Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-09-11 / 73. szám

tézett a községekhez s ezek között Csabához is, hogy miután az egyesület a szanatórium felállításánál elsősorban oly helyekre fog reflektálni, ahol ingyen kaphat, avagy előnyösen szerezhet telket, esetleg épületet is, avagy pedig másnemű lényeges kedvezményekben részesül, nyilatkozzék a község, hajlandó volna-e megtelelő telket, avagy épületet ingyen átengedni a szanatórium céljaira, vagy más kedvezményeket nyújtani ezen intézetnek Csabán létesítése esetére ? K o r o s y főjegyző ismerteti az elöljárói tanács határozati javaslatát, amely szerint tekintettel arra, hogy a község megfelelő telekkel ós épületekkel nem rendelkezik, s teljesen tájékozatlan afelől, hogy mily nagyságú, mily természetű telek és épület felelne meg legjobban az intézet céljainak, nagy sajnálattal bár, de ez idő szerint a község nincs abban a helyzetben, hogy a kivánt segélyt felajánlhassa. Szalay József meleg felszólalással tör lándsát a szanatórium érdekében; az emberbaráti intézménynek vármegyénkben leendő felállítását óhajtja. Felhívja a figyelmet arra a nagyobbszabásu parcellázási műveletre, amelylyel gróf a. p p o n y i Albert tulajdonát képező V a n d h á t i uradalom épen most kisebb-nagyobb részletekben eladás alatt áll; ez uradalom területén a gerlai híd közelében, a műút mentén van egy 10—12 hold területű erdő, melyet az intézet céljaira alkalmasnak talál, sőt azon körülmény folytán, hogy e terület kitűnő utakon Csaba, Gyula, Doboz s nemsokára Békés felől is könnyen megközelíthető, e hely mintegy predesztinálva van a szanatórium elhelyezésére. E körülményre felhívná az egyesület figyelmét. Korosy László főjegyző, a vandháti 12 holdas erdőt nem tartja megfelelőnek ; a szakértők általános véleménye szerint az intézet 100 holdnyi területet igényel s igy a Szalay által indítványozott terület kicsiny, de ivóvíztől távol esik s egészségtelen is, mert közvetlen közelében fekszik a Körös holt medrének, a melyet épen most fognak mélyíteni oly célból, hogy a környék csapadók vizének lefolyást nyissanak ; e csapadók vizeknek veszedelmes párolgása a szanatórium gyógyhatását semmi esetre nem fogja. Ha e területet a szanatorium-egyesüleí figyelmébe ajánlja a közgyűlés, csak felcifrázza azt a semmit, amit a tanács negatív határozati javaslata foglal magában. Dr. Sailer Vilmos szerint nincs annak semmi értelme, hogy a község aa egyesület figyelmét a vandháti erdőre felhívja; ezzel a község csak nevetségessé teszi magát. Értéke ennek csak ugy volna, ha a közgég egyúttal azt is kijelentené, hogy az esetben, ha a terület a célnak megfelel, hajlandó azt a szanatóriumnak felajánlani. Többek felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el Szalay József módosításával. Az alföldi első gazdasági vasúttal kötött szerződést a képviselőtestület tudo másul vette. Az olasz borvám klauzula • ellen. Zsilinszky Mihály, Csaba országgyűlési képviselője javaslatára, s az előlMóg öt percig szétpattanó buborékok szálltak fel a viz színére, mintha forrna a folyó ós Francois meredt szemmel, elszörnyedten, dobogó szívvel nézte, akár csak látná az iszapban lent vonagló Cocotteot; és egyszerű parasztelméje eltűnődött :„Vajjon mit gondol most rólam ez az állat ?" Egy csöppbe mult, hogy hülye nem lett. Hetekig beteg volt ; minden éjjel kutyájával álmodott; érezte, hogy nyalja kezét ; hallotta ugatását. Orvost kellett hivni. Végre jobban lett; gazdája junius végén magával vitte birtokára, Rouen mellé. Itt is csak a Szajna partján volt. Fürdeni kezdett. Reggelenkint kijárt a lovász legénynyel, aztán átuszkáltak a folyón. ^Egyszer, mikor épp legjobban hancúroztak a vizben. Francois odakiált a pajtásának : — Nézd csak, mi jön ott. Köllene rostélyos belőle ? Egy nagy, felduzzadt vedlett dög sodródott lefelé a folyamon ; égnek állt a négy lába. Francois egyet lökve magán, közeledett hozzá, aztán folytatta a trófálódzást ; — Biz ez nem igen friss. De mégis jó szerencsénk van, czimbora, mert elég kövér. Megfordult, távoltartva magát a nagy dögtől. De egyszerre elhallgatott és különös figyelemmel nézte; majd közeli tett hozzá, mint ha meg akarná fogni. Az övöt vette szemügyre. Aztán kinyújtotta kezét, nyakon ragadta, felfordította a dögött, odahuzta magához és elolvasta, ami a szinehagyot bőrön levő megzöldült rézbe volt vésve: „Cocotte kisasszony, Francois kocsis tulajdona." A megfojtott kutya rátalált gazdájára, hatvan mértföldre otthonuktól ! A legény egy iszonyút üdvöltött, aztán minden erejével a part felé kezdett úszni folyton ordítva ; mikor kiért a szárazra, nekivágott a réteknek és kétségbeesetten rohant, mesztelenül. Megbolondult. járói tanács előterjesztése folytán a képviselőtestület felir a képviselőházhoz, hogy az olasz bor vámja hektoliterenkint 40 koronában állapíttassák meg. Ismeretes az a nagyszabású akció, melyet dr. Molnár Ákos országgyűlési képviselő a magyar bortermelés érdekében megindított; a magyar bortermelés a fillokszera pusztítása következtében mintegy másfólóvtized előtt csaknem megsemmisült. A magyar szőllősgazda, mely létfentartási alapját látta veszendőben, a legnagyobb erélylyel lépett a védekezés terére; szöllőit túlnyomó részben kölcsönpénzzel újra alapította azon jogos feltevésben ós reményben, hogy elveszett jövedelmi forrását visszaszerzi. Csalódott. Ma, amidőn a szőlők felújításának nagy müvét még csak részben vitték keresztül, tehát szó sem lehet arról, hogy túltermelés állott volna be, a bor nem keresett cikk többé és ára sincs, mert hiszen hektoliterenként 18—24 korona nem ár, szemben az alapítás és termelés nagy költségeivel. A magyar bor értéktelenségének egyik okát, a mesterséges borkészítést az 1893. évi XXIII. t.-cikk megszüntette ; a másik ok azonbaíf, az olasz bor beözönlése még ma is fenn áll és egymagában elegendő arra, hogy a magyar szőllősgazdák anyagi pusztulását előidézze. Azon indok, melyért Magyarország kaput nyitott az olasz bornak megszűnt; hiszen ma már saját termésünk bőven fedezné a belszükségletet, sőt kivitelre is jutna elég. A termelés ho vatovább fokozódni fog, mert a régebben lenézett ós számba sem vett homok ma már egész borvidéket képez. A községi iparostanonc ós alsofoku kereskedelmi iskola 1902 — 1903. tanévi költségvetését a képviselőtestület jóváhagyta. A községi tanyai iskolák 1902—1903. tanévi költségvetését 7400 korona kiadással, s ugyanily összegű, a község közpénztárából fedezendő bevétellel, a községi ovodák költségvetését pedig 3907 kor. kiadással, 700 korona jövedelemmel s a közpénztárból fedezendő 3207 korona bevétellel megállapította. A tornaegylet, Unyatyinszki Mária, Korén Pál telkének eladási ügyét a közgyűlés 30 nap múlva fogja tárgyalni ; utcaszabályozás céljából fiaukó Pál és Mekis András négyszögöleit a képviselőtestület megvette. Megállapította a községi képviselőtestület az 1903. évi közmunka mórvének előirányzatát 25200 korona kiadással s 25907 kor. 20 fill. bevétellel; a bevétel alapját képezi 6412 darab igavonó állat 15388 kor. 80 fillérrel, 2118 vályogház 8472 koronával, 142 téglaépület 852 koronával, 6 emeletes ház 48 koronával, 2625 zsellórlakó 2625 koronával, 1151 családtag 1151 koronával. Az 1903. évi kémónyadót következők szerint állapította meg: Petrányi Béla kerületében 1007 nyitott, 626 zárt, Sall Alajos és társa kerületében 941 nyitott, 725 zárt, Facsinai Dezső kerületében 967 nyitott, 558 zárt kémény, összesen 8079 kor. 60 fill. adóval. Hosszas eszmecsere után, melyben résztvettek Szalay József, Kocziszky Mihály, Korosy László, dr. Beisz Miksa és Kolpaszky László, megállapították az Erzsóbethelyen fúrandó Northon-kut helyét, a részletekkel pedig az elöljárói tanácsot ós építészeti bizottságot bizták meg. A gróf Trautmannsdorf-fóle földvételi bizottság előterjesztésére az állami 400,000 korona függő kölcsön 4

1/

a%-os kamatlábának 3Va%-ra leendő leszállítását s a viszszafizetés idejének egy évvel való meghosszabbítását kérelmezi a képviselőtestület. B o h u s György kórházi gondnok állásáról lemondott; a képviselőtestület a lemondott tisztviselőt 1903. évi január hó l-jével állásától felmenti, s részére végkielégítésül 600 kor. szavaz meg. Áchim Pál adókönyvelő szabadságidejét ü hónappal meghosszabbítja. Egy csomó lakositási kérvény kedvező elintézése után a közgyűlés 11 órakor véget ért. Allatkiállitás Szeghalmon. Dijazáaok és szabályok. A békésmegyei gazdasági egylet vállalkozása, hogy a sárréti uradalmak, birtokosok ós gazdálkodók bevonásával ez évi október ötödikén Szeghalmon állatkiállitást rendez, immár teljesen befejezett dolog. E tárgyban a héten tágabb körű értekezletet tartottak Szeghalmon, melyen a szeghalmi járás községeinek kiküldöttei is megjelentek. A rendező bizottság elnökéül egyhangúlag C s á n k y Jenő főszolgabírót válasz tották meg, miután erről a tisztről Eeok Géza földbirtokos lemondott. Ugyanekkor a különböző albizottságokat is megalakították, melyeknek működése azonban csak helyijellegü lesz. A kiállítástól sokat várnak, mert mi türés-tagadás, a Sárréten még nagyon elhanyagolt állapotban van az állattenyésztés. A földmiveseknek nagyon kevés érzékük van ahhoz, hogy jószágaikat gondosan ápolják és a fajnemesitésre súlyt helyezzenek. Lovaik alig érdemlik meg a ló nevezetet, elsatnyult, gyönge állatok, melyek a magyarlótenyésztésnek egyáltalán nem válnak díszére. De mert a haladás vágya már fel van ébresztve lelkükben, az uradalmak és nagyobb birtokosok által bemutatandó szép állatok hizonyára ösztönzésül fognak nekik szolgálni, hogy igyekezzenek őket megközelíteni . A szarvasmarha tenyésztés tekintetében is jelentős lépés történt. A földmivelésügyi kormány kiváló gondot fordit a tájfa j t a elterjesztésére, e célból az országot zónákra osztotta fel s meg van határozva, hogy az ország egyes részében minő fajú állatok tenyészthetők. A sárréten a községek kötelezve vannak tiszta, faj magyar bikákat tartani, hogy az állatállomány lehetőleg egyöntetű és jellegzetes legyen. A céltudatos intézkedés már eddig is elég szép eredményt mutathat fel. A baromfi tenyésztés szintén nagy előhaladást tett, a a mint erről a kiállítás alkalmával meggyőződós lesz szerezhető, mert a gazdasági egylet a kiállítás keretébe ezt is felöleli. Kiváló gonddal ós szakértelemmel tenyésztett állatokat fognak különösen az uradalmak és nagyobb birtokosok felhajtani, miután ugy szarvasmarha, mint ló, sertés és juh állományuk faj tisztaságára ós okszerű nevelésére nagy súlyt helyeznek. A tenyészállat kiállítás ós díjazás programmja a következő : Kiállítható: ló, szarvasmarha, birka, sertés ós mindenfajta szárnyas állat. A kiállítás ós díjazás célja kizárólag a békésvármegyei állattenyésztés fejlesztése lévén, csakis bókésvármegyei gazdák állatai állíthatók ki és jutalmazhatók. Pénzdíjat csakis a kis és közép birtokos nyerhet. Nagyobb birtokosok és gazdatisztek, valamint azok állatai, akik a pénzdíjról lemondanak, éremmel vagy dicsérő oklevéllel tüntettetnek ki. A kiállítás díjmentes. Takarmányról azonban a kiállítók maguk tartoznak jószágaik részére gondoskodni. A díjazás tervezete : Looak. Sikerült szopós csikóval bemutatott anyakancákra,. I államdij 100, II. államdij 80, III. államdij 50 korona. Ézenkivül a gazdasági egylettől oklevelek ós éremek. Két ós 3 éves kanca csikókra. I. államdij 60, II, államdij 50, III. államdij 40 korona. Ezenkívül egyleti dijak. Egy éves kanca csikókra. I. államdij 50, II. államdij 40, III. államdij 30 korona. Ezenkívül egyleti- dijak. Szarvasmarhák. (Magyarfajta). Sikerült szopós borjúval bemutatott tehenekre. I. államdij 70, II. államdij 50, III. államdij 40 korona. A gazdasági egylettől : oklevelek és éremek. Két és 3 éves Üszőkre. I. államdij 40, II. államdij 35, III. államdij 25 korona Ezenkívül egyleti dijak. Három éves ós azon felüli b ik á k r a. I. államdij 60, II. államdij 30 korona. Ezenkívül egyleti dijak. Három éven aluli bikákra. I. államdij 40, II. államdij 30 korona Ezenkívül egyleti dijak. Nyugati fajta szaroasmarhák-. Sikerült szopós borjúval bemutatott t e h e n e k r e. I. államdij 50, II. államdij 40, III. államdij 30 korona. Ezenkívül egyleti dijak. Sikerült 2 —3 éves üszőkre és b ik á k r a. I. államdij 40, II. államdij 20 korona. Ezenkívül egyleti dijak. Birkák (kizárólag fésűs) a n y a b i rk á k r a. I. államdij 20, II államdij 20 korona. Ezenkívül egyleti dijak. Kosokra, melyek kitűnő tenyész képességgel birnak. I államdij 40, II. államdij 20 korona. Ezenkívül egyleti dijak. Két éves nőstény tokj uhokra. I. egyleti dij 20, II. egyleti dij 10 korona. Ezenkívül oklevelek és érmek. Magyar mangolica sertés. Kocákra I. egyleti dij 20, II. egyleti dij 10 korona, Ezenkívül egyleti érmek ós oklevelek. K an o k r a I. egyleti dij 40, II. egyleti dij 30 korona. Ezenkívül egyleti érmek és oklevelek. Szárnyas állat. Kiállítható: pulyka, ruca, tyúk, liba, mindegyik páronkint, hoi is a jutalomra érdemesek egyforma díjban fognak részesedni. I. dij 10, II. dij 5 korona. Ezenkívül egyleti érem és oklevél. A jutalom dijakra pályázók, kétely esetén községi elöljárói bizonyitványnyal is tartoznak igazolni, hogy a bemutatott állat saját nevelésük, vagy legalább is egy óv óta birtokukban van. A bemutatott állatok megbiráiása egy e végre alakult szakbizottság által a helyszínén íog eszközöltetni. A bíráló bizottságnak jogában áll a dijakat egyik osztályból a másikba - - ha ott díjazásra méltó állat nincs — áttenni. Bejelentések a kiállítás rendezősógónól Szeghalmon legkésőbb szeptember 30-ig eszközlendók. A kiállítás kezdete reggel 9-kor, a szeghalmi vásártéren. Biehiseiaba. Hazafiúi örömmel jelenthetjük lapunk olvasóközönségének, hogy az az akció, melyet a csabai g. kel. lelkész működése ellen a közelmúltban kifejtettünk, kedvező eredményre vezetett. Popovics Viktor, csabai g. kel. lelkész két izben is megjelent a községi elöljáróságnál s Korosy László főjegyző előtt kifejtette azon nézetét, hogy a körülmények véletlen összejátszásának tulaj donithatja csupán, hogy az ő mindenkor magyar nemzeti érzelmeit tévesen félreértették ; mert ő szívvel-lélekkel a magyar haza gyermekének vallja magát, érzelmei mindenkor a magyar nemzet javát óhajtották ; távol áll minden dákoromán aspirációktól és ezekkel nem azonosítja magát. A csabai g kel. egyház iskolájában államellenes tanokat sem ő, sem a g. kel. tanitó nem hirdet. Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján ünnepi misét fog tartani, a templomot ós paplakot magyar nemzeti zászlóval fellobogózza, a paplakot kivilágítja. A magyar közhatóságokkal, mint a múltban, ugy a jövőben is magyargyelvü átiratokban fog levelezni, az anyakönyvi kivonatok fejezetét és záradékát magyar nyelven állítja ki s megteszi az intézkedést haladéktalanul arra nézve, hogy az egyházközség pecsétjén Békéscsaba törzskönyvileg megállapitott neve a törvénynek megfelelően kiigazittassék. S mindezeket teszi nem az utóbbi napokban lezajlott demonstrációk kényszere alatt, hanem, mert igy diktálja a magyar haza iránt szivében élő kötelességérzet. S hogy mindez nem ideig-óráig tartó, muló fogadkozás, igazolja a tisztelendő urnák hozzánk intézett következő levele: Tiszteit Szerkesztő ur ! A Békésmegyei Közlöny utolsó számaiban ellenem intézett támadásokat méltatlanul szenvedtem. Tartozó kötelességet teljesítek akkor, amidőn nyilvánosan kijelentem, hogy, mint a magyar nemzet tagja, a magyar haza iránt mindenkor lelkes szeretettel viseltettem s viseltetem ma is. A túlzó román aspirációktól távol állok s azokkal nem azonosítom magamat. A „hazaáruló," „a magyar haza ellensége" oimef.et magamtól sértett hazafiúi önérzetem teljes felháborodásával visszautasítom. Az anyakönyvi kivonatoknak törvényes kiállítására ós az egyházközség pecsétnyomójának az 1898. évi IV. t.-c. kívánalma szerinti módosítására a kellő lépéseket megtettem. Békéscsaba, szeptember 10. Hazafiúi tisztelettel Popovlci Victor, g. kel. lelkész. * A magunk részéről, amidőn készséggel adunk helyet e nyilatkozatnak, csak annak kívánunk kifejezést adni, hogy támadásunknak forrását megdönthetlen hiteles fonásból merítettük, egyben örömünket nyilványitjuk a felett, hogy ime alkalmat adtunk arra, hogy a tisztelendő ur magát az ellene emelt vádak alól tisztázhassa. A jövő meg fogja mutatni, hogy a nyilatkozatnak mennyi az őszintesége. Öngyilkos asszony. A robogó vonat k«re*ei alatt. Rémes öngyilkosság történt Békéscsabán, kedden délután Egy asszony öngyilkossági szándékból a vonat elé vetette magát, mely karját ós lábát összeroncsolta, de életétől csodálatos módon nem fosztotta meg, bár az egész kocsisor végig robogott felette. Az öngyilkosságot anyósa miatt követte el a szerencsétlen asszony, ki a csabai kórházban fekszik s kinek karját és lábát amputálni kellett. Délután 4 óra 35 perckor érkezik Csabára Békésföldvár felől egy tehervonat. Már a földmives iskola közelébe ért a vo^ nat, midőn az útszéli bokrok közül előrohant egy parasztruhába öltözött nő s a mozdony elé vetette magát. A vonatvezető látta a rémes jelenetet, de képtelen volt már megállítani a vonatot s igy tovább haladt az állomásig. Az állomáson rögtön jelentést tett C a u c i g Nándor főnöknek, ki azután hordágygyal ós segítséggel ment a szerencsétlenség helyére, A vérében fetrengő nőt megtalálták a pályatesten. A vonat iszonyúan megcsonkította. Bal kezét ós lábát vágták le a kerekek, csuklón ós térden alól. Rögtön beszállították a községi kórházba. Az orvosok óriási vérveszteséget állapítottak meg s azt, hogy életben maradása végett amputálni kell. A rendőrség a kórházban kihallgatta az asszonyt, aki elmondta, hogy P á 1 y i k Pálnó, Lágzi Ilonának hívják s csabai. Öngyilkossági szándékból vetette magát a