Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-09 / 81. szám

uj házi Orosházán ós a szanatórium egye­sület iránt a közönség igen nagy érdek­lődést tanusit. A községek közül eddig, — egyszerű felkérésre — három nyújtott szép ós nagy ajánlatot. Munkáskérdés sehol sem volt a megyében s a segélypónztár ujabban szé­pen terjed. Kossuth Lajos születése 100 éves évfordulóján nem hivott közgyűlést össze, mert tudta, hogy a vármegye vala­mennyi községe ünnepel. Igy vagy a köz­ségek ünnepe csorbult volna meg, vagy a közgyűlés lett volna néptelen. Emiatt ma­radt az ünneplés az októberi közgyűlésre. Az ülést megnyitja. A vármegye állapotáról szóló alispáni jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A 1908. évi házi pénztári költségelőirányzat ós hiány fedezésére a szokásos l°/ 0 megyei pótadót megszavaztak, mégpedig csoda­képpen egyhangúlag: 59 tag 59 igen sza­vazattal ; — pedig rendesen e szokásos pót­adónál is szokott elhangzani egy-két „nem." A belügyminiszteri leirattal kapcsolat­ban, mely megtagadta hogy Beliczey István arcképét a tartalékalapból festesse a vár­megye, az állandó választmány javaslata került tárgyalás alá vármegyei közszük­ségleti alap létesítése iránt. Ez uj alap há­rom éven át kivetendő egy százalékos pót­adóból alakulna s teljes összegében 90 ezer koronát tenne ki. Fábry Sándor dr. alispán melegen pártolja az uj alap létesítését. Nyolc éve áll a megye élén s már nyolc évvel ez­előtt feltárta azt a helyzetet, hogy a, vár­megyének nincsen olyan alapja, melyet kegyeletes, hazafias, közgazdasági, kultu­rális célokra felhasználhatna. E helyzetet már lehetetlen tovább tűrni. A vármegye méltósága ós tekintélye megköveteli, hogy ne zárkózzon el olyan adományok elől, me­lyeknek megtagadása a törvényhatóságra szégyen s melyet szükségleti alap hiányá­ban nem képes honnan fedezni. Kéri a megszavazását az indítványnak. Szeberényi Zs. Lajos sajnálja, de a megszavazás ellen kénytelen felszó­lalni. Mindenki érzi a társadalmi és állami adók nagy súlyát. Ha nyolc évig meg volt ez alap nélkül a vármegye, ezután is meg lehet. Nem kell sújtani újra a kisgazdákat Fábry alispán szerint nem lehet te­herről beszélni. Saját magunkon segítünk az alappal. Más vármegyében 3, 4, 5, sőt 6°/o is ez az adó. Olyan alap lesz ez, mellyel minden miniszteri felülvizsgálat nélkül ren­delkezik majd a megye. A helyzet e nélkül szégyenteljes ós kell, hogy a törvényható­ság birjon eszközökkel a saját határoza­tainak végrehajtására. A névszerinti szavazás után kitűnt, hogy meg van a szükséges kétharmad több­ség. A javaslatot megszavazta 46 bizott­sági tag, ellene szavazott 16. Egyszersmint elfogadták az állandó választmány azon javaslatát is, hogy Beliczey István arc­képének megfestésére szükséges összeget a tartalékalapból veszik kölcsön egyelőre, a rendelkezési alap lótesüléséig. Beliczey Géza ajánlatát, hogy atyja arcképét a me­gyének adományozza, köszönettel vissza­utasítják. A közigazgatási bizottság jelentését az év első feléről, valamint a számonkérő­szék jegyzőkönyvét tudomásul vették. Az 1903 -1904. évekre szóló közúti költség­vetést pedig megszavazták. A vármegyei községjegyzői nyugdíj ­intézeti igazgatóválasztmány előterjesztését a szabályzat módosításai ügyében elfogad­ták. A községek hozzájárulását 0'17°/ 0-al felemelték; a módosítások a jegyzők befi­zetésére, az özvegy s a gyermekek nyug­dijára vonatkozik. Hogy a vármegye 1903. évben pénz­készletét mely pénzintézeteknél helyezze el: ezt névszerinti szavazás utján döntötték el. A pénzeket a békésmegyei ós gyulavá­rosi takarékpénztárban fogják elhelyezni. A belügyminiszter elrendelte, hogy a közmunkát utcák ós járdák fenntartására nem lehet forditani. Eszerint a várm. köz­munkaszabályrendeletét módosítani kellene. A bizottság ugy határozott, hogy felkéri a minisztert: tekintsen el a rendelettől. Az orosházi tanoncotthon alapítványát a közszükségleti alapból fogják lótesiteni. A honvédelmi miniszter rendeletére elhatá­rozták, hogy a 48/49. honvédgyámolitó-alap kószpénzvagyonából 300 koronát felkülde­nek kötvényvásárlás végett. Arad város törvényhatósága átírt Kossuth Lajos születése 1Ő0 éves évfordu­lójának megünneplése ügyében. A törvény­hatósági közgyűlés lelkes éljenzéssel fo­gadta el az állandó választmány javaslatát, mely méltó hazafias hangon emlékezik meg Kossuth Lajos örökkévaló emlékéről s ér­demeiről : miket jegyzőkönyvben megörö­kíteni rendel. Pozsony város átiratát uj választási törvény alkotása tárgyában : köz­ségenkónti titkos szavazással, kiterjesztet­tebb választási joggal, — hasonló szellemű felirattal fogják pártolni. Pozsony vármegye átiratát pedig a nemzetiségi törvény módo­sítása ügyében örömmel üdvözölte a köz­gyűlés ós hasonlóképpen tel fog írni. Fábry alispán megemlékezett a nem­zetisógitörvényről, melynek újraalkotása ér­dekében áll a magyar államnak. Szent István korában a magyar nemzetnek a bé­kében az országot kellett fenntartani, ma pedig az egységes államot kell erősíteni, mert a nemzetek jövendő versenyében ez fog dönteni. A nemzetiségi törvény nem vált be, ezt megmutatta a lefolyt 30 esz­tendő. Éppen ezért örömmel üdvözli a pozsonymegyei átiratot. Szatmárnémeti átiratát az olasz bor­vámklauzula eltörlése iránt támogatják. Szolnokmegye átiratára Damjanics-szoborra gyűjtést rendelt el a bizottság s maga is adományozni fog a közszükségleti alapból. Pancsova város átiratát az ottani választó­kerület kettéosztása tárgyában, tudomásul vették; szintúgy Barsvármegye átiratát a törvényhatósági tisztviselők lakbórilletmé­nyeinek rendezése ós Torontál átiratát a tisztviselők vasárnapi munkaszünete érde­kében. Szabolcsmegye Rákóczy, Bercsényi ós Thököly emlékét megbélyegző törvény eltörlése s emlékükre Kassán felállítandó szobor költségeihez való hozzájárulás ós gyűjtés elrendelése iránt irt át. Az átirat első részét a törvényhatóság tudomásul vette, miután a megbélyegző törvény el­törlése iránt már régebben fölirt. A szo­borra való gyűjtést azonban elrendelte s adományozni is fog majd a közszükségleti alapból. És egyszer, vagy három hét múlva újra kérdezte a doktor: — Nem mondaná el ? Agáve ismét elsápadt ós húzódozott. — Majd holnap — mondta. Tehát holnap. Holnapra a doktor is készült valamire. Valamire, amitől az élete boldogsága függött. Es eljött a holnap. Agáve a mitológiás szóken ült, a lila­szinü üvegü ajtó mellett. A pap-növendé­kek azt mondták egymásnak a vasrostólyos ablakok mögött : — Még ilyen szép sohasem volt. A kibontott haja ugy futott rajta vé­gig, mint valami aranypatak s két oldalt a füle mellé egy-egy zöldesfehór habrózsa volt tűzve. A földszinti lakáson keresztül, a Still Péter szobája ajtaján, áthallott az orgona hangja s a fehér papok hosszú, félemeletes házán keresztül látni lehetett a Kárpátok északi oldalát s mint valami hulláu03 kanyargásu szalag,ugy látszott a havashegy­ség le- s felemelkedése. — A virágáldozás jelentőségével adós nekem, Agáve — szólalt meg egyszer a fia­tal ember. — Tudom, — suttogta a leány s lehaj­totta a fejét. Kissé hallgatott s aztán meg­szólalt olyan hangon, mint az üvegbura alatt álló órának a hangja, amit falakon keresztül hallani. Igy szólt: •—A liliomos Still Agáve, aki mindig liliomot hordott övében, az egyetlen terem­tés a nagyon régi családunkban, aki ön­gyilkos lett. Egy olyan vallásut szeretetj, akihez nem adhatták a szülői. Bealkonyodott s a vén Brigitta meg­gyújtotta a csillárokban a gyertyákat. A világosság mellett elrebbent a férfi vallo­mása : — Szeretem, Agáve . . . s a leány le­hunyta a szemeit. — Tudom, — suttogta — s én is meg fogok halni, mint a liliomos Still Agáve. Ősz volt s Agáve betegen feküdt. Egy este a doktor félőrülten támolygott fel a kórusra, ahol Still Péter a mottettje első kötetét komponálta. Kalapját kezében tartva, sápadtan, élet-halál harcra elkészülve támaszkodott meg az orgona egy oszlo­pához : — Uram, — mondta ijesztő őszinte­séggel — egyetlen leánya meg fog halni. Nem igórem, hogy életben marad akkor sem, ha nekem adja, de amit ember el­követhet a halállal szemben, Ígérem, hogy én azt el fogom követni. Szeretem a leá­nyát és kérdem, mit akar inkább: halva látni őt, vagy mint az ón hitvesemet ? Yálaszszon ! Valami kis szóihuzat gyöngén libeg­tette a kottatartóban a gyertyalángokat s a tömjénfüsttel fe'iitatott levegőben talán sohasem szállt még gyötrelmesebb sóhaj az Istenhez, mint most az öreg orgonista lelkéből. Fedetlen ősz fejjel ült a Stillek három­száz esztendős székében az orgona mellett, híven ós csak egyedül mindig Istenét szolgálva, hitében, tisztaságában, becsületé­ben hűen megmaradva és most, élete al­konyán, az utolsó Stilltől mégis elfordul az ő egy Istene. Az öreg orgonista sirt. Fejét lehaj­totta az ő drága billentyűire és sirt. A fiatal ember is sirt ós nagy csönd volt a templomban, csak a két férfi zokogása hal­latszott. És ekkor a Still Péter szobája ajtaja nagy robajjal felnyílt s a vén Brigitta be­lekiáltotta az óriási templom nyugodalmas csöndjébe: — Agáve meghalt! Tolnavármegye köriratát a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződós felbontása ós a Közép-Duna áthidalása ügyében hason szellemű felirattal támogatni fogják. A földmivelósügyi miniszter mnnkásházak lé­tesítésére húszezer koronát adományozott. A bizottság elhatározta, hogy felkéri a minisztert, álljon el a segély kisebb össze­gekben való felhasználásától s engedje meg, hogy legfeljebb két munkástelepet létesít­senek. Az alispán jelentésére a békéscsabai tornaverseny alkalmával a tornaegyesület részére 50 korona, — az amerikai magyarok zászlajára szintén 50 korona kiutalását jóváhagyták. A közgyűlést a főispán délben bere­kesztette s három órára hivta össze. Dél­után egészen 6 óráig folyt a tanácskozás, mikor is teljesen letárgyalták a tárgysoro­zatot, de a hitelesítés szerda délelőttre jutott. A többi tárgyról vasárnapi számunkban hozunk tudósítást. A szeghalmi állatkiállitás és díjazás. Régóta nem volt a békésmegyei gaz­dasági egyletnek olyan mozgalmas és szép napja, mint a mult vasárnapi, a midőn Szeghalmon az állatkiállitását és díjazását rendezte ; együtt volt az egész Sárrét nagy ós kisbirtokos osztálya, együtt volt a vidék gazdatiszti tábora, hogy tanuja legyen an­nak az erkölcsi sikernek, mely a gazdasági egylet ezen vállalkozását jutalmazta ; s a mint a következmények mutatják, fényes beigazolást nyert az egylet vezetőségének azon meggyőződése, hogy a Sárrét lelkes gazdái meg is érdemlik azt a figyelmet, a melyben őket a gazdasági egylet az által részeltette, hogy az idei kiállítás színteréül ezt a szép vidéket szemelte ki. Ámbár a kiállított állatok száma nem volt túlságosan nagy, különösen a szarvas­marhák és sertések csoportjából, de a mi kiállítva volt, megállta a bírálatot; ellen­ben a lovak, birkák és a baromfiak osz­tálya remek szép példányokkal voltak kép­viselve. A lovaknál a tenyésztés magas fokán álló szép kollectiót mutatott be R e c k Géza ós Seres Gyula, a szarvasmarhák csoportjában feltünk a gróf Blanken­s t e i n uradalmak ós Péter András collectiv-kiállitása, a birkák és sertések igen szép példányokkal voltak képviselve, de különösen szép volt a kevés számú baromfi ós leginkább Sukk Dezső hírne­ves tenyészete keltett általános figyelmet. Hogy kis gazdáink szarvasmarháikkal a kiállításon kissé kevés számban jelentek meg, annak okát abban látjuk, hogy az idei száraz nyár ós szük takarmány-termés miatt vonakodtak sovány és rosszul nya­ralt állataikat nagyobb számban bemu­tatni ; pedig kár volt e miatt elmaradniok, mert a bíráló-bizottságnak, a midőn Íté­letét a dijak kiosztásánál meghozza, nem csak az lebeg a szeme előtt, hogy a bírá­landó állat milyen tartásban részesül, ha­nem hogy az a faj-jelleg kívánalmainak mennyiben felel meg, ós hogy nem bir-e olyan hibával a mi a tovább tenyésztésre alkalmatlanná teszi a bemutatott tenyósz anyagot, ezt pedig a kelleténél kissé sová­nyabb állatnál is meglehet Ítélni ós ebből a szempontból fogva fel a dolgot, sajnálni lehetett gazdáink tartózkodását. A biráló-bizottság tagjai voltak : Lovak csoportjában, kiállítva mintegy 70 drb : Beliczey Géza elnöklete alatt: Kárász István, Koller Lajos móneskari százados, Nagy Béla, Gyulai József, Sukk Dezső, Erdős. Szarvasmarhák csoportjában kiál­lítva 100 drb, Kállay Ödön elnöklete alatt : Pókai Dezső állat teny. felügyelő, Vi­dovszky László, Reck Géza, Szabó Béla, Daru Sándor, Pfeiffer István. Sertések csoportjában kiállítva 40 drb, Wagner István elnöklete alatt : Frey­ler Jenő, Kalandra Henrik, Balassa Gyula, Erkel Ferenc, Göllner Antal, Kiss B. Mihály. Juhok csoportjában kiállítva 59 drb. Mirgay Sándor elnöklete alatt: Seress Gyula, Fata Sándor, Magyari András, Nyitrai István. Baromfiak csoportjában kiállitva 69 drb. Csánky Janő elnöklete alatt : Makay István, Arató Lajos, Mihályi Kálmán. Ezek után a biráló bizottságok meg­kezdvén működésűket, szigorú, pontos ós lelkiismeretes bírálat után a kitűzött dija kat a következő kiállítóknak itólte oda. Looak csoportjában : Anya kancákra, szopós csikóval. I. államdij 80 kor. Nagy Károly köröstarcsai lakosnak „Polka" nevü pejkanóájáért Coheilan csikajával. Il-ik ál­lamdij 60 kor. Kiss Bálint vésztői lakos­nak „Rigó" nevü pejkancájáórt csikajával. III. államdij 60 kor. Áchim L. András békéscsabai lakosnak „Kengyel" nevü kan­cájáért Urambátyám csikajával. IV-ik ál­lamdij 4) kor. Tóth M. László köröstarcsai lakosnak „Piros" nevü pejkancájáórt „Bal­dur" csikajával. Egyleti dijjal : arany oklevéllel: kolek­tiv kiállításáért Seress Gyula szeghalmi ; ezüst éremmel : Reck Géza szeghalmi la­kosok lettek kitüntetve. 3 éves kanca csikókért: I. állami dij : 60 kor. Kováts Károly vésztői lakos „Bár­sony" nevü ismeretlen származású szürke csikójáért. Il-ik államidij : 50 kor. Cs. Csató Sándor füzesgyarmati lakos Nonius pej kancájáért. Ill-ik állam dij 40 kor. Ailer József mezőberényi lakos Gidrán csikójáért. Egyleti dijak: arany oklevelet Péter András szeghalmi; ezüst érmet Pfeiffer István csabai ; bronz oklevelet Kecskeméti Ferenc körösladányi lakos kiállított csikója nyerte. 2 éves kanca csikókért. Egyleti dij : arany oklevelet Áchim L. András csabai lakos pej csikójáért. Egyleti dij ezüst éremmel, Ailer Jó­zsef mezőberényi lakos Gidrán pejkancája. Egyleti dij ezüst oklevéllel Reck Géza szeghalmi lakos szürke Furiosó csikója. Egyleti dij bronz éremmel, Sinka Mi­hály békósszentandrási lakos Sárga nevü kanczacsikója lett kitüntetve. Egy éves kanczacsikókért: államdij 50 koronát kapta Áchim L. András békés­csabai lakos Renegát csikójáért. Államdij 40 koronát, Szathmári Lajos körösladányi lakos Nonius csikójáért kapta. Államdij 30 koronát, Ailer József me­zőberényi lakos kapta Szalánsz Nonius után nevelt csikójáért. Egyleti dij, arany oklevél Reck Géza collectiv „Furioso" tenyészete lett kitün­tetve. Egyleti dij, ezüst éremmel Szathmáry Lajos körösladányi lakos „Pereg" után származott csikója. Egyleti dij, bronz éremmel Nagy Ká­roly köröstarcsai lakos „Bucsány" után nevelt csikója. Egyleti dij, bronz éremmel Domokos Lajos gyomai lakos „Szikra" után szárma­zott csikója lettek kitüntetve. Jl szarvasmarhák csoportjában: Fias tehenekre. Államdij 70 koronát Seress Gyula szeghalmi, államdij, 50 koronát Szabó Mihály köröstarcsai, államdij, 40 koronát Eke P. János szeghalmi lakos, államdij, 25 koronát Erdős István füzesgyarmati lakos kapta. Egyleti dij, arany oklevéllel a Blan­kenstein testvérek füzesgyarmati uradal­mának csoportos kiállítása lett kitüntetve, ugyancsak az egyleti dij, arany oklevelet Péter András szeghalmi csoportos kiállítá­sának itólte oda a bizottság. Bika dij nem volt kiadható. Üszők csoportja. I. államdij nem volt kiadható. II. államdij 35 koronát Mészáros János szeghalmi lakos kapta. III. államdij nem volt kiadható. Nyugati fajta szarvasmarhák I. ál­lamdij, 50 korona Tapolcsányi Imrénó 3 éves simmenthali tehenének ítélték oda. II. államdij nem volt kiadható. III. állam­dij 30 koronát Lovas János vésztői lakos kapta. Nyugati fajta bikákra ós üszőkre kitűzött dijak nem voltak kiadhatók, azon­ban a magyar fajta bikákra ki nem adott Il-ik államdij 30 koronát Nagy Károly köröstarcsai lakos kapta meg. Birkák csoportja, államdij, 20 koro­nát kapta fésűs anya birkájáért Juhász T. Sándor vésztői lakos. Államdij 20 koronát fésűs anya bir­kára Erdős István füzesgyarmati lakos. Jl kosokra kitűzött államdij 40 koro­nát fésűs kosáért Szeleczky Gábor körös­ladányi lakos kapta. Államdij 20 koronát, fésűs kosáért Juhász T. Sándor vésztői lakos kapta. Egyleti dij arany oklevéllel grófBlan­kenstein János ós Pál collectiv kiállítása fésűs birkákból, Egyleti dij ezüst éremmel Péter An­drás collectiv kiállítása, Egyleti dij ezüst oklevéllel Reck Géza collectiv fésűs tenyészete, Egyleti dij bronz éremmel Bögre Imre körösladányi lakos fésűs birkáiért lett ki­tüntetve. Tokjuhokra egyleti dijat: Gyulai Jó­zsef körösladányi lakos kapta. Egyleti dij, lOkoronátSzeleczky István körösladányi lakos kapta. Jj sertések csoportjában kocákra egy­leti dij, arany oklevél Reck Géza szeg­halmi lakos kapta, sikerült collectiv kiállí­tásáért. Egyleti dijat, ugyancsak arany okle­velet Kárász Imre kapta kiállított collectiv sertóstenyószetóórt. I. egyleti pénzdíj nem volt kiadható. Egyleti dij, ezüst oklevelet Péter An­drás kapta collectiv kiállításáért. Egyleti dij 10 korona Sárosi Bálint­nak kiállított tenyószkocájáórtítéltetett oda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom