Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-04-13 / 30. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 30. számához. sel, hogy mindegyik igazgató 5—5 részvényt s mindegyik felügyelő 2—2 részvényt köteles a társaság pénztárába letenni. Az igazgatóság bejelentette továbbá a közgyűlésnek, hogy az alapszabályok 23. § a alapján magát ifj. K i n t z i g János ós Herz el Bernát aradi lakosokkal kiegészítette, — a közgyűlés pedig nevezetteket, kik az Aradmegyei Takarékpénztár igazgatói, a Békéscsaba-városi Takarókpénztár igazgatóságába egyhangúlag beválasztotta. Az igazgatóság fenti előterjesztéséhez többen szólottak hozzá. Klein József azt óhajtotta volna kikötni, hogy a kibocsájtandó ezer részvénynek elhelyezése először is Csabán kisóreltessék meg. S e i 1 e r Elek arra nézve kért fel világosítást, hogy miért nem kiséreltett meg a szövetkezés nagyobb budapesti pénzintézettel s a váltóviszleszámitolási kamatláb magasságáról. Fábry Károly a pénzintézetek terén sem óhajtja a közös ügyet, s ellene van a társulásnak, mert tart tőle,*hogy az intózetjfüggetlensóge is igy oda lesz; az ujabb részvények kibocsájtása, árfolyam veszteséget fog előidézni. A felhangzott aggodalmakra Rosenthal Ignác, dr. S e i 1 e r Vilmos, dr. Pándy István adták meg a megnyugtató válaszokat, AZ intézet azért társul az aradmegyeivel, mert éppen ennek a teltételei biztosítják az intézet szabad kezét Az esetleg átveendő ezer részvény után az aradmegyei takarékpénztár csak ötven szavazatot fog gyakorolhatni; — csak a váltó-viszleszámitolás van kikötve, mig más irányú hitelt oly intézetnél vehet fel az igazgatóság, mely olcsóbb kamatot állapit meg. Szavazásra kerülvén az igazgatóság javaslata, 38 részvényes közül, kik 534 szavazatot képviseltek, csak kettő, 22 szavazattal, szavazott ellene. Mindezen közgyűlési intézkedések a; takarékpénztár történetében forduló pontot fognak képezni. Ezen intézkedésekkel lett a Békéscsaba-városi Takarékpénztár életképessége biztositva; oly hatalmas támaszszal, mint az Aradmegyei Takarékpénztár, képes lesz a közönség legkeresettebb hiteligényéit is kielégíteni, megyénk pedig egy uj ós szép reményekre jogositó közgazdasági intézménnyel szaporodott. Bejelentette az igazgatóság a közgyűlésnek azt is, hogy az intézet vezérigazgatójául Sailer Gyula városi gazdasági intézőt nyerték meg, aki e kinevezést már el is fogadta. Az igazgatóság e ténye talán a legszerencsésebbnek mondható, mert Sailer Gyulánál alkalmasabb egyént nem találhatott volna arra, hogy a közönség bizalmát s érdeklődését az uj pénzintézet iránt széles körben felkeltse. Végül köztudomásra hozta az igazgatóság a közgyűlésnek azt is, hogy az uj takarókpénztár — mely cégénél fogva alkalmasint a „városi takarékpénztár" nevet fogja kapni — üzleti helyiségét májustól kezdve Kocziszky Mihálynak okos utcai emeletes házába, teszi át. A esabai luxuslóvásár. Az eddigi bejelentések. Külön cikkben emlékeztünk meg nemrégen a csabai luxuslóvásárról, melynek eiigedólyeórt a bókésmegyei gazdasági egyesület a községgel együttesen a kereskedelemügyi mii iszterhez folyamodott. A vármegyei s a szomszédos megyókbeli lótenyésztés érdeke és előbbrevitele volt e kérdésben a vezérlő gondolat, amely, amint eddig látszik, a kívánt siker elérésére fog vezetni. A kereskedelemügyi miniszter már megadta az engedélyt; az engedély-okirat megérkezett az elöljárósághoz. Meg van az alkalom s most már a gazdákon van a sor, hogy a vásár sikerén munkálkodjanak. Emiitett cikkünkben kifejtettük, hogy különösen az első vásár lesz döntő befolyással a következők sikerére. Elmondtuk azt is, hogy e mozgalomtól nagyszabású sikereket lehet várni, mert a legkiválóbb külföldi lókereskedők is eljönnek a vásárra, melyet harmadnapra a budapesti tatterzáli lóvásár követ. Az április 24-ikére tervezett vásárra már igen szépen megindultak a bejelentések, amiből következtetni lehet arra, hogy a gazdasági egyesület akciója nem lesz meddő. Eddig leginkább vidékről érkeztek bejelentések.Kivánatos volna azonban,hogy a csabaigazdák is már most jelentkezzenek, mert a vásár intózősóge nyomtatott jegyzéket óhajt kószittetni a bejelentett lovakról. A bejelentők között többnyire magánosok vannak, de több uradalom is jelentette részvételét. Az eddigiek szerint 168 luxusló lesz a csabai vásárra felhajtva. Hogy pedig az Ígérkező siker teljes legyen, óhajtandó volna hogy Bókósvármegye valamennyi uradalma részt vegyen lovaival a vásárban, hogy a legszebb ós legjobb lovak legyenek bemutathatok a külföldi vevők előtt. Az eddigi bejelentőkről következőkben számolhatunk be: Dr. Perger Emil (Orosháza) 2 drbt Beleznay István (Gyula) 4 „ Nun Márton (Mezőberény) 2 „ Pfeiffer István (Békéscsaba) 3 „ Ravasz István (Orosháza) 4 „ Baumgarten Pál (Orosháza) 4 „ Petrics Soma (Mezőberény) 2 „ Schubkégel Mihály (Mezőberény) 2 „ Plesch és Reisz (Békéscsaba) 5 „ Koloch János (Endrőd) 3 „ Samu István (Békés) 2 „ Gyenge Lajos (Békés) 2 „ Németh Pál (Orosháza) 3 „ Gr. "Wenckheim Frigyes (Kigyós) 14 Haraszti Sándor (Csaba) 8 Hanyecz Gy. János (Endrőd) 2 „ G. Tóth József (Battonya) 6 „ Kiiment Z. János (Csaba) 2 „ Juhász Béla (Dombiratos) 2 „ Nagy Pál (Dombiratos) 1 „ Szűcs Mihály (Békés) l Kocsor Gergely (Békés) 1 Bay Imre (Békés) 1 " Kocsor Gergely (Békés) 2 „ G. Nagy László (Gyoma) 2 a lába, nyomába piros rózsa termett; a mi szőke haja le a földre hullott, hogy kétségbeesve tépte, tépegette, esti szól felkapta, pusztára kivitte, tőidre elhintette, harmattal öntözte s reggelre belőle árvalányhaj nőtt ki. — Ugy-e talán olyan, a milyet mi szedtünk tavaly ? — mondja Musó. — Talán igen, lelkem — mondtad te szerelmem s mosolyogtál hozzá. — Bizony épen olyan — erősítem én is — azután tolytattam tovább is mesémet . . . Mesélek, mesélek . . . Hogy jön a királyfi fényes arany ijjal, fényes arany ijján tündérlány hajából font selyem ideggel, királysas tollával szárnyalt nyílvesszővel s hogy lövi bele a fekete vár gonosz urának szivébe a gyilkos nyílvesszőt. Igy szabadul meg az elrabolt királyleány, igy IPSZ felesége szabaditójának. Hetedhét országra szólt a lagzi, három első banda húzta, kilenc kukta nézte, a legelső táncot negyven pár táncolta, én is ott táncoltam. . . . Meg te is, ugy-e csak — fordul Musó hozzád. — Talán igen lelkem — mondod mosolyogva. — Bizony nénikód is — erősitém fennen — épen velem táncolt s hát a sárga csizmám sarkán pengő-csengő répasarkantyumnak tarója megakadt egy nagy 'isztes zsákba, ki is szakította; bele volt zárva a Pontyos patak. Uccu, kifolyott belőle, itt folyik előttünk . . . Vége a mesének. Musóka megölel, megcsókol jobbról is, balról is vagy tízszer. Azután közénk áll, az egyik karját az ón vállamon hagyja s másik karjával téged ölel által s húzza piros arcod, ajkam felé vonja s biztat, biztat egyre: — Te is adj puszit hát, amért mesélt neKÜnk ! . . Tán félig akarva, vonakodva, félig pirban égő arcod mind közelebb hajlik égő ajkamhoz. Nem is veszszük észre, mikoron ajkaink egymáshoz tapadnak, csak egy pillanatra. Láng csapja meg arcunk, félig lehunyt szemmel, könnyező pillákkaí nézzél rám szerelmem . . . Musóka meg tapsol ! Amint kis kacsója érinti a fölónk hajló gallyat, róla egész zápora hull halvány rózsaszínű almafa virágnak öledbe, fejedre. De szép, de szép voltál rózsaszín virággil telehintve édes szép, kicsiny virágom ! Szép voltál aztán is a halálos ágyon, halovány orcával mégis mosolyogva, hide gült kezedben almagalyat tartva, rózsaszín almafa halvány virágával telehintve, édes elhervadt virágom. Azóta is mindig, minden évben egyszer : alniavirágzáskor eljövök te hozzád, a hogy te kívántad, amint megígértem. . . Lásd, eljöttem most is, amint te kívántad, a mint ón fogadtam szép szerelmes lánykám, porladó halottam, bimbófővel letört halvány rózsaszínű almafavirágom. A mi almafánkról hoztam a virágot. Leteszem sírodra, kőkereszted mellé azt a pár virágot s névtelen fohászszal imádságos könyvbe be nem irt imával adózom a te szent emlékednek, édes. Aztán ráhajolva márvány keresztedre, forró, égő csókokkal illetem a hideg, érzéketlen követ, rajta édes neved, nékem szent nevednek mindenik betűjét. Borongó lelkemen átsuhan a multak halovány tündére s az emlékezetnek szelíd csillagfénye ragyog szemeimbe. Könnyező szemiim fátyolán át látlak első szerelmemnek kora sírba szállott mosolygó szép lánya, virágos lelkemnek bimbófövel letört halovány rózsaszín almafavirága. Omaszta Gyula (Csaba) 5 Váry István (Békés) 2 Király Mihály (Orosháza) 1 Györgyi Antal (Orosháza; 2 Györgyi István (Orosháza) 1 Dórczy Péter (Kondoros) 4 Vecsey József (Mezőberény) 2 Gr. Wenckheim Dénes (Doboz) 3 Kocsor Ferenc (Békés) 4 Bauucz Tivadar (Mezőberény) 3 Gr. Almássy Dénes (Kótegyháza) 1 Dr. Ulár István (Szentes) 1 Csizmadia Pál (Orosháza) 3 Varga János (Orosháza) l Gr. Almássy Imre (P.-Szt -Tamás) 6 Kocsis György (Békés) 1 Turi Sándor (Békés) 3 Kevermes községből 50 Birkás Mihály (Orosháza) 1 Tóth Imre (H -M.-Vásárhely) 2 drbt n n n n n n n n n n >i n n n n n n A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Albánia annektálása. Budapest, április 12. (Saját tud. táv.) Brussából érkezett megbízható távirati jelentés szerint, Oroszország és Ausztria-Magyarország között megegyezés jött létre azon tekintetben, hogy Albániát Asztria-Magyarország annektálni fogja. E hirt, mely a balkán-politikára igen nagy fontosságú, megerősíti az is, hogy április hó közepén külön hajón mennek egy nagy magyar bank megbízottjai Albániába a gazdasági viszonyok tanulmányozása végett. A hajót török őrség kiséri a tanulmányútra a szultán fermániával. A pangermánok. Budapest, április 12. (Saját "tud. táv.) Az Alldeutscher Verband ma nyilatkozatot küldött a hírlapokhoz, melyben kijelentik, hogy lemondottak az erdélyi kirándulás tervéről. A főrendiház ülése. Budapest, április 12. (Saját tud. táv.) A főrendiház ma délelőtt ülést tartott C s á k y Albin gróf elnöklete alatt. Az ülésen a konverziót tárgyalták s ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. Zichy Nándor gróf beszólt a törvényjavaslat ellen, Lukács pénzügy mini-zter pedig a converzió érdekében. Az osztálysorsjáték húzása. Budapost, április 12. (Saj. tud. távirata.) Az osztálysorsjáték mai húzásán a 98612 számú sorsjegy kétszázezer koronát nyert. Családi dráma Mezöberényben. Gyilkossági kísérlet és öngyilkosság. A családi viszálykodás áldatlansága, mely már annyi család boldogságát döntötte romba, Mezöberényben uj változatban fordult elő. A vőt akarta elpusztítani anyósa ós apósa. Revolverrel és késsel törtek reá, azonban a szomszédok kiszabadították a dühöngök kezei közül. Az após elszökött a tett színhelyéről s másnap meglőtte magát. Mint legtöbbnyire mindenütt, ez alkalommal is vagyoni kérdések okozták a viszálykodást. Az após ós anyós a vőt okozták, hogy vagyonuk egy része elpusztult; gyűlölség támadt közöttük s szerdán este meg volt a drámai összeütközés: meg akarták ölni . . . Az esetről a következőket irja tudósítónk : H e r t e r András mezőberónyi földmimes évekkel ezelőtt feleségül vette K r i s z t Adám ós neje S u p k ó g e 1 Erzsébet leányát. A két család egy fedél alatt lakott a mezöberényi vásártér szélén. A családi bókét azonban vagyoni körülmények miatti viszálykodás zavarta meg s a gyűlölet ós az ellentét mindig nagyobb lett a fiatalok s az öregek között. H e r t e r András szerdán este 7 óra kor tért haza ; az udvaron apósa ós anyósa fogadta. Civakodás támadt, majd mind a ketten nekitámadtak a vőnek. K r i s z t A.dám egy 9 miliméteres kaliberű forgó pisztolyt rántott elő ós közelből mellbe lőtte vejét. A golyó Herter vastag ós erősen kivattázott kabatjában megakadt ós sérülést nem ejtett rajta. Ekkor az após ós anyós dulakodni kezdtek vele. Leteper ték a földre; K r i s z t még egyszer rálőtt, azonban ez a lövés sem talált halálosan, csak a vő kezét sértette meg. A revolverben nem volt több golyó s Krisztné most hosszú konyhakést rántott elő s a földre gyür t emberbe akarta döfni A két lövés dörrenésére, s Herter kiálltozására a szomszédok előrohantak, ós F ö 1 d e s i András, R e u n e r Mihály ós Nun József kiszabadították a halálos veszedelemből. Kriszt Adám és felesége, mikor a segítség érkezett, elszöktek az udvarról. B a u e r községi rendőrbiztos ós H e r1 i c s k a csendőrőrsvezető a színhelyen megtalálták a revolvert s nyomozás alapján megállapították, hogy a Kriszt-pár Csaba felé vette útját. A csabai rendőrség telefon értesítésre kutatni kezdte őket; Kiderült, hogy Csabán revolvert vásároltak, de a városban már nem lehetett őket feltalálni. Bauer rendörbiztos csütörtökön délután és este rendőrőrszemeket állított fel a házon kivül. Délután ós este nem történt semmi. Éjjel a két rendőr a vásártéren lövés dördülését hallotta. Rövid keresés után Kriszt Ádámot vórtócsában heverve megtalálták. Meglőtte magát. Felesége mellette volt. A házaspár éjjel jött haza Csabáról ós észrevették az őröket s a férj a büntetéstől való féltében lett öngyilkos. A golyó nem okozott halált, Kriszt Adám még ólt; de az orvosok véleménye szerint, nem igen van remény életben maradásához. Beszállították a gyulai kórházba, feleségót pedig letartóztatták. A szomorú esetnek valószínű, hogy még egy ártatlan áldozata lesz. Herterné a szobában kis gyermekét pólyázta, midőn szülei fórjót megtámadták az udvaron. Rémülten rohant ki segítségére s a kis gyermek polyázatlanul maradt a nyitott ajtajú szobában s mire visszatérhetett hozzá, valásággal megdermedt. ÚJDONSÁGOK, A hármas körös hajózhatóvá tétele. A mozgalom kezdeményezése vármegyénk alispánjától dr. Fábry Sándort' indult ki, hogy a hármas körös Kunszen mártontói kezdve egészen Gyuláig hajózhatóvá tótessék, Az 1900. ÓY októberében tartott törvényhatósági közgyűlés elé terjesztett jelentésében vetette fel Fábry Sándor az eszmét, hogy ez irányban a törvényhatóság tegyen lépéseket a földmivelósi és kereskedelemügyi minisztereknél. Ugyancsak az|ő vezetésével ment fel egy monstreküldöttsóg földmivelési ós kereskedelmi miniszWekhez, hogy c viziut létesítését kérjék. Felesleges e különösen fontos közlekedési ut hasznát fejtegetni, csupán azt kell ujabban konstatálnunk, hogy az eszme termékeny talajra talált és már közeleg a megvalósulás felé. Mint illetékes helyről értesülünk, a földmivelési miniszter rendeletet adott ki, hogy a folyó óv nyarán fogjanak hozzá a hármas körös hajózhatóvá tételének munkálataihoz. E célból több duzzasztót ós csegét kell építeni. A munkálatokra öt millió korona van előirányozva s azoknak keresztülvitelével a gyulai folyammérnöki hivatalt bizta meg a földmivelésügyi miniszter. Fábry Sándor kezdeményezését tehát siker koronázta s az alispán diadalra vitte a gazdasági téren ezen ujabb nagyjelentőségű eszméjét. — Nemzeti ünnep. Az 1848. évi törvények szentesítésének emlékezetére Bánffy Dezső báró ápril 11-kót az országgyűlés által nemzeti ünneppé nyilvánitatta. E napon Csabán a róm. kat. templomban megtartott isteni tiszteleten a hatóságok testületileg jelentek meg. Gyulán a rom. kat. főtemplomban G r o ó h Ferenc própost-plóbánus fényes segédlettel nagy misét eelebrált, melyen a főispán vezetése alatt a vármegye, dr. T h o 1 t István vezetésével a törvényszék, továbbá Csák György pónzügyigazgató, az államópitózeti hivatal és D u t k a y Béla polgármester a hivatalok személyzetével együtt megjelentek. — A Rudolffögimnáziumban tartott szép ünnepélyen nagy közönség vett részt s ugy az egyes szavalók, mint az énekkar, a zenekar, zajos tapsot arattak. — Közgyűlés. Csaba község képviselőtestülete e héten csütörtökön tartja április havi x-endes közgyűlését. — Főispánunk működébe a szomszédban. E héten dr. Lukács György elnöklete alatt Hódmezővásárhelyen értekezlet volt munkás lakások felállítása ügyében. Az értekezlet határozata szerint javasolni fogják a közgyűlésnek, hogy építtessen 50 munkás lakást, melynek teljes költségeit a munkások kamatmentesen 12 év alatt törlesszók. — a vásárhelyi ács ós kömives segédek sztrájkolni kezdtek, miután követeléseiket a mesterek nem teljesítették. A