Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-01-16 / 5. szám

Vármegyénk gyásza. Bellczey István halála. Ha az idők gyors futásában eltűnik egy-egy nagy ember az élők sorából, akinek élete szakadatlan munka volt és folytonos cselekvés polgártársainak, a megyének, a hazának javára, a hozzátartozók gyásza alig nagyobb a közélet gyászánál. Minden nagy ember halálával súlyos veszteség éri a közt, — nagyobbik családját. Es mindenki elszorult szivvel hallja a hirt, hogy ismét kidőlt egy oszlopos tagja a társadalomnak. Gyásza ilyenkor nagy, mérhetetlen. Mert ritkán mozdul meg általánosan a közönség szive; hiszen a futó időkkel minden kisebb esemény eltűnik a hullámok tengerében. De ha dobogni kezd örömre, vagy mint most is sötét gyászra, az érzelmek hatalma megállitja az illanó percet ós sok szivet, mint egy emberét, feketén borítja el a gyász nehéz, sötétlő felhője. Nehéz elviselni a gondolatot, hogy hiányzik egy nagy elme, mérhetetlen akaraterő, reális gondolkozás, mely mindenütt és mindenkor megtudta találni a leghelyesebb útját a kibontakozásnak. Beliczey István meghalt! E három szó borította gyászba az egész vármegyét. Kinek életműködését annyi szem figyelte, — mikor a kórágyra juttatta a sors, akkor is a társadalom szeretete és szorongó érdeklődése kisérte. Betegsége. Az elmúlt nyáron kezdődött Beliczey István gyöngélkedése. Ugy maga, mint környezete muló bajnak tekintette gyöngélkedését. Később orvosai fürdőt tanácsoltak megrongált egészségi állapotának helyreállítása végett. Beliczey István megtogadta a tanácsot. Hazatérte után, mintha javult volna egészségi állapota. Ősszel azonban erősebben tért vissza a betegség. November havában már a szoba levegőjére volt kényszerítve az egykor egészséges, erős ember. Decemberben már azonban hol fenj árt, hol ágyban feküdt. Mint homeopata, először önmaga kezelte magát. Nemsokára családja lehozatta a fővárosból dr. Balogh Tihamér hirneves homeopata orvost. Kezelőorvosai voltak még dr. Bende, dr. fteisz, dr. Wagner és dr. Soos Mezőtúrról. Egészsége azonban teljesen megrendült, melyen a gondos orvosi kezelés sem tudott javitani. Folyton ágyban feküdt, melyből többé nem is kelhetett fel. Karácsony felé sejteni lehetett a szomorú véget. Hiábavaló volt az orvosi tudomány, a féltő szeretetteljes család ápolása: bekövetkeztek az utolsó napok. Orvosai már lemondtak életéről ós közeli elmúlását jósolták a mólyen szomorodott családnak. De Beliczey István erős természete küzdött a gyötrő kórral. Karácsony után minden órában várták halálát ; a mint e szomorú valónak hirét vette a közönség ébredezni kezdett a társadalom óriási részvéte. Halála. Csütörtökön bizonyossá vált, hogy Beliczey István lelke elhagyja porhüvelyét. Családja éjjel-nappal ágya körül állott. A nagy beteg pedig nyugodtan pihent; utolsó napjait, óráit hol ébren, hol alva töltötte. Eszméleténél volt mindig. Szombaton, már délelőtt rettegéssel várták elmúlását. S i z utolsó pillanat bekövetkezett 6ste 8 órakor. Beliczey István nyugodtan, csendesen elszenderült és lelke egy jobb világba költözött. A szomorú hir gyorsan elterjedt a városban. Másnap reggel már tudta az egész vármegye ós őszinte részvéttel fordult a mélyen sújtott család felé. A középületekre kivétel nélkül felröppent a gyászlobogó szárnya. A ravatal. Beliczey István ravatala a téli kertben, az általa szorgos figyelemmel gondozott virágok, délszaki növények között volt felállitva saját kivánsága szerint. A pálmák, melyeket az ő saját keze nevelt, most nehéz érckoporsóját vették körül. Az egész téli kert, a folyosó s a lépcső feketével volt behúzva. A téli kert közepén volt felállitva a ravatal délszaki virágok, közepette. A koporsó előtt fekete párnán voltak az elhunyt érdemjelei. ü. részvétlátogatók hatalmas csoportokbanjelentkeztek, ugy hogy a ravatalhoz csak 10—10 embert eresztettek. Déltől kezdve egészen a temetés órájáig özöne az embereknek látogatta a nagy halottat. Beliczey István változatlan, ismert akaraterős arcával pihent a koporsóban. A betegség kissé lesoványitotta s nagyon megőszült. Részvétküldöttségek. A testületek közül elsőnek részvétét a gazdasági egylet elnöksége, dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök és Pfeiffer István titkár által fejezte ki a család előtt. Az egylet igazgató-választmánya vasárnap délelőtt ülést tartott, melyen az igazgatóelnök tudatta a tagokkal az egyletet s a társadalmat sújtó nagy veszteséget. Beliczey István 30 éven át éltető lelke, felvirágoztatója volt a gazdasági egyletnek. Elhatározták, hogy küldöttségileg fejezik ki részvétüket, koszorút küldenek ós haláláról külön gyászjelentést adnak ki, addig is, mig az egyesület maradandóan örökiti meg emlékét. A vereskereszt egylet küldöttségét Varság h Béla vezette s fejezte ki a részvétet a család előtt, a nőegylet nevében Fejér Béla; mig az izr. nőegylet részvétét özv. Lőwy Lajosné elnöknő tolmácsolta. A vármegye tisztikara Fábry Sándor alispán vezetése alatt fejezte ki részvétét. A alsóvógi társulat részvét küldöttségét Tyehlar Károly vezette. Részvét taviratok. Alig hogy tudva lett szomorú gyászeset, már vasárnap reggel érkeztek nemcsak a megye, de az ország minden részéből a részvét táviratok, melyek a család veszteségét enyhiteni óhajtották. Most értesülve a csapásról, mely Méltóságodat és családját férje halálával érte, lehetetlen igaz részvétemet ki nem fejeznem, én is régi, szeretett barátomat vesztettem. Tisza Kálmán. Fogadja Méltóságod nagyérdemű kedves férjének gyászos elhunyta alkalmából fájdalmas részvétem nyilvánítását ós legyen szives azt az egész igen tisztelt család előtt is tolmácsolni. Darányi Ignác. A nagy csapás és veszteség okozta fájdalmában osztozom ós nőm nevében is a legmélyebben érzett részvétemet fejezem ki. Zsilinszky Mihály. Őszinte sajnálattal vettem hirül, hogy édes atyja, a kinek mindenkor tisztelője voltam, elhunyt. Fogadják igaz részvétemet. Gróf JJlmásy Dénes. Fogadd magam ós feleségem legőszintébb részvétét és kérlek tolmácsold ezt méltóságos asszonyunk és családja minden egyes tagjának. Lukács György. Mélyen tisztelt férjének elhunyta alkalmából fogadják őszinte részvétemet. fteiszig Ede. Mély részvéttel gyászolom családommal együtt az elhunytat, férjemnek régi barátját. ÖZD. Lukács Györgyné. Édes atyátok elhunyta alkalmából, ki a közélet terén oly rendkivüli érdemeket szerzett, fogadjátok legőszintébb rószvé tünket s légy szives azt édes anyádnak is kifejezni nevünkben. Bérezik JÍrpád. Éppen most értesültem édes atyád, megyénk nagy, érdemdús emberének elhunyta felől, fogadd mély és őszinte részvétünket a válás súlyos percében. Gróf Bolza Géza és Neje. Fogadja Méltóságod és az egész bánatos család legbensőbb rósz"ótünk őszinte kifejezését. Nooák Kamii és Neje. Mélyen tisztelt méltóságos Asszonyom! Bókósvármegye történetében hallhatatBékésmegyei Közlöny tárcája. Az öreg méltóságos. Eltemettük Beliczey Istvánt! Ott volt az egész város gyászkiséretül, mert őt mindenki ismerte, nem volt ós nincsen Békéscsabán talán senki, a ki annyi emberrel érintkezésben állott, annyi emberre] beszélt volna. Stereotyp alak a fő-utcán és a mellék-utcákon, a piacon ós a tanácstermekben, a város határában és itthon, a kit nem lehetett megelőzni a köszönéssel, udvarias és előzékeny volt mindenkivel szemben, a ki tudta, hogy mily hangot kell megpenditeni, bárkivel találkozott, akár azt akarta, hogy jól essék neki, akár azt — hogy fájjon. Mert senki sincsen, a kin az egyoldalúság meg ne bosszulja magát, a könyvek embere csak olyan prédája, mint a kit a gyakorlat nevel. A legédesebb mustból lesz a legsavanyubb eczet ós láthatatlan legtöbbször az a parányi erjesztő gomba, mely a vegyi átalakulásnak oka. Ismerte mindenki; mikor nyáron pörge szalmakalapjával, télen hosszú mencsikoffjával feltűnt a láthatáron, tudtuk, hogy az közéig, a kinél tendenciát fejez ki a házi ipari kószitmóny, melyet a fején hord : a gazdaság eszméje hatja át és vezeti kicsinyekben és nagyokban; tudtuk, hogy az egyszerű ruha rajta nem tüntetés, hanem elv, ós saját vagyona kezelésében épp ugy, mint a közgazdaságban senki nálánál nagyobb jelentőségűnek nem találhatja az agrikulturalis és indusztriális alap tényezőt, — a takarékosságot. Melyik magyar gazda ne szeretné a földet ? 0 is össze volt forrva magyar hazánk ezen áldott anyaföldjóvel s habár koronként ki is rándult a kereskedelmi térre, kockáztatott földvételi üzletekben — melynek országszerte a mai időkben oly sokan köszönhetik hirtelen felgazdagodásukat — sohasem érvényesítette ebbeli hajlamát; kisszerűnek mondta talán, a ki bámulja a merészebb vállalkozót, reális és szolid, a hogy az jó gazdához illik, ellenvethette az, ki tudja, hogy ilyennél hitvallás a gazdálkodás, mely játékot nem tűr s bizonyos erkölcsi komolysággal párosul. Nem abban a veszedelmes irányban jelentkezett nála, hogy a gazdasági kérdések milyen mélyen áthatották egész lényét; rendkivülinek tetszik ilyen nagy gazdánál a gazdasági apró-cseprő dolgok iránti tartós érdeklődós, ha e mellett elgondoljuk, hogy a nagytekinté^j megyei gazdasági egyletünk szellemi megalkotója s vezére volt oly hosszú ideig. Csa^fc^szerelmes törekszik ily kifogyhatatl^HI^Bhtemmel mindent megtudni, látni, észrevenn^imádása tárgyán és környezetében. Egyik alapvonása volt jellemének általában a részletekhez való ez a prononszirozott vonzalom, mert társadalmi téren, az emberekkel, a közügyekkel szemben is tanusitotta: ebben nyilvánult az ő emberszeretete, a közügyekórt való lelkesedése s talán az az út, melyen kielégítését kereste, magyarázza szatyrikus hajlamait és kritikáját, A. ki mindennel, mindenkivel, mindenfélekóp foglalkozik, lehetetlen, hogy ne vonzódjók hozzá, de meg kell ismernie hibáit és gyarlóságait is és azokat le> lepleznie, mert hiszen föl kell tenni nála a ja vitás szándókát, melynek ez az első lépcsője. És szabadon, bizonyos függetlenséggel, mint az apa családjában, a hol rendesen többet tartanak megengedettnek, gyakorolta ő azt a nyilvánosság terén is. De a való élet zavaros, változó tüneteihez való tapadás, a mi nélkül juvenali szerep nem gondolható, avval a hátránynyal jár, hogy az Ítélkező álláspontról a javitóra való átmenetelt megnehezíti. Mindent követelni, azt a látszatot kelti, mintha semmit sem akarnánk komolyan ós mintha csak a gyöngesógeket szeretnők, hogy torzitó tükört tarthassunk eléjük, vagy az ellenzésre lehessen alkalmunk. Az ideál túlságosan magas és határozatlan volt Nála is, semhogy mindig megtalálhatta volna a jó valósításának útját. Eredményekben gazdag élete neki nem volt az, s osztozkodik vele ebben az elégedetlenségben mindaz, a kit a realitás a meztelen való ezer szövevényével leköt; látják a magas eget, de lelkűknek szabadabb röptét odafenn kötelékezik, itt lenn nem engedik. Sokoldalúságában volt sikereinek, de egyúttal tévedéseinek forrása, valamint abban hogy tudott odaadó lenni, találjuk okát ugy annak a széles körben elismert szeretetremóltóságnak, mint annak a modornak, mely néha ellentétbe hozta polgártársaival, környezetével. Hálával tartozunk iránta, a kik közhasznú munkásságának eredményeit ólvezssük. S ki ne tarthatná természetesnek, hogy a hatalmas, termékeny élőfának nemcsak gyümölcshordó sima vesszeje, de érdes törzse is van. lan emlékű, kedves férjének, a közügyek felülmulhatlan, jóakaratú ós tevékenységű munkásának, családja szerető ós gondos fejének, embertársai nemesszivü barátjának, csekélységem hálásan tisztelt jóakarójának elhunyta alkalmából fogadja Méltóságod s mólyen tisztelt családja legmélyebb részvétemet. A jó Isten áldó és vigasztaló kegyelme legyen Móltóságoddal s gyászoló családjával. Az elköltözött nagyérdemű férfiú hamvai pedig nyugodjanak csendesen az édes anyaföld kebelében! Legmélyebb részvéttel s kitűnő tisztelettel Békés, jan. 12. 'Úr. Hajnal István. Fogadja egész családjával együtt, mély részvétemet, igaz' barátsággal ÖZD. gróf Jllmássy Kálmánné. Fogadja az egész család legőszintébb részvétünket azon nagy csapás alkalmával, mely érte szeretett férje elhunytával. Geiszt Gyula és családja. Édes atyád halála alkalmából fogadd őszinte baráti részvétemet, kedves anyád és nővéreiddel. Gróf Jllmásy Imre. Fogadják Méltóságtok igaz részvétünk őszinte kifejezését. JJ oármegyei közkórház oroosi és tiszti kara. Küldtek sürgönyt: Léderer László, Kintzig Irma és Géza, özv. Kintzig József né, özv. Keök Istvánné, Bossányi Kálmán, Polner Ödön és neje, Keller Gyula, Keller István, Farkas László, Bekk család, Kintzig János ós neje, Kintzig Ilona ós Margit, Baghi Imre, Antos János, Szekér Gyula, Antos Béla, Baghi Gyula, dr. Berkes és neje, Márky János és neje, Pfeiffer Mátyás, Márky Imre és neje, Tömöry Kálmán és neje, Pfeiffer Géza ós neje, dr. Bartóky József, Pfeiffer Kálmán min. tan., Holló, Rimler Lajos, Pucher István, Blankenstein Pál gróf, özv. Laczaynó, özv. Yecseynó, Laczay Éndre, Gyula, István, Hauser ezredesnó, Markovics Károly, Sohár Kálmán, Haasz Sándor, Németh Károly, ifj. Antos János, Biró -nibert, Dirner Gusztáv, Thaisz Emilnó, Wertheinstein Alfréd, özv. Chesolnó, dr. Szalay József, Kéry Gyula, Sármezey Endre, Baksa Lajos ós neje, Baross Zsigmond, Pallay Jenő, Molnár György, gróf Cziráky Erzsébet, Pessina Miksa, Schreyer József, Busa ^.kos, Haraszti Sándor, Braun Ignác, Nachtnebel Ödön, Antos és neje, özv. Sármezey Manóné, Glück Frigyes, gróf Csáky Kálmán, Lovassy Ferenc ós neje, Hoitsy Pál ós neje, Flandorfer Helón. A gyászjelentések. Beliczey István halálát három gyászjelentés adta hirül. A gyászoló család jelentette mérhetetlen veszteségót, a vármegye gyászolta egykori főispánját, a g zdasági egyesület felvirágoztatóját. A három gyászjelentés az alábbi: Özv. bajezai Beliczey Istvánná, szül. Konopi Konopy Antónia ós gyermekei : Géza és neje szócsónyi Baghy Lujza, gyermekeik Mariska, István, Miklós; — Tibor és neje sepsi-rétyi Antos Mária, gyermekei Margit, Klára, János; — Ilona és férje Pfeiffer Antal, gyermekei Miczi, Emmi, Anti, Mátyás; — Erzsébet ós férje ifj. Kintzig János, gyermekük Georgina, úgyszintén a testvérek ós az összes rokonok nevében mólyen megszomorodott szivvel jelentik a szeretett férj, legjobb apa, nagyapa, após, testvér ós rokonnak bajcai Beliczey István, Bókósvármegye nyugalmazott főispánjának, a Szent-István-rend vitézének, a Lipót-rend lovagjának, a békésmegyei gazdasági egylet diszelnökónek, volt országgyűlési képviselőnek stb. hosszas szenvedés után, életének, 75-ik óvóben, Békéscsabán f. hó 11-én esti 8 órakor a halotti szentségek felvétele után törtónt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt teteme folyó hó 13-án, d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyászháznál beszenteltetni ós Békéscsabán a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat a békéscsabai róm hath. templomban folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Békéscsabán, iy02. január hó 11-ón. Legyen áldott emléke! Bákésvármegye törvényhatósága a lesújtó veszteség nagysága felett érzett mély fájdalommal tudatja, hogy a törvényhatósági bizottságnak megalakulása óta kiváló bizottsági tagja s a vármegyének tizenhárom éven át volt kitűnő főispánja méltóságos bajezai Beliczey István ny. főispán, a Szent-István-rend kiskeresztes vitéze s a Lipót-rend lovagja, Békéscsabán, 1902. évi január hó 11-ón elhalt. A fáradhatatlan tevékenységű, a kimagasló erényekben gazdag férfiú löldi maradványait január hó 13-án délután 3 órakor kísérjük örök nyugalomra Békéscsabán. A vármegye hü fiát siratja. Gyulán, 1902. évi január hó 12-ón. Békésvármegyei Gazdasági Egylet mély fájdalommal tudatja, hogy 26 éven