Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-06-26 / 51. szám

csaba—vésztői vasútvonal megnyilik, az A. E. G. V. az üzleti igazgatást Csabára helyezi; a másik szerint határozott formát öltött vármegyénk alispánjának lapunk hasábjain részletesen ismertett azon közforgalmi s közgazdasági szempontból eléggé nem méltányolható terve, mely a teherforgalomnak az olcsó viziutat óhajtja megközelíthetővé tenni; a harmadik s fontosság tekintetében az előbbiekkel egyenrangú határozat, hogy a vasúttársaság akisjenő— barakonyi vasút eszméjének elejtésével a gyula—barakonyi vasút létesítéséhez csatlakozik. * Tudósítónk a közgyűlés lefolyásáról következőkben számol be : A közgyűlésen a távollevő Vásárhelyi Bóla elnök helyett a részvényesek felkérésére Purgly János elnökölt. Jelenvoltak : B a r t h a István Apáca község képviseletében, Haan Bóla Békéscsaba község, H e r v a y István Csanádmegye, dr. Fábry Sándor Bókésvármegye képviseletében, Beliczey Q-óza, Biró Albert, E ö r ö m Ede, Nagel Henrik, Purgly László, Sármezey Antal, Nachtnóbel Ödön, Sármezey Endre, S z a 1 a y Gyula, Heinrich Sándor, Nagel Vilmos, Molnár György ós ifj. Vásárhelyi László részvón Előterjesztetvén az igazgatósági jelentós, az tüzetesen beszámolt a mult óv eredményéről, mely szerint a vasút forgalma a mult év folyamán örvendetes emelkedést mutatott, amennyiben a személyforgalom az 1900- évi eredménynyel szemben mintegy 20°7

0-al, a teherforgalom pedig mintegy 40%-al emelkedett. Az összes bevételek az 1900-ík éviekkel szemben 25%-al szöktek fel. Üzleti bevétel volt az 1901. évben 103997 korona, kiadás 71306 korona, tisztá nyereség 32691 korona. E nyereséget a közgyűlés a tartalékalap gyarapítására rendelte fordítani A csaba—vésztől motoros vasút. Az igazgatósági jelentés részletesen megemlékezik a bókéscsab a—b ék é s—v ó s z t ő i vasút ügyéről is, jelentvén, hogy az ópitósi engedély az országgyűlés berekesztésóig nem volt megnyerhető, mi miatt az ópitós eddig nem volt megkezdhető ; biztos reménye van azonban a társulatnak arra, hogy a minisztertanács az ideiglenes épitesi engedélyt még az országgyűlés ujabb megnyílta előtt megadja, mely esetben az építés még az ősz előtt megkezdhető slegalább is a csaba—békési vonal az idén kiépíthető lesz. Az uj vonalon, ugy mint a meglevőn, a De Dion- ós Bouton-fóle puteauxi gyár által készített magasnyomású gőzmotoros kocsik fognak használatba vétetni. tam az első lépést tenni a bókülóshez — vártam az uram közeledtét. Mégis csak ő hibázott. Az órák lassan teltek. Heves csengetyüszó zavart fel elmélkedésemből. Férjem legénye állott előttem sápadt arczczal. „Mi baj Andris? — beszéljen!" „Az urunk beteg asszonyom, méltóztassék sietve hazajönni !" * Midőn férjem szobájába értem, már ott találtam az orvost. Térdre estem az uram ágya előtt, megfogtam lecsüngő kezét ós ijedten, remegve'néztem a sápadt arczba. Ő felemelte szempilláját, reám nézett sokáig és akadozva mondotta : „a fegyveremet tisztogattam, véletlenül elsült ... de doktor, ugy-e nem halok meg ?" Hörgósben veszett a szava, még egyszer nézett reám hosszú, bánatos nézéssel és felsóhajtott. Én már csak a férjem holttestére borulva zokoghattam . . . Elhatároztatott, hogy az A. E. G. V. a békóscsaba--vésztői vonal megnyíltával üzleti igazgatását Csauára helyezi át; e célból már most kimondatott a szükséges hivatali helyiségeknek és tisztilakoknak felépítése s elhatároztatott e célra egy megfelelő telek megvásárlása. Az ez irányban való eljárásra Haan Bóla igazgató kéretett fel. A felügyelő-bizottság jelentése tudomásul vétetett ós a felmentvény az igazgatóság részére megadatott. Hosszabb vitát idézett elő CsanádA p á c z a községnek kórvénye a hozzájárulás után fizetendő kamatkülömbözet elengedése iránt, végül is a közgyűlés szavazattöbsóggel a kamat külömbözetet a kérvényben felhozott okok figyelembevételével elengedte. Szavazat lapokkal megválasztatott azután az üresedósben levő egy igazgatósági helyre U r b á n Péter s a felügyelő bizottságba rendes tagokul: Heinrich Sándor, ifj. Nagel Vilmos, S z a 1 a y Gyula s póttagul : Molnár György. A közgyűlést követő igazgatósági ülés első tárgya volt a megalakulás. Elnökül ismét Vásárhelyi Bóla főrendiházi tag választatott meg ; az öreg korára való tekintettel leköszönt id. Nagel Vilmos csanádmegyei földbirtokos helyébe pedig tiszteletbeli alelnökül megválasztatott dr. Fábry Sándor, miáltal Bókésvármegye érdekeinek képviselete ismét erősbödött a részvénytársaságnál A megalakuláson kivül tárgyal tátott az igazgatósági ülésen az alföldi első gazdasági vasút által még 1900-ban kiépítésre tervbevett k i s j e n ő—barakonyi keskenyvágányu vasút ügye. A barakonyi és tótkomlós-sámsoni vasat. Hosszabb eszmecsere ós dr. Fábry igazgató beható érvelése után az igazgatóság elfogadta azon nézetet, hogy az alföldi gazdasági érdekek előbbrevitelére alakult ezen részvénytársaságnak nem érdeke, hogy vonalaival össze nem függőleg, meglevő hálózatától távol s jelenlegi érdekkörétől eltérő gazdasági viszonyokkal biró vidéken terjeszkedjék ; másrészt hangsúlyozza, hogy ' a Bókésvármegye által tervbe vett gyula— barakonyi vasút ópitósónek a konkurensnek látszó tervezet fenntartásával nem akarja a társulat útját állani s ez által azt, hogy Aradmegye felső vidéke a két érdekeltség viszálykodása folytán esetleg évekig ne nyerjen vasutat, előidézni: az igazgatóság elhatározta, hogy a kisjenő— barakonyi vasút engedélyezése iránt kórvényét a kereskedelmi minisztériumban visszavonja. Dr. Fábry Sándor igazgató indítványára elhatározta azonban az igazgatóság, hogy meglevő vonalait igyekszik kiterjeszteni s egyben az indítványhoz képest utasíttatott is az igazgató-főmérnök, hogy a a Géza megállóhelytől — Tótkomlóson keresztül — Sámsonig s onnan Hódmezővásárhelyig, illetve Körtvélyesig, valamint H e r v a y István igazgatósági tag indítványára pedig, hogy Sámsontól—Leiéig terjedő vasútvonal kiépítését tegye tanulmány tárgyává s a legközelebbi ülésre tegyen e tárgyban részletes jelentést. Ekként reményünk van, hogy a lapunk egyik mult kori számában megemlített tervezet, mely szerint Békésmegye délkeleti része, mely eddig a közúti alap semminemű jótéteményében nem részesült, legközelebb, a vasúti közlekedés áldásaiban részesülhet. A leány sápadtan hallgatta társnője előadását. Részvétteljes, megilletődött tekintete sokáig csüngött az asszony szomorú arczán, őszbe vegyült haján. Majd elfordult. Könye vógigpergett szép arczán, két keze meg társnője után nyúlt. Majd hirtelen visszakapta kezeit s zavartan simogatta meg homlokát. Az assszony szomorú mosolylyal látta ezt a tiltakozó mozdula tot, s halk hangon mondata : „Igaza van ! Rossz asszony voltam ! És ezt a történetet azért mondottam el önnek, hogy lássa, másnak is van búja, gyásza, s még lelkifurdalása is hozzá!" Kőny reszketett a hangjában. A leány odahajolt társnőjéhez, melegen szorította meg a hideg, fehér kezel s ekkor homlokán érezte az asszony ajkának érintését. A vonat tovább szaladt a sötét tavaszi éjszakában. Éles füttye végig sivított a nagy csendességben. A női szakasz egy fülkéjében két hallgatag, szomorú nő ült egymással szemben. M. r. A régi Csabának népéről és földesurairól. Irta és a békéscsabai múzeum-egyesület közgyűlésén felolvasta : dr. Zsilinszky Mihály. II. Nem mondunk ujat, ha azt állitjuk, hogy a honalapító magyarok csak lassan váltak meg a nomád élet szokásaitól. Mint hódítók, első sorban katonák szerettek lenni, ós ezért — mint azt már szent Gellért is panaszolta, — dolgozni nem szerettek, hanem ha már nem vitézkedhettek, éjjel-nappal vig társaságban poharaztak. A nehéz munkát a szolgává tett idegenekre bizták, kik nemcsak pásztorkodással, hanem földmivelóssel is foglalkoztak. Ezektől tanulták őseink a gazdálkodást és a mezei foglalkozásnak azt a módját, mely az ó-szlávoknál volt divatban. Ezektől tanulták meg lassanként megfogni a „kasza" ós a „kapa" nyelét; elvetni a „rozsot", a „gabonát" ; használni a „boronát", a „jármot" ós a „gerebent".'Ezektől tanulták megrakni a „szalmátfc, az „asztagot" ós a „petrencót". És mikor a földmivelós és állattenyésztés megkedvelésével össze- és szótszedhető sátoraik helyett állandó kalibákat kezdtek építeni, azokat szintén az itt lakott régibb népek szokásához képest építették és nevezték el. Épületeiknek majdnem minden részét azok nyelvén nevezték el, az eszterhajtól kezdve a pincéig. Azoktól vették át a „pitvart", az „oszlopot" és a „garádicsot" éppen ugy, mint a konyhát és a kéményt; az „ajtót" ós az „ablakot".*) Minden esetre érdekes és felette tanulságos volna, ha megtudnók mondani névszerínt, kik építették Csabán azokat az első tanyákat, melyekből aztán a falu keletkezett. De ezt hiteles adatok hiányában meg nem mondhatjuk. Talán az első lakosok sem ugy telepedtek le, üogy itt állandóan lakjanak; mert hiszen csak ideiglenes, könnyen felállítható ós szétszedhető sátraik voltak, hogy a szükséghez képest tovább költözhessenek. Száznál is több esztendő folyt le a honfoglalás után, mig az itteni nép komolyan kezdett foglalkozni szántással ós vetéssel. A mezőgazdaságnak első eszköze, az eke, akkor még nagyon kezdetleges és tökéletlen volt. Egy kalapács alakú nagy darab görbe fából állott, melynek kampója durván túrta fel a föld felületét. Sok idő kellett ahoz, högy az eke és a mezőgazdaságnak egyéb eszközei használhatóbbakká lettek. Az állattenyésztés kevesebb gonddal járt, mint a szántás-vetés. Mert a Körösök és az ezekkel összefüggésben levő erek partjain és az itt-ott feltűnő erdőkben ós berkekben buján nőtt a fü. A legelők végtelen rónáin pedig szabadon tenyészhetett és legelhetett a szarvasmarha, a juh, sertés, meg a ló. Szabadon, de nem gazdátlanul ! A.nnak a messze kiterjedő és szemmel beláthatlan csabai határnak, melyen a jobbágy szántott és legeltetett, megvolt a maga gazdája és tulajdonosa, bár nem oly értelemben, amint azt ma látjuk. A honfoglaló vitézekből, a törzscsaládok tagjaiból és zsákmányt szerző urakból alakult ki lassan a nemesek rendje. De ezek magok nem művelhették földjeiket, mert ők az ország dolgaival és védelmével voltak elfoglalva. Rájok nézve teljesen értéktelen volt a föld. Vagyonértéket csak a földet megmivelő ós jószágot tenyésztő nép — a jobbágy képviselt. A. föld maga századokon át értéktelen volt; mert a nép száma csekély, a mivelhető ós használható föld pedig nagykiterjedésű volt. Az urak tehát kénytelenek voltak átengedni földjeiket a népnek, mely azokat értékessé és hasznossá tette. A gazdagságot úgyszólván egész a XlX-dik századig nem az ingatlan földbirtok nagysága, hanem a jobbágyok száma szerint mérték. Ősidőkben pedig közös birtoknak tekintették a földet. Ez a földközösség addig, míg a magyarok nomád életmódot folytattak, természetesen főleg a marhák közös legeltetéséből állott. Később, mikor a tanyákból falvak lettek, a bizonyos faluhoz kötött nép, a szántás alá fogott földet is együttesen ós közösen használta. Egyéni tulajdon utáu nem igen vágyakoztak, amig azt tapasztalhatták, hogy tetszésük szerint annyit szánthatnak fel, amennyit csak birnak s azonfelül még egész határok műveletlenül hevernek. Igy volt ez Csaba első lakosainál is. Ezeknek száma eredetileg csekély volt, s igy ők is közösen ós szabadon használták azt az olcsó, értéktelen földet, mely ma oly nagy értéket képvisel, Akkor a föld nem képezte adás-vevés tárgyát, mivel nem is tekintették értékes vagyonnak. De a falu fenállási érdeke ós rendje hozta magával, hogy az elöljárók évenként felosztották a határukhoz tartozó földeket úgynevezett nyilas szerint.

1) Egy-egy kis parcellát nyilasnak neveztek. Mindenkinek egyenlő joga volt egy-egy nyilashoz ; de mivel Csabán akkor is külömböző földek voltak, természetes, hogy azokat a talaj minősége és fekvése szerint elébb osztályozták, ós ugy osztották el szántónak, legelőnek és kaszálónak, még pedig sorshúzás utján Akinek roszabb föld jutott, vagy akinek nyilassa távol esett a falutól, az többet kapott ós viszont. A földnek ekként elosztotta részei szét voltak szórva a határban. Ha valakinek, bármi oknál fogva, több földhöz volt jussa, akkor annyi nyilat húzhatott, ahány megfelelt az illető föld terjedelmének. Mikor aztán későbben a királyi ós egyházi uradalmak mintájára az udvari móltóságok ós vármegyei főispánok

1) is kezdenek falvakat alapítani ós lassanként királyi adományok folytán megismerik az egyén i tulajdon előnyeit, akkor az ősi földbirtoklás jogviszonyai megváltoztak. Az adomány rendszer felül kerekedósóvel idegen elemek is betódultak ; de a földközösség tovább is felmaradt. A XlII-dik században, a tatár pusztítás után, már Csáb i is azon községek közé tartozott,- melyek „societást" vagy „communietást" képeztek. Ez azt jelentette, hogy a földes úrral ós az egyházzal, ós a vármegyei jobbágyokkal közös érdekei voltak. Némelyiknek több földhöz volt jussa, amit az osztásnál mindig figyelembe kellett venni. De természetesnek kell találnunk, hogy ebből kellemetlen zűrzavarok támadtak, melyeket aztán a tatárpusztitás szüntetett meg. A tatárok elvonulása után újra kellett e vidéket benépesíteni és a földviszonyokat rendezni. A királyi birtokból országos koronajavak lettek. Uj földarisztokrácia kellett; a vármegyék ós ezek jobbágynópe egy ideig nem lettek szervezve, Bókósmegyóről ezen időben alig van szó. Csabának neve mint község pedig 1235-ben fordul elő okmányainkban. Mire a szervezkedés újra megtörténik, az alatt már a nemesi rend megalakult, ennek előjogai megzavarják a földközösséget ; de nem szüntethetik meg ; mert a nemes nem élhetett jobbágyok nélkül. Lassanként divatba hozzák a római birtokjogot, mely a szokásjogot háttérbe szorítván, uj birtokjognak és örökösödésnek vetette meg alapját. Werbőczy már nem beszél földközösségről, mert azt a római jogtól inspirált rendszerével nem tudta megegyeztetni. Az ő törvénykönyve már tulajdonjoggal biró nemesekről szól, kijelentvén, hogy a parasztot csak munkájának bére és jutalma illeti meg. Szerencsére azonban a szegényebb nemesek, kik többségben voltak, kétségtelen nemességük daczára is földközösségben éltek jobbágyaikkal, egészen a legújabb korig. *) L. P a u 1 e r Gy.: A magyar nemzet története Szt. Istvánig. Budapest 1900. 96 1. V. ö. Hunfalvi Pál Ethnografiáját a házrészek szláv nevéről, 274 1. Továbbá : Herminn Ottó: A magyarság háza. Term. tud. Közlöny 357. füzet. H u s z k a József: A magyarság háza, észrevételek H. O. fenidézett cikkére. Ethnogr. K. 217 1 ') Nyilnak azért nevezték, mert a felosztás sorshúzás szerint valóságos nyíllal történt, melyre a földhasználónak bizonyos jegye volt vésve, miről mindenki ráismerhetett a saját parcellájára. CJJ DONSÁ GrO FC. Az érettségi vizsgálatok. Vármegyénk három középiskolájában: a csabai Rudolf-főgimnáziumban, a szarvasi 100 éves s a békési mult tanévben kiegészített nyolc osztályú főgimnáziumban a napokban nyertek befejezést az érettségi vizsgálatok. Az „érettségi" szükségszerűsége, vagy avultsága és célszerütlensége felett hasábokon át lehet vitatkozni ; ezúttal csak azt a közművelődési s magyar nemzeti szempontból fontos tényt kívánjuk megállapítani, hogy íme, aránylag kicsiny kiterjedésű vármegyénknek három középiskolájában a vizsgára jelentkezett 80 ifjú közül 65 hagyta el „érett

u-kónt az intézet szürke falait, hogy szerzett ismereteivel a magyar haza hasznos polgáraként gyarapítsa azt az erőt, amely nélkül a fejlődós ós boldogulás eredményeket nem produkálhat. Az egyes tanintézetek vizsgálatának eredményéről következőkben számolunk be: Csabán. A Rudolf főgimnáziumban ez évben volt a második érettségi vizsgálat Romb a u e r Emil dr., brassói főreáliskolai igazgató ós h. tankerületi főigazgató, mint kormányképviselő ós Linder Károly ev. lelkész, mint egyházhatósági felügyelő elnöklete alatt, AZ írásbeliek alapján 28 tanuló bocsájtátott a szóbeli érettségire, mely hétfőn reggel vette kezdetét s szerdán délben nyert befejezést. Jelesen érett: Friedmann Lajos, Korén Emil, Szolár Ferenc, Kiss László ; jól érett 7 : Áchim Géza, Bánhegyi István, Reisner István, Reisner Imre, Lux Emil, Pláger Lipót, Vidovszky Bóla ; 14-en egyszerűen érett. Hárman egy-egy tantárgyból két hónapra visszavetve. Ezek a javitó vizsgát szeptemberben Szarvason fogják tenni. Szarvason. A száz éves szarvasi főgimnáziumban ez évben 41 ifjú jelentkezett, hogy „érettnek nyilvánítsák. Az írásbeli érettségi vizsgálatok eredménye fölött csütörtökön döntött a tanári kar Veres József békési esperes elnökletemellett s Markusovszky Sámuel, pozsonyi liceumi-igazgató mint kormányképviselő jelenlétében. Az Írásbeliek alapján a bizottság a szóbeli érettségihez mind a 41 tanulót bocsáj totta, mely szombaton reggel 8 órakor vette kezdetét a főgirnná zium tornacsarnokában. Naponta 12 tanuló vizsgázott. A 41 érettségiző közül kettő vissza lett vetve egy évre, kettő két hónapra. Jelesen érett öt: Kemény Gábor, T a n k a Alajos, Hegedűs Sándor, ') Megyjegyezzük, hogy az ispánok (főispánok) eredetileg gazdasági főnökök voltak, akik idők folytával politikai hatalmat is gyakoroltak.