Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-23 / 94. szám

is szerezhetnek. A kormány szócsöve azonban téved, mert a vidéken sincsenek valami rózsás állapotok. A törvényszéki és járásbirósági szókhelyeken már is több az ügyvéd, mint amennyi normális [ viszonyok között megélhet, s eltekintve egynehány szerencsés embertől, a túlnyomó többség nek küzdenie kell a megélhetés nehézségeivel. Móg súlyosabban nehezedik ezekre a kenyérszerzós, ha a fővárosi keresetnólküli diplomás emberek elözönlik a vidéki megyei és járási központokat, s erős konkurrenciát csinálnak azoknak, kik eddig is küzdelemmel birták családjukat eltartani Bár mennyire fáznak is tőle, az ügyvédi túltermelésen csakis a numerus k 1 a uz u s behozatalával lehet segiteni. Egészen másként vannak az orvosok, kiknél teljesen indokolt az a törekvés, hogyc aak olyan városban vagy községben kivánnak letelepedni, hol megélhetésük biztositva van. Mert azt nem lehet tőlük követelni, hogy oly elhagyatott falvakban telepedjenek meg, hol ugy társadalmi, mint anyagi tekintetben a legmostohább viszonyok közé jutnának. Az orvosok nyomorúságán különben a tervbe vett államosítás lesz hivatva segiteni. — Érdekes felolvasás lesz dec. 7-én, vasárnap d. u. Csabána városháza termében. Cserháti Sándor, a magyaróvári gazdasági akadémia tanára a gazdaközönséget leginkább érdeklő kérdésről: a búzatermelés átlagának tokozásáról fog felolvasást tartani. — Jóváhagyások. A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottság határozatát, mely szerint a vármegyei főjegyzői lakot és telket az állam részére pénzügyi palota céljaira átadja. — Jóváhagyta továbbá a szeghalmi földmivelő munkás egylet, valamint az orosházi Chevra-Kadischa izr. egylet módosított alapszabályait. — Lemondás Gáthy Bálint nagyváradi kir. alügyósz és Ágoston Béla, a gyulai 2-ik honvéd gyalogezredben viselt hadnagyi rangjukról lemondván, a honvédelmi miniszter által a katonai kötelékből elbocsáttattak. — Katalin-bál. Jövő szombatom ez lesz Csabán az első téli mulatság ós az első vigalom, melyet a Csabán felállítandó Kossuth szobor alapjára, mint már emiitettük, a Reisz ós Porjesz bútorgyárának derék szakmunkásai a „Vigadó" összes termeiben rendeznek. A kiváló sikerű ós kedélyes mulatságnak rendezősége igy alakult: Reisz Miksa, Porjesz Miksa, diszelnökök, Reisz H. József, Frankfurter Lajos, elnökök, Tyroler Henrik és Spitzer Ferenc, főrendezők, Dörtlinger Gyula, b. b. jegyző, Uhrin" László, Héricz László, pónztárnokok. Bocsik András, Weinfeld Lipót, ellenőrök. Bálbizottság : Nagy Zsigmond b. b. elnök, Bara János b. b. alelnök, Porjesz Sándor, Sávolt János, Betyár György, Márkus László, László Simon, Reisz József, Melczer János, Kais Ágoston, Nóvák József, Győri István, Plenczner József, Schubert Mihály, Pavelka Rudolf, Resetár Károly, Lévai Lajos, Pap Sándor, Pollák Sándor és ezeken kivül még száz tagu rendezőség mind kitartó, fáradhatlan táncos. A zenét Purcsi János zenekara szolgáltatja. Belópő-dij : szemóly-jegy 1 kor. 60 fii., család-jegy 3 kor. 20 fii. Felülfizetóseket a Kossuth-szobor alapja javára köszönettel fogad és nyugtáz a rendezőség, mely a díszes meghívókat már nagy számban szétküldte ós kéri azokat, kik tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek a rendezőséghez (bútorgyár) fordulni. — Az állandó bíráló választmány ülése. A vármegye főispánjának elnöklete alatt hétfőn tartott ülésén a vámegyei állandó bíráló választmány Wenckheim Ferenc grófot azon kérelmével, hogy a legtöbb adót fizetők 1903. évi névjegyzékébe vétessék fel, mint elkésettet elutasította. — Halálos esés. A megyében majdnem mindenütt szokásban van. hogy a lakodalmakat megelőző napon kocsikon énekszóval vonulnak végig a lakodalmazó család ismerősei, asztalokért, székekért, vizórt stb. A kocsikon rendesen nincs ülés, csak keresztben álló hosszú deszkák. Igy volt a héten Berónyben is K o n y á r György herényi gazda ült egy ilyen lakodalmas kocsin, a deszkasaál végén. Egy padlóátjárónál megzökkent a kocsi s Konyár leesett. A kocsin levők eleinte várták, hogy felkél, ami azonban nem törtónt meg. Konyár eszméletlenül hevert a földön s a lakodal-' mas kocsin vitték haza a félhalottat. Az előhívott orvos nem tudott rajta segiteni : Konyár György kót óra múlva meghalt. Nyakszirtjót törte el. —Halalozas. Gyomán meghalt egy köztiszteletben álló öreg matróna, özv. K a1 o c s a Lajosné 80 éves korában. Gyerme kei, köztük Kalocsa Lajos csabai birtokos, ki édes anyját siratja, unokái, a rokonok és ismerősök nagy serege kisérte a koporsoját a temetőbe. —A szeghalmi első kölcsönös kiházasitó és temetkezési egylet feloszlása ós vagyonának hovaforditása tárgyában hozott köz- ' gyűlési határozatot, mely szerint a felosztás függőben tartatik, a belügyminiszter tudomásul vette. o..

J. Szarvas község nemrégiben elhatározta, hogy kenderásztató telepet létesít körülbelől hatezer korona költséggel. A földmivelésügyi miniszter a telep költségeinek részben való fedezésére háromezer korona államsegó'yt utalványozott s a kenderásztató szabályzatát némi pótlással elfogadta. — Választók jegyzéke. A vármegyei központi választmány szerdán tartotta ülését, melyen az országgyűlési kópviselőválasztók 1903. évi névjegyzékét véglegesen összeállította s elküldte rendeltetési helyeikre. — NÓfly üres állás. Egyszerre négy állás van üresedósben Békósvármegye területén három községben. Első helyen Köröstarcsa áll, hol orvos és állatorvos nincsen. Előbbi fizetése 1600 korona, utóbbié 1200 korona; a pályázatokat november 27-ig kell beadni a békési főszolgabíróhoz. Kondoson a legutóbbi választás folytán a másodjegyzői állás üresedett meg. A fizetés 1600 korona, pályázni e hó 30-ikáig lehet. Endrőd községének pedig rendőrbiztosra van szüksége, pályázni szintén 30-ig lehet A fizetés elég kevés : 720 kor. — Mszőtúr baja. A közeleső Mezőtúr városa 1872 óta rendezett tanácsú város. i Polgárainak túlnyomó része most arra kéri i a belügyminisztert, függeszsze föl a közeledő általános tisztújítást és a rendezett tanácsú városi jelleg megszüntetésével alakítsa Mezőtúrt újra nagyközséggé. Felpanaszolják a kérelmezők, hogy a rendezett tanácsú városi szervezet létesítése óta Mezőtúr állandóan anyagi gonddal küzd. Pót- j adója már több 90 százaléknál. A kérvényt' aláirta állítólag a város polgárainak egyenes adó szerinti többsége, s ha igy van,] akkor valószínűleg hamarosan nagyközséggé alakul át Mezőtúr. — Az első megfagyott ember. Szomorú hir. Jóformán még nem is köszöntött be a tél zord hidegével és havával, máris írhatunk az első megfagyott emberről. Csibor József 53 éves békési lakos nagy kedvelője volt az italnak még öreg korában is. Miután semmije sem volt, felvették a szegények menházába. Innen a héten valahogy megszökött és alaposan bepálinkázott. Ittasan valahogy a körözs partjára jutott, ahol elaludt Az arra járó-kelők megfagyva találták meg. — Meglopott kávés. Freiberger Márton csabai kávéháztulajdonosnak Zöld István volt a hetese. Zöld igen szerette a bort, de csak akkor, ha finom s ha legalább is palackozva van. Éppen ez okból tört be éjjel gazdája pincéjébe s felhozta a legdrágább borokat s néhány könnyed lelkiismeretű cimborájával egyetemben megitták. Ennek pedig az lett a vége, hogy a derék kompánia alaposan berúgott s igy | jutott a rendőrség kezébe. — Betörés. Tornán György, szarvasi lakos, egész háznépével kiment a piacra. Dolgukat elvégezvén a piacon, otthon rögtön szemükbe tünt, hogy a szoba ajtaja fel van törve. Á ruhaszekróny is, tartalma pedig szét volt dobálva a szobában. Egy betéti könyvecskének is csak hűlt helye volt egyébb ingóságokkal s pénzzel egyetemben. Toman nyomban jelentést tett a rendőrségnek, hogy 73 korona ós 92 fillér kézpénzét s egy betótkönyvecskójót ellopták. A tettest mindezideig nem sikerült kinyomozni, — A zsebóra Dezső Bálint öcsödi szabó inas, kit gazdája Gurbai Sándor pékhez küldött, a pókmühelyből ellopott egy ezüst zsebórát ós láncot. A lopott órát egy ismerős parasztembernek kínálta megvételre, de vesztére. Ennek feltűnt az, hogy egy inasgyerek ezüst órát árul és az esetet bejelentette a rendőrségnek. A rendőrség aztán csakhamar el is csipte a tolvaj inast s az elkobbzott zsebórát az időközben panaszttevő károsnak visszaadta. — Tüzek. Gyulán a hagymatéren levő Kerekes-tele nyilvános ház zsindelylyel fedett udvari melléképülete pénteken este 10 óratájban ismeretlen okból kigyuladván, teljesen leégett. A kár biztosítás folytán megtérül. — M o k ó János orosházi karmester megyesi-utcai háza kigyulladt, ós dacára a tűzoltóság buzgólkodásainak osaknem teljesen leégett. A tűz valószínűleg onnan származik, hogy az istállóban felhalmozott szalma közé gyufa került. A kár mintegy 1000 korona. A ház 800 koronára biztositva volt. körül buzgólkodjanak és a siketnémák ós gyengeelmójük tanításával tegyenek kísérletezést. A megnyitó után tárgyalás alá vették a megyei egyesület igazgató bizottságának átiratát, mely a folyó évben kidolgozandó tóteleket 3 pontban közölte a járáskörrel. A három tétel a következő : 1. A tanító-egyesületi élet fejlesztése. 2. A tanitó szerepe a társadalomban. 3. A fonomimikai módszer ismertetése. Utóbbi tétel kidolgozására P e t z József vállalkozott. A vigalmi bizottság ez évben is fog a Tanítók Háza ügyében nagyobb tevékenységet kifejteni. Elhatározta ezenkívül, hogy a csabai muzeum egylet tárait e hó 30 án tömegesen meglátogatják, hogy megismerve az ott felhalmozott érdekességeket, a tanulóikat is oda vezethessék. Az ismétlés árnyoldalairól D o n n e r Lajos igen érdekesen ós tanulságosan értekezett. Ertekezletében kifejtette, hogy a túlságos ismétlés a lelki folyamotokat gépies jellegűvé teszi. E hátráltató hatás ellensúlyozni a tanultak tágkörü alkalmaztatásával lehet, a mire képes lesz a tanitó, ha, külsőségekben őrizkedik a pedanteriától s a környezetnek a gyermekre gyakorolt szellemi hatását tanításával nemesiti és fokozza. Több adminisztratív ügy elintézése után a gyűlés feloszlott. TANÜGY. Tanítók gyűlése. A békósvármegyei általános tanítóegyesület békéscsabai járásköre szerdán tartotta meg D o n n e r Lajos elnöklete mellett rendes őszi közgyűlését. A tagok érdeklődése nagynak volt mondható, miután igen szép számmal jelentek meg a gyűlésre. D o n n e r Lajos elnök megnyitó beszédében két intézkedésre hivta fel a tanítók figyelmét, mely intézkedés egyike a tanítók jogkörének ujabb meghatározása ós a nópnevelésnek kijebbterjesztóse. Mindkét intézkedés a tanítók haladásáról tanúskodik. Majd felkérte a békéscsabai tanítókat, hogy az iskolai könyvtárak felállítása A. kondorosi kiállítás. A Békésmegyei Gazdasági Egylet kondorosi pótkiállitása, tekintve a rendelkezésre állott anyagot ós a kitűzés aránylag rövid idejét: igen szépen sikerült. Ugy a kiállított állatok száma, jósága és kiválósága, valamint a látogatottságnál fogva is. A kiállitáson megjelentek Zsilinszky Endre dr. igazgató elnök, Dérczy Péter, Fejér Béla, Reiner Béla, Füzek Béla, Szabó János, Serly Kálmán, Szieber István, Galgóczy Géza, Osváth Sándor, Pfeiffer István stb., szóval a vidék intelligens gárda közönsége és az érdeklődő kisgazdák nagy számmal. A kormány képviseletébenPókay Dezső állattenyésztési felügyelő, a biharmegyei gazdasági egylet részéről "Weingartner Andor egyleti titkár jelent meg. A biráló bizottság a jelenlevő gazdákból Dérczy Péter elnöklete alatt a következő tagokból alakult meg : Pókay Dezső, Fejér Imre, Reiner Béla, Weingartner Andor, Erdélyi László, Pfeiffer István, Kováts János, Serly Kálmán ós Lukácsik György. A . bizottság dijakkal az alábbi gazdákat tüntette ki: I. Magyar fajta szarvasmarháknál. 7 ehenekre: I. e. dij aranyokl.Tapliczky János (Szarvas) II. „ „ ezüstérem. Kiss György (Kondoros) III. „ „ ezüstokl. Littauszky Gy. (Szarvas) IV. „ „ ezüstokl. Lustyik János (Szarvas) Üszőkre : II. államdij 30 kor. Kováts János (Endrőd) III. „ 30 „ Gerlai Vince (Endrőd) Bikákra: I. e. dij aranyokl. Litauszky M. (Szarvas) II. „ „- ezüstérem Kiss György (Szarvas) II. Nyugati fajtákra. 7 ehenekre: Kollektív kiállításáért I. egyleti dij aranyoklevél Galgóczy Géza (Csorvás) I. államdij 45 kor. Csicsel Pál (Szarvas) II. „ 40 „ Szűcs Mihály (Békés) III. „ 30 „ Schafer A. (Beróny) Üszőkre : II. e. dij ezüstérem Osváth Sándor (Kamut) II. „ „ „ Fejér Imre (Kondoros) I. államdij 35 kor. Kocziszky Mátyás (Csaba) II. a 25 „ Kiszely Mátyás (Endrőd) III. „ 20 , Mravik János (Kondoros) III. egyleti dij ezüstoklevél Harmati János Bikákra; I. államdij 25 korona Schefer József II. egyleti dij ezüstérem Szabó János III. „ „ ezüstokl. Fejér I. (Kondoros) iV. „ „ bronzérem Szűcs M. (Békés). TÖRVÉNYKEZÉS. Eltévesztette a lakását. D a m j á n Mihály csabai legény a folyó évi március hó elején Márton József, Suszter Lajos és többek társaságában vígan töltötte az időt Fehér Flóris kávés házában. A poharakat sűrűn ürítgették, s ez okon ugyancsak kisarjadzott belőlük a jókedv. De mert kananok ivást rendeztek, Dámján elázott. Elgyöngült állapotában arra határozta magát, hogy hazaindul. Ki is jelentette pajtásai előtt : — Nekem már elég volt, megyek haza. A jókedvű kompánia igyekezett szándókától eltéríteni, de Dámján annyira „készen" volt, hogy maguk is belátták, okosabb ha távozik. Mikor a szabadievegőre kiért, a borgőze teljesen elborította agyvelejét. Az utat sem igen látta, azért ott igyekezett haladni, a hol a gyalogjáró fényesebb volt. A fényesség azonban nem a2 ut szilárdságát, hanem annak apró viztócsákkal tarkított állapotát jelezte. Mi természetesebb tehát mint az, hogy a bizonytalan alapokon haladó ember az egyensult elveszítette s akarata ellenére többször a sárba hempergett. Időbe került mig feltápászkodott. Ködös agyvelejében egy gondolat formálódott ki : mielőbb lakására jutni. Botorkálása közben a S u c h Mihály háza elé ért, melynek külső kinózése hasonlított a Kocsa házhoz, a hol ő lakott. A kapu elé érve megpróbálta kinyitni, de az zárva volt. Dühösen rázta ^meg, közben káromkodott, nyissák ki, de mert senkisem mozdult, részeg haragjában teljes erővel a kapunak dőlt, s azt addig feszegette, mig a gyönge závár engedett. Ekkor akrobatához illő ügyességgel a kaput sarkaiból kiemelte s az udvarba dobta. A zuhanás felébresztette a háziakat, de móg inkább az az éktelen dörömbölés, melyet a konyhaajtón véghezvitt. Suchné rémülten kiáltott férjére : — Keljen fel kend, jaj Istenem betörnek. A gazda bátorság okáért beszólalt lakójához Belica Györgyhöz is, ós' kérte jönne vele. Mikor a konyhaajtót kinyitották, egy sáros alak tántorgott eléjük, a szobából kiáródó gyérvilágitásnál csak annyit láttak, hogy egyedül van. Such megrebbent hangon kérdezte : — Mit akar itt ? — Mit akarok ? hát haza jöttem. — Haza? hisz maga nem lakik itt. — Nem-e ? csudálkozott Dámján, hát hol ? — Azt mi nem tudjuk, de az bizonyos hogy itt rosz helyen jár. — Hát nem itt lakik Kocsánó ? — Itt en lakom, Such Mihály. Kocsánéról azt sem tudom kicsoda. — No ugy ón már nem találok haza Az különben mindegy, majd alszom itten. — Csak menjen másfelé. Dómján azonban nem ment, megkötötte magát, a miből meglehetős lárma keletkezett. A zajt két czirkáló rendőr: L a c ó György ós Kovács Andrá-s is meghallotta, kik kíváncsian tudakolták, mi törtónt ? Midőn a kellő felvilágosítást megkapták, Domjánt távozásra szólították fel, s hogy annál bizonyosabban hazataláljon, karjánál fogva elvezették. Suchot az éjjeli csendháborítás és a kapu lefeszitóse folytán szenvedett kára nagyon felboszantotta, azért magánlak megsértése miatt panaszt emelt. A törvényszéken Dámján nagyfokú részegségével mentegetőzött s azt állította, hogy mindennek a kananok ivás az oka. Mikor az elnök megkérdeate tőle: — Mi az a kananok ivás ? Magyarázólag az mondotta : — Hát kérem az olyan ivás, a mit büntetésből kell megtenni. társaságban levők mindegyike köteles a nótáját elénekelni, addig a többinek hallgatni kell; s ha valaki beszól, vagy az énekes a nótát eltéveszti, büntetósből egy nagy pohár bort tartozik meginni. Ez adott be nekem. A kir. ügyész Damjánról azt is kiderítette, hogy többször volt már büntetve s cselekménye elbírálásánál azt súlyosító körülményül kívánta figyelembe venni. Miután megbüntetéséhez Such is ragaszkodott, a bíróság magánlak megsértésében bűnösnek találta s 3 heti fogházzal büntette. Irodalom. — Magyar képeskönyvek. Azok a müveit, gondos szülők, akik már zsenge korú gyermekeik szellemi nevelésére is nagy súlyt fektetnek, még csak pár óv előtt is nagyon meg voltak akadva, ha Képes Könyveket akartak venni kis gyermekeiknek. A magyar könyv-piacnak ugyanis fölötte kevés ilyen eredeti képeskönyve volt: a németországi, vagy bécsi lithográfusok elárasztották a magyar könyvkereskedelmet olcsó és silány reprodukciókkal, a melyek részint szöveg nélkül kerültek forgalomba vagy ha egyik másik kiadó Íratott is hozzájuk magyar szöveget, maga a kép idegen eredetű volt, valamint hogy idegen volt az egész könyv is, mivel külföldön készült s még a magyar szöveget is ott nyomták bele. A gyermek-irodalom e nagy hiányát egyszerre és ugyancsak alaposan pótolta ez idón a „Magyar Kereskedelmi Közlöny" kiadó-hivatal, mely Karácsonyra nem kevesebb, mint 30 különféle nagyságú ós alakú képes könyvvel kedveskedik az aprószenteknek. A könyvek mindegyik lapján ott ékeskedik ez a fölirat ; „Honi ipar" s ez nem reklám, hanem örvendetes igazság. Hazai művészek festették egytől-egyik a remek szép, szines képeket, melyek mindegyike egy-egy kis világot tár föl a képekért rajongó kicsikék előtt : s végre tőrül metszett magyarság, naiv és mégis ötletes gyerek-kedély csap felénk a csengő-bongó kis versekből, melyek Z i g a n y Árpád költői vénáját dicsérik. E nevezetes ós hazafias vállalkozás tehát minden esetre figyelemre és pártolásra érdemes ; nem csak azért, mert nagy pedagógiai fontossága van, mivel magyar szellembe, magyar szivekben fogant szóval ós művészettel oktatja gyermekeinket, hanem azért is, mert