Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-25 / 42. szám

Melléklet a Békésiuegyei Közlöny 1902 év 42. számához. hivők állítása szerint — két olyan eset, amely közöttük igen élénk találgatásokra s jövendölésekre adott alkalmat. Íme az egyik : A szilad-i gazdaságban egy béres nagy lelki nyogalommal szántogatta a tengerinek való földet négy szép fehér ökörrel. Éppen azon tűnődött, hogy milyen is lesz a termés, midőn az ökör hátra fordítja nagy buksi fejét s egész komolyan igy szólt a béreshez magyarul: — Hiába való a munkátok, az idei termés nem lesz az emberé! Igy adják ezt szájról-szájra a vésztői csudahivők s következtik belőle azt, hogy az idén nagy inség lészen. A tüzes eső. A másik csudás eset pedig ez: Egy vésztői iparos, midőn az okányi piacról, megmaradt árucikkeivel haza felé indult, OWány alatt elakad kocsijával, ugy, hogy a kocsisnak be kellett menni a faluba segítségért. Ez alatt a kocsin ülők azt vették észre, hogy meleg eső kezd esni. Az eső mindegyre melegebb lett, utoljára olyan tüz-cseppek estek az égből, hogy a hova esett, ott a ruhát kiégette, sőt még a bőrt is megperzselte. Perzse, hogy itt is nigy volt a rémület. Ez a két csudás eset képezi most a vésztői csudahivők beszédének tárgyát. Keresik a két szörnyű eset között a összefüggést s ők bizonyára meg is találják, vagy talán már meg is találták s rémítgetik vele a jámbor s könnyen hivő embereket! Mások pedig azt mondják : — Az is bolond a ki elhiszi! Amerikai gyorsaság:. Azért irtuk e két szót címül . . . mert az újvilág vált hiressé rettenetes gyorsaságáról. De mint az alábbiak mutatják, Csabán is lehet gyorsan végezni: még iparvállalat alapítását is, csak akarni kell. A héten a mi kedves S t á c i bátyánk rendes szokása szerint a pályaudvaron figyelt a vonatok érkezése és indulására. A vonatok jöttek - mentek, az utasok sürögtek, midőn meglát két ismerős olaszt. Zárjelben jegyzem meg, hogy S t á c i bátyánk is olasz volt valaha, - de most már csabai és magyar állampolgár. Megszólítja a két taliánt: - Hova mentek? — Orosházára. Szétnézünk ott, hogy egy baromfi hizlaló-telepet létesítsünk amely kivitelre is dolgozna. Stáci bátyánkban felébredt „Csaba" ! — Minek mennétek oda. Maradjatok itt, mondta büszkén, Csabán. Ez sokkal nagyobb, sokkal szebb város. Még tyúk is több van benne. Van nagy környéke, nagyszerű vasúti összeköttetése . . . És ömlött a dicséretek árja, ugy, hogy a két olasz csakugyan Csabán maradt. — De hát mi gyorsan akarunk végezni! Hát akkor menjünk be! Ez történt délelőtt. Délre a két talián megszerezte az iparengedélyt, délután már házat vettek a 'telep számára H a n k ó Mátyás, csabai lakostól ; estefelé már Wagner Józsefnél voltak, tervet csináltattak ; megkötötték az építési szerződést, hogy az épület augusztus elsejére készen legyen .. . Azután pedig, mindent jól végezve, este 8 órakor a két olasz eltávozott. Ez a meseszerű dolog: valóság. A két olasz neve: Dolci és Bampa; bejegyzett veronai cég. Mi pedig kedves Stáci bátyánknak köszönhetjük, hogy nálunk lesz a telep ; s a magyar kereskedőnek és iparosnak is követendő példát adott a két olasz . . . Benka Gyula kitüntetése. A hivatalos lap mult csütörtöki száma a következő legfelsőbb királyi kéziratot közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Benka Gyula, a szarvasi ágostai hitvallású evangelikus főgimnázium igazgatója nak, a tanügy terén szerzett érdemoi elismeréséül Ferenc-József rendem lovagkeresztjét adományozom Ferenc József s. k. Gróf Széchenyi Gyula s k. Egy érdemes tanfórfiut tüntetett ki a királyi kegy, ki a közoktatás terén elóvülhetlen érdemeket szerzett. A szarvasi főgimnázium sok oldalú ós nagy tudományu igazgatója nemcsak a közoktatás, de a közélet terén is oly sok irányban fejtett ki nem sicsinylendö tevékenységet, mely polgártársai becsülésén felül méltán vivta ki számára a legfelsőbb királyi elismerést is. Benka Gyula a törhet len hazafiság, önzetlen munkásság, ós nemes élethivatásának: a tanári kathedrának egyik tiszteletreméltó alakja. Kitüntetése nemcsak Szarveson, hanem a megye határain kivül is szóles körökben kelt jóleső örömet. A király mindenképpen érdemes férfiút jutalmazott meg, ki a kultura terén való buzgó munkásságával, lelkesedésével régen méltó volt arra. Nemsokára meg fogják ünnepelni tanári működésének negyvenéves évfordulóját. Már maga a hosszú munkásság is megszerezte a vármegye osztatlan tiszteletét és becsülő szeretetét, ha nem is tekintenők azt, hogy Benka Gyula ez idő alatt a tanügy terén országszerte ismert nevet vivott ki magának. Vezetése alatt virult fel a szarvasi gimnázium ; vezetése alatt honosodott meg az intózetbeu a törhetetlen hazafias, magyar szellem s mondhatni Bókósvármegye fiatalabb nemzedékének nagy része benne tiszteli, egykori, kiváló és bölcs igazgatóját. Tanitv ínyai, kik annyit köszönhetnek az ő fenkölt gondolkodásmódjának, csak hálával gondolnak arra az időre, midőn a szarvasi főgimnázium falai között az ö előadásait hallgathatták, megtermókenyitve szivöket és lelküket hazafias érzelmekkel, beléjök oltva a kötelességtudás nemes eszményét és a komoly munka szeretetét. Elévülhetlen érdemei vannak Benka Gyulának a szarvasi gimnáziummal kapcsolatban levő tanitóképző körül is. E tanintézetet ő fejlesztette mai színvonalára, s Benka Gyula igazgatása alatt vált az, a hasonló tanintézetek között számottevő intézménnyé, amelyből hazafias, képzett és lelkes tanitók kerülnek ki. De nemcsak igy közvetve, hanem közvetlenül is óriási munkát végzett majdnem negyven év alatt; ezer és ezer ifjú embert oktatván tudományra, erkölcsre, hazafiságra Nemcsak azok örvendenek kitüntetésének, kiknek módjukban állott öt a mindennapi érintkezés során közelebbről megismerni, hanem azok is szívből gratulálnak a királyi elismeréshez, kik a közélet mezejón találkoznak vele, hol szavát, tudását ós erős akaratát mindig a közjó elö ozditására használta fel. Nekünk külön is kedves kötelesség e kitüntetésről megemlékezni. Benka Gyulában egyik jeles munkatársunkat tiszteljük, kinek tartalmas, előkelő formában megirt cikkei mindig közérdeklődést keltettek. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy lapunk olvasóinak ós szerkesztőségünk tagjainak szerencse kivánatait tolmácsoljuk, szivünkből kívánva: hogy hasznos munkásságát ugy a vezetése alatt álló főgimnáziumban s tanítóképzőben, mint egyházában városában ós a megyében a köz javára még sok éven át folytathassa, hogy azok á bokros érdemek, melylyel ősz királyunk elismerését kívivta, az évek során még növekedjenek. Dal a hétről. A krónikásnak most kevés a dolga Alig zenghetem ezt a bús regét, Mozdulatlanság lepte meg e héten, A vármegye minden gyermekét. De hát hiába, ... Az időnek árja Nem hoz elébünk mindig eseményt. A hét multával eltemethetünk mi Szenzációra vágyó sok reményt. Hogy május hónap, nem olyan, mint régen, Ez — bizony Isten - már ócska dolog. Bárha az esőt egyre másra szidjuk, Én mégis, mégis másra gondolok A vármegyén „ kis restauráció" lesz: Korteskedtünk, mert sok ám a jelölt. És éppen azért a válásztás dolga Már legkomolyabb jelleget is ölt. Bár bizi'os, hogy a megye főpennása, D a i m e 1 Sándor lesz, — s erre érdemes, Mert lankadatlan munkásság dicséri, És buzgósága mindig csak nemes. A vármegyének népszerű Pistája, Ki reg 'korba illőn daliás! . . . Az első aljegyzői székbe ül be Bizonyosan, és senki senki más. Utána jön : ki a humorról hires, Kinek élcén egész megyénk nevet, S ki élceivel megszerezte régen Magának a „Vicces Laci" nevet. Csupán utána kétes még a jóslat : Hogy ki is jön, nem tudja senki sem . . . Bár én a harmadjegyzőt Petneházy Vagy Jeszenszky Elekben keresem. De hagyjuk el a restaurációt hát . . . Keressünk témát, mi másról regél, Beszéljünk arról, hogy az esküdtszékkel Nagyon sok polgár busulásra kél. És egyre-másra hivják el az orvost, És sokan adják már a beteget . . . Hogy juniusba hejh ne kelljen nézni, Mint esküdteknek nekik az eget! Barangó. A esabai köhid. Rég óhajtott kívánsága teljesült a csabai közönségnek, amikor a vármegye még a mult óv folyamán elhatározta, hogy az előviz csatornán át, a Széchenyi-utcáról a gyulai útra vezető csabai kőhidat átalakítja. A legforgalmasabb utak egyikén szolgál a közlekedés lebonyolítására e híd, melyen kora tavasztól, késő őszig a felsővégi legelőre járó tehéncsorda, országos) sőt hetipiacok alkalmával is az embereknek, kocsiknak és állatoknak egész serege jár keresztül. Ezer és ezer a példa, hogy nagyobb forgalom-toriódás esetén a gondviselésnek különös kegyelme őrizte csak a járókelőket nagyobb szerencsétlenségtől; mert a régi hidnak gyalogjarója nem lévén, az aránytalanul szük úttesten az emberek, állatok, járómüvek egy tömkeleggé keveredtek össze. Vármegyénk alispánja a felhangzott panaszokat orvoslandó, az államépitészeti hivatal főnöke, Haviár Lajos kir. főmérnök által kidolgozott s az érdekeltség köréből alakított bizottság által felülvizsgált terveket elfogadta s a kivitelt engedélyezte. A terveknek kettős előnyét kell kiemelnünk ; az egyik, hogy a híd uttestje tetemesen kiszélesittetett, oly formán, hogy két oidalt vastraverszeken 2--2 méter szélességben gyalogjáró emeltetett, — a másik, hogy a régi hidnak minden átmenet nélkül való nyerges nívója jobbról 80, balról 100 méter hosszban fokozatos emelkedéssel eloszlattatván. a jármüvek, különösen terhes kocsik közlekedése tetemesen megkönnyittetett. A liid mai berendezkedése mellett pedig a gyalogköziekedós, a híd középső uttestének nívójától 20—20 cm. magasban fekvő két oldalra tereltetvén, az állat és kocsi forgalom teljesen elszigeteltett. A híd építésének munkája, mintegy 3 heti munkaidő után immár befejezéshez közéig ; a gyalogjárók kiépítve s az emelkedés arányos elosztására a Szécheny-utcában ós gyulai uton felszedett kövezet helyreállítva van. A hátralevő munka: sodronykerítés, földigyengetés rövid idő alatt véget ér. S hogy a mü most már teljesen kibontakozva, a tényleges állapotot minden részletre nézve felismerhetővé teszi, — napról-napra érkeztek hozzánk a panaszok, melyek sóhajtozva kívánják vissza a régi állapotot. Tagadhatatlan,hogy az úttestnek emelkedése, s ez emelkedésnek, különcsen a Széchenyi-utcai szakaszon 80 méter hosszban lett arányos eloszlatása, a szemnek nem épen kellemes látvány, de azt hiszszük, hogy az uj helyzet megszokása csak idö kérdése. A Szóchenyi

rutcai kövezett úttest, különösen a volt Csetneki-féle ház ff»lől eső részen annyira magas, liogy az utcai járdák mindkét oldalon aránylagosan emelendők lesznek ; ennek az emelésnek persze meg van adva a maga határa. De erős a meggyőződésünk, hogy az ez idő szerint szokatlan helyzet, melyet a hídátalakitás folytán kívánatossá vált útépítés teremtett, az utcai járdáknak a lehetőség szerint leendő felemelésével nem csak tűrhetővé válik, hanem, tekintve a célt, melyet a hidnak gyalogjárókkal lett ellátásával s a kocsiközlekedés könnyítésével elértünk, idők multán mindenkiben megérlelik azt a meggyőződést, hogy a kérdés jelen megoldása, az adott körülmények között, egyedül kivihető és elfogadható. Az államépitészeti hivatalt semmi szín alatt gáncs nem értheti, nem csak azért, mert hisz a híd nívóját mintegy 10 centiméterrel süllyesztette, de különösen nem azért, mert a terv végrehajtása teljesen az érdekeltségből alakult bizottság kívánsága szerint törtónt. Á „Békésmegyei Közlöny" táviratai A király elutazása. Budapest, május 24. (Saj. tud. távirata.) O Felsége a király e hó 28-án hagyja el ismét a fővárost. Elhunyt érsek. Budapest,május 24.(Sajat tud. távirata.) Kölnből sürgönyzik, hogy S i m a r érsek hirtelen elhunyt. Bányarobbanás. Budapest, május 24. (Saját tud. táv.) Viktória-ferin melletti köszónbányában robbanás törtónt. Az ott dolgozó munkások közül százhatvan vesztette életét. Eltemetett család. Szakálas községben, Kurucz Antal szőlejében ásni kezdtek egy régebben beomlott pincét s iszonyat togta el a munkásokat, midőn annak belsejében hat hullát találtak. Valósziuü, hogy vándoresalád me nekült az időjárás elől a pincébe s az reájuk szakadt. ÚJDONSÁGOK. — Radnav püspök bérmautja. Tegnap este hat órakor érkezett R a d n a y Farkas felszentelt püspök Körösladányba C s á n k y Jenő főszolgabiró kíséretében, hogy a róm. kat. hiveknek a bérmálás szentségét kiszolgáltassa. A vasúti állomáson a püspök fogadására gróf Merán Jánosné és gróf H o y o s Fülöp és a környékbeli papság teljes számban megjelent; ezeknek kíséretében a plébániára hajtatott, hol Ohilkó László plebánus vendégszeretetét vette igénybe. A bérmálás szentségének kiosztása a kegyúri templomban ma délelőtt lesz. A körösladányi uradalom úrnője : Merán Jánosné Lamberg Ladiszlaja grófné intézkedett, hogy erre az alkalomra a Wenckh e i m bárók által emelt templom kellő virágdíszben pompázzon; mint bórmaanya maga is meg fog jelenni az isteni tiszteleten. A püspök ma délután Szeghalomra megy által, hol a község nevében Kovács Gyula főjegyző és az egyház küldöttsége fogja üdvözölni. — Választmányi ülés. A bókésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya ma, vasárnap d. e. 9 órakor Békéscsabán, a kaszinó helyiségében ülést tart. A tárgysorozat a következő: Az egylet tulajdonát képező ház felépítése és ezzel kapcsolatban a Posta-Távirda Igazgatóságnak ajánlat tétel a postahivatal elhelyezése iránt. Folyó ügyek. Indítványok. Fontos ügyet képez az első pont, miután a posta és távirdahivatal mostani helyiségéből költözni akar. Az egylet azt ajánlja a hivatalnak, hogy vegye bérbe a tulajdonát képező házat, melyet ez esetben megfelelően felépítenének. Az ajánlat elfogadásával nem vesztene a posta és távírda hivatal. — Puszta- és Szabadszenttornya községek egyesülése. A törvényhatósági bizottság Pusztaszenttornya ós Szabadszenttornya községek egyesülését a községek kérelmére kimondván, a belügyminiszter e határozatot jóváhagyta. Ennélfogva e községek egyesítése iránt az alispán legközelebb megteszi az intézkedéseket. Az egyesült községek neve: Szentetornya lesz. Ez uj nevet az orsz. törzskönyvi bizottság állapította meg, Szentetornya alapitójának nevéről : a Szente családról. — Eljegyzések K o h n Dávidnak, a Békés szerkesztőjének nővérét, K ó h n Szerénát eljegyezte Engel Sándor, Gyomáról. — Hegedűs Bernát, csaba-erzsébethelyi fi ital kereskedő eljegyezte Goldstein Adolf, uj-verbaszi kendergyár igazgató unokahugát, H a u s e r Reginát. — A kereskedelmi miniszter a vármegyéhez. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter leiratot intézett a vármegye közönségéhez, melyben kineveztetését tudatja s egyszersmind törekvéseinek támogatását kéri. A leirat, mely a holnapi közgyűlés tárgysorozatába is felvan véve, a következőleg hangzik: O Császári és Apostoli Királyi Felsége folyó hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározásával a m. kir. miniszterelnök ur előterjesztése alapján engem kereskedelemügyi m. kir. miniszterré méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Midőn ezt Cimmel ezúton is tudatnám, s közölném, hogy a kereskedelemügyi minisztérium vezetését a mai napon tényleg átvettem, egyszersmind felkérem a törvényhatóság közönségét, hogy engem a reám váró fontos közérdekű feladatok teljesítésére irányulandó törekvéseimben törvényes hatáskörében támogatni szíveskedjék. Budapest, 1902. május hó 8-án. Láng s. k. -— Adomány az orosházi tanonc-otthon számára. Hartenstein Zsigmond kir. tanácsos, a nemzetközi waggonkölcsönzőintézet igazgatója, hivatkozással az orosházi tanonc-otthon ipari ós emberbaráti nagy jelentőségére, másrészt arra, hogy mint Bókósvármegye szülötte és hű fia a megyebeli intézmények iránt mindenkori érdeklődésének óhajtja jelét adni, a vármegye alispánjához 400 koronát küldött az orosházi tanonc-otthon számára. — Esküvő. Rózsa Hermann, csabai fiatal kereskedő ma, délután 4 órakor vezeti oltárhoz az izr. templomban Schwartz Lipót csabai fodrász szép, kedves leányát, Jankát. — Halálozás. Hosszú szenvedés után egy közbecsülósben álló polgár hunyt el csütörtökön Gyulán. L é d e r e r Lajos súlyos betegségében hónapok óta sínylődött, s orvosai tanácsára gyógyfürdők használatát is megpróbálta, azonban elgyöngült szervezete nem volt képes a ha-