Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-06 / 89. szám

ható ettől a vasúttól, mint a Környei által . tervezettől. A Környei-íéle terv szerint a vasút a Fehér-Körösön túlhaladva a vasúti hidon át került volna be a gyulai állomásba; magát a várost messze elkerülte volna, legfölebb átmenő torgalmat bonyolitott volna le ós a vasút egyóbb előnyeit nagyban ellensúlyozta volna az a hátrány, hogy az a vidék, mely eddig kocsikon való szállítással egyedül Gyula piacára volt utalva, a vasút segítségével Gyula kikerülésével vitte volna tovább terményeit. A szállítási díjtételek ép ugy, mint az alföldi első gazdasági vasútnál, igen alacsonyan terveztetnek, ugy hogy a mai rendszer szerint két osztálylyal készülő motorkocsiknál Gyulától Barakonyig az I. osztályon 1'20 korona, a III. osztályon 60 fillér lenne a viteldíj, a teheráruk viteldija pedig, az egész vonalat számítva, az áruk különfélesége szerint mótermázsánkint 15 ós 60 fillér között váltakozik, tehát a zónarendszerü díjszabás mellett épen nem, vagy csak jelentékeny csekély lesz a többlet a Gyulára való irányitásnál, szemben a kisjenőivel, amit viszont az a körülmény, hogy a továbbvitelnél a kisjenő—kótegyházi ut elesik, bőven ellensúlyoz. A gyula-barakonyi vasút ügyében kiküldött vármegyei bizottság október hó 27-én F á b r y Sándor dr. alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen részt vettek D u t k a y Béla, Haviár Lajos, Szekér Gyula, Kohn Dávid, Szikes György, Berthóty István és M a k a i Ferenc, Simonyifalvi község bírája. A bizottság a vasútépítés kivitelére nézve teendő intézkedések felett tanácskozott és megbízta az elnököt, hogy a felvételi és tervezeti munkálatok végzésére alkalmas mérnökkel szerződóst kössön, megbízta továbbá Haviár Lajos kir. főmérnököt ót Berthóty István tb. főjegyzőt hogy egy, a vasút terveit és gazdasági előnyeit ismertető memorandumot szerkesszenek és szerkesszék meg az érdekeltekhez a szüksóglendő horzájárulások megajánlása iránt intézendő megkereséseket, kellő okokkal támogatva, a kivánt hozzájárulás nagyságát. Az érdekelt nagybirtokosokkal folyta tandó szóbeli tárgyalásokra B o d o k y Zoltán drt, D u t k a y Bélát és Haviár Lajost küldöttek ki. Végül tekintettel a nehezebb talajviszonyokra és az érdekeltség által kívánandó tervmódosításokra, hogy a kiviteli költségek az előirányzatot tul ne lépjék, a költségeket kilométerenként huszonkétezer koronában, összesen kereken 1 millió 200 ezer koronában irányozták elő és megállapították ennek az érdekeltségre való szótosztását akként, hogy abból mintegy 40% a

z érdekelt magasabb testületek, állam, vármegyék ós Gyulaváros, 22% a községek ós 30% a nagybirtokosok által fedeztetnék. A- bizottság terve szerint a helyszíni felvételek még ez évben megejtetnének ós a hozzájárulások is lehetőleg sürgősen Biztosíttatnának, hogy a közigazgatási bejárás már a jövő óv tavaszán megtartható legyen. Esküdtszéki tárgyalások. A novemberi ülésszak mindössze négy napig tart s miután jelentéktelenebb ügyek kerülnek tárgyalás alá, a közönség kevés tájt a szive s erre a fájdalomra a Dumnyezóhoz fohászkodott. Benn a tüz mellett Hirina megette az almáját, felállt s hozzáfogott a mosáshoz és énekelt. Szép alt hangja volt, szomorú ós éppen a bus román nótához illő, s a ruha csattogott a vizben a keze alatt. Simon még búsabban hajtotta le a fejét s már nem látott semmit a hegyekből, a szürke égből, a lába hasogatását sem érezte, csak a Hirina opálszinü szemét látta, meg a kívánatos formáit; a csókja édességére gondolt, erre vad melegség futott át rajta és félugrott. Valami olyas ér zóse jött, hogy ilyen kinok között nem érdemes élni s hogy vagy neki, vagy más valakinek, de valakinek okvetlenül meg kell halnia. S a pajta felé vette az útját. Bement az alacsony ajtón s felmászott egy rosz lajtorján a padlásra, ahol a széna állt s mikor újra lejött, megtisztította magát a szénától s a tüszőjóbe egy jól ki élesített fejszót csúsztatott. Azután erősen fejébe nyomta a báránybőrsapkáját, a ház előtt elmenve, megállt az ajtó előtt, pár percig szótlanul, ellágyulva nézte a mosó asszonyt, s aztán megszólalt : — Hát csakugyan nem állhatsz ki, Hirina ? - kérdezte szomorúan. Az asszony feleletül dühösen csapott a szeme közé egy csomó szappanhabot. Simon letürülte kezefej ével a habot s csak ennyit mondott a rá sem hallgató aszszonynak: — Meglásd, Hirina, hogy odalenn az Ompolynál az éjjel vörös hó fog esni! Azután megfordult ós elindult lefelé, az Ompolynak tartva. Lux Terka. érdeklődést tanusit s ez okból a hivatalos egyéneken kivül alig látható más a teremben. Az elnöki teendőket ezúttal is V. Szakm áry Arisztid kir. ítélőtáblai biró teljesiti, mig szavazó-birák gyanánt H ub a y Lajos és dr. T h o 11 István szerepelnek, a közvadlói tisztet pedig L i s z y Viktor dr. kir. ügyész látja el. A tárgyalások elég gyors tempóban peregnek le, ugy hogy az esküdtek délután 5—6 órára rendszerint távozhatnak a törvényszéki épületből és a szomszédos községekben lakók többnyire haza is utaznak, amit a kedvező vasúti csatlakozás rájuk nézve kényelmessé tesz. A féltékeny borbélysegéd. Hétfőn a gádorosi fiatal borbélysegéd : Dáma József állott az esküdtek előtt. Cselekményének elkövetésére a túlzott romantika és ifjúkori hebehurgyaság ösztönözte. A beidézett esküdtek közül kisorsoltattak : Német Pál, Borsothy Géza, Vámos Sándor, Domokos Mihály, Riegler János, Mittner László, Kuti Jakab, dr. Szegedi Kálmán, Reisner Emánuel, Wallerstein Sámuel, ifj. Belenta János, Mester Gábor. Pótesküdtek voltak: Vidovszky László, Borbély Gábor. Vádlott erőteljes, középtermetű fiatal ember s az elnöklő biró kérdéseire előadta, uogy a mult óv november havában ismerkedett meg Fischer Róza gádorosi leánnyal, ki nagynénjénél: özv. Németh Józsefnénól lakott. Az ismeretségből szerelmi viszony keletkezett s a leánynak kijelentette, hogy nőül veszi. De mert mindössze 19 éves volt, házásságukból mindaddig semmi sem lehetett, mig nagykorúvá nem válik, azért a leánynak megígérte, hogy nagykorusittatja magát. Fischer Róza beteges volt, mivel tüdővószben szenvedett s hozzátartozói rossz szemmel nézték, hogy vele szerelmi viszonyt folytat, ez okból igyekeztek tőle elidegeníteni, sőt többször tettleg is bántalmazták, ami a leányt elkeserítette. Egy alkalommai abban állapodtak meg, hogy öngyilkosságot követnek el, mivel viszonyaik olyanok, hogy nem sok reményük lehet jövendő boldogságukhoz. A t. óvi május hó 4-én elment G a b n a i Mihály postaszolgához s kölcsönkérte tőle revolverét. Az öngyilkosság gondolata annyival inkább megerősödött benne, mert Fischer Róza, dacára beteges állapotának, szívesen ! elnevetgélt és beszélgetett más legényekkel 1 is, emiatt attól tartott, hogy elszeretik tőle. A féltékenység folyton kínozta, s midőn töltényeket sikerült vásárolnia, f. óvi május 9-ón elment látogatóba a leányhoz. Fischer Róza ágyban feküdt, ós csupán nővére: Regina volt mellette. Addig mig ez ott időzött, csendesen viselte magát és hogyléte után tudakozódott, de midőn ketten maradtak, a leány fölé hajolt s a töltött revolvert zsebéből kivéve, célba vette. A holtrarómült teremtés egy vizes rongyot kapott kezébe, azzal csapkodott felé s igyekezett az ágyból menekülni. J± revolver eldördült, de csak a paplant találta. Fischer Róza erre az ágyból kiugrott ós az ajtó irányába szaladt. Dulakodás fejlődött ki köztük, miközben a revolverrel fejének célzott. A leány az ablak közelében térdre bukott s kezét vódőleg feje fölé tartotta. Izgatottságában a fegyver megreszketett a borbély kezében s igy a lövés osak a leány baltenyerót fúrta keresztül. Sególykiáltásaira özv. Németh Józsefné és Fischer Regina berohantak, mire ő a szobából kifutott, egyenesen lakásukra szaladt, hol a kamra ajtót bezárva, a padlásra ment, s magát akarta agyonlőni, de a revolver nem sült el, mivel az elzáró szeget nem birta kihúzni. Időközben édes anyja ós segódtársa : Csikós Gergely az ajtót rátörték, a fegyvert kezeiből kicsavarták, majd később a községi rendőrök is előkerültek, kik letartóztatták. Elnök: Fischer Róza halála előtt azt vallotta, hogy nem akart öngyilkos lenni, sőt önt a lakásból is kiutasította. Vádlott: Midőn én hozzájuk mentem s ketten maradtunk, a pisztolyt azzal vettem ki zsebemből: emlókszel-e arra, hogy mit határoztunk, mire ő azt válaszolta, tudom, de egyúttal kórt, ne bántsam ; de már akkor meg voltam zavarodva s nem tudtam, mit csinálok. Tanuk. Özv. Németh Józsefné azt vallotta, hogy unokaüuga nem szerette Dámát, eszében sem volt vele öngyilkosságot elkövetni, sőt midőn a revolverrel rátámadt, segélyért kiáltozott s ő a lövések zajára rohant a szobába, hol húgát a földre bukva, átlőtt kézzel találta Dáma reá is ráfogta a fegyvert, de az nem sült el. F i s o h e r Regina mindenben megerősitette nagynénje vallomását s azt is felemlítette, hogy nővérének terhére volt a fiatalember udvarlása, kinek tudtára is adta, ne járjon utánna, mert ugy sem megy hozzá feleségül. Dáma ekkor ugy nyilatkozott, hogy ha nem lesz az övé, olyan dolgot fog elkövetni, aminő még nem törtónt Gádoroson. Á többi tanuk kevésbé lényeges vallomást tettek s többé-kevésbé megerősítették Dáma előadását. A tanuhallgatások befejezése után felolvastatott az orvosok által felvett jegyzőkönyv és az ez alapon adott szakvélemény. Fischer Róza a lövés következtében 6 hétig tartó sebesülést szenvedett, mely rendes körülmények között ennyi idő alatt be is gyógyult volna, de mert előrehaladott tüdővósze volt, a sebesülés után néhány hétre meghalt. A szakértők holttestének felboncolása után megállapították, hogy halálának közvetlen oka tüdőgümőkór volt. Vád éa vadelem. Dr. L i s z y Victor ugy vádlott beismerésével, valamint a tanuk vallomásával igazolva látta, hogy Dáma előre magfontolt szándókkal akarta Fischer Rózát megölni, súlyosító körülményül hozta fel, hogy ezt egy halálos beteg, magával jótehetetlen személyen próbálta elkövetni, kinek ezáltal halálát is siettette. Schrőder Kornél védő ügyvéd csinos, kerekded beszédben az enyhítő körülményeket sorolta fel s főleg azt domborította ki, hogy vádlottat tettének elkövetésére egy őserejü szenvedély, a szerelem ösztönözte s kölcsönös megállapodásukhoz képest nemcsak a leányt, hanem magát is elakarta pusztítani. Fiseher Róza halála azonban nem az általa okozott sérülés, hanem tüdővész folytán következett be. A verdikt. A bíróság a következő kórdóst intézte az esküdtekhez: „Bünös-e Dáma József abban, hogy Fischer Róza sérelmére előre megfontolt szándókkal, ölési kísérletet követt el, azonban akaratán kivül fekvő okokból a halál nem következett be

u. .n.z esküdtek határozatát dr. S z e g e d y Kálmán hirdette meg, kijelentvén, hogy az esküdtek vádlottat bűnösnek találták. A törvényszék ez alapon az enyhítő körülmónj'ek figyelembe vétele mellett Dáma Józsefet 1 óvi börtönre Ítélte, melyből 5 hórapot a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vett. Gyilkos szolgalegény. A második nap a szentandrási származású C s i k György ügye került tárgyalásra. Rendes esküdtekül kisorsoltattak : Lavatka József, Domoszlay József, Kuti Jakab, Kovács L. Mihály, Vámos Sándor, dr. Fischbein Soma, Riegler János, Borsothy Géza, Durkó Gábor, Gémes Ferenc, Reisner inmanuel, Domokos Mihály. Pótesküdtek voltak: Mittner László és "Wallerstein Soma. Vádlott. Alacsony szőke ifjú Ősik György, ki őszintén elbeszélte, miért fojtotta meg gazdasszonyát. A f. óv eleién özv. C s i k Jánosnóhoz állott szolgálatba, ki meglehetős durván bánt vele és igen silány ellátásban részesítette. E miatt fölöttébb elégedetlen volt, s gyakori volt közöttük a szóváltás. A f. óvi május hóban a mezőn volt kint, s lovai tilalmasba mentek legelni, amiért gazdasszonya nagyon megszidta. Ekkor feltette magában, hogy boszut áll rajta s meghempergeti a földön. Erre csakhamar alkalom nyilt. Lovainak zabot akart kivinni, gazdasszonya azonban a zsák mellől ellökte ós rárivalt : úgyis zöld takarmányt esznek a lovak, minek visz most nekik zabot. A barátságtalan eljárás nagyon felingerelte, s az előre elkészített lapátnyelet kezébe kapva, fejbecsapta gazdasszonyát, s a zabot ennek akarata ellenére kivitte. Az istállóban eszébe jutott, hogy a tettlegességből baja származhatik, mert Csiknó feljelentheti. Vissza sietett a konyhába, hol asszonyát ufcrakószen találta. Csiknó ekkor is szidalmakkal fogadta, mire reárohant, a földhöz vágta, mellére térdelve, mindaddig fojtogatta, mig meg nem fulladt, de ezzel sem elégedett meg, hanem össze-vissza rugdosta, ugy hogy 11 bordája tört el. Tanuk, Ifj. C s i k Imre előadta, hogy kezdetben vádlott jól viselte magát, de később hanyag lett, emiatt anyja sokat perelt reá; a korholásokat azonban nem tűrte, hanem gorombán vissza feleselt. A gyilkosság elkövetése alkalmával nem volt otthon, igy arról felvilágosítást adni nem tud. N á d a s d i Sándor ós Dorogi István tanuk azt igazolták, hogy vádlott sokszor panaszkodott előttük gazdasszonya bánásmódja miatt s kijelentette, hogy jeles nap lesz az, mikor ezt visszatorolhatja, Ugy L i s z y kir. ügyész, mint dr. Kohn Mór ügyvéd rövid beszédben mondották el a vád ós védelem érveit s az utóbbi az enyhítő körülmények figyelembe vételét kérte az esküdtektől. A bíróság azon kérdésére: bűnös-e Csík György abban, hogy szolgálatadóját, özv. Csik Jánosnót szándékosan, de nem előre megfontolt szándókkal fojtogatás ós a mellkasra alkalmazott nyomás, továbbá mellére való tórdelós ós rugdosás által megölte; az esküdtek I főnöke dr. Fischbein Soma hirdett e meg a verdiktet, mely szerint vádlottat bűnösnek jelentették ki. A törvényszék ez alapon 6 ó v i fegyházat szabott rá, melyből 5 hónapot a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vett. Az ítéletben ugy az ügyész, mint vádlott megnyugodtak, a védő pedig a bejelentett semmisógi panaszt visszavonta. ÚJDONSÁGOK. — Megyebizottsági tagváJasztás. Szarvas második kerületében, az id. Kollár János elhalálozása folytán megüresedett törvényhatósági bizottsági tagválasztás november 10-én fog megejtetni a R o h o s k aféle iskolában. A választási elnök Zlinszky István. — Gyulán az I-ső alkerületben is lesz választás, ahol a mult évben megtartott választás alaki okok miatt jogerősen megsemmisíttetett. Betöltendő lesz pedig az 1907. óv végéig tartó megbízatással 4 hely és az 1904. óv végéig tartó megbízatással 1 hely. Egy év előtt tudvalevőleg B o d o k y Zoltán dr, Popovics Jusztin, Jantsovits Emil ós báró Drechsel Gyula dr. választattak meg hat évre, inig három évre K ó h n Dávid. — Békési küldöttség Békés község képviselőtestületének okt. 23-án tartott rendkívüli gyűlése határozatából kifolyólag — a fővonal áthelyezése tárgyában — kinevezett küldöttség a közsógibiró vezetése alatt okt. 31-én tisztelgett a megyei főispánnál, hol az előadó a gyűlés jegyzőkönyvének átnyújtása mellett, kifejtvén Békés helyzetét, arra kérte fel a főispánt, hogy kívánságuk előmozdítása érdekében támogassa Békés község kérelmét a felsőbb helyen s a nagy küldöttséget kegyeskedjék a magas minisztériumhoz fölvezetni. A főispán, tekintettel Békés nyomasztó helyzetére, a küldöttség vezetését elvállalta. — Iskola átadás. Általánosan tudott dolog, hogy Békéscsaba község képviselő testülete a 12 osztályú teljes állami elemi iskola céljaira monumentális középületet emelt. A nemesen egyszerű, hatalmas épület, — melyet Áchim Gusztáv községi mérnök tervezett, — az Okos-utcában már régen készen áll; az építő vállalkozók — Kiszel y, Hugyecz, Áchim — derekas munkát végeztek, s minden lehetőt elkövettek, hogy az uj épületben az uj tanévvel kezdődöleg a tanitás akadályokba ne ütközzék. Szeptember első felében vonult uj otthonába az állami fiu ós leányiskola, s az elöljáróság az iskolai gondnokságnak bejelentette, hogy a kész épületet most már formailag is át kívánja adni az államnak. Ez az átadás mult hétfőn délután törtónt meg az uj épület igazgatósági termében; részt vettek az átadásnál a kultuszminisztérium képviseletében R e z e y Szilviusz kir tanfelügyelő, — az állami gondnokság összes tagjai V a r s á g h Béla elnök vezetése alatt, — a község részéről Koro sy László főjegyző, Ki t k a György albiró, Németh Lajos közgyám ós Kristóf fy Károly iskolaügyi esküdt. A kir. tanfelügyelő a bemutatott leltár alapján az ópületetós felszereléseket számbavóve, azokat azonnal az iskolai gondnokság kezelésébe adta. — A héttői napon városunkban időzött vármegyei alispán, F á b r y Sándor dr. kir. tanácsos is megtekintette az uj iskolát, s a tapasztaltak felett megelégedésének adott kifejezést. — Arcképleleplezés. Néhai Szabó János, hódmezővásárhelyi ev. ref. lelkész, a bókósbánáti ev. ref. egyházmegye esperese, Köröstarcsa község díszpolgárának arcképét Köröstarcsa község elöljárósága a községháza tanácsterme számára megfestette. Az arcképet halottak napján helyezték el az elöljáróság, képviselőtestület, az ev. ref. egyház presbitériuma és a lakosság nagy részének jelenlétében, Köröstarosa község tanácstermében, mely alkalommal Pe tneházy Ferenc főjegyző magas röptű, emelkedett hangú emlékbeszódet tartott. — A ki munka nélkül nem akart élni. Virágzó kávéházi üzlete volt Rózsai (Roos) Sámuel csabai lakosnak a vasút ntcán: az „Újvilág", melyet pár évvel ezelőtt újra épített s modernül berendezett A kávéházi és vendéglői üzletet ez óv őszén F i s c h e r Sz. és társának bórbeadta ; de tettét hamarosan megbánta s az üzletet busás ráfizetéssel is szerette volna visszaváltani. Persze ez a szándóka nem sikerült. Azóta sokat panaszkodott Rózsai s mindig csak azt hajtogatta, hogy munka nélkül nem tud élni. Kedden éjjel az „Ujvilág"-ban szórakozott az egyébbként. jómódú ember s ugy éjfél tájban hazatért 6961. szám