Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-12-14 / 100. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 100. számához. hető erkölcs ; nem kívánjuk azt, hogy olyan téren is mindenáron keressük a hazai terméket, amely téren hazai produkció vagy egyáltalán nincs, vagy csak igen silány minőségben található, esetleg nagyon drágán is. A méltányos kívánság csak az lehet, hogy amit a hazai munka készíteni tud hasonló minőségben, mint az idegen, azt részesítsük elsőbbségben s ne rendeljük alá az idegennek, csak azért, mert ezt megszoktuk, avagy, mert érthetetlen bizalmatlansággal viseltetünk a hazai termék iránt. Vannak elsőrendű, vannak kitűnő termékei a magyar iparnak s mégis állandóan halljuk kereskedőink panaszát, hogy a vevőnek nem kell a magyar ipar, ha a kereskedő még oly kitűnőnek magasztalja is. Van egy káros felfogás ebben az országban s ebben a nagy városban, hogy cskk a bécsi holmi ér valamit s akárha nyan minden szükségletüket egyenesen Bécsből hozatják. Ruhát, aminő kitűnő és elsőrendű minőségben készül nálunk ; fehérneműt. divatcikket, selyemárat, keztyüt, kalapot, harisnyát, kicsiny dolgot, nagy dolgot, szóval mindent Bécsből hozatnak Egyenesen Bécsből, ugy hogy a magyar kereskedő elesik attól a csekély haszontól is, amely a közvetetités révén juthatna neki. Hallom egy kereskedő imerősömtől, hogy a minap egy pár keztyüt vettek boltjában ; kifizették elvitték, de cs ikhamar visszahozták, mert egy temesvári gyár jegyét találták benne. A vevőnek nem kellett a kitűnő magyar készítmény, prágai keztyüt keresett s mással nem akart beérni. Ilyenformán természetes, hogy a ma gyar gyárosok nem tudnak megélni, sorra megbuknak s a műhelyt becsukni kénytelenek. Hát ez aa, ami nincs rendén s amin változtatni kell, amin változtatni kötelesség. Am vegyük meg az idegen árut (ezt is magyar kereskedőtől), ha hasonlót árban és minőségben a magyar kéz munkája nem kinál. De mellőzni a magyar terméket, amely jó is, becsületes is, tetszetős is s minőségre és árra egyaránt megfelelő, mellőzni csak azért, mert má niánk ragaszkodik az idegenhez: ez vétség, sőt bün. amelyet elkövetünk önmagunk ellen. A vármegye mult negyedéve. — Állategészségügy. Ipar és kereskedelem. Közlekedésügy. E cím alatt kezdtük meg mult számunkban Fábry Sándor dr. alispán terjedelmes s mindenre kiterjeszkedő jelentésének közlését, melyet a keddi közgyűlés elé fog terjeszteni. A jelentós további részleteit az alábbiakban adjuk : Az állategészségügye a vármegyének teljesen kedvezőnek nem mondható, szeptember, október és november havában a vármegye területén a ragadós állati betegségek bár elég sűrűn, de kivétel nélkül szórványos jelleggel jelentkeztek. Legnagyobb számban a sertésvész és lépfene merült fel. A fellépett betegségek, a sertésvészt kivéve, nagyobb elhullási veszteséget nem' okoztak. Az ipar és kereskedelem az aratási idő befejezte után csekély lendületet mutatott. November havában megnyillott az orosházi tanonc-otthon, mely Thék Endre alapítványából létesült, AZ intézet 'nemcsak tiszta és kényelmes otthont nyújt az abban elhelyezett tanulóknak, hanem taneszközei révén egyszersmind tényleg alkalmas leend fejlettebb ízlésű iparosokat nevelni. A közlekedésügyi adatok szerint az összes burkolt utak mintegy 9500 kor., a makadám utak pedig 12000 kor. költséggel, utóbbiak — az ősz folyamán — gőzhengerrel helyreállíttattak. Az orosháza—pusztaföldvári út mintegy 2 kilométernyi szakaszának szükséges ujabb hengerezése elmaradt, mert az állami gőzhenger időközben elrendeltetett megyénkből. Ez útrészt, melynek ka<ncsrótege fellazult, a kora tavaszszal fogják újra hengerezni. A szokott őszi homokolás jórészt befejeztetett s mintegy 14000 kor. költségbe került ; a köröstarcsai hídfeljáró burkolása 5600 korona költséggel elkészült, mely összegen útkaparóháznak egy beltelek és egy ház is megvétetett, mivel a külön lejáró készítés és vizmentesités többe került volna. A békési hid terveinek oly átdolgozását rendelte el a kereskedelmi miniszter, melyek szerint a hid alatt a hajózás feltétlenül eszközölhető legyen. A tervek meg felelően átdolgoztattak, a kereskedelmi miniszterhez felterjesztettek, ugy hogy a kivánt összes feltételek teljesittetvén, az építési engedély remélhetőleg rövid időn belül kiadatik s a hid a tavasszal átépíthető lesz. A kereki hid műszaki iratai még mindig a kereskedelmi miniszter felülbirálata alatt állanak. A gerla—békési ut kiépítésének jóváhagyása a kereskedelmi minisztériumból leérkezvén, meg volt az ut közigazgatási bejárása s határozatílag is meg vannak állapítva az ut iránya s az épités feltételei. A békéscsaba —békés—vésztői vasút pótengedélyezési tárgyalása november 4-én volt a kereskedelmi minisztériumban^ amikor a feltételek véglegesen megállapittattak. A gyula—barakonyi vasútra vonatkozólag az előmunkálati engedélyt Békésvármegye részére megadták. INNEN-ONNAN A trahomások. Egy sereg trahomás jelent meg egy vidéki rendőrbiztos előtt, akiket kisebb pénzbirságban marasztaltak el, mert ragályos betegségüket nem akarI ják gyógykezelni. — Volt-e már büntetve? - kérdezték a tanyai atyafit. — Sohse élet-'mbe máskor, minthogy eccer leütöttem egy embert, eccer meg gyújtogattam. — Űlt-e valamedig ? - Sohsé ültem életemben, mint akkor kétcer összesen tizennégy esztendőt, de már régen. — Miért nem járt az orvoshoz, hiszen megvakul ? — A' is az én bajom lesz, nem másé. — Aztán a trahoma ragályos baj. — A luvam mellett vagyok, még nem vettem észre, hogy elkapta volna. — Mégis csak megfordul emberek közt ? — Meg. mert a finánc, az adó mindig zaklati a magyart. Mán pedig, ha azoknak adom tovább a bajt, legalább nem látik zaklatni a magyart. Százötven éves testvér. A biróság előtt végrendeleti ügyben folyt a tárgyalás. A biró megkérdezte a pörös örököst: — Van önnek testvére ? — Csak volt. De 150 év előtt meghalt. A biró azt hitte, rosszul értette. — Nem tévedek. Valóban 150 év előtt halt meg a testvérem. A biró épen meg akarta büntetni a kihallgatottat, mert gúnyolódik a biróság előtt, de a fél fölkiáltott : — Éppen nem gúnyolódom, biró ur. Tessék meghallgatni. Atyám tizenkilene éves korában megnősült. Gyermeke abban az évben született és meghalt. Atyám aztán özvegygyé lett, de 74 éves korában újra nősült és egy évre rá születtem én. Ma kilencvennégy éves vagyok . . . tessék számolni. Százötven év előtt meghalt a testvérem. A biró nem tehetett egyebet, be kellett látnia hogy nem volt igaza, amikor neheztelt. Mas parancsol benne. Hivó cédulát kapott a polgár. A hivogatóra az ember beküldi az asszonyt, hadd mondják el annak a hivatalbéliek a szándékukat. Az anyjuk be is állit az iskolai esküdt elé és fölmutatva a cédulát, kérdezi, hogy mely dologban hivták őt be. — Mért nem jár a fia iskolába? — Hát ezért hivtak? — szólt »z anyó

1 - Hát bizony azért nem járt eddig, mert őrizte a libát, meg a malacokat, de majd beíratom most már, ha beszorult a jószág. — Nem addig van az, mondják, mert két hónapot mulasztott s igy négy korona birság, ezt le kell fizetni. Nagyot sopánkodik erre az asszony s nagy sckára megegyez abban, hogy majd lefizeti a bírságot és be is íratja a fiút másnap. De kifelé menet nem állhatja, hogy föl ne sóhajtson : - Nem érdemes most már gyereket se nevelni, hiszen más parancsol benne ! A rabbi tanácsa. Egy közeli város rabbinusához heállit a község egyik gazdag, öreg polgára. Siránkozó hangon : — Életem rabbija, tanácsot szeretnék kérni. No ! Halljuk ! — Tetszik tudni, öreg ember vagyok már és gondolnom kell arra is, hogy mi történjék a vagyonommal a halálom után. — Nagyszerű ! Micsoda kérdés ez ? Hiszen van fia, hagyja rá ! — Én is erre gondoltam először, de aztán eszembe jutott, hogy fiamnak talán ártalmára lesz ez az örökség. Munkakerülő, tékozló lesz . . . Nem, nem ! Sokkal jobb, ha rá van utalva a keze munkájára. Helyes! Hagyja hát jótékonycélra! — Én is gondoltam erre. De aztán eszembe jutott, hogy szegény fiamat mégse hagyhatom hátra vagyontalanul. HAtna elzüllik ? - Helyes ! Akkor hát hagyja felerészében a fiára, felerészében pedig jótékonycélra. - Erre én is gondoltam. De aztán eszembe jutott, hogy hátha ez még nagyobb ártalmára lesz a fiamnak. Mert^a fél vagyonom ahoz kevés, hogy munka nélkül megéljen belőle, ahoz pedig sok, hogy eltékozolja , . . Jaj, rabbi ur, aludni nem hágy már ez a dolog. Éjjel-nappal ezen töprengek és a sok töprengéstől már majd meghalok . . . A rabbi dühösen szólott közbe: - Hát tudja mit ? Haljon meg előbb, majd a többit pedig bizza ránk. szerencsétleneknek, ne feledkezzetek meg a boldogtalanokról a szeretet nagy ünnepén. Hiszen karácsony estéje minden családnak ünnep, csak ezek a szegénynél szegényebbek, csak ezek töltsék ezt a szent estét is sivár szomorú egyhangúságban ? Csak ami szegény beteg kis gyermekeinknek ne hozzon a Jézuska semmit ? Hiszen ezek is éppen ugy örülnek, ezek is ép oly boldogan szorítják szivükhöz a Jézuska ajándékát mint más, náluknál doldogabb gyermekek ! Jószívű anyák, boldog családapák, kiket otthon viruló egészségben levő gyermekeitek látása örömmel tölt el, ne felejtkezzetek meg a szegény beteg gyermekekről ! Kérve-kérem jólelkű és nemes szivü embertársaimat, hogy mint eddig minden évben, tegyék ez évben is lehetővé, hogy a mi szegény betegeinknek is legyen egy örömnapjuk, tegyék lehetővé, hogy ők is keresztény szokás szerint ünnepelhessék meg, a szent karácsony napját. Kérem a nagylelkű adakozókat, hogy a betegeknek szánt adományaikat a vármegyei közkórház igazgatóságához eljuttatni kegyeskedjenek. Az adomány lehet pénz, gyümölcs, dohány, vagy szivarféle, édességek, szórakoztató olvasmányok, gyermekjátékok, kártya, dominó stb. Az emberszeretet oltárán aligha lehet nemesebben áldozni, mint ha szegény és szenvedő embertársaink szomorú életét némileg felvidítjuk. S ha valami örömet szerezhet a szerencsétlen, magát teljesen elhagyottnak érző reménytelen betegnek, az nem lehet más, mint a boldogító érzés, hogy embertársai megértették szenvedéseit, hogy enyhíteni óhajtják fájdalmait, s felviditani kívánják szomorú életet. Nemesszivü emberbarátok, ne felejtkezzetek meg a szegény betegekről ! Gyulán, 1902. dec. 13. Dr. Berkes Sándor, kórházi igazgató. Kérelem. Az igaz részvét, a szánakozó emberszeretet adja ismét kezembe a tollat, hogy kérelemmel forduljak azokhoz, akiknek szivét szánalommal tölti el embertársainak nyomorúsága. Hatszáznál több beteg várja gyógyulását a vármegyei közkórház zsúfolt kórtermeiben. Hány várja hiába! Jó emberek, akiknek a jóságos Isten többet juttatott a földi javakból, mint e újdonságok:. — Ülések. A vármegyei állandó választmány a közgyűlést megelőző üléseit pénteken d. u 3 órakor és szombaton délelőtt 9 órakor tartotta. — A jogügyi ós pénzügyi szakosztályok pedig szerdán délután tartották üléseiket, melyen a közgyűlésre kerülő ügyeket készítették elő az állandó választmány eló terjesztés végett. — A vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló 1902. évi III. t.-cz. 14 §-a értelmében a m. kir. pénzügyminiszter a vármegyei pénztárnál és számvevőségnél alkalmagásban álló tisztviselőket élvezett fizetésük ós lakpónzük érintetlen hagyásával az L903. évi január l-től kezdve rendelkezési állapotb i helyezte s Levandovszky Dezső ambulans számvevőt a gyulai m kir. állampénztárhoz (adóhivatalhoz), a többieket s K i s s Gyula nyugalmazott alszámvevőt, utóbbit mint napidijast a gyulai m. kir. pónjügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes szolgálattételre osztotta be. — A gyomai közművelődési sgyht. A „Békésvármegyei Közművelődési Egyesület" gyomai közművelődési bizottsága, hogy feladatának magaslatára emelkedhessek, a közművelődés valódi tényezőjévé válhassék, magát — főleg az intelligencia köréből — kiegészítette ós igy megerősödve a jelen téli idény alatt a városháza dísztermében hat nyilvános előadást fog tartani. A nyilvános előadás közben egyes ünnep és vasárnapokon az olvasókörök ós egyletek helyiségeiben tartanak felolvasásokat, esetleg gyakorlati tanítást, vagy szabad előadást, ós igy állandóan foglalkoztatják a közönséget. Vasárnap délután 5 órakor tartották meg mintegy 300 főnyi hallgatóság előtt az első nyilvános előadást. G a r z ó Gyula elnök megnyitójában ecsetelte a közművelődési bizottság határozatát, melyhez a közönség támogatását s a tartandó előadások látogatását kérte. Debreczeni Géza felolvasásában az esküdtszóki intézményt ismertette. Kató József „Rákóczi a fogságban" cimü szívhez szóló költeményét szavalta el, Szőke Ferenc „A társadalom befolyása az egyénre" című értekezését olvasta fel. Végre az elnök megköszönte a hallgatóság türelmét, kik ugy az elnököt, mint az egyes előadókat megéljenezve, okulva, kellemes benyomással távoztak el. A következő nyilvános előadás jövő vasárnap lesz, Kálmán Farkas, K u b e k Sándor ós Kemény Gyula szereplésével. — Az arad-békésmegyei telefon. Az arad—békósvármegyei telefonösszeköttetés ügyében legutóbbi ülésen tárgyalt az aradi kereskedelmi ós iparkamra, mely ülésen Csabárál ifj. R o s e n t h a 1 Ignác, Áchim János ós W ag n e r József vettek részt. Megírtuk annak idején, hogy a hozzájárulás teljes egészében egybegyűlt s a nagyváradi posta ós távirdaigazgatóság copfoskodásán tört meg a dolog, midőn valami „szabályzatból" kiböngésztók. hogy csak a szomszédos járások községei beszélhetnek egymással. Ez ügyben határozott a kamara, hogy az adott viszonyok között az összekapcsolással járó áldozatok ne tartassanak fenn ; hanem keressék meg a kereskedelem ügye minisztert, hogy a tervezett nagyvárad-szegedi irányú iuterurban telefonhálózatot minél előbb építtesse ki. — Ez ülésen a megüresedett alelnöki állásra Reinhardt Gyula butorgyárost választották meg. — Az Ig8z0ló-választmány ülése. A héten tartott ülésében a vármegyei igazolóválasztmány végleg megállapította az 1903. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékét s azt beterjesztette a törvényhatósági bizottsághoz. A november hó 10 ón tartott megyebizottsági választásokat, miután ellenök a törvényes időn belül felebbezéseket nem adtak be, végérvényeseknek mondotta ki, s ezt a törvényhatóságnak bejelenti. — Szeretet-Egyesület. Egy évvel ezelőtt alakult meg a körösladányi egyház kebelében a szegény gyermekek segélyezését munkáló Szeretet-Egyesület több mint 700 taggal. E jótékony egylet évi közgyűlését tartott Tóth Józ.sef lelkész elnöklete alatt, ki előterjesztette a lefolyt évről szóló jelentését, melyből kitűnt, hogy az- egyesület segélyezett könyvvel 21, ruhaneművel 23 iskolás növendéket ; konfirmáltak közt kiosztatott 74 darab kis bibliát; segélyezett pénzzel két szegény családot. Jótékony célra fordított 178 korona 73 fillért, A. közgyűlés után tartotta meg az egyesület az első protestáns estét Tóth József lelkész szabad előadásban ismertette a magyar református egyház énekes könyvének megújítást. Utána Kiss Sándor rektor fiszharmónium kísérettel elénekelt kót uj szövegű ós dallamu éneket. Majd ismét Tóth József lelkész rövid ismertetés után Szabolcska Mihály „ Athitat-Szeretet" czimü vallásos müvéből olvasott föl több költemény, Kiss Sándor reklor pedig pár hazafias kuruc dalnak ós Szabolcska Mihály „Sir a nóta, magyar nóta" kezdetű dalának elóneklésóvel gyönyörködtette a szép számú hallgatóságot. Az estét éneklés ós imádság zárta be. Az egyesület a legközelebbi protestáns estély t e hó 24-ón tartja. — A tiszti nyugdíj intézetből, A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató választmánya a vármegye alispánjának elnöklete alatt tartott ülésén megállapította a nyugdijintózeti tagok jövő évi járulókát a nyűg dijalaphoz. Azután felvette a nyugdíjintézetbe Dancso vs zky Jánost, akit V i gh András elhalálozása folytán a vár megye alispánja vármegyei szolgai állásra nevezett ki. Gondoskodott a választmány özv Hegedűs Lajosnó s ellátatlan gyermekeinek, valamint özv. V i g h Andrásné ellátásáról és az őket megillető segélyt ós nevelési járulékot utalványozta. Végül D e i m el Lajos vármegyei főszámvavőt, mjután állása a vármegyei számvevőségek megszüntetése folytán megszűnik, a vármegyei nyugdíj szabályrendelet azon intézkedése alapján, hogy ha valamely állás megszűnik, az illető tisztviselő az őt megillető nyugdíjban részesítendő, — saját kérelmére 1903. évi január hó l-től kezdre nyugdíjazta, nyugdiját szolgálati éveink arányában 1848 koronában állapítván meg. — Az orosházi tanoncotthon. Az orosházi Ferenc József tauoncotthont, amelyet tudvalevőleg Thék Endre alapított mint már megemlítettünk, átadták nemes rendeltetésének. Az intézet több növendéke igen kiváló iparosoknál nyert elhelyezést. A szabályzat értelmében még több ingyenes ó* fólfizetóses hely vár betöltésre. Elhelyezhető még 1 órás. 1 kocsikószitő, 2 szabó. 2 lakatos, 1 bádogos, 1 szíjgyártó. — Belencéresi Dezső uj könyve. Már röpülnek széjjel a „Szívverés" verses kötet példányai. A közönség érthető szeretetteljes érdeklődéssel viseltetik fiatal poétájának könyve iránt, mely ujabb mórtföldmutató haladásánaK utján. A fűzött példányok sötétpiros ós sötétzöld boritékuak, mig a kötötteket divatos és ízléses, aranybetűs ponges-selyem borítja. Előbbiek ára két, utóbbiaké három korona. Hisszük, hogy a költészet és irodalomkedvelők a fiatal ujságiró-poóta verses könyvét szívesen megszerzik a csabai Corvina könyvkereskedésből . — Tiszti értekezlet. A vármegye alispáuje az egyszerűsítésről szóló, január 1-ón életbe lépő belügyminiszteri ügyviteli szabályzat folytán szükséges intézkedések megbeszélése végett hétfőre délután 3 órára tiszti értekezletet hívott egybe. — Csabai szanatórium-hangverseny. A rendező-bizottság lázas tevékenységének már eddig is megtermett az erkölcsi jutalma: a vármegyei főispán neje, a szanatórium-egylet eszméjének megteremtője : L u k á c 8 Györgynó P e r é n y i Madoly bárónő s a főispán Luk ács György dr. a hozzájuk intézett írásos kérelemre a legelőzékenyebb szivólyessóggel vállalták el