Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-08-01 / 61. szám

Ián nem tévedünk, ha azt mondk : legelső katonája Törvényeink és parlamentünk évkiyvei ércnél maradandóbban őrzik szabadelvüség zászlaja alatt aratott nyes diadalait. S hirdetik az ő örök csőségét, mint lángéiméjü jogtudóst, miiit ékesszarvu szónokét, mint )vinista és szabadelvű politikusét. Tudjuk, mindnyájan érezzük — a legdöbbenés ós fájdalom e perceiben §tszeresen tudjuk és érezzük — Dgy e nagy térfiu, nagy tettekre tt volna még hivatva ... de a égzet letörte őt, ereje és tehetsége síjében. Reménységgel rátekintő németét könyörtelenül meg-fosztotta nagy ától, ki dicsősége és büszkesége volt emzetének. Nemcsak Bulapesten, az ország sgtávolabb részeiben — hova villám zárnyain repült a gyászos hir — ;az, mély fáj lalmat keltett Szilágyi >ezső váratlan halála. Szerkesztőséünk délelőtt tiz órakor kapta az Iső táviratot, mely röviden ennyit ilentett. Szilágyi Dezső az éjjel Harmincadutcai lakásán, szélhüdésben meghalt. Szilágyi az este érkezett haza Karlsbadból, hol a nyarat töltötte s ma reggel ágya előtt holtan találták, A táviratot nyomban kiadtuk kü in-kiadásban s délutáu már az egész ármegye értesült a megdöbbentő irről. Tudósítónk ujabb táviratai a köetkezo részleteket jelentikSzilágyi halála. Budapest, juli 31. Szilágyi Dezső tegnap délután érkeatt haza Karlsbadból ós holnap utazni kart a Tátrába, melyet üdülés céljából únden nyáron felkeres. Este Harmincad-utcai lakásán aludtáét, csirkét babfőzelékkel ós gyümölcsöt

! acsorázott. A szolgájának azt mondta : — Nagyon jó volt a vacsora, csak kár,

1 ogy olyan nagy meleg van. Jlligha tarom ki, jobb lett volna Karlsbadban maadni. El se megyek sehova, mert a hőség ettentő. A szolga ezután kiment a szobából s Izilágyi bezárkózott, hogy lepihenjen. Reggel a szolga többször zörgött a zoba ajtón, de semmi választ nem kapott Megijedt ós átszaladt Budára Neuhoffer írvosnoz, a ki rögtön kocsiba ült s elhajatott Szilágyi lakására. Ö is kopogtatott, le feleletet nem kapott Ekkor telefonáltak i rendőrségnek s feltörtek a szoba ajtaját. Megdöbbentő látvány tárult eléjük : Szilágyi az ágy előtt feküdt, teljesen 'evetközve, arccal a földre borulna — holtan. A mentők megérkeztek nemsokára, de lolguk nem akadt. Az orvosok szerint Szilágyinak még az éjjel kellett meghalnia, mert teste tele volt hulla-foltokkal. Budapest, jul. 31. Ujabb hir szerint Szilágyi nem vacsorált, hanem ebédelt és korán akart lefeküdni. A halál — melyet sziv- vagy agyizólhüdós okozott — este 7 és 8 öt a között következhetett be. Minisztertanács. Budapest, jul 31. Szilágyi Dezső halála óriási megdöbbenést és részvétet keltett az egész fővárosban, különösen politikai ós kormánykörökben. Reggel óta az összes Budapesten időzó miniszterek ott voltak Szilágyi lakásán. Most — déli egy órakor — minisztertanács folyik 'Budán, mely a temetésre vonatkozó intézkedésekkel foglalkozik. A halottat Csávossy Béla, a képviselőház háznagya vette gondjaiba. Az országházra és kaszinókra már kitűzték a gyászlobogót, sok magánházra is. Szilágyi Dezső élete. Szilágyi Dezső Nagyváradon 1840, április 1-én született, hol atyja tekintélyes ügyvéd volt. A bécsi és pesti egyetemekor végezte jogi tanulmányait, a 60-as évek első felében ügyvédi gyakorlatot folytatott 1867-ben Horváth Boldizsár igazságügyminiszter titkára lett. 1871-ben mint miniszteri tanácsos tagja lett a kodifikáló bizottságnak. Mint politikus mindig a tiszta liberális iránynak volt hive, azokhoz tartozott, kik Deák Eerenc körül csoportosultak. 1877-ben a vámkérdós miatt kivált a pártból s később Apponyi Albert mellett egyik vezére lett a nemzeti pártnak. 1886-ban a közigazgatási reformjavaslat tárgyalásakor kilépett a mérsékelt ellenzék klubjából, de szabadelvű -ellenzékinek maradt. 1889. tavaszán mint igazságügyminiszter belépett a Tisza-kabinetbe. Az ő miniszterségéhez az igazságügyi reformok végtelen sora fűződik. Tagja volt a Szapáry- és Wekerle-kabinetnek is. Pályája delelőjén állott, mikor mint a „nagy-minisztesium" legtekintélyesebb tagja, az egyházpolitikai törvények tervezésében, kidolgozásában ós megvédelmezésóben fényes sikereket aratott, A Wekerle-kabinet bukásával, 1895. januárjában ő is elhagyta a miniszteri széket s a Bánffy-kabinet megalakulása után elvállalta a képviselőház elnöki szókét, amely móltóságra 1896 ban újra megválasztották. A Bánffy-kabinet bukása előtt, az obstrukció viharaiban lemondott az elnökségről s a Tisza-lex miatt a disszidensek ólén kilépett a szabadelvüpártból. ü közvetítette ezután Széli Kálmán ós az ellenzék között a béketárgyalásokat s nagy része volt a paktum megkötésében. Széli kormányra jutásával, a disszidensekkel együtt ő is visszatért a szabadelvüpártba, melynek legnagyobb sulyu, legtekintélyesebb vezórembcre volt haláláig. Utolsó parlamenti nagy sikerét a télen aratta, mikor Ferenc Ferdinánd trónörökös nyilatkozatának törvénybeiktatása alkalmával két nagy beszédet mondott. Utolsó felszólalása a parlamentben juniusban volt, amikor Polonyival folytatott polémiát. Szilágyi Dezső valóságos belső titkos tanácsos volt, az ezredéves ünnep' alkalmával a vaskoronarend első osztályát kapta s azonkívül számos kitüntetése volt. 1892 óta Pozsony város I. kerületét képviselte a parlamentben, az utóbbi -években elnöke volt a delegációnak ós több bizottságnak. Széli kormányra jutása óta többször emlegették mint belügyminiszter-jelöltet. Mint protestáns ember élénk részt vett az egyházi igazgatásban, egyik főgondnoka ; volt a magyarhoni ev. ref. egyháznak s | nagy beszédet mondott tavaly a Protestáns ! Irodalmi Társaság pozsonyi gyűlésén. | Egyházmegyei közgyűlés. - Az arad-békési egyházmegyében. Kedden, julius hó 30-án tartotta Békéscsabán rendes évi közgyűlését az aradbékési ág. ev. egyházmegye. Bír a legna. gyobb kánikulában — s a legnagyobb do. logidőben — tartatott a gyűlés, mégis sokan jöttek el s egész nap folyván a tár. gyalás, este hét óra lett, mire végeztek a tárgysorozat 27 pontjával. . A gyűlés dr. Zsilinszky Endre felügyelő és Csepregi György esperes elnöklete alatt folyt le. Az utóbbi ezúttal először elnökölt s tett mint esperes jelentést. Nagyobb s néhol hevesebb vitája volt a gyűlésnek több. Különösen érdekes volt az, mely a szarvasi főgimnáziumra való hozzájárulás s az ottani tanítóképezde beszüntetése ügyében keletkezett. Sok időt vett igénybe az egyházközségek szabályrendeleteinek tárgyalása, melyek majdnem mindegyikében talált kifogásolni valót a közgyűlés. A közgyűlést megelőzőleg, hétfőn délután az egyházmegyei iskolaszék ülésezett s előértekezlet volt. Kedden reggel 8 órakor a kistemplomban gyámintézeti istentisztelet volt, melyen L i f f a János szemlaki lelkész mondott szép beszédet. Jelen voltak a közgyűlésen a következők : Apatelekről: Gálik Mátyás lelkész. Aradról: Frint Lajos lelkész, Institoris Kálmán, Fejér Gyula, Abrai Lajos, Maurer Károly, Knotty Géza. Békéscsabáról: dr. Zsilinszky Endre felügyelő, Szeberényi Lajos és Linder Károly lelkészek, Varságh Béla, Sztraka György, Wagner József, Steller Árpád, Láng Gusztáv, Németh Lajos, ifj. Gally János, Bukovszky János, Donner Lajos, dr. Rell Lajos, Such Albert, Kocziszky Mihály, Korosy László, Omaszta Gyula, Áchim Károly, Tyehlár Károly, Zsiros András, Áchim Gusztáv, Such János, Majoros József, Kiiment Z. János, Zahorán János, Kitka György, Uhrin Károly, Kiiment Emil stb, Fazekas-Varsándról: Klár Béla lelkész,Grosch Sándor. Gyomáról: Rohoska Mihály. Megyesegyházáról; ifj. Zsilinszky Endre lelkész. Mezőberényből: Jeszenszky Károly lelkész, Beyer Teofil segédlelkész, Belencéresi József, Majdán György, Gazsó Pál, Sziráczky Pál, Wallner János, Grosz Ádám, Winter József. Szemlakról : Liffa János lelkész. Szarvasról: Benka Gyula. Elnöki megnyitó. A nagytemplomban delelőtt 9 órakor kezdődött a közgyűlés. Az elnöki asztalnál dr. Zsilinszky Endre felügyelő, C sepregi György esperes, F r i n t Lajos A b r a i Lajos és S t e 1 1 e r Árpád jegyzők foglaltak helyet. Dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő nagyobb bestéd kíséretében nyitotta meg a közgyűlést. A lefolyt esztendőt a nyugalom jellemezte ; tagadhatatlan, hogy az egyházi életben általában, az egyetemes egyházban is kevesebb a személyes torzsalkodás, mint a múltban. Egyházi férfiak mind sűrűbben foglalkoznak az ellenség elleni fegyverkezés és védekezés eszméivel, mindnyájan látják ós érzik, hogy a magyarhoni protestantizmusra válságos napok következtek be. Tiltakozik azon vád ellen, mintha a protestáns egyház politikát űzne. Ezt ellenségei fogták rá, hogy ürügyet találjanak a felekezeti szervezkedésre. Nekik vágták szemükbe az önző célok hajhászását s ők szólították fegyverbe, toborozták politikai párttá hitfeleiket. Ebben — úgymond — mi nem fogjuk, nem akarjuk őket követni. Nekünk vallási téren ki kell küszöbölnünk a pártpolitikát teljesen, _ minden irányban, minden aránylatában. Ép azért, meg a törvény által kimondot

4", de életbe, nem léptetett teljes jogegyenlőség és a vallásfelekezetek közötti teljes viszonosság ellenében is nem annyira az anyagi érdekek elérésére, mint a jogra kell fektetnünk a súlyt. Kifejti azután, hogy ne az anyagi javakban, hanem a szellem kincseib e n, a hit tiszta meggyőződésében keressék a boldogulás eszközeit. Felhívja a közgyűlés figyelmét az iskolákra, azok kiépótésót sürgeti, továbbá azokra a hívekre, kik elszórva távol vannak templomoktól ós iskoláktól. A diasporák az egyház épületének legkönnyebben letördelődő részei. Végül utal a leghatalmasabb eszközre : a belső békére, az egyetértésre, a melléktekinteteket félretevő egyesülésre, a szigorú szervezkedésre. Örvendetes tapasztalat, hogy az egyházak igyekeznek szabályrendeleteiket megalkotni. Legyenek rajta, hogy a testvéri szeretet az egy célra való . törekvéssel találkozzék. A közgyűlés figyelemmel hallgatta, . helyesléssel fogadta az etnöki megnyitó, beszédet és S t e 1 1 e'r Árpád indítványára jegyzőkönyvbe iktatta. Az esperes jelentése. Csepregi György esperes gondosan megszerkesztett, terjedelmes jelentésben számolt be a lefolyt óv történetéről. Felemiitett minden nevezetesebb mozzanatot, különösen kettőt emelt ki: a Rudolffőgimnázium felavatását és Sárkány Sámuel püspök látogatását. Az egyházpolitikai törvények káros hatása főkép Aradon mutatkozott, másutt nem. Az egyház javára 12, kárára 8 esetben adtak reverzálist. Három halottja volt a tanítói karnak : Meltzer Gusztáv szemlaki, Schor József silingyiai és Kemény Pál mezőberónyi tanítók. Segélyben részesültek részint az egyetemes gyámintézettől, részint a Baldácsy-alapból ós a kongruából : az apatelki, aradi, mezőberónyi, megyesegyházai és szemlaki egyházak. Érdekesek a jelentés statisztikai adatai. AZ egyházmegye építkezésre 21.262 koronát adott ki, jótókonyczélra adott 936 koronát, adományokból kapott 2378 koronát. Születések száma az egyházmegyében 1957, konfirmáltattak 920-au, eskettetett 508 pár, meghalt 1379 egyén, a szaporodás 578 lélek, az egész népesség 41.943 lélek. Steller Árpád indítványára az esperes jelentését is jegyzőkönyvbe iktatta a közgyűlés, az elhunytak felett részvétét nyilvánította s az adományozóknak hálás köszönetet mondott. Az iskolákról. Láng Gusztáv iskolaszóki jegyző terjesztette elő az egyházmegyei iskolaszék jelentését. Szemlakon a béke helyreállott, aradon ós Fazekas-V-rsándon kitűnő az eredmény. Varsándon a gazdasági ismétlőiskola fényesen bevált, követendő példa képen ajánlható. A csabai városi iskolák kifogástalanok, de némely ik be na magyar nyelvből csekély az eredmény. A gyomai és mezőberónyi iskolák jó eredménynyel zárták a tanévet. Uj elemi iskolai tanterv kidolgozására bizottságot küldött ki a közgyűlés. A Zsedényi-fóle jutalomra ajánlják: T y e h 1 á r Károlyt, L a u t n e r Mátyást és G r o s c h Sándort. Ajánlja a közgyűlés a szemlaki egyháznak, hogy a három (magyar, német, tót) nyelvű iskolát s a mezőberónyi II. ke rületi egyháznak, hogy a németnyelvű iskolát alakítsa át magyarnyelvűvé. Kimondták, hogy a közlelkészek ezután 3 évről 3 évre választandók. Az egyházak felhivatnak, hogy a tanitói karok tartsanak módszertani értekezleteket. Gimnáziumok. Abrai Lajos'olvasta fel Bukovszky János igazgató jelentését a békéscsabai Rudolf-főgimnázium működéséről, mely a lefolyt tanév történetét ismerteti. Az egyházmegye örömmel vette tudomásul az intézetnek főgimnáziummá való kifejlesztését. Köszönetét nyilvánítja mindazoknak, kik ehez hozzájárultak, különösen Zsilinszky Mihály államtitkárnak, kinek erkölcsi támogatása valamennyi között a leghathatósabb volt. A szarvasi főgimnázium felügyelőbizottságának jelentése eredményes működésről számol be, de a protestáns elem apadását panaszolja. A szarvasi tanítóképző intézet működése eredményes volt, de az intézet válsággal küzd. Szeberónyi Lajos azt látja, hogy a szarvasi főiskola tanári nyugdijalapja felszaporodott 62.000 koronára. Egy előbbi határozat értelmében enne'c a kamatai arra volnának fordítandók, hogy az egyházak az intézethez való hozzájárulás alól felmentessenek. Az állam is segélyezi a szarvasi főiskolát, az egyházaknak pedig sokkal égetőbb szükségük van ezekre az összegekre a miszszíóknál. C s e p regi György esperes felolvassa a szarvasi főiskola felügyelő-bizottságának határozatát, mely egyszer már elutasította ezt a kérést, mert a nyugdijalap jövedelme le van kötve. Szeberónyi Lajos ezt a határozaott megfelebbezni kéri a kerülethez, mert elérkezett annak az ideje, hogy az egyházak a hozzájárulás alól felmentessenek. B e n k a Gyula, a szarvasi főgimnázium igazgatója részletes felvilágosításokkal szolgál a fefügyelő-bizottság határozatáról. Protestáns szempontból fájdalmasnak látja a jelenséget, hogy az egyházak a főiskola javára szolgáló nagylelkű támogatás alól szabadulni igyekeznek Felveti az eszmét : nem lehetne ugy megoldani ezt a kérdést, hogy akár a kerület valamilyen szerencsés, praktikus kölcsön ügylet által egyszersmindenkorra levennék vállaikról ezt a terhet ? ^.ddig azonban kéri a nagylelkű támogatást érintetlenül hagyni. Zsilinszky Endre dr. felügyelő : Méltányolja az igazgató által felhozotta| kat, de gondolni kell az egyházak minden; napi nehéz gondjaira is. a. csabai egyház legsúlyosabban érzi a terhet, mert maga is j tart fenn főgimnáziumot ós mégis 2000 ! koronával járul óvenkint a szarvasihoz. Ez a kérdés tehát a szarvasi felügyelö-bizottságban komoly megfontolás tárgyává teendő. |A f'elebbezós nelyett azt ajánlja, hogy a ! közgyűlés újból a legkomolyabban liivj a fel a szarvasi gimnázium felügyelő-bizottságát, hogy keressen módokat arra, hogy az egyházak e terhek alól felmentessenek. K 1 á r Béla felhozta az egyházak ós lelkészek nyomasztó helyzetét, szemben a szarvasi gimnázium államsegélyes kedvező helyzetével. Ilyen értelemben szólal fel újból Szeberónyi Lajos is. Mindketten hozzá járulnak a felügyelő indítványához, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A b r a i Lajos indítványára kimondta a közgyűlés, hogy ezentúl a főgimnáziumok igazgatói felmentetnek a jelentós beterjesztése alól, de kötelesek az esperes által eléjük terjesztett kérdésekre felelni s ezek az adatok az esperes évi jelentésében lesznek felsorolva. A tanitóképző bajai. A szarvasi tanítóképző ügyében a kerülethez és az egyetemhez átiratot intéz a közgyűlés : hassanak közre, hogy vagy a kormány vegye át ezt az intézetet, vagy befogják azt szüntetni. Egyúttal a szomszédos egyházmegyék elnökségeiből bizottságot fognak alakítani, amely megvizsgálván az intézet ügyeit, előterjesztést fog tenni a kormánynak, miként fehetne azon segíteni. B e n k a Gyula részletesen ismerteti a tanítóképző válságos ügyét. Hiszi, ha megteszi kötelességét a kerület s egyetem, az állam megfogja találni a módját, hogy az Alföldnek ez az egyetlen protestáns tanítóképzője be ne zárja a kapuit, hanem a haza ós egyház javára tovább üdvösen működhessék. Ü. tanítóképzés ég ető protestáns közügy, a kerületeknek meg kell^ mozdulniok. Köszöni az egyházmegye támogatását. Számadások. Tudomásul vették az egyházmegyei számvevőszék jelentését. Kiemelte a jelentés az aradi egyház mintaszerű zárszámadását. A ren.,1 ós pontosság szempontjából sok fontos javaslat van a jelentésben. Az egyházmegyei költségvetést 19Ű2-ik évre 1586 kor. 06 fillér szükséglettel ós ugyanannyi fedezettel állapították meg. A bányakerület költségvetésében 49.808 kor. a szükséglet s 56.157 kor a fedezet. Szabályrendeletek Elhatározták, hogy az esperességi h ivány könyvet rendezik s ezzel az elnökséget ós jegyzői kart bizták meg. Ezután egy egész csomó szabályrendelet tárgyalása került sorra. Az egyházlátog atási szabályrendelet, mely a tavalyi mező-