Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-06 / 80. szám

I. Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 52-ik számához. mot Szarvason. Tüzes szemű, rendkívül eszes és élénk fiúnak ismerték mindig, egy kissé exaltált­nak is tartották. Kalandos vágyai már akkor jelentkeztek. Mint VlII-ad osztályos gimnázista hitujitónak akart felcsapni. Titkos komplotot szervezett a diákság kö­zött, a „magyar-anglikán vallás megalapítására. Ere­deti, érdekes felfogással ki is dolgozta az uj m a­gyarvallás alapelveit és hitágazatait s lelkesítő, meggyőző szónoklatokkal bizonyította társainak, hogy Magyarország csak ugy lehet nagy és hatal­mas, ha követi az ő uj vallását . . . A gimnáziumot elvégezvén, Bécsben foly­tatta tanulmányait s nemsokára a diplomáciai pá­lyára lépett. A diplomata tehetséggel megáldott ifjú a külügyi hivatalban aránylag gyors karriert csinált, aminek egy véletlen egyszerre véget vetett. Rimler bécsi házában játékos társaság szokott ösz­szegyülekezni, melyben rendesen részt vett a kül­ügyminisztérium egy osztály-tanácsosa, egy millio­mos fia. Ez a fiatal ember rövid idő alatt elvesztette egész vagyonát, amikor aztán egy revolverlövéssel fejezte be a játékot. A vizsgálat megindult, de nem bizonyult be, hogy Rimler házában a szerencsejá­tékot rendszeresen üzték-e vagy sem ? De azért a diplomatának penzióba kellett mennie. Azóta Párisban él és folyton politikai és pénzügyi terveket kovácsol. A nemzetközi politika és diplomácia zavaros vizeiben halászgat, de nem sok szerencsével, bár néha olyan hatalmas csuka is horogra akad, mint - Ugrón Gábor. L. András Csaba. IV. díj (60 kor.): A i 1 e r József Mezőberény. V. díj (50 kor ) M ó r Baranyai Mihály Orosháza. VI. dij (ezüst oklevél): D u r k ó István Békés. VII. dij (ezüst oklevél): C z i r a Gergely Békés. VIII. dij (bronz érem): K o c s o r Gergely Békés. IX. dij (30 kor.): Cz. V e­r e s László Békés. X. dij (30 kor.): Vári Sándor Békés. Kanca-csikój/irt: I. dij (ezüst érem): K o c s o r Gergely Békés. II. díj (ezüst oklevél): Durkó Ferenc Békés. III. dij (ezüst oklevél): Pfeiffer István Békés. IV. dij (bronz érem): R e i s z Simon Csaba. V. dij (70 kor) Csapó Gábor Békés. VI. dij (50 kor.): Öreg Gábor Békés. VII. dij (80 kor.): K o c s o r István Békés. VIII. dij (30 kor.): Samu István Békés. M:>n-csikókért\ I. dii (ezüst érem): Achirn L. András Csaba. II dij (50 kor.): Vad Péter Békés. HL dij (30 kor.): H u n y a Lajos Endrőd. IV. dij (20 kor.): Nagy Imre Békés A bronz-érmet nem adták ki. Lódijazás Békésen. - Kitüntett gazdák. ­Vasárnap délelőtt nagy élénkség volt Békésen a vásártéren. A Bókésvárme gyei Gazdasági Egylet — karöltve a vár­megyei lótenyész-bizottmánynyal — az idén Békésen rendezte a lódij ázást, mely úgy a bemutatott állatok mennyisége, mint minősége tekintetéből sikerültnek mond­ható. Békési, endrődi, gyomai, szarvasi, me­zőberényi, orosházi ós csabai gazdák ösz­szesen 35 anyakancát csikóval, 19 három ós négy éves kanczacsikót ós 17 két és há­rom éves móncsikót mutattak be. A zsűri konstatálta, hogy a bemutatott tenyész lo­vak általában kielégítők s igazolták, hogy a lótenyésztés vármegyénkben örvendetes fejlődésben van. Az összegyűlt közönség előtt dr. Zsi­linszky Endre, a gasdasági egylet igaz­gató elnöke nyitotta meg a kiállítást, az­tán a zsűri sorra járta és megbírálta az egyes gazdák lovait. A bíráló-bizottságnak Pfeiffer An­tal volt az elnöke, tagjai pedig : Z 1 i n s z ky István, K o 1 1 e r Lajos méneskari száza­dos, S c h m i d t Pál méneskari főállat­orvos, Debreczeny Endre, L a v a t k a Gyula ós Tóth Antal áll. állatorvos. Ki­váló sza értelmével segítségére volt a zsűrinek N é m a y Ferenc őrnagy, nagy­kőrösi méntelep parancsnok is. A földmivelésügyi kormány és a gaz­dasági egylet által kitűzött dijakat a kö­vetkező gazdák nyerték: Jlnyakancákért csikóval: I. dij (arany oklevél): M o r v a y Mihály Békés, szép és céltudatosan tenyésztett kollektív kiál­lításáért. II. díj (80 kor.): C s i c s e 1 Pál Szarvas. III. dij (ezüst érem): Áchim Három betörés egy éjszaka. - Egy hires tolvaj elfogatása. ­l Csabán ugyan ritkán fordulnak elő : betörések, de olyankor egyszerre három­négy helyen tesznek vizitet a hívatlan vendégek. Igy volt ez szerdáról csütörtökre virradó éjjel is. Két vakmerő betörés közvetlenül a városháza tőszomszédságában történt: a régi Seiler-féle házban, a harmadik az Egyház-utcában, a hol ismét a zsidó-temp­lomnak akadt éjjeli látogatója, A rendőr­ség mindkét esetben idejekorán közbelépett s kózrekeritette a bűnöst, ki egymaga kö­vette el mindhárom betörést. A városháza mellett. Éjjel 11 órakor jelentették arra menő emberek a rendőrségnek, hogy a városháza melletti Seiler-házból gyanús hangok hal latszanak az utcára: valaki döngeti a falat. Kót alacsony ház van a telek kót ol­dalán, középütt a kapu. AZ egyik házban egy kenyerósbolt van, a másikban egy hen­tes-üzlet, lakó az egész udvaron nincs. A betörő bemászott az udvarra, kifeszítette a L e h ó c z k y-fóle kenyeres-bolt ablakát s elemelt egy kenyeret. A kenyérhez persze szalona ós kolbász is kellett. Valami be­törő szerszámmal kivájta az Eisner-féle hentes-bolt hátulsó falát s a szük lyukon bemászott az üzletbe. Ezt a kopogást a falon hallották a járókelők. Mig a rendőrük odasiettek, a betörő már benn volt az üzletben, de ha mar észrevette, hogy emberek közelednek, felkapott egy darab szalonát ós nyári kol­bászt s azzal kereket oldott. A telek hátsó részén, a Körös-csatorna tele elmenekült. Hiába keresték aztán a sötétben. A zsidó templomban. Mig Vilim István főrendőrbiztos és emberei az elmenekült betörőt keresték, segítséget kérő hírvivők érkeztek a zsidó templom környékéről. Kót cirkáló rendőr zajt hallott a zsidó templomból s mikor körülnéztek, észrevet­dáltam ki, hahaha . . . hogy önök mind­nyájan külön-külön irnak két-két levelező­lapot ennek a derék Hettingernek s kér­nek benne minta-magot egy-egy kilócskát s én majd elvetegetem. Ha mindnyájan két-két zacskócskával bekapunk ... ki lesz a 900 • öl. Lássák-lássák, kérem, még ily irányban is tanulhatnak tőlem hehehe... Mi a nyomás alatt irtunk. Rettinger küldött minta mugot sok zacskóval . . . sokat. A főnök ur kertje ép tele Luu szeptemberre . . . gazzal. Here ne.m igen kelt, csak ugy itt ott, az is olyan silány, sárgás levelű. A főnök ur rettenesen haragudott s róm mód tüzelt a . . . gazra, meg a Rettingerre. S azóta igen mérges, ha a here állományát kérdezik, s szidja erősen Rettingert, hogy becsapta, hogy rosz, avas magot küldött, s hogy ő nem gondolta volna, hogy ilyen smucig legyen ez a Rettinger ! 3-om font hus. Ennek a „3 om font hus"-nak igen kis története van. A főnök ur a napokban elküldte a hivatalnok szolgát egy lakodalmas házhoz, hogy kérdezze meg, miszerint a mulat­ságra levágott borjúból nem-e maradt ki valami fölösleg, mert ha igen, ő azt mó­lyen leszállított mószárszóki áron átvenné. A mint a szolga később bevallá, res­telt betolakodni a mulatók közé ilyen prózai kérdéssel, hanem egy darabig ácsor­gott az utcán s aztán visszajőve, azt mondá, hogy nincs. A főnök ur ebbe nem nyugodott bele, gyanakodván, hogy a szolga a valóval tudva ellenkezőt állit. Felcsapta hát nagy szélű kalabriáját s roham léptekkel leeresz­kedett a fen ."^nevezett vigadók közé s ott merész oldallökdösósek és tyúkszem-tapo­sások között elvitorlázott a házi gazdáig, kit is meginterpellált a hus végett. — Van, van egy kevéske, a mit nem használhattunk fel, mert nagyon mócsin­gós, ha tán tetszik . .. hatosával fontját . . — Hogyne, hogyne ! Itt a mérték a zsebembe . . . gyeiröik ! 3-om font lett az összes s ezt a főnök ur kaftánja sötét szárnyai alá rejtó s nagy triumfussal kocogott vele haza. Hanem a szolga megszökött a „fekete fölleg" elől s igy mi kaptuk a záport, meg a . . . koncokat. 7izenkettő személyenként. Még a mult évben volt, hogy iroda vizitátorok jöttek tri hozzánk a városból. Nem is tudom hirtelenibe, hogy hányan lehettek. Leszámitva a leszámitandókat, rend­ben találtak mindent. Ebédre meginvitálta őket a főnök ur ; nekünk is szólt ugy fog­hegyen, ha jól emlékszem. Én nem men­tem el, nem azért, mintha sáfrány illatot éreztem volna, hanem mivel a fogam fájt. Hallottam, hogy kitűnően kosztoltak a vizitátorok, de meg a többiek is ; csak akkor akadt fenn a szemük, mikor a főnök ur a feketekávé után kijelentette, hogy : — Személyenként 12 korona. S még sopánkodott is szegény, hogy ő neki még ennél is többe van, . . . hogy még igy is ráfizet, de hát tekinti a kolle­giális viszonyt stb. (Igaza is volt.) Hanem ugy hallottam később, hogy utólag még is leengedett személyenként 2—2 koronát. (Kár volt.) Kommá. tók, hogy az egyik ablak be van törve, benn a templomban pedig egy szál gyer­tya mellett dolgozik valaki. A betörő épen egy perzselyt akarta kifeszíteni a falból. A rendőrök bekiáltottak : — Ki van itt ? Feleletet nem kaptak, de kisvártatva egy ember-fej jelent meg az ablaknyiláson. — Ne mozdulj, mert lelőlek ! mondta az egyik rendőr, mire visszahúzódott a fej. A templomot őrizet alá vették és elküldtek segítségért a városházára. Wilim István főbiztos, Valentinyi biztossal ós több rendőrrel rögtön ott ter­mett, kinyittatta a templomot s keresni kezdte a betörőt. Az összes lámpákat és gyertyákat felgyújtották s az igy kivilágított templomban teljes két óra hosszat keresték a be­törőt, mig végre ráakadtak. A megszo­rult ember felment a női karzatra s onnan egy eldugott kis fülkébe menekült, hol egy karosszók. alatt húzta meg magát. Bogovics Istvánnak hívják a templom fosztogatót, szarvasi illetőségű, 32 éves elzüllött iparos, ki betöréses lo­pásért már két ízben 2—2 esztendeig ült a börtönben. Beismerte, hogy ő j á r t a Seiler-féle házban is a kenyeres- és hentes boltban és onnan elmenekülvén, egyenesen a zsidótemplomhoz sietett. Valószínűleg a télen is ő tört be mind a két csabai zsidó templomba s ő követte el a templomokba mindazokat a betörése­ket, melyek a megyében másfél óv óta gyakran fordultak elő. Ezt ugyan idáig még nem akarta beismerni, de a bizonyí­tékok ellene vallanak. Érdekes, hogy G y u­1 á n a templomba való betörés gyanúja miatt le is volt tartóztatva, de bizonyíté­kok hiján szabadon bocsájtották. ÚJDONSÁGOK A kánikula. A nyár fojtó melegébe beletul lassan­ként a közélet. Még tárgyal ugyan a par­lament ós egynémely mozgalom magával ragadja az embereket, de lassanként a hő­ség lesz az ur . . . s a többi néma csend. Az iskolák szünete megkezdődött már, a hivatalnokok is szabadságra mennek, a munka meglassul, kevesebbé, kényelme­sebbé válik mindenütt. Egyenetlenegy hely van, a hol se a nyár, se a meleg nem tesz változást a munkában, a bőséges, intenzív, nagy munkában és ez a hely az, a hol mi dolgozunk : a Bókósmegyei Közlöny szer­kesztősége. A meleg nyárban, a mely megfullaszt mindent, ébren marad a közéletnek egy faktora, a leghatalmasabb, a legnyomósabb : az örökké éber, örökké dolgozó, mindenre ügyelő sajtó. A Bókósmegyei Közlöny szer­kesztősége a forró nyárban is végzi ren­des munkáját. A mi szorgalmas munka­társaink a kánikulában is beküldik híreiket a megye minden községből és nem történ­hetik semmi a Kőrösök partjain, a mi előttük észrevétlen maradna. Vezércikk­íróink elmondják véleményüket a társa­dalom nagy kérdéseiről, tárcaíróink ellátják lapunkat érdekes tárcával és szeretetre­méltó munkatársaink egész serege dolgozik rajta, hogy tartalmat és érdekességet hoz­zon a lapba. Budapesti tudósítónk hosszii táviratokban küldi le a főváros eseményeit és az egész országból, az egész világról táviratok számolnak be a szenzációs ese­ményekről. Egy egész szorgalmas munkás tábor dolgozik rajta, hogy a Bókósmegyei Közlöny az az újság maradjon, a melynek Önök ismerik: magas színvonalú, előkelő ós megbízható újság. A nyáron is gondja lesz rá a Bókós­megyei Közlönynek, hogy az olvasóit kü­lönösen érdeklő dolgokról részletesen ós bőven beszámoljon. Erre a fólesztendöre esnek az ország-' gyűlési képviselő-választások, melyek ez alkalommal a szokottnál is általánosabb, mozgalmasaba érdeklődóst fognak kelteni az országban. A B. K. most is gondoskodni fog arról, hogy olvasó-közönsége a válasz­tási előkészületekről, kilátásokról s maguk­ról a választásokról a legjobb forrásokból gyors, kimerítő, mindenekfölött pedig hi­teles értesítéseket kapjon. Mint eddig, ugy jövőre is arra törek­szünk, hogy lapunk lehetőleg kielégítse azokat az igényeket, melyeket a közönség tartalom, választékos hang és pontos hírszolgálat tekintetében egy nagyobb vi dóki hírlaphoz fűzhet. A lap iránya, politikája változatlan marad. Előkelő, de szókimondó, nyílt és határozott, de disztingvált újság marad a Bókósmegyei Közlöny. Személyekkel épen ugy nem foglalkozik, mint eddig, de a szabadelvüségnek, az igazságnak mindig bátor harcosa lesz. Egész halom elismerő nyilatkozatot kaptunk érte ós büszkék is vagyunk rá, hogy lelke van .a lapunknak, lelke, a melyet szeret és becsül a mi kö­zönségünk. Egy-egy határmesgye a lap életében mindig a félév. Ilyenkor fordulunk mindig közvetlenül a mi kedves közönségünkhöz, maradjon mellettünk ezentúl ós is szerete­tének sokszor tapasztalt nyilvánítását tá­mogassa a legmeggyőzőbb bizonyítékkal, azzal hogy előfizet lapunkra. Csaknem három évtizede már, hogy ehhez a laphoz állandóán hü maradt nagy közönsége és erőt adott neki arra, hogy hiven szolgálja — a közönséget. Mi tudjuk, hogy ez a közönség hü ma­rad hozzánk ezentúl is, mert — ez a lap is hü volt a közönséghez mindenkoron. — A gimnázium vendégei. Sárkány Sámuel püspök és Zsilinszkv Mihály államtitkár, kik a gimnázium érettségi vizs­gáin elnököltek, csütörtökön délben elutaz­tak Csabáról. Ugyanakkor utazott el G ó b i Imre budapesti igazgató is, ki mint kor­mányképviselő volt jelen a vizsgán. A gim­názium bizottság, a tanári kar ós presbi­térium kísérte ki őket a vasúthoz. — Érettségi vizsga. Csütörtökön dél­előtt véget értek a csabai Rudolf-főgimná­ziumban a szóbeli éreti sógi vizsgák. Öröm­mel értesült a közönség, hogy mind a növendék, a ki elvégezte a VIII. osztályt, sikeresen tette le az érettségi vizsgát is. A főgimnázium legelső termése tehát jól megérett, a. vizsgáló-bizottság tanácskozása után, csütörtökön délben Sárkány Sámuel püspök, a vizsgát vezető elnök kihirdette a maturánsoknak, hogy a bizottság mind­annyiukat érettnek nyilvánította és pedig : Jelesen: Klein Ignác, Rasofszky Géza, Saguly József. Jól: Böszörményi Géza, Deutsch Henrik, Donner Gyula, Hídvégi Kálmán, Kucsovszky Sándor, Lakatos Géza, Lerner Lajos, Pető Akos, Podsztrelen Gyula, Sailer Gyula, Szamek Emil, Wagner Gyula. Egyszerűen: Banner Benedek, Becher Ernő, Fein Béla, Huszthy Mihály, Jaczina László, Juhász József, Konkoly Iván, Kvasz Mihály, Lampel Géza, Lipcsei Sándor, Reisz József, Salamon Károly, Zs. Szabó János. A 28 közül tehát 3-an értek jelesen, 12-en jól és 13-an egyszeriien. Sárkány Sámuel örömét fejezte ki a siker fölött s gyönyörű beszédet intézett az élet szárnyaira bocsájtott iíjakhoz, a hazájuk és vallásuk iránti hűséget kötvén lelkükre. Az érett ifjak nevében Saguly József mondott köszönetet a vizsgáló-bizottságnak és a tanári karnak. — Este a tanári-kar tiszte­letére lakomát rendeztek az ifjak aFiume­szállóban, ma: szombaton este pedig a matura-bálat rendezik a Széchenjü­ligetben A rendkívül sikeresnek ígérkező mulatságra nemcsak Csabáról, de a vidék­ről is sokan készülnek. — Uj tanárok. A szarvasi ev. főgim­názium intéző bizottsága a matematikai és fizikai szakra Sulek József okleveles tanárt ajánlta a kultuszminiszternek kine­vezésre, a latin-német szakra H e n s c h Béla okleveles tanárt választotta meg he­lyettes* tanári minőségben, a tanítóképző­nél Papszász Gyulát alkalmazta ujabb egy évre helyettes-tanárként. — Esküvök. Díszes esküvő lesz julius hó 2-án, kedden délben fél 12 órakor a csabai izr. templomban A csabai leány­koszoru egyik bájos tagját: L ő w y Paulát, L ő w y Soma tekintélyes kereskedő ked­ves leányát vezeti oltárhoz Balog Gyula alsóvarsányi nagybérlő. — K r s n y á k Mihály, Szarvas község nyilvántartója a napokban tartotta esküvőjót bájos arájá­val: Lipeczky Emmával. — K r a u s z Zsigmond, csabai nyomdász vasárnap tartja Vásárhelyen esküvőjót Klein Jennyvel. — Békési kiiidittség Wlassicsnál. A békési ev. ref. gimn. kifejleszjtése ügyében ismét küldöttség járt Wlassics Gyula kultuszminiszternél. A küldöttséget Sze­gedi Károly lelkész vezette, tagjai vol­tak: O s v á t h Ferenc gimnáziumi igaz­gató, Konkoly Jenő és Varga István, az egyház gondnoka. Szegedi Károly az egyház azon kérelmét terjesz­tette a miniszter elé, lenne szives a kifej­lesztendő gimnázium építkezési céljaira 120 ezer koronánál nagyobb se­gélyt nyújtani s járuljon hozzá, hogy a fölveendő kölcsön biztosítására, melyet anuitásosan az állam fog törleszteni, ne szavatoljon az egyház egész vagyonával, hanem csak a gimnázium alapját képező 300 holdra kebeleztessék be a kölcsön. Wlassics miniszter a küldöttségnek igen kedvező választ adott. A maga részé\ ről mindent elkövet, hogy a békési gim­názium kifejlesztése mielőbb megtörtén­jék. A magasabb építkezési segélyre hatá­rozott Ígéretet nem tett, de a mi a kölcsön bekebelezését illeti, teljesen az egyház kí­vánsága szerint fog történni. Igy a gimná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom