Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-26 / 86. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 86. számához. és többek hozzászólása szerint módosíttattak. Oláh Antal öcsödi lelkész nyugdíjazását kérte, de dr. Hajnal István főgondnok indítványára s Széli Akos módosításával az egyházmegye felhívja Oláh lelkészt, hogy ha ereje engedi, szolgáljon még az eddigi nagy buzgósággal tovább is. Délután 3 órakor az egyházi bíróság ülésezett. A lelkészi értekezlet ós egyházmegyei irodalmi társaság délután -4 töl 7 óráig tartott ülést, amikor is Csécsi Miklós makói ref. lelkész a Téli újság huszonöt éves jubileuma alkalmából üdvözöltetett s általános ovációban részesült. Tóth József körösladányi lelkésznek Ébresztő cimü ujabb vallásos irányú lapját örömmel ajánlották a hívek figyelmébe. TARSADALMI ELET. Vásári gondolatok. Évek óta nagy buzgósággal járkálok szerteszét a vásári zajban, a tarka sokaságban. Minden érdekel, mert minden apró és nagy dolog tanulságos reám. Megfigyelem éppen ugy a különféle zöldségeket, káposztát, almát, mint az ipari árúkat, az asztalos, kalapos, bognár kirakott holmiját s összehasonlítva, megállapítom, melyik termék mennyit fejlődött, megfigyeléseim kezdete óta. Kérdezem az árát, előállításának költségeit s bizony nem egy bámulom akad a járók-kelők közt, hogy mit érdekel az engemet, ha hosszasan elnézem egy lakatnak, vagy keréknek csínját-bínját Erez vala pedig az én lelkem nagy örömöt láttára a sok tárgynak, melyeket mind hazai anyagból magyar kéz készített s magyar ember adja-veszi. Van is nagy kínálat s kereslet ós keletje minden kirakott vásári holminak, mert a mi csak szükséges élő embernek bölcsőtől a koporsóig, az mind kapható s hazai ipari termék — egészen a főtéri sátrakig ós fabódékig, a hol elszomorodik a szivem, látván a sok külföldi s osztrák selejtes portókát, a hol a vándor cseheknek s vászonárusoknak még nagyobb vonzó ereje van a vásárló közönségre; pedig mennyivel jobbat állítanak elő ennél a mi gyáreink, de hiába, vám nélkül, akadálytalanul özönlik be az osztrák á.ru a magyar határon, a hol átveszi a M. A. V. s majdnem ingyen juttatja el hozzánk. Az bizonyos, hogy ezek a cseh árusok s német vászonkereskedők csak a megszokottosztrák ós cseh gyárakból látják el magukat s nem a magyar forrásból. Ezektől a bevándorolt s itt élősködő idegenektől várjuk a magyar ipari termékek fölkarolását ? Hiába, a népnek, no meg az uraknak is csak az kell, hogy olcsó és tartós legyen a portéka, nem törődnek vele, az idegennek adják-e ki érte a sok pénzt vagy itthon marasztalják. S midőn a cseh s német árusok alig győzik a keresletet kielégíteni s tele tömik tarisznyájukat réz ós ezüst pénzzel, tolongnak sátraik előtt a jó magyar emberek, szeretném oda kiáltani és kioktatni őket: — Jó magyarok, ne vegyétek az idegen holmit, ne dobáljátok ki a sok pénzt érette, követeljetek s kaptok helyette még jobb magyar portékát. Ilyenkor látom, milyen áldásos volna a köznépben felkölteni azt a sovinizmust, melyet a külföld oly gyakran s oly alaptalanul megrovásként szemünkre vet; pedig hát ebben ez egyszerű vásárló közönségben ugyan hol van a magyar sovinizmus, mikor még az a tudat sincs meg benne, hogy rosszul cselekszik, önmagának árt v^le, ha külföldi portókát vesz s sejtelme sincs arról, hogy mennyi pénzt tartana vissza itthon magunknak s önmagát gazdagítaná a „honi" áruk vásárlásával ? Itt látjuk, hogyan lesz a nép krajcárjaiból sok millió forint — az osztrák ós cseh gyáraknak. Milyen messze vagyunk még attól, hogy egész népünk egy emberként ugy tegyen, mint 1850 után az olaszok, kik kitartó s együttes buzgalommal el nem fogadták a gyűlölt osztrák árucikkeit, sőt pénzét sem ; pedig senki sem oktatta rá őket, műveltsógök s hazájuk szeretete képesítette a szívós kitartásra. Ha mi is igy tennénk, természetesen nem volnánk kedves s loyális emberek odafönt Bécsben s osztrák sógorunk érezné, hogy fejős magyar tehene türelmét veszté s nem adj a le simogatásra sem a tejet. Létezésünk érdeke követeli, hogy mégis igy tegyünk. Mást is tapasztalok a vásári zajban s ez örvendetesebb. Az a csabai tót anyóka, aki családi körében szógyelnó be is vallani, hogy csak egy szót is ért magyarul, amint oláhhal bocsátkozik üzleti alkuba a dézsa vagy alma tulajdonjogának átvétele ügyében, előhozakodik magyar nyelvi tudományával s nem pzógyeli, mert hasznát veszi a magyar szónak ; az oláh is, kit kót ökörtől vont sátoros szekéren a messze „Oláhországból" (Erdélyből) hozza gyümölcsét vagy abroncsát, nem tartja érdemesnek megtánulni a német vagy tót nyelvet — s igy mindnyája közt a magyar a közvetítő szó, melyet a hasznáért tanulnak meg. A magyarosodásnak lassú folyamata ez, de megvan s menne gyorsabban, ha németet, oláhot, tótot szellemi vezetői bátorítanák előre s nem tartanák vissza fanatikusan önző egyéni érdekekből. Bánkúti B Zoltán. INNEN-ONNAN Akinek sántit az esze Öreg csavargó kocog bé a rendőri szobába s oly ártatlanul süti le szemeit, mint a ma született bárány. Nagyon megtetszett J neki egyik kereskedés előtt lógó kabát s nem tudván parancsolni a természetének, azt magával is vitte. Ezért kerültbe és a vállattás sórán kérdezték az öregtől: — Volt-e már kend büntetve ? — E-én ? Olyan hangon mondta ezt az öreg, mintha a kérdés által sértve érezte volne magát. — Nem voltam én kérem soha ! — Halja kend, ne hazudozzék, mert miudjárt utánna nézek a rovott multak lajstromában Az öreg nagyot nyelt. - Hát nem tagadom, egyszer bevoltam zárva két napra. De többször nem. akkor is ártatlanul. — Gondolkozzék csak kend. Többször nem volt? De vigyázzon, utána nézek s akkor baj lesz. Jó, jó. Hát hagy gondolkozom egy kicsit Csakugyan voltam még egyszer 6 hétig bent. Akkor javultam meg. A biztos tréfából előkeresett egy nagy, vastag könyvet. — No majd mindjárt megnézem én, hogy volt-e kend még többször is büntetve. Ha hazudott kend itt, a törvény előtt, kétszeresen lesz megbüntetve. Az öreg hirtelen megszeppen s kezével a homlokát végig dörzsölve, gyorsan vágja ki a szót : — Igaz is a, sántit egy kicsit az eszem. V ac o n is voltam 7 esztendeig, a mi csak most gyün az emlékezetembe! . . . Az alsós kaláber. Az alsós kaláber nagyon bajos játék és sok szabálya van. Náci bátyánk a megmondhatója. „Ezt a sok szabályt nehéz ám megtanulni," mint egy hazafi szokta mondogatni. Folyt a kaláber nagyban, — Terckassza, — rebegi be a fölvevő ' — Kvart-kontra, — vágja rá a szomszédja s a kihívott szint leüti a tízessel. Most már a másikra került a sor. A tízest beütötte az ászszal. — Marha! - rivalt rá méltó dühvel a kontrázó. Az istennyila üssön magába ! Hogy lehet a kontrázó partnert leütni ? . . . De még cifrábbakat is mondott. Az illető megsemmisülten, összezsugorodva válaszolt : — Muszáj volt . . . — Nem volt muszáj! — Blank volt az ász. Marha! Tanulja meg a kalabert. Akkor, sem szabadleütni!... Az örmény. Az örmény levelet irt fiának, ki egyíK megyei gimnázium tanulója. Ezt ravaszul csinálta meg. íme a levél : Kedves fiam ! Azon leveledet, melyben tőlem télikabátot és 10 forintot kérsz nem kaptam meg. Mellékelve küld neked anyád, tudtomon kivül, 10 forintot, melyen te ha könyveket veszesz és tanulsz a vizsgára, akkor te vagy egy jó fiu, de ha te azt a pénzt elkártyázol, elbillártyuzul, akkor vagy te egy haszontalan, komisz firma! Maradok szerető : Apád Utóirat: Ezt a levelet a kért télikabát bélésében találod bevarrva. A fenti. A szakértő. Egyik falubeli polgártársunk házat építtetett. Elkészült szépen a palota, csak a tető nem tetszett a gazdának. Úgyannyira, hogy összekülönbözvén az i építőmesterrel, perre került a dolog. A bíróság persze szakértőt rendelt, a dolgoknak igazságára. Meg is volt a szemle. A szakértő furó-faragó ember, megnézte a tetőt kívülről, belül ' aztán nyelt egyet és szólt : — Hászen jó, jó; hanem a magam riszirül pocok sem szeretnék lenni alatta; A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A trónörökös lemondása. Budapest, október 25. (Saját tud. táv.) Egy német estilap állítólag hiteles forrásból szenzációs hírt bocsát világgá Ferenc Ferdinánd trónörökös lemondásáról. Azt irja, hogy Ferenc Ferdinánd elhatározta, hogy trónöröklési jogáról lemond unokaöcscsónek, Károly Ferenc József főhercegnek javára. Ezen elhatározását már közölte is hivatalosan a királylyal. A fiatal főherceg, ki trónörökös lenne, Ottó főhercegnek a legidősebb fia és a trónra „II. Ferenc József néven lépne. Hivatott politikai körökben behatóan tárgyalják a hírt s kapcsolatba hozzák Ferenc Ferdinánd fiának születésével s a trónörökös udvarmesterének elbocsátásával. Másfelől pedig politikai bonyodalmak keletkezhettek volna a trónörökös fiának jogi helyzetéből, aki nem főherceg. A lemondás hire nem keltett megütközést, vagy sajnálkozást egyes körökben, minek oka az, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös nem igen igyekezett megmutatni a magyarok iránt való rokonszenvét, más oldalról pedig ismeretesek tulklerikális felfogásai. K esabai nőegylet közgyűlése. A csabai nőegylet, mely nemcsak a szegény, beteg és munkaképtelen családanyákat segélyezi, de a szegény iskolásgyermekeket is, anyagi erejéhez ós a nagy közönség támogatásához mérten ruházza, télen meleg étellel látja el, csütörtökön délután tartotta, a tagok nem nagy érdeklődése mellett közgyűlését. A közgyűlésen B e l i c z e y Eezsőnó elnökölt, mig a terjedelmes, minden apró részletre kiterjedő évi jelentést V a r s á g h Béla titkár olvasta fel. Az egylet fennállásának huszonnegyedik évéről ezeket mondja a jelentés : Sajnos, hogy immár több óv óta azon szomorú tóuynyel kell jelentéseinket beve; zetni, hogy a kórlelhetlen halál ismét meg; apasztotta tagjaink számát; dr. Daier ü-yörgynét ésCsetneki Terézt szólította el közülünk és kérjük az egyletnek elvesztésük felett érzett őszinte részvétének a jelen közgyűlés jegyzőkönyvében kifejezést adni. Csetneki Teréz végrendeletében is megemlékezett a nőegyletről, de sajnos, a hagyatéka körül felmerült követelések kétségessé teszik, hogy valami jusson az egyletnek azon szép összegből (körülbelül 3000 kor.), melyet a háza eladásából remélhetően az Erzsébet szeretetházat illette volna. Ezen esetből kifolyólag szükségesnek bizonyult az egylet érdekeinek megvédésére ügyvédet felkérni, amire dr. Ursziny János egyleti jegyző, szives volt vállalkozni ; a hagyatéki ügyek hosszantartó lebonyolítása azonban a végeredményt még sokára fogja meghozni, Hagyományozott továbbá az egyletnek néhai O m a z t a Józsefné 50 koronát, mig néhai Urszinyi Pálné nevére a szegényiskolásokat segélyző alapra 100 korona lett adományozva. Róthy Béláné ós a csabai takarékpénztár egyesület pedig ujabb adománnyal a tett alapítványt nagyobbították. Az adományozóknak a közgyűlés köszönetet szavazott. A tagok száma az elmúlt évben: 61 alapító, 202 rendes ós 3 pártoló, öszszesen 266. Elhalálozás ós elköltözés folytán 5 taggal apadt a tagok száma. Az egylet vagyoni állapota a következő: Befizetett alapítványok .... 3430" — Be nem fizetett alapítványok . . 2770-— Tartalékalap 1503-33 Kossuth-alap 205. — Szegónyiskolások alap .... 1535.10 Szeretetház-alap 15126-54 Jelz. hitb. sorsjegy 208'— Összesen: 25335-54 Vagyona a mult évben 1661 kor. 29 fillérrel emelkedett. Az elmúlt év bevétele: tagdijakból, az alapok kamataiból, műkedvelői előadás, felolvasások, tombolaestélyek jövedelméből ós adományokból 5010 kor. 93 fillér volt. Ezen összegből az egylet segélyekre fordított: havi segélyekre 864 kor., rendkívüliekre 467 kor., szegényiskolások felruházására 660 koronát. Elfogadta a közgyűlés az elnökség azon indítványát, hogy a Kossuth-alap, melynek kamataiból oly iskolás leánygyermekek részesülnek könyvjutalomban, kik a magyar nyelvben kiváló előmenetelt tanúsítanak, 500 koronára emeltessék fel. Elhatározta a közgyűlés, hogy felkéri az egylet tagjait ós a nagyközönséget, szíveskedjenek a szegény iskolás gyermekek részére ócska ruhaneműt, gyermekcipőket a raktárba adományozni, hogy már a hideg ősztől is védve legyenek a szegény iskolások. Úgyszintén tagok gyűjtése ós a jövedelem fokozása is Kívánatos, mert az egylethez a szegények részéről oly nagy arányban érkeznek kórelmek segély iránt, hogy annak osak kis részben képes megfelelni. A számvizsgáló bizottság ós a választmány eddigi tagjainak újra megválasztásával befejezést nyert a közgyűlés. ÚJDONSÁGOK. — A gyula — barakonyi vasút. A vármegye törvényhatósági bizottsága által a gyulabarakonyi vasút létesítési munkálatainak keresztülvitele céljából kiküldött albizottság az alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a következő aradmegyei tagokkal egészítette ki magát, akik a folyó hó 27-én tartandó albizottsági ülésre már meghivattak: K o k a s József (Kisjenő), dr. T a g á n y i Sándor (Arad), C z á r á n Márton, Fehér János, P a i k e r t Henrik; (Seprős), M a k a i Ferencz (Simonyifalva), V á 1 y i Géza (Nagy-Zerínd), K o 11 e r Pál (Vadász). Az albizottság elhatározta továbbá, hogy megkeresi Gyula várost 200000 korona hozzájárulás megszavazása iránt s a többi érdekelt községeket csak azután szólítja fel, ha Gyula vár os már nyilatkozott. — Ingyenes gazdasági tanfolyam. A békéscsabai m. kir. földmives iskolában a felnőtt gazdák részére november 20-ától január 16-ig 8 hetes tanfolyam lesz. A tanfolyamon oktatást nyernek a gazdák a legfontosabb gazdasági tudnivalók s tanítást a seprő, kosár és hazsurakószitésre is. A tanfolyamra felvesznek minden 18 évesnél idősebb gazdát, ki keresztlevelét és községi erkölcsi bizonyítványát a földmives iskola igazgatóságának Békéscsabára postán beküldi. Jelentkezni mielőbb kell. A tanfolyamra felvett gazdák lakást, fűtést, világítást, mosást, orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, élelmezést és oktatást az iskolától ingyen kapnak. Ezenkívül minden háziipari tárgyat, melyet önállóan készítettek, mint sajátjukat el is vihetik. — A csaba-nagyváradi vasúti vonal átalakítása Az algyői vasúti hid létesítése folytán az alföld-fiumei vasútvonal fővonallá válik s ez okból szükséges ugy a pályatest, valamint a vasúti sinek átalakítása. A kormány különböző beruházásokat szándékozik a jövő óv folyamán eszközölni, ez okból 200 millió kölcsön felvételét jelentette be a képviselőháznak. A számos vasúti vonal építése ós átalakítása között Lukács pénzügyminiszter a csaba-nagyváradi vasút vonalat is felemlítette, melynek alapépítményeit azért kell megerősíteni, hogy emelőkópességót növeljék, mivel mostani állapotában nem lesz képes a fokozottabb igényeknek megfelelni. Az ország különböző vidékein célbavett vonal- átalakítások körülbeiől 10 millió koronát fognak fele mószteni. — Gazdák gyűlése. A Békésvármegyei gazdasági egylet igazgató választmánya ma, október hó 26 án, vasárnap d. e. 9 órakor Békéscsabán, a casinó helyiségében ülést tart. A tárgysorozat a következő : elnöki ielentés a Szeghalmon október 5-ón megtartott állatkiállitás ós díjjázásról. A postaigazgatóság válasza a posta részére leendő építkezés tárgyában. Az egyleti háznál fáskamrák építésének elhatározása. A tejszövetkezettől szedendő házbér megállapítása. A Pestmegyei Gazd. Egylet átirata, melyben a malomkartelekkel szemben arra kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a buza szállítási dij cételeit csökkentse. Löbl és társa megkeresése ciroktermelő ós feldolgozó szövetkezet létesítése iránt. Folyó ügyek. Indítványok. — Egyházi tanácsosok. A csabai róm. kat egyház e héten választotta meg nem nagy érdeklődós mellett egyháztanácsának tagjait s az iskolaszóki tagokat. Tanácsosok lettek: Kovács R. György, ifj. Laurinyec István, ifj. Petrovszky Pál, Szalay József, Beliczey Rezső, Petrovszky István, Fekete Sándor, Beliczey Géza, Fejér Béla, Szász Pál János, Laurinyecz György, ifj. Szlepkó János, ifj. Laurinyecz György, Kristóffy Károly, Oszlács János, Szpisják Mihály, ifj. Petrovszky S. Mihály, Leszkó János, Paulik János, Petrovszky S. János, Petrovszky S. János, Kovács F. János, Szász János, Rohoska Pál, Pándy István dr., Lepage Lajos, Kolpaszky László, Timár Endre, Zlehovszky György, ifj. Laurinyecz István, Südy István, Szász Mihály, Póli Pál, Viczian Pál, Kovács Károly, Volentik Lipót, Bodó József, Páger Pál, Zvaratkó Pál, Bayer Lajos. Póttagok : Petrovszky S. György, Zlehovszky János, Laurinyecz István, Kovács R. György, ifj. Krizsan János, Paulik János, Tóth György, Góth László, Ancsin György, Laurinyecz Adám. Iskolaszóki tagok lettek : Beliczey Rezső, Beliczey Géza, ifj. Petrovszky Pál, Oszlács János, Kovács R. György, Szpisják Mihály, Pándy István dr., Laurinyecz György, ifj. Laurinyecz István, Szász János, Lepage Lajos, ifj. Szlepkó János, Fejér Béla, ifj. Laurinyecz György, Szihelszky József, Kristóffy Károly, Fekete Sándor, Kolpaszky László Póttagok: Szász Mihály, Szalay Gyula, Paulik János, Kovács F. János, Szász Pál, Südy István, Zvaratkó Pál, Póli Pál, Viczian Pál, Kovács Kóroly. — Fehér estély. E cimen tartják a bókésmegyei nyomdászok hangversenyüket Gyomán, a József-főherceg szanatóriumegylet javára. Az estély sikere már biztosítva van : Lukács György dr., Békésvármegye főispánja elvállalta a rendezőség kérelmére a védnökséget ós személyesen meg fog jelenni az estélyen -s az ezt követő fényes táncvigalmon. A hangverseny műsorában lapunk segédszerkesztője B e 1 e nc ó r e s i Dezső is szerepelni fog felolvasással. A meghívókat nem sokára kibocsátja a rendezőség.