Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-12-11 / 99. szám

A kérdés elég bonyolult, mert eredete mélyen benyúl az embeiiség lélektanába Aki a dolognak tisztára csak a mulatságos oldalát nézi, a gomblyukfájdalmakban kitörő kapaszkodást, nem eléggé nézett végig a histórián, melynek ezer és ezer nagyjaiban égett a külsőségekben is másoktól való megkülönböztetés vágya. A tehetség érvényesülésének izzó ambíciója nem csupán a hiúság egyik előkelő megjelenése ? Feléje kerülni a tömegnek, urává, vezetőjévé lenni. Ez a világtörténelem és irodalom összes nagyjainak közös vonása, érthető, hogy a nyomában kelő tisztelet ós hatalom az átlagemberben is a megnövés vágyát kelti föl. És a komikum ott kezdődik, amikor cifra ós üres külsőségek pótolják az erőt és folytatódik ott, amikor a tömeg beéri ezzel és egyformán süvegeli meg a csillogó arany és látszatra épugy csillogó talmi érmet. Tulajdonképpen ez az igazi cimkórság ! Amikor az elmúlt napok egyik legnagyobb alakja, Zola, félelmetes szívóssággal kereste újra és újra az immortel cimet, ez n gy irodalmi elveknek harca volt, nem a cimkórságé. De amikor halála napján az ő megtépett becsületrend szalagja fölött vita indult! adassók-e meg a száz puskalövés annak az embernek a vógtisztessógóre, akinek rendjele előirta ezt, de életének egész folyása ellene szólt a katonai meghódolásnak és végül aki a legsúlyosabb vágásokat mérte a francia hadseregre és akinek halála napján éppen az a hadsereg oly mólyen volt kénytelen hódolni, csak azért, mert egy rendjellel járó egyszerű szertartás külsőségei ezt előírták : ez a cimkórság, amely leginkább megmutatta, hogy micsoda ferdeségei vannak azoknak a külsőségeknek, amelyek nincsennk szerves összefüggésben erős belső elvekkel ós értékekkel. Nálunk, hála Istennek, szintén elég nagy a cimkórság. A „Budapesti Közlöny" egy-egy számának végig lapozásán sokszor lepheti meg az embert a gondolat: Magyarország ma ismét mennyi nagy emberrel lett gazdagabb. Ah, nagy ember, az van elég: csak a tetteik kallódhattak el valahol a mi kulturánk terméketlen talajában. A cim is lerí azokról, akiknek egyénisége nem birja azt el; soha komoly dísz más nem adott az egyénnek, mint a sajái egyénisége. A cs. kir. kamaraéuekessóg nen dispenzál a rekedtsóg alól és ez a címkor ságnak az a mulattató formája, amely Í művészi képességeket is államilag rendezeti cimek szerint osztályozza, senkit még s halhatatlanság számára meg nem mentett Akinek egyetlen dísze a címe, az meneküljön tőle, amig a nevetségesség meg nem fogta. És mennyire igaza volt G-oethenek amikor egy bámulójának, aki őt állandóan Excellenz-nek nevezte, mosolyogva azt mondta : nevezzen ön csak engem Herr vor Goethe-nek, nem szeretem, ha kisebbítenek Ugyan hányan mondhatnák el a mi címzetes uraink közül, hogy a nevén ne vezve őket, adjuk meg nekik a legnagyobt hódolatot ? "Vacsora után az apáca is visszajött ismét s készülődött az éjjeli virrasztáshoz Meggyújtott magának egy lámpát, melle készítette az imádságos könyvét, megivott egy csésze forró feketét s a lábait zsámolyra rakva, leült ós azonnal bóbiskolni kezdett a szóken. Az utcáról időnkint felhangzott a vil lamos tovafutó, sajátságosan bugó mormolása s a kórház kapuján három erős, ideges csöngetés hallatszott. — Valami beteget hoznak — suttogta Gizi s egész az orráig felhúzta a takaróját; a másik leány halkan sóhajtotta : — Az Isten legyen neki irgalmas ! Az apáca elaludva a szóken, már javában korkolt, mikor a szolga hirtelen benyitott az ajtán s hangosan elkiáltotta magát: — Máter Petronella, a hármas terembe haldokolva hoztak egy öngyilkost tessék hozzá menni! Máter Petronella ijedtem ugrott fel, a zsámolyát felborította, a fehér főkötőjón egyet rántott s a két leány hangosan imádkozott : — Az Isten legyen irgalmas a haldokló lelkének s adjon neki könnyű halált. Az Atyának, Fiúnak ós Szentlélek Istennek nevében! Egy óra múlva bejött az apáca az imádságos könyve után s Gizi elszorult hangon szólította meg : — Meghalt? — Meg, — volt az egyszerű, közömbös válasz. Mikor az apáca kiment, Gizi móg mindig reszketve kérdezte a szomszédját: — Mondja, Mária, mit fog maga csinálni, ha innen kimegy ? Mária egy percig hallgatott s aztán nyugodtan igy felelt: — Ugy fogok meghalni, hogy ólv6 ne kerüljek többé ide És mind a kót leány csak hajnal felé aludt el. Addig csöndesen sírdogáltak a nagy, néma teremben. Laz Terka. lássál tölti meg az előadás termét, mig nálunk a felolvasások helyisége kong az ürességtől. Lesz az nálunk is máskép talán ? De mikor . . . ? * A békéscsabai muzeum-egyesület szabad-lyceumi előadásai a következő sorrendben folynak le : December 14-én : A szövőiparról, előadó K a r a s z y Ödön. 21-én : A csabai házi szövőiparról, előadó K a r a s z y Ödön. Január 11-én: A madárvédelemről, előadó Tarján Tibor. 25-én : A gyulavarsándi leletekről, előadó K r a m m e r Nándor dr. Február 8-án: A gyulavarsándi leletekről, előadó dr. K r a m ra e r Nándor. 22-én: előadó D o n n e r Lajos. Az előadások mindenkor vasárnap délután 3 órakor tartatnak, és pedig a január hó 25. ós február hó 8-ki a 'főgimnázium tornacsarnokában, a többi a községháza közgyűlési termében. Belépő dij nincs. Szabad-lyceum Csabán. A tudományok népsierüsitése. Hogy valamely nép a müveit nemzetek sorában helyet foglalhasson, hogy a müveit nópcsaládok körében magának állandó pozíciót biztosithasson az ismeretekben való fokozatos és céltudatos gyarapodásra s a hasznos tudnivalók elsajátítására való lankadatlan törekvésre van szükség ; amely nemzet ismeretek szerzésében hátramarad, amely nemzet tagjaiban nincs meg a komoly hajlandóság a közműveltségben való tevékeny előrehaladásra, az a nemzet elveszti jogát ahoz, hogy a müveit nemzetek kerek asztalánál helyet foglalhasson. Sajnos, nálunk Magyarországon — bár szeretjük fennen hangoztatni a müveit nópcsaládokhoz való tartozandóságunkat s elég szerencsések, jobban mondva : eléggé szerencsétlenek vagyunk, hogy azt a parányit, ami felületes érdeklődés után a tudás I fájából osztályrészünkül jutott, ugy adjuk közre, mintha mi lennénk az egyetemes tudás forrása — mondom, nálunk magyaroknál még igen-igen sok hiányzik abból, hogy magunkat joggal számithassuk a művelt nemzetek sorába. Nagy az elmaradottságunk minden téren. S bár érezzük mindannyian, hogy itt tenni kell valamit, valami saiátságos, végzetszerű apatiával megnyugszunk sorsunkban. Majd csak megleszünk valahogy, mert móg ugy soha semmi sem volt, hogy valahogy ne lett volna! . . . Ez az általános mottó s ezzel azután azt hisszük, hogy az űgy be van fejezve. Minek erről tovább gondolkozni, hiszen : „extra Hungáriám non est vita ..." A népnevelés terén lassú léptekben haladunk előre; ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy népiskoláink fogyatékosak — bár ennek a kérdésnek bővebb fejtegetése igen hálás témának Ígérkezik, — de azt igenis állítjuk s az életből vett ezer ós ezer példával igazolni tudjuk, hogy a nép- : iskolai tanítás csak a legelső lépés a nép- 1 oktatás terén s ha ez első lépés után a : többiről lemondunk, természetesen csak , egy lépéssel jutottunk közelebb kitűzött ( célunkhoz. Í Nálunk a nép, — alig várja gyerme- \ kének a tanköteles korból való kilépését, | — már is megjelöli a serdülőben levő ifjú j helyét a gazdaságban, pusztán, tanyákon, ^ elvonja azok köréből, akiknek órintkezé- g sével ujabb ismeretek szerzésére nyílnék 1 alkalom, ezzel az ifjúvá serdűlő gyermek í lerázza magáról még a legparányibb porát is azoknak a zsenge ismereteknek, melyeket a népiskolákban szerzett s teljesen eltompul a további haladás, az ismeretekben való gyarapodás iránt. Nagy fontosságú e tekintetben a magyar közoktatási kor mány nem rég kezdeményezett törekvése : ifjúsági körök alakítása iránt,; az eszme azonban a mi vidékünkön egyáltalán nem talál termő talajra. Hibás a társadalom ; de hibásak azok is, akiknek kezébe van helyezve országunk ifjúságának nevelése: a néptanítók. Hallottunk tanácskozásokról itt is, ott is ; megvitatták e fontos kórdós minden részletét, de ezzel punktum, a gyakorlati megvalósításról szó sincsen. Pedig az ifjúsági körökkel — nézetem szerint — még nincs a népneveié* ügye teljesen kimerítve. Müveit nyugati nemzetek példája igazolja azt a régi igazságot : „holtig jtanul az ember". A magyar csak a maga kárán tanul; de arra móg csak nem is gondol, hogy ismereteinek gyarapításával elkerülhetné a k á r t, s h as z o n n,a 1 követhetné az előrehaladottabb nemzetek példáját. A viszonyoknak ilyen állása mellett föltótlen elismerést érdemel a békéscsabai muzeum-egyesület, mely igy, téli idő tájt, ezidén már harmadízben fejt ki tevékenységet a közismeretek terjesztésére s az angol „University extension" s a fővárosi „Szabad-lyceum" példájára nópszerüsitö tudományos előadást rendez. Önkéntelenül kérdezzük az olvasottak után : kiknek ? S ez mutatja az agilis egyesület önzetlen fáradozását legjobban, hogy ezzel az önként előtérbe lépő kérdéssel nem törődik : „Mindenkinek, aki az előadást meghallgatni kívánja". Arról az egylet nem tehet, hogy Angol, Németországban, Belgiumban stb. sok ezer főre menő néptömeg zsuíoA. vármegye mult negyedéve. - Közegészség. - Közbiztonság. - Mezőgázdaság. Vegyesek. A közegészség az október havi közgyűlés óta elég kedvező volt. A heveny fertőző bajokban törtónt megbetegedések száma 1042-vel volt kevesebb, mint a mult évnegyedben. a. fertőző bajok között leginkább a kanyaró volt uralkodó, mely azonban lefolyásában elég szelídnek mutatkozott, mit legjobban bizonyít az, hogy a halálozások aránya 5%-nál nem emelkedett nagyobbra. Leginkább fertőzött községek voltak : Fűzesgyarmat, Öcsöd. Az őszi idő beálltával nagyobb emelkedést mutatott a hasihagymáz, főként a szeghalmi járás községeiben. Tetemesen csökkent a szamárhurut, nemkülönben a vörheny is hanyatlott. A többi hevenyfertőző bajok csupán csak egyes megbetegedések alakjában mutatkoztak. A fertőző betegségek tovaterjedésének megakadályozására a hatóságok a lehető és célszerű intézkedéseket mindenütt megtették. Az ősz beál 1 tától kezdve a vármegyei köz kórház összes betegágyai állandóan el vannak foglalva. Az elmebetegek közül a tra1 chomás betegek ki lettek választva ós a zsombolyai trachomások kórházába szállíttattak. Ez által a kórház egy kisebb pavillonja megüresedett, mely azonban berendeztetett elmebetegek befogadására s már azóta teljesen be van népesítve. Az utcai uj kórházi épület padlás gerendáinak korhadásos volta miatt a fagerendázatnak vastraversekre való átépítése foganatosítva lett. Ugy látszik, hogy a kórház építésnél általában nem teljesen száraz gerendák alkalmaztattak a födémszerkezeteknél, mert legújabban az elmegyógyintézet padlásgerendáiban is a vörös korhadás lépett fel, azonban nem oly mérvben, mint az uj kórházi épületnél, ugy hogy remélhető, miszerint az 5 óvi jótállási időn belől a korhadásnak indult gerendák kicserélésével a bajon segíteni lehet s nem lesz szükség az egész mennyezet átépítésére, ami a kórház üzemében nagy zavart idézne elő s nagy költségeket vonna maga után. A közbiztonság állapota a szeptember-*—novemberi évnegyedben általában kedvező volt. A személybiztonság néhány verekedósi eseten kivül csupán 8 esetben támadtatott meg, többnyire kevésbé súlyos következményű bűncselekményekkel. Súlyos természetű baleset 14 izben fordult elő, mig öngyilkosságot 17 esetben követtek el. A vagyonbiztonságot általában kisebb értékek eltulajdonításával gyakrabban zavarták ugyan, de a lopási esetek legnagyobb részének csekélyebb jelentősége a vagyonbiztonság megóvhatása tekintetében aggodalomra okot nem szolgáltat. A bejelentett lopási esetek száma 8ü. Tűz volt 62 esetben, amely nagy számból 45 szeptember hónapra esik, amikor a nyári szárazság miatt a gyúlékony anyagok voltak kitéve a tüz veszélyének. A tüz keletkezésének oka legtöbbször gondatlanság volt. A tüz által okozott károk biztosítás folytán legnagyobb részben megtérültek. Az Öcsödön nagyobb számmal előfordult tüzek keletkezésének oka a lakosságnak ama — tűzrendószeti szabályrendelettel tiltott — eljárásában is kereshető, hogy a lakosság a takarás befejeztével szalmáját a község belterületére behordja, miért is a tűzrendószeti szabályrendelet rendelkezéseinek szigorú végrehajtása iránt az intézkedések megtétettek. A társadalmi osztályok mozgalma a törvényes korlátok kereteit tul nem lépte. Az úgynevezett újonnan szervezett szociáldemokrata párt november hó 30-án Csabán tartott népgyűlést, hol e párt budapesti iiküldöttje ösmertette az újonnan szervesett szociáldemokrata párt programmját. Mezőgazdasági téren az őszi nezei munkások általában rendben voltak végezhetők. A hosszú ideig tartó szárazság lz őszi szántást ós vetést késleltette ugyan, de a hosszú ősz lehetővé tette mindezen munkák befejezését. Az őszi vetések elég jól keltek ki. A szántás-vetésen kivül az elmúlt három hónap alatt a kukoricatörós, szüret, rópaszedés, dohányszedés ós trágyahordás voltak folyamasban. A kukorica néhány alacsonyabb fekvésű hely kivételével a tartós szárazság miatt igen gyenge termést hozott, ami a kalászokban elért szép eredmény kedvező hatását jelentékenyen ellensúlyozta. Hasonlókép kicsiny volt a szőlőtermés, szintúgy gyengébb a várakozásnál a cukorrépa és dohány hozama. A mezei munkások az említett munkálatoknál, valamint a folyamatban volt földmunkáknál találtak alkalmazást, de mindinkább csekélyebb számban. Ennek folytán az átlagos napi kereset is alászállott 1 korona 40 fillérről 1 koronára. A bókós™

egyei gazdasági egyesület a kormány támogatásával Szeghalmon szépen sikerült tenyészállat-kiállítást rendezett. A vármegyei közigazgatás menete a lefolyt időszak alatt általában zavartalan volt. Az előirt ellenőrző vizsgálatokat, a vármegyei pénztárak havonként való bizottsági megvizsgálását is foganatosították. A békéscsabai községi árvaszék ülnöke, Kis Kálmán mintegy 1500 koronát elsikkasztván, állásától való felfüggesztése mellett ellene a büntető és fegyelmi eljárást foganatba tették. Fegyelmi ügy vármegyei tisztviselő ellen egy volt folyamatban. A kolozsvári Mátyás-szobor leleplezési ünnepélyére törvényhatóságunk is meghivatván, arra dr. Szirmai L. Árpád és dr. Zöldy János tagokból álló küldöttséget vezetett az alispán. A baja-báttaszéki üid mielőbbi létesítése közgazdaságilag Békésvármegyét is felette érdekelvén, az e tárgyban Pécs város kezdeményezésére Budapesten tartott értekezleten vármegyénket D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző képviselte, aki csatlakozott a hid kiépítése érdekében az illetékes kormányférfiaknál november 29-én eljárt küldöttséghez is. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, dec. 10. (Saj. tud távirata.) A képviselőház mai ülésén tovább folytatták az indemnitási vitát. Marj a y Péter, E n d r e y Gyula ésBenyovszky János gróf mondtak beszédet az indemnitás ellen. — B o b ó képviselő az ülés végén interpellált, hogy a csongrádi tanítókat a függetlenségi párthoz való csatlakozásukért terrorizálni akarják. Széli Kálmán rögtön féléit, hogy meg fogja vizsgálni a dolgot. A Beöthy—Liptay ügy. Budapest, dec. 10. (Saját tud. távirata.) Nagy port vert fel annak idején Liptay Károly hirlapiró ós Beöthy László, a Nemzeti Színház akkori igazgatója között lefolyt per, melynek kimeneteleként Beöthy lemondott állásáról. A tábla ma a törvényszék Ítéletét megsemmisítette és az indoko lásban kimondta, hogy a törvényszék túllépte hatáskörét ós igy uj tárgyalás tartandó. ÚJDONSÁGOK. — A közigazgatási bizottság uj alakítása. Mult számunkban megírtuk, hogy a vármegye törvényhatósága december hó 16-áu tartja közgyűlését. A tárgysorozat pontjai között szerepel a közigazgatási bizottság újra alakítása is. A bizottságból Geiszt Gyula, La dics György, László Elek dr., Rosenthal Ignác ós Zsilinszky Endre lépnek ki az óv végével. Ez utóbbi megbízatásáról végleg lemondván, helyébe B o d o k y Zoltán dr. orsz képviselő nevét vették kombinációba, aki mint főjegyző éveken át munkás tagja volta bizottságnak. — Közgyűlés Békésen- A község képviselőtestülete nem régen közgyűlést tartott, melyen egyéb tárgyak között a fővonal ügye is tárgyalás alá került A kórdóst a felvilágosító főispáni átirat alapján levették a napirendről, miután a fővonal slhelyezése, — mint annak idején általunk közölt átirat is jelezte — olyan óriási költségbe kerül, melyet Békés nem bir meg. -- A csabai villanyvilágítás kérdésében kiküldött bizottság e napokban gyűlést iartott s megállapodott azokra a kérdésekre lózve, melyek mellett a mult közgyűlésen avasolt három villamossági cég: a Gauzjyár, magyar Suckert-művek s a magyar villamossági részvénytársaság, az előljáróiág által zárt ajánlattételre lesz felhívandó ; \z ajánlatok benyújtásának ideje jövő évi ebruár hó 15-re lett kitűzve. Az előljárólág pedig az érdekelt közönség személyes felkeresésével puhatolózni fog a közbeeső dő alatt az iránt, hogy ki ós hány izzó ámpával kívánja a villamos világítást be vezetni. Az ez iránti bejelentést lapunk zerkesztösóge is szívesen közvetíti az elöl árósághoz.