Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-14 / 91. szám

Megyebizottsági tagok választása, A megyebizottsági választások hétfőn lezajlottak vármegyénkben. Legtöbb helyen nagy érdeklődés mellett ment végbe a vá­lasztás. Sajnos Orosházán és Szarvason politikai szempontok vegyültek a válasz­tási küzdelembe. Mindkét községben a sza­badelvű ós a függetlenségi párt ^küzdött egymással és iparkodott saját jelöltjót kül­deni a vármegyeház termébe, Békésen a Kecskeméti hivei kerültek be, Gyomán pe­dig irtó háború folyt minden kaputos em­berre. Gyulán az első kerület választásánál szabálytalanság történt, miután mind a 6 éves, mind a 3 éves megbizatásra vonat­kozó ssavazólapokat egy urnába helyezték és a szavazás ideje alatt válogatták széj­jel. Ezt a választást, a mint értesülünk megtámadják és tekintve a szabálytalan­ságokat, minden valószinüsóg szerint meg is semmisitik. A megválasztott bizottsági tagok között mintegy 70 százalók az uj ember. Békéscsabán. Huszonkét megyebizottsági tagot vá­lasztottak; ezek közül tiz az uj ember. Az érdeklődós a választás iránt nagy volt az első három kerületben, csak a negyedikben volt lanyha, A megállapitott lista csak a másodikban ment ^keresztül, bár itt is, mint a többiben 22—27 jelöltre jis esett szavazat. Megválasztattak: az I. alkerületben : Áchim F. Tamás 100, Maros György 80, Drenyovszky An­drás (uj) 49, Porjesz Miksa (uj) 49, Kalocsa Lajos (uj) 44 szavazattal ; a II. alkerületben: Korosy László 126, Áchim Gusztáv 123, Seiler Gyula 122, dr. Kerónyi Soma 109, Beliczey Géza 111, Donner Lajos 102 szavazattal 6 évre, 8 évre Wagner József (uj) 91 szavazattal; a III. alkerületben: Fejér Béla 59, Galli Gyula (uj) 67, Pataj Zs. András 62, Szaszák Adám (uj) 48, Laurinyecz János (uj) 47 szavazattal; a IV. alkerületben: Aradszky Pál 67,. Sztraka György 59, Róthy Béla (uj) 44, dr. Pándy István (uj) 44, Südy István (uj) 40 szavazattal. Gyulán. A szavazás csak délután kezdett élén­kebb lenni, itt is azonban többen szavaz­tak, mint az előbbi választásnál. Szintén több uj ember került be. Megválasztattak: I. alkerületben : dr. Bodoky Zoltán (uj), Jantsovics Emil, Popovits Jusztin, dr. báró Drechsel Gyula, 3 évi megbizatással Kóhn Dávid. II. alkerületben : Hoffmann olajos, Schmidt Gyula (uj), Nánásy István (uj). III. alkerületben Gábor (uj), Vévery Mihály. fogja jóváhagyni. Fordíthat ja azt a pénzt a község hasznosabbra. I. alkerületben : Konsitzky János, Pap József, Osváth Ferenc, R. Nagy István. II. alkerületben : G. Varga András, dr. Igaz Pál, Dohányos János, Egeressi Pál. III. Popovics Elek, ifj. Bérezi Sán­dor, Harmati Sándor. le a vá­György, Károly, György, Mezöberényben. Nagyon is csendesen folyt lasztás. Megválasztattak: Csák dr. Kovács László, Jeszenszky Beinschrott Márton, Borgulya Winter Mihály, Hoffmann D. András Szeghalmon. Elénk érdeklődés volt. Megválasztat­tak: Kovács Gyula, Erdei József, Nyitrai István, Emődy Imre, Popovics Viktor száros János. Mé­Cs. Demkó József, : Mult József, Ravay Albert (uj), Ludvig Szarvason. Itt a választásból pártkérdóst csináltak ós három kerületben a függetlenségi liszta ment keresztül. Megválasztattak: I. alkerület: ifj. Sárkány András (uj), Neumann Jenő (uj), Komár György (uj), Scholtz Gyula (uj), id. Salacz Ferenc; 3 évre Borgulya György (uj) II. alkerület: id. Kollár János, dr. Szlovák Pál, Osicsely János (uj), dr. Reis­mann Adolf, Elefánt János, 3 évre Bor­gulya János (uj). III. alkerületben: Wolf Gyula (uj), Schreiber Lipót (uj), Rideg János (uj), Kovács János, 3 évre Cserhát György (uj). IV. alkerületben: Bakai Sándor (uj), Zvarinyi János, Sápszky György, Melis Pál (uj). Orosházán. Sajnos itt is pártkórdóst csináltak a választásból. Mandátumot juttattak Kis István gyulai pénzügyigazgatósági szám­tisztnek, de a község első tisztviselője : Va ngyel Szilárd első jegyző, kinek pe­dig leginkább van jogcime arra, hogy a törvényhatóságban a község érdekeit kép­viselje, kimaradt. Az első jegyző kimara­dása ugyanis ugy ,esett meg, hogy K. Horváth Jánossal egyformán 128 szava­zatot kaptak ós sorsot húztak. Megvá­lasztattak : I. alkerületben: Héjas Mihály, dr. Bi­kádi Antal, Jankó Ferenc, Jankó György, Kiss István, K. Horváth János. II. alkerületben : Ágoston Lajos, Pusztai János, Kun Ferenc, Németh Pál. Békésen. Itt élénk küzdelem folyt ós uj embe­rek, Kecskeméti hivei jutottak be. Egye­dül a község birájának, R. N a gy István­nak kegyelmeztek meg. Meglettek választva, de napidijat aligha fognak élvezni, mert a községi képviselőtestület azon határozatát, hogy a közgyűlésre való ellátogatásórt napi dijat fizet, a megye, de a miniszter sem Gyomán. Itt rendkivül nagy számban, 238-an szavaztak ; egy szociálista irányzat minden inteligens embert törült a szavazólapról. Megválasztattak : G Nagy László, Véres Dániel, Erdei János, Szabó Benedek, R. Kovács Mihály, Hartenstein Vilmos, Vince Dániel. Endrödön. Megválasztattak: TimárLajos, Hunya Mátyás, Hunya Elek, ifj. Hunya Mihály, Kovács István. Tótkomlóson. Meglettek választva : Németh Kálmán, Antal István, Motyovszky András, Le­hóczky Mihály, Povázsay Mihály. Csorváson. Gremsperger József, Seress András, Tárkány Péter, Pain Károly, Miklós György lett megválasztva. Körösladányban. Megválasztattak : Kovács Albert, Kar­dos Gergely, Vakarcs János. Az előtt alig szavaztak 15—20-an, most 90-en. Füzesgyarmaton. Megválasztattak : Gyáni András, Er­dős István. Öcsödön. Megválasztattak : Csonka László, Soós István, Harza Ferenc, Pápai László, ifj. Oláh Antal. Szentandráson. Itt szavazott Kondoros és Nagyszénás is és mindkét község választóiból kocsin 106-an tették meg Ja 30 kilométeren felüli utat. Különben 282 szavazat adatott be. Meglettek választva: Darabos Sándor, Balla Sándor (Kondoros), Juravecz Győző (Nagy­szénás). Köröstarcsán. Meglettek választva : Tardy Lajos, B. Kiss Mihály, Aszalay Gyula, Kárnyáczky István. Kétegyházán. Megválasztattak: Böhm Miklós, Beles Vazul, Ardeleán János .Józsel. Zsilinszky Mihály ünneplése. Társas-vacsora a Vigadói*? n. Ünnepet ült Csaba város közönsége szombat este a Vigadóban, ünnepelte nagy­tudásu és tevékeny országos képviselőjét Zsilinszky Mihály államtitkárt. Min­den külső disz, minden ceremónia nélkül ment végbe az ünneplés, de megvolt mégis az ékessége: a szeretet ós becsülés érzése hozta össze az ünneplőket. Zsilinszky Mihály meg is ér­demli. Nemcsak országos, de helyi tevé­kenységéért. Igaz, hogy Csaba szülötte, de az ő munkássága városa érdekében túl­megy a szülőhely szeretetének határán. Annyit tett, annyit fáradozott Csaba érde­kében, hogy az ő neve az utódok ajkán is örök emlékezésben fog élni. Szombat este érkezett Csaba ország­gyűlési képviselője választóinak körébe, ezúttal először az egyhangú, de lelkes választás óta. Zsilinszky Mihály maga kivánta, hogy mellőzzék a diszes fogadtatást, mégis 60-nál több embert vitt ki a pályaudvarra, — szive ós szivének szeretete. A társasvacsora. Este 8 órakor társasvacsorát rendezett Csaba közönsége az államtitkár tiszteletére. Egymásután nagyobb csoportokban érkez­tek a résztvevők a vacsorára. Tolongott a sokaság a Vigadó nagytermében, hol min­den terítéknek akadt gazdája. Egész Csaba szine-java ott volt. Az elöljáróság, a köz­igazgatási hivatalok, a tanári, tanítói, az ügyvédi kar, földmivelők ós iparosok. A karzaton diszes hölgykoszorú volt. A beszédek. Mindjárt az első fogás után felemel­kedett a képviselő. Az egész terem elcsön­desült ós feszült, odaadó figyelemmel hallgatta a szónok ajkáról elhangzó sza­vakat. A tartalmas beszédet, melyet többször hatalmas óljanriadal szakított félbe, gyors­írói feljegyzés után itt adjuk egész terje­delmében : Mélyen tisztelt Polgártársaim! Mult hó 2-ikán Csaba választóközönsóge na­gyon megtisztelt azzal a kívánságával, hogy ismét ón képviseljem az ország ta­nácsában Csaba választó polgárait. Ezért a bizalomért nagy hálával tartozom és ezt megköszönni nem találom meg a szavakat. Ugy vagyok, mint az egyszeri ember, ki barátjának a jótéteményét nen; tudta mivel meghálálni, hát ruháját, min: en ingóságát ós minden vagyonát odaadta jóltevő barátjának. Én is annyi­val tartozom Csaba városának, hogy nem vagyok képes azt megfizetni. Én is odaadom Csaba városának azt, ami leg becsesebb vagyonom, odaadom, a szive­met és a tevékenységemet. (Éljenzés.) Sokszor és sokféle módon beszélnek a haza jövőjéről és a nemzet jólétéről, mert különböző utakon is törekszenek ezen egy cél elérésére. De előbb azt kell kérdeznünk, hogy mi a nemzet A nem­zet uraim nem egyéb, mint a városok polgárságának összesége. Szép az, ha a főváros, ahol a szellemi és anyagi kin­csek nagy halmaza van összegyűjtve, — gyarapodik, de ón azt tartom, hogy a nemzet zöme a vidéken van. Énnek kö­vetkeztében arra kell törekednünk, hogy nemcsak a főváros, hanem a vidéki vá­rosok is fejlődjenek. És ha ón, mint ennek a városnak a képviselője, ugy fogom fel a hivatásomat, hogy igyek­szem a város javát előmozdítani, hogy minden becsületes munkásnak meglegyen a jutalma, akkor azt hiszem, hogy ezt senki sem veheti tőlem rossz néven, mert akkor ón a nemzet javát mozdí­tom elő. Mindenki tudja, hogy én sem a vá­lasztás előtt, sem a választás után nem Ígértem olyan dolgot, a mely csak tet­szetős a polgárságnak, de a melyet soha sem lehet keresztül vinni. Légvárak, üres ábrándok iránt nekem nincsen szimpátiám. Én mindig azt tartottam és azt tartva, amit Amerika legnagyobb polgára, Fran­klin Benjámin mondott, hogy népámitó az, aki olyat ígér, amelyből arra lehet következtetni, hogy munka nélkül is meg ól az ember. Én a munka embere vagyok, és megbecsülöm minden osztály munkásságát. Ha minden egyes társa­dalmi osztálynál rendezve volnának a munka viszonyok, akkor rendezve volna maga a társadalom is és én Csabát azért is becsülöm, mert a mai világban is meg­tartották a régi, ősi jó tulajdonságokat. Azért bízom Csaba jövőjében, mert ön­magukban keresik boldogulásuknak ős­forrását, ós igy érdemessé teszik magu­kat arra, hogy az Isten is ós az állam is segítse őket. Van egy dolog, amely legkellemesebben érint, ez az, hogy Csaba közönsége felismerte azt az erőt, amely az összetartásban és az egyetértésben rejlik. Más városokban megbontotta az egyetértést a pártszenvedély, mig itt mi nálunk fél óra alatt megválasztottak en­gem, a mire ón igen büszke vagyok. (Éljenzés.) Az összetartásban óriási erő rejlik és ha ennek a városnak a polgár­sága, minden kérdésben ilyen összetar­tást tanúsít, akkor nincs az a hatalom, amely rajtunk erőt vegyen. En erről megvagyok győződve ós midőn a legutóbbi követválasztáson irányomban tanúsított bizalmat hálás szivvel megköszönöm, ígé­rem, hogy ezután is életem céljá­nak ós legnagyobb felada­tomnakfogom tartani azt, hogyugy Csaba városának, mint minden egyes polgá­rának javát előmozdítsam. Ez alkalommal, a polgárság egészére emelem poh ramat ós kívánom, hogy ez legyen az a város, a melyben minden polgár törekvéseinek célját elérje, AZ Isten éltesse az egész polgárságot! (Hosz­szan tartó éljenzés.) A beszéd után mindenki meg volt hatva, hiszen fejlődésének további alapja van letéve az utolsó szavakban, — ós szinte szűnni sem akart az éljenzés. A képviselő beszéde után Korosy jegyző szólalt fel elsőnek. Azzal kezdi be­szédét, hogy Zsilinszky Mihály kö­szönetet mondott a választáson nyilvánult bizalomért, de szónok azt hiszi, hogy leg­inkább a városnak van joga arra, hogy hálás köszönetét ós elismerését adja meg ő neki. A ki a legutóbbi évek küzdelmein végig tekint, láthatja, mindig Zsilinszky Mihály volt a vezér. S miután ez alkalom­mal őszinte ragaszkodásunknak kifejezést adunk, tesszük ezt méltán azon érzésből is, melylyel az ország nagy embere iránt viseltetünk, ki 40 éves közpályára tekinthet vissza. Első sorban szülővárosának kell elismerésben részesíteni. Midőn ez uj meg­bizatással jövőben is eljár Csaba képviselője, kéri ezután is tartsa meg eddigi jó indu­latát a város iránt. Biztosítja arról, hogy az őszinte vonzalom és tisztelet a jövőben sem fog megszűnni soha. Élteti a kép­viselőt. M a k a i István ismétlő iskolai tanitó, mint a tanítóság bajnokát, a ki fáradtságot nem ismerve munkálkodott a tanítók javán, élteti Zsilinszky Mihályt. V a r s á g h Béla elmondja, hogy régi szabadelvű ember, híve volt mindig a kor­mánynak, de most, mikor a kormány egyik előkelő tagja van itt jelen, akihez őt már a gyermekkorból datálódó szálak fűzik, ő az államtitkárral ellentétbe jutott. (Halljuk.) Iparkodni fog, hogy kimagyarázza magát. Ott kezdődik az ellentét: mikor Csaba igen tisztelt és szeretett képviselője szívből fakadó felszólalásában köszönetet mondott a bizalomért, a melylyel őt megválasztot­ták. Ugy veszi észre, hogy "a cimzós el van hibázva, mert hozzánk van címezve az, amit neküak kell ő hozzá címezni. (Éljen, ugy van !) Mert ha köszönetről szó lehet, akkor az csak a mi adósságunk. Mert a mandátum a papiroson egyforma, de csak a papiroson, mert a felfogás kü­lönböző, a melylyel a képviselők a man­dátumot érvényesítik. Sok képviselő van, a ki csakugyan köszönetet mondhat a vá­lasztóinak, de mikor egy képviselő ugy fogja fel a mandátumot, hogy az köteles­ségeket ró reá, akkor a köszönet nem a képviselő részéről kell hogy bekövetkezzék, de a választók részéről. Azt gondolja, hogy ebben az ellentétes kórdósben ő a győztes. (Ugy van.) Kívánom, hogy az az egyet­értés, melyet őméltósága figyelmünkbe aján­lott, nyilvánulják abban is, hogy tartson meg bennünket őméltósága ezután is abban a jó akaratban, a mit mi meghálálni soha­sem tudunk. Varságh Béla hatásos szavai után K o r e n Pal mondott szép beszédet. Az országgyűlés tagjait ezelőtt honatyáknak nevezték, kezdó Korén. Mostanában már nem igy mondják, meglehet nincs ugy, de azttudja,hogy Csaba képviselője méltán meg­érdemli ezen elnevezést. Senki sincs kö­zöttünk, aki az ő atyai segélyét ne erezte volna, s ha valamennyien szóval is kifeje­zést adnának hálájuknak, hát vége-hossza nem volna a beszédeknek. Van egy alko­tása Zsilinszky Mihálynak, a melynek ér­demét nem tulajdonítja magának. Az a legszebb alkotása, hogy meghonosította köz­tünk az egyetértést. Es mégis nem rá emeli poharát, hanem az ő hazafiúi ós nemes eré­nyeire. Do n n e r Lajos beszédében Zsilinszkyt mint történetírót és mint a politikai ós lelkiismereti szabadság munkását méltatja. Dr, Kerónyi Soma sötét képet ad a jelen helyzetről. Kihalóban van a nagy eszmék iránt való lelkesedés, de ezt átme­neti állapotnak tartja. A jövő a munkás polgári osztályé. Poharát emeli a munka diadalára ós a becsületes munka harcosára, az államtitkárra. D r o p p a Gyula tanitó a nép nyel­vén akar szólni, a sok szép beszéd után. Képviselőnk mint történettanár is ismere­tes. Elmondja, hogy egyszer a „cenzúrán" olyan „sódát" húzott, melyen az állott, hogy neki „GuillonBottfriedról" kell beszólni. (De­rültség.) Erre jól emlékszik, mert másból sem kapott, csak a történetből — Zsilinszky Mihálytól — „eminenciát". (Derültség.) Szarvason volt tanár, ott van Magyaror­szág közepe, itt ismertek egy csillagot, a ki nem más mint á mi szeretett képvise­lőnk, kit az isten soká éltessen. Droppa nagy derültséget keltő tosztja volt az utolsó. Zsilinszky Mihály a vacsora alatt sok ismerősével ós tisztelőjével foly­tatott szives beszélgetést. * Zsilinszky Mihálynak Budapesten is nagy ünneplésben volt része kedden. Az ág. ev. egyház egyetemes közgyűlésére egybegyűlt vezetőfórfiak a Pannónia szálló­ban üdvözölték Zsilinszkyt. Felköszöntöttók Z e 1 e n k a Pál püspök, Szentiványi Árpád, B a 11 i k Frigyes, dr. Sárkány Sámuel, G y u r á t z Ferenc, Poszvek Sándor és mások. Zsilinszky Mihály melegen megköszönte a tisztelet és szere­tet ünnepélyes megnyilatkozását. Szabad lyeeum Békásesabán. A nagy tömegek erkölcsi ós szellemi életének irányítása elsőrangú állami és tár­sadalmi feladat. E nagyfontosságú feladatok sikeres megoldását főleg társadalmi uton, mindenesetre azonban az államhatalom er­kölcsi és anyagi támogatásával — lehet • elérni •; s a cól elérésének egyetlen eszköze : felsőbb népnevelési intézmények létesí­tése. Oly intézményt értünk ez alatt, mely első sorban a kulturát terjessze, ópugy a középosztály, mint a munkásosztály tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom