Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-08-20 / 67. szám

a tagok gyűjtésénél, amilyen várható volna, nem lehet. Hiszen ismeretes, hogy az Alföldön a temetkezési egyesületek azért alakulhattak gomba módra, mert az orvosi bizonyitvány ingyenes volt s belépési dij gyanánt kevés összeg volt megállapítva; mert biztosítva volt minden tag afelől, hogy bármikor, bármi módon következik is be a halálozás, az alapszabályokban biztosított tőke tekintet nélkül a tagsági időre, azonnal kifizettetik. Ilyen könnyű belépési mód mellett kellett volna e törvényt is alkotni, akkor töme­gesen, majdnem kivétel nélkül jelentkez­nének tagul nemcsak a napszámosok, ha­nem a mezőgazdasági munkával foglalkozók általában. Hiányos a törvény még azért is, mert nincsen benne intézkedés az iránt, hogy ha a tag baleseten kivül betegszik meg: betegsége időtartamára azonnali segélyben részesülne. Azt tette volna teljesen népszerűvé e törvényt, ha az iparosok ós kereskedők betegsegélyzö egyesületének mintájára, a munkások sorsa e tekintetben is felkarol­tatott volna, mert bár többet fizetne is a munkás ember, de meg volna nyugtatva afelől, hogy bármikor bekövetkezhető, nem balesetből származó megbetegedése esetén sem ő, sem családja szükséget nem szen­vednek. Bár e hiányai megvannak is a tör­vénynek, $zért mégis áldásos az intézmény. A meglevő törvény keretében kötelessége gondoskodni a közigazgatósági hatóságok­nak, hogy a szegény munkások minél tö­megesebben részesüljenek ennek jótéte­ményeiben. Erre nézve legfőbb eszköznek vélem, ha a belépési tagsági dij ós az orvosi bizonyitvány dija alul a teljesen vagyon­talanok felmentetnének. Ezt pedig, ugy vélem elérhetőnek, ha a vármegye törvény­hatósági bizottsága legközelebbi gyűlésen határozatüagkötelezia községeket, miszerint évi költségvetésükbe 1%-tóli községi pót­adót vegyenek fel, amely arra szolgálna, hogy abból a teljesen vagyontalan s legalább két gyermekkel biró családfők belépési s orvosi dija megfizettetnék. Megvagyok győ­ződve, hogy mihelyt a szegény ember e kedvezményhez jut, nem fogja magát egy is kivonni a tagság alól. Ezt pedig meg­teheti a vármegye közgyűlése, mert ha a tüdőbetegek szanatóriumára s a megyei tisztviselők nyugdijalapjára 1883-ban meg­szavazhatott 3°/ 0-tóli pótadót, anélkül, hogy az ellen csak egy község is felszólalt volna : bizonyára e határozat ellen sem fog fel­szólalni egy sem, annyival is inkább, mert hiszen a teljesen vagyontalanok felett való gondoskodás különben is törvényszerű kö­telessége minden községnek s csak ön­magán segit, ha e célra e csekély áldozatot meghozza. Második eszköz volna, a téli idők be­álltával az olvasókörök s különböző egy­letekbe való népszerű ismertetés. Harmadik pedig az, hogy a községek­nek engedtesssék meg, miszerint abból az 1%-tóli pótadóból népszerű, értelmes pol­gárokat küldjön ki a szegény emberekhez házról-házra, akik azt kellően ismertetnék, — Teörök Mihály uramat keresném .. • — Itt van. — Szabó Ráki tudatja Módúból, hogy megholt a Julis leányzó . . . szekeres nem tudta tovább mon­dani. Oh, oh, szegény öreg. Megtántorodott s alig, hogy le nem vágta magát, mint a kidöntött fa. Arca fehérebb lett a feljövő holdvilágnál. -— Ha az anyja megtudja, utánna megy nyögte, panaszolta magába. Az emberek szomorúan, sajnálkozva állák körül Török uramat. Tóth Anti sze­mében könny csillogott. Halkan kapunyitás hallattszott ós ki­lépett rajta Töröknó. Járása lassú, inga­dozó, mint az olyan embereké, kik minden lépésüket megfontolva, tudatosan teszik. — Jó estét adjon az Isten . . . A gazdák lassú kórusban fogadták a szokásos „Adjon Istennel." Előre összeszorult a szivök ós resz­kettek, mint nagy vihar előtt az erdő fái, hogy hogyan esik össze a mórhetien fáj­dalom alatt ez az arany-szivü asszony. Az idegenhez lépett. — Mit keres, jó ember, nálunk? — Szabó Ráki üzeni . . . Török hátulról megragadta dolmányát s oly erősen megszorította, hogy az idegen szinte hátra esett. Ő lépett elébe s kiegye­nesedett mellel, parancsoló, ellentmondást nem tűrő hangon folytatta: — Tiszteltet Juliska lelkem . . . Az emberek csodálattal néztek Törökre. Alig tudták megérteni ennek az embernek nagy szivét. Az asszonynak ez a hir fel­derített lelkét. Ezer kórdóst intézett a sze­kereshez s az gondolkodva, röviden szag­gatottan felellgetett. Végre az ura nyakába borult. f — Édes uram, ugy-e most megbocsát a szivemnek ?. Az öreg intett a fejével s határozot­tan, erősen, diadalmasan felelte : — Megbocsátok . . . mert hiszen egy tisztviselőnek sincs arra ideje, hogy sokszor és ily módon népsze­rűsítse ez intézményt. Hiszem, hogy ez eljárás mellett annyi eredménye lesz e működésnek, amennyit különben elérni semmiképpen sem lehet. Szathmáry Gábor, jegyző. Kossuth Lajos napja. A békésmegyei ünnepélyek. Minél jobban közeledik Kossuth Lajos századik születése napja, annál na­gyobb hullámokat ver az ünnepélyre való készülődés Nem hisszük, hogy lenne a magyar és hazafias Békósmegyében olyan község, amely nem borulna le ünnepség­gel, áhítatos kegyelettel Kossuth La­jos szent emléke előtt. A készülő ünnepélyekről ujabban a következő tudósításokat vettük: Békés. Az ev. ref. prezbiterium ülést tartott a mult héten, melyen a K o s s u t h-ün­nepóly ügyével is foglalkoztak. Egyhan­gúlag elhatározták az ünnepély tartását; e célból Kecskeméti Ferenc ev. ref. lelkész elnöklete alatt öt tagból álló bi­zottságot küldött ki. Megkeresték az elöl­járóságot, hogy egyöntetű eljárás végett küldjön ki az is bizottságot. Értekezletei tartott a békési polgári kör választmánya, az ipartestület elöljáró­sága is az ünnepély ügyében. Mind a há­rom egyesület abban állapodott meg, hogy egyelőre bevárják a képviselőtestület e tárgyban hozandó határozatát. Ha azonban ez esetleg nem következnék be, akkor a három testület áll a mozgalom élére, még pedig oly módon, hogy nappal megemlé­kezési ünnepet, este pedig hangversenyt rendeznek a K o s s u t h-szobor javára. Szarvas. Az ünnep előkószitóse céljából a szarvasi képviselőtestület nagy bizottsága egy ki­sebb bizottságot küldött ki Grimm Mór biró elnöklete alatt, melynek tagjai: Dános Szilárd, dr. G 1 a s n e r Adolf, dr. H a v i á r Gyula, L i s k a János és dr. Szemző Gyula. A bizottság elhatározta, hogy szep­tember 18. ós 19-ón fényes ünnepségek ke­retében ülik meg Kossuth Lajos ünnepét. A tervbe vett programm a következő : Szeptember 18-án este kivilágítás. Az egyházközségek felkéretnek, hogy az ösz­szes harangokkal ünnepre harangoztassa­nak. Díszelőadás a színházban. Szeptember 19-ón reggel az összes zenekarok bejárják a várost; ünnepi istentiszteletek a templo­mokban ; a képviselőtestület díszközgyű­lést tart az Árpád szálloda nagytermében. Délután népgyűlés szónoklatokkal, sza­valatokkal és a dalárda közreműködésével. Ennek keretében a Kossuth-szobor helyé­nek ünnepélyes megjelölése. Népgyűlés után népünnepély az Erzsébet-ligetben. Közebód vagy közvacsora. A város lakosai felkéretnek, hogy házaikat nemzetiszínű lo­bogókkal díszítsék, AZ egyházközségek fel­kóretnek, hogy e napokon az iskolák szü­neteljenek, úgyszintén a főgimnázium is. A kereskedelmi testületeket megkeresik, hogy e napokon a kereskedők boltjaikat zárva tartsák, ezenképen a pénzintézetek is. Az összes társaskörök be lesznek vonva az ünneplésbe. A lakosságot felhívják, hogy Kossuth-fákat ültessenek. A tanítókat meg­keresik, hogy növendékeik jelenlétében Kossuth-fákat ültessenek az iskolák udva­rán. Szóval Szarvas városa is kiveszi a maga részét Kossuth apánk ünnepléséről. Orosháza. Veres József elnöklete alatt érte­kezlet volt Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulójának megünneplése ós a Kossuth-szobor felállítása tárgyában. Az értekezlet 100 tagu férfi és 100 tagu hölgy­bizottság alakítását határozta el. Ez a bizottság mult vasárnap ülést tartott V e­r e s József elnöklete alatt. Elsősorban a bizottság megválasztotta elnökének Veres Józsefet. Alelnökök Kovács Andor, dr. B i k á d i Antal ós dr. Berthoty Károly, jegyzők P á 1 Ernő, Csonka János ós F ü r s t János lettek. Ezután megállapították a szeptember 19-iki ünnepély főbb pontjait. Elhatározta a bizottság, hogy felkéri az egyházakat, hogy e napon ünnepi isteni tiszteletet tartsanak. A községi képviselő­testület díszközgyűlése, melyen az ünnepi beszédet Veres József tartja. E gyűlé­sen határozzák el, hogy a község mily összeggel járul a felállítandó Kossuth­szoborhoz. Díszelőadás. Azon esetben, ha Makó Lajos színtársulata é napon még Orosházán lenne, fel fogják kérni hazafias tárgyú szinmü előadására. Társasvacsora az előadás után. Végű 1 az ünnepet követő vasárnapon, vagyis szeptember '21-ón nép­ünnepély. Azután összeállította a bizottság a 100 as hölgy-bizottság névsorát, mely után az elnök, alelnökök ós jegyzőkből egy szűkebb bizottság küldetett ki a részletek megvitatására. A csabai országos tornaverseny. Mire e sorok napvilágot látnak, együtt lesznek a magyar haza minden részéből összesereglett atléták, hogy tanúságot te­gyenek a magyar nemzet ifjúságának, a jövő reményeinek nem csak testbe 1 i ere­jéről és ügyességéről, de, ami nem kevésbé fontos, — az „egészséges testben, egészsé­ges lélek" örök igazsága szerint, — a fo­kozott testi erőkkel közös egységet alkotó szellemi tulajdonok teljességéről. Szívből üdvözöljük őket együttesen ós külön-külön. A békéscsabai tornaegylet céltudatos, nemzeti szempontból is fontos működése mögött másfél évtizedes mult áll. Törté­netének lapjait a csendes, kitartó munka számos dicséretes emléke tölti meg, s ezek között különösen megemlítésre méltó, hogy az egykori csabai algimnázium az egylet kitartó tevékenységének köszönheti főgim­náziummá lett átalakulását ; azok a mo­mentumok pedig, amikor az egyesület a mindennapi egyszerűségéből a tágabb, sőt országos nyilvánosság elé lépett, soha nem muló dicsőséggel ragyogják be az anyagi ós szellemi erők fokozására kifejtett tevé­kenységének emlékét. A csabai tornaegylet ezúttal ötödik országos versenyét rendezi ; minden alka­lommal központja lett az ország elsőrendű testróregyesületeinek, melynek neves tagjai bajtársi készséggel és szeretettel siettek a testvéri hivószóra, hogy egy fontos, most már a kormányhatóság által is kellően méltányolt ós felkarolt nemzeti ügynek bajnokaivá szegődjenek; Csaba város tár­sadalma az egyesület életében mindenkor tevékeny részt kórt magának s vendégszere­tettel ölelte keblére megjelent bajtársakat Az a lázas készülődés, amelylyel nemcsak a csabai, de az egész megyei társadalom a mai ünnepély sikerét és fényét biztosítani igye­kezett : megerősítik bennünk azt a meg­győződést, hogy a vármegye közönsége ma is együtt érez a csabai tornaegylettel s nem kevesebb szeretettel s barátsággal várja a körünkbe érkező kedves vendége­ket, mint eddig. A vármegye nobilis főura: Wenck­h e i m Frigyes gróf v. b. t. t. tevékeny, minden közügy iránt érdeklődő főispánunk : dr. Lukács György, s a város szülötte, aki minden alkalommal velünk egy sziv, egy lélek: dr. Zsilinszky Mihály állam­titkár buzgó közremunkálása a csabai torna­egyesület mai ünnepélyét a vármegye ün­nepévé avatj elj j a vidéki bajtársaknak nem remélt s eddig még soha nem tapasztalt nagyarányú érdeklődése pedig a versenyek­nek országos jelentőségét biztosítja. S bizonnyal a siker sem marad a régiek mögött; 77 versenyző 154 verseny­számra nevezett ós pedig az országúti kerékpárversenyre 12, a kardvivó versenyre 13, a megnyitó kerékpárversenyre 19, a 100 jardos síkfutásra 16, diszkoszvetósre 18, nyújtó ós korlátversenyre 14, a gát­versenyre 12, 3000 méteres kerékpárver­senyre 19, távolugrásra 8, gerelyvetósre 8, rudmagasugrásra 6, 1 angolmórtföldes sík­futásra 9. A vendégek között lesznek: dr. K ra sz­n a y Ferenc, orsz. képviselő, S z t a n­k ovich Szilárd a magy. athl. szövetség titkára, K r e p e 1 k a Béla a magy. athl. club titkára, dr. Füzesséry Árpád a magy. uszóegylet titkára, I v á n y i Gyula vivóbajnok, C z e g 1 ó d y Endre szegedi utászfőhadnagy, Nagy Sándor aradi tornatanár, dr. Steinitzer Pál, az aradi tornaegylet elnöke, Szilágyi László a hódmezővásárhelyi tornaegylet-, Tedeschy Viktor az aradi athletikai klub elnöke, továbbá nevesebb tornászaink, atlétáink s kerékpárosaink közül: B a r t k ó Jenő a diszkoszvetés bajnoka, Bodor Ödön a hosszú távolfutás bajnoka, akinek ugyancsak erős ellenfele lesz B r ó d 1 Pál; F ó t h y Nándor, G a j z á g ó Tibor, H e 1­m i c h Miksa, Kovács Nándor, K o z 1 a Endre, Mész áros Ervin, dr. Porté­1 e k y László, Schubert Ernő, T h u r z ó Gyula, K a u s e r F. Jakab, valamennyien többszörös bajnokok, különösen ez utóbbi, akinek a rudmagasugrásban ez ideig már az angol, osztrák, cseh ós a magyar baj­nokságot sikerült elnyernie számos ver­senyző társa elől. Békésmegyeiek közül is többen neveztek a versenyekre, akik közül különösen S a i 1 e r Gyulát kell kiemel­nünk, akiről csak a napokban hoztuk a hirt, hogy az idei fővárosi versenyeken a gerely vetésben megjavította az országos rekordot; bizonynyal dijat szerez Ö s La­jos is, aki, mint országúti kerékpárver­senyző, jó nevet vivott ki magának a vidék különböző versenyein. Érdekes látnivalót nyújtanak majd P i t t o n i Béla műke­rékpáros mutatványai. A nagyszámú nevezés folytán, a futó ós kerékpárversenyeknél előfutamokat kel­lett rendezni; az egyes versenyzőket a ver­senybizottság tagjainak jelenlétében hét­főn soroltak ki az egyes előfutamokba ; a döntőfutamokat csak kellő pihenés után, mindig egy más versenyszám közbevetésé­vel, fogják az előfutamok helyezettjei le­futni. 1 A tömeges nevezés következtében szük­ségessé vált előfutamokkal a programm megbővülvón, a versengek kezdetét a nagybizottság — eltéröleg az eredeti megállapodástól, — délután 3 óra helyett órára tűzte ki. A verseny védnöke, grAf Wenckheim Frigyes ós dr. Z s i 1 i n s z k y Mihály ma délelőtt, dr. Lukács György főispán pedig délután érkeznek. A versenyzők tul­nyomú része még tegnap városunkba ér­kezett; azonban a ma délelőtti gyorsvo­nattal, sőt' a délutáni személyvonattal is várnak vendégeket. Még egyszer: Isten hozta őket! ÚJDONSÁGOK. — A szarvasi főgimnázium ünnepe. A százéves intézet október elején üli meg ünnepét, amely, bátran lehet mondani : az egész vármegye ünnepe lesz. A százéves évforduló ünnepségeinek ügyében már ré­gebben bizottságot küldtek ki, magának az ünnepély rendjének tervezetét a főgim­názium tudós igazgatójára B e n k a Gyu­lára bizták. A kiváló igazgató már egybe állította e tervezetet. Eszerint az ünnep napon a szarvasi ág. ev. egyház ó-temp­lomában reggel 9—10-ig az emlékünnepi istenitiszteletónek sora a következő : 1. or­gona előjáték. 2. Veni sancte. Zengi a ta­nulók dalosköre. 3. Megnyitó fohász és szent ige olvasása. Mondja Csepregi György, az arad-békési egyházmegye espe­rese. 4. Közének. Ékekli orgona kísérettel a közönség. 5. Egyházi alkalmi beszéd. Mondja Veres József, a békési ág. ev. egyházmegye esperese. 6. Karének. Zengi a vegyeskar. 7. Ima ós oltári áldás. Mondja és adja Petrovics Soma a csanád­csongrádi egyházmegye esperese. 8. Záró ének. Zengi a tanulók dalosköre ós a szarvasi férfidalkar. A szarvasi főgimn. tornacsarnokában a 100 éves emlékünnep folytatása d. e 10-től a következő sorban lenne : 1. Veni sancte. Zengi a tanulók dalosköre. 2. Emlékbeszéd, Mondja Benka Gyula igazgató. 3. Alkalmi óda. 4. Tanuló költeménye vagy beszédje a közönséghez ós fenntartókhoz. 5. Záró ének. Délben közebód az Arpád-szállóban. Este hang­verseny tánccal egybekötve. E tervezetet a kis bizottság fogja tárgyalás alá venni; de már előre is látható, hogy az emlék­ünnepély méltó lesz az iskolához és a ne­vezetes naphoz. — Felekezeti villongások Füzesgyarma­ton. Mint már megemlékeztünk róla, Füzes­gyarmaton a papválasztásból kifolyólag megalakult az uaitárius egyház s kitört a harc a reformátusok ós az egyistentvallók között. A felekezeti türelmetlenség felütötte a fejét. Az unitárius egyház ma még küzd a kezdet nehézségeivel. Nincs helyben papja, tanítója, nincs temploma, iskolája. A kál­vinisták azt vitatják, hogy a mai két te­metőhely felekezeti s mint ilyen reformá­tus temető. Ahoz az unitáriusoknak semmi köze. A prezbiterium határozatai, melyek az unitáriusokra éppen nem kedvezők, az engesztelhetetlen gyűlölséget napról-napra szítják. A héten Kövér Sándor unitá­rius vallású földművesnek meghalt egy másfél éves Margit nevü leánya. Ez volt az első unitárius halott. A reformátusok felsrófolták a harang árát, felemelték a kántor dij ját. A temetőhely, a sírgödör vitássá vált. A harangszót a Jónás zene­kara pótolta, a református kántort meg az unitárius kántor. A temetési szertartást Józan Miklós budapesti unitárius lelkész végezte. Mindezekből látható, hogy Füzes­gyarmaton nincsenek a kedélyek a rendes állapotban. — A bókós-bánati esperesválasztás. A bókós-bánati refomátus egyházmegyében Szabó János elhunyta folytán az esperesi szók, dr. Hajnal Istvánnak főgodnokká történt megválasztása folytán pedig egy tanácsbirói állás üresedett meg. Mindkét ál­lásra e hó 8-ig kellett az egyházak­nak a szavazatokat benyújtani, amiket a napokban bontott fel Makón a szavazatt­szedő küldöttség Csécsi Miklós lelkész elnöklósével. Az esperesre adott szavazatok háromfelé oszlottak. Legtöbbet, 48-at ka­pott Dombi Lajos gyulai, 34-et P ap p Imre hódmezővásárhelyi ós 8-at Futó Zoltán szentesi lelkész, az egyházmegye főjegyzője. ]gy esperessé általános többség­gel Dombi Lajos gyulai lelkész, a tanács­bíróságra B o d o k y Zoltán orsz. képvi­selő vállasztatott meg 47 szóv al, aki mellett Cseresnyés János, Makó város főka­pitánya kapott még szavazatokat. — Tanítók gyűlése. A Gyulavidóki róm. kat. néptanító-egylet Gyulán, augusz­tus 26-án a központi iskola emeleti helyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom