Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-03-06 / 19. szám

tűnő kalappal, addig beállít egy kiss jött­ment komédiás nő, s azt mondja : — Ezt nézzétek meg európai asszonyok! S jöttek utána álmatlan éjszakák és a férjek s szabónők zaklatása a japán szí­nésznő — ruhája miatt, a ki pedig már elment; nem hagyott itt egyebet egy kis nyilvános közéleti veszekedésnél. Érdekes, hogy az uj országházat már leleplezték ; pedig meg se nyillott. A hon atyái meg vannak ijedve ; nincs mindnyá­juk számára hely. Istenem, mi lesz, ha véletlenül megtörténik, hogy egy szép na­pon valamennyien egybegyűlnek. De hát ezt a jelenséget, isten tudja mikor lehetne megérni. De most eltörpül minden politikai ese­mény a miniszterválság mellett. A kiszi­várgó hirek, a politika pikantériái valóra váltak. Hegedűs megy és nem bárói rang lett nagy munkásságának jutalma, hanem az elsőosztályu vaskoronarend, az ország elis­merésén kivül. A mai kormány egyik ki­váló tulajdonsága, hogy humánus és szo­ciális tartalmat vitt bele a kormányzásba. Hegedűs Sándor e téren is érdemes munkásságot fejtett ki, mit bizonyítanak a munkásközvetités és a kózmühelyek lé­tesítése. Felkarolta a gyáripart, különösen a szövőipart. A mult hetekben telt le mi­niszterségének harmadik éve s ezalatt nem kevesebb, mint hetven gyárat lótesitetf. Különösen dolgozott nemzetközi forgalmunk megnagyobbitásán. A belső piacot törvóny­nyel igyekezett a hazai kereskedelem szá­mára biztositani. És most elmegy. Azt lehetne mondani, hogy a közgazdasági kiegyezés elől vonul vissza; mondják is, bár felesleges a talál­gatás, kipattan nemsokára minden. Mégis eredtek a kombinációk, hogy ki lesz az utódja ; már meg is van : Horánszky Nándor. A miniszterrel együtt távozik dr. Nagy Ferenc államtitkár is; utódjaként Vörös Lászlót ós S e r é n y i Béla grófot emlegetik. De ne vágjunk elébe az esemé­nyeknek, örüljünk egyelőre annak, hogy a fővárosban átvette már tárcáját — a tavasz... A koronaherceg-utcában csillognak a divatárusnők és szabónők műremekei. Az asszonyokra rászakadt a nagy gond : milyen legyen a tavaszi ruha ? És egyszeriben eltűnik a pletyka, jour, színház, politika, szaladunk ki a Dunapartra, honnan megcsap a tavasz lehellete, s mi­közben lirai költeményeket szavalgatunk, elhelyezzük — a téli kabátokat . . . Figyelő. A eukorkérdés és a csabai cukorgyár. Csütörtökön kezdte meg Brüsszelben a cukorkonferencia tárgyalást, melyet mo­narkiánk képviselőjének kívánságára félbe szakítottak. R.SATSMMMMM MMMM MM^^JFAMBPBMMMMMMMMMMMMMMMMMMM MM*MMMMMMMMMMM olyan alávalóan igazságtalan a társadalmi rendszer, hogy az egyik ember jólétben, gazdagságban duskálkodik, a másiknak meg azon kell gondoskodnia, hogy holnap, hol­napután tud-e ínég egy darab kenyeret adni a kölykeinek. — Es az öreg még hazafiságról be­szél, sütné meg a hazafiságát! — bosz­szankodott magában. Borbás tele volt keserűséggel, mikor beállított az ő szegényes hajlékába. Az asszony odatette elébe a vacsorát, és a mig evett, Borbás egy szót alig szólt. Aztán, vacsora végeztével, rágyújtott a pipájára (vájjon a jövő héten is telik-e még egy csomó dohányra, hogy az úristen sülyessze el a világot!), a három poronty, a kik közül csak hat éves volt a legna­gyobbik, meg belecsimpaszkodott a nya­kába s ott ugráltak körülötte, cibálgat­ták, cirógatták, kacagva csókolgatták barna arcát ós a herkulesi termetű, kemény ember ellágyult a kis kacsok érintése alatt, megfeledkez tt minden keserűség­ről, az egész valóját csudás melegség járta át ós mig a földön heverészve, bohó­ságokat űzött a három gyerekkel, ha ha­tározatlan formában is, de az a gondolat támadt benne, hogy ime, ez a legnagyobb boldogság, a mit az élet nyújthat ós ez az, a mi drágább és édesebb pénznél, gazdag­ságnál, vagyonnál. Egyszerre mind a hármat odaölelte széles keblére és elborította csókokkal az arcukat. — No hát, most énekeljetek nekem valamit! — mondta nekik. — Előbb egy verset mondok! — szólt a legnagyobbik. — No mondd ! Alig lehetett volna eddig hinni, hogy a'cukor, mely csupa édesség, ennyi keserű­séget okozzon a kontinentális cukortermelő országoknak és népeinek. Anglia azt kí­vánja, hogy a cukor vámját a mostani tizenegy arany forintról öt frankra szállít­sák le. Anglia óvi cukorfogyasztása 18 millió métermázsa, melyből Németország és monarkiánk óvi 10 milliót fedez. Az angol kereskedők önzése pedig ebbe nem tud belenyugodni. Tönkre szeretnék tenni a kontinens cukor iparát, hogy a maguk ér­dekeit kielégíthessék. Statisztika bizonyítja, hogy a legutóbbi tiz év alatt Magyarországon a cukorter­melés erősen kifejlődött és igen jelentékeny tényezője lett a magyar közgazdaságnak. Egymásután alapították a cukárgyárakat; a legutóbbi mozgalom volt e tekintetben a csabai cukorgyári értekezlet. Kimondot­ták szükségességét a cukorgyár megala­pításának ; az intéző férfiak és a birtokosok teliesen felfogták a kórdós nagy jelentő­ségét. A csabai cukorgyár melletti lelkes állásfoglalást mi sem igazolja jobban, mint azon körülmény, hogy mig hazánkban 1890­ben 73,949 katasztrális hold volt cukor­répával beültetve, e terület 1900-ban 182,812 holdra emelkedett ; tiz óv előtt a magyar mezőgazdaság répa ára fejében 10,888,190 koronát kapott, most pedig 41,709,508 koronát vesz be. Az adatok cáfolhatatlanul bizonyítják a cukoripar fontosságát. S ha most Anglia javaslata győzelemmel kerül ki a brüsszeli tárgyalásokból, akkor a magyar cukoripar súlyos helyzetbe jut; a meglevő gyárak is redukálni fogják a termelést, nemhogy még uj cukorgyár alapításáról lehetne szó. Ugy áll a dolog, hogy a hazai belfo­gyasztás csekélysége miatt, cukorgyá­raink túlnyomóan Kivitelre dolgoznak, ki­terjesztett üzemben. A kiviteli prémium pedig egyik feltótele cukoriparunk fenn­állásának és támogatója a mezőgazdaság­nak. Anglia azért követeli a kiviteli pré­mium eltörlését, hogy igy cukoriparunk elesve egyik főtámaszától, meggyengüljön ; hogy így Angolországnak annál könnyebb legyen a verseny. Nemcsak a külföldi cukor bevitelét akarja Anglia megakadályozni, hanem sa­ját cukoriparát is győzelemre szeretné se­gíteni. Evi szükségletéből, mint fennebb irtuk, csupán nyolc millió mótermázsát fedez gyarmatainak termeléséből Ha most Anglia követelései valósággá válnak ós igy a szárazföldi cukoripar válságba jut, akkor eleinte ugyan drágábban fizeti meg a cukrot, de gyarmataiban a cukoripar fel­lendül s miután azokban kevesebb költ­séggel nádcukrot állítanak elő, az öt frankos vámtétel mellett nemsokára, mint erős versenytárs jelenne meg. Ez esetben pedig a virágzó magyar cukor ipar tönkre van téve. Gyáraink kivitelre nem dolgozhatnának, csupán a bel­földi fogyasztás ellátására volnának utalva. Szomorú auspiciumok ezek a hazai cukor­iparra általában, a csabai cukorgyár ügyére különösen. Nagy kárt szenvedne a mezőgazdaság, mert sokkal kevesebb lenne a cukorrépával bevetett terület. Szociális nézőpontból is nagy volna a veszteség, mert ezer és ezer cukorgyári munkás alkalmazása válna fe­leslegessé ; hisz statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy mig 10 évvel ezelőtt a cu­korgyárak munkabér cimón 2.899,761 koro Es elkezdte a gyerek ! Tied vagyok, tied hazám, E szív, e lélek ! Borbás István bosszúsan kapta föl a fejét. — Minek tanítják a gyereket ilyen os­tobaságokra ! — dünnyögte, de elhallgatott, mikor a felesége olyan szemrehányó tekin­tettel nézett rá, mintha azt akarná mondani, hogy minek gyűlölséggel megmételyezni a gyerek lelkét ? — Egy nótát gyerekek, egy nótát! — szólt mosolyogva Borbás. — Hadd hallom, mit tudtok! Es azok kórusban, nagy komolyan ós nagy áhítatosan belekezdtek a Kossuth­nótába. Vékonyka, csengő hangjukon, a hogy daloltak az isten tudja miért, egészen el­érzékenyedett a nagy Borbás István. Mintha cherubok dala zengett volna feléje, ugy átszellemült az arca. Es míg a porontyok dalát hallgatta, eszébe jutott neki sok minden Az apja, a szabadságharc katonája, a ki régen, oda­haza, téli estéken olyan sokat beszélt haj­dani időkről, nemzeti dicsőségről, magyar lelkesedésről ; a gyerekkora, a mikor még ő is ugy hevült választások idején a bal­pártért ; ós az öreg Túzok János, meg az, a mit ma este beszólt neki. — Még egyszer, no még egyszer ! — biztatta a porontyait. Es csak hallgatta őket, hallgatta . . . Aztán egyszerre Borbás, a nemzetközi szociáldemokrata, a ki egy órával előbb istent, hazát, mindent megtagadott, azon vette magát észre, hogy gyerekeivel együtt dúdolja: — Ha még egyszer azt üzeni! . . nát fizettek a munkásoknak, mostan fizet­nek ugyanezen cimen 5.577,349 koronát. A selypi cukorgyár igazgatójának, R e i n e r Gyulának jelent meg egy ér­dekes tanulmánya a cukorkórdósről. Nagy szakértelemmel magyarázza, hogy a brüsz­szeli konferencia indítványának elfogadá­sát a magyar mezőgazdaság érzékeny meg­károsításával ós a magyar cukoripar megsemmisiilésével egyértelműnek tekinti. R e i n e r Anglia követelésének elfoga­dása helyett, mint kisebbik rosszat, azt inditványozzá, hogy inkább töröljük el magunk e kiviteli premiumot ós rendezzük be a magyar cukoripart kizárólag hazai fogyasztás számára, a termelési fölösleget pedig állathizlalás céljaira fordítsuk. Ma újra felveszik a brüsszeli tárgya­lás elejtett fonalát ós igy a bekövetke­zendő válságos helyzet felett később is okoskodhatunk. Még reménynyel kell te­kintenünk a brüsszeli konferencia határo­zatai elé, mely a mint látható, közvetve a létesítendő csabai cukorgyárat is a legna­gyobb mértékben érdekli. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A szolnoki választás. Budapest, március 5. (Saját tud. táv.) Ma folyik a szolnoki választás nagy izga­tottság között. G r u b e r választási elnök állítólag visszaéléseket követ el, melyek miatt a függetlenségi Kreutzer Balázs hívei igen felindultak. Horváth Gyula képviselő, ki mint bizalmi férfiú jelen volt a teremben, felszólalt Gruber eljárása ellen. A választási elnök a felszólalás miatt Horváth Gyulát ki akarta vezettetni a választási helyiségből Egy csendőrt szó­lított fel erre, ki azonban megtagadta Gruber parancsának teljesítését. Hor­váth Gyulát egy csendőrhadnagy vezette ki a teremből. Belgrádi csiny. Budapest, március 5. (Saj. tud. távirata) Belgrádból érkező távirat ismét szenzációs eseményekről ad jelentést. Alapantics Rade, Karagyorgyevics herceg szerb trónkövetelő rokona ós párthíve, ma hajnalban négy órakor Mitroviczából csolna kon átkelt tábornoki ruhában. A parton álló örökét felszólította, hogy kövessók. A parti őrök látva a tábornoki ruhát engedelmesked­tek parancsának. Alapantics az őröket a községházára vezette, ahonnan a tűzoltókat alarmirozta. Majd a sabaczi csendőrlakta­nyába ment az áltábornok és ott riadót fúvatott. A tábornok érkeztéről értesítet­ték N i k o 1 i c s csendőrszázadost, ki rög­tön a kaszárnyában termett. A százados igazolásra szólította felAlapan ticsot. Az áltábornok nem igazolta magát, hanem szóváltás közben rálőtt a csendőrparancs­nokra ; a golyó csak súrolta Nikolics tes­tét s könnyű sérülést ejtett rajta. A szá­zados is előrántotta revolverét ós vissza­lőtt ^.lapanticsra A lövés talált; átfúrta a trónkövetelő hívének mellét, ki holtan rogyott a földre. A kereskedelmi államtitkár. Budapest, március 5. (Saj. tud. távirata.) Hegedűs Sándor távozásával dr. Nagy Ferenc kereskedelmi államtitkár lemondását is jósolták. Politikai körökből eredő hirek szerint dr. Nagy Ferenc megmarad ál­lásában. A gyomai nagy nap. A gyomai választás. Ma dől el a választókerület sorsa. A szavazó polgár jól megfontolja ma, utol­jára, hogy kinek nevét mondja ki az urna előtt, mikor legszentebb politikai jogával ól ós hogy szavazzon-e az izgatóra, kinek véres szájú, igaztalan szavai nyomán össze­tömörült a félrevezetett polgárok cso­portja. Nem válna díszére a gyomai kerü­letnek, ha innen, mi tőlünk kerülne fel a parlamentbe a tudatlan izgató, kinek min­den szava métely, aki előtt minden nagy eszme, minden törvényes rend dőreség, melyekre dühödten szórja a sarat ós a szennyet. Aki nem bizonyít, mert nem tud és nem lehet, csak ocsárol és gyaláz mindent, ami az ő kimagyarázhatatlan, értelmetlen tanaival ellentótben áll. Nem vagyunk egyenlő politikai nézeten Hen­taller Lajossal és pártjával. De mert mikor a kerület becsületéről van szó, hogy ne küldjünk ámító, tudatlan és lelketlen egyéniséget a mi képünk viseletére, el kell csitulnia a politikai elv különbségnek a kerület nagy érdekei előtt; tömörülnünk kell! Nem elv mellett harcolunk most fő­képpen, hanem jküzdünk a sötétség ter­jesztője ellen, ki dőreségekkel igyekszik hálójába keríteni a népet; ki kopott kabát­ban jár, mig, — hiába tagadja százszor is — palotái vannak. Most egyesülni kell az egybe nem vágó politikai elvüeknek is, mert kockán forog a kerület becsülete. Az utolsó mozgalmakról emlékezünk meg ezúttal. Hentaller Lajos hétfőn tartotta programbeszédét Kondoroson. Ün­nepélyesen fogadták a vasút állomásnál, zeneszóval ós beszédekkel. A képviselő­jelölttel együtt jött W i e 1 a n d Sándor főszolgabíró is. Hentaller a községháza előtt beszélt; minden szavát nagy lelkese­déssel fogadták. Utána Seres László ismertette az izgató „vöröszászlós" kalan­dozásait és kérte a polgárságot hogy ne engedje magát félrevezettetni az ámítás igéivel. Beszéltek még B e d á k Mátyás ós Keviczky László. Este bankét volt a kondorosi csárdában. Az izgató pedig a füzesgyarmati józan néptől kapta vissza azt, amit Hentallernek rendeztetett elvakított híveivel Vésztőn ós Körösladányban. Füzesgyarmat értelmes lakossága felingerült a népámitó ellen. Zavaros beszédét nem tarthatta meg, mert a polgárok felindulva, nem engedték szóhoz jutni. Majd még jobban kitört az ingerült­ség, s ha nincsen csendőr a színhelyen s C s á n k i Jenő főszolgabíró nem csitítja a népet, szétszedték volna az izgatót. Igy is csak nyolc szuronyos csendőr fedezete alatt tudott menekülni. Megmentette tehát, a hatalom ereje, melyet annyit gyaláz, őt, ki a hatalomnak legnagyobb ellensége . . . * Most már biztos, hogy négy jelöltje lesz a gyomai kerületnek. Hentaller Lajos, Pikó Béla, dr. Darvas Mihály és Várkonyi. Darvast számosan vár­ták a héten a gyomai állomásnál, azonban nem érkezett meg; a kórvényt, melyben jelölését fogják kérni, már tegnapelőtt alá­irta tiz választó. A szavazás, mint irtuk, két helyen történik, a városházán ós központi ref. iskolában a régebben megállapított sorrend és beosztás szerint. újdonságok:. — A Nagvárad—szegedi közlekedés. Hegedűs Sándor kereskedelmi minisz­ternél hétfőn délelőtt tisztelgett Bihar-, Békés-, Csanád-, Aradvármegye, vala­lamint Szeged, Arad, Hódmezővásárhely törvényhatóságának számos tagból álló küldöttsége, a mely a. nagyvárad—szegedi vasútvonal eddigi menetrendjének a kö­zönségre nézve hátrányos berendezésének az átalakítását kérelmezte. L u k á c s György főispán volt a küldöttség veze­tője, aki előadta, hogy a mai közlekedés Nagyváradról Csaba, Arad ós Saeged felé igen hátrányos, mert az alkalom kevés, a napi elosztás rossz, az utazás túlsók időt vesz igénybe, részben csak megszakítással folytatható, ezért a törvényhatóságok, az érdekelt városok, nemkülönben a keres­kedelmi és iparkamarák azzal a kórelem­mel járulnak a kereskedelmi miniszter elé, hogy a nagyforgalmu ós lényeges gazda­sági és kereskedelmi érdekeket érintő vo­nal menetrendjót a tavaszi menetrend meg­állapításánál gyorsabbá, sűrűbbé átalakí­tani kegyeskedjék. Hegedűs Sándor keres­kedelmi miniszter a szívesen fogadott kül­döttség szónokának ezen előterjesztését nagy figyelemmel hallgatván meg, vála­szában kijelentette, hogy a b é k ó s-c s a­bai hosszú tartózkodás meg fog szűnni; gyorsvonat azonban nem járhat, mert a vonal másodosztályú. Elsőrendű voualiá való alakítása pedig ezidőszerint óriási költségbe kerülne az állainvasutnak. Amit azonban az országos ós nemzetközi forgjImi érdekek szemmeltar­tása mellett megtehet, azt már a májusi menet­rendben rendszeresíteni fogja. Megyénkből résztvettek a küldöttségben: Szalay József, D ó c s e y József, Korosy László Csa­báról ; Weisz Mór, D i ó s y Béla, D u t­k a y Béla, R e i s a e r Zsigmond Gyulá­ról. Csatlakozott még a küldöttséghez : Barabás Béla Nagyvárad, S a 1 a c z Gyula Arad és E n d r e y Gyula Hódmező­vásárhely város országgyűlési képvise­lője. A miniszteri kihallgatás után M á n d y Lajos osztálytanácsosnál is tisztelgett a küldöttség, ki szintén igórte közreműkö­dését. — Szavazás gondnokra és jegyzőre. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye meg­üresedett állásaira megkezdődött a szava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom