Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-09-07 / 72. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 72. számához közelében elterülő és gyógyintézet létesítésére minden tekintetben alkalmas révlaposi földből a szanatórium céljaira szükséges megfelelő területet — befásitva — az egyesületnek teljesen ingyen — örök tulajdonjoggal — rendelkezésére bocsátja. Csaba község képviselőtestülete kedden tartandó ülésének tárgysorozatában szerepel a főispán átirata. Két tanító kitüntetése. A békésvármegyei közművelődési egyesület, mely hivatását a legméltóbb módon teljesiti, régi szokása szerint jutalmakb. n részesiti Bóuésvármegye azon tanítóit és óvónőit, kik a magyar nyelv sikeres terjesztésében kiváltak. Az idén a békéscsabai tanitók közül Gally János és L o j k o Vilmos részesült a közművelődési egyesület megtisztelő jutalmában, miután tótnyelvü népiskoláikban nagy érdemet szereztek a magyar nyelv tanítása és terjesztése körül. Kétszáz, illetőleg száz korona jutalomban részesült a két derék tanitó, melyet nagy ünnepélyességgel vasárnap délelőtt vettek át. Lukács György főispán, a közművelődési egyesület elnöke Zsilinszky Endre drt bízta meg a jutalmak átadásával, mely nagy közönség előtt történt meg a csabai községháza dísztermében. Az ünnepélyes átadásra a község elöljárósága meghivta az iskolaszéki tagokat, a tanítói és lelkészi kart, az iskolai bizottságok tagjait és a két kitüntetett tanítót. Dr. Zsilinszky Endre üdvözölve Gally Jánost és L a j k o Vilmost ; szép szavakkal beszélt a nehéz tanítói hivatásról. Ebben az országban egyik intelligens osztály sem teljesiti feladatát oly nagy hivatással és buzgósággal, mint a tanítóság. Mert e hazában a tanitó nemcsak nevel, hanem magyar állampolgárt nevel. Más nemzetek szerencsésebbek, mint a magyar, nincs annyi nemzetiségük. A szabadelvű magyar törvények megengedik a más nyelven való tanítást s igy a tanítókra hárul a nemzeti feladat, a magyar államnyelv terjesztése, mely feladatoknak meg is feleinek. Igy megfelelt a most kitüntetett két tanitó is s szerencsésnek érzi magát, hogy e jutalmat ő nyújthatja át az egyesület nevében. Ne vegyék ezt munkájuk megfizetésének, hanem az érdem méltánylása csekély jelének. Újra üdvözli őket a közönség színe előtt s a jutalmak átnyujtásával Isten áldását kéri további működésűkre. A nagyközönség éljenzése közben vette át Gally János ós L o j k o Vilmos a jutalmakat, aranyban, borítékba zárva. Az átadás után Gally János beszólt. Hálásan köszöni a jutalmat, melyet nemcsak a maga, hanem a község ós tanítói kar és az egyház kitüntetésének tekint. Hogy a magyar nyelv terjesztése körül munkálkodott, azt abból a meggyőződésből tette, hogy minden állampolgárnak kell tudni a hazn- nyelvét, saját érdekében, ígéri, hogy amíg ereje képessé teszi, a jelzett irányban mindég buzgón fog munkálkodni. Kéri köszönetét tolmácsolni az egyesületnek s ennek működésére áldást kór az Istentől. Még L a j k o Vilmos tanitó köszönte meg a kitüntetést; ezután újra felharsant az egybegyűltek éljenzése s a lélekemelő ünnepély véget ért. Tudósításunk teljessége érdekéből meg nell említenünk, hogy a magyar nyelv sikeres tanításáért Podsztrelen Endre községi tanyai tanítót a csabai községi iskolaszék, kevesebb ünnepélyességgel ugyan, de az érdemnek nem kevesebb móllány lásával, 100 korona jutalomban részesítette. Nem is keresgélt emlékében, azonnal reátalált erre a jelenetre valami gyermekbálból, ahol először látta Flóra jtinói alakját. Flóra már akkor nagy leányt iátszőtt és egész udvara volt bajuszos lovagokból. És amint igy egyenkint eléje tünedezett annak az éjszakának minden kedves mozzanata, — csodálatos ! egyszerre világosan ! reáemlékezett a szép Flóra ruhájának minden fodrára, sőt a virágok színére is, amiket hajában viselt. De legkülönösebben tollas legyezője tünt fel képzeletében, amibe akkor egészen beletemette hamvas arcát, csak szépséges szeme ragyogott elő ós rávetette perzselő sugarát egy szőke fiatalemberre, aki egész éjszaka mellette sóhajtozott! Dusi elpirult, — egy pillanatra lezárta szemét, és akkor — annak az idegen szőke fiatalembernek a képe hirtelen beleolvadt Zádor Ödön képébe. — Lehetséges-e? tűnődött a leány megnevezhetlen szomorúsággal szerelmes szivében, Ödön lett volna az a férfi ? — ós a felébredt gyanú tápot keresett. Csaknem lopva figyelte a két alakot, remegve a szerelmi csalódás lehetőségétől, — de aztán lecsillapodott, hisz nem látott egyebet, mint az asszony reátapadó, simogató tekintetét ós vőlegénye bosszúsan összeharapott ajakát. — Nem! nem! ők csakugyan idegenek egymás előtt, hisz még csak nem is csevegnek ! — nyugtatta meg fehér lelkét ós odament hozzájuk, hogy unatkozni látszó vőlegényét megszabadítsa kellemetlen hely zetéből a távozásukkal. Zádor, amint a búcsúzásnál kezet csókolt Veraynénak, — a szőnyegen észrevett egy ismerős rózsaszín lapot. Lehajlott, hogy felemelje, de az asszony hirtelen reátiport apró lábával. — Ne fáradjon kérem, — mondta csodás önuralommal és a kezét szelíden kivonta a férfiéből, — de ez a három szó és tekintete megdönthetlenül határozott tagadó választ adott a néma esengőnek. Zádor lángbaborult arccal támolygott ki Dusi után, a kinek vidám, boldog nevetése még a lépcsőcsarnokból is felhangzott a nedvesszemü asszonyhoz. r Ásatások a megyében. — A Békéscsabai Muzeum-Egyesület megbízásából végzett ásatásokról. — Irta: dr. Krammer Nándor. A csabai muzeum-egyesülettől megbízást nyervén vármegyénk területén ásatá sok rendezésére, uijimtus 25-é i elindultam Békésszentandrásra, hogy ott minél behatóbb kutatásokat tegyek. Előzetes tájéko- | zódás céljából Csallány Gábort, a csongrádmegyei történelmi ós régészeti társulat muzeumának igazgatóját kértem fel, hogy a békésszentandrási határban néhány pontot kijelölni szíveskedjék, miután ő ott már több ízben is ásatott. Kérésemet a legnagyobb szívességgel teljesitette, különösen az úgynevezett Mogyoróshalomtól Békésszentandrás ós Öcsöd felé eső köbgődröket ós szántóföldeket ajánlotta, ahol ő már jazyg, honfoglaláskori ós középkori hun sírokat talált. Békésszentandráson a község fi ttal jegyzője, Pétery József, kihez legelőször fordultam, nemcsak a maga részéről követett el mindent, hogy segítségemre legyen, de rögtön értesítette dr. S i n k ov i c s Györgyöt, a község érdemes biráit: Bencsik Józsefet és T o 1 n a y Mártont, valamint az esküdteket, hogy mi járatban vagyok. De ahol az érdeklődós ós a jóakarat nemcsak széphangzásu szavakban, de mint Békésszentandráson, tettekben is nyilvánul, ott hamar létrejön a kölcsönös megállapodás ós célszerű beosztás. Nem csoda tehát, hogy egy fél óra múlva már kocsin ültünk, hogy az egyik dombot, a Tanyák-alját — vulgo Bikaaklot — megszemléljük. Ez a Körös kanyarulatánál közvetlenül a község alatt fekvő domb, melynek felülete régi, kézzel gyúrt cserópdarabokban ós csontmaradványokban bővelkedik, a szomszédságában levő téglaégető agyaggödréből pedig már azelőtt egy hamuveder, egy csákány ós egy megkövesült őzagancs kerültek ki. A. hamuvedret a jegyző ur azonnal a muzeumnak ajándékozta, a csákányt ós az őzagancsot pedig a téglavetőtől meg vettem. Délután a Mogyoróshalom ós környékének megtekintése után a község érdemes elöljárósága rögtön egy megbízható földmunkást hivatott fel, ki másnapra még 11 munkásról gondoskodott ós aug. '2(í-án hajnalban hozzá fogtunk az ásáshoz. A dombot 40 m. hosszú és 3 m szélességben kezdtük ki és majdnem minden ásónyomra régi cserópdarabokra, mélyebben pedig rozsdás pengedarabokra, sarkantyúra, zablyára, tógladarabokra, köztük egy díszeszre ós szótszórt csontokra akadtunk. Keresve volt ott ember , ló-, marha ós sertóscsont, még pedig nemcsak a felső, hanem az alsó rétegekben is, világos jele annak, hogy földjét mír régebben is bolygatták*) Ugyanazt tapasztaltam, midőn a szomszédos agyaggödör partját vizsgáltam ; ott is lócsontokat sertóscsontokkal keverten találtam. Másnap a domb körösfelöli részében ínég 5 gödröt ásattam, de ott is csak ugyanazt tapasztaltuk, azokból is edénydarabok, egy kiz rézsodronyból készült lánc, vasd trabok ós egy obsidian göinböcske kerültek ki. Augugztps 28-ikára a Tisza-Körös vízszabályozó társaság igazgatója,Pap István, telephon utján nemcsak az ásatasra való beleegyezését, hanem személyes megjelenését is jelezvén, délelőtt Szarvasról megjött, hogy együtt menjünk a Mogyorós halomhoz. A gát ós a köbgödrök közti téren, az öcsödi határban 10 m. hosszú l-5 m. széles árkot ásattam a munkások felével, a másik csapattal 8 köbgödörnek a szélét, fenekét és elválasztó gerendáit ásattam fel. Az ároknak a köbgödör felé eső részében egész emberi csontvázra akadtunk, melyről a munkások igen ügyesen távolították el a földet. Miután nem ugy feküdt, mint a hogy a modern eljárás szokta a hullát el*) Ezen dombokról, melyek a magyar alföld legmélyebb helyein találhatók, általában azt hitték, hogy mesterségesen hordták össze. Dr. Szabó József geológusunk „geologiai emlékeknek" mondja, az egykori felisik visszamaradott tömegeinek, az által, hogy a vízmozgás ott erélytelen volt. helyezni, hanem oldalt összekucorodva: igen érdekes lett volna in situ eltenni, de mihelyt hozzáértem, a legnagyobb óvatosság dacára is a csontok szétmállottak. Fegyvert, vagy más tárgyat nem találtunk mellette, de az árok szóléből égetett agyagból készült hálósuly került ki. Ezt az árkot majdnem 2 m. mélyre ásattam, de mikor már a sárga agyagra értünk, mely természetes lerakodásában semmi zavarodást nem mutatott, ismét betemettettem. A zavarodást nem mutató sárga agyag ugyanis Iegföllebb képződésekor zárhatott magába idegen áest.eket, de mivel ezekben a sárga agyag elég szegény, nem volt érdemes tovább ásatni. Az egyik köbgödör szólén egy ló egész csontvázára akadtunk, amint magaalá húzott lábain feküdt, csontjai azonban, a fogak kivételével szintén korhadtak voltak és a fél zablyán kivül más tárgyat nem találtunk ott. Augusztus 29-ikón a békésszentandrási határban még 2 köbgödröt és Pintér György földjén még 7 helyen ásattam, de megint csak szótmálló csontokat találtunk, melyeknek korát vagy eredetét, támogató jelek hiányában, megállapítani nem lehetett. Csak a csekélyebb mélység, melyben azokat találtuk, enged arra következtetni, hogy nagyon régi eredetűek nem lehetnek, mivel csekélyebb mélységben aránylag hamar pusztul el a csont. Az nap délután egy öreg földmunkást vittem ki, hogy azt a helyet mutassa meg, a hol állítása szerint a gát építése alkalmával egylovas sírt, fegyvert ós sódarálót talált. Az öcsödi határbau levő 9 köbgödrötjelölte ki; ennek egész fenekét, oldalait és két gerendáját ásattam fel, de néhány emberi csonton ós két szabálytalan alakú átfúrt meszes gömböcskón kivül egyebet nem találtunk. Az öregnek különben igaza lehet, mert abban az ezer, meg ezer köbméter földben, melyet a gáthányáskor nagy területről kiástak, tényleg sok tárgyat találtak, de a mélyebb rétegekben ós kisebb méretű ásatásnál, ha csak a véletlen nem kedvez, ugyanazon arányban kevesebbet talál az ember. Hogy aránylag sokat találtak már a békésszentandrási és az öcsödi határban, mutatja az a néhány tárgy, melyet a muzeum számára rövid ott létem alatt részint ajándék, részint vásárlás utján szereztem meg. A fönt nevezetteken kivül ajándékozott még gyűjteményünknek Nyiry Bálint ref. kántor egy hamuvedret ós egy agancságat az öcsödi határból, Kiss Ferenc kath. tanitó pedig egy török kést a szentandrási határból; egy 1 örökkorabeli csészét pedig, mely földhányáskor 50 cmnyi mélységből szintén a szentandrási határban került ki, egy földmunkástól 1 koronáért vettem meg. Mindezeken kivül kecsegtet a remény, hogy az érdeklődós, melyet mindenki tanúsított, kivel csak érintkeztem, el fog terjedni nagyobb körökben is ós részint már talált, részint ezután találandó tárgyakkal fogja még a jövőben gyűjteményünket gazdagítani. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A lemondás első hire. Budapest, szept. 6. (Saj. tud. távirata.) Politikai körökben felmerült már a magyar és osztrák miniszterelnök bukásának első hire. A hir szerint a régóta folyó kiegyezési tárgyalásokat e hó kilencedikére teljesen be kell fejezniük. Ellenkező esetben ugy Széli Kálmánnak, mint K ö r b e rnek be kell adniok lemondásukat. A kiegyezés. Budapest, szept. 6. (Saját tud. távirata.) A kiegyezési tárgyalásokat tovább folytatják Budapesten. Széli ós Körbe r, az összes szakminiszterekkel és előadókkal együtt ma egész délelőtt tanácskoztak. Délután újra megkezdték a tárgyalásokat, melyek estig fognak tartani A zágrábi zendülés. Budapest, szeptember 6. (Saját tud. táv.) Zágrábból küldött távirat jelenti, hogy a zavargás egyre tart. Az elmúlt éjjel újra kihallgatták a tüntetőket. A vallomások alapján Frank képviselő fiát, kit már egyszer szabadon eresztették, újból letartóztatták. - Aztán miért jött éppen hozzám, bácsi, mikor a hiresebb doktor a szomszédban lakik ? — Mér? - kérdi a magyar - hát csak azér mer annak az ajtajára az van kiírva, hogy gyakorló orvos. Mán pedig olyanhoz nem megyek, aki rajtam akarja gyakorolni magát. Öt esztendő, meg öt esztendő. A törvényszék bírája egy válni készülő házaspárt békített. A férj durcás arccal állt a sorompó előtt az asszonyka pedig villogó szemével a bíróra kacsintott; látszott rajta, hogy a ház esze nála van. - Miért nem békél meg a feleségével ? - kérdezte a biró az embertől. - Mer' megcsalt, - felelte majdnem siránkozva a férj. - Hát mivel csalta meg? - Instálom alásan, öt hónapja vagyunk együtt és máris gyereke született. Aszondták a faluban hogy ez nincs rendjén. A menyecske erre a csípejére rakta a kezét és odaállt a férje elé. - Hát kend mindent elhisz, amit a faluban pusmognak? . . . Hány hónapig éltem én kenddel együtt ? - Öt hónapig - felelte a férj. - Hát kend hány hónapig élt énvelem ? - Én is öt hónapig. - Hát öt hónap meg öt hónap, az hány hónap? - Tiz, - felelte pislogva a férj. - No lássa kend ! Okosabb lett vóna, ha ahelyt, hogy meghurcolja a hites feleségét az urak előtt, elébb ek'kis számadást csinált vóna kend a tökfejében. Az ember eltűnődött, ráncolta a homlokáti végre igy szólt a feleségéhez: - Hát miért nem mondtad ezt elébb . . . anyjuk ! Kibékülve távoztak. A kormányozható léghajó. Egyik csabai ismertebb urnák van egy nyolc éves fiucskája. De a a fiúnak ugy látszik kevés hajlama van az édesapja pályájához : mert szívesebben fur-farag. Örökösen valami ördöngös gépen f'töri a fejét és nem a szorgalmán mult, hogy föl nem találta még eddig a perpetuum mobilét. Egyszer az apja hosszan elnézte a mesterkedését és fejcsóválva mondta: — Hallod-e, fiam, ha igy dolgozol tovább, te fogod feltalálni a kormányozható léghajót. A gyermeknek felvillant a szeme erre fényes jövendölésre és azonnal viszszahúzódott a gyerek szobába. De tiz perc múlva kisirt szemmel jött ki újra. Az apja meglepetve kérdezte tőle : — Nini! Hát te sírtál ? — Igen! Képzeld, papa, még mindig nem tudtam föltalálni a kormányozható léghjjót ! INNEN-ONNAN Gyakorló orvos. A megye egyik nagyobb községében két orvos lakik közvetlenül egymás mellett. Az egyik idősebb, tapasztaltabb, a másik még reményteljes pályájának kezdetén van. A sárréti magyar még is ehhez látogatott föl valami bajával, mert hátha a városiak okosabbak. A látogatás végeztével megkérdi a fiatal orvos : ÚJDONSÁGOK. Tüntetés a dákoromán papnál. Bichisciaba cikkünk mult számunkban nemcsak a csabai, de az egész vármegyei közönséget méltó felháborodással töltötte be a csabai hazafiat] an g. kel. román pópa iránt; a csabai közönséget különösen azon körülmény ösztönözte nagyobb gerjedelemre, mert Popovics csütörtökön reggel a Nádor-kávóházban együttlevő kereskedők előtt a legképtelenebb cinizmussal olyan nyilatkozatot tett, hogy az ellene megindult mozgalom neki csak anyagi hasznára válik, elárulva ezzel, hogy hazafiatlan üzelmei nem a túlzó fanatizmusban lelik kutforrásukat, mert öt azokért a román nemzeti propaganda drága baksisokkal fogja jutalmazni. Szóval Popovics-martir s a martiromság szépen jövedelmez. Mit mond ehhez a g. kel. egyházi főhatóság, Mangra Vazul ur és tábora ? A capite piscis . . . A csabai fiatalság egyrésze csütörtökön az esti órákban hazafias tüntetést rendezett; mintegy 100 főnyi tömegben összegyűlt a g. kel. parókia előtt s ott hazafias dalokat éneke't sPopovicsot zajosan megabcugolta, majd a magyar haza lelkes éljenzése közbeu csendesen szótoszlott. Péntek este a tüntetés megismétlődött, amikor azonban a több száz főre szaporodott tömeg olyan cselekményekre ragadtatta magát, melyet a jogos felháborodás dacára sem helyeselhetünk. Este 8 órakor egy kisebb, tuluyomólag fiatal gyerekekből álló csoport bevert a parókia ablakaiból kettőt, V

29 órakor pedig az ugyanazon elemekből egész táborrá felszaporodott tömeg beverte a még épen maradt összes ablakokat, az épület falait bepiszkította s e rombolás után szótoszlott. A nagy zsivaj, éljenzés, abcugolás, nótázásnak több százra menő szemlélője ós hallgatója akadt. A gyorsan értesített és kivonult rendőrség és csendőrség a tüntetők közül már nem talált senkit sem a helyszínen ós sem a vezetők, sem az ablakbeverők kilótót megállapítani nem sikerült; a vizsgálat a tet-