Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-12 / 82. szám

valláserkölcsi hanyatlás, a társadalmi élet ziláltsága szinte kétségbeejt a jövő miatt. Volt-e olyan kor, amidőn ugyanezek az aggodalmak nem szállották volna meg a szemlélődő lelkeket és veszedelmet ne jósoltak volna azokból az emberiségre ? Ezek a bajok az emberiséggel születnek és vele éltek; igaz, hogy magasztos feladata az emberiségnek ezen öröklött bajok gyógyszerét megtalálni, alkalmazni. De a kuruzslás és ráimádkozás itt nem ér semmit. Mert például nem abban van a vallási érzés tisztasága, magasztossága, ben sősége, hogy leimádkozzuk bűneinket, hanem hogy nem követünk el bünt, megóvjak szivünk tisztaságát és lelkiismeretünk nyugalmát; ne azt hangoztassuk, hogy térjünk Istenhez, hanem, hogy ne térjünk el Istentől. Ha a társadalmi élet tapasztalatai csakugyan jogosult aggodalmat keltenek az erkölcsi felfogás ós a hitélet lazasága iránt, nem jogosult a felfogás akkor sem a múlttal szemben, de jogosult lehet azon szempontból, hogy a lelki finomság, az erkölcsi felfogás, a hit ihlete a lélekben nem fokozódik a műveltség térfoglalásának arányában; a műveltség nem táplálja egyenlő arányban a szivet és elmét, sőt amannak forrásai emennek túlságos kihasználásával inkább és inkább elapadnak. A sziv világának ez az elhomályosodása kelthet igazán aggodalmat; ez a homály üli meg a társadalmi életet minden jelenségében; ez a zsibbadtság köti le a nemesebb törekvések rugóit; a forrás ezen meddősége okozza a szellemi élet terméketlenségét is: mert az értelem képes ugyan alkotásokra, az emberiség haladásában megmarad úttörő hatalomnak, de ha ezen utat az érzelem világa be nem ragyogja, alkotásait be nem aranyozza, sivár marad, mint égbetörő "gránitszikla, melynek kopár csúcsát a hó, vagy a vihar üli meg. Szép, sőt fenséges is, de — zord. Az érzelem világának ez az elhomályosodása teszi sivárrá a szellemi életet, öli ki az idealizmust, termő talaja a rideg anyagias iránynak, mely utóvégre szintén megvolt mindig, meglesz mindig, de uralma a közélet téves irányának hirdetője, azon irányé, mely az emberiség rendeltetésének magasztosabb céljaitól eltér. De ha e jelenségeket tapasztaljuk kisebb vagy nagyobb mértékben, miért Ítéljük el érte épen a mai nemzedéket, holott nem ez teremtette a mai állapotokat, hanem csak bele van nevelve. És ez azt bizonyítja, hogy a mai társadalmi ós életviszonyok, a mai erkölcsi és életfelfogás elítélésében aki leghangosabban beszél, ép önmagát itóli el, mert ő nevelte és neveli azt az ujabb nemzedéket, melyet öröklött bűneiért elitéi. Ez az elitólós nem-ea lelkiismeret felszólalása az elkövetett mulasztásokért ? Ha igen, akkor jó uton vagyunk, mert a hiba beismerése annak jóvátételére vezet. Akkor hát csak szidjuk a mai kort és a mai nemzedéket. Közigazgatási ügyek. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyeháza csütörtökön ismét ülésnek volt a színhelye. A megyegyülés után a közigazgatási bizottság tagjai sereglettek egybe, hogy letárgyaljanak egy nagyon hosszú tárgysorozatot, amelyben alig találunk kiválóbb ügyet. Az ülés is természetesen egyhangú lefolyású volt Felszólalás nem történt s a javaslatok változatlanul váltak határozatokká. Az ülésen megjelentek: Lukács György dr., Fábry Sándor dr., Deimel Sándor dr., Haviár Dániel, Janesovits Péter, Rezei Szilviusz, Zöldy János dr., Haviár Lajos, Liszy Viktor dr., Csák György, Varságh Béla, Zlinszky István, Keller Imre, Az alispáni jelentés szerint a mult hóban a személybiztonság nem volt feltűnően megzavarva A vagyonbiztonságot azonban sok esetben támadták meg s igen sok lopás fordult elő. Baleset szeptember havában kilenc volt; öngyilkoszág 7. A tüzek száma feltűnően nagy: 43, mely legtöbbnyire gabona ós takarmány nemüeket pusztított el. A munkások helyzete tűrhető, 1 korona 40 fillér volt az átlagos napszám. Állatbetegségek szórványosan merültek fel. Ipar ós kereskedelem állása a régi. Az alispáni jelentést tudomásul vették, valamint a pónztárvizsgalati jelentést is. A főispán határozatát, hogy Petykó Géza gyulai pénzügyi titkár ellen szolgálatképtelenségének megállapítása végett vizs gálatot rendelt el: tudomásul vették. A csabai fővégrehajtó Ferenczy Zoltán állásáról lemondott s lemondását az alispán elfogadta. Ez alispáni határozat ellen fellebezett s kérte lemondásának hatálytalanítását, azon okból, hogy kényszerhelyzetben mondott le. Ugyanis a csabai elöljáróságtól ellenkező esetben nem kapott volna működési bizonyítványt, melyre másfelé való pályázáshoz volt szüksége. A bizottság Fe renczy lemondását nem hatálytalanította, miután állításának bizonysága nincsen. E határozat ellen nincs fellebbezés. A főorvos jelentése szerint a mult hó közegészségügyi állapota általában véve kielégitő. A hevenyfertőző betegségekben történt megbetegedések ugyan 6%-kal emelkedtek. A leggyakoribb megbetegedést a légzőszervek bántalmai képezték. Leggya— És, ós . . . folytassa — sziszegte szinte a lány. — Megkapta a szivemet az, ami magában olyan királynői. A büszke csillogás, amely hideg. De most már éltető meleget is keres a szivem . . . Meg is találta . . . Ezt akartam mondani Magda, mert talán maga sem szeret: csak hiúságból szeretne hódolójának látni örökre engem. Bocsásson meg ós feledjen Magda .... Én mást szeretek .... JA. lány megkapta két kezével a vasrácsot. Arca piros lett s egészen közel hajlott a rácshoz s csakúgy csengett a hangja. — Megtalálta . . . Meg . . . Persze valami sáppadt, sovány penészvirág, akit forgathat az ujja körül, de akinek van pénze . . . — Magda ! — pattant föl Weér. — Hallgasson ! Most ón akarok beszólni . . . Igen, pénze van . . . Nekem pedig nincs egyebem: — maga szerint — a királynői büszkeségemnél. De téved Tamás . . . Nem igy lesz. Én magát akarom. Akinek az ajka egyszer az ajkamat érte, az engem nem fog elhagyni soha . . . — Magda. — Nem hagyhat el érti, súgta a leány rekedten a szenvedélytől. — —• Nem engedlek el, ha hív is a penószvirág, meg a pónzszekrónye. Te csak az enyém lehetsz Tamás . . . Tudod ki vagyok . . . Nem hiszem, hogy elmernél hagyni, mert akkor, . . . akkor ón . . . Nem tudod, ki az a királynő . . . Neki, annak a sáppadt virágnak mondd, amit nekem mondtál . . . Téged hozzám köt a szavad ... A becsületed ... És te, amig élsz, nem tudsz becstelen lenni! Az utolsó mondatokat szikrázó szemekkel mondta a lány s a felhangzó hivó szóra köszöntés nélkül hagyta ott a férfit. Weér Tamás, kinek szemébe vágták a pónzvadászat gyalázatosságát, neki dőlt a rácsnak. Fejében őrülten kavarogtak a gondolatok. S a férfi, a gavallér, kinek a becsület volt a legszentebb a világon: nem tudta megoldani a kérdést. Megindult. IH. És ez volt Weér Tamás utolsó estéje. Másnap reggel fagyosan feküdt szobája padozatán. A kórdós már meg volt oldva ; becsülettel. És a hideg leány nem tudott könnyezni a koporsója felett, bár tudta, hogy Weér Tamás miért költözött, sok sziv szomorúságára, a föld alá. Tollrajz- Alexander Schwieger. — Fordította: Zalay Masa. Erna a „meg nem értett asszonyok" veszedelmes hiúságával szomjazta a néma imádtatást, mert szép volt és — unatkozott. A férfi pedig ifjú volt ós egyike a garnizon ama tisztjeinek, a kiket a születés ós a végzet kegye minden földi előnnyel felruház. Amért Hans nem maradt mindvégig néma és mert az asszony sziveden hallgatta rajongó szavait, epedő sóhajait, végre is — megértették egymást . . . * Egy csodaszép nyári naplementekor kedélyes kirándulásról jövet, vidám végakkord gyanánt a vendéglő éttermébe tért be a társaság. Központját Erna képezte, akit egészen körülfont a jóismerősök koszorúja. Az asszony ezúttal férje mellett ült, de annyira elfáradt a délután mozgalmaitól, hogy nem hallott egyebet a pajkos cigányzenénél — és nem látott mást a férje megelégedett, boldog arcánál. Egyszerre ismerős hang reszkettette meg szivét, tekintete átröppent abba az irányba ós Hansot látta a szomszéd asztalnál bajtársai körében, JA. pillantásuk bekoribb haláleset a bólhurut volt. Megbetegedés 97, haláleset 17 törtónt. Uralkodó fertőző betegség a hasi hagymáz volt. A I trahomások száma 18. Tudomásul vették még a belügyminiszteri leiratot, mely szerint az is lehet gyógyszerész, aki hat polgárit végzett ós latinból vizsgát tett. A pónzügyigazgató jelentése elmondja, hogy 54 ezer koronával kevesebb az adóbefizetés a mult óv ugyanezen hónapjához képest. Az adóügyi kezelést a legtöbb helyen megvizsgálták. A bizottság Pap Lajos ós F u r k a István behajthatlan birságát elzárásra változtatta ; özv, U n g i Sándornó adóját ós K ó t i Lajos birságát törölte. S i n k a Mihály ós Kocziszky Mátyás és társainak elemi kár ügyi feleb bezését elutasították, miután bérlők és a földadót a tulajdonos fizeti Annak kellett volna felebbezni. A tanfelügyelő részletes jelentést tett mult havi működéséről. Részt vett Mezőberényben az iparos tanonciskola választásain ; Orosházán átvett egy iskolát Mezőberónyben és Békésen gazdasági ismétlő iskola ügyében tárgyalt. A jelentés tudomásul szolgált. Az öcsödi iparos tanonciskola és óvoda, a csabai községi iskolák, óvodák, ipariskola ós kereskedelmi tanonciskola, a gyulai óvodák és ismétlő iskola költségvetését a bizottság jóváhagyta. A békési, dobozi, szeghalmi, vésztői ev. ref. iskolák ós a békési gör. kel. iskola állapota tarthatatlan. Emiatt felhívják a jókarba helyezésre az iskolák fenntartó hatóságait. Éndrőd község határozatát, hogy Sima pusztán iskolát ópit, jóváhagyták. B a y János, S o c z ó Sándor, A nd r á s s i Illésné ós T o b a i Ferenc behajthatlan kórházi ápolási költségeit törölték. Az államépitószeti hivatal érdektelen előadmányai után az árvaszéki és főügyészi jelentéseket hallgatta meg a bizottság s azután az ülés véget ért. A százéves szarvasi főgimnázium. Az intézet alapítása Mezőberényben. A ránk jövő szerdán ünnepel Békésvármegye legrégibb főgimnáziuma. Száz esztendőre tekint e napon vissza az intézet; száz hosszú évre, melynek gazdag erkölcsi sikere a legnagyobb biztosíték a jövendő fejlődésre. Egész Békésvármegye figyelme Szarvas felé fordul e napon, hiszen a mostan élö megyei nemzedék legnagyobb része a százéves szarvasi főgimnázium^ padjain okult az élet küzdelmeire. afe Egy százéves iskola erkölcsi íménye fel sem fogható egészen. Száz éven keresztül hintette az intézet a tudomány áldásait a megyében, számos esztendőkön át egyedül. Az utóbbi évtizedekben versenytársai akadtak a nemes munkában, de a szarvasi gimnázium múltjánál fogva legnevezetesebb intézete most is a megyének. Története két városhoz köti. Mezőberényben rakták alapját s később került Szarvasra, mint az alábbi sorok mondják" Keletkezett a szarvasi főgimnázium — mondhatni — semmiből. Se pénzerő, se tekintélyes pártfogók, se kipróbált tanárok, semmi — semmi se szolgált biztató előzményül arra, hogy gimnáziumot létesítsenek az Alföldön a tervezők, midőn egyetértő buzgósággal eljutottak azon elhatározáshoz hogy a nyomott jobbágyi helyzetben élő protestáns hivek áldozatkészséghez folyamodva, nagyobbszabásu tanintézetet nyitnak Békés vármegyében. Az Alföld lassan népesedő megyéi, Pest, Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Csanád, és a Bánát a török kiűzetése után 1720 —1745 -ig kezdtek a sok vérfürdő után éledezni. De a nagy magyar Alföld területén a XVIII. század közepén ág. hitv. ev. középiskola sehol sem volt található. A müveit protestáns családok pedig tanulni óhajtó gyermekeiket r. katolikus iskolákba járatni vonakodtak. Ezért a pesti ág. ev. egyházmegye gyűlésein 1790—91-ben ismételve is fölszóllalt Pongrátz Balthazár felügyelő és ajánlotta, hogy egyesült erővel létesítsenek az alföldi protestánsok a közszükségnek megfelelő gimnáziumot. Szava azonban elhangzó szó volt a pusztaságban. Mikor aztán az egyházi kormányzás érdekében a Békés-bánáti egyházmegye kiválott a pesti egyházmegye kötelékéből ós a protestánsok autonom szerveskedésére eléggé kedvező 1790—91-dik XXVI. törvénycikkely szentesítést nyert, fokozódó önbizalommal kezdtek a protestánsok közművelődési érdekeiről gondoskodni. Ekkor újította meg K1 a n i c z a y János, temesi alispán, mint a békés-bánáti egyházmegye felügyelője a Pongrátz által már előbb hangoztatott eszmét. 1802. május 19-ón Szarvason tartott egyházmegyei közgyűlést a békés-bánáti egyházmegye ós itt elhatározták, hogy az alföldön, még pedig a három nyelvű Mezőberényben gimnáziumot nyitnak. Boczkó Dániel, szarvasi lelkész, ki már évekkel előbb foglalkozott ez eszme órlelésóv 1, kész tanítási tervvel és a fentartásra vonatkozó számításokkal állott elő, mit a közgyűlés helyeslőleg elfogadott. Ott a közgyűlés előtt tettek a lelkesebbek kötelező ígéreteket, hogy minő évi összeget ajánlanak föl a létesítendő iskolára s határozatilag kimondták, hogy a lelkészek és tanítók e célra a gyülekezetekben és ismerőseik körében gyűjtést indítsanak. A gimnáziumot létesítő békés-bánáti egyházmegye egyszersmind megtette a lépést arra nézve, hogy az 1790—91-ik XXVI. törvénycikkely alapján I. Ferenc király az intézet létesitésó^3z az engedélyt megadja. És ebben hamar célt értek. Nehezebb volt azonban az iskola létesítéséhez kellő pénzalapot előteremteni. Az uj intézetben a tanitás 1802. október 2-án nyílott meg. Se tekintélyes pénzalap, se alkalmas iskolai épület, se kellő számú tanárság. E feltűnő hiányok dacára ólt és fokozódott az intéző férfiakban a köznevelés ügye iránti szeretet és törhet len munka kedv. A német lelkész lakásán, a templomban, özvegy Wenckheim László báróné született Rosenfeld Karolina kastólyászédesen összeolvadt, az ajkuk bizalmasan mosolygott ós a lelkük a szerelmesek sajátságos néma egyetértésével válaszolt. Látszólag azonban a biliárdozókat nézték, hogy a gyanús feltűnést óvatosan elkerüljék. A két fiatal katonatiszt éppen befejezte a játszmát s mig egyik cigarettára gyújtott, a másik szórakozottan tartotta még kezében a dákót, melylyel néhány lökést próbált. Aztán unott egykedvűséggel elhajította az asztal közepére és távozni készült, amidőn hangos móltatlankodást hallott a háta mögött. Meglepetve visszafordult és két civillel nézett szembe, akik a parti folyamán Ernáók asztalától fölkelve, nézőközönség gyanánt álltak a billiárd közelében. Erna férje volt az, aki a katonatiszt öntudatlan megvárakoztatását szándékosságnak tartva — szót emelt. A tiszt az ismeretlen közönyével végig nézte őt ós felelt, Szó szót váltott, aztán egy erősebb kifejezés, majd egyenes, fólremagyarázhatlan durva sértés A teremben halálos csönd, dermedt várakozás Most a katonatiszt megtorláskóp kardot ránt. És egyszerre, mintha varázskezek érintették volna a kedélyes szinteret, a vidám arcok elkomorodtak, az ajkon megfagyott a mosoly, szomorú halálsejtelem borult a homlokokra és hang nem hallszott, csak a szivek izgatott dobogása, AZ első meglepetés után néhányan felugráltak helyeikről és fenyegetően fölemelt öklökkel siettek a megtámadottak védelmére. Azonban a kritikus pillanatban a katonatisztek asztaltársasága is megmozdult, a kardok halk csörrenéssel kerültek elő ós megcsillantak a lámpafónyben. Most olyan zavar támadt, mint mikor harcmezőn élet élet ellen tör. A szivekben nincs semmi gyilkos szándók, de a kard minden mozdulata halált oszt. És a sors Hansot Erna férjének ellenfeléül állította. l Ekkor egy szivettépő sikoltás reszkedett át a levegőn, — ós a nagy teremben nem hallszott más, mint ez az egyetlen alázatosan könyörgő, bizalmas szó: — Hans ! Erre rávetette magát a férje mellére és gyönyörű szeme kegyelmet esdett számára, Hans sápadtan meghátrált és a fölemelt kéz a gyilkos karddal erőtlenül lehanyatlott. . . . Aztán csöndesen, némán hagyták el mindnyájan a helyiséget Odakünn az utcán, a sötétbe borult éjszakában Erna férje elfelejtette karját nyújtani az asszonynak. Először felejtette el házasságuk óta, — de örökre! A halál lovagja. Irta : Biró János. Az őszi alkony leszállott hirtelen, mintha sűrű szürke fátyolt beritottak volna a háztömbök fölé. A villamos lámpái kigyúltak ós működött a fék : mintha lámpás ember botorkálna a sötétben . . . Kint állottam a perronon a kocsi vezető méllett. Odabent nem volt hely, a kocsi telve volt hazafelé tartó kirándulókkal. Az Zugligetből jöttek, miután örömeiket a csipős őszi szél megrontotta odakint Magam is fázósan húzódtam meg a sarokban ós belebámultam a homályosságba. Néztem hogyan mosódnak el lassan-lassan a bérpaloták éles vonalai, bele az égboltozatba, amely jobbfelől sötét volt, mint valami viharfelhő . . . elől piszkos fehér, mintha szomorú őszi hajnal volna, amelytől félve riad vissza a villágosság, a napsugár ... az élet. A kocsi a hidra órt lassan az emberek forgatagába. Néztem a nagy vizet odalent ós az ég vigasztalan szinót láttam benne. A sötét hullámok hömpölyögtek a