Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-02-09 / 12. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 12. számához. Jelentékeny horderejű ez ügy a mai nyomasztó közgazdasági viszonyok között. Nem mai keletű e kérdés, a mi nem anynyit jelent, mintha az eszme nem v >'n i életrevaló, csak annak bizonysága, hogy minden eszmének ki kell forrnia, mig a kivitel stádiumához jut. Nem szakértő; ugyanezért csak mint mezőgazda kiván a kérdéshez hozzászólani. Ebből a nézőpontból nagj'on helyesnek tartja az eszmét, mert a cukorrépa termelés igen jövedelmező ága a gazdálkodásnak. Cukorrépa után a használt föld nem hogy vesztene termő erejéből, de határozottan megjavul, mert utánna a vetésforgó mindig kitűnően sikerül. Nagyon tetszetős az eszme, a mely gazdasági szempontból két tényezőnek a biztosítottságát igényli; áz egyik megkivánja, hogy a cukorrépa termelésnél mindenkor-és kellő időben elegendő hozzáértő munkáskéz álljon rendelkezésre, a másik megköveteli, hogy a termelt anyag szállítására alkalmas utain^ legyenek Mindkét tényező rendelkezésünkre áll; vannak hozzáértő munkásaink s jó karban lévő, nagy vidéket felölelő kőutaink ós vasutaink. Gazdáink pedig, akik talán még most tartózkooással fogadják a cukorgyár eszméjét, rövid idő alatt befogják látni ennek végtelen közgazdasági hasznát Elfogadja a tanács határoz tti javaslatát s indítványozza, hogy a vasárnapi értekezletre — amelyen ugyan mindnyájan rósztvehetünk — küldjön ki a képviselőtestület egy több tagból álló bizottságot. B e 1 i c z e y Rezső osztja saz előtte szóló nézeteit; elfogadja a tanácsi javaslatot s hozzájárul a bizottság kiküldésére előterjesztett inditványhoz. Tapasztalat bizonyítja, hogy cukorrépa termelés a föld termöerejét növeli s már ebben is föltétlen gazdasági előnyt lát, a cukorrépa termelés ezen kívül különösen ajánlatos a csabai gazdáknak, akik a termelt lépa szállításánál jelentkező költségmegtakarítás címére a vidéki termelőkkel szemben óriási előnyökhöz jutnak, amit reális számadatokkal bizonyít. Csupán még annak kijelentésére szorítkozik, hogy a tanácsi javaslattal a község a hozzájárulás mértókét még nem merítette ki teljesen, ez csak minimum, amelylyei a képviselőtestület még nem ment el a végső határig; épen azért helyesli a bizottság kiküldését, amely a községi hozzájárulás megajánlása kérdésében bizonyos jogkörrel volna felruházandó. Rosenthal Ignác az általánosan felhangzott helyeslések után az eszmét ajánlgatni feleslegesnek tartja. Kétségtelen, hogy ami a mezőgazdának előnyére válik, az egyúttal az összlakosság érdekét is előmozdítja. Az elöljárói tanács javaslatán meglátszik, hogy a cukorgyár alapitásával járó financiális kérdések részleteit nem ismeri s nincs tájékozva a felől, hogy az mily tetemes áldozatokat igényel. Mikor a község a javaslatban foglalt határozatokat évekkel ezelőtt meghozta, ismerte az összes részletkérdéseket ; tudta, hogy a gyáralapitáshoz mily töke szükséges, tudta, hogy az építkezés minő és mennyi nyers anyagot igényel, tudta, hogy a gyári vállalat mily haszonnal jár s igy teljesen ismerős tényezőkkel számolt s az áldozat egy 400000 koronás szövőgyári vállalattal szemben teljes arányban állott. Ma ezek a tényezők előttünk ismeretlenek, sőt azt sem tudjuk, hogy a hozzájárulás mely módjával teszünk hasznos szolgálatot a tervbe vett cukorgyárnak ? Nyers épitö anyagot adjunk-e fond perdűké.i;, ."vagy aránylagos részvények jegyzésével vegyünk e részt az alapításban s igy részesei legyünk az esetleges üzleti haszonnak is? A tanács javaslatát ez óriási horderejű vállalkozással szemben igen kicsinyesnek tartja, mely hatásában lehangoló. Azért indítványozza, hogy a határozati javaslat mellőzésével mondja ki a képviselőtestület, hogy a tervezett cukorgyárat — a célnak megfelelőbb formában — a legmesszebbmenő áldoza tokkal hajlandó a maga részéről támogatni, B e 1 i c z e y Rezső szerint ajánlatosabb a tanács javaslata, mely csak minimumról beszél, mint Rosenthal Ignác tetszetős indítványa, amely azzil vádolja a tanácsot, hogy az ismeretlen tényezők között nem tudott az áldoz itkószsó * mértékében megállapodni, pedig indítványozó sem ismerős a cukorgyár alapítás anyagi feltóteleivel. Rose n tn a 1 Ignác megjegyzi, hogy a cukorgyár 4 millió'Korona tökét igényel, a képviselőtestület korábbi határozata pedig egy 400 ezer koronás szövőgyár támogatására vonatkozott. H a a n Béla nem lát külömbsóget az elöljáróság javaslata ós Rosenthal indítványa között, mely utóbbi az előbbinek csak persziflása. Ha a cukorgyár alapításának anyagi tón3

Tezői ismeretlenek, ugy Rosenthal indítványa nem több, mint a határozati javaslat. Szeberónyi Lajos az elöljáróság javaslatát kicsinyesnek tartja, azért Rosenthal iuditványát fogadja el. K o r o s y László főjegyző szólalt fel ezután, általános helyeslés között kifejtvén, hogy az elöljáróságot javaslata megtételénél nem tévesztette meg a Rosenthal által említett tényezők ismeretlensége. Hisz a tőispáni leirathoz csatolt Wernicke-fóle levél mindenekben teljes tájókoztatástnyujt: a gyár mintegy 2 millió korona értékű gépberendezéssel vesz részt a vállalatban, a termelők 1 millió korona értékű részvényt jegyeztek. Ez adatok a gyár terjedelmére nézve elegendő felvilágosítást nyújtanak. Az elöljáróság javaslata az áldozatkészség miuimumára szorítkozik, az összeg teljes mellőzésével s tág teret nyújt arra, hogy a hozzájárulás mérve és módja kiterjesztessók. Miután ezek szerint a javaslat Rosenthal indítványától tniban sem tér el, az előbbit ajánlja elfogadásra; a mi S e i 1 e r Cxyula felszólalása után s mivel Rosenthal az indítványt visszavonta, egyhangúlag, nagy lelkesedéssel meg istörtónik. A vasárnapi értekezletre küldött bizottság tagjai: Áchim L. András, Bakos Mátyás, Haau Béla, Kiiment Z János, Korosy László, Kocziszky Mihály, Rosenthal Ignác, Sailer Gyula, Szalay József, Szeberényi Lajos, Zsilák András és Zsíros jroidrás. Korosy László főjegyző ezután a Seiler-féle ház megvételének ügyet ismerteti ; Rosenthal Ignác, B e 1 i c z e y Rezső ós G á l i k János hozzászólása után a képviselőtestület vételárul megajánl 30 ezer koronát s a szükséges további eljárással az elöljáróságot megbízza. Ezzel a gyűlés lelkes hangulatban véget ért, Társadalmi élet. Levél. - A párbaj és a nők. Nagysád figyelmét, melylyel minden aktuális társadalmi esemény felé érdeklő dóssel fordul, bizonyára nem kerülte ki a párbajellene3 mozgalom, —• mely maga is nem egy párbajra adott okot. V á z s o n y i Vilmosnak, — igen sokak szerint nem bátor, csupán feltűnő magatartása, — elsőrendű szenzáció volt. Akkor indult meg a mozgalom, e lapok hasábjain is volt erről szó — de most, amint nem olvashatjuk, ismét a csendesség szürke nyugalma került uralomra. Bátran szalmalángnak is lehetne nevezni e mozgalmat, mely minden uj fellobbanásában az újság ingerével hat, de ismét elalszik. Ne is beszéljünk most arról, hogy helyes-e a párbaj vagy nem. Számtalan érv merült fel már ellene is, mellette is ; de azért még mindig lehet a kutató emberi ész segítségével ujabb ikat keresni. Általánosan rosszalják a párbajt; de ha arra kerül a sor, a legtöbb ember párbajozik. Utóvégre — igy is fel lehet fogni — a párbaj teljesen egyéni dolog. Kinek mi köze hozzá, ha ón saját elhatározásomból kockára teszem az életemet. Csak az a baj, hogy sokszor nem az egyéni elhatározás, hanem a társadalmi kényszer a párbaj in' ditó oka De térjünk át tulajdonképen arra, ami e sorok Írására késztetett. Ne nézzük a párbajt erkölcsi, társadalmi nézőpontokból ; %y

e'jük m

eg más oldalról is. Nézzük a párbajt a nők szempontjából. Mert azt valószínűleg elismeri Nagysád, hogy a párbajok felerószét önökért vivták meg ós fogják megvívni, mig csak divatban lesz ez a társadalmilag szabadalmazott „véreresztá*". De ha női nézőpontokból tárgyaljuk a kórdóst, ezt — szerintem — mindjárt két részre kell osztanunk. Hogy a nők szeretik-e a párbajt, — ez az első kérdés, — ugy hiszem, biztos felelet a nem. A nők nem rokonszenvezhetnek a párbajjal, gyöugódebb ós ideálisabb lelkületüknél fogva. A második kérdés a fontosabb, mert tulajdonkópen ez foglalja magában a lényeget és ez vonatkozik az aktuális párbajellenes mozgalomra. Az a kérdés, hogy becsülik-e a nők az olyan férfit, aki nem párbajozik; aki ellentétbe helyezi magát, Vázsonyi módjára, az eddigi általános társadalmi felfogással ós nem áll ki a sikra, karddal és pisztolylyal kezében, hogy e llenségét, — mert párbajban uem mindig beszólhehetünk ellenfelekről — megölje, vagy legalább is megcsonkitsa. A férfi nimbuszát a nő szemében az erő, bátorság, ós lovagiasság adja meg. Nem veszti-e el most már a férfi anő becsülését, nem csökken-e erkölcsi értékében, ha igy cáfolhatatlan tanúságot tesz, — társadalmi felfogás szerint — gyáváról. Ha nem párbajozik valaki, nőkért sem párbajozhat. Nem követelheti-e a nő, hogy a férfi ö érte kockára tegye életét ? S mit szólna ahhoz, ha a férfi azt nem tenné meg? Nem azokról a kicór lányokról akarok itt beszelni — a kik őszintén szólva — cóltud itosan beleviszik, „ugratják" a férfit a párbaj vívásba ; tegyük fel, hogy tényleg a női becsület védelméről van szó. Hogy viseli el a gyöngéd női lélek, a nem nyilv initott, de tényleg fennálló vádat, hogy a férfit érte, — esetleg, — megölték, vagy megvagdalták ! Ismeri Nagysád Vázsonyi Vilmos jelmondatát : „Ha meghalok irják sirkövemre : nem volt sohasem lovagias, de mindvégig becsületes". Szép mondás, ha nem gondoljuk meg jobban az értelmét és hí nem boncoljuk. Itt se nézzük azonban az erkölcs, a társadalom ós a férfi felfogását, hanem vegyük elö a n ő i szempontot. A nők felfogásában összeesik-e, vagy nem a becsületesség és a lovagiasság fogalma ? Lehet-e becsületes az, aki nem lovagias ; és lovagias az, aki nem becsületes ? Sorait várja lovagias ós becsületes hódolója : 'Barangó. A „Békésmegyei iíözlöny" táviratai Ferencs Ferdinánd utazása. Bud .pest, február 8. (Saj. tud. távirata.) F e r e n c z Ferdinánd trónörökös pótervári útjára magával akarta vinni Zichy János, néppárti képviselőt. Széli Kálmán miniszterelnök e terv ellen tiltakozott s Zichy utazása el is maradt. A trónörököst útjában magyar nem kiséri. Egy főispán lemodssa. Budapest, február 8. (Saját tud. táv.) A szenzációs torontáli leleplezések után, melyek teljesen feltárták az ottani közigazgatási állapotokat, Rónay Jenő főispán levonta a konzek venciót. Ma beadta lemondását. Szól! válaszából kiérezhető volt, hogy a lemondást elfogadja. A volt francia miniszterelnök a házban. Budapest, febr. 8. (Saj. tud. távirata.) íves Guyot volt francia miniszterelnök a képviselőház mai ülésén megjelent. H e g e d ü s miniszterrel hossz ibb ideig beszélgetett. ÚJDONSÁGOK. Megyei iparvállalataink. A gazdasági egyesület tegnapi igazj gató-vál&sztmányi ülésén volt szó a osabai I kenderkikószitési telepről. Dr Luk ács | György főispán irt át az egyesülethez s • átiratában a gazdák teljes részvétlenségét tudatta a kendertermelés iránt. A telep felállítására 24 ezer korona segélyt adott az állam ; Csaba községe pedig 16 ezer koronát és a telephez szükséges területet ajánlotta fel. Mind ennek dacára maguk a gazdák nem iparkodtak saját érdekeiknek előmozdítására A főispáni átirat csodálkozik e részvétlenség felett. Kilencszázötven gazdának ment felhívás a szerződós min tával együtt, hogy ajánlják fel a szüksó ges területet ós nem érkezett be egyetlenegy válasz sem. Még egyszer felkéri a gazdasági egyesületet, hogy hasson oda saját hatáskörében, hogy összekerüljön a szükséges termelőterület. Ellenkező esetben arra kéri az egyesületet, nyilatkozzék, hogy a vármegye melyik más részén lehetne felállítani a kenderkikószitő telepet. Dr. Zsilinszky Endre jellemezte ezután a helyzetet s hogy mi az oka a gazdák mozdulatlanságának. Egyrészt a szerződós nem nagyon kecsegtető a gazdára nézve; az ár megfelelő volna, de a szállítás is a gazdát terheli, ami sokat levon az árból. Számolni kell azonban a gazdák nehéz mozdulásával ós óvatosságával is. Azonkívül a gyár, amelynek szintén érdekében áll a vállalata létrejövetele ós a szerződések megkötése: egyáltalán véve nem érintkezett a gazdákkal. A választmány elhatározta, hogy ujabb mozgalmat indit a kenderkikószitő telep érdekében. A cukorgyári értekezlet után egy héttel értekezletre hívják a gazdákat s magánúton is fognak agitálni a telep érdekében. Ha pedig ekkor sem sikerülne a gazdák részvétlenségét érdeklődésre változtatni, a vármegye más részét fogják a telep létesítésére ajánlani. , Csodálni is lehet a gazdák magatartását saját érdekeik előmozdításában. Igaz, hogy fontos okok tartották vissza a gazdákat, de mégis egy kis akaratttl ós érdeklődéssel már talán fenn is állhatna a telep Sokat lehet ós kell várni az ujabb mozgalomtól. Nem lehetne hinui, hogy a gazdák saját érdekeiket elhanyagolnák, ha a körülmények: a talaj és a szerződés megfelelő lesz. Itt van most a cukorgyár kérdése. A szociális érdeken kivül elsőrangú mezőgazdasági kórdós, mely hivatva volna a kendertermelóssel együtt, a mezőgazdaság egyéb ágát, a kereskedelmi növények termelését is fejleszteni az „örök buza" mellett. Régi baja ez a mi népünknek, hogy nem akarja felfogni a modern gazdasági elvek értékét s meg arad a konzervativizmus taposott utján. Két nagy iparvállalat felállítása fekszik előttünk. Mindegyikhez csupán a jóakarat, érdeklő lé< lelkesedés szükséges. Meglátjuk az eredményt ! — Mikor választ a megye főjegyzőt ? Tévesen említettük, hogy talán márafebruári közgyűlésen fog a vármegye törvényhatósága főjegyzőt választani, mert B o d o k y Zoltán dr., Gyulaváros országgyűlési képviselője a főjegyzői állásról csak akkor fog lemondani, ha a Kúria határozatának kifüggesztésétől számítva) 15 nap már eltelt, mert ez idő alatt még mindig joga van a választók közül azoknak, kik a korábbi kérvényben megjelölt érvénytelenségi okok alapján a választás ellen peticionálni kívánnak, az 1899 : XVI. t.-c. 21—27. §§-aiban előirt szabályok betartása mellett a Kúriához ujabb kérvényt benyújtani. Ezt azonban a gyulai függetlenségiek aligha fogják megteuni. Igy a főjegyzői állás csak a májusi közgyűlésen fog újra betöltetni. — Értekezlet a cukorgyár ügyében. Dr. Lukács György főispán ma délután 3 órára hívta össze, a csabai községháza nagytermébe a termelöket s érdeklődőket, hogy a Csabán felállilandó cukorgyár ügyében tárgyaljanak. Az órtekezl t minden bizonynyal népes és eredményes lesz, mert ki ne iparkodna Csaba ós a megyei gyáripar haladását előmozdítani. — Knzgyülesek. A csabai iparosok segély- ós hitelszövetkezete utolsó közgyűlését ma délután 3 órakor tartja a városházán, az albiró szobájában. — A csabai első betegsegélyző és temetkezési egylet ma délután 2 órakor tartja évi közgyűlését D e c s e y József elnöklete alatt. — Mezőberény község képviselőtestülete hétfőn délelőtt rendes közgyűlést tart. Az ülésen ismétlő iskola felállításáról, a régi községháza udvarán mellékhelyiség építéséről fognak a többek között tárgyalni; azonkívül a kiküldött bizottság elszámol a régi községháza átalakításának költségeiről. — A szocialisták nagygyűlése. Ma délelőtt 9 órakor kezdődik meg Békésen Várkonyi híveinek kongresszusa. Amint előre is irtuk, a gyűlés népes lesz, mit bizonyít az, hogy tegnapig negyvennyolc község jelentette be küldötteit előre, az engedély szerint. A hatóságot Popovics Szilveszter főszolgabíró fogja képviselni. A kellő óvintézkedéseket is megtették ; a békési csendörséget a gyulai szányparancsnokság kiegészítette. Várkonyi István tegnap délután érkezett Békésre; hívei nagy lelkesedéssel fogadták. — A csabai luxus-lóvásár. A békésmegyei gazdasági egyesület mult választmányi ülésén a luxus lóvásár határnapját április 27—28-ra tette. Utóbb kiderült, hogy ugyanezen a napokon van lóvásár a budapesti Tattersaalban is. A választmány szombati ülésén tárgyalt erről és a lóvásár határnapját április 24 —25-ikóre tették át. Előre sikeresnek ígérkezik a vásár, mert már több hazai és külföldi kereskedő jelezte jövetelét ; azonkívül Bókósmegye a szép lovak hazája s e kettős ok is támogatja s dicséri a gazdasági egyesület vásártartási határozatát. — A szeged—nagyvárad közlekedés. A minap megírtuk, hogy az államvasutak igazgatósága az alföldi vonatköziekedós javítását tervezi. Mint értesülünk, ez a javítás vajmi csekélység lesz, a mennyiben — Szegedről—Nagyváradra közlekedő vonat menetrend idejét rövidítik meg. Az eddig fél 6 kor érkező személyvonat ugyanis fél 4 kor fog Nagyváradra érkezni. &. Nagyváradról—Szegedre közlekedő vonat menetrendje ezután a régi marad. Ez bizony csak igen kevésre javítja azt a tárthatatlan állapotot, a mely alföldi vonatközlekedésnél uralkodik és a mi ellen oly sokszor fölemelte panaszát a kamara, a közigazgatási bizottság ós az utazó közönség. — Szőlészeti előadás. Szirány i Jenő holnap délután 3 órakor tartja utolsó előadását a városháza nagytermében. — A szeghalmi tagosítás ügye. A birtok elhelyezés uj rendjével a szeghalmi közbirtokosság egy kis töredéke sehogysiucs megelégedve, azért az úrbéri biró által eszközölt hitelesítési eljárás ellen felebbezóssel éltek, AZ elégedetlenkedők panaszát a nagyváradi kir. Ítélőtábla úrbéri tanácsa vizsgálta felül, azonban a felebbezósben felhozott sérelmeket nem találta olyanoknak, hogy azok alapján ujabb intézkedések elrendelését tartotta volna szükségesnek. Az előadó javaslatához képest tehát a gyulai törvényszék határozata helybenhagyatott, sa kérvényezők felebbezósükkel elutasittattak. A tábla ha-