Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-04-20 / 32. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 30. számához. Az engedély tartama alatt köteles a vasút aüzemet folyton fenntartani; in­dokolt kivételeknak tekintetnek azonban az elemi csapások, a sztrájkok stb. A vasút a pályaépítés és munkavezetésekböl eredő károk és igényekért kizárólagosan felelős. A pályatest szerkezetének netalán szük­ségessé vált ujitása és javitása, ha azok által forgalmi akadály támadna, a vasút által a községi elöljáróság utasitása szerint végzendő. A forgalomba hozandó kocsikra nézve kiköttetik, hogy azok, különösen a községi szakaszon csinosak és kényelmesek legyenek. A vasút oly jármüveket köteles alkalmazni, melyeknek szerkezete az el­gázolást lehetőségig kizárja. A személy, teheráru ós málha szállitás dijait, a község határán belől fekvő vonal belső forgalmát illetőleg, a község bele­egyezésével a vasút állapitjameg. A maximá­lis díjtételek, melyeknél magasabbat semmi esetre sem lehet megállapítani a követ­kezők : Csaba-közraktár és Csaba-Főutca ki­térő vonalszakaszon az I. osztály 30 fillér, III osztály 15 fillér. A teheráru szállitás dija a község egyik pontjától a másikig 100 klgrammonkónt 24 fillér. A vasúttársaság az első 25 évben, minden községi adó ós adópótlék fizetése alól mentes. A szerződés érvénye 90 évre terjed ; ha azonban a vasút a szerződés keltétől számított két éven belül nem lé­tesül, kötelező ereje megszűnik. Vagyon­jogi peres kérdésekben, hacsak a kereset részére külön bíróság nincs, a csabai járás­bíróság illetékes. A szerződós bélyeg és illetékköltségét a vasút viseli. Csaba község még külön paragrafusok­ban köti ki, hogy a békóscsaba vésztői vasut­rósz külön számoltassák ós kezeltessék; hogy ünnep- és vasárnapokon a Széchenyi­ligeti kitérőig a vasút rendes személyfor­galmi járatot köteles fenntartani. Azon­kívül a község képviselőtestületét két tag képviselje a vasút igazgatóságában és a hozzájárulás százezer korona összegét egy­szerre, vagy tiz évi részletekben fizethesse. Ezek a szerződós főbb pontjai, melyek több kevesebb változtatással, mindegyik községgel igy köttetnek meg s melyeket a csabai képviselőtestület elfogadott. A esabai ipartestületből. Elöljáróság! ülés. A csabai ipartestület elöljárósága csü­törtökön délután népes ülést tartott. Az ülést Rosenthal Ignác ipartestületi elnök nyitotta meg, ki beszédében az ipa­rosság érdekeinek jóakaratú támogatására buzdította a megjelenteket, majd az elnök­lés tisztét Wagner József alelnöknek adta át. Az ipartestületi pénztáros előterjesz­tette jelentését, az óv elmúlt három hónap­jának pénztári forgalmáról. Maradvány 498 korona volt, beiratkozási dijakból 4'2 korona, tagsági dijakból 225 korona, dologi munkákért és nyomtatványokért 150 korona folyt be; különfélékből 210 korona, az erzsébethelyi iparosság pedig 20 koronát adományozott a segélyalap gyarapítására. csillogó sorból valami országzászlós, aki­nek csodagyönyörü díszruháján játszva pi­hen a király tekintete. Es a ragyogó főúr elfogódott hangon kezd beszólni. Dicséri az Istent, aki az országot a bölcs fejedelemmel megáldta. Hangja fölszabadul majd és csa­pongva szárnyainak szavai, melyek a nem­zet rajongó hódolatát teszik a trón zsámo­lyához az öröm ós boldogság napján. Mert az öröm és boldogság napja van ma, hogy a, király a férfikor első lépcsőjére hágott. Éljen az öt éves király ! Az ünneplés forró riadásában szólal meg a felség : — Köszönöm az üdvözlés meleg sza­vait. Biztositom szeretett nemzetünk min­den hü fiát változatlan . . . A vár udvarán ekkor dördült el az első ágyúlövés. Bömbölve hasitotta át a levegőt, hogy az ablakok megreszkettek belé. A király halványan kapaszkodott meg a bíboros székben, s feje lehanyatlott a mellére. Megdöbbenés némított el mindent. A fényes urak sápadtan meredtek egy­másra. A király homlokán pirosan dagad­tak ki az erek. Reszketve szorult ökölbe a rózsás gyermek-kacsó. A királyné ije­delmesen hajolt le fiahoz. — Az Istenért? Az ünnepelt fejedelem keserves sírással, dacosan tépte ki magát az anya karjából: — Hagyjatok engem beken ! Aztán ahogy kicsi torkán kifért, zo­kogva riadt föl s remegő ujjacskával az országbíróra mutatott: — Vigyétek ezt az embert! Meg akar­tok ölni! * Mialatt a magas méltóságok kissé le­forrázva bukdácsoltak alá a lépcsőkön, hal­k;.n cserélték ki gondolataikat: milyen kedves, milyen okos, milyen élénk a király. Nem is lehet gyermek hozzája hasonló ÜZ ő korában. Igazi király ! A szövetkezeti részjegyekért befolyt 8957 korona, mely összeget takarékpénz­tárban helyezték el. Tiszti fizetésre kiadtak 400 koronát, segélyekben 146 koronát, rendkívüliekre 74 koronát; a pénztári ma­radvány 251 koronát tesz ki. A iparos szövetkezet igazgatósága 190 kor. s az erzsébethelyi iparosság 20 kor adományáért jegyzőkönyvi köszönetet sza­vaztak. Az elöljáróság segélyben részesített hat szegény és elaggott iparost. Tudomá­sul szolgált, hogy az elmúlt negyedévben az ipartestületnek 732 tagja volt; belépett 12 uj tag, a régiek közül kilencet törül­tek. Létre jött 30 uj tanoncszerződés s fel­szabadult 12 tanonc. Tanoncszerződóst pe­dig kilenc esetben bontottak fel. Az előterjesztések során elhatározta az elöljáróság, hogy a csabai ipartestület szin­tén üdvözölni fogja Zichy Jenő grófot a képviselőházban elmondott ipari beszéd­jéért. Zichy Jenőhöz az alábbi levelet intéztek: Nagyméltóságú Gróf Zichy Jenő urnák ' Budapesten. A képviselőházban a magyar kisipar emelése ós megmentése érdekében elmon­dott bátor, hazafias beszédének hatása alatt visszaemlékezünk a régibb időkre, midőn az 1878. évben Csabán tartott hazai iparos ifjúsági egyletek országos vándorgyűlése ós munkakiállitása alkal­mával, valamint a következő évben a székesfehérvári országos kiállítás érdeké­ben tett kőrútjában, városunk falai között voltunk boldogak Nagymóltóságod nagy­rabecsült személyében megismerhetni ipa­runk jeles bajnokát ás a hazai kisiparos­ság jeles barátját. Örömmel olvastuk ki lélekemelő beszédéből azt, hogy Nagymóltóságod most, 24 év múlva is épenoly ügybuzgó­sággal száll síkra hazai iparunk fellendí­tésére ; és kétszeresen jól esett a hazafias felbuzdulás ékes szavait hallanuuk, hogy miként küzd a beteg honi iparért ós an­nak egyedüli orvosszeróórt, az önálló vámterületért, épen azon padsorokból, amelyekből ilyen felszólalást hallani, fáj­dalom, nem szoktunk meg. Fogadja Nagymóltóságod hálás kö­szönetünket a hazai iparosság jobbléte ós közgazdasági helyzetünk javitása érde­kében való dicső állásfoglalásáért. S egyben legyen szabad mély tisz­telettel arra kérni Nagymóltóságodat, miszerint majd az önálló vámterület érdekében vívandó küzdelemben is az iparosság jobblétóórt, ugy mint most síkra szállni, s magas személye iránt az összes iparosságot örök hálára lekötelezni ke­gyeskedjék. Kérjük Istenünket, hogy Nagyméltó ságodnak eme áldásthozó törekvéseihez adjon lelkierőt ós igen hosszú, állandó egészségű életet. Békéscsaba, 1902. április 14. Az ipartestület elöljárósága : JJchim Jtinos, 'Rosenthal Ignác, jegyő. elnök. Elhatározták még, hogy a kormányhoz j feliratot intéznek az önálló vámterület ér­dekében s a vigéctörvóny módosítása végett. Gyilkos legény. Ag-yonlötte a régi szeretőjét. Vésztő, ápr. 19. Göndör Sándor, a Falurossza népszínmű hőse szerepét eljátszotta Vésztőn egy ma­gyar legény, de az élet ez esetben megrá­zóbb, tragikusabb jelenetet produkált, mint a színpad. Tragikusabb, mert a golyó utja nyomán egy fiatal asszonynak vére festette pirosra a földet, .aki csak nyolc nap óta kötötte konytyba a fejét. A legény szivét elöntötte a keserűség árja s bár a leány nem jószántából lett másnak a felesége: a hűtlenség véres bosszúra ösztönözte s pisztolyt adott a ke­zébe. Az asszony szivét átfúrta a golyó, a piros ajak elhalványult s halál képe meg­rentette a gyilkost s önmaga ellen fordí­totta az életoltó fegyvert. Vésztőn játszódott le a tragédia, mely­nek részletei a kővetkezők: Pénzes Imre 19 éves vésztői legény régen szerette Révai Zsuzsit, ki egyik legszemrevalóbbja volt a vésztői lányok­nak. Hajlott a legény felé a leány szive, de közbelépett a szülői hatalom, mely annyi boldogságot tett már tönkre. Révai Zsuzsi nem szerethette tovább Pénzes Ismét. Hiábavaló volt a sirás-rivás, a kö­nyörgés, a kemény szülői szív nem pu­hult meg. Révaiékuál nemsokára meg is jelent a neki szánt legény kérőbe s leány szülei, unszolására felesége lett Bottyán Zsig­mondnak. Meg volt az esküvő s Pénzes Imre remegve hallgatta, mint esküdött régi szeretője hűséget — másnak. IJrrá lett a keserűség lelkében s nem tudta fe­lejteni a hűtlen leány szépségét, édes szavait. Bottyánék pedig nyolc napig az es küvő után ki sem mozdultak a házból. Nyolcadnapra látogatóba mentek mind a ketten az asszony szüleihez. Ott ebédel­tek ; a férjnek dolga volt s rövid idő múlva elment apósáóktól. A fiatal me­nyecske estig maradt ott s a homályb tn indult haza egy nőrokonával. Amint ki­léptek a kapun, Pénzes Imrét látták a másik oldalon. Gyorsabban lépkedtek haza­felé, a legény utánuk. Mikor Bottyán Zsigmond háza elé érkeztek, Pénzes Imre előlépett. Beszólni akart az asszonynyal, de az nem akarta meghallgatni. A legény szenvedélyes sza­vakkal ragadta meg Révai Zsuzsi derekát egy utolsó ölelésre. Az asszony védekezett, sikoltott s ekkor Pénzes revolvert rán­tott s az asszonyt átölelve, kétszer lőtt annak lihegő keblére. Révai Zsuzsi egy jajszó nélkül ro­gyott a földre s Pénzes Imre holt kedvesót látva, magára lőtt s leesett az asszony mellé. A dördülésre elöfutottak a férj ós a szomszédok. A holt asszonyt a házba vit­ték, Pénzes Imrét pedig kórházba szál­lították, hol eszméletlenül fekszik s aligha fog felépülni. A tragédia hirére egész Vésztő cso­portosult a gyilkosság színhelyére s nagy izgatottság keletkezett a községben. Pén­zes Imrét még eddig nem lehetett kihall­gatni s valószínű, hogy csak az Istennek fog számolni tettéről, melynek elkövetésére a szenvedélyek nagy hatalmassága: a sze­relem ösztönözte . . . TANÜGY. Tanitó-gyülés Gyomán. A bókósvármegyei általános tanító­egyesület gyomai járásköre csütörtökön délután a gyomai ev. ref. központi iskola helyiségében tartotta tavaszi rendes köz gyűlését. A járásköri elnök halála ós az alelnök lemondása következtében Kása Illés, já­rásköri jegyző nyitotta meg. Először is megemlékezett Szűcs György, járásköri elnök szerencsétlen haláláról s indítvá­nyozta, hogy az elhunyt érdemeinek elis­merését ós az elvesztése feletti fájdalom kifejezését jegyzőkönyvében is örökítse meg a járáskör; az indítványt egyhan­gúlag elfogadták. Ezután titkos szavazás­sal elnökké Veress Lajost, alelnökké K o n c s e k Gy. Józsefet választották meg. Majd a muzeumok látogatása iránti érdeklődés felkeltéséről K o n c s e k Gy. József tartott igen tanulságos ós érdekes felolvasást. A felolvasásban tett határozati javaslatait egyhangúlag elfogadták s élve zetes felolvasásáért jegyzőkönyvi köszöne­tet szavaztak ; munkálatát pedig a várme­gyei tanító-egyesület elnökségéhez felter jesztik. Tudomásul szolgált Láng Gusz­táv egyesületi elnök átirata, hogy a bókós­vármegyei általános tanító-egyesület évi rendes közgyűlését, május hó 12-ón Szarva­son fogja tartani és ezen alkalomra az oda utazó tanitók részére féláru menetje­gyek engedélyezéseért a kereskedelmi mi­nisztériumhoz kérvényt intéznek. Megálla­pították még, hogy az őszi járáskön köz­gyűlést október hó első felében Endrődön, a Schiffner-fóle iskolában fogják megtar­tatni. A szarvasi tanitógyülés. A tevékenységéről előnyösen ismert „Szarvasi helyi tanitó-egyesület" mult va­sárnap népes gyűlést tartott. A közgyűlés Molnár János elnöknek megnyitó beszé­dével vette kezdetét, a ki a tani tó-egyesü­letek szükségességéről és áldásos hatásáról szólva, arra kérte a tagokat, hogy az egye­sület iránt állandóan érdeklőjenek. Elnöki megnyitója után a gyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg, az egyesület egykori mun­kás tagjának s lelkes tisztviselőjének Szabó József róm. kat. tanitónak korai halála feletti részvétét. Tudomásul vette a gyűlés az elnöknek jelentését, hogy az egyesület­nek 36 tagja után az Eötvös alapra 19J2. évi tagdíjul 108 kor. küldtek be AZ elnök jelentést tett, hogy a Bókésmegyei általá­nos tanitó-egyesület május 11. ós 12-én Szarvason tartja, évi közgyűlését s indít­ványozta, hogy e gyűlésen a helyi tanitó egyesület tagjai is részt vegyenek, a gyűlésre jövő vidéki kartársak fogadásáról, szórakoz­tatásáról a helyi tanitó-egyesület gondos­kodjék s a közgyűlés előestéjén tánccal egy­bekötött szini előadást rendezzenek a „Ta­nitók háza" javára, A gyűlés az elnök in­dítványát magáévá tette s a jelzett intéz­kedések foganatosítására Molnár Já­nos elnöklete mellett B r ó z i k Károly, P a u l e n d a János. P i 1 i s z k y János, Privler Pál, Szlovák Pál, R o­h o s k a Jenő ós Rohoska Géza egye­sületi tagokat kérte fel. A Szarvasi Takarókpénztár 5 ) koro­nás jutalomdija kerülvén szóba, melyet az egyesület ajánlása alapján a magyar nyelv sikeres oktatásában jeleskedő egyesületi tag szokott kapni; miulán az elnök jelen­tette, hogy néhai Szabó József, ki a magyarosodásnak lelkes hive, fáradhatatlan munkása s buzgó terjesztője volt, s életé­ben jutalomban nem rószesittetett, — ár­vaságban maradt családjának szánalomra­méltó anyagi helyzetét tartva szem előtt, mondjon le az egyesület ez évben a juta­lomdijról, s kérje a takarókpénztár igazga­tóságát, hogy azt az elárvult családnak jut­tassa. Az indítványt a gyűlés lelkesedéssel egy­hangúlag elfogadta. Ezután Jánovszky György olvasta fel „Az ifjúság erkölcsi életének megóvása" cimü értekezését, kö­rültekinső figyelemmel sorolta fél a köz­népnél dívó rosz szokásokat, melyek az ifjúság erkölcsére mételyező hatással van­nak s megemlítve azon eljárásokat, melyek­kel véleménye szerint az ifjúság az erkölcsi romlástól óvható lenne. Az értekezésre első sorban Bencur Mihály egyesületi tag olvasta fel a tárgy iránti érdeklődésről ta­núskodó bírálatát, a ki sokban egyetért vele az ifjúság erkölcsének megvédésére emiitett eljárásokat illetőleg, de az ifjúsági összejöveteleket, szerinte nem kell betiltani, hanem szigorú felügyelettel ellenőrizni. Az építkező ós a biráló eltérő nézetei bő anyagot szolgáltattak a vitatkozásra, a mely­ben többen vettek részt. Az idő előrehala­dása miatt a gyűlésnek más tárgyai a leg­közelebb tartandó gyűlésre halasztattak, a mikor Paulenda János ismerteti a dr. Éber-féle számológépet, Rohoska Géza szabadon választott tárgyról értekezik, Kürtössi József pedig „Tarlózás a Nép­tanítók Lapjából" című munkáját fogja felolvasni. Végül a gyűlés tudomásul vette az elnöknek azon bejelentését, hogy az egyesületi könyvtár gyarapítására Kür­tössi József „Magyar Paedagogia" cimü tanügyi folyóiratot, Daukó Sámuel Pez­talozzi munkáit magyar fordításban ado­mányozta. Luxus-lóvásár. A békéscsabai luxus-lóvásár, mely e héten, csütörtökön tar tátik meg, sokkal szebb sikerűnek Ígérkezik, mint amilyet a legvérmesebb reményekkel várni lehetett volna, amennyiben biztos kilátás van rá, hogy 500 darabot meg fogja haladni a fel­hajtás, mert már szombatig be volt jelentve 480 drb ós pedig : Csanádapácáról: NáfrádiPál 1, Csókási János 1, Nafrádi János 1, Pleskovits András 2, Megyeri János 1, Márton István 1, id. Náfrádi Gábor 1, Szakái János 1, Annus Ferenc 1, Neumann Manó 1 darabot. — Csabáról : ^chim András 3, Kovács Sz. Adám I, Reichardt József 1, K. Csicsel Pál 2, Bócz János 1, Liker Pál 2, Medo­varszky János 2, Lepény Mihály 1, Urbán Mihály 2, Gyebrovszky György 1, Gyerai András 1, Gyerai János 1, Brhlik Pál 2, Lipták V. János 2 darabot. — Békésről : Balázs Sándor 1, dr. Freund Adolf 2, gróí Wenckheim Frigyes 9, Varga Mihály 2, Varga Gábor 1, Nagy Imre 1, Vad Péter 3 drbot. — Mezőberényből: Ballagi Sándor 1, Braun A. Márton 1 drbot. — Szarvasról: Roszik Pál 3, Csicsel Pál 2, Kómár György 2, Janurik Mihály 2, Kómár György 2 drbot. — Orosházáról : Bárányi József 3, Oskó János 4, Baumgarten Pál 1 drbot. — Tótkomlósról: Kmetykó György 1, Vasas István 1, ezenkívül még tiz drbot. — Zelenyánszky János Dobozmegyer 1, Nagy Mihály Köröstarcsa 2, Hunya Lajos Endrőd 2, B. Kovács János Gyoma 1, gróf Almássy Imre Pusztaszenttamás 6, gróf Uberracker Fridolin Csabacsüd 2, Góg Gábor Csorvás 2, ifj. Miksa Béla Kunágota 3, Fabó Emánuel Béla Csákóról 2 drbot. Megoszlik pedig ez a szám Békés-, Csanád-, Csongrád-, Arad , Szolnok- és Biharmegyók között a következőképpen: Békósvármegyóből 353 drb Szentandrás 3, Reiner Csanád Arad Csongrád Szolnok Bihar Bács Temes 89 16 4 sen 482 drb. A „Békésmegyei Köz 1"™" táviratai A haldokló kereskedelmi miniszter. Budapest, április 19. (Saját tud. táv.) Horánszky Nándor betegsége válsá­gossá vált Ma délelőtt érverése 109 volt, láza pedig 37 ós fél fok. K a n o v i c h apátplébános a veszedelmes fordulat hirére azonnal eljött, de Széli Kálmán minisz­terelnök arra kérte, hogy ne adják fel a halotti szentségeket, mert esetleg ez H o­ránszkyt nagy izgalomba hozná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom