésű színházban, elsőrangú jó társulatnak kedvező ekzisztenciát nyújt, igy Békéscsabán a pangó szinószet fejlődésének egyetlen feltótele csupán az, hogy egy jó szinház építtessék. Rámutatok ez alkalommal arra is, hogy Békéscsaba község lakosságának egy része ma is tót ajku. A színészet tehát Békéscsabán az általános kulturális tekinteteken kivül a magyarosításnak egyik legfontosabb s leghatékonyabb tényezője. Engedje meg ekezellenciád az előadottak után, hogy Békéscsaba község színészetének állami támogatása érdekében szavamat latba vethessem. Békéscsabán a .auzeumot ós kőszinházat magában foglaló épület egy 32 éore felneendö nagyobb amortizácionális kölcsön bői lenne felépítendő. Tiszteletteljes kérelmem, hogy e kölcsönnek törlesztésére a jelzett időn át a békéscsabai magyar szinószet támogatásául évi 4000 korona állami segélyt engedélyezni méltóztassék. Ez az összeg arra szolgálna, hogy a kölcsönnek az'a része, mely a színházra esik, törlesztessék. Gyulán, 1903. március 3. Lukács György, főispán. És hogy a vármegyei főispán nem hiába emelte fel szavát, igazolja a következő belügyminiszteri leirat : Békésvármegye főispánjának Qyulán. A folyó évi március hó 3-án kelt felterjesztéséből megelégedéssel vettem hírül, hogy Békéscsabán egy uj szinház építése van tervbe véve. Méltányolom főispán ur jelentésében is kifejtett előnyöket, melyek i tervbevett — főispán ur kerületében :mmár a harmadik uj szinház felépítése íltal ugy a helyi kulturális viszonyok, mint általában a vidéki magyar színészet érdekei szempontjából is várhatók s kész leszek, iiikónt a gyulai ós orosházi színköröknél s, az uj szinház építési költségeihez bizo iyos összegű államsególylyel hozzájárulni. \lár előre is ki kell azonban jelentenem, logy oly nagy ós hosszú időtartamra lekötött összeg, aminő a felterjesztésben jeezve van, rendelkezésre nem áll. Felkérem főispán urat, hogy a szinház ;erveit és költségvetését annak bejelentése nellett, mily fedezet áll ottani részről a izinházópitósre rendelkezésre, hozzám benutatni szíveskedjék, amikor is az államlególy nagyságára nézve határozni fogok. Budapest, 1903. évi április hó 2-án. Széli. A belügyminiszter kimondta az első zót, melyet kell, hogy nyomon kövesse a tözség szava. A szinügyi bizottság vasárnap tartott gyűléséből azt az indítványt terjeszti a mai képviselőtestületi közgyűlés elé, hogy mondja ki a község, ,miként a mai, rozzant, a célnak éppeii meg nem felelő szinház helyett, a muzeum számára emelendő épülettel egy telken, egy fedél alatt az állam támogatása mellett uj színházat épít, — a jelenlegi szinházi helyiségeket üzleti célokra átalakíttatja, hasznosítja, s a remélhető haszon igénybe vétele mellett az uj szinház építési költségéhez évi 2000 korona amortizáció-viselésével járul, s oly irányú társadalmi tömörülést, mely az uj szinház fenntartását tűzi ki céljául, az ügyek vite lére vonatkozó befolyásának biztosítása mellett erkölcsi s anyagi támogatásba részesít. Ez legkevesebb, amit a községnek meg kell tennie, ^z anyagi áldozat, melyet a szinügyi bizottság javasol, tulajdonkóp pen tehernek nem is mondható, mert a község a jelenlegi szinház-helviségek használatába jut, s ha azokat, csekély költséggel bórhelyisógekkó átalakítja: az uj szín ház céljaira megajánlandó évi 2000 koro nát a remélhető évi haszonbérekből fe dezheti. Békéscsaba község hazafias képviselőtestületétől függ, hogy Csabán a magyar nemzeti közművelődésnek, a magyar nemzeti szellemnek uj otthont emeljünk. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Polónyi Géza megválasztása. Kézdivásárhaly, április 8. (Saj. tud. táv.) P o 1 o n y i Gézát, a függetlenségi párt jelöltjót a mai választáson egyhangúlag képviselővé választották. Ellenjelöltje, a szabadelvüpárti T agány i Sándor, S u 1k o v s z k i herceg veje, még a választás megkezdése előtt visszalépett a jelöltségtől s igy történt, hogy P o 1 o n y i egyhangúlag választatott meg. Villamos kalauzok sztrájkja. Budapest, április 8. (Saj, tud. távirata.) Az itteni villamos vasút alkalmazottai ma éjjel értekezletet tartottak, melyen kimondták a sztrájkot, mivelhogy a társaság kívánságaik teljesítését megtagadta. A társaság kisegítőket alkalmaz, hogy a villamos közlekedést — ha korlátolt mértékben is — lebonyolítsa. közútiak merész lépésén felbuzdulva, a városi villamos vasút alkalmazottai is sztrájkolni készülnek. Az alföldi III. tranzverzális út Á gerendási vonal kiépítése. Jelentettük volt, hogy Békéscsaba község képviselőtestülete, az érdekelt birtokosok kérelmére, folyamodást intézett a vármegye alispánjához, hogy az alföldi III-dik tranzverzális műút gerendási szakaszának — melyen a földmunka már több mint két évvel ezelőtt elkészült s amelyen a közlekedés az őszi és tavaszi esős időben, éppen a földmunka által okozott helyzet folytán, óletveszedelemmel jár, állatban, kocsiban temérdek kárt okoz — kiépítésére nézve illetékes helyen előterjesztést tenni szíveskedjék. Fábry Sándor dr. kir. tanácsos alispán — bár a kérelem teljesítését nagyon szükségesnek tartja — arról értesíti a község elöljáróságát, hogy miután a varmegye törvényhatósági bizottsága az orosháza—pusztaföldvári és köröstarcsa—körösladányi útszakaszok kiépítését már kötelezőleg elhatározta s miután az adósságokkal túlterhelt vármegyei útalap nincs abban a helyzetben, hogy a gerendási útvonal-szakasz kiépítésének költségét előlegezze : a kérvényt csak azon esetben terjesztheti a törvényhatósági bizottság elé, hogyha Békéscsaba Község ezen átépítésnek mintegy 120.000 korona költségét 1904—1906. évig előlegezni hajlandó. Az alispán intézvónye következőleg szól: Mielőtt Békéscsaba község képviselőtestületének azon kérvényét, melyben a najdani III. tranzverzális útnak Bókóscsabaipáczai vonalát, mely jelenleg még törvónyíatósági út, sürgősen kiköveztetni s erre a sereskedelmi miniszter urat megkeresni keik, a törvényhatósági közgyűléshez beterjeszteném, a kérelem érdekében, melyet nagam is nagyon szüksógesneK tartok, ndittatva érzem magam a községet a következőkről értesíteni. Midőn kereskedelmi miniszter úr 1900. ívben leiratilag arról értesitte a vármegye íözönségét, hogy a Berettyó-uj falu-orosházi itvonalat hajlandó az állami utak hálózatba felvenni, kijelentette egyszersmind leiratában, hogy az útvonal kiépítését csakis akkor veendi munkába, ha a jelenleg épitós alatt álló Il-ik tranzverzális út kiépítése elkészül s jelezte a nála járt vármegyei küldöttségnek, hogy a Ill-ik tranzverzális ut kiépítésére 1900-tól kezdve legkevesebb 5 óv szükséges. A vármegye törvényhatósági bizottsága e feltétel elfogadásával vette tudomásul a miniszter úr leiratát, azonban megelőzni óhajtva a majdani állami építkezést, nyomban azon kórelemmel járult a kereskedelmi kormány elé, hogy engedje, miszerint egyes útszakaszokat, melyek kiépítésére nézve a törvényhatóságnak már előző kötelező határozatai voltak, saját költségén kiépíthessen, akként, hogy a megye költségei majdan a III. tranzverzális út vonalának állami kezelésbe való átvétele után az állam által a megyének megtéríttessenek. Ily útszakaszok, melyeknek kiépítését a megye már előbb kötetezőleg elhatározta: az Orosháza-pasztaföldvári ós Köröstarcsa-körösladányi útszakaszok voltak. A miniszter úr azon módosítással fogadta el a vármegye ajánlatát, hogy az építkezés költségeit a vármegyének nem megtéríteni, hanem azon később megállapítandó hozzájárulásba, melyek a vármegyének a rendszerinti noi'male szerint az állami út kiépítéséhez hozzákellend járulnia, be fogja tudni. Ez alapon aztán tavaly ki is épült az orosházi-pusztaföldvári út s az idén épül ki a köröstarcsa-körösladányi út. A kereskedelmi miniszter úr f. évi március hó 7-én kelt 82154. sz. rendeletével immár megállapította azon hozzájárulást, mellyel a vármegye közúti alapja a leendő Ill-ik tranzverzális állami műút kiépítéséhez hozzá tartozik járulni s ennek összegét 370.000 koronában határozta meg s idevonatkozó rendeletében ismét hangsúlyozza, hogy a vármegye előlegezett költségeiért csak annyiban szavatol, amennyiben ezen 370.000 korona hozzájárulásban azok fedezetet találnak. Az orosháza—pusztaföldvár, és köröstarcsa—körösladányi-ut kiépítésének költsége, valamint az egész vonal hosszában teljesített földmunkák költségei pedig már is jóval túlhaladják a 370,000 kor. megyei hozzájárulást, ugy, hogy - bármennyire indokoltnak és magam részéről isóhajtindónak találom a békóscsaba—csanád-apácai útvonal kiépítését, erre nézve azt a módozatot, a melyet eddig az orosháza—pusztaföldvári ós köröstarcsa —körösladányi útnál követtünk, ezen most leérkezett miniszteri rendelettel szemben nem hozhatom javaslatba a törvényhatósági közgyűlésnek. Nem javasolhatom pedig annál kevésbé azt, hogy a vármegye előlegezze békóscsaba—apácai útszakasz építési költségeit a miniszteri utasítás ellenére még és különösön azért sem, mert a közúti alapban arra fedezet abszolúte nincs, mivel ily fedezetről az 1903—904. évi költségvetésben, valamint a legközelebb felvett kölcsönben gondoskodva nem lett, ujabb kölcsönnek pedig a különben is túlterhelt közúti alapot nézetem szerint nem szabad már terhelni, amennyiben nem is lehet, mert a kölcsönök ujabbi miniszteri rendelkezések szerint csakis a költségvetéssel kapcsolatban vehetők fel. Anélkül pedig, hogy az épitós költségeit ne elő egezzük, nézetem szerint remélni sem lehet kérelmük teljesítését, mivel a II. tranzverzális út építése előtt a kereskedelmi tárcának útak építésére felvett teljes fedezete az út építésére teljesen le van kötve, s fedezet hiányában a miniszter kérelmüket e'iőre láthatólag nem teljesitheti. Mivel pedig felette szeretném magam is, ha a csaba—apácai útnak legalább is legforgalmasabb része a jövő évben kiépülne, módot keresek ennek lehetőségére s e tekintetben ajánlom megfontolásra a tisztelt elöljáróságnak, hogy nem volna-e lehetséges, miszerint Csaba községe ajánlaná fel kérelmében, hogy a jelzett útszakasznak azon részére, nevezetesen Csabától az u. n. Kluka kitérőig terjedő részre, melyen legnagyobb köztudomás szerint a forgalom, az építési költségeket előlegül az állami kezelésbe való átvételé nek már első évében az állam álta. Csabának visszafizettetik. Ez útszakasz kiépítésének költsége az áilamópitószeli hivatal kiszámítási szerint mintegy 120.000 koronába kerülne. Ez összeg előlegül való felajánlásával biztosra vehető, hogy az út már a jövő óv tavaszán kiépíthető lesz, anélkül pedig alig lehet remény, hogy az építkezés 1905—1906-nál előbb foganatba vétessék az állam által. Mintegy 2 évre kellene tehát 1904-től kezdve előlegezni 120.000 koronát, ezzel szemben megtérülne Csaba befektetése a közforga'oin hatalmas előnyeiben. Minthogy magam is biztosítani óhajtván ezen útszakasz jövő évben való kiépítését, indokoltnak tartottam a helyzetet ösmertetni az elöljárósággal s kérem, fontolja meg, nem volna-e helyén való kérvényét ily felajánlással kiegészíteni. Ha erre hajlandó: kérem a pótolt, illetve ily irányban újra szerkesztett és