Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-07-31 / 61. szám

nyek megerősítésének munkájában idővesz­tegetés nélkül kel) eljárni. Joggal lehet követelni, hogy a munkássegélypénztár ér­dekében a közigazgatás minden tényezője komolyan és kitartással teljesítse feladatát. Ez a feladat nem nehéz és épen nem le­hetetlen. Eddig is nem egy közigazgatási tisztviselő szép eredményeket ért el. Azt azonban, hogy egyesek tetszése vagy han­gulata legyen a működésben elhatározó, megengedni nem lehet, mert ebben a kér­désben kivétel nélkül, mindenkinek telje­sítenie kell kötelességét s az alól sehol és senki semmiféle jogcímmel vagy ürügy gyei ki nem vonhatja magát. Ahol a nép bizal­matlan, meg kell nyerni bizalmát, ahol az intézmény ismeretlen, meg kell ismertetni, ahol nincs meg a takarékossági hajlam, fel kell ébresztnni s ahol előszörre nem megy a dolog, elölről kell kezdeni, ha kell, min­dennap. Ezért tartja szükségesnek, hogy mindazok, akiknek majdnem lelkiismereti kötelessége a szóban forgó áldásos intéz­ménynek meggyökereztetése a gyakorlati éleiben, közösen, szóbeli tanácskozás utján állítódjanak meg a cél érdekében szüksé­ges tennivalók felől. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. A vármegye törvényhatósági bizottságát augusztus hó 14-ikére rendkívüli közgyű­lésre hivta össze dr. Lukács György főispán. A közgyűlés tartását a-, tette szük­ségessé, hogy a vármegyének egyik hon­vódhadapródiskolai alapítványi helye meg­üresedett ós annak betöltése vógott a köz­gyűlésnek kell növendéket jelölnie. A köz­gyűlés napirendjére ezenkívül néhány sür­gősebb elintézést igénylő űgyetis felvesznek. — A békósbánáti esperesi állás. A bó­késbánáti református esperesi állást illetőleg Hódmezővásárhelyen megindult mozgalom Pap Imre hmvásárhelyi lelkészt óhajtja ez állásra, s mint értesülünk a makói ós szegedi egyházak szintén Papra adták sza­vazatukat. A többi egyház még ez ideig nem szavazott. A szavazatok beadására ha­táridő augusztus 10-ig van kitűzve. — Nyugdijintézeti ülés. A békésmegyei községi jegyzők nyugdíjintézetének igaz­gató választmánya ülést tartott dr. Dai­mel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt, a melyen az újonnan megválasztott jegyzők felvétettek a nyugdij intézet tag­jai közé .Govrik István pusztaföldvári községi jegyző, miután 65-ik életévét betöl­tötte. Nyugdíjaztatott s a beérkezett köl­csön kérvények elintéztettek. Ezen kívül tárgyalta a válaszmány a vármegyei jegyző­egyesület memorandumát, melyet kiadtak a nyugdijszabályzat átdolgozására kiküldött bizottság elnökének ; a belügyminiszter le­iratát, mely szerint a törvényhatóság hatá­rozatába foglalt ama kérelmet, hogy az 1893 évet megelőzőleg alkalmazásban volt községi jegyzők lakbér váltsága a nyugdíj­járandóság kiszámításánál szintén alapul vétessék, elutasította, a választmány tudo­másul vette. — Békés és a vasúti fővonal. Békés község lakosságának egy része, amint is­meretes, nincsen megelégedve a csaba-békós­vósztői motoros vasút létesítésével, bár a községi képviselőtestület megszavazta & hoz­zájárulást hatvanezer korona összegben. Számtalan gyűlést tartottak a vasút irá­nyának megállapítása végett, küldöttség járt a miniszternél a békés-földvári vasút át­vétele ügyében is, most pedig ujabb moz­galomról veszünk hirt. A mozgalom most már egy nagyobb terv érdekében indult meg, melyet a békésiek annak idején elszalasz­tottak. A budapest-aradi fővonal Békés­földváron halad keresztül, ezt szeretnék a békésiek Békés községe mellett elvezetni. Ez ügyben egy nagyobb küldöttség memo­randumot visz fel a miniszterhez, melyben kifejtik, hogy milyen káros hatása lenne a motoros vasút felépítésének Békés köz­ségére. Másrészt pedig a memorandum ma­gában foglalná mindazon körülményeket, melyek a fővonal áthelyezését tanácsolják. Az aláírásokat most gyűjtik. Furcsa álla potok uralkodhatnak Békésen, mikor a la­kosság képviseletének, a községi képvise­lőtestületnek határozata nem képviseli a község egyetemének akaratát. — Esperességi kiküldöttek. Az arad­békési ág. ev. egyházmegyye, amint már jeleztük, augusztus hó 6-án tartja közgyű­lését Gyoma községében. A. békéscsabai ág. e v- egyház megbízólevéllel a közgyűlésre kiküldötte az egyház lelkészeit, Aradszky János gondnokot ós egyik sáfárt, Kocziszky Mihályt, Aradszky Pált, Kovács Sz. Ádá­mot, Zsíros Andrást, Kesjár Andrást, Si­piozky Jánost, Áchim H. Pált. Jegyző­könyvi kivonattal kiküldettek: Sztraka György, SeilerElek, Korosy László, Sailer Gyula, Omaszta Gyula, Yarságh Béla, Áchim Gusztáv, Tyehlár Károly, Galli János, Láng Gusztáv, Uhrin Károly és Kiszely György. A tanítók egyszersmind az egyházmegyei iskolaszók tagjaiként is szerepelnek. — Dr. Jankó János meghalt. Dr. Jankó János, a magyar tudomány egyik ifjú, rokonszenves művelője vasárnap hirtelen meghalt. Nem mondható, hogy egyik leg­sokatigórőbb tagja, mert Jankó a maga szakmájában már rég megalapította hír­nevét s oly maradandó becsű dolgozatai vannak, hogy a tudós külföld is teljes mér­tékben méltányolta. — A földrajz s az etnográfiai volt az ő szakmája s nem ki­zárólag a mostani magyar etnográfia, hanem egész Szibéria s Közép-Ázsia etnográfiája, azoké a néptörzseké, a melyek a magyar­ral vagy rokonságban, vagy valami vonat­kozásban lehettek. A Zichy-expediciónak tudományos lelke volt s valamint az expe­díció bőkezű vezére, ugy ő is lángoló lel­kesedéssel törekedett azon cél felé, hogy a magyarság őseredetóre, ősi lakkelyóre, vándorlásaira s az ázsiai népekkel való érintkezésére legalább némi fényt derítsen. Sokat kutatott, sok tudományos adatot, még több kézzelfogható etnográfiai bizo­nyítékot gyűjtött össze s ezeket a külföld által is méltányolt nagy tudományos appará­tussal dolgozta föl. Halála nagy veszteség a magyar tudományra, mely még nagyon sokat várt tőle. Szívszélhűdés ölte meg az alig harmincnógyéves embert. Bókésinegyót közelebbről is érdekli a halálhír. Jankó tótkonilósi születésű volt és kedves isme­rőse a csabai közönségnek. Két óv előtt a csabai muzeum-egylet közgyűlésén rend­kívül érdekes előadást tartott a női kézi­munkákról s mutatott ilyeneket be, mely­nek első rangú ismerője volt. —- Előlóptetesek- Az igazságügy szol­gálatában álló bírák és hivatalnokok ismét tömeges előléptetésben részesültek, ennek következtében a gyulai törvényszók területén számosan léptek magasabb fize­tóti fokozatba, ami a mai sanyarú meg ólhetósi viszonyok között kellemesen érinti a szegény tisztviselőket. Különösen sokan részesültek fizetés emelkedésben a k e z e­1 ő i szakban alkalmazott hivatalnokok kö­zül s ez által az igazságügy miniszter tettel is bebizonyította, hogy a kishivatalnokok sorsát szivén viseli s azoknak tűrhető exis­tenciát igyekszik biztosítani. Ismerőseink sorából előléptek a VII. fizetési osztály I-ső fokozatába: N a g y József nagyváradi törvényszéki biró ós dr. Sereghy Mi­hály nagyváradi tábla-elnöki titkár. A VIII. fizetési osztály 1-ső fokozatába dr. N y i s z­t o r Adorján gyulai törvényszéki vizsgáló­bíró. A IX. fizetési osztály l-ső fokozatába dr. A i g n e r Dezső orosházi kir. jbiró sági albiró, a 2-ik fokozatba Balogh János gyulai törvényszéki irodaigazgató. A X. fizetési osztály 1-ső fokozatába: Branyiczky László orosházi kir. jbirósági telekkönyvvezető, T a r n a y Jó­zsef és L i s z k a i Sándor gyulai törvény­széki irodatisztek, a 2-ik fokozatba: Szabó János gyulai törvényszéki irodatiszt. A XI. fizetési osztály 1-ső fokozatába ifj. T ö­m ö r y Lajos gyulai törvényszéki aljegyző ós S z ő c s Béla orosházi kir. jbirósági irnok. — Iparosok értekezlete. Békés község­nek élénk ipari életére mutat alábbi hirünk. A békési főgimnáziumot, miután a békési presbytérium végre-valahára megszavazta a hozzájárulást, újra fogják építeni. Ennek hirére a békési asztalos, üveges, bádogos és lakatos iparosok népies értekezletet tar tottak az építés munkálataira vonatkozólag. Elhatározták az értekezleten, hogy egye­temesen az építtető bizottsághoz fordulnak az iránt, hogy az előforduló, szakmájukba vágó munkát ne adják idegen iparosoknak, hanem a méltányosságnál fogva, azzal osak békési iparosokat bízzanak, meg. — A szökés párosan. Érdekes jelenet játszódott le Szeghalmon, egy korcsma épületében. A szomszéd községek egyiké­ből egy szerelmes pár átszökött hajnalban Szeghalomra: egy 16 éves kis leányka s egy 18 éves fiatal ember. Természetesen öngyilkosságot is terveztek. Előbb azon­ban, mivel vidáman akartak megválni az élettől, egy kurta-korcsmában szobát vál tottak s csak ugy csendesen mulattak. Reg­gel a piacon gyümölcsöt vásároltak, és egy ismerősök felismerte őket s nyomban táv beszélőn jelentést tett az eltűntek szüleinek, kik már a legnagyobb kétségbeesés közt voltak odahaza. A fiúnak apja rögtön KO­csibafogatott s a leány apjával együtt vil­lám sebességgel hajtott Szeghalomra. Épp jókor érkeztek még meg. A két szerelmes javában mulatott egy szál cigány mellett, mikor egyszerre a leány apja betoppant hozzájuk s leányát szó nélkül egy nadrág szíjjal kezdte simogatni. A szerelmes legény védelmére kelt a leánynak s kezében re­volverrel rontott az öregre. A leány apja erre őt kezdte ütlegelni, s e pillanatban lépett be a másik apa is ós hatalmas csa­pásokat mórt fiára s kezéből a fegyvert kiragadta. A fiu végtére is bocsánatért eskedelt, mit az egy szál cigány is igye­kezett kieszközölni. A kedélyes jelenet után két külön koosin szállították haza a sze­relmeseket. — Dalosok szövetsége. Csabára meg­hívást kaptak a békésmegyei dalos körök dalszövétség létesítése céljából. Az ülésen azonban a dalkörök oly kevés számban ós képviseletben jelentek meg, hogy érdem­leges határozatot hozni nem lehetett. Ha­tározatképpen kimondották a megjelentek, hogy mégegyszer Írásban felhívják a megyei dalárdákat: jelenjenek meg egy újra össze­hívandó gyűlésen s tegyék meg észrevéte­leiket a békési dalkör által kidolgozott dal­szövetségi alapszabályokra. E második gyű­lés még augusztus hóban meglesz, hogy a csabai dalárdának szeptemborben tartandó jubileumi ünnepélyén, már a megalakult „Békésmegyei dalosok szövetsége" is ün­nepelhesen. Kissé csodálni lehet a minden­kor lelkes dalárdistáknak saját ügyükben való nehéz mozdulását. — Bimbóhullás. Zerkovitz Emil fő­városi közgazdasági irót ós nejét, L ő w y Irént nagy bánat érte, egy éves kis leány­kájuk Klárika hunyt el Csabán a nagy­szülők házánál, hol a család a nyarat tölti. — Elhunyt gondnok. Hirtelenül szólí­totta el a halál az élők sorából K ö r ö z s i János békési volt ev. ref.? egyházi gond­nokot és gimnáziumi pénztárost. Tanyáján tartózkodott, midőn hirtelen összeesett s egy napi szenvedés után meghalt. Vasárnap délután temették el nagy részvét mellett. — A gyulai honvédek hazaérkezése. A Debrecen környékén megtartott ezredgya­korlatok befejezése után szerdán érkeztek haza a gyulai honvédek. A honvédség fő­parancsnoksága az ezred gyakorlatok meg­tartását Klobucsár altábornagy javas­latára rendelte el, ki ezzel is emelni akarta a honvédség harckészségét, miután József kir. herceg nagy súlyt helyez reá, hogy a honvédek a közös hadsereggel teljesen egyen­rangú tényezőknek tekintessenek. Debre­cenben három honvéd ezred volt összpon­tosítva, melyek Mikepércs, Hajdu-Hadház és Balmaz-Újváros környékén végeztek nagyobbszabásu harcászati ós menet gya­korlatokat. A gyulai honvédek mindössze 3 hétig maradnak odahaza, és augusztus hó második felében a 35 napig tartó nagy gyakorlatokra B e ó 1 környékére vonulnak, az ezredparancsnokság terepszemle fel­vételekre Fehér Ferenc tőhadnagyot küldötte ki, s ez megbízatásában nagy pon­tossággal és lelkiismeretességgel járt el. A gyakorlatok színhelyéül szolgáló terület majd minden községét bejárta s tüzetes felvételeket eszközölt. — Vásári zsebtolvajok. Szappanos Bálint mezőtúri lókereskedö ós több társa ellátogattak a szeghalmi vásárra s P e t r i András szeghalmi gazdánál kértek magok­nak éjjeli szállást, amit meg is kaptak. Szappanos csak az udvaron feküdt le s reggel arra ébredt fel, hogy a lajbi zseb­ből 350 koronával s 11 lólevóllel megtömött bugyelárisát valaki elemelte. A gyanú három ismeretlen egyénre irányult kikkel a ló­kereskedők este a Jónás-féle vendéglőben ismerkedtek meg. Állítólag ezek kilesték volna, hogy a lókereskedők hova mentek éjjeli szállásra s éjjel kirabolták őket. A lóleveleket ós a tárcát a rendőrség másnap a vásár szólén megtalálta, azonban a 350 korona kámforrá vált belőle. A tetteseket a csendőrség nyomozza, de még eddig ered­ménytelenül. — Előléptetett fogházfelügyelő. Az igaz­ságügyminiszter Horváth István gyulai törvényszéki fogházfelügyelőt, jelenlegi al­kalmaztatása helyén való meghagyása mel­lett a X-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába nevezte ki. Az érdemes öreg hivatalnok a szervezés óta van állami szolgálatban, s ezen hosszú idő alatt puritán becsületessé­gével, nagy kötelessógtudásával felebbvalói­nak jóindulatát mindenkor kiérdemelte. Mielőtt polgári szolgálatba lépett volna, mint katona szolgálta a hazát. Részt vett az 1859. évi olasz ós az 1866. évi porosz­osztrák háborúban, hol ezredében zászló­tartó volt. Számos ütközetuen részt vett ós bátor magatartásáért a vitézségi érem­mel lett kitüntetve. — Hivatalvizsgálat. A szokásos hiva­tali vizsgálat teljesítése végett Nóvák Kamill törvényszéki elnök kedden Csabára érkezett. Miután S t e 1 1 e r Árpád járás­bíró szabacjsággal távol van, mint hivatal­vezető : A v é d Márton albiró fogadta. A bíróság ügykezelését teljesen kifogástalan­nak találta s eltekintve a bíróváltozás és szabadságolások folytán természetszerűleg bekövetkezett kisebbmérvü hátralékoktól, ugy az ügyvezetésben, mint az ügykeze­lésben a legnagyobb rendet tapasztalta. A vizsgáló törvényszéki elnököt ez már azért is kellemesen érintette, mert súlyos beteg­sége miatt két éven át nem foganatosít­hatta a bíróságok időszaki felügyeleti vizs­gálatát, hanem e-st helyette a tábla elnöke által kiküldött járásbirák eszközölték. — Lemondás. Mezőberóny község rend­őrbiztosa, B a u o r Károly állásáról lemon­dott, mert a budapesti rendőrséghez nyert meghívást. A megüresedett állásra a pá­lyázatot nemsokára kihirdetik. — A ládányi áttérők. E cimen irtuk meg mult számunkban, hogy az unitáriz­mus Körösladányban is tért hódított. E hírünkre Tóth József körösladányi ev. ref. lelkésztől levelet kaptunk, melynek szívesen adunk helyet. Levelében kijelenti, hogy nála a mai napig egyetlen reformá­tus sem jelentkezett unitáriussá lenni aka­rás céljából; katholikus vallású kitérésre is csak egy; ós ez év folyamán ez az egyetlen kitérő jelentkezett. Utánjárással se tudott nyomára jönni semmiféle olyan mozgalomnak, hogy Ladányban tért hódit az unitarizmus. — Tolvaj béres. Aradi Mihály csabai gazdának Botyánszky Pál volt a bérese. A gazda egy napon észrevette, midőn tanyáján tartózkodott, hogy a kabátjában levő 60 koronából eltűnt 20 korona. Más­kor pedig egy 10 koronás aranyának nem tudott nyomára akadni. Midőn pedig már 150 koronái a tűnt el ilyen titokzatos mó­don, jelentést tett a rendőrségnek. A nyo­mozás megindult s a jelek arra mutattak, hogy Botyánszky Pál a tolvaj. Be is vallotta bünót, csak azt sajnálta, hogy a 150 koronát, melyet a rendőrség az istálló­ban megtalált, nem rejtette jobb helyre. — Vizbe fult kis gyermek Darázs Vince hat éves gyomai fiucskának szülői eltávoztak hazulrói s a gyermeket a házi cseléd gondjaira bizták. A cseléd felügye­let nélkül hagyta a kis Vincét, ki elszökött hazulról s fürdeni ment a Körösre. Nem is tért többé vissza, életét vesztette a hul­lámokban. — Libatolvaj. Stefanik Andrásnó Csabán könnyű keresetmódot választott magának, libatolvajlásra adta a fejét Az utcára kihajtott libákat kísérte szorgos figyelemmel s mikor nem ügyeltek azokra, egyet-kettőt elemelt közülök. A feljelen­tések egyre-másra érkeztek a rendőrséghez s ezeknek alapján került kézre Stefánik Andrásnó. — Hagyomány. Szilágyi Albert békési szappanos iparos a békési ev. ref. egyháznak ezer koronát hagyományozott a második ref. templom felépítésének költ­ségeire. A nemeslelkü ember a héten meg­halt; óriási közönség kísérte el utolsó útjára. Színészet a megyében. Thália papjai és papnői erősen láto­gatják Bókésvármegyét ez idényben, ami arra mutat, hogy van mégis szinpártoló közönségünk. Van közönség, ha nem is rajongó, de elég nagyszámú, amely néhol teljesen megfelelő megélhetést biztosit a deszkák hőseinek, cserében a műélvezetért; másutt pedig, ha nem is fényesek, de kö­zepesek a színházi bevételek. Egyszerre négy színtársulatról lehet Írnunk. Gyula, Orosháza, Békés és Szarvas községében működik, illetőleg fog működni Zilahi, Makó, Halasi és Nádassy szintársulata. Augusztus 15 én nyílik meg a szini­idény, Zilahi Gyula kiváló társulata fogja gyönyörködtetni a gyulai közönséget. A társulatról felesleges dicsérő szavakban megemlékezni, Zilahi társulatát minden szónál jobban dicséri rövid aradi szerep­lése. A szinügyi bizottságnak az igazgató bemutatta a hat hetes idény teljes reper­toirját, melyben csak esetlegesen lesznek változások. Kilenc délutáni ós 47 esti elő­adásban 62 darab kerül előadásra. Vendég­ként Hegyesi,gr. Festetich Andornó ós Singhoffer Vilma fognak fellépni. Kiemelkedik a programból az Ember tra­gédiájának előadása, melyben az Eszter­házy-fóle tatai színház hírneves díszleteit fogják használni. Gyulára befognak vonulni: Magánszereplő nők : F. Csigaházi Etel drámai anya, Daróczi Ilka, Garai Ilus II. naiva, Gazdy Aranka fiatal hősnő, Haller Irma operett szubrette, Sz. Karácsonyi Mariska népszínmű énekesnő, J. Pajor Ág­nes vígjátéki és operette komika, Parlagi Kornélia operette ós opera énekesnő. B. Répássy Guszti opera és operette énekesnő, Szilvássy Juliska, Szabó Irma naiva, drámai szende, P. Lukács Juliska tragika, szalon hősnő, Zilahy Gyulánó opera és operette énekesnő. Jeszenszky Jolán segódszinésznő. Magánszereplő férfiak : Bejczy György opera és operette tenorista, Békés Gyula kedélyes apa, Békóssy Gyula népszínmű énekes, Csíki László hősszerelmes, Gózon Béla lyrai szerelmes. Győré Alajos apa ós jellem, Juhász Sándor opera ós operette bariton, Mariházy Miklós jellem ós társal­gási, T. Német János jellem ós hős apa, Polgár Sándor operette buffó, Sarkadi Aladár tenor-buffó, komikus, B. Szabó József énekes bonvivant és szalonkomikus, Ternyei Lajos fiatal hős és lyrai komikus, Tukoray Lóránd komikus, Vógh István komikus, Zilahy Gyula bonvivant ós sza­lonkomikus. A szinügyi bizottság több ujitást esz­közölt a színházban. A mult évben gyak­ran panaszkodtak a páholybérlők, hogy a deszkák nyílásain a karzati publikum által okozott por mind rájuk száll. A szinügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom