Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-30 / 96. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 96. számához. nositásával s fonógépek ajándékozásával. Ideig-óráig segit ez a nyomoron, de következményeit nem szüntetheti meg okainak elnyomása nélkül; mert ha rövid időre adunk is itt-ott munkát a szegény földmunkásnak, de ez kevés embert foglalkoztat s rövid ideig. Télen pedig mit csináljon kenyérkereset nélkül ? Élnie kell, a sokféle növekvő adót, melynek szám t nincs, fizetnie, ezt állam, község, megye, egyház el nem engedi neki. Honnan vegye a pénzt hozzá, ha jövedelme nincs? A pár hónapi aratási keresetéből alig jut neki kenyérre. S ilyen sorsban él nálunk a lakosságnak több mint fele, tiz millión felül, akikről senki nem gondoskodik, kiknek nélkülözéseit, érzelmeit senki le nem irja hiven az országgyűlésen, legkevésbé a népből való Makkai Zsigmond. A főrendiházban vagy a delegációkban ugy sem képes senki megérteni a nép nyomorát s éhezését. Ne csodálkozzunk, ha ily viszonyok közt szegény népünk a szocializmustól yárja sorsa javulását; ez fölkarolja az ő ügyét s szive kivánságait zászlajára irja, habár néha felvezetve a követőket tudatlanságuk kizsákmányolásával. Egész szociális állapotunkat megvilágítja egy statisztikai adat: szeptemberben a belügyminiszter ugyanannyi (két-kétezren felül) utilevelet adott ki Amerikába és Rómániába kivándorlóknak Az egyesült államokban tudjuk milyen sors vár né pünkre: a legnehezebb munkát végzi a bányákban, melyet a jenki állatnak valónak tart. De Romániában ? Ide a magyarság mint a benszülött oláhoknál műveltebb, ügyesebb s élelmesebb elem vándorol s éppen a műveletlen oláhokénál magasabb műveltségével érvényesül s megtalá'ja a megélhetés sok módját. Mig tehát Amerikában a jenki által lenézett legalacsonyabb munkát végzi a magyar kivándorló, melyhez testi erőn kivül semmi intelligencia nem szükséges, addig Romániában már az oláhok fölötti műveltségével boldogul az a magyar, aki itthon éppen szellemi műveltség hiánya miatt nem tudott megélni. Hiába küzdenek az igazság ellen azok, akik önző érdekből a középkor állapotait szeretnék visszaállítani: mai nap egészben a tudás s műveltség a haladás ós megélhetés legbiztosabb eszköze a népek nagy óletküzdelmében. Savoir c'est pouvoir — a tudás hatalom — igazságát nyugaton már három század előtt kimondották s hozzánk most sem ért el még. A kivándorlás megszüntetését tehát csak a nép alsó rétegeinek megművelésével érhetjük el iskolák révén. Tessék tehát óvenkint több milliót szánni az iskolákra, mint a katonaságra. Kultúrpolitikánk helyes alapja az iskolák javítása s ujak fölállítása. Ezzel kezébe adjuk a szegény népnek a megélhetést s itthon marasztaljuk; mert van itthon is végezni való munka igen sok s kiaknázatlan forrásai a boldogulásnak. Akkor megszűnik az a jelenség, hogy a mi népünk kivándorol más országokba s viszont mihozzánk ezrével áramlanak a magyarnál műveltebb idegenek könnyebb boldogulás végett. Teszem föl még utcáink kövezésénél is cseheket foglalkoztatunk, mert erre alkalmas magyar munkásunk nincs. Hát a sokféle gyárban, melyeket külföldiek alapítanak hazánkban s a munkaerőt is, a gyári munkásokat tömegesen magukkal hozzák idegenből, hány magyar kaphatna foglalkozást, ha elég ügyes, művelt volna hozzá ! Műveltséget adjunk tehát népünknek. Nem azt a műveltséget értem, melyet gyermekeink az iskolában szerezve középkori elmaradott, de általánosan uralkodó fölfogásunk irányítása mellett ugy magyaráznak, hogy mivel irni s olvasni megtanultak, a kézi mesterség mint „művelt, tanult" emberekre reájok megszégyenítő. Ez régente uras, arisztokrata fölfogás volt, ma azonban kicsinyes ós káros. Ez a ferde irányítás magyarázza meg közéleti beteg gondolkodásunkat s azt a szomorú esetet, mely nem régen történt egy szomszéd községben, a hol gyakorlati hivatásu iskola nagy számú tanulót készít elő ipari s kereskedői pályára, többnyire földművesek gyerekeit; de az ip.tr, kereskedelem derogál nekik, lenézik s a községtől hirdetett csekély fizetésű írnoki állásra 150-en pályáztak, akik félreértve az iskolában szerzett ismereteiket, magukra nézve megszégyenítőnek tartanak minden más foglalkozást a hivatalnoki pályán kivül, bármily fényes megélhetés várna reájuk. ji,zt a ferde gondolkozást kell irtani s a mennyiben sikerül, ezek oktalan középkori fölfogás szánalmas áldozatainak boldogulását megkönnyítjük s nagyban megszüntetjük a sok szegénység, nyomor forrását, amin most ezeren ós ezeren Amerikába vándorlással akarnak segíteni, ahol megkedvelik a munkát, mert ott nem kell szégyenkezniük azon arisztokratikus nézet miatt, mely nálunk dühöng, hogy t. i. aki dolgozik, az nem lehet intelligens, uri ember. Demokracia, mikor köszönt be hozzánk a te megváltó uralmad ? Bánkúti B. Zoltán. INNEN-ONNAN Visszavont felebbezés. Két ember ment panaszra a biró elé, mivelhogy kölcsönösen képen verték egymást, Az alacsonyabbik egy pofont kapott, a hosszabbik pedig hármat. A biró kihallgatja őket, felveszi velők a jegyzőköny vet s azután tudtokra adja az Ítéletet, mely egy-egy napi elzárásra szól. Azt mondja erre az alacsonyabbik! - Jól van, az enyémbe belenyugszom, de amazét kevesellem. Ü kezdte a verekedést, hát kapjon többet. - Az ám, - válaszolta a biró, — de ő meg három pofont kapott, maga pedig csak egyet, A kis ember gondolkozik, - Hát jó, akkor csak maradjon ennyibe a dolog. Majd megjavítom én az Ítéletet, ha kiszabadulok ! És igy az ügy a felebbezés visszavonásával nyert befejezést Törvény előtt. A főszolgabirósághoz idézték a magyart valami kihágásért. Az egyik fiatal szolgabíró ítélkezett az ügyében, Rá is húzott vagy husz koronát. Kérdik aztán a többiek, hogy mit végzett. Haragosan szaporázta rá a szót a magyar: — Nem sajnálom a husz koronát de csak legalább ne az a tejfölös szájú ítélt volna el. - Hát aztán felebbezett-e komám ? Nem én. Megsajnáltam az istenadtát, hiszen a hideg is majd kirázta, mikor hangosabban rászóltam Meggyógyult. A tanyai polgártárs valami jó vásárt csinált ide haza s kifelé menőben gondolta, hogy megkóstolja az idei karcost. Egyik bormérésben aztán hajnalig járta a dáridó s ezen közben ugy meghűlt, hogy reggel már nem a tanyára, hanem az orvoshoz ment, hogy nézze meg a doktor a mándli alját, mert ugy érzi, hogy még a lelke is rezeg. Az orvos aztán konstatálta, hogy bizony ott az idegek közölt valami nézeteltérés fordul elő s a polgártársnak megirt egy receptet, amit a magyar szépen zsebébe csúsztatott. Harmadnap aztán találkozik az orvos a magyarral s kérdezi tőle : — Nos, hogy van, meggyógyult? — Megvagyok, — felelt illedelmesen a tanvai ember. — Nincs már semmi baja ? — Nincsen. — Tehát használt a bedörzsölés ? — Micsoda bedörzsölés ? — Kérem, — füite tovább a szót a tanyai nem dörzsöltem én be semmit. Az orvos egészen megijedett. — Hallja kend, talán csak nem itta meg? — Mit? — Hát az orvosságot. — Dehogy is, - mondotta irigylendő nyugalommal a férfiú, - itt van az a diák irás most is a zsebemben, Minek fizettem volna érte még a patikában is, mikor igy is használt! . .'J. És dicsekedve mutatta fel mándlijából előhúzott orvosi receptet. Helyes előrelátás Toprongyos csavargót kisértek be a biztos elé, akinek kihallgatása azonban nagyon nehezen ment, mivel szörnyű mód rövid feleleteket adott. - Hogy hivnak ? - kérdezték tőle legelőször is. - Kerekes Qyurkának, kérem. - Hol születtél ? -- Azt má nem tudom. - Hány esztendős vagy ? - Azt még ugy se tudom. - Hát milyen a vallásod ? - Azt má éppenséggel nem tudom. A biztos ur hirtelen mérges lesz s olyan erővel vágja a tollat a kalamárisba, hogy még az ajtónál szundikáló rendőr is fölkapja a fejét. - Hát mondjad, mit tudsz akkor. - Hogy mit tudok, kérem alázattal ? Azt hogy most bizonyosan bezárat a tekintetes ur, akár tudom a vallásomat, akár nem, merhogy - igy szoktak velem tenni mindig a rendőrségen. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai^ A válsághírek. Budapest, nov. 29. (Saját tud távirata.) A válsághírek egyre tartják magukat. F ej ó r v á ry Géza báró még nem tért vissza Bécsből ; ma estére várják haza. Még fontosabb körülmény az, hogy Széli Kálmán is Bécsbe fog utazni ma. Mindkettőjüknek bukásáról beszélnek. A képviselőházból. Budapest, nov. 29. (Saját tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén folytatták az indemnitás vitát. Felszólaltak ellene Molnár Józsiás és Tóth János s beszédjük elfoglalta az ülést. Ülés végén még Rátkay László ós Szederkényi Nándor interpelláltak. ÚJDONSÁGOK. Gondoljunk a szegényekre. ü. hirtelen beállott kemény téli idő az utóbbi napokban enyhére fordult ugyan, de azért sokan kétségbeeséssel gondolnak átéli idő viszontagságaira, mert a mostoha sors megfosztotta őket a legnélkülözhetetlenebb szükségletek beszerzésének lehetőségétől. Fázva, dideregve húzódnak össze apró gyermekeikkel a fűtetlen szobában s szivöket a kétségbeesés marcangolja, mert nem tudják, hogy ruhával, élelemmel lássák-e el kicsinyeiket, avagy tüzelőt szerezzenek e, hogy meg ae fagyjanak. Az éhenhalás, a megfagyás veszedelmének néz elé nem egy család. A községnek segitő keze nem elegendő a szenvedések, a nyomor enyhítésére ; a társadalomnak kell összeállani, hogy tehetetlen, erőtlen tagjait a szükség nehéz napjaiban segedelemmel lássa el. Az emberszeretet, a könyőrület, irgalmasság sok szép példáját szolgáltatta már a csabai nőegylet ; csak a napokban törtónt, hogy 85—40 iskolás gyermeket ruházott fel csizmától-sipkáig minden öltönydarabbal. Megható volt a gyermekek öröme, melylyel a nőegylet jótékonyságát fogadtak. Csakhogy ezzel a 35 —40 gyermekkel még korántsem merült ki azoknak száma, akik könyörületre vannak utalva ; tömegesen jönnek napról napra a jelentkezések segélyért a nőegylethez ; ki tüzelőt, ki kenyeret, ki egy-egy öltöny darabot kiván, aszerint, amint ez vagy amaz szükséglet égetőbb. S a jótékony nőegylet jövedelmi forrása teljesen kimerült s biztatáson kivül alig tudja egyébbel ellátni a hozzája könyörgőket. Közeledik lassan karácsony szent ünnepe ; a szeretetnek megváltó ünnepén ne legyen csak egy is a nyomorban sínylődök között, aki éhezni legyen kénytelen. Adakozzunk a csabai jótékony nőegylet javára, hogy szegényeink örömmel ülhessék meg karácsony ünnepét ! A búzatermelésről. Magyarországon, különösen az Alföldön még igen sokáig a buza marad az a növény, mely a vetés forgóban a legtöbb helyet foglalja el ós méltán, mert az embereknek az élelemre mindig szüksége lévén, ez iránt a kereslet soha meg nem csökken. Ezt tudva, Cserháti Sándor, a magyar-óvári mezőgazdasági akadémia hírneves tanára egy igen érdekes és tanulságos cikksorozatot indított meg a szaksajtóban, hol is a gazdák figyelmét a búzatermelés hibáira hivja fel ós arra mutat reá, hogy miképpen lehetne a buza átlagterméseit az Alföldön fokozni ? Ez a mindnyájunkat igen közelről érintő kérdés arra indította a békésvármegyei gazdasági egyesületet, hogy nevezett tanár urat érdekes ós tanulságos thómája szóval való előadására is meghívja. Örömmel tudatjuk gazdatársainkkal, hogy Cserháti ur meghívásunkat igen szívesen fogadta el és megígérte, hogy december hó 7-én, vasárnap ezen előadást megtartja, mit délután az elmondottak megvitatása fog követni. Ezennel van szerencsém tehát vármegyénk és városunk érdeklődő és tanulni vágyó gazdáit ez uton külön meghívók kibocsátása nélkül december 7-én, délelőtt 10 órára Békéscsabára, a városháza nagytermében tartandó előadásra tisztelettel meghívni. Békéscsabán, 1902. nov. 29-én. Békésmegyei Gazdasági Egylet. Elnöki megbízásból : Ffelffer István, g. e. titkár. Akik az előadás után megtartandó közebéden részt venni óhajtanak, felkóretnek, hogy ebbeli szándékukat a titkárral közöljék. — A tanoncotthon háza. Orosháza község legutóbbi képviselőtestületi ülésén tárgyalták T h é k Endre levelét a tanoncotthon ügyében. A neves orosházi születésű gyáros kijelentette levelében, hogy a tulajdonát képező házat, melyben a tanoncotthon elhelyezést nyert, a községnek ajándékozza. Azonkívül ez adományát megtoldja még tízezer koronával, melyet a község szintén a tanoncotthon érdekében használjon fel. A nagylelkű adományokat hálás köszönettel fogadta a képviselőtestület. — Ebéd a főispánnál. Főispánunk, ki most Vásárhelyen tartózkodik, hétfőn ebódett adott, melyen részt vettek : J u k ász Mihály polgármester, K m e t y k ó József főjegyző, S z a 1 a y József dr. rendőrfőkapitány, Bern átsky Ferenc apátplébános, S z e r e m 1 e i Sámuel reform, lelkész, Draskóczy Lajos ág. ev. lelkész, Kovács József, F á r i Antal, Imre József dr., Vékony József. Az ebédről való távolmaradását kimentette Endrei Gyula dr. országgyűlési képviselő. — Megsemmisített rendőr főbiztosi választás. A vármegye törvényhatósági bizottsága a békéscsabai rendőr biztosi választást megsemmisítette, mivel a belügyminiszter által már elvileg jóváhagyott, bár a község szabályrendeletébe még fel nem vett intézkedés ellenére nem a járási főszolgabíró, hanem a képviselőtestület választmánya gyakorolta a kijelölést. A közigazgatási biróság a megsemmisítés ellen beadott panaszt, a vármegye által felhozott indokokat elfogadva, elutasította. Ennélfogva a választást megsemmisítő törvényhatósági véghatározat jogerőre emelkedett s uj választás utján fog az állás betölteni. Hrab o v s z k y Pál eddigi főbiztos szorgalmas munkássággal közmegelégedésre működik s több mint bizonyos, hogy az uj választásból is győztesen fog kikerülni. — Eljegyzés. Veress József ág. ev. esperes, orosházi országgyűlési képviselő leányát Ilonkát eljegyezte H a j c s Bálint orosházi harmadik lelkész. — Kinevezés. Szilágyvármegye főispánja, Wesselón yi Miklós báró, Zsilinszky Lajos drt, volt boszniai főszolgabírót, a jeles műkedvelő zeneköltőt Ssilágy-Somlyó város rendőrfőkapitányává nevezte ki. — Öreg honvéd Kossuth csabai szobrára. Kristóffy Károly, békéscsabai községi esküdt, nyugalmazott 48 as honvéd őrvezető egy évi honvéd nyugdiját, 72 koronát a Csabán létesítendő Kossuth-szoborra adományozta. A követésre méltó szép tett dicséretre nem szorul. — Vádinditmány Várkonyi ellen. A szocialista apostol, ki a gyomai kerületben képviselőjelöltül is fellépett, kortes körútjai alkalmával nem éppen hízelgő módon emlékezett meg a hatóságokról, s hogy híveit maga mellett fanatizálja, az egyes társadalmi osztályok ellen is izgatott. Bujtogató beszédeinek meg lett a hatása, mert a függetlenségi pártnak csak heves küzdelem után sikerült őt a választás alkalmával legyőzni. Akkori nyilatkozatai azonban kellemetlenségeknek váltak kutforrásává, s e miatt a kir. ügyózség üldözőbe vette. Hosszú ideig folyt a vizsgálat, mig Várkonyi ellen bizonyítékok beszerezhetők voltak, s csak most jutott abba a helyzetbe a közvádló, hogy indokolt vádinditványát megtehesse. Osztály elleni izgatás ós hatósági közegek rágalmazása miatt emelt vádat. A törvényszék büntető tanácsa a napokban fog ebben az ügyben dönteni, s ekkor fog eldőlni, hogy vádalá helyezik-e Várkonyit, vagy beszüntetik ellene az 'eljárást. — Szanatórium hangverseny Csabán. Lassan, lassan kezd kibontakozni az a nagyszabású programm, melylyel a buzgó rendezőség a szanatórium-egylet javára kiván jövedelmét biztosítani. A gazdag ós változatos műsorból magasan kiemelkedik a megszokott sablonok keretéből: egy pár részlet, mely maga elegendő arra, hogy biztosítsa a teljes sikert. Igy meglepetés számba megy az a két élőkép, melynek kivitele már is biztosítottnak tekinthető; az első előkép volna Arany János örökszép balladájának Zichy Mihály által megörökített nagyhatású jelenete: a tetemrehívás; a másik „Himfi dalai"-nak gyönyörű illusztrációja nyomán • apalotás tánc. A rendezőségnek nem kis gondot okozott az a feladat, hogy ez előképek kivitelét biztosítsa ; de hölgyeinknek a jótékony cél iránti nemes lelkesedése kellő eredményre vezetett. Igen kedves jelenség lesz a világot jelentő deszkákon egy ifjú bájos leánykának: K e r ó n y i Erzsikének megjelenése, aki Makai Emilnek „Szerenád" cimü monológját fogja előadni. Tarj á n Ernő kir. kultúrmérnök, mint virtuóz zongorajátékos, emeli a műsor sikerét, s reménye van a rendezőségnek, hogy közreműködőül P u r c s i Jánost, az aradi jeles zenetanárt is megnyerheti. A régi híres csabai műkedvelő gárdának két jeles tagja, hosszú szünet után ismét megjelenik a közönség előtt: Halász Bólánó "egy egyfelvonásos vígjátékban vállalt szerepet, Maros Györgynó pedig K a r a s z y Ödön remek költeményének „A szenvedők menedókó"-nek előadásával fogja szaporítani eddigi babérjait. A rendezőségnek férfi tagjai hétfő délután 5 órakor a kaszinó társalgó termében, hölgy tagjai pedig szerdán délután a városházán tartanak gyűlést ; csütörtökön délután az élőkép közreműködői fogják értekezletüket a városháza közgyűlési termében megtartani. A próbák