Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-08-10 / 64. szám

Nagy, nehéz és erős munkát kell végeznünk ebben az esztendőben. A munka ezúttal siker nélkül nem maradhat, Aki fölhasználja az időt, aki jó helyen kutakodik, megtalálja a munkája hasznát, eredményét. Dolgozni kell, mert van mit, van miért. Könnyű keresetre ne számitson senki, mert nem igaz ám az, hogy tétlenséggel, lesipuskássággal is lehet haladni a gazdasági élet mezőin. Az 1902—1903-ik üzleti év zárómérlege tiz esztandőre szóló hatású lesz. Ha kihasználjuk ügyesen, okosan és élelmesség gel, akkor a mérleg jó eredményét élvezhetjük tiz évig, ha elmulasztjuk kihasználni, akkor a mérleg siralmai szakadnak a ránk következő évtized nyakába. A német gazdák véleménye az volt a mi viszonyainkról, hogy mikor jó esztendő van Magyarországon, egyszerre mindent megesznek, megisznak a magyarok. Azután tiz esztendeig sirriak, jajgatnak a rosz termés miatt. Biz ebben lehet is valami kis igazság. Nem az, hogy mindent megeszünk, hanem az inkább, hogy nem gondolunk a másik esztendőre, akkor, mikor gondolni kéne. Nincs élelmesség bennünk. Mások, a kik élelmesebbek, elszedik az epret a tányérunkról. Mig tele van a tányér, nem törődünk a jövevénynyel. Hadd szemtelenkedjék, ha kedve telik ebben, hiszen van itt elég. Mikor aztán fogy a magunké, akkor meg jószántunkból is odaadjuk. Hadd vigye, mit ér már ez a kevés, boldoguljon vele, ha tud. Nos, tehát ez egyszer, ebben az egy évben, ne hódoljunk az ősi szokásnak. Ha már nem szemtelenkedünk is oda a mások tányérja mellé, a magunkéra legyen gondunk legalább. Ha élelmesek lenni nem tudunk, legyünk takarékosak, ne legyünk ebben az egy évben gavallérok. Ha meg tudjuk állani osak egy évig, hogy annak az ősi erénynek nem hodolunk, ha csak egy évig most nem leszünk büszkék ós nem adunk mindent oda a szókimondás dicsőségéért, akkor a ránk következő években már módunkban lesz e gavalléroskodás, megint kényeskedhetünk, ha jól esik. P. L. Az arad-békési ág. ey. egyházmegye. közgyűlése. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye folyó évi rendes közgyűlését kedden tartotta meg Gyoma községében. Már előző napon is számos kiküldött megjelent Gyomán, miután kedden délelőtt iskolaszéki ülés, délután pedig előértekezlet és gyámintézeti gyűlés volt. A kiküldöttek és megbizottak nagy számban való megjelenése szépen mutatta az egyházi ügyek iránt nyilvánuló lelkes érdeklődóst. A délelőtt és a délután is tartott gyűlésen nem fogyott meg a hallgatók száma. Máskülönben a gyűlés lefolyása rendes ós sima volt; nagyobb viták nem voltak és az ellentétesebb nézetek nem adtak okot hevesebb összeütközésre. Az egyházmegyei közgyűlést gyámintézeti isteni tisztelet előzte meg, melyen gyönyörű és tartalmas egyházi beszédet Jeszenszky Károly mezőberónyi lelkész mondott. Ismert ékesszólásával a Krisztusban vetett hitből fakadó szeretetről beszólt s magyarázta, hogy mit kiván a gyámintézet érdekében a szeretet az igazi protestáns hivőtől. Isteni tisztelet után offertorium volt a gyámintézet javára. A közgyűlés 9 óra után kezdődött meg. Az elnökség tagjai, C s e p r e g i György esperes ós dr. Zsilinszky Endre felügyelő elhelyezkedtek az oltár előtt levő elnöki asztal mellett. Majd a felügyelő felállott s egy tartalmas, átérzett s emelkekedett protestáns szellemű beszéddel a gyűlést megnyitotta, beszédjét a következőkben adjuk. Megnyitó beszéd. Szivből üdvözli az egyházmegyei elnökség összehivására megjelent képviselőket és kiküldötteket, kik eljöttek ide az egyházmegye legkisebb egyházába, mely azonban nem a legkisebb a hitbuzgalomban és áldozatkészségben. Az egyház demokratikus szervezetéhez képest van szokásban, hogy gyűlés alkalmával sorra kerülnek az egyházak. Ezzel hozzájárulnak a protestáns érzés fejlesztéséhez ós azután ahol munkásságot látunk, ott példát is vehetünk. Ez egyház pedig például szolgálhat Midőn ma itt megjelentünk, megvallhatiuk azt, hogy szükségünk van az összetartásra. Az egyháznak mindig küzdelmes története volt. De sohasem volt válságosabb helyzete, mint most és sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy együtt maradjunk, mint ez időszerint. Az ellenséges viharok azonban nem törhették meg, sőt az ellenséges kéz csapásai még fejlesztették az erőt. Dicstelen jövő vár mindazon erkölcsi testületre, amely nem bizik önerejében. Nekünk bizni kell, mert a régi, ős ellen ma is meg van. Csakhogy nem azokat a fegyvereket használja, amelyekkel azelőtt küzdött ellenünk. Most nem veszi el templomainkat ós iskoláinkat, hanem a hatalom és vagyon eszközeivel veszik el tőlünk a hiveket Most a titkos kéz ugy az államszervezet egyes szerveiben, mint a társadalomban működik ós tólő, hogy a baj reánk fog szakadni. Sokat beszélnek az 1848. évi XX ik tc.-ről. Tény, hogy az állami, megyei ós községi terhek a lakosságot ós a hivőket nagyon terhelik. Ezért fehérholló számba megy az olyan egyháztag, aki feleslegeiből képes az egyház javára áldozni. Oka ennek egyházunk szegénysége. De még ennél is nagyobb baj reánk, hogy az egyházak között nincsen meg a régóta hangoztatott egyenlőség ós viszonosság. Áldozatokat hoztunk akkor, midőn jogainkból engedtünk. De az állam megállott a feleúton ós nem vitte keresztül az egyenlőséget, sőt nekünk Az utoa másik végén bérkocsi várt.. Ah, Irón már itt van, várakozik reá, most bizonyosan ki fog kapni. Futva rohant fel a lépcsőn. Most már nem gondolt semmire, csak arra a szép asszonyra, ki olyan forrón tud ölelni, olyan tüzesen csókolni; kinek szerelme mindig más és mindig uj; ki mintha tiszta ártatlan munkában töltött ifjúságáért kárpótolná őt. Az asszony csak a fejét fordította hátra, mikor e férfi belépett — Jó napot, — fogadta szárazon a Náday Pál köszöntését. Adja ide a télikabátomat, bizonyosan meghűlök ebben a jégbarlangban. , — Bocsásson meg, nem tudtam eljönni előbb, hogy intézkedjem. Igazán lehetetlen volt. — Nem engedte a felesége ? A férfi arca sötétvörös lett. — Ha ugy tetszik, hagyjuk ki a társalgásból a feleségemet. Az asszony most egészen szembe fordult vele. Elegáns, nagyvárosi hölgy volt s a mint sötétbarna szemét rávetette a férfira, az szinte mámorosan közeledett feléje. — Ne töltsük ezt a kis időt civódással. Hiszen gondolhatja, hogy komoly okom volt, ha kógtem. Az asszony is szelídebben beszólt : — Mik azok a komoly okok ? Rossz néven veszi, ha ismerni akarom azokat? — Sőt meg vagyok arról győződve, hogy méltányolni fogja azokat. Magának jó szive van. Az asszony gyöngéden a férfi vállára tette fehérkeztyüs kezét! — Nos? — A kis fiam nagyon beteg. — Szegény ! Mi a baja ? — Még nem tudjuk. Az orvos himlőtőí fél. Az asszony hátra tántorodott: — De az istenért, hát akkor hogyan... — Mi baja, Irón? — Ne közeledjék ! Dehát hogyan is tudott eljönni? Irt volna, vagy üzent volna . . . de . . . igy most . . . hát nem tudta, hogy halálosan félek a fertőző betegségektől ? ! — Valóban, eddig nem tudtam. S Náday Pál képzeletében megjelent a szőke szelid asszony, amint ott ül a lázas, beteg kis gyermek mellett. És csak nézte, ezt a rémülten kapkodó, ideges nőt, ki a kalapját, fátyolát kereste ideges mohósággal. — De hát ón nem is értem, hogy tudott ilyesmit tenni! Ne — ne jöjjön hozzám közelebb, majd magam veszem fel a kabátomat. Álljon félre, hadd megyek ki az ajtón ! Maga nem tudja, hogy reszketek majd pár napig, hiszen a himlő szörnyű betegség ! Maga nem gondol arra, akit szeret. — De igen, most rá gondolok, — felelt Náday Pál ós szeretett volna tórdreesni az előtt a jó, nemes asszony előtt, kit félórával azelőtt hitvány módra meg akart csalni. Az asszony talán észre vett valamit, mert az előszobából visszadugta érdekes, borzas fejét ós bekiáltott: — A viszontlátásra. — Isten önnel, — mondta Náday Pál. A lépcsőházban pedig hozzátette : — Örökre ! . . . Lengyel Laura. igy rosszabb helyzetet teremtett, mint volt. AZ emiitett tövónycikk nem lesz a mi megváltónk. Nekünk nem az fáj, hogy másoknak vagyonuk van s nekünk nincs, hanem az, hogy másoknak vagyonátengedik egyházunk kizsákmányolására forditani, nem az fáj, hogy mások hatalmasak, hanem azt a hatalmat engedi az állam büntetlenül ellenünk forditani. Feláldoztuk a 68-ik egyházi törvónytósviszonzásul nemkaptunk semmit. Maholnap egy uj Kolonics-óra fog bekövet kezni: előbb szegénnyé tesznek bennünket, azután megfosztanak jogainktól. A teljes egyenlőséget, viszonosságot követeljük, ez pedig csak ugy fog bekövetkezhetni, ha az egyházak szükségleteiről az állam fog gondoskodni. Nem kérünk alamizsnát. Egyenesen követelheti egyházunk, hogy teljesen gondoskodjék az állam az egyház szükségleteiről. De mikor ezt követeljük, akkor még nem tettünk meg mindent. Két fájó seb van még, egyik a szorványok ügye. Ezren ós ezren vannak gondozatlanul. Ha egyházunkról levétetnek a terhek, akkor a megfelelő lelki gondozás alá lehet venni a szórványokat. A másik az iskolák ügye. Fájdalom, hogy éppen az anyagi gyöngeség miatt adják át az egyházak iskoláikat az államnak. Nem fél az magyar államtól, a mig az a szellem uralkodik, amely eddig volt. De midőn a politikába a felekezetiség vonul be, félni lehet attól, hogy lesz idő, midőn veszedelem lesz az állam kezében az iskola a protestantizmusra. Az állam nem fog nevelni lelkes, odaadó hiveket. Kéri az egyházakat, hogy amig csak lehet, ne adják át iskoláikat az államnak s akkor se egészen. Ha megtesszük azt, hogy minden irányban felkaroljuk a hivők gondozását, akkor lehet remény arra, hogy az egyház a jövőben erősödni fog. Adja az Isten, hogy igy legyen. A gyűlést megnyitja. A beszéd után A b r a i Lajos egyházmegyei jegyző inditványozta, hogy a felügyelő beszédét teljes szövegében vegyék fel a gyűlés jegyzőkönyvébe, mely indítványát egyhangúlag elfogadták. F r i n t Lajos Jeszenszky Károly egyházi beszédére vonatkozólag lépett fél hasonló indítvánnyal, mely szintén elfogadásra talált. Az ttsperesi jelentés. A közgyűlés megalakulván, sorra került az esperes évi jelentése, mely kimerítően tárgyalta az egyházmegye ügyeit. A.z állapotokat megfelelőknek mondj a, melyek megnyugvással tölthetnek el mindenkit. Különösen a protestáns áldozatkészség nagyobbodott, amely a hithüség kiváló jele s annál inkább figyelemre méltó, mert a hivek terhei egyre nagyobbodnak. Egy helyen ugyan nagyobbszabásu áttérés törtónt. Még mindig veszedelmes az ősellenség aknamunkája. De meg lehet azzal küzdeni, mert nagyszellemü vezetőférfiak állanak az egyházmegye ólén. Ilyen férfiú Zsilinszky Mihály, ki, bár súlyos munka körben teliesiti feladatait, mégis lelkesen gondozza egyháza ügyeit. Most tölti be közpályáján való szolgálatának negyvenedik évét, inditványoza hogy érdemeit foglalják jegyzőkönyvbe s az egyházmegye üdvözölje. B e n k a Gyula érdemeiről is megemlékezik a jelentós, hasonlatos indítvány kapcsolatában. Majd a gimnáziumokra: a szarvasira, a csabaira tér át az esperes ós aprolókos statisztikával tünteti fel azoknak viszonyait. Éppen ugy emlékezik meg az egyházakról is, a szaporodás és apadásról, az áttérésekről, az egyházmegyében történt halálesetekről, elkereszteléaekről stb. A jelentós elhangoztával L i f f a János inditványozta, hogy a jelentós egész terjedelmében kerüljön jegyzőkönyvbe. Elfogadták. A b r a y Károly azt óhajtja, hogy Zsilinszky Mihály érdemeinek megörökítése ne az esperességi jelentós pontja, hanem külön pont alatt kerüljön jegyzőkönyvbe. A közgyűlés ezen indítványt is elfogadta. Szeberónyi Zs. Lajos szerint a közgyűlésen nagy időt vesznek el a fontosabb ügyektől a jelentések. Az esperes évi jelentését ki kellene nyomatni ; igy kerüljön a tagok kezébe. Sokkal jobban meg lehetne gondolni annak egyes részleteit ugy, mint most egyszeri hallás után. A gimnáziumokról szóló statisztika pedig maradjon el, mert benne van ugy is az értesítőben. A b r a i elmondja, hogy ő inditványozta a gimnáziumi statisztika felvételét. Ha a jelentésben felemlített nem minden adat tontos is, de fontosak a vallási viszonyok, a tandíj elengedések ós a tanulók illetőségének adatai. Zsilinszky Endre nem pártolja a jelentés kinyomatását. Nincsen idő annak otthon való szorgos átnézésére, a futólagos átolvasás pedig nem szolgálná a tulaj donkópeni célt. Maradjanak meg a régi helyes gyakorlat mellett. Szeberónyi Zs. Lajos, J eszenszky Károly, L i n d e r Károly ujabbi felszólalása után az esperesi jelentés felolvasása mellett határoztak. G á 1 i k Mátyás apateleki lelkész szólalt még a jelentéshez. A 48 —XX. t.-c. ügyében beszól. Nem kell belenyugodni abba, ahogyan az országgyűlés végzett, midőn elébe került az ügy. Bizottságot kell szervezni, amely ne csak általánosan foglalkozzék az ügygyei, hanem a keresztülvitel részleteivel is. Zsilinszky Endre nem tartja ezt célszerűnek. Sokkal helyesebb ós eredményre vezetőbb eljárás az, ha társadalmi uton hangoztatják a protestánsok állandóan a követelésüket. Szeberónyi Zs. Lajos szerint a törvény keresztülvitele egyenlő volna az egyház államosításával. Halála volna ez az egyházi autonómiának. G á 1 i k indítványát nem fogadták el. Miután több felszólalás nem történt az esperesi jelentéshez Zsilinszky Eridre meleg szavakkal üdvözölte a gyűlésen jelen levő B e n k a Gyulát, méltatva negyven éves érdemeit, mint akinek munkálkodásához fűződik a százéves szarvasi gimnázium felvirágzása. B e n k a Gyula a meghatottságtól remegő szavakban köszönte meg az üdvözlést. A felügyelő bejelentette, hogyMikol ay Mihály állásáról lemondott, érdemeit foglalják jegyzőkönyvbe F r i n t jegyző a x György pénztáros lemondását tudatta, kinek érdemeit szintóu megörökítik, A szarvasi gimnázium százéves ünnepélyére kiküldöttek az egyházmegye képviseletében az elnökséget. Láng Gusztáv felolvasta az egyháamegyei iskolaszók előző napi ülésének jegyzőkönyvét. A csabai kör lelkészségben gonddal és szorgalommal folyt a tanítás. A gyomai —herényiben szintén megfelelő az eradmény; a tanévet nagyon korán fejezik be. Az aradi körlelkészsógben is megfelelő az iskolák tanulmányi állapota. A Zsedónyi jutalomra aiánlják B r ó z i k Károlyt, Csarejs Györgyöt. Jeszenszky Károly körlelkósz e megbízatásáról lemondott; lemondását azonban az .iskolaszék, nem fogadta el. Jeszenszky Károly előadja, hogy elfoglaltsága miatt mondott le. A felügyelő kérésére sem akarja megbízatását megtartani 3 igy helyébe aradi körlelkósznek megválasztották G á 1 i k Mátyást. Ezután sorra került s csupán néhány adatában felolvastatott a számvevőszéki, pónztárvizsgálóbizottsági jegyzőkönyv ós az egyházmegyei s bányakerületi költségvetés. Az esperességi hivány könyveket Frint Lajos rendezte. Kiadják az egyházaknak észrevételezés végett s a jövő gyűlésen fogják tárgyalni. E pontnál Zsilinszky Endre felfüggesztette a tanácskozást. Három órakor folytatták a választásokkal. Egyházmegyei bírónak megválasztották V a r s á g h Belát. Kisebb ügyekben itólő fegyelmi bizottság tagjai lettek : 0 m a z t a Gyula, S z t r a k a György, Zsilinszky Endre, U h r i n Károly. Törvényszéki jegyző : U r s z i n y i János. Egyházmegyei pénztárnoknak J eszenszky Károlyt választották meg. Kisebb jelentőségű kérvények, felebbezések után az egyházkerületi gyűlésre kiküldöttek L i í f a János, Szeberónyi Lajos, dr. F á b r y Sándor, V ars ág h Bóla, A b r a i Lajos, Institorisz Kálrrán, báró Solymossy Lajo» lettek. A jövő gyűlés helye Arad lesz. A szarvasi főgimnáziumnak az állammal kötendő szerződését most ujitják meg s az egyházmegye megmarad álláspontján, hogy nem óhajtja fizetni a hozzájárulást s ez ellen a bizottsági tárgyaláson képviselői fel is szólalnak. Szeberónyi Lajos indítványozza, hogy a határozatban mondják ki, hogy a szerződós ellenkező megkötése ellen már előre is tiltakoznak s annak tárgyalásába sem fognak belemenni, Zsilinszky Endre ennek kijelentését most még nem tartja szükségesnek. Erre idő van a szerződés tárgyalásakor. Indítványát elfogadták A b r a i pótinditványával hogy a határozat pártolására felkérik a fenntartó egyházmegyék képviselőit. Ez utolsó pont után C s e p r e g i György esperes rövid fohásszal bezárta a közgyűlést. A társasebéd. A közgyűlés felfüggesztése után kocsin vonultak ki a megbizottak az Erzsébet-liget pavillonjába a közebédre, melyen körülbelül százötvenen vettek részt. A felköszöntők sorát dr. Zsilinszky Endre kezdte meg. A protestánsok ragaszkodnak legjobban saját vallásukhoz ós alkotmányukhoz. Az alkotmányosság érvényesült a magyar hazában is s ennek legfőbb őrére, a koronás királyra emeli poharát, ki a protestáns egyházaknak is legfőbb védője. A tartalmas toasztot állva hallgatták végig a jelenlevők. A b r a i Lajos emelkedett fel másodiknak. Az eszme a legnagyobb mozgató erő s ezen téren való munkálkodást nem kell átengedni a protestánsoknak tisztán mások részére. Élteti Osepregi György es perest ós dr. Zsilinszky Éndrét. S c h o 1 t z gyomai lelkész a vendégeket köszönti fel. Csepregi György