Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-03-20 / 23. szám

Beismerte, högy feszélyezett dolog egy, néhány év előtt megalkotott törvényt módosítani, de le kell vonni a gyakorlati élet tanulságait. Darányi Ignác tehát nem sokára beterjeszti a segélypónztár módosításáról szóló törvényjavaslatot. Á módosítás ós a javitás a leghelyesebb irányban történik. A már fennálló temetkezési és kiházasitó egyleteket akarja a törvényjavaslat belevonni a segélypónztár keretébe. E módosítással a temetkezési egyletek visszaélései is megszűnnek, melyek közül Bókésvármegyében is többet kellett már hatósági uton, a nép érdekében, beszüntetni. Másrészt pedig a segélypónztár áldásos hatása is szélesebb alapokra lesz fektetve. Ez azonban csak egyik ígérete a földmivelési miniszternek, mely a munkások helyzetének javítását célozza. A segélypónztár módosításán kivül egy egész uj intézményt akar D arányi létesíteni, mely nagyobb szabású alkotásnak ígérkezik. Ez az uj intézmény a munkástanács lesz, mely munkásügyekben szakvéleményt ad majd a kormánynak. A tanácsban muűkások is helyet foglalnának ós a kisembert ujabb kapocs csatolná a társadalomhoz. E szándékához már megnyerte a koronás király jóváhagyását is. A munkástanács felállítására valóban nagy szükség van. Meg van ez már más országokban is s nagy fontosságú szociális .lépésnek mondható. Annál is inkább, mert *gen sok helyen hangzanak fel panaszok ugy a munkások, mint a munkaadók részéről. E kérdések megoldása a munkástanács hivatása volna. Beszélt a miniszter még az otthon mentesítésről, máskép a házi tűzhely védelméről, a „homsteaa-'-ről. Régebb idő óta tanulmányozza a kérdést s nem zárkózik el előle, amennyire a humanizmus követeli s közforgalom igényei megengedik. A kérdést a végrehajtási törvény tárgyalásakor fogják elővenni, miután ez intézmény az igazságügyminiszter hatáskörébe is belevág. A íagositási törvény megalkotása is most folyik, azonkívül nemsokára a képviselőház elé kerül a telepítési törvény is, azonkívül lehetségessé válik uj községek alkotása s a hozzátelepitós. Foglalkozni fog a törvény még az okszerű parcellázás elősegítésével is. D arányi Ignác bejelentette a háznak még azt is, hogy ahol állami birtokokról van szó, vagy ahol érvényesítheti befolyását, mindig a községeknek adja az elsőséget. A százalék pedig, mely a kisbirtokosoknak jut haszonbérben az állami birtokokból, évről-évre emelkedik. A községek ós az 50 holdon aluli kisgazdák ezidőszerint az állami birtokok kétharmadát bérlik. Igen időszerű e kijelentésekről megemlékezni, most mikor a nóplázitó izgatásai feltüzelték a népet. Csattanós felelet nekik, kik mindig és mindenért csak az „urat" ós a „kormányt" tudják szidni! cikkeket; addig szemtelenkedik, még Zólignek kifogy a türelme és azt mondja: — Tolvaj, megint lopni akarsz, takarodj ki ! Két fültanuról persze előre gondoskodik Juon ós igy nyugodtan megy be a városba ügyvédjéhez, hogy adja be a feljelentést Zélig ellen becsületsértés vétségéért. Megjönnek az idéző végzések és Zélig megijed, igyekszik Juont pár forinttal a panasz visszavonására bírni. Ha az egyezség nem sikerül, Zeliget a bíróság 20 kor. pénzbüntetéssel sújtja, az ügyvédi költségek megfisetésére kötelezi és a sértett javára is megállapít vele szemben 3 kor. napidijat. Rendesen azonban sikerül az egyezség, mert akkor Zólignek kevesebb költsége van ós mégis több haszna lesz ugy az ügyvédnek, mint Juonnak. Juon igy el éldegél lassan-lassan. A falujabeliek nem sokra becsülik őt, de azt ő nem bánja. Csak arra vigyáz, hogy ügyvédje jóindulatát el ne veszítse. Ebbeli célját pedig eléri az által, hogy pereket szerez neki. Engem azonban megtanított valamire Juon: az ügyvéd nem az igazságot keresi, hanem a pénzt. Csak attól tartok, hogy ezen mondás igazságát saját bőrömön íogom tapasztalni. Mert az bizonyos, hogy ha soraim Juon szeme elé kerülnek, első dolga lesz ügyvédhez szaladni, ki majd saitó utján elkövetett rágalmazásért tesz ellenem feljelentést. Én aztán kénytelen leszek Juont 20—80 koronával kiengesztelni ós a panasz visszavonására birni. No, de megnyugtat az a remény, hogy Bumbucz Juon nem olvassa a Békésmegyei Közlönyt, annál is inkább, mert nem is tud olvasni. A esabai iparosok ünnepe. Az ipartestület elnökének jubileuma. Hirt adtunk már arról, hogy a csabai iparosok ez év február hava elsején családias meleg ovációkban ünnepelték elnöküket, Rosenthal Ignácot, testületileg keresvén fel őt családi tűzhelyénél, hogy születése napja alkalmával szeretettel üdvözöljék. Az akkor elhangzott beszédek már előre vetették árnyékát a mult vasárnapi ünnepélynek, melyre a csabai társadalom minden egyes tényezője nagy várakozással készülődött. Ekkor telt be tizedik évfordulója annak, hogy az ünnepelt férfiú a csabai ipartestület elnöki székét elfoglalta. Mindnyájan tudjuk, de legjobban talán mégis mi, a napi események szürke krónikásai, hogy mi volt a helyzet ezelőtt tiz esztendővel a csabai ipartestület belső és külső életében; iparosaink elégedetlensége, mely hosszú időn át hamu alatt lappangott, kitörő lángra lobbant, tetőpontra hágott. A szervezet, a vezetőség tagjai, elnök, jegyző, pénztáros, elöljáróság együttes erővel sem tudta az elégedetlenségnek, a megmegujuló panaszoknak mindig erőszakosabb megnyilvánulásait eloszlatni. A bizalmatlanság, a gyanúsítás valóságos zuhatagkónt zudult a — nézetünk szerint — ártatlanul gyanúsítottak nyakába, sőt az elégedetlenek utolsó tromfként az iparhatósági vizsgálat kártyáját is kijátszották a vezetőség ellen. Pedig terhes mulasztást senki sem követett el; csupán a kel'ő tapintat, a fejlődő eszméihez simuló szakszerütö^0^^8\, ipari téren mellőzhe^^J^^^tDb tudás hiánya idézi-SK "elő az izgalmakat Iparosaink, óriási többséggel, végre meghálták e veszedelmes bonyodalmakból a szerencsésen kivezető utat, amikor tiz évvel ezelőtt elnöki székbe ültették Csaba első iparosát: Rosenthal Ignácot. Szinte lehetetlenségnek látszott, hogy a nagyiparos, a gyáros, a kisipar érdekeit — ellentétes irányú foglalkozása köz ben — kellő méltánylással fogja kielógiteni. A nagyiparos tiz esztendei elnökségének ideje alatt a kis iparnak oly lelkes barátjaként mutatkozott be minden ténykedésében, hogy ez irányú működésével valósággal követendő példát mutatott. Fáradhatlan buzgalmával, páratlan szakismereteivel, akadályokat nem ismerő kitár tásával, ellentéteket eloszlató s mindeneket lebilincselő modorával az egykor zajos ipartestületben a békének állandó otthont teremtett. Lassan elsimultak az ellentétek s iparosaink egy hatalmas táborrá alakultak át, amelyben a vezér és közkatonák már csak a gyenge magyar ipar megerősítésére irányuló céltudatos munkásságban versenyeztek egymással. A testületi szellem megszilárdult; iparosaink egymás munkáját becsülni megtanulták. Az ipartestület zilált anyagi viszonyai megerősödtek. S a mit talán előbb kellett volna említenünk a csabai ipartestület működésének szellemi nivójaoly magas fokra emelkedett, amely; lyel nemcsak e vármegye intézményei között szerzett magának előkelő pozíciót és közbecsülést, hanem kivívta az egész ország közbecstilését. Országos szakkérdésekben nemcsak kikérték véleményét, de nem egy izben kezdeményezőként az iparügyek fejlesztése körül országos jelentőségű mozgalmat indított. Az egykor áldatlan viszonyok, arra hivatott egyén áldásos munkájával gyökeresen megváltoztak ; Rosenthal Ignác munkássága idézte elő a szerencsés változást, akinek tevékenységében mindenkor eredményesen vett részt buzgó munkatársa, az ipartestület nagytudásu nótáriusa : Áchim János. Es iparosaink, látva minő kincset bírnak elnökükben, őt évről-évre egyhangú választással marasztalták körükben ; nem régen megfestették arcképét az ülésterem számára, s azt nagy ünnepségek között leleplezték. S most, hogy a szeretett férfiú •elnöki működésének tizedik évfordulóját töltötte be, ez alkalmat az örömnek és tiszteletnek oly manifesztációjává avatták, aminőnek a városháza nagyterme még soha színhelyéül nem szolgált. Részt vett az ünnepélyen Csaba társadalmának minden tényezője ; s mert az ünnepelt férfiú közéleti tevékenysége Csaba város és Bókósvármegye minden vitális kérdésére kiterjed : az iparosok által tervezett szűkebb körű ünnepély általános ünneppé vált, s alkalmat adott arra, hogy a jubiláló elnök iránt tiszteletét ós szeretetét az összes tényezők kifejezhették, ünnepély lefolyásáról tudósítónk a következőkben számol be : A diszülés. Jóval 3 óra előtt zsúfolva volt a városháza nagyterme s nemcsak iparosaink, de a község elöljáróságán kivül, társadalmunk minden szereplő tagja megjelent. Dr. Sailer Vimos iparhatósági biztos nyitotta meg az ülést, tudatva, hogy az ipartestület üdvözölni óhajtja szeretett elnökét Rosenthal Ignácot, a tízéves évforduló alkalmából, miért is az ülésen való megjelenésre küldöttség kérje fel. A küldöttség tagjaiul megválasztattak : Zvaratkó Pál, K o r o s y János, Wagner József, Horváth Mihály ós C s a n á d y János. Nemsokára a város nógyestogatán, Zvaratkó Pál alelnökkel megérkezett az ünnepelt elnök fekete diszmagyarban s szűnni nem akaró éljen fogadta a folyosón, a teremben, mely csak akkor csillapult, midőn az iparhatósági biztos tudatta vele, hogy Csaba iparossága kórette a diszgyülósre, hogy őszinte tisztelete és szeretetével párosulva mondhassanak köszönetet azért az odaadó munkásságórt, melyet ügyükben a tiz óv alatt, mint ipartestületi elnök kifejtett s kérte, hallgassa meg Áchim János, ipartestületi jegyző ünnepi beszédét. _ Áchim János, a- tűié" megszokott közvetlenséggel" mondotta el az ipartestület dióhéjba szorított történetét. A csabai ipartestület Havran Pál elnöklete alatt alakult meg 1885 ben, majd követte őt az elnöki szókben Korosy János, kit ismét Szolár Mátyás váltott fel A testület vagyona is gyarapodott mintegy 1200 írtra, de ez a Népbanknál elveszett, s ugyancsak nagy volt a bizalmatlanság az egész szervezet ellen azon időben s igy az akkori elnök: Baranyai István a tagok kórelmére alapos vizsgálat megtartását kérte, mely vizsgálat azo)iban hiányt vagy mulasztást nem konstatálhatott. A következő évben, 1892-ben, midőn a bizalmatlanság még fokozódott, vagyona a testületnek mi sem volt, választatott elnöknek Rosenthal Ignác. Első teendője volt, hogy a kisiparosok mostoha helyzetén némileg segítsen, a forgalmat némileg fellendítse ; rendezte a pünkösdi vásárt, mely szép bevételt eredményezett az azon részt vett iparosoknak. Hogy az elveszett testületi vagyont visszaszerezze, egy évre rá sorsjátókkal egybekapcsolt iparáru bazárt rendezett s ismét volt 1500 frt tőkéje az ipartestületnek. Hogy az iparosok hitelügyót előmozdítsa, megalakította az iparosok hitel és segélyszövetkezetét, mely most már takarékpénztárrá alakult át. O sürgette, kezdeményezte az ópitőiparosok továbbképző tanfolyamát. Tiz éves elnöksége alatt tetemes összeget — évenkint 4—500 koronát fordít a testület az elszegényedett beteg ós rokkant iparosok segélyezésére. Ugyancsak az elnök kezdeményezte a bőripar és nyers áru be szei'zési szövetkezetet, a Próféta vendéglőnek a testület részére való megvételét, s hogy ez nem sikerült nem rajta, hanem a tagok közönyén mult; a testület vagyona azonban 8877 koronára emelkedett. Munkaszeretetét, áldozatkészségét ugy a testület, a város, a megye haladása érdekében alig kell felemlítenie ; hiszen azt mindenki ismeri és tudja. Az iparosság ügyeinek a szereteteért ós ragaszkodásért diszaibumot nyújtott volt át elnökének, majd megfestette arcképét s most ugyancsak a szeretet jeléül kéri tekinteni, hogy a 10 éves jubileum alkalmából helyi ipar által készített diszmagyarba öltöztette azt a férfiút, a ki dacára annak, hogy nagyiparos, legjobban érzi magát a kisiparosok között. Ismételten éljenzés hangzott fel a beszód alatt, a befejezéskor pedig percekig tartó tapsviharban ért véget. Rosenthal Ignác meghatottan azzal kezdte köszönetét e szép ós ritka ovációért, hogy a szeretet és ragaszkodás ily megnyilvánulása nemcsak a gyenge szervezetű, de viharedzett lelkületü egyént is megrendíti ; elnézést kér, ha ezért háláját ós szeretetét nem tudja ugy tolmácsolni, mint azt érzi. Tiz éves munkálkodásáról, sáfárkodásáról, arról a tiz évről kell megbízóinak beszámolnia, mely alatt ő soha sem szűnt meg munkálkodni, hogy a kisiparos mostoha helyzetén segítsen. Abban a munkában, mit elért, segítségére volt fáradhatlan munkatársa, a testület jegyzője ós iparostársai, ^.z eddigi ragaszkodásért is adós, de a mai spontán bizalmat megköszönni, meghálálni gyengének érzi magát Szive mélyéből köszöni a bará zalmat ós szeretetet minden egye ^ jólétet nekik s mindig csak arra : j rekedni, hogy e ragaszkodásra é.' legyen. Most dr. Sailer Vilmos szó j testület nevében s biztosította az arról, hogy a testület tagjai érzi! kat adósoknak azért a munkásságórt, lyet a kisipar érdekében tiz éven át kifejtett. Kívánja, hogy a Mindenható hosszú éveken át tartsa meg e tevékenységben. A közgyűlés. AZ éljenek elhangzása után kezdetét vette az ipartestület évi rendes közgyűlése s a napirendet gyors egymásutánban felszólalás nélkül tárgyalták le. A választásnál meglepetést okozott, hogy Zvaratkó Pál eddigi alelnök helyett Wagner Józsaf lett megválasztva. Az elöljáróságnak évi jelentését, melyet minden tag kinyomatva megkapott, tudomásul vették, úgyszintén a zárszámadást, mely szerint az elmúlt óv készpénzmaradványa 408 korona. Az ez évi költségelőirányzatot 4878 korona bevétel, 3681 korona s igy 1197 korona remélhető maradványnyal szintén egyhangúlag állapította meg a közgyűlés. Most a tisztújításra került a sor. Elnökül : egyhangúlag, nagy lelkesedéssel Rosenthal Ignác választatott meg, mig alelnökül túlnyomó többséggel Wagner József. Az előljárósági tagok választására jelölő-bizottság lett kiküldve; megválasztattak egyhangúlag : Zvaratkó Pál, Szihelszky József, Nyemecz Károly, Valent Sámuel, Áchim László, Porjesz Miksa, Csanádi János, Korosi János, Matulai Ferenc, Molnár Samu, Csendes József, Fikker Antal^. Bo^nszky^IéSÖS^baaic?^^^ fííaskó ísfvan, Groth László, Zsilinszky J ános, Karácsonyi József, ifj. Kapta János, id. Horváth Mihály. Számvevők : ifj. Horváth Mihály, Sajben Pál, Staszenka János. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, március 19. (Saj. tud. táv.) A képviselőház mai ülésén a viziutak fejlesztéséről beszéltek. A tárgyhoz hozzászólottak P a p p Elek, Bolgár Ferenc, Hertelendy, Kubi nyi és H i e r on y m i ós sürgették a viziutak fejlesztését. Darányi Ignác miniszter a felszólalásokra válaszolt. Egy író halála. Budapest, március 19. (Saj. tud. táv.) T o 1 n a y Lajos neves magyar regény ós tárcaíró, a „Képes Családi Lapok" főszerkesztője ma meghalt. Az ó-budai bankbukás. Budapest, március 19. (Saj. tud. táv.) Az ó-budai bankban ma ért véget a pénztárvizsgálat. A vizsgáló küldöttség összesen háromszázezer korona hiányt talált. A zentai hidomlás. Budapest, március 19. (Saj. tud. táv.) A zentai Tisza-fahid beomlása ügyében a vizsgálat megállapította, hogy az összeomlás előtt egy század katonaság vonult keresztül a hidon. Valószínűleg ez okozta a szerencsétlenséget. A harmadosztályú kereseti adó kivetése előtt. Az adókivető bizottságok. Kevés ember akad, aki a kivetett adót örömest fizetné s elismerné azt teljesen igazságos alapon nyugvónak. Számos pénzügyi kapacitás törte már a fejét móltányos és igazságos adórendszer megteremtésén. Ez a probléma azonban még eredményre ez ideig nem vezetett. A dúsgazdag ember, ki pontosan képes adóját negyedévenként fizetni, csupán csak azért panaszkodik, hogy az adója ne legyen nagyobb. A szegény ember azonban csak adóhátrálókot tud csinálni, melyeknek okát a mai hanyatló gazdasági viszonyokban s az ipar s kereskedelem pangásában kell keresni. Konstatálni lehet, hogy ugy a kereskedők, mint az iparosok jövedelme az utóbbi években alábbszállt, bizonyítja ezt az a körülmény, hogy Magyarországon a harmadosztályú kereseti adót fizetők száma megfogyott. Nemsokára megkezdődik megyénkben a harmadosztályú kereseti adó kivetése. A pénzügyminiszter s az alispán kinevezte