Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-06-22 / 50. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 50. számához. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút rendelt ily gőzmotorkocsit, (De Dion rendszerrel) s két havi üzeme, mely idő alatt a próbanienetek és vontatások történtek, arról tesz tanúságot, hogy az ily motoros kocsi a kis va*ut forgalmának legyőzésére teljesen megfelelő, a közlekedtetési (vontatási) kiadások pedig a nyert tapasztalatok szerint aránytalanul kisebbek, mint a rendes mozdonyüzemü vonatoknál. Biztosan remélhető tehát, hogy meg van az eszköz, amivel sokkal, de sokkal olcsóbb közlekedést lehet biztositani és, mivel olcsó közlekedés mellett jóval olcsóbb menetárak mellett lehet az utasokat szállítani, meg van a mód, miként lehet ott, hol a lakosság nem veszi még kellőképen igénybe a vasutat, a lakosságot a vasúthoz szoktatni, amivel természetesen a személyforgalom óriási fellendülése járhat. Rövid idő múlva senki sem fogja magát a vasúti utazás olcsó és biztos előnyeitől megfosztani, ha a közlekedés o'yau, amely mellett rövidebb idő alatt, mint kocsin, nagyon olcsón és mindig alkalmas időben odajut utazása céljához. Mindebből kétségtelenül levonható a következtetés. Vissza kell adni a helyiérdekű vasutakat ama rendeltetésüknek, a mely már nevök után is, — a helyi érdekek kielégítésére lévén tervezve és engedélyezve, — legfőbb hivatásukat képezi ; azokká keli válniok, amiknek már eredetileg lennie kellett volna, helyi közlekedési vállalatokká. Nagy állami fontossággal bír ez a kérdés már azért is, mert ma más alap hiányában az egész országban csak kétféle személyszállítást közvetítő vasút van : fővasut (I. rangú) és helyi érdekű vasút, ez utóbbi volna a II. rangú vasút. De hát beilleszthető-e ebbe mindaz a h. é. vasút, amely ma az országban üzemben van ? Ma az egy elnevezésű helyi érdekű — könnyebb felépítményű — vasút csoportjában van I. rangú vasút jelentőségével biró vonal, van II. rangú, de még mindig fontosabb és nemzetközi forgalomban is némikép számbavehető vonal és van III. és IV. rangú, nagyobb ós kisebb jelentőségű, de már csak helyi érdekeket szolgáló vonal. Mindezeket egyformán, egyféle forgalmi intézkedésekkel vezettetni, egyforma terhekkel illetni nem lehet helyes. Ezzel a rendszerrel fog építtetni a Csaba—Békés—Vésztői vasút s a közel jövö bizonyságot fog szolgáltatni arról, hogy ezek a teoretikus feltevések, amelyek különben A. E. Gr. Y. hosszas kísérletei nemcsak valószínűsítettek, de kétségtelenül igazoltak, hogy e nagyszabású reformtörekvések miként válnak be az életben. Az A. Cs. E. V. igazgatósága még a Csaba—Békés—Vésztői vonal forgalomba hozatala előtt a motorkocsi forgalmat saját vonalain is bevezeti ; motormeneteket tervez Arad és Mezőhegyes, Gurahonc ós Brád, s amennyiben az állami kormányzat és törvényhozás támogatása bizonyossá válik, ugy Borosjenő ós Csermö, Uj szentanna és Kétegyháza, Mezőhegyes ós Kótegyháza, Mezőhegyes ós Makó közötti vonalon, Ü. motorkocsik Arad, Szeged, Makó szivébe, a város közepéig fognak közlekedni s ezzel el lesz érve az is, hogy az utasok a város kellő közepén és ne a rendszerint távollevő pályaudvarokon szálljanak le s igy sokkal könnyebben ós kényelmesebben juthassanak utazásuk céljához. Az A. Cs. E. V. igazgatósága a motorkocsik közlekedtetésének engedélyezése iránt a kezdeményező lépéseket az illetékes hatóságnál már megtette. A csabai múzeum-egylet közgyűlése. Vasárnap délután tartotta meg harmadfél évi mükódés után a csabai múzeumegylet második évi íendes közgyűlését, a Rudolf-gimnázium tornacsarnokában. Az érdekesen összeállított tárgysorozat már maga is alkalmas volt arra, hogy szép közönséget gyűjtsön egybe. De még sokkal inkább az a körülmény, hngy a fiatal kulturegylet nemcsak Csabán, de az egész vármegyére kiterjeszkedőleg fejt ki hatalmas kulturális agitációt, ugy, hogy a magyar nemzeti közművelődés iránt érdeklődők figyelme állandóan feléje összpontosul. Nem is csodálható teh 't, hogy á Rudolf-gimnáziumtornacsarnokátteljesen megtöltötte a közönség, melynek soraiban ott voltak a minden szépért és jóért lelkesülő hölgyek is. Pontban három órakor az egyesület igazgató-választmánya és tisztikara az egyesület védőjével, dr. Zsilinszky Mihály államtitkárral és V a r s á g n Béla elnökkel az ólén, a terembe vonult. Az elnöki asztal körül ültek még, dr. R e i s z Miksa alelnök, Maros György főtitkár, Bálás Adám igazgató, K a b o s Bálint könyvtáros, Fábry Géza pénztáros és : dr. R e 1 1 Lajos titkár. Varságh Béla tartalmas, lendületes elnöki megnyitója után Zsilinszky Mihály olvasta fel nagyszabású tanulmányát: A régi Csaba népéről és az itt lakott .földes arakról. Nagy tudással ós készültséggel ós mély történelmi kutatásokra valló részletekkel magyarázta az államtitkár a magyarországi XI—XII. századbeli mezőgazdasági viszonyokat. A földmüvelés különböző ágazatát, melyek az akkori viszonyok között leginkább kifejlődtek. Ezeknek kapcsán feltüntette a tanulmány azokat a történelmi vonatkozásokat, melyek a megye mezőgazdaságának haladására behatással voltak ós ismertette az egykori földes urak családi történetéből levonható tanulságokat. A közönség mind végig feszült figyelemmel hallgatta a érdekes előadást, melynek befejeztével az előadót lelkesen megéljenezték és megtapsolták. Ezután dr. R e i s z Miksa felolvasása következett a praehisztorikus ember legelső nyomairól. A műkedvelő őstörténész jellemző vonásokkal ecsetelte azon eseményeket ós körülményeket, amelyekből az ősrégi ember életmódja tárult a hallgatóság elé. A legrövidebb korszak, melyeknek eseményeit ecsetelte, 52 ezer évig tartott, de fejtegetésének szálai kinyúltak a '200 ezer óv előtti korba is. Előadását a muzeum-egylet ősrégészeti gyűjteményéből kikerült tárgyakkal illusztrálta. A közönség az előadást is hosszantartó tapssal jutalmazta. Most Maros György főtitkár évi jelentése került sorra, melyben az egyesület mult évi életében felmerült minden jelentős mozzanatot részletesen ismertetett. Elmondta a jelentós, hogy a mult év még mindig a küzdelmek jegyében telt el. S hogy az egyesület mégis figyelemre méltó eredményekkel számolhat be, azon gondos kezeknek köszönheti, melyek a fejlődés utján fel-felmerülő akadályokat mindenkor készséggel hárították el. Legtöbbet köszönhet az egyesület a védő szeretetteljes áldozatkészségének és gondosságának. A közoktatásügyi miniszter 1900 korona államsegélyben részesítette az egyesületet. A muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége állandó figyelemre méltatta az egyesület működését. Különösen értékes Csaba község elöljáróságának és képviselőtestületének támogatása, mert nemcsak tekintetes pénzbeli segélyt nyújtott, hanem működésének népszerűsítésében is hathatósan közreműködött. Reméli is az egylet, hogy Csaba képviselőtestülete a jövőben évről-évre állandó segélyben fogja részesíteni. Az igazgató-választmány minden lehetőt elkövetett, hogy az egylet, mint ismeretterjesztő tudományos intézmény, a nemzeti népoktatás hasznos tényezőiévé váljék. A jelentós a különböző gyűjtemények nagyszabású gyarapodásáról, majd a mindig jelentékenyebbé váló állandó lakás kérdésről számol be az összes gyűjtemények mintegy háromezer darabot foglalnak magukban, melyeknek értéke húszezer koronát meghalad. Megemlítette a jelentós a mult óv nyarán Mezőberény, Bókósföldvár, Tótkomlós, Szőllős környékén eszközölt ásatások eredményeit is. A zárszámadás szerint a bevétel 3626 kor. 42 fillér, a kiadás 3027 kor. 95 fillér, maradvány 598 kor. 47 fillér. A költségvetés 2611 kor. 47 fillér bevételt s ugyanannyi kiadást irányoz elő. Van egy tiszteletbeli, 5 alapító, 103 rendes ós 22 pártoló tag A főtitkár jelentését érdeklődéssel hallgatták és megtapsolták. Varságh Béla emelkedett hangulatu elnöki zárószavai után az elnök lelkes éltetése közben véget ért a közgyűlés s a hallgatóság nagy csoportokban tekintette meg a múzeum gyűjteményeit. Dal a hétről. Még juniusról eddig nem daloltam, Pedig a dalra tárgyam van elég, Ha nem is mondom azt a régi nótát, Hogy hol derűs és hol borús az ég. A héten ugyan inkább hűvösebb volt S az uszodában nem volt forgalom, Pedig nekünk, kik nem megyünk tengerre, Fürdeni csupán itt van alkalom. Ha meleg van, a liget a világunk S fürdősétánynak nézzük az utat, Míg a rondóba' húz a Purcsi banda, Szemünk árnyékos pad után kutat. De hát alig van, kivált kora reggel, Elfoglalja sok szorgalmas diák : Hogy a szóbeli érettségi vizsgán Ne légyenek majd bús tragédiák! Ők még tanulnak, míg sok iskolában A vizsgálatnak immár vége van, S kik szerencsésen megúszik az évet, Már sétálgatnak vígan, boldogan. Nem sürög már Apponyi-utcában A mosolygó, a vidám lánysereg . . . Prózám után a kézimunkáikról Versben irni - sok lenne — nem merek. A csabai egyházi iskolákról Egy nem igen szép hir jár szerteszét, A vizsgákon a jutalomkönyv tót volt : Ez ugyan kinek dicséri eszét ? Wlassics ugyan hiába irka-firkái Hogy a magyar nyelv tanítása fő, Ha tót jutalomkönyvet ajándékoz A vizsgákon néhány csabai fő ! S a közgyűlésnek múzeumvitája ? A dalra itten volna nagy terem, Midőn azon, — a A kultúra csak jelszó", Ilyen mondás is bátran megterem Es azután a „levegő" s a „víz" is .. . Már ez ellen is akad kifogás, Pedig Csabának egy ártézi kútja: Bizony kilencven ezer koronás ! Barangó. UJ DONSÁ GrO K, — Községi képviselőválasztás Jelentettük volt annak idején, hogy a csabai V-dik kerületben a mult óv őszén végbement községi képviselőválasztás eredményét az elsőfokú igazoló-választmány, majd közbevetett felebbezés folytán a másodfokú hatóság is megsemmisítette AZ ekként árvaságra jutott kerület fólesztendei vakancia után holnap már képviselőhöz jut, mert a csabai járás főszolgabirája, Sztraka György a választás napjául f. hó 23-át, helyéül a H e r k é 1 y i István-féle iskolát tűzte ki. Választási elnök Rosenthal Ignác, helyettese Tóth László ; s -.avaznak az 1259—1586. házszám alatti lakosok. A választás reggel 9 órakor kezdődik s délután 4 órakor nyer befejezést; a meghatalmazások délelőtt 8 óráig adandók be a választás elnökéhez. Jelöltek, mint halljuk, W i 1 i m István gazdasági intéző, S i m k ó István ós Kolarics Károly ; legkedvezőbb kilátása van a győzelemre Wilim Istvánnak, aki, mint gazdasági intéző, a közgyűlés tárgyalásain szinte nélkülözhetlen. — A Fehér-Kereszt gyülésa. A békésvármegyei Fehór-Kereszt-Egyesület junius 29-ik napján délután 4 órakor Gyulán, a vármegyeház nagytermében gróf Almássy Dénes és Lukács György főispán elnöklete alatt évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: Az „Ella gyermekmenhely" igazgatójának ós az ellenőrnek évi jelentése. A pénztáros ós számvizsgáló bizottság évi jelentése. Az „Ella gyermekmenhely" államosítása folytán, az egyesület alapszabályainak módosítása ós az e szerint való megalakulás. — Közgyűlés Békésen. Békés község képviselőtestülete kedden közgyűlést tart. E gyűlésen újra előkerül a motoros vasút ügye. Ismét határozni fognak a útirány megállapítása tárgyában s a kötendő szerződóst is tárgyalás alá veszik. Határoznak még több jelentéktelenebb ügy között a gerla-bókési ut kiépítéséről is. — Iparostanoncok helyi munkakiállitása. A békéscsabai ipartestület elöljárósága csütörtökön tartott ülésében bemutattatott a beérkezett 43 bejelentési iv, melyeken 62 tárgy kiállítása jeleztetett. A kiállítók és tárgyak ily kicsi számánál fogva az elöljáróság azt határozta, hogy az idén nem rendez nyilvános kiállítást, hanem csak az ipartestület helyiségeiben szűkebb munkaversenyt, a melyen a tárgyak megbírálva és a jobbak ösztöndijazva lesznek, és az aradi kerületi munkaki állításra elküldet nek. A munkaverseny idejéül julius hó 20-ika tüzetett ki. Ezen időig a tárgyak jól elkészíttethetnek és esetleg még több bejelentés is elfogadtatik. Felkóretnek tehát a munkaadó mesterek, hogy tanoncaikat még nagyobb számban bejelenteni szíveskedjenek, és pedig ideje korán annál inkább, mert nagyobb számú bejelentések esetén még a nyilvános kiállítás is megtartható lesz. — Szocialista népgyüiés. Orosháza köz sóg újjászervezett szociáldemokrata pártja a mult vasárnap népgyűlést tartott, mely a legnagyobb rendben folyt le. A gyűlésre a pártvezér. M e z ő f i Vilmos fővárosi újságíró is lejött. A szónokok a közállapotokról s a politikáról beszéltek a hallgatóság nagy figyelme közben. — Szerelmi dráma. Szarvason törtónt, mely erősen felrázta az ottani közönséget a nyári egyhangúságból. Andrási János szarvasi földmivelő neje régóta szerelmi viszonyt folytatott Huszárik András fiatal legénnyel. A férj nem tudott a hűtlen asszony viszonyáról, mig a héten minden ki nem derült. Az asszony és a legény közt szóváltás támadt, melynek vége az lett, hogy Huszárik dühében Andrásinéra támadt és késsel megszúrta. Az aszszony veszélyesen megsérült, alig van remény felépüléséhez. A legényt a rendőrség letartóztatta s átadta a járásbíróságnak. — Feloszlott temetkezési egytet Egyidőben gombamódra szaporodtak a külömböző temetkezési ós kiházasitó egyesületek, melyeknek pénzügyei a laza ellenőrzés ós helytelen alapszabályok következtében néhány óv alatt siraimas állapotba jutottak. A tagokós érdekeltek közöttemiatt állandó volt az elégedetlenség és forrongás; a közgyűlések rendszerint viharos lefolyásúik voltak és tág tere nyilt a gyanúsításoknak. Ilyen viszonyok közé került a g y u 1 a i V-ik temetkezési társulat is, mely hosszas és ingerült hangon folyt tárgyalások után arra a megállapodásra jutott, hogy legokosabb lesz felszámolni. Az egylet ügyeit mint elnök G 1 a t z János iparos vezette, pénztárosként K i s András timármester, egyleti jegyzőül pedig Benedek Ferencz tanitó voltak alkalmazva. Az utolsó közgyűlésen kimondatott, hogy a meglevő készpénz a tagog között a befizetések részarányában fog szétosztatni. Ez pedig elég szomorú osztozkodás volt. A legszegényebb néposztály keservesen keresett fillérei kallódtak el a nélkül, hogy e miatt bárkit is hűtlen kezeléssel lehetne vádolni. A szerencsétlen gazdálkodásnak a rosza alapszabályok voltak az okai, melyet az egylet anyagi erejével arányban nem álló előnyöket biztosítottak az egyes tagoknak; miután jövedelem nem volt, elkövetkezett az az idő, hogy az egylet nem tudott megfelelni kötelezettségeinek. A siralmas pénzügyi állapotot misem teszi szembetűnőbbé mint az, hogy a felosztás alkalmával azok a tagok, kik 180 -190 kor. befizetést teljesítettek rájuk eső rész-összeg fejében 13—14 koronát kaptak. A legtöbb ember azonban csak 4—5 koronával volt kénytelen megelégednie, mert a reá eső rész-összeg fejében nagyobb kvóta n9m volt megállapítható. Az egylet vagyonának maradványait a f. hó 17-én osztották szót a városházán, s a dühösködő, elkeseredett emberek nagy zenebonát idéztek elő lármájukkal és sok fáradságba került közöttük némi rendet létrehozni. — Szünidei tanfolyamok. A közoktatásügyi miniszter a szünidőben középiskolai tanárok részére tanfolyamokat rendez, melyekre negyven állami, husz felekezeti intézetnél szolgáló tanár hivatalos. Békéscsabáról meghívót kapott Kabós Bálint főgimnáziumi tanár a történelmi tanfolyamra, Jóger József főgimnáziumi tanár a vegytani s termószettanira, Fábry Géza polgári iskolai tanár a fizikai tanfolyamra. — Előléptetések. A belügyminiszter Szekér Andor, békósmegyei főispáni titkár, miniszteri segódfogalmazót, jelenlegi állásában való meghagyása mellett a IX ik fizetési osztály 3-ik fokozatába miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. — n. vallás ós közoktatásügyi miniszter pedig K r a m e r Gyula békéscsabai állami népiskolai tanítót, a IX-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elö. — Kinevezés. A bel ügy miniszter a köröstarcsi anyakönyvi kerületbe, a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatáskörrel, Szabó László községi írnokot helyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki. — Eljegyzés. C s e r m a k Károly budapesti gyógyszerész eljegyezte Köröstarcsán Tóth Iduskát, néhai Tóth László földbirtokos leányát. — Örült a templomban. Békésről veszszük a szenzációs hirt, hogy egy őrült asszony botrányt rendezett a református templomban. Domokos Rebeka, 32 éves békési hajadon rendkívül szorgalmas templombajáró volt, mely utóbb valóságos mániája lett. A közelebbi napokban már az elmebaj gyöngébb tüneteit is mutatta zavaros viselkedése. Az őrültség a héten azután teljes erővel kitört rajta. A templomban volt, midőn egyszerre vallásos őrjöngéssel rohant a szószók felé ós prédikálni kezdett. Csititották, de nem lehetett bírni az őrült asszonynyal. Utóvégre karhatalommal kellett a templomból eltávolítani. Most már a gyulai elmegyógyintézetben ápolják. — A matura-bál. Junius 28-án lesz a matura-bál s minél inkább közeledik a napja, annál nagyobb izgatottsággal várják a rendezők, annál nagyobb érdeklődéssel a táncolni vágyó csabai leányok. S bár - mert máshova vannak szerződve — nem csabai bauda fog muzsikálni a táncvigalmon a rendezőség gondoskodott jó cigányról': a D u 1 a testvérek nagyváradi első zenekarát szerződtette. Igy már meg volna a mulatság nagy sikerének minden feltótele s a rendezőség csupán a jó idő irányában szeretne — intézkedni. De hát ez nem lehetséges. S talán nem szükséges, hiszen ki hinné, hogy az égre sötét felhők húzódjanak akkor, mikor az érett ifjak tele lelkesedéssel ós tűzzel: első báljukat rendezik. — Magyar helynevek után magyar puszta nevek ; igy rendeli ezt a községi és egyéb helynevekről alkotott 1898. óvf IV. t.-c., melynek 4. §-a kimondja, hogy valamely község határához tartozó telepek, puszták, havasok s egyéb jelentékenyebb lakott helyek, amennyiben külön névvel nem bírnának, ilyenekkel ellátandók. Az országos községi törzskönyvbizottságnak ez iránti rendelete a napokban érkezett le Békósvármegyéhez, amelynek alapján a vármegye alispánja felhívta a községi képviselőtestületeket, hogy azokat a pusztákat, vagy határrószeket, vagy népességükre'