Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-22 / 24. szám

mel sugárzik a reménységtől. Majd fel-fel­tűnik egy-egy alak; lehorgasztott tővel bandukol, még lopva sem meri tekintetét felvetni : ezek bizonnyal . . . agglegények. A hölgyek különben dicséretre méltó buzgalommal veszik ki részüket a közéleti tevékenységből. Csak nem régiben történt, hogy a temesvári nők járultak a „snájdig" honvédelmi miniszter vezetése alatt a felség elé, jótékony intézetek támogatásáért ese­dezve ; e héten meg a csabaiak hölgykül­döttsége járult a király elé, az „Erzsébet Szeretetház" ügyét ajánlva a jószivü ural­kodó jóindulatába. Zsilinszky Mihályné, Beliczey öézáné, Pfeiffer Antalné voltak a küldöttség tagjai, akiket bizonynyal meg­hatotta a felség szemébe akaratlanul fel­toluló könnycsepp, amikor a megdicsőült királyné emlékének a csabai nőegylet által oly fenséges módon kivánt megörökitéséről értesült. Dehát, nem volna teljes tndósitásom, ha a hét politikai eseményeire nem ter­jeszkednék ki. Az obstrukció még mindig erősen tartja magát, az ellenzéken még mindig ádáz a hangulata katonai javasla­tok ellen. Egyes külső jelenségek azonban arra engednek következtetni, hogy a „le­szerelés" már nem késhet sokáig. A nép­párt fegyverbarátsága az elmúlt héten sokat vesztett bensőségéböl s mintha a függetlenségi párton is veszedelem tenye­getné az egyértelműséget. Barabás Bélának ismeretes nagyváradi nyilatkozata vegyes érzelmeket keltett a pártban s a vezér,. Kossuth Ferenc alig várta az alkalmat, hogy Barrabást a nagyváradi nyilatko­zatért — hogy is mondjam csak — rendre­utasítsa. És a kormánypárti politikusok már-már reménységgel néztek a jövendő elé, amikor, mint villám, csapott közibük a csütörtöki ülés kavarodása. A magyar szinház „Gotterkalte"-ja adott több ülésen át alkalmat, napirend előtti felszólalásokkal, a törvényhozási tevékenység megbénítá­sára; csütörtökön meg a napirend vita az az ülés határozatképességének ötszöri meg­állapítását, majd a névsor felolvasását tette szükségessé, ugy, hogy az elnök csak este Ya'*' °ra körül rekesztette be az ülést. A pénteki viharos ülés hullámai át­csaptak a szombati napra is; a névsor olvasás azonban — hosszantartó zajos tár­gyalás után, — „méltányosságiból el­maradt. A válságos helyzetet még válságosabbá teszi a péntek délutáni brutális vérengzés, melyet a rendőrség ostobasága és rossz­hiszeműsége idézett elő. Kossuth Lajos halálának kilencedik évfordulóján az egye­temi ifjúság több középületen a gyász­lobogó kitűzését követelte. A rendőrség ismert „tapintatával" közbelépett s olyan véres harcot provokált, aminőre csak a hires véderő-vita idejéből emlékszünk. Gyer­mekek, ifjak, nők és aggok estek a kozák­csapatként száguldó rendőrlovasság áldo­zatául, nem egy életveszélyes sérülést szen­vedett, sőt a képviselői immunitás sem mentette meg Lengyel Zoltán ós Reich Aladárt a kardlapozástól. A méltán fel­lázadt kedélyekre némikép mérséklőleg ha­tott Széli miniszterelnök azon kijelentése, hogy szigorú vizsgálatot indit s a véreng­zésben résztvett hibás rendőrtisztviselőket és legénységet szigorú büntetéssel sújtja. Es igy mai levelem csak abban külön­bözik elődeitől, hogy migemezekben kezdtem addig a maibán végezem . .. obstrukcióval­Közgyűlés Csabán. A községháza erkélyéről lobogó nem­zeti zászló' hirdette mindenkinek, hogy Csaba község képviselőtestülete csütörtökön közgyűlést tart. Valóban, csak a lobogó kitűzéséből sejtettük, hogy a községházán gyűlés készül, mert — bár 9 órára volt hirdetve a gyűlés kezdete — még fél tiz órakor is csak egy-két elől járó várta ne­hezen a tanácskozást, képviselőnek hire­hamva sem volt. Ketten-hárman jöttek össze a városatyák, amikor végre a község birája, Z s i r o s András a közgyűlést megnyithatta s a megindult tanácskozás alatt lassan-lassan felszaporodott a város­atyák létszáma. Csendes, csaknem unalmas volt a köz­gyűlés lefolyása. Nem azért, mert felszó­lalások, egy ügyet kivéve, nem történtek, hisz ez csak annak bizonyítéka, hogy az előterjesztett előadói javaslatok általános közmegelégedéssel találkoztak; de, mert valami mondhatatlan közöny, szinte letar­gikus nemtörődömség borult városatyáink „gondoktól elborított" kopasz homlokára. Csak a főjegyző szobájában volt hangos az élet, ahol a cigarettázó s a közügyek intézésében „kimerült" képviselők vitat­koztak egy-egy érdekes téma felett. A gerendási anyakönyvi hivatal eszméje kel­tett csupán némi érdeklődést s öntött életet a tárgyalás menetébe. A közgyűlés gyorsan átesett a havi jelentések tárgyalásán; 83802"50 k. községi adóból befolyt február hóban 35095'74 k., 11179-72 k. községi közmunkából 3857"80 k. A pénztárakat a vizsgáló bizottság remi­ben találta ós pedig a közpénztárt 32747-81 k. készpénzbeli, 789779 39 k. kötvénybeli, az árvapénztárt 347313'83 k készpénz, 64338-50 k. kötvény maradványnyal. A községi tiszti nyugdijalap állaga 21524-90 k. A kórházban 1128-35 k. havi költséggel ápolás alatt volt 116 egyén, ebből gyó­gyultan elbocsájtátott 47, javultan 10, meg­halt 2 egyén ; a szegényházban pedig 315-23 k. költséggel ápoltak 32 egyént, kik közül 2 elhalálozott, a. februári népmoz­galmi adatokat lapunk mult számainak egyikében részletesen ismertettük. Bókésvármegye törvhat. biz. határoza­tát, melylyel a csabai 209000 k. költséggel felépítendő uj kórház terveit s költségve­tését jóváhagyja, a közgyűlés tudomásul vette, valamint tudomásul vette azon szer­ződést is, melyet Békésvármegye törvhat. bizottsága az alföldi első gezdasági vasút részvénytársasággal a Csaba-békés-vésztői motoros vasút kiépítése ós forgalomban tartása céljából a csabai vármegyei vámos utak egyrészének használata tárgyában kötött. A békéscsabai takarékpénztár egyesület évek hosszú során át a szegényalapra több rendbeli adományt tett; ezeket az adomá­nyokat az intézet külön alapítványként óhajtja kezeltetni. Az elöljáróság megálla­pította, hogy a takarókpénztár 1883 évtől a mult évig a szegényalapnak összesen 590 korona adományt juttatott; de éppen azért, mert ez összegek adományként, nem pedig alapítványként kerültek a község rendelkezése alá, azok az adományozó intézet által megjelölt célra felhasználtat tak. Ennélfonva a képviselőtestület aképpen határozott, hogy a csabai takarékpénztárnak a szegény alap pénztár javára j ö vőben juttatandó adományait alapítványként fogja kezelni, valamint azon 4800 koronát is, melyet a takarékpénztár kulturális célok előmozdítására fizetett a község közpénz­tárába. Jelentős határozatot hozott a képvi­selőtestület a község beltelkóhez csatolt, úgynevezett kanálisi szőlő szabályozása tár­gyában; erről lapunk jövő számában bőveb­ben emlékezünk meg. A földmivelésügyi minisztérium óh aj ára a képviselőtestület az öntözött rét terüle­téből 10 kis holdat, évi 1000 korona bór fizetésének biztosítása mellett s azon módo­zatok szerint, mint arról lapunk mult szá­mában bő ismertetést adtunk, a növény­termelési kísérleti állomás céljaira 10 esz­tendőre bérbe adta Elfogadta s a belügyminiszterhez leendő juttatás céljából a törvényhatósági bizott­sághoz felterjeszteni határozta a képvise­lőtestület a községi nyilvánossági joggal felruházott kórháznak 1904. évi költség­előirányzatát Ezen költségvetés főbb ada­tai : bevétel kamatjövedelemből 1505 kor., a község évi segélyéből 2000 kor., összesen 3505 kor.; ezzel szemben az összes kiadás 43173*50 kor., fedezetlen szükséglet tehát 39668-50 kor., ami — 219J0 napot véve számítás alapjául — 1 kor. 82 fill. napi ápolási dijat eredményez. Ennek megálla­pítását is kéji a képviselőtestület. Az ág ev. egyház telek szabályozási ügyét a képviselőtestület 30 nap múlva veszi újból tárgyalás alá, C s i c s e 1 y Mi­hálynénak 40 korona, Unyatyinszky Pál és Juditnak szabályozási kárpótlásul 100 koronát szavazott meg a közgyűlés. Az esküdtbirósági lajstrom elkészíté­séhez összeíró küldöttségi tagokul a kép­viselőtestület F á y Sámu drt ós S a i 1 e r Gyulát küldötte ki a maga kebeléből. Egyetlen tárgy, — amelynél több fel­szólalás történt, — a gerendási anyakönyvi hivatal felállítása ez alkalommal nem nyert végleges elintézést. Ismertettük már az ügyet minden részletében. Nyomatékkal mutattunk azon körülményekre, melyek a központi anyakönyvi hivataloktól 20—25 kilométer távolságra fekvő, mintegy 9000 hold területen lakó 3000—3500 tanyai la­kos ezen szükségletének megoldását elodáz­hatlanná teszik. K o r o s y László fő­jegyző ismertette a gerendási uradalom számtartójának indítványát, határozati ja­vaslatában a gerendási birtokon, legalább a születési s halálozási adatok bejegyzése szempontjából a gerendási Apponyi-féle uradalommal, mint központtal, uj anya­könyvi hivatal felállítását, és anyakönyv­vezetőül Szentkereszti Tivadar­nak, évi 400 korona tiszteletdíj mellett Megyebál. Egyetemi Ifjak Szarvason. A böjt vezeklő szürkesége borul reánk. Egyhangúan mormolják mindenfelé: „Mea culpa, mea culpa" ós a farsangi aranjuezi szép napok aláhanyatlásáért a csendes, vallásos szemlélődésben keressük keresz­tényi resignatióval vigaszt. De a barátság­talan böjti szelek lassanként megszelídül­nek ; a szürke fellegek mögül előragyog az ég derült kékje s a tündöklő, nyájas nap mosolyogva tekint a közelgő húsvét virágövezte, kedves arcára. Kacagva lejt ismét előttünk a vidámság csábos istennője, mosolyt, derűt csalva a borongó, pessimis­tikusan komor arcokra s a hallgatag ajko­kon újra felcsendül az elnémult dal: Oondold meg és igyál, A világ örökké nem áll, Eloszlik, mint a buborék S marad, mi volt, a puszta lét . . ! A farsangi jókedv feltámadását akarja ünnepelni a „Békósmegyei Egyetemi Ifjú­ság" is húsvét vasárn pján s fogják vele együtt ünnepelni mindazok, akik a min­dennapi élet szürke egyhangúságát válto­zatossá szeretik tenni: testet, lelket üditö kellemes vigadozás által. A rendezőség fá­radhatatlan buzgalmat tanusit minden te­kintetben, csakhogy a mulatság sikerét minél inkább biztosithassa. Közéletünk ki­tűnőségei állanak megyebálunk ólén, ime mviit • ZsilinszUv Yíiháiv dr. államtitkár és Lukács György dr. Békés­vármegye főispánja, mint védnökök, azon­kivül Fábry Sándor dr. megyei alispán, Benka Gyula szarvasi főgymnáziumi igaz­gató tanár, Haviár Dani ügyvéd ós Bal la Sándor uradalmi tiszttartó, mint diszelnö­keink. Az ő irántunk tanúsított, hálára kötelező szives jóindulatuk a megyei bál erkölcsi sikerét fényesen garantálja. A mulatságot illető előzetes tájéko­zódás végett egyet-mást szükségesnek ta­lálunk megjegyezni. Mindenekelőtt nagyon kérnénk kedves hölgy- ós férfi vendégein­ket, hogy akiknek magyar ruha állana rendelkezósökre, az illetők abban szíves­kedjenek megjelenni, annál is inkább, mi­vel, ha nagyobb tekoikai nehézségekbe nem fog ütközni, a bál mélyen tisztelt vendégeiről csoport felvételeket készítte­tünk s a kép hatását és kedvességét fe­lette emelné a festői magyar öltözet. Höl­gyeinkhez (szorosabb értelemmel a haja­donokhoz) bátorkodunk egy külön kéréssel is fordulni, nevezetesen, hogy két nemze­tiszin kokárdával kegyeskedjenek megje­lenni, egyet megtartván a saját pihegő keblecskójiikön, a másikat pedig gyöngéd kezekkel a legelső négyes táncos férfias, domború mellére kell feltüzniök. Azt hisz­szük, hogy ez a csekély kiadás (arányítva a báliruha horribilis összegéhez) nem fog birni a szerénytelen megterheltetés jelle­gével. E kis kokárdákat különben ugy fog­juk tekinteni, mint lelkes honleányaink hazafias tiltakozását az ujjonclótszám eme­lése ellen. Hiszen ódos istenem, melyik tánckedvelő magyar nő ne tiltakozna tel­jes női energiával az ellen, hogy e ha­zának táncképes ifjait katonáknak soroz­zák be ? ! E mulatságon minél eklatánsabb mó don igyekszünk kifejezést adni a „Békés­megyei Egyetemi Ifjak" hazafias érzésének ós gondolkodásának. Erre irányul ama intézkedésünk is, hogy a bál napján amint az esti harangszó elhangzott, az „Árpád" szálló erkélyéről a zenekar a Himnuszt fogja eljátszani a bál megkezdésének ünne­pélyes bevezetőjeképpen. A mulatság alkal­mából eredeti békósmegyei csárdás lesz, melynek szövegét Belop otoczky István, a „Békósmegyei Egyetemi Ifjak Kőró"-nek tehetségei tagja irta, megzené­síteni pedig Kán László, zeneakadémiai tanár, a Vígszínház karnagya fogja. Ugyan­csak egy poétikus és fülbemászó, kedves melódiáju keringő is kellemes meglepetés gyanánt fog szolgálni, amit a kör egy másik tagjának, Horváth Dezsőnek köszön­hetünk. Szóval a rendezőség fáradságot ós ál­dozatot nem kiméivé buzgólkodik a mulat­ság minél kellemesebb ós emlékezetesebbé tételén. Iparkodásunk ós buzgalmunk leg­szebb jutalma gyanánt a megyei közönség osztatlan, őszinte érdeklődését fogjuk te­kinteni, amire reményteljes szívvel, jó hiszemüleg számítunk. Három dolog van, amit különösen kívánunk : Jó időt, sok szép vendéget, ós napkeltóig tartó fesztelen jókedvet. (Volna még egy negyedik is, de azt csak ide a zárjelbe szorítjuk s ez : A defi­cittől ments meg uram isten bennüket! ...) Krcsmárik Endre, a B. E. I. Körének elnöke. leendő alkalmazását, illetve a belügymi­niszterhez ily irányú felirat felterjesztését indítványozva. Szeberényi Lajos helyesli ugyan a felvetett eszmét, de bizonyos aggodalmai vannak. Hiszen soprony még távolabb esik az anyakönyvi központoktól, mint gerendás s igy a sopronyiakról is gondoskodni kel­lene. Fél attól, hogy gerendás, mely mint pusztai birtok, a fél adakozás kedvezményét élvezi, külön anyakönyvi hivatallal elszakad a községtől. Felesleges az uradalmat ujabb és ujabb kiváltságokhoz juttatni. Ha pedig az anyakönyvi hivatal gerendáson mégis csak engedélyeztetnék, ugy azt kívánja, hogy anyakönyvvezetőül az uradalom be­folyása által nem korlátozott felekezeti tanyai tanitó alkalmaztassák. Tanulmá­nyozza az elöljáróság e kérdést s kellő puhatolás után terjeszkedjen ki arra is, nem-e volna helyes a nagy kiterjedésű s a központtól távolabb fekvő külsőségen 2—3 anyakönyvi hivatalt szervezni ? Kocziszky Mihály osztja Szeberényi nézetét; ö is fél az elszakadás veszedelmé­től s a halasztás mellett szól. H a á n Béla, a dolog érdemét nem érinti, de annak a meggyőződésének ad ki­fejezést, hogy gerendáson az anyakönyvi hivatal felállítása nem csak nem mozdítja elő a pusztai birtok elszakadását az anya­községtől, de sőt ellenkezőleg, a kapcso­latot fűzi szorosabbra. Célszerűségi indokok szólnak a külön anyakönyvi hivatal fel­állítása mellett. Ehez a nézethez csatlako­zik Kolpaszky László is s melegen támogatja az előadói javaslatot, annyival inkább, mert hisz ezzel a községet külö­nösebb költség nem fenyegeti ; de ha a dologi kiadások révén jelentkeznék is költ­ség, az szóba sem jöhet akkor, amidőn 3000 — 4000 ember vitális közérdekéről van szó. Végre is a Korosy László módosító indítványát fogadták el oly értelemben, hogy a gerendási anyakönyvi hivatal fel­állításának elvi helyeslése mellett a kérdés további tanulmányozásával foglalkozzék az elöljáróság abban az irányban, hogy az anyakönyvi hivatal szükségesnek mutatkozó decentralizálásával összefüggő egyéb kér­dések — különösen a halottkómlés és pusz­tai temetők — miként illeszthetők a meg­oldásra váró szükséglet keretébe ? Megengedte a képviselőtestület, hogy a Rudolf-főgimnázium tornaköre a községi cimert használhassa. SchwarczA. Adolf harisnyagyáros kérelmére az eddig esedé­kessé vált községi segélyt kiutalták s az első évi községi segély még esedékes rész­leit negyedévi utólagos részletekben folyó­sították. A L e p a g e Lajossal kötött haszonbérleti szerződóst az uj üzlettulaj­donosra T e v a n Adolfra átruházták. Monszpart István, súlyos betegen fekvő árvaszéki kiadónak ujabb szabadság­időt engedélyeztek. Szűcs Lajost, Romák Axentiét ósNigrényi Jánost felvették a község kötelékébe. F i 1 i p i n y i Jakab adótörlósi kérelmét elutasították. A fővárosi Bethlen-Gábo r-kör előterjesztését tudomásul vették ós Salamon Károly egyetemi hallgatónak, tanulmányai folytat­hatása céljából 120 korona segélyt enge­délyeztek. Ezzel a közgyűlés, alig másfél órai tanácskozás után, véget ért. A vármegye & mult évben. A közigazgatási bizottság évi jelentése. Békésvármegye közigazgatásának a megye mult évi közállapotáról szóló jelen­tését következőkben ismertetjük. A jelentés ö részében a pénz-, kereskedelmi- ós föld­mivelésügyi miniszter kormányhatósága alatt álló közigazgatási ágakról nyerünk nyilt üépet: Egyenes adókban ki lett vetve Békés­megyében az 1902. évre összesen 3.914,246 kor. 83 fillér, 68,333 kor 03 fillérrel több, mint az előző évben. Ebből leíratott 168,469 k. 13 f., tényleg befizettetett 3.740,764 k. 24 f., mutatkozik 287,982 k. 31 f. adóhát­ralék, 5013 k. 46 f. több, mint 1901-ben. A müutak állapota általában véve meg­felelő volt; a földutakó az időjárástól füg­gött s azok a folytonos fentartás mellett is csak az év egy részében voltak járhatók. A törvényhatóság területén levő köz­utak hálózatának főbb adatait a következő táblázat tartalmazza, megemlittetvén, hogy a községi közdűlő utak hálózata újból lett megállapítva. Igy van: A WÍ7iit)ik mpíxnpvp7pqp A hosszak kilométerakben kozuiak megnevezese kiépitet t kiépítetlen összesen Állami ut 91.542 91.542 Törvényhatósági ut . . 58.083 309.012 367.095 Vámos ut 57.388 Vasutáll. hozzájáró utak . 0.751 Községi közieked. utak . Közdűlő utak 5.638 63.076 0.751 623.390 623.390 926.692 926.692 Összesen . 207.764 1864.782 2072.546 A létező posta, távírda ós távbeszélő hivatalok forgalma ós jövedéke után itólve azok s'.áma ós állapota a jelenlegi közszük­sógnek nem felel meg. A távbeszélők kap­csolása különösen a szomszéd törvényható­ságokkal és különösen az interurbánnal való kapcsolás kívánatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom