Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-03 / 88. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 88. számához. a külföldön tanulja meg ; de sajnos, vissza nem hozza, mert hiszen itthon alig tudná azt érvényesíteni. Ha a kiegyezés után, a vasutak fejlő­désének idejében, vezető köreink megho­nosítják bármily áldozattal is a háziipart, meghonosítják azért, hogy a vidéknek a népe saját szükségleteinek cikkeit előállít­hassa, ma már egészen más számokat tün­tetne fel a behozatali árustatisztika. A va­sút a vidék népét is megmozgatta ós ha azok nem is keresték fel a kereskedelmi központokat, a kiskereskedelem elvitte a küi'/öld ipari cikkeit a legelhagyatottabb vidékre is. Nem kapott tehát a vidék első rendű munka erej Q folytonos alkalmat, hogy ipa­rilag kiképezze magát és Magyaroszág vi­dékein parlagon hevernek a legintellektuáli­sabb fejlődési képességek . . . Ebből következett, hogy Magyarorszá­gon a vidéki ipari fejlődós megakadt, s ami ez irányban történt nálunk, az a nagy ipar érdekében történt és minden a köz­pontba, a fővárosba kényszeríttetett. Igy fejlődött tularánytalanul a központ a vidék rovasara. Ebből látszik, hogy közgazdaságilag milyen káros az, ha a özpont a saját te­rületére kényszeríti az ipar ós gyártelepeket. Minden központosítás veszedelmes gátlója az összefejlődósnek, de legveszedelmesebb az iparijés kereskedelmi centralizáció ; mert az minden erejével magához vonzza az or­szág szellemi és anyagi erejét. Boldog Németország! nagyságának ereje számtalan vidéki központjában reilik­Területén szétszórva a hatalmas ipari cent­rumok, a szellemi és vagyoni erő arány­lagosan van elterjedve birodalma területén. Boldog munkás nóp, amely születésének föld darabjain leli fel tovább fejlődését és nem kénytelen családjával a központ gyá­rainak lélekölő barakjaiba vándorolni. A vidéken a kezdet kezdetével kell tehát a fejlődést meginditni. A házi ipar fejlesztése azon fontos feladat, mely irány­ban mindent el kell követni, hogy a nép munka kedvének fokozását a munka meg­szokás ezen abc-jót, mindenütt megindít­sák. Ha meghonosodott a házi ipar, kifej­lődött a munkás anyag, a kis-ipar már ki­váló munkás erőt kap és kiváló munká­sokat juttat a nagy iparnak. A. magyar népet munkára nevelni olyan értékes befektetés, ami sokszorosan meg­hozza kamatait. S ha már vagyonunk nagy­része külföldre vándorol, ne engediük a nemzet legnagyobb értékét, a munkás erőt kivándorolni. El kell követni mindent, hogy a vidék érdekeit előmozdító minden tényezőt min­den irányban érvényre juttassuk. Valahány irányzat van, ami a vidék boldogulását célozza, egyúttal az ipar és kereskedelem fellendülését is elősegíti. A vidéknek a központtal szemben való nagy visszamaradását az is okozta nálunk Magyarországon, hogy legfontosabb érde­keinknek az [ipar ós kereskedelmet képvi­selték, azon nem az országos ipart ós ke­reskedelmet képviselték, hanem «gyes na­gyobb vállalatokat ós pénzintézeteket. A vidék iparának ós kereskedelmének bajait nem ismerték a törvényhozás házában majd­nem 33 esztendeig! Osak most, Hegedűs Sándor minisztersége alatt terjed a figye­lem a vidék felé. Osak most, a mikor a központban is érzik, hogy a vidék beteg. Csak most fordul a figyelem nagyobb arány­ban a vidék felé, amikor az általános for­galmi pangás betegsége rá nehezedik az egész országra s átszállt a központba is. Azonban alig van kilátás arra, hogy a létező bajokon rövid idő alatt segiteni lehessen ; mert nehezebb azon elkövetett hibákat jóvá tenni, amely hibákkal fejlő­dési erőnket is idegennek szolgáltattuk ki, mint az egész fejlődóst újra kezdeni. Közgazdaságunk épülete a kiegyezés szükségletéhez képest jól volt felépítve, de mi nem jól helyezkedtünk el abban az épületben. Idegent is bele kellett abba vinni s nem voltunk elég óvatosak, amikor az idegen kiszorította az épületből legéletre­valóbb gyermekeinket: az ipart ós keres­kedelmet. Most azon törjük magunkat, hogy az idegen nagyranőtt gyermekei he­lyére visszahelyezzük saját árváinkat . . . A búrok győzelme. Budapest, nov. 2. (Saj. tud. távirata). Londonból táviratozzák, hogy az angolo­kat óriási vereség érte. Kitchener jelentése szerint az összeütközésben az an­golok részéről meghalt 8 tiszt, köztük egy ezredes ós 58 ember. A búrok az angol ágyukat elvették ós temérdek embert el­fogtak. A„ Bosszú a sírnál. Budapest, november 2. (Saj. tud. táv.) Jókai Mór első felesége Laborfalvy Róza sírjára koszorút helyezett, melynek szalagját ismeretlen kezek összetépték. Jókainak a mai lapokban nyilatko­zata jelent meg, melyben „legsúlyosabb átkával" sújtja azt, ki kegyeletes érzését gonosz indulattal megsértette s a temető igazgatóságát tette felelőssé. A kerepesi temető igazgatósága ma Jókait arról értesítette, hogy Laborfalvy Róza koszorújának szalagját F e s z t y Arpádné, Jókai Riza tépte széjjel. A városatya-jelöltek természetrajza. Csabán decemberben választanak. Ki lehet városatya ? Városatya lehet mindenki, ki irni, olvasni tud; van annyi jó barátja, kik rekedtekké képesek tenni érdemei magasztalásában, van ideje, hogy minden egyes választóhoz egyenként bekopogtasson s van módja hozzá, hogy programmbeszédjét a polgár­társaknak az ő számlájára fogyasztandó nagy áldo­mások között mondja el. A városatya-jelölt magatartása. A jelölt legyen nyájas, legyen leereszkedő. Fog­jon minden polgártársával kezet. A fiatal asszonytól kérdezze meg, hogy van az aranyos babája ? A nagy­mamának azt mondja, hogy azt hinné az ember, nincs unokája, egészen fiatal menyecske! Az orvos előtt magasztalja óriási sikerült műtétjeit. Az ügyvéd előtt dicsérje meg nagyhatású védbeszédeit. A sza­bónak azt mondja, hogy irigyli ruha művészetét. A pék előtt magasztalja süteményei nagyságát. A ven­déglős előtt dicsérje meg kitűnő borait. Szóval dicsérjen, magasztaljon mindent, min­denkit, nyilatkozzék elragadtatással mindenről, ha nőtlen ember, udvaroljon a választó eladó leányai­nak, ha nős ember, emlegesse a válást s azt, hogy a választó leányai bájosak s jusson eszébe, hogy választás idején minden szavazó kincset ér. Tanul­mányozza minden egyes választó szokásait s alkal­mazkodjék hozzá. A városatya-jelölt Ígéretei. a) A magánosokkal szemben. Altalános elv legyen, hogy minél többet ígér­jen. ígérni ugyanis könnyű, elfelejteni még könnyebb. A választó ugyanis könnyen hisz a nyájasszavu, mo­solygó arcú, édes hangú jelöltnek. A választó ismerőseitől tudakolja meg, mire vágyik, mit szeretne? Ha ez meg van, vegyen egy jegyzőkönyvet s nézze meg mindenik foglalkozását is s akkor csak ugy rázza ujjaiból az Ígéreteket. Nevezetesen: az orvosnak ígérjen sok beteget, az ügyvédnek Ígérjen sok pert, a szibónak ígérjen sok munkát, a ' cipésznek ígérjen sok megrendelést, a nyomdásznak sok körlevél nyomatást, az eladó lányoknak ígérjen férjeket, az unatkozó menyecskéknek Ígérjen fess udvarlókat, a hivatalnoknak ígérjen fizetésemelést, az asztalosnak ígérjen sok butorkészitést, a fűsze­resnek, a hentesnek, a fakereskedőnek Ígérjen nagy bevásárlásokat, szóval mindenkinek azt, a mire vá­gyik Ne csüggedjen, ha egyik ígéret nem vezetne célhoz, ígérjen mást, mert megvan irva: kinek a pap, kinek a papné. b) a köz érdekében. „Vágyaimnak sólyom szárnya támadt" — ezt énekli a költő. Ha tehát a vágynak sólyom szárnya támad, mennyivel több igénye van egy kerületnek. Vagy van-e városrész, mely előtt „ne lebegne elérhetlen álomként az, hogy: a) az utcáiban ne legyen oly nagy sár; b) le­gyen villanyvilágítása; c) legyen téglajárdája mind­két oldalon : d) lámpák legyenek és azok világítsa­nak is; e) legyen ott az állami polgári vagy leány­iskola ; f) legyen minden választó csuprában minden vasárnap egy pár csirke (á la IV. Henrik.) Nos: a jelölt ígérje meg mindezek é» még minden más óhaj feltétlen, azonnali és egész biztos kivitelét. A siker tényezői. 1. Minél több s minél jobb ennivaló az „Uj­világ"-ban, Reichardt és Ketternél, Bárányban és Prófétában és a többi vendéglőkben. 2. Hamisítatlan jó borok. 3. Alkalmi, vissza nem kérendő kölcsönök. 4. A jelöltnek jusson eszébe, hogy választás idején nem az a jelszó „Hallgatni - arany", hanem hogy „Szavazni - arany." * Végszó: Ki tanácsom meghallgatja Könnyen lehet városatya. vő. ÚJDONSÁGOK. Iparos tanonc-otthon és továbbképző. — Uj iskola Csabán. ­A mai időkben, mikor általános a pa­nasz mindenfelé az ipar pangása miatt, örömmel lehet üdvözölni a csabai ipartes­tület kezdeményezése folytán létrejött in­tézményt: a továbbképző iskolát. Annál ! inkább örülhetünk, mert őszintén meg­• vallva, az iparpangás egy részleges okát abban lehet keresni, hogy a kisiparos nincs eléggé kiképezve. A csabai ipartestület az uj intézmény kezdeményezésével nagy szolgálatot tett az ipar fejlődésnek. Egy teljesen uj iskola lesz ez, melyben tanoncok, iparossegédek, esetleg a mesterek is továbbkópezhetik szaktudásokat esténkint tartandó tanfolyamon. Igaz, hogy minden iparágra nem ter­jed még ki a kiképzés, de idővel bővül az iskola és tanonc-otthonná fog kifej­lődni. Egy intézmény sem keletkezett még ugy, hogy a megalapításkor teljesen ki lett volna fejlődve, igy a csabai továbbképző iparos tanfolyam előtt is hatalmas fejlődési folyamat áll. Az uj iskola november 10-ikón fog megnyílni a Pifkó-féle házban. Három osztálya lesz, mindegyik heti 24 órával. Ez idő szerint az iskola még csak az építési: kőműves, ács és kőfaragó ipar te­rén adja meg a továbbképzést. A kereske­delmi miniszter a tanfolyam vezetésével ós munkálataiban való segéd kezessel Áchim Gusztáv mérnököt bizta meg. Az ui iskola nem csupán szaktudással fogja felfegyverezni hallgatóit, ami meg­látszik a szépen összeállított tantárgyak sorából is, melyek a következők : magyar nyelv ós irodalom, számtan, mórtan, sza­badkézi rajz, ábrázoló mórtan ós szerkesz­tési rajz, természettan, vegytan, könyvvi teltan, mintázás, építési szerkezettan és alaktan, végül tervezés. Az egyes tantárgyak ellátásával a mi­niszter egyelőre, mig rendes tanerőket ki­nevez, mint óraadókat Zvarinyi La­jost, B r ó z i k Károlyt, Gally Jánost, P e t z Józsefet, id. S u c h Jánost és Wagner József építészt bizta meg. A miniszter már a kót hónapi óradijat, 540 koronát utalványozta is. Ez tehát a kezdet. Büszke lehet rá Csaba ós nagy köszönetet lehet mondani az ipartestületnek a kezdeményezésért ós Zsilinszky Mihálynak a közbenjá­rásért, melynek alapján lehetséges volt a továbbképző tanfolyam felállítása. Jövőre uj iparágakra fog az iskola kiterjeszkedni, mig minden ipart magába nem foglal. Haladásának tetőpontja az lesz, mikor megnyitja saját házában a tanoncok otthonát. A tanfolyam igazgatósága a beiratko­zásra nézve a következőket közli: Az épitő iparos tanoncok téli tanfo­lyamára a beiratások f. hó 4-ikótől bezá rólag 10-ikéig tartanak. A kőműves, ács, kőfaragó iparos ta­noncok munkaadó mestereikkel Áchim Gusztáv községi mérnöknél, mint az iskola ideiglenes igazgatójánál jelentkezzenek a fenti napok délelőttjein a községházánál. A beiratáskor az előző gyakorlati mű­ködésről, valamint a végzett előtanulmány­ról tanúskodó okmányok, esetleg rajzok bemutatandók. A tanfolyam t. óvi november 15-ikétől az 1902. óvi március hó 15-éigtart. A be­iratáskor 6 korona tandíj fizetendő a tan­folyam egész idejére. Áohlm Gu»táv. — Esküdtszaki tárgyalás. Holnap veszik kezdetüket a gyulai törvényszéken az esküdt bírósági tárgyalások ós pénteken fognak véget érni. Többnyire egyszerű ügyek ke­rülnek az esküdtek eló, melyek nem igen hozzák izgalomba a hallgatóságot. A két első nap gyújtogatás miatt vádolt Re nner Adám és Gyarmati Jánosné fognak törvényt állani, szerdán kerül tárg}'alásra P 1 e s k ó Mihály ós társai ügye, kik ha­lált okozó sulyostestisórtés miatt vannak vádolva. Csütörtökön egy fiatal gyerkőc, Lindár Pál fog szerepelni, mig pénteken a békési feleség gyilkos : Cs. Horváth Gábor áll bírái előtt. Ez a tárgyalás szo­morú vonatkozásai dacára is érdekes lesz, mert a gyilkos ellen saját gyermekei fog­nak tanúskodni, hogy a törvény sujtoló keze meglakoltassa kapzsiságból elkövetett bűnéért. Feleségét azért fojtotta meg, mert ez nem akarta eltűrni, hogy ingatlan va­gyonát Horváth nevére írják. S mikor férje ezt mégis keresztül vitte, napirenden volt köztük az egyenetlenkedés, a mi a gonosz embert annyira felbőszítette, hogy ójnek idején feleségére tört ós nyakát mindaddig szorította, mig a szerencsétlen asszony megfulladt. A gyilkosság elkövetése al­kalmával a szobában volt a házaspár 9 éves kis leánya is, a ki korona tanukónt fog szerepelni. A esküdtbíróság elnöke : V. Szakmáry Arisztid korlátolt számú belépő­jegyet fog kibocsátani, mert el akarja ke­rülni azt az életveszélyes tolongást, mely a juniusi ülésszak alkalmával annyi kelle­metlenségnek volt okozója, s az esküdtekre nézve is keservessé tette a szolgálatot, mert a bűzhödt levegőben és rettenetes forró­ságban csaknem ájulás környékezte őket. — A motoros vasútról. Most, hogy a csaba­békós—vésztői motoros vasút ügyében a közigazgatási bejárás határnapját kitűzték, Békés község az elöljáróságot, azonkívül Török Gábort, Konkoly Jenőt, Morvái Mihályt és Z. Szabó Gá­bort küldte ki, hogy a közigazgatási be­járásban részt vegyenek ós a motoros va­sútról közgazdasági, ipari ós kereskedelmi tekintetekből előterjesztést tegyenek. Bé­kés község az igért 80,000 koronával csak akkor fog a motoros vasút költségeihez hozzájárulni, ha az állam a békés-földvári vasutat átveszi. — Kifogásolt mandátum. Az újonnan választott országgyűlés is megkezdette mun­kásságát. Fabiny Teofil volt igazságügy ­miniszter korelnöklete alatt szerényen hoz­zálátott, hogy a törvény által előirt for­maságoknak a végleges megalakulás előtt eleget tehessen. A megválasztott képvise­lők szerdán lettek osztályokba kisorsolva s kölcsönösen bírálat alá vették egymás mandátumát. A Hl-ik biráló osztály László Mihály elnöklete alatt a Il-ik osztályba sorozott képviselők megbízó levelét tette vizsgálódás tárgyává s V e r e s József oros­házi képviselő mandátumát alaki hiány miatt azok közé sorozta, melyek kifogás alá esnek. a. korelnök, az osztály elnökök jelentései alapján erről jelentést tett a kép­viselőháznak s a képviselőház elnöke gr. A p p o n y i Albert záros határidő alatt fel fogja szólítani Veres Józsefet, hogy a hiányok pótlásáról gondoskodjék, nehogy alaki hiányok miatt a mandátum megsem­misíttessék. — A gyomai választáshoz címmel mult számunkban irt közleményünkre nézve id. Pikó Bélától levelet kaptunk, melyben azt irja, hogy a gyomai kerület független­ségi jelöltjére vonatkozólag megállapodás sem az ő, sem más személyében nem tör­tént, miután ez a „választókerület értekez­letének feladata leend". Mi e hirt Pikó Bélához igen közelálló s megbízható forrás­ból kaptuk ós ennek alapján közöltük. — A függetlenségi párt értekezlete vasárnap, a gazdapárt kerületi értekezlete megelőző szombaton, délután 2 órakor lesz. — Eljegyzések. A gyulai uri társada­lom egyik szerepet játszós közkedveltség­ben álló tagja: Hoffmann Béla vár­megyei alszámvevő ós tartalékos huszár­hadnagy, a mult hó 29-ón jegyezte el aráját: Schrőder Erzsikét, Schrő de r Kornél ügyvéd, megyebizottsági tag ós neje L a c z a y Ilona bájos leányát. A boldog fiatal párnak a társaságból sokan gratuláltak. — Ifj. Nagy Sándor kon­dorosi jónevü kereskedő eljegyezte M e­g y e 1 k a Karolin kisasszonyt Hódmező­vásárhelyről. — Vonatösszeütközós. Rövid idő alatt a második vasúti szerencsétlenségről kell megemlékeznünk. Csütörtökön esti 9 óra­kor Kutas-Sámson állomáson benn állott egy tehervonat ós a személyvonat. Még egy tehervonat érkezését várták, melynek azonban jelezték, hogy ne jöjjön be az ál­lomásra. A tehervonat vezetője nem figyelte meg a jelzést, a vonat bejött a pályaud­varra és az álló tehervonatba ütközött. Emberhalál nem törtónt a szerencsétlen­ségnél, de 25 teherkocsi teljesen összetört ós 5 megrongálódott, ü. kár körülbelül 30 ezer korona. A romok teljesen ellepték a pályatestet s annak eltakarítása miatt, a Csabára este 10 órakor érkező személyvo­natnak a nyílt pályán kellett vesztegelnie s reggel 3 órakor érkezett be a csabai ál­lomásra. — Novemberi előléptetés. A katonai csillaghullásból Csabára is jutott; a 101-ik ezred második zászlóaljánál G i r a r d i Péter főhadnagy kapitányi, Rom Ernő hadnagy főhadnagyi, L u k e s c h Ottomár tiszthelyettes hadnagyi rangot kapott. K ell­ne r Emil főhadnagy, ki mint hadkiegé­szítő tiszt hosszabh ideig állomásozott Csabán, kapitányi ós W a 1 t e r Vilmos hadnagy főhadnagyi rangra léptek elő. — Egy milliós kölcsön és fizetés le­szállítás. Békés község legutóbb tartott közgyűlésén nagy indítványokkal lépett elő Konsiczky János községi képviselő. Első indítványa az volt, hogy a község

Next

/
Oldalképek
Tartalom