Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-04-09 / 29. szám

nem veszett kárba, mert ime itt a bizonyság, hogy a nemzeti közművelődés gyarapítására törekvő munkásság az illetékes tényezők jóindulatu támogatásában részesült. Hála ezért első sorban vármegyénk főispánjának, aki a vármegye községeinek minden igazságos ügyét mindenkor lelkesen felkarolja, akinek a magyar vidéki színészet már eddig is két uj hajlékot köszönhet s hazafias tevékenységének nemsokára a csabai uj szinház is maradandó emléket állit. De hála legyen mindazoknak, akiket nem riasztott vissza az a közöny, mely nyomon kisér minden törekvést, ha az alkotni kivánt intézmény pekuniális hasznot nem igér; hála a nem lankadó tettvágyért, mely akadályokkal, kicsinylő gúnyolódással nem törődve, emelt fővel halad a kitűzött nemes cél felé. Az eddigi siker bizonnyal megolvasztja a közöny, a kicsinylés fagyos lehét s a község képviselőtestülete, karöltve az értelmes társadalommal, részt fog követelni magának abból a hazahas munkából, melynek ólén immár vármegyénk nagy munkásságu főispánja áll s amelynek sikerét maga a. belügyminiszter segit kilátásba helyezett támogatásával biztosítani. * Felesleges volna most újból előszedni azokat az indító okokat, melyek a csabai régi köszinház helyett egy uj, modern berendezésű szinház építését elkerülhetlen szükségessé teszik. Ezúttal csak arról számolunk be, hogy az uj szinház érdekében mily intézkedések tétettek ? A szinügyi bizottság ismételten foglalkozott a kérdéssel s megállapította, hogy a jelenlegi színháznak átalakítása oly nagy költséget igényel, melylyel egy teljes uj szinház is felépíthető. Ez okból a szinügyi bizottság egy uj szinház építése mellett döntött, oly módon, hogy kívánatosnak jelentette ki, hogy a szinház és a muzeum számára már elkerülhetlen építkezés egy alkalommal s egy helyen történjók. Énnek a tervnek kivitelében a szinügyi bizottság a község és a kormány támogatására számit. Rosenthal Ignác elnök ós Maros György titkár a bizottság ezen megállapo­dásairól jelentést tett Lukács György dr. főispánnak, aki nagy figyelemmel hallgatta meg az előterjesztéseket s a legkészebb örömmel igórte közreműködését a nemes cél kiviteléhez s befolyásos támogatását a siker érdekében. A vármegyei főispán a következő felterjesztést intézte a belügyminiszterhez : Kegyelmes uram ! A vidéki színészet fejlődósének ós vi­rágzásának egyik alapfeltétele, hogy a színészet a mai kor színvonalán álló ott­hont találjon. Gyulán és Orosházán a modern tekni­kával berendezett nyári színkörök beiga­zolták, hogy jó színpadon a jó színészeket szívesen nézik ós kitartással pártolják. Örömmel jelentem, hogy legújabban Békéscsaba község ós közönsége fáradozik Három nappal később ^rohibald idé­zést kapott az ügyészségtől, hogy nyomban jelenjók meg. Nagyon meglepődve sietett engedel­meskedni a parancsoló Írásnak, Az ügyész komoly hangon olvasta fel előtte a vádiratot: — Archibald, azzal vádolják önt, hogy sajátkezüleg felgyújtotta azt az árut, ame­lyet a Lune biztosító társaságnál biztosí­tott. Ezért a csalásért felelősségre vonom. — Gyújtogatás és csalás : mit hozhat tel védelmére ? — Nem értem az egészet ; az ügyvé­demmel szeretnék előbb beszólni. — Udvariasságból, mint idegen iránt, szívesen adok önnek szabadságot, ha a kellő garanciát megadja . . . A brazíliai futott a fiskálishoz. — Ez komoly dolog — felelte az ügy­véd. — Ez alkalommal a társulat fölénk kerekedett. Kényszermunkára Ítélhetik önt. — Ugyan ! engem ? — pattant fél a brazíliai. Majd golyót röpítek az igazgató fejébe. — Ez nálunk, Franciaországban nem szokás. — Akkor hát elutazom innen. Megyek tüstént Rio de Janeiroba. — Azt meg se kisértse. Mielőtt elin­dulna, letartóztatnák, — Tehát mit tegyek ? — El kell mennünk a társulat igazgató­jához s rábírni őt, l^gy vonja vissza a följelentést. A brazíliai beleegyezett, kocsiba ült az ügyvédjével s az igazgatóhoz siettek. A társulat megfizettette a brazíliaival a per költségeit, mire a panaszt visszavonta. — Milyen különös ország ez az önöké, — mondta a brazíliai. — Ugyanabban az ügyben az egyik biróság igazat ad nekem, a másik elítél. Nem értem az egészet, jobban szeretem a mi vadságunkat. azon, hogy színészetének megfelelő otthont biztosítson. Békéscsabán azonban mások a viszonyok, mint Gyulán vagy Orosházán, hol a színtársulatok csak a nyári idősza­kokban számithatnak támogatásra. A 37,000 lakossal biró Békéscsabán nagyobb honoracior elem hiányzik, itt a szinpártoló közönség zöme gazdálkodó kö­zönségből áll. A gazdálkodó közönség azon­ban foglalkozásánál fogva a gazdasági munkák legfőbb időszakában, a nyári hó­napokban távol a községtől a tanyákon él s a mezőn dolgozik, ennélfogva a szinhá­zat nem látogathatja. Békéscsabán a szinószetre a kora ta­vaszi ós késő őszi időszak a legmegfelelőbb. Természetes, hogy ezekben az időszakokban a szinószet már csak kőszinházba vonulhat be. Békéscsabán ma is van kőszinház, de ez oly kicsiny s berendezése oly kezdetle­ges, hogy a közönség a gyenge előadások miatt állandóan elégedetlenkedik, a szinó szetet nem pártolja, a színtársulatok pedig dacára a tehetős közönség nagy számának, legtöbbször anyagi veszteséggel kénytele­nek odább vonulni. Békéscsaba község ós társadalma ezért vállvetve fáradozik azon, hogy színészeté­nek uj kőszinházat emeljen. Különösen kedvező az alkalom erre most azért, mivel a békéscsabai muzeum egylet a nagyméltó­ságú vallás ós közoktatásügyi miniszter ur kilátásba helyezett állami segélyezésével muzeumának szintén épületet akar emelni A terv az volna, hogy a szinház ós a muzeum egy fedél alatt, egy épületben he­lyeztessék el. Bárminő áldozatkészséget fejtsen is ki Békéscsaba község és társadalma, e két tényező ilyen nagy alkotásra önerejéből képes nem lesz. Ahhoz, hogy Békéscsabán kőszinház emeltessék, az állam támogatása nélkülöz­hetetlen. Kegyelmes uram ! Országszerte előtűnő jelenségekben már is mutatkozik az a jótékony hatás, melyet ekszellenciádnak a vidéki szinószet gyöke­res rendezése érdekében alig a közelmúlt­ban tett bölcs intézkedései előidéztek. Fe­lesleges tehát ez alkalommal hivatkoznom arra, hogy a vidéki szinószet érdekében hozott minden áldozat a nemzeti mivelődós mélyére hat. Kikeli azonban emelnem, hogy Békés­csaba tavaszszal ós őszszel modern beren­dezésű színházban, elsőrangú jó társulatnak kedvező ekzisztenciát nyújt, igy Békés­csabán a pangó szinószet fejlődésének egyet­len feltótele csupán az, hogy egy jó szin­ház építtessék. Rámutatok ez alkalommal arra is, hogy Békéscsaba község lakossá­gának egy része ma is tót ajku. A színé­szet tehát Békéscsabán az általános kultu­rális tekinteteken kivül a magyarosításnak egyik legfontosabb s leghatékonyabb té­nyezője. Engedje meg ekezellenciád az előadot­tak után, hogy Békéscsaba község színé­szetének állami támogatása érdekében sza­vamat latba vethessem. Békéscsabán a .auzeumot ós kőszinhá­zat magában foglaló épület egy 32 éore felneendö nagyobb amortizácionális köl­csön bői lenne felépítendő. Tiszteletteljes kérelmem, hogy e kölcsönnek törlesztésére a jelzett időn át a békéscsabai magyar szinószet támogatásául évi 4000 korona állami segélyt engedélyezni méltóztassék. Ez az összeg arra szolgálna, hogy a köl­csönnek az'a része, mely a színházra esik, törlesztessék. Gyulán, 1903. március 3. Lukács György, főispán. És hogy a vármegyei főispán nem hiába emelte fel szavát, igazolja a követ­kező belügyminiszteri leirat : Békésvármegye főispánjának Qyulán. A folyó évi március hó 3-án kelt fel­terjesztéséből megelégedéssel vettem hírül, hogy Békéscsabán egy uj szinház építése van tervbe véve. Méltányolom főispán ur jelentésében is kifejtett előnyöket, melyek i tervbevett — főispán ur kerületében :mmár a harmadik uj szinház felépítése íltal ugy a helyi kulturális viszonyok, mint általában a vidéki magyar színészet érdekei szempontjából is várhatók s kész leszek, iiikónt a gyulai ós orosházi színköröknél s, az uj szinház építési költségeihez bizo iyos összegű államsególylyel hozzájárulni. \lár előre is ki kell azonban jelentenem, logy oly nagy ós hosszú időtartamra lekö­tött összeg, aminő a felterjesztésben je­ezve van, rendelkezésre nem áll. Felkérem főispán urat, hogy a szinház ;erveit és költségvetését annak bejelentése nellett, mily fedezet áll ottani részről a izinházópitósre rendelkezésre, hozzám be­nutatni szíveskedjék, amikor is az állam­lególy nagyságára nézve határozni fogok. Budapest, 1903. évi április hó 2-án. Széli. A belügyminiszter kimondta az első zót, melyet kell, hogy nyomon kövesse a tözség szava. A szinügyi bizottság vasárnap tartott gyűléséből azt az indítványt terjeszti a mai képviselőtestületi közgyűlés elé, hogy mondja ki a község, ,miként a mai, roz­zant, a célnak éppeii meg nem felelő szin­ház helyett, a muzeum számára emelendő épülettel egy telken, egy fedél alatt az állam támogatása mellett uj színházat épít, — a jelenlegi szinházi helyiségeket üzleti célokra átalakíttatja, hasznosítja, s a remél­hető haszon igénybe vétele mellett az uj szinház építési költségéhez évi 2000 korona amortizáció-viselésével járul, s oly irányú társadalmi tömörülést, mely az uj szinház fenntartását tűzi ki céljául, az ügyek vite lére vonatkozó befolyásának biztosítása mellett erkölcsi s anyagi támogatásba ré­szesít. Ez legkevesebb, amit a községnek meg kell tennie, ^z anyagi áldozat, melyet a szinügyi bizottság javasol, tulajdonkóp pen tehernek nem is mondható, mert a község a jelenlegi szinház-helviségek hasz­nálatába jut, s ha azokat, csekély költség­gel bórhelyisógekkó átalakítja: az uj szín ház céljaira megajánlandó évi 2000 koro nát a remélhető évi haszonbérekből fe dezheti. Békéscsaba község hazafias képviselő­testületétől függ, hogy Csabán a magyar nemzeti közművelődésnek, a magyar nem­zeti szellemnek uj otthont emeljünk. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Polónyi Géza megválasztása. Kézdivásárhaly, április 8. (Saj. tud. táv.) P o 1 o n y i Gézát, a függetlenségi párt jelöltjót a mai választáson egyhangúlag képviselővé választották. Ellenjelöltje, a szabadelvüpárti T agány i Sándor, S u 1­k o v s z k i herceg veje, még a választás megkezdése előtt visszalépett a jelöltségtől s igy történt, hogy P o 1 o n y i egyhangú­lag választatott meg. Villamos kalauzok sztrájkja. Budapest, április 8. (Saj, tud. távirata.) Az itteni villamos vasút alkalmazottai ma éjjel értekezletet tartottak, melyen kimond­ták a sztrájkot, mivelhogy a társaság kí­vánságaik teljesítését megtagadta. A tár­saság kisegítőket alkalmaz, hogy a villamos közlekedést — ha korlátolt mértékben is — lebonyolítsa. közútiak merész lé­pésén felbuzdulva, a városi villamos vasút alkalmazottai is sztrájkolni készülnek. Az alföldi III. tranzverzális út Á gerendási vonal kiépítése. Jelentettük volt, hogy Békéscsaba köz­ség képviselőtestülete, az érdekelt birto­kosok kérelmére, folyamodást intézett a vármegye alispánjához, hogy az alföldi III-dik tranzverzális műút gerendási sza­kaszának — melyen a földmunka már több mint két évvel ezelőtt elkészült s amelyen a közlekedés az őszi és tavaszi esős idő­ben, éppen a földmunka által okozott hely­zet folytán, óletveszedelemmel jár, állatban, kocsiban temérdek kárt okoz — kiépítésére nézve illetékes helyen előterjesztést tenni szíveskedjék. Fábry Sándor dr. kir. ta­nácsos alispán — bár a kérelem teljesíté­sét nagyon szükségesnek tartja — arról értesíti a község elöljáróságát, hogy mi­után a varmegye törvényhatósági bizott­sága az orosháza—pusztaföldvári és körös­tarcsa—körösladányi útszakaszok kiépíté­sét már kötelezőleg elhatározta s miután az adósságokkal túlterhelt vármegyei út­alap nincs abban a helyzetben, hogy a gerendási útvonal-szakasz kiépítésének költ­ségét előlegezze : a kérvényt csak azon esetben terjesztheti a törvényhatósági bi­zottság elé, hogyha Békéscsaba Község ezen átépítésnek mintegy 120.000 korona költ­ségét 1904—1906. évig előlegezni hajlandó. Az alispán intézvónye következőleg szól: Mielőtt Békéscsaba község képviselő­testületének azon kérvényét, melyben a najdani III. tranzverzális útnak Bókóscsaba­ipáczai vonalát, mely jelenleg még törvóny­íatósági út, sürgősen kiköveztetni s erre a sereskedelmi miniszter urat megkeresni ke­ik, a törvényhatósági közgyűléshez be­terjeszteném, a kérelem érdekében, melyet nagam is nagyon szüksógesneK tartok, ndittatva érzem magam a községet a kö­vetkezőkről értesíteni. Midőn kereskedelmi miniszter úr 1900. ívben leiratilag arról értesitte a vármegye íözönségét, hogy a Berettyó-uj falu-orosházi itvonalat hajlandó az állami utak hálóza­tba felvenni, kijelentette egyszersmind le­iratában, hogy az útvonal kiépítését csakis akkor veendi munkába, ha a jelenleg épitós alatt álló Il-ik tranzverzális út kiépítése elkészül s jelezte a nála járt vármegyei küldöttségnek, hogy a Ill-ik tranzverzális ut kiépítésére 1900-tól kezdve legkevesebb 5 óv szükséges. A vármegye törvényhatósági bizottsága e feltétel elfogadásával vette tudomásul a miniszter úr leiratát, azonban megelőzni óhajtva a majdani állami építkezést, nyom­ban azon kórelemmel járult a kereskedelmi kormány elé, hogy engedje, miszerint egyes útszakaszokat, melyek kiépítésére nézve a törvényhatóságnak már előző kötelező határozatai voltak, saját költségén kiépít­hessen, akként, hogy a megye költségei majdan a III. tranzverzális út vonalának állami kezelésbe való átvétele után az állam által a megyének megtéríttessenek. Ily út­szakaszok, melyeknek kiépítését a megye már előbb kötetezőleg elhatározta: az Oros­háza-pasztaföldvári ós Köröstarcsa-körös­ladányi útszakaszok voltak. A miniszter úr azon módosítással fo­gadta el a vármegye ajánlatát, hogy az építkezés költségeit a vármegyének nem megtéríteni, hanem azon később megálla­pítandó hozzájárulásba, melyek a vármegyé­nek a rendszerinti noi'male szerint az ál­lami út kiépítéséhez hozzákellend járulnia, be fogja tudni. Ez alapon aztán tavaly ki is épült az orosházi-pusztaföldvári út s az idén épül ki a köröstarcsa-körösladányi út. A kereskedelmi miniszter úr f. évi március hó 7-én kelt 82154. sz. rendeleté­vel immár megállapította azon hozzájárulást, mellyel a vármegye közúti alapja a leendő Ill-ik tranzverzális állami műút kiépítésé­hez hozzá tartozik járulni s ennek összegét 370.000 koronában határozta meg s ide­vonatkozó rendeletében ismét hangsúlyozza, hogy a vármegye előlegezett költségeiért csak annyiban szavatol, amennyiben ezen 370.000 korona hozzájárulásban azok fe­dezetet találnak. Az orosháza—pusztaföldvár, és körös­tarcsa—körösladányi-ut kiépítésének költ­sége, valamint az egész vonal hosszában teljesített földmunkák költségei pedig már is jóval túlhaladják a 370,000 kor. megyei hozzájárulást, ugy, hogy - bármennyire indokoltnak és magam részéről isóhajtin­dónak találom a békóscsaba—csanád-apácai útvonal kiépítését, erre nézve azt a mó­dozatot, a melyet eddig az orosháza—puszta­földvári ós köröstarcsa —körösladányi útnál követtünk, ezen most leérkezett miniszteri rendelettel szemben nem hozhatom javas­latba a törvényhatósági közgyűlésnek. Nem javasolhatom pedig annál kevésbé azt, hogy a vármegye előlegezze békós­csaba—apácai útszakasz építési költségeit a miniszteri utasítás ellenére még és kü­lönösön azért sem, mert a közúti alapban arra fedezet abszolúte nincs, mivel ily fedezetről az 1903—904. évi költségvetés­ben, valamint a legközelebb felvett köl­csönben gondoskodva nem lett, ujabb köl­csönnek pedig a különben is túlterhelt közúti alapot nézetem szerint nem szabad már terhelni, amennyiben nem is lehet, mert a kölcsönök ujabbi miniszteri rendel­kezések szerint csakis a költségvetéssel kapcsolatban vehetők fel. Anélkül pedig, hogy az épitós költ­ségeit ne elő egezzük, nézetem szerint remélni sem lehet kérelmük teljesítését, mivel a II. tranzverzális út építése előtt a kereskedelmi tárcának útak építésére felvett teljes fedezete az út építésére tel­jesen le van kötve, s fedezet hiányában a miniszter kérelmüket e'iőre láthatólag nem teljesitheti. Mivel pedig felette szeretném magam is, ha a csaba—apácai útnak legalább is legforgalmasabb része a jövő évben ki­épülne, módot keresek ennek lehetőségére s e tekintetben ajánlom megfontolásra a tisztelt elöljáróságnak, hogy nem volna-e lehetséges, miszerint Csaba községe aján­laná fel kérelmében, hogy a jelzett út­szakasznak azon részére, nevezetesen Csa­bától az u. n. Kluka kitérőig terjedő részre, melyen legnagyobb köztudomás sze­rint a forgalom, az építési költségeket előlegül az állami kezelésbe való átvételé ­nek már első évében az állam álta. Csabának visszafizettetik. Ez útszakasz kiépítésének költsége az áilamópitószeli hivatal kiszámítási szerint mintegy 120.000 koronába kerülne. Ez összeg előlegül való felajánlásával biztosra vehető, hogy az út már a jövő óv tavaszán kiépíthető lesz, anélkül pedig alig lehet remény, hogy az építkezés 1905—1906-nál előbb foganatba vétessék az állam által. Mintegy 2 évre kellene tehát 1904-től kezdve előlegezni 120.000 koronát, ezzel szemben megtérülne Csaba befektetése a közforga'oin hatalmas elő­nyeiben. Minthogy magam is biztosítani óhajt­ván ezen útszakasz jövő évben való ki­építését, indokoltnak tartottam a helyzetet ösmertetni az elöljárósággal s kérem, fon­tolja meg, nem volna-e helyén való kér­vényét ily felajánlással kiegészíteni. Ha erre hajlandó: kérem a pótolt, illetve ily irányban újra szerkesztett és

Next

/
Oldalképek
Tartalom