Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-01 / 88. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 88. számához. Mezőgazdasági munkabérek Békésvármegyében. Tizedszerre szedette már össze a földmivelésügyi miniszter a magyarországi mezőgazdasági munkabérek statisztikai adatait. Testes kötetet tesznek ki ez adatok, melyeknek lapozása nem felesleges sem a gazdára, sem másra, ki a munkásügyek iránt némileg is érdeklődik. Békésvármegye mezőgazdasági munkabéreit az alábbiakban ismertetjük : Békésvármegyében a szakmánymunka mind kisebb térre szorul s jóformán már csakis a részmunkára szorítkozik. Egy kettősfogat egy napi bére 4—7 k között ingadozott, átlagban 5 k 25 f.-t tett ki (1899-ben 5 k 92 f.-t). Egy kat. hold felszántásáért 4—8 k fizettetett, átlagban 6 k 34 f (1899-ben 6 k 8 f), a vetéssel és fogasolással együtt 6 k 40—10 k, átlagban 8 k 73 f (1899-ben 9 k 5 f) Földmunkát túlnyomó mérvben már csak napszámban végeztek ; szakmányban alig néhány helyen dolgoztak s kaptak egy köbméter föld kiemelóseórt 16—28 f.-t, ha tovább talicskázni kellett, a távolság szerint 30 —50 f.-t; rigolozásért 60—80 cm. mélyre fekete földön 8—28 f között mozgott a munkadíj négyszögölenkint. A kapásféléket részért vagy napszámban munkálják. A tengeri túlnyomó mérvben harmados, ritkább esetben ós csakis jobb földeken negyedes, kisgazdáknál viszont inkább feles. A harmados már felszántott ós bevetett földet vett át s a termés behordásánál (kórónál nem) segédkezett, saját részéhez pedig fuvart állított; többnyire csak a. szemtermésből kapott részt, mig a szár egészben a munkaadót illette. A fele* szántott ós vetett is ós igát ő állított, a szeghalmi járás egy részében azonban már felszántott földet kapott. Különmunkát a vállalkozó rendszerint nem végzett, kivéve ha az ő' részét is a munkaadó hordatta be ós móg igy is többnyire csak kisgazdáknál ; a gyulai járásban 1 hold (1100 Döles) teles tengeri után különmunkaképen 100 Döl takarmányrépát szedtek ki, vagy 10 kereszt búzát hordtak be. Burgonya, takarmányrépa, kis mérvben cukorrépa ia harmados volt. Dohányt feles kertészekkel miveltetik ; ritka kisgazda munkálja családjával feles kertész aólkül. Tengeritörósért a szár kivágásával és felkötésével együtt, a behordást is beleértve, VB, */?, itt-ott V« részt kaptak, a behordáshoz azonban az igáserőt a gazda állította. Kisgazdáknál a tengeritörés ós fosztás ugy is tőrtént, hogy napszámban ellátás mellett 40 kg. csöves tengerit adtak. Tengerikapálásért kat. holdankint 6—8 k-t fizettek, a feltöltögetósért 6 — 13 k-t. Seprőcirok levágása, bekurtiiása, a szárak kúpokba állítása s a szakálnak szekérre rakása kat holdankint 26—30 k-ba került. Az aratás fix gabonáért vagy részért folyt. A részért aratás lassankint szünöfólben van, a munkások mind sűrűbben a talán kisebb, de bizonyosabb, kész, megállapított mennyiségű gabonát választják. Az aratórósz konvenció mellett ősziből a 14—12-ik, átlagban a 13-ik, tavasziból pedig a 13—11-ik volt; aratás, hordás és csóplésórt együtt pedig a 11—10-ik, mégis inkább a 10-ik. Konvenció nélkül őszibőltavasziból egyaránt a 10-ik rész járt aratórészül. Pénzért holdszámra nem vállalták el az aratást. Részkeresetül aratópáronkint átlagban 6 q buza ós 1—2, inkább 2 q tavaszi volt biztosítva. Az egyes járásokban a következő feltótelek mellett arattak : 1. A békési járásban kenvenció nélkül a 10-ik, konvencióval búzát, rozsot a 13-ik, zabot és árpát a 12-ik részért, az őszit szalmástól részelve; konvencióban járt, páronkint 2 hétre 100 liter buza, 2 liter főzelék, 4 kg. szalonna, 2 kg. só. Részkeresetül páronkint 5'50 q buza és rozs volt biztosítva. 2" A békéscsabai járásban konvenció mellett őszit a 14-ik, tavaszit a 13-ik részért arattak hordás nélkül, vagy őszit, tavaszit egyaránt a 13-ikért hordással ; ha aratás ós hordáson felül csépeltek is, ezért konvenció mellett a 11—10-ik részt kapták. A konvenció volt hetenkint ós páronkint aratás alatt 30 liter buza, 2 liter kása, 2 kg. szalonna, 2 kg. só és — nem mindenütt — 1 liter pálinka, kenyérsütésre 6 párnak 1 szekér szalma; hordás és cséplés alatt fólkonvenció. Részkeresetül és aratásért 4 q buza volt biztosítva, aratás, hordás és cséplésórt együtt 6 q buza a konvención felül. Napszámban aratásért 5 koronát fizettek. 3. A gyomai járásban kisgazdáknál őszit-tavaszit egyaránt a 10-ik részért arattak ellátás mellett, de ezért csépeltek is ; uradalomban konvenció nélkül a 10-ik rósz helyett a keresetül megállapított 7 q búzát ós 3 q tavaszi gabonát választották, a melyhez 2 szekér szalma járt; pénzben a rész helyett 7 -8 kor. volt megállapítva kat. holdankint. 4. A gyulai járásban konvenció mellett, aratva-hordva, ősziek aratását a 13-ik, tavasziakét a 12 ikért, szalmásan részelve vállalták ; az ősziből részkeresetül 5 q búzát biztosítva, a tavasziért a rósz helyett esetleg 7 kor. 27 fill. pénzdíjat megállapítva kat. holdankint, egy kaszásra mintegy 9 kat. hold jutott learatásra. Az arató-kereset elcsépelóséhez gópet, fűtőanyagot a munkaadó adott s a szemes rész hazaszállításához szükséges igát ö állította. 5. A szarvasi járásban konvenció mellett búzát a 14-ik, tavaszit a 13-ik keresztért arattak szalmástól együtt; a hordás alatt 80 fill volt a napszám. Aratás, hordás ós cséplést együ't ősziből a 11-ikórt szalmástul, tavasziból a 10-ik részért szalma nélkül vállaltak ; Békósszentandráson őszit a 12-ik, tavaszit a 11-ik részért és páronkint 1 kocsi buzaszalmáórt. Kísérletet tettek a gazdák holdszámra pénzért vágatni, de nem kaptak rá vállalkozót; kisgazdáknál, hol csak 1—2 embert alkalmaztak kisegítőül, ezek 4 korona napszámot kaptak. 6. A szeghalmi járásban ősziből, tavasziból egyaránt a 10-ik rósz volt kikötve konvenció nélkül és sok helyütt igy is arattak, a mikor részkeresetül holdankint ősziből 69, tavasziból pedig 62 kg. szem jutott. Többnyire azonban nem részért dolgoztak, hanem a legkisebb keresetül megállapított gabonát választották. 7. Gyula város határában páronkint 6 q buza ós 17a

—^ 1 árpa volt az aratóbér, konvenció (hetenkin 5j kg. buza és pénzben 10 k) mellett, hordás alatt fólkonvenció. Gyűjtő a kaszástól mintegy 14 napi aratásért az ellátáson falül 14—16 k-t kapott. Usóplésórt gőzgép mellett élelmezéssel vagy konvencióval, helyesebben félkonvencióval, 2

1/,—3% volt a bór, mellékjárulók nélkül pedig 37,-4%. Napszámban 5!—3 k t fizettek, átlagban 2 k 54 f.-t (1899-ben 2 k 53 f.-t), aszszonynak 1 k 20—2 k-t fizettek, átlagban 1 k 5} f.-t (1899-ben 1 k 67 f.-t). Túlnyomó mérvben részért dolgoztak. Mindazoknak, kik meghűlés, vagy a gyomor túlterhelése nehezen emészthető, nagyon meleg vagy nagyon hideg ételek, avagy rendetlen életmód által gyomorbetegségben u. m.: gyomorhurut, gyomorgörcs, gyomorfájás, nehéz emésztés vagy elnyálkásodásban szenvednek, egy háziszer ajánltatik, melynek kitünö hatása már évek óta kipróbálva van. És ez a JJ ^ XTOT TO-féle GVOJKR-Pit. E gyökérbor kitűnő, gyógy képesnek elismert gyökérből, jó borral van készitve erősiti és élénkíti az ember emésztési szervezetét, a gyökérbor elhárítja az emésztési zavarokat és elősegíti az uj egészséges vér képzését. A gyökérbort kellő időben használva, a gyomorbajt már csirában elfojtja. Nem szabadna tehát annak használutáva késni. Észleletek, mint fejfájás, felbiifögés gyomorégés, felfuvalkodás, rosszullét hányással, melyek üdült gyomor bajoknál mindig gyakrabban lépnek föl, számtalanszor már néhányszori ivás után megszűnik. S/ékppIffllÁc és annak kellemetlen követkéz ménvei, mint szorulás, 1 cncuus kolikfájdalom, szívdobogás, álmatlanság, valamint vértorlódás a máj, lép és végérszervezetben(hámor holdál betegség) a gyökérbor által gyorsan eltávolittatik. A gyökérbor megziinteti az étvágytalanságot ós könnyű székelés által eltávolítja a gyomor és belekben felszaporodott idétlen anyagokat. Sovány, sápadt arcszint, vérhiányt, erőtlencpjipi legtöbbnyire rossz emésztés, csekély vérképzés és a máj beteges állapota a » okozza. Étvágytalanságnál, ideges bágyadtságnál és kedélyeltompultságnál, valamint gyakori fejfájás, álmatlan éjjelek következtében sok ember lassan elpusztul. - Gyökérbor a gyengült életerőnek friss erőt ad. Gyökérbor gerjeszti az étvágyat, elősegíti az emésztést és táplálkozást, gyorsítja az anyagcserét és vérképzést, megnyugtatja a felcsigázott idegeket és uj életked vet ad. Számos elismerő és hálairat bizonyítja ezt. — Gyökérbor kapható üvegekben á frt 1*53 és frt 2" - a gyógyszertárakban Békés-Csaba. Gyula. Orosháza, MezőBe rény

LBék és^Szarva^En^ Szeghalom, Vésztő, Bánfalva, Tót-Komlós, Uj-Kigyós, Csorvás, G.yoma, Doboz, Sarkad, Szalonta H,-M -Vásárhely, Mezőtúr, Mezőhegyes, Nagyvárad, Szolnok, Ö-Szt.-Anna. Arad, U,|-Szt.-Anna, Kurtics, Simánd, Kunágota. Tornya, Battonya. Szemlak. Perjámns, Buttyin. Bokszeg, Boros Jenő, Kis Jenő, Székudvar. Elek, Apácza, Medg.ves-Bodzás, Mező-Kovácsháza, Pitvaros, Csanád-Palota, Nagylak stb., valamint minden nagyobb s kisebb ausztria-magyarországi város gyógyszertárában. Óvakodjunk utánzatoktól! Kérjünk határozottan Hubert Ulrich-féle Gyógyfűbort. Az én gyógyfüborom nem titok; következő alkatrészekből áll: malagabor 45,0, borszesz 100,0, vörös bor 240,0, szörp 150, cseresznyeszörp 320,0, manna 30,0, fenyő anís, Helenagyökér, amerikai erősítő gyökér, Eneziangyökér, kalmusgyökér aa 10,0. Ezen alkatrészeket tessék összekeverni A „SAS"-gyógyszertár Csabán 3 és több üveget eredeti áron Ausztria-Magyarország bármely helyére küldi gyökérboraimat üvegekben. w WR & f® P S5> p Ezredéves kiállításon a kiállítási éremmel kitüntetye. 1900-ki párisi világkiállításon: ezüst érem. Paris, London 1897: nagy aranyérem. Linz 1889: Aranyérem. HUTÓIMÉY Alt A 1900-ki párisi világkiállításon : ezüzt érem -Csaba

f Vasut-utcza, 1155. és 1156. szám. (Saját ház.) Megyei telephon: Csaba 20. sz. és Por esz (j&e á* /•rs ít&s. rr> s? (suti*. i w tó rsr*. w ü 9 p W m Az egész országban páratlanul gazdag választékban raktáron vannak mindennemű t iMdiiK stb. SM&yeg stb. stb. a^ legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig a m §b IP m m lívü __

, és legolcsóbb g^yári araink melleti gr minden verseny ki van zárva ! w I % rn W