Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-09-26 / 77. szám

hozásoknak személyvonatokkal oalójobb közvetítése lesz. Különben is tudomásom szerint a M. A. V. arra az időre vette tervbe gyorsvonatoknak a Nv.—Sz.-i vona­lon való járatását, mikorra a bajai Duna­hid és ezzel együtt a Szabadka—Bajai vo­nalnak a dunántuli fővonattal való össze­köttetése elkészül, s igy a Nv.—Sz.-i vonal országos tranzverzális forgalmú lesz Szeged város közigazgatási bizottságá­nak az uj vonatokra vonatkozó javaslatai, melyekről a Bókésmegyei Közlöny legutóbbi számából értesültem, semmit sem érnek, mert abszurdumok. E javaslatok szerint ugyanis az uj gyorsvonatoknak cirka 2 óra alatt kellene a Nagyvárad—Szegedi vonalat — 1784 km.-t — beíutniok. Ez akkora sebesség, a melylyel pl. a Budapest—Csabai vonalrész 2*/4 óra alatt volna megjárható, a mitől persze még igen messze vagyunk. A logika elemei szerint annál valószí­nűbb, hogy a M. A. V. javitani fog a mai kedvezőtlen viszonyokon, mennél közelebb állanak a javításra tett javaslatok a megvalósítás lehetőségéhez és ezzel egy­idejűleg mentől kevósbbé forgatják föl a jelenlegi menetrendi állapotokat. A dolog ugyanis ugy áll, hogy a Nagy­váradon, Csabán, Szegeden és Szabadkán teljesítendő csatlakozások kedvezőbbeké nem tehetők a nélkül, hogy legalább a Budapest—Kolozsvári ós Budapest— .aradi fővonalak jelenlegi menetrendje módosulást ne szenvedne. Ezen menetrendek rosszak azért, mert megállapításukban mellőzve volt az a végtelenül fontos személyforgalmi elv, hogy egymással szembemenő személyszál­lító vonatok lehetőleg fontos csatlakozó állomásokon találkozzanak. Ilyen esetekben ugyanis két légy üthető agyon egy csapás­sal : a csatlakozó vonat, akár érkezik a csatlakozó állomásra, akár indul onnan, két irány felé, illetőleg két irányból csatlakozik egyszerre. A Nv.—Sz.-i vonal személyforgalmi mizériáinak főoka az, hogy a 606. ós 605. sz. személyvonatok Bókésföldváron és nem pedig Békéscsabán találkoznak egymással. Ezért kell pl. a Szegedről délben érkező személyvonatnak Csabán 104 percet vesz­tegelnie, hiszen egyszerűen kénytelen meg­várni, mig a Budapestíeló menő személy­vonat Földvárra ór, ott bevárja a Buda­pestfelől jövőt, s mig ez utóbbi Csabára érkezik. E rengeteg hosszú veszteglés az oka annak, hogy Szegeden kénytelen a Szabadkáról jövő 4101. sz. vonat elől sza­ladni, s hogy Nagyváradon már nem kapja meg a Kolozsvárfeló menő személy s a Budapestre menő gyorsvonatot. Az orvosság tehát az volna, hogy a déli személyvonatok a Budapest—Aradi fővonalon ne Földváron, hanem Csabán találkozzanak. Sez kivihető is ugy, hogy pl. a Csabán várakozó 605-ös személyvonat azonnal kiindul Budapest felé, a mint a Budapest felől jövő 606. sz. vonat a csabai pályaudvarba érkezik. Ilyen módon egy­szerre csak három vonat volna benn a pályaudvarban s igy az ut sok átszállása lehetséges volna éppen ugy, mint a hogy ma történik. Ha a 605. vagy a 606. sz. vonatok közül valamelyik késnék, akkor ugyan megeshetnék, hogy egyszerre 4 vonat volna benn a csabai pályaudvarban, de hiszem, hogy egy kis vonatrendezői tapin­tattal ekkor is lebonyolítható volna a ki-, be- és átszállás. Valószínű, hogy a csabai állomás kibővítése után a M. A- V. önként zavarta meg ; vagy azért szakították télbe, hogy arany kosárból illatozó gyümölcsö­ket egyenek s arany serlegből gyöngyöző bort igyanak. S a költő elbájolva megittasultan nyúlt lantjához ós gyönyörű éneket mondott a szépek dicsőségéről. A tündér pedig boldog volt, hogy magát felmagasztalva hallotta. Boldogságuk, vidámságuk örök időkig tartónak látszott. És mégis megtörtént, hogy a tündér egyszerre csak felhagyott a legédesebb nevetéssel: komolylyá, gondol­kozóyá lett. Kezei közé csüggesztette fe­jecskéjét, melyről hosszan kígyózott le a selymes aranyhaj. — Oh királyné, — kiáltotta fel a költő, — mi szomorít téged, mit kívánsz még örömünk, báldogságunk közepette ? Mi hiányozhat néked, ki mindenható, ki a leg­szebb vagy ? A tündér nem felelt mindjárt, de csak­hamar, engedve az ostromlásnak, könyör­gésnek, igy sóhajtott fel : — Hogy a gonosztól, mit másoknak okozunk, önmaguuknak kell szenvednünk. Ah, szomorkodom, mert még egyetlen egy­szer sem mondtad azt: Szeretlek. A költő nem ismételte a szót, de keble dagadt az örömtől ; meglelte költeménye befejezését ! Hiába akarta tartóztatni a tündér, el­sietett, a mily gyorsan csak képes volt s hazaérvén, befejezte, leirta, közzétette köl­teményét ós a szomorú országban végre megtalálták az elfelejtett isteni szócskát. A találkák ideje pedig a csendes ber­kekben, a szerelmi enyelgósek kora sürü függönyök mögött újra megkezdődött. is igy fogja a csabai déli csatlakozást rendezni. Részletesen utána nézvén a dolognak, ugy találtam, hogy a kérdésnek — s ezzei a Nagyvárad —Szegedi vonal csatlakozásá­nak rendezése a következő csekély módo­sításokkal eszközölhető : 1. A jelenleg délben 1 óra 55 perckor Budapestről- Csabára érkező személyvonat menetideje Ujszász ós Csaba között 13 perccel rövidíthető, ami könnyen menne. Az igy nyert időt a vonat Arad—Brassói útjában nyomtalanul el lehetne osztani 2. A jelenleg Aradról délben 11 óra 20 perckor induló személyvonat onnan csak fél órával később indulna. Igy az Aradra délben érkező budapesti gyorsvonattal nem Sofronyán, hanem még Áradon találkoz­hatnék, mi által az aradi csatlakozások is javulhatnának. Ez a vonat 1 óra 25 perc­kor érkezvén Csabára, itt várhatná be a budapesti személyvonatot és innen Buda­pestig 9—10 perccel rövidített menetidő­vel haladván, oda este 7 óra 35 perckor érkeznék, ami a keleti pályaudvarba ér­kező többi vonatok közt zavar nélkül le­hetséges volna, az a fél óra pedig, amely ­lyel később indulna ez a vonat Aradról, a vonat Tövis Aradi útjában volna szót­osztható. A 605. és 606. sz. vonatok ekként Csabán kerülvén ki egymást, a Szeged­Nagyváradi vonalon közlekedő 8902. ós 8903. vonatok 24 -29 percnyi Csabán tar­tózkodás után tovább mehetnének. Ily mó­don egyenként l 1/* — l 1/* órát nyervén, a következő csatlakozásokat közvetíthetnék, menetidejüknek nagyon kismérvű meg­szorításával: A 8903- vonat Szeged-Rókuson a Sza­badka felő jövő 4101- sz. vonathoz csatla­kozhatnék, mely viszont Szabadkán direkt csatlakozást nyer Belgrádból (gy. v.), Bród­ból (gy. v.) s ezzel együtt Fiuméből ós Boszniából, továbbá Bajáról. Ugyanez a vonat Csabán direkt csatlakozva a buda­pesti és tövisi személyvonatokhoz ós tovább menve, Nagyváradon csatlakozhatik a Ko­lozsvár felé menő 506. sz. személy- ós a Budapest felé menő 511. sz. gyorsvonat­hoz. E czólból a Budapest—Kolozsvári fővonal menetrendje szintén igen kevéssé módosítandó volna ugy, hogy 3. az 505 sz. vonat menetideje Nagy­j várad—Brassó közt fél órával volna rövi­i ditendő és 4. az 511. sz. gyorsvonat menetideje t 20 perccel volna rövidítendő Nagyvárad — Budapest közt, ami ennél a vonatnál bőven kitelnék. Az ellenirányban haladó 8902. sz. vonat ugyanezeket a csatlakozásokat köz­vetíthetné a fordított irányban, mindössze 5. az 505. sz. személyvonat menet­idejét kellene Brassó —Nagyvárad között 15 perccel rövidíteni és 6. az 512. sz. gyorsvonat menetidei'ót kellene Budapest -Nagyvárad között rész­ben megrövidíteni, részben pedig e vonat indulási idejét Budapesten 20 perccel ko­rábbra tenni, miáltal ugyan a Csabán át közlekedő 604. sz. gyorsvonat menetideje is valamivel módosulna, az összes változ­tatásoknak ez a 6. pontja a relatíve leg­nehezebben kivihető, de egy kis jóakarattal ez is mehetne. Az itt leirt módosításokkal a 8902. ós 8903. sz. vonatok minden fontos csatla­kozást közvetíthetnének ós teljesen ki­merítenék a Nagyvárad—Csaba—Szeged— Dáljai vonalnak tranzverzális forgalom lebonyolítására való hivatottságát. Az előbbi hat pontban felsorolt, s a Budapest—Kolozsvári ós Budapest—rU'ad —Tövisi fővonalakat érintő változtatások e két fővonalnak egymáshoz való csatla­kozási viszonyait Tövisen kissé módosíta­nák ugyan, de nem túlságosan kedvezőtle­nül. Mindössze annyira, hogy a 606. sz. vonat tovább menő utasai 15 perccel töb­bet lennének kénytelenek várni az 508. sz. Brassó felé menő vonatra és viszont az 505. sz. vonat Arad felé utazó utasai ugyanannyival többet az őket továbbító 506. gz. vonatra. A 8902. és 8903. sz. vonatok akként kielégítvén az országos jellegű csatlako­zások iránt táplált összes igényeket, a Nagyvárad—Szegedi vonalon közlekedő összes többi vonatok szerepe redukálódnék a két város közti speciális forgalom le­bonyolítására. Ehez képest ezek menet­ideje, s a hozzájuk csatlakozó vonatoké is változatlanul megmaradhatna. A mostaninál jobb viszonyok elérése e többi vonatok esetében a Budapest—Ko­lozsvári ós Budapest—Aradi fővonalak me­netrendjének csak gyökeres megváltozta­tásával volna lehetséges, a mire a M. A. V, előreláthatólag amúgy sem volna hajlandó. Végül még megjegyzem, hogy a szó­ban forgó vonalon közlekedő vonatok na­gyobbmérvü gyorsítása szintén lehetetlen kívánság, mivel a jelenlegi személyvona­tok máris a fővonalakon közlekedő sze­mélyvonatokéval egyenlő gyorsasággal j ár­nak. A minimális menetidő pl. a 8902. ós 8903. sz. vonatoknál Nagyvárad—Szeged közt, semmi esetre sem lehet 5 óránál kiseb b- Melczer Tibor. Választási mozgalmak. Jelöltek Békésmegyében : Békéscsabán : Zsilinszky Mihály sza­badelvű. Békésen : M e s k ó László dr. függetlenségi Kossuth-párti. - Kecskeméti Ferenc függet­lenségi - V i n c z e Ödön függetlenségi. Gyomátn : Barabás Béla dr, függetlenségi Kossuth-párti. - Debreczeni Endre párton­kívüli. Gyulán : Bodoky Zoltán dr. szabadelvű. - B a r t h a Miklós függetlenségi Ugron-párti. ­H e n t a 11 e r Lajos függetlenségi Kossuth-párti. Orosházán : Szalay József dr. szabadelvű. - Veres József függetlenségi Kossuth-párti. ­P f e i f e r Sándor szociálista. - Klárik Ferenc szociáldemokrata. Szarvason : Krcsmárik János dr. sza­badelvű. - Draskóczy László függetlenségi Kossuth-párti. Bodoky Jelöltsége. Végre felébredt mély álmából a gyulai szabadelvüpárt s felvette a harcot a füg­getlenségi jelöltek ellen. Zászlajára dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző nevé­irta s lehetetlen, hogy győzelemre ne jus­son ez a zászló, ha őszintén tömörülnek ós kitartanak mellette. Vasárnap délelőtt dr. M á r k y János elnöklete alatt nagygyűlést tartott a párt a Göndöcskerti pavillonban. A nagy szám­ban megjelent választók zajos óljenzéssel fogadták dr. Bodoky Zoltánt, a ki meg­jelent, hogy Ígéretéhez képest nyilatkozzék : elfogadja-e a jelöltséget? Bodoky Zoltán kijelentette, hogy a bizalom spontán megnyilatkozását vissza nem utasíthatja: a jelöltséget el­fogadja. A hallgatóság zajosan meg­ólienezte ós figyelemmel hallgatta további fejtegetéseit, melyek nagyban ós egészben megegyeztek azokkal a kijelentésekkel, miket szerdán a jelöltség felajánlása alkal­mával tett. Hangsúlyozta, hogy a szabad­elvű irány hive s e mellett Gyula váro­sának hü fia, ki megválasztatása esetén az országos érdekek mellett meleg szeretettel fogja felkarolni szülővárosának érdekeit is. Ha pedig azt látja, hogy vállalkozását siker nem koronázná, ugy még a választás előtt kész visszalépni Hentaller javára, kit az igaz szabadelvüség bajnokaként ismer. Kijelentéseit a nagygyűlés óljenzéssel ; vette tudomásul s határozatba ment, hogy Bodoky jelöltségét fentartják, érdekében a választási csatát v é g i g k ü z­dik, mert alapos remény van arra, hogy a harcból Bodoky kerül ki győzelmesen. Programbeszódjét szeptember 29-ón, v asárnap mondja el! Hentaller programbeszéde. Vasárnap délután Gyulára érkezett a Kossuth-párti jelölt: Hentaller La­jos, kit párthívei nagy parádéval fogadtak. Kíséretében voltak : T h a 1 y Kálmán, a Kossuth-párt alelnöke, Pap Elek volt képviselő és Benedek János debreceni lapszerkesztő. Csabán W a s z p i 1 József vezetése alatt küldöttség fogadta s Rácz János üdvözölte. Gyulán a vasútnál nagy néptö­meg, nyolcvan lobogós ingű lovas legény ós száz fehérruhás leány várta. Itt az ér­kezőket Kovács Lajos pártelnök és Rácz Mariska üdvözölte. A vasúttól a Magyar Király szálló eló vonult a menet, hol Kovács Lajos megnyitó beszéde után T h a 1 y Kálmán szólt elsőnek, majd Hentaller Lajos fejtette ki programját. Szólottak még : dr. B e r ó n y i Ár­min, Benedek János és Kovács Gyula kat. lelkész Utolsóul Pap Elek állott fel, de alig kezdett beszélni, belekiabáltak szavaiba : — Ne vicceljen itt a szabadságról, ha­nem azt mondja meg, hova tette akisipa­rosok részvónytársulatának pénzét? A szónok ingerülten kiáltott oda : — Láttam ón már karón varjut ! Ide jöjjön, a szemembei mondja, majd megfe­lelek ! Nagy zajban fejezte be beszédét. A jövő vasárnap B a r t h a Miklós érkezik Gyulára s pártja neki is díszes fo­gadtatást akar rendezni. A három jelölt között legmozgéko­nyabb, leglármásabb és legkisebb párttal Hentaller rendelkezik, s amint a kö­rülmények ma állanak, semmi reménye sem lehet arra, hogy az általános v álasztáson annyi szavazatot nyerjen, mely a pótvá­lasztás esélyét biztosithatná neki. Barabás körútja. A gyomai kerület függetlenségi kép­viselőjelöltje : dr. B a r a b á s Béla e héten meglátogatja kerülete minden községét s elmondja beszámoló-beszédét. Választói a régi hűséggel ós szeretettel foga djáka nép­szerű jelöltet, ki kót cikluson át egészen összeforrt már kerületével. Kedden délután Szarvas felől érkezett Barabás Béla Kondorosra, dr. H a­v i á r Gyula és Draskóczy László szarvasi jelölt kíséretében. Választói a ha­társzélig elébe mentek, hol Keviczky László ev. lelkész üdvözölte, a községhá­zánál pedig Erdélyi László községi biró. Barabás beszámoló beszéde, me­lyet a község apraja-nagyja meghallgatott, nagy lelkesedóst keltett. Este a kondorosi csárdában társas-vacsorát rendeztek a tisz­teletére. Szerdán délelőtt Barabás Béla Endrődön mondott beszámolóbeszódet, dél­után pedig Köröstarcsán. A választók ko­csikon zászlókkal mentek elébe. Csütörtökön Körösladány ós Füzes­gyarmat, pénteken Szeghalom és Vésztő, Szombaton Doboz községet látogatja meg. Draskóczy programbeszéde. Draskóczy László függetlenségi jelölt vasárnap délután mondta el program­beszédét Szarvason. Hivei ünnepélyes be­vonulást rendeztek. Mezőtúron Papszász Gyula, a szarvasi állomáson dr. H a v iár Gyula üdvözölte a jelöltet, ki Fáy István volt kógviselő társaságában érkezett. Elől Schreiber Lipót vezetésével lovas­bandérium haladt, majd fehérruhás leányok. A piactéren dr. G 1 a z n e r Adolí megnyitotta a gyűlést s felkérte D r a s­k ó c z y t programbeszéde megtartására. A jelölt nagy beszédben fejtette ki program­ját, majd Fáy István beszélt s átadta a szarvasiaknak Kossuth Ferenc üdvözletét. Utána Csonka Pál mondott beszédet, ezután dr. D a n c s Szilárd. Este a jelölt tiszteletére a Központi szállodában közva­csora volt. Debreczeni programbeszéde. A gyomai kerület uj jelöltje: Deb­reczeni Endre, kit a „pártonkívüli gazda (agrár) párt" léptetett fel a mult héten, vasárnap délelőtt mondta programmbeszé­dét Gyomán. Mintegy 400 ember, túlnyomó részben kisgazda hallgatta. Kovács Lajos pártelnök üdvözlő szavai után Debreczeni kifejtette prog­ramját. Politikai párthoz nem csatlakozik, kötelessógenek tartja a gazdasági érdekek megvédelmezésót, a nyomasztó viszonyok alatt álló kisgazdák, kis emberek segítését, Főleg gazdasági és helyivonatkozásu dol­gokkal foglalkozott beszédében. Vasárnap délután Endrődön mondott programbeszédet, szerdán délután Körös­ladányban. A kerület többi községeit is meglátogatja, utiprogramja a következő: csütörtökön délelőtt Doboz, pénteken dél­előtt Kondoros, szombaton délelőtt Füzes­gyarmat, délután Szeghalom, vasárnap dél­előtt Mezőberény, délután Köröstarcsa, hét­főn délelőtt Vésztő. ' Útjában elkísérik: Kovács Lajos pártelnök ós Farkas Zsigmond alelnök. Veres programbeszéde. Az orosházi kerület függetlenségi je­löltje : Veres József vasárnap megláto­gatta a kerület egyik legnépesebb özségét. Tótkomlóst, hova orosházi hivei is sokan kocsin elkisórtók. Lovas bandériummal ós 120 kocsival vonult be a községbe. Miután Lehóczky György üdvö­zölte a jelöltet, Veres József beszédet mondott s kijelentette ugyanazonkat, a miket a jelöltség felajánlása alkalmával Orosházán elmondott. Utána dr. B i k á d i Antal pártelnök ós B r ó s z János mondtak beszédeket. Meskó, Vinoze, Kecskeméti. Mind a három jelölt a függetlenség jegyében küzd a békési mandátumért, de a központi pártvezetősóg manifesztálta, hogj' igaz függetlenségi Kossuth-párti csak az első. Vasárnap délelőtt a M e s k ó-párt nagygyűlést tartott, melyen T h a 1 y Kál­mán, az országos függetlenségi ós 48-as párt alelnöke, nagyhatású beszédet mon­dott. Kijelentette, hogy sem Vincze, sem Kecskeméti nem a párt jelöltje, bejelentve egyik sem lett, de nem is igen független­ségiek. Vincze még nemrégen Szilágy­Somlyóról kprmánypárti küldöttséget veze­tett báró Bánffy eló, tehát nem igen lehet megbízni függetlenségi voltában. Kecske­méti pedig ahelyett, hogy az ország bajai­val törődik, gondolna inkább lelkészi köte­lességeire, ahol igen sok tennivalója volna. a- gyűlés nagy lelkesedéssel fejezte ki ragaszkodását Meskó Lászlóhoz. Délután előbb Vincze Ödön pártja tartott gyűlést a piactéren. Alig fogott a jelölt a beszédbe, lelkósztársa ós ellenfele: Kecskeméti harangoztatni kezdett s mind a három harangot mindaddig foly­tonosan húzták, mig Vincze Ödön teljesen be nem rekedt s abbahagyta a beszédet. A közönség persze jót mulatott ezen a furcsa komédián. Sem az egyik, sem a másik jelöltet nem veszik valami túlságos komolyan, bár hiveik nagy lármát tudnak csapni, n. többek között épületes kórtes­nótákkal is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom