Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-04-06 / 28. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 28. számához. nyári öntözés, mely ha elegendő, alkalmassá teszi az alföldséget is szanatóriumok állítására. Anélkül, liogy az egyiptomi tüdővész-kezelésre utalnék, vagyok bátor csak röviden igy kifejezni migam : a szanatórium telepe, ha csak félig-meddig szerencsésen választott helyen van is, egy külön kis birodalommá tehető kellő gonddal ós utánalátással, melyben nincs por, mikor a kerítésen tul fel is kavar némi port a szél, melyben zöldéi a vegetáció, mikor odakünn elsütött mindent az aszály, mely ben nincs sár, mikor odakünn feneketlenek az utak és igy tovább. 8. Előnyös mindenesetre, ha a mi elég szeles hazánkban oly dombos vidéken állhat a gyógyintézet, melynek bár mérsékelt magaslatai a szanatóriumot az északi, keleti ós nyugati szelek ellen protezsálják. Ez feltótlenül igen jó volna, ha akadna a közelben, Békés területén. Berlin sivár vidékén az egyik nagy intézet, Belzig, egy kis katlanszerü mélyedésben van, fenyőerdőcske közepette. Nem tudom, nem-e lehetne a megyében valami hasonlót találni ? Ösmerem Mező-Kovácsháza közelében a „Rajta" nevü erdőcskót, talánakadna valami olyas, mertha már dombok által alkotott szólvódelem nem is áll rendelkezésre, e r d ő n e k f eltótlenül lennie kell, a mi szélvédelmet is adjon s a talajt kiszáradni nem engedvén, a levegő túlságos szárazzá válását is gátolja. Egyébként az erdő a hőmérsóki viszonyokra is annyira előnyösen foly be (erdőben kevósbbó excessiv a klima), mely a kedélyre is oly jótékonyan hat, hogy már azért sem volna nélkülözhető. Hogy fenyő-e vagy sem, kevéssé fontos ; a fenyőnek csak az előnye, hogy telen is zöld. A szagának előnyeiről sokáig fennállott hit ma már meg nem áll. Az erdőnek egy napos tisztásán, egyik oldal felé (délnek) lehetőleg szabad kilá- • tással volna elhelyezendő az intézel. Ennyiben állanak mindössze a tödolgok. Szerény né etem szerint a klima, mint ilyen, egyáltalán kevéssé fontos. Minden éghajlaton gyógyítható a tüdővósz k^llö gondozással kezdeti stádiumban; a klímánál szinte még fontosabb az építkezés helye (ne legyen közel poros falu, országút, annál kevésbbé valami gyártelep) ós módja, mert például a hiányos szólvódelm^t is pótolja nagyrészt, ha a szanatórium épület alakja egy középső törzs és két ferdén ütköző szárny, mely utóbbiak a főépületet és az előtte levő terasse-t igen jól védik a szelektől, nemkülönben .véd a déltől egy magasabb, sűrűbb fasor, melyet gyorsan növekvő fákból ueüány óv alatt teremteni lehet — (az egyik görborsdorfi intézet rá a példa); továbbá fontosabb még mint mindez, hogy az intézet ólén — bár ez már nem tartozik mai feladatunkhoz, de nem állhatom még, — hogy eleve ne jelezzem, — egy a természetet imádó idealista orvos álljon, aki tisztán az ügynek ós a szanatóriumnak ól, mert különben a legjobban elhelyezett és megalkotott tüdőgyógyintézet is a sablonosság szomorú tanyája leszen, melynek bajait minden egyéb kiválósága sem birná ellensúlyozni. Igen értékes dr. Imre József hódmezővásárhelyi nagytekintélyű orvosnak javaslata, amely szerint ahhoz, hogy a tüdövész szanatórium sikeresen működ hessék, a következők szükségesek: olyan terület, ahonnan a viz könnyen elfolyik, tehát száraz talaj ; tiszta, lehetőleg pormentes, jó levegő, tehát városoktól és nagy közutaktól távol eső tájék; az északi és keleti széltől dombok, vagy erdő (esetleg nagyobb faültetés) által védett fekvés; jó ivóviz; nngyobb terjedelmű, a szabadban mozgásra bő alkalmat nyújtó park ; vasúton vagy kocsin könnyű közlekedés. Frauenho ffer Vilmos, a meteorologiai intézet kiküldöttje, akinek felszóla lását az előbb ismertetett két szakvélemény nagyban megkönnyíti, főkővetelmónynek tartja a tiszta, pormentes levegőt, valamint azon körülményt, hogy az intézet erős szelek ellen védett legyen. Az Alföldön nagy általánosságban a nyugoti, északi ós északnyugoti szelek a leggyakoriabbak ; ezért az épület vagy völgyben emelendő, vagy egy erdő déli oldalán, esetleg közepén ÉK—DNY fekvéssel. A klima, amint azt az orvosszakértők kijelentették, e kérdés ben alárendelt szerepet játszik. Miután alföldünk általában 88—92 méter magasságban fekszik az Adriai tenger színe felett, nagyobb magaslatról szó sem lehet. Meteorologiai megfigyelések három irányban lesznek eszközlendök : a csapadók mennyiségére, a széljárás irányára, valamint a hő emelkedés és csökkenés maximumára és minimumára A meteorologiai intézet hajlandó e célból 3—4 megfigyelő állomást létesíteni, áz állomást a szükséges műszerekkel ellátni s a megfigyelésre kijelölt egyéneket kellőleg kioktatni. Dr. Zöldy János, a vármegye tudós főorvosa fejti ki ezután nézeteit az intézet elhelyezésére nézve. Fontosnak tartja a megfigyeléseket, de meteorologiai és geologiai viszonyaink a magyar Alföldön oly csekély eltéréseket mutatnak a különböző vidékeken, hogy adatszerzés céljából 1—2 megfigyelő állomás teljesen elegendő. Lé nyeges szerepet játszik az épület elhelyezésének kérdésében azon körülmény, hogy közel se essék a lakott területhez, de a várostól nagy messzeségben se legyen, s hogy a könnyű megközelíthetőség feltótelei biztosíttassanak. Irányelv, hogy az intézet erdőben helyeztessék el. Sorba veszi a vármegye területén kínálkozó helyeket, de legalkalmasabbnak, legmegfelelőbbnek találja a gyulai városerdőt s a csabai határral szomszédos gerlapósteleki ós dobozi erdőket; az előbbi megszerzése — ugy gondolja — nehézségekbe nem fog ütközni, az utóbbiak — magántulajdont képezvén — nehezebben lesznek megszerezhetők. Dr. Lukács György főispán felveti a kérdést, hogy váljon helyes-e az intézet elhelyezését ilLetőleg feltótlenül Bókósvármegye területéhez ragaszkodni ? Szarvasy Arzén, a folyammérnöki hivatal főnöke, a lugosi átvágás által elmetszett, s a Fekete-Körös mellett fekvő ártéri kanyarulatot hozza javaslatba, mely a remete-hidig vezető köuttól alig fekszik 1 klmnyi távolságra ; a hely a széljárás ellen körtöltéssel van megvédve, s mintegy 15 kat. hold erdőterületet foglal magában. Dr. Haj n a 1 Albert az ajánlott területeket nem tartja alkalmasaknak, mert valamennyi mély árterületen fekszik, nedves talaja, melegágya lesz a malárikus bajok kifejlődésének. Alacsony fekvésénél fogva egyenesen ki van téve egy esetleges árviz veszedelmének Tudomása szerint a vármegye legmagasabb területe a Csaba— Csorvás—Orosháza között fekvő dombos, hullámos vidék ; erre irányitja az igazgatótanács figyelmét. Dr. B o d o k y Zoltán országgyűlési képviselő, bár nem szakértő, mégis tudja azt, hogy a szanatórium uem klimatikus gyógyhely ; ebből e szempontból irevalans, hogy a megye mely területén helyezik el az intézetet, AZ intézet lényege abban kulminál, hogy, mint népszanatórium, a szegény betegeket fogadja magába, s mint ilyen, mindegy, bár hol helyezkedik el; bár minden megyében, az országnak bár minden nagyobb községében alapítanának népszanatóriumokat ! Az igazgató-tanács intézzen kérdést a javaslatba hozott helyek tulajdonosaihoz, hogy a szükséges területeket mily feltótelek mellett volnának hajlandók a szanatórium céljaira átengedni. Dr. Zöldy János nem akar belemenni a detailokba, de kénytelen arra az álta'ános tapasztalatra hivatkozni, hogy a tuberkulózikus betegek malárikus hajlammal nem birnak, s igy az általa javaslatba hozott helyek e tekintetben veszedelmet nem rejtetek magukbm. A csorvás—orosházi területek migissága elenyészően csekély ; viszont azon körülmény, hogy a dr. Haj n a 1 által ajánlott területen viz egyáltalán nem kapható, de méginkábo, hogy a talaj ós szennyvizek elvezetésére nem alkalmas, kizárja a lehetőségót annak, hogy ott szanatórium létesíttessék. Dr. László Elek kívánatosnak tarja, hogy az intézet Békés vármegye területén helyeztessék el. E nemzeti szempontból nagy horderejű kérdésnek első zászlóvivője, sőt úttörője hazánkban megyénk kiváló fő ispánja ; legyen hát a mi vármegyénk az első, ahol ez áldásos intézmény létesül. Orosháza vidékét ő is alkalmasnak találja; a vizkórdés nem lehet nehézség, mert Orosházán 4 ártézikut bőven ellátja a vízszükségletet, s a környéken 200 méternyire a föld mélyében bárhol jó vizre lehet találni. Nézete szerint az összes intézkedéseket pénzügyi tekintetek irányítják. Az egyesület pénzügyi viszonyai ma még nagyon erőtlenek ; ugyanazért kérdés volna intézendő főurainkhoz, nem lennének-e hajlandók a szükséges terűletet felajánlani ? Ha akad ilyen nagylelkű adakozó, bárhol lesz is az adományozott terület, a szanatóriumot ott állítaná fel. V a r s á g h Béla felkéri a vármegyebeli községeket ós földbirtokosokat, hogy a szanatórium céljára kellő területet díjtalanul, vagy mérsékelt árban felajánlani szíveskedjenek. Dr. Lukács György főispán köszönetgt nyilvánítja az elhangzott beszédekért, különösen az országos meteorológiai ós földmágnességi intézet érdeklődéséért s áldozatkészségéért, melylyel a meteorologiai állomások lótesitósót, felszerelését s szemlélők kioktatását magára vállalja. Az igazgató-tanács 3 állomás lótesitósót kó relmezi. A javaslótt területek megszemlélésére, valamint a tulajdonosokkal való érintkezés céljából dr. Zöldy János, Szarvasy Arzén ós dr. H a j n a 1 Albert kórettek fel. Egyidejűleg az elnök V a r s á g h Béla indítványa értelmében kérelmet intéz a vármegyebeli községekhez és nagybirtokosokhoz. A gyűlés d. u. 5 órakor, a főispán lelkes óljenzésével véget ért. Az eltűnt tízezer koronás levél. A csabai póstasikkasztás. A inu!t év januárjának végén szenzációs esemény zavarta fel a csabai posta nyugalmát. Az aradi ipar ós népbank bókésmegyei fiókintézete által feladott ajánlott levél, mely tízezer koronát foglalt magában nem érkezett meg rendeltetési helyére, Aradra. A postaigazgatóság megindította a vizsgálatot s a gyanú teljes súlyával C z a k ó (Czinner) Áron békéscsabai posta ós távirdai segédtisztre nehezedett. Vizsgálati fogságba helyezték, majd biztosíték melleit szabadon bocsátották.Cza k|ó mindent tagadott és folyton ártatlanságát hangoztatta. Csütörtökön volt az ügy vógtárgyalása Gyulán, amely C z a k ó .aron elítélésével végződött. Közönség nem volt csak délután ; az is a délelőtti tanukból telt ki. Czakó Aron elítélését legtöbben bizonyosra vették. A törvényszók ítélete móltányos, mert tekintetbe vette a bűnös vagyoni, családi körülményeit, büntetlen előéletét és azelőtti pontos, szorgalmas magaviseletét: bár Czakó szinte nem érdemelte meg a mentő körülmények figyelembe vételét, mert a vógtárgyaláson rokonszenves magaviseletet éppen nem tanúsított. Kihivó tekintete és kissé túl önérzetes fellépése volt. Már kinn a folyosón tudomást sem vett ismerőseiről: nem köszönt nekik. Egyáltalán véve ugy viselkedett, mintha nem ő volna a vádlott; többször hangosan, felpattanva beszólt, belevágott az elnök beszédébe. Az elnök néhány szava után rögtön azt a kérelmet terjesztette elő, engedje meg, hogy jegyzeteket tehessen és jegyzeteket vehessen elő zsebéből. Az elnök engedélye ugy látszik felbátoritotta, mert később S o ó s Lajost, a postaigazgatóság megbízottját ki akarta küldetni a teremből, miután az őt „'.avarja" feleleteiben. Szakma ry elnök akkor már rendre utasította. De ez sem használt; számtalanszor állott fel székéről s akarta rögtön megtenni indulatosan észrevételeit a szakértő, a tanuk, vagy a megbízottak szavaira. V. Szakmáry Arisztid itélő táblai biró, elnök 9 órakor megnyitotta a tárgyalást. Meg volt idézve a vádlott Czakó Aron ; mint tanuk Balog József, Dus Béla, Kvasz Sándor, H a r 11 Ferenc és Ledzinyi András. A budapesti postaigazgatóság képviseletében megjelent Soós Lajos titkár, mint szakértő Soós Jenő nagyváradi postatiszt ; az Adriai biztosító társaságot dr. F-riedler Márk fővárosi ügyvéd képviselte. A vád képviselője Tóth Ferenc alügyész volt, védő Fábry Károly. A vádlott. Czakó Aron 35 éves, izraelita vallású ; egy óv óta van felfüggesztve, fizetéseinek két harmadát kapja. Nős, öt gyermek atyja. Vagyona nincs, büntetve nem volt. Mult évi március 1-től 22-ig volt vizsgálati fogságban. Katona volt, a 13-ik tüzórezredben szolgált, mint szakaszvezető. Felolvassák előtte a vádirat rendelkező részét, mely szerint Czakó Aron az aradi ipar és népbank csabai fiókintézete által a főintózet címére 1900. január 23-án feladott, 670 számú ajánlott levelet elsikkasztotta. A kezelési könyvet pedig bűne palástolására meghamisította. Mielőtt Szakmáry kérdést intézhetett volna hozzá, Czakó már beszólt. Kérte az elnököt, hogy jegyezhessen s jegyzeteit használhassa. Az engedély után előszedte zsebéből papírjait s a kezében tartotta. — Megértette a vádiratot ? — Nem értettem meg. E kategorikus kijelentésre az elnök elmagyarázza a vádirat tartalmát ; Czakó nem ismeri el a vádbeli cselekményt, a kérdésekre hajlandó felelni. — De a kérdéses levelet hivatalánál fogva bevezette ós számmal ellátta ? — Igen. — Beismeri-e, hogy hivatalánál fogva került a levél a keze közé : — Én mint ajánlott levelet kezeltem. Az elnök átadja vádlottnak a felvevő könyvet és a „B"-vel jel ;ett levelekről kérdezi. — Rendes körülmények között hogy szokták az ilyen leveleket kezelni ? — Szabály és rendjlet erre nincs. A kezelés teljesen a szokástól függ. Előfordult, hogy ily leveleket mint közönségeseket és mint berovatoltat kezeltem. — Mit jelent a berovatolás ? — Azokat külön jegyzékbe veszik. — Önnek szokása rolt az ily leheleket B-vel jelezni — Ezt is jeleztem, de elfelejtettem bejegyezni. Vádlott arra, hogy milyen volt a borítók, nem emlékszik. Közben jegyzeteket csinál állva, kezében papírjaival ós a naplóval s alig figyel az elnök kérdésére. — Hozzanak asztalt a vádlottnak, szólt az elnök. Czakó asztalt is kapott, széket is ós most jegyzeteivel éppen ugy néz ki, mintha legalább is „szakértő" volna. Elmondja, hogy mikor a leveleket bevezette, letette %z asztalra s onnan vette el Dus Béla. — Mikor Dus elvette a leveleket, mind meg volt ? — Meg volt akkor. — És az eltűnt levél is közte volt ? — Igen, közte volt. — Összeegyeztette D u s a leveleket a számok szerint? — Összeegyeztette, mert a felvevő könyv számait aláhúzta. Az elnök kérdezni akar valamit, de Czakó indulatosan felpattan. — Tekintetes törvényszék, nagyságos elnök ur, kérem hogy Soos Lajos ur ne vehessen részt a tárgyaláson, mert ez én rám zavarólag hat . . . Tessék . . . Elnök: Jó lesz, ha meghunyászkodik ós nem feledkezik meg arról, hogy tulajdonképpen ön vádlott . . . Ha szükséges rendreutasitás, majd megteszem ón. Sokkal jobb lesz, ha tisztességesen viseli magát. Határozottan tudja, hogy Dus Béla összeegyeztette a leveleket ? — Igen, arra esküszöm is. — De hotryha a többi között volt a levél, miért nem érkezett meg rendeltetési helyére ? — Azt ón nem tudom. — A. nyomozat azt igazolja, hogy a 22 levél között, melyeket Dus átvett, nem volt ott a kérdéses levél, hanem egy másik. A vizsgálat kiderítette, hogy ez a levél ment el a postainditással. — Ezt a Deutsch-fóle levelet én az átvétel közben kaptam meg. A könyv Dus kezében volt és igy nem Írhattam be. Kijelenti az elnök kérdésére, hogy ez nem szabályszerű eljárás, de igy nemcsak ő, hanem mások-is szoktak cselekedni. A leve let letette az asztalra s azt Dus elvitte a többi levéllel együtt. — Miért nem vezette be az átvétel után? — Rögtön jött utána egy másik Deutsch-fóle levél s már nem emlékeztem az előbbire. — Mi érdekében állott Dus Bélának, hogy a levelet elvigye? — Azt ón nem tudom. — A másik Deutsch-fóle levél száma nem egyezett a felvevő könyvvel s ön a számot kijavította. Mi a szabály olyankorra, ha egy szám elvész ? — Nem tudok ilyen szabályt. — Tehát meghamisította a számot. — Ez kérem nem hamisítás. — A következő levélnél azonban már nem javította ki a számot. — Kérem előmutatni a borítékot, szólt a vádlott. — a. boríték nincs itt, de távirati értesítések szerint a szám nem volt kijavítva. — En kijavítottam. Czakó amit csak lehet, mindent tagad. A következő levelet feladó könyvvel hozták; ebben kijavította a számot, a felvevökönyvben nem. AZ utána jövő levelet szintén feladó könyvvel hozták, ebben már a számon javítást nem eszközölt. — Mért nem javított itt is, kérdi az elnök. — A szolga elment a postakönyvvel, mikor ki akartam javítani. — Miért nem küldött utána ? Czakó hallgat. — Egy levelet nem irt be, mondja az elnök. Két levelet látott el 674 számmal, másik két levelet 677 számmal. Egyik feladó könyvben kijavította a szám bejegyzését, a másikban nem. Dus Bélánál ilyenek nem fordultak elő s azelőtt önnél sem ; hiszen e levél eltűnését megelőzőleg, mint kiváló kezelő dicséretet nyert. Az elmondottak mind nagyon terhelő adatok. Menynyi fizetése volt önnek ? — Ezerhétszáz korona. De apósom ós testvérem is segített. — Adóssága van ? — Körülbelől 1400 korona. Szakmáry elnök felolvastatja Czakó vagyoni bizonyít ványát, mely szerint ma: gánosoknál van 25, 30, háromszor 40, 85, 100 korona adóssága; váltón 150, 530 ós 950 korona. Mikor felolvasták az adatokat Czakó kihívóan megjegyezt : — Nagyon kevés tisztviselő akad, akinek ne volna adóssága. — Dus Béla rendezett viszonyok között ól, mi oka lett volna elvinni a pénzt ? — Vannak adósságaim, de nem szorongattak érte, mondta Czakó. Egy pénzintézetnél sem utasították vissza váltóimat. Soós Jenő szakértő az elnök kérdésére elmondta, hogy ha egy szám elvész, akkor a vonatkozó rovatot üresen kell hagyni a szabályok szerint s beleírni, hogy „szám elveszett." Czakó kijelenti, hogy ezt ő nem tudta. Evvel kihallgatása bevégeződött ós sorra kerültek a tanuk. Tanuk. Soos Lajos 32 éves, református, postatitkár. Elmondja, hogy a vizsgálatot a nagyváradi igazgatóság vezette be. A megbízott megfordult Csabán, de csupán