Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-08-04 / 62. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 62-ik számához. Orvosok gyüJóse Csabán, A szövetség évi közgyűlése. Csütörtökön délután a vármegye kü­lömböző részeiből összegyűltek az orvosok Békéscsabái), itt tartván rendes évi közgyűlését az „Országos Orvos-szövetség Békésmegyei Fiók-szövetsége." xi közgyű­lés — mely a városháza nagytermében folyt le — a tisztujitást is megejtette, Dr. Z ö 1 d y János főorvos, a szövetség elnöke, megnyitó beszédében beszámolt a fiókszövetsóg három éves működéséről, mely ha eredményeiben nem is volt gazdagnak mondható, de mindenesetre elég biztosíté­kot nyújtott arra nézve, hogy a munkál­kodás megválasztott utja helyes és sikert igérő. Vázolta az orvosok társadalmi életét, anyagi, erkölcsi érdekeit mélyen érintő kérdések megoldási módozatait, kiemelvén, hogy csak együttes, céltudatos munkával vívhatják ki igazaikat. A lelkes óljenzóssel fogadott megnyitó beszéd után a közgyűlés, jegyzőkönyvi kö­szönetének nyilvánítása mellett, tudomá­sul vette a pénztáros ós könyvtáros jelen­téseit. Az elnök előterjesztése alapján elha­tározták, hogy csatlakoznak a bács-bodrog­rnegyei fiókszövetségnek a közegészségügy államosítására vonatkozó, továbbá a nagy­váradi liókszövetségoek módosító javasla­tához, mely szerint a kongresszusok, az eddigi gyakorlattól eltérően, a képviseleti rendszerre fektettessenek. Elfogadta a közgyűlés a dr. P á n d y Kálmán javaslatát a tudományos felolvasá­sok tartása ügyében. A vármegye orvosainak betegsególy­zésóre vonatkozó szabályzata fölött, a mely rendkívüli fontosságánál fogva bővebb meg­fontolást igényel, véglegesen a jövő köz­gyűlés fog határozni, n. szabályzat terve zetét minden szövetségi tag nyomtatásban fogja kézhez kapni. jx nyugalomdij és segélypónztár gya­rapítására vonatkozó, dr. Hajnal István főorvos által tett indítvány végrehajtásával az elnököt bízták meg. Végül dr. Z ö 1 d y János elnök a maga és tiszttársai nevében megköszönvén a köz­gyűlésnek a három év előtt kapott megbí­zást, állásaikat a közgyűlés rendelkezésére bocsátották. Dr. Hajnal István indítványára a közgyűlés az elnöknek, valamint a többi tisztviselőnek önzetlen működésükért kö­szönetet szavazott. A tisztújító közgyűlés vezetésére dr. Bende Albert főorvost választották meg korelnökül. A választás titkos szavazás j utján történt. Megválasztották újból elnöknek : dr. . Z ö 1 d y Jánost, alelnökök lettek : dr. Hajnal Albert ós dr. E e i s z Miksa, j titkárok: dr. K u n Pál és dr. W a 11 f isc h Ferenc, pénztáros: dr. Wagner Dániel, [ könyvtáros : dr. P á n d y Kálmán. Ezután ' választottak még 14 választmányi és 3 pónztárvizsgáló bizottsági tagot. A megválasztott elnök megköszönvén a maga és tiszttársai nevében a részükre ujolag juttatott megtisztelő megbízatást, Ígérte, hogy minden igyekezetük az orvosi, közügyek, rendi érdekek gondozására, vé-1 delmóre, fejlesztésére fog irányulni. Ezzel a közgyűlés véget ért. A csók tudománya. — Szerelmesek figyelmébe. —. Hozzátok fordulok boldog és boldogtalan, csa­lódott és ezentúl megcsalatandó szerelmesek, akik bizonyára azt gondoljátok, hogy ép ugy ismeritek a csókot, mint a hadvezér EZ ő seregét, vagy pedig a szakácsné az ő káplárját. íme most kiderül, hogy fogalmatok sincs róla, hogy mi az a csók s miért, mikor, hol, hova és ho­gyan kell azt alkalmazni. Belátjátok, hogy téves volt eddigi összes felfogásotok a csókról, ha elolvassátok azt a korszakalkotó munkát, melyet V a 1 e n c i c József ur, aki foglalkozására illemtanár és német, tehát születésénél fogva alapos, a csókolódzásról irt. Álljanak itt belőle mutatóul a következő szabályok: 1. §. Akik csókolódznak, először szívélyesen egy­más szemébe néznek, aztán összecsucsorítják ajkukat és megcsókolják egymás homlokát az áldás jeléül. 2. §. Megcsókolják egymásnak először a jobb, azután a bal arcát, a száj közelében a szeretet jeléül, vagy a száj közepén csókolják meg egymást - sze­relemből. 3. §. A homlok és az arcz-csók csak annyi ideig tart, a meddig az ember egy, kettő, hármat számol. 4. §. A szájra adott csóknak annál tovább kell tartania, minél nagyobb a szerelem. 5. §. Megengedhető, hogy az ember a csók után, de alig észrevehető módon, a nyelvével kö­rülsimitsa a száját. 6. §. A csók helyét csak akkor szabad letörülni, ha úgynevezett rablott csók volt. 7. §. Csókolódzni mindig tiszta ajakkal kell ügyesen, élénken és örömmel, kilégzés nélkül. 8. §. Csókolódzás közben nem szabad fecsegni és a levegőt befelé kell szivni. A derék német illemtanár ur szabályaiból a szerelmesek tehát az alábbi következtetéseket von­hatják le; Csókolódzni csak nappal, avagy pedig villam­fény mellett lehet, mert akik csókolódznak, azoknak egymás szemébe kell nézniök, sötétben legfeljebb csak a macskák csókolódzhatnak: ők akkor is szem­benézhetnek egymással. Ezzel tehát megszűnik an­nak a régi szabadalomnak a hatálya is, a mely a lámpa véletlen elalvása esetén a csókolódzást meg­engedte. A csókolódzásra csak azoknak van joguk, akik az ajkukat szabályszerűen össze tudják csucso­ritani. Ennek elsajátítására ajánlatos citrom szopog­tatása, avagy éretlen birsalmának mértéktelen élvezete. Áldás jeléül csak a homlokot szabad megcsó­kolni, mert ha az atya gyermekeinek arcát vagy homlokát csókolja meg, az atyai áldás nem érvé­nyes. Hasonlóképen érvénytelen az a csók, amit a szerelmes fiatalember Ideáljának az arczára, kezére, vagy nyakára pazarol, mert szerelemből csak a száj kellő közepét kilenczven fokos szög alatt szabad megcsókolni. Aki homlokon vagy arcon akar valakit csó­kolni, az szerezzen be egy pontosan járó szabályo­zott kronométer órát s azt tartsa a kezében, mert az ilyenfajta csóknak csak három percig szaba i tartani. A szerelmesek csókjainak szerelmök nagyságával kell arányban lenni, vagyis aki az ideálját szereti, annak a csókja tarthat egy óráig, ha nagyon szereti, három óráig, ha pedig annyira őrülten szereti, hogy már jobban szeretni nem lehet, akkor a csókjának élet­fogytiglan kell tartani. Ilyen csók után meg van engedve, hogy az ember a nyelvével körülsimitsa a száját. Természe­tesen ez is a szerelem nagyságának arányában esz­közölhető, aki kevésbé szerelmes, az nyelvének csak a hegyével simíthatja körül a száját, aki azonban nagyon szerelmes, az akár tövig kiöltheti a nyelvét­A csók helyét letörülni a csókolódzási engedély megvonásának terhe alatt tilos. Kivételesen a törlés rablott csók] esetén meg van engedve, de csak tiz koronás tarka selyem zsebkendővel. Csókolódzás előtt az ajkakat kókusz-szapannal, langyos vizben meg kell mosni. Elegendő ügyesség elsajátítása végett aján­latos, hogy a csókolódzás megkezdése előtt viaszbabákkal kísérletezzenek a csókra vágyakozók. Igen ajánlatos azután a csókolódzás előtt megnyerni az osztálysorsjáték főnyereményét, vagy gazdag örökséghez jutni, mert a csókolódzást örömmel kell elkövetni, még akkor is, ha az ember az anyósát kénytelen megcsókolni. Tilos azonban csókolózás közben feesegni, kurta szivart szivni, üveget rágni, fütyülni és foghagymás kolbászt enni. íme, a csók sok ezeréves művészetének eddig ismeretlen föltételei, i melyeket a német illemtanár ur földeríteni kegyes volt Honfitársai között bizo­nyára akadnak majd követői, akiknek a magunk ré­széről egészségükre kivánjuk s Valencic rendszerét. ppp. A közigazgatási és számgyakornokok fizetése 880 és 720 kor., lakbérük 120 kor. Az iktatók, kiadók ós levóltárnokok fizetése 1700 kor., lakbér 300 kor., a szám­tiszteké 1800 kor., lakbére 300 kor., az írnokoké 1200 és 1100 kor., lakbére 300 és 200 kor., a dijnokok fizetése 730 kor., a hivatalszolgák fizetése 6D0 kor. és lak­bére 100 kor. Fizetésemelés a vármegyén. A miniszter jóváhagyása. Örvendetes hír érkezett a napokban a vármegyeházára. A belügyminiszter jóvá­hagyta a mult havi közgyűlés határozatát, melylyel felemelte a vármegyei tisztviselők ós alkalmazottak fizetését, elutasítván Kecs­keméti Ferenc békési lakos felebbezését. A fizetésemelés költségeit tudvalevőleg nagyrószben a kormány fedezte ; e cólre 14.000 koronával felemelvén az állami do­tációt, Sőt most a jóváhagyásnál még azt a kis terhet is, ami a vármegyére háram­lott volna, levette a miniszter. Tekintettel ugyanis arra, hogy a gyámpénztárti tartalék­alapok jövedelme a törvényhozás által leg­utóbb elfogadott javaslat szerint ily célra fel nem használható, a fizetésemelésekhez a tartalék-alapok hozzájárulásaként felvett 17t0 korona évi járulék átutalását nem engedélyezte, hanem e helyett a már elő­zőleg megadott 14.045 korona állami pótj avadalmat 15.825 koronára felemelt e. Az egész összeget 1901. január 1-től kezdődőleg már folyósította is az állampénztár. Bókósmegye tisztviselőinek fizetése te­hát ez óv elejétől kezdődő hatálylyal a következő : Alispán Főjegyző I. aljegyző II. aljegyző III. aljegyző Tiszti főügyész Tiszti főorvos Alorvos Főpónztárnok Alpónztárnok Számvizsgáló Főszámvevő I. alszámvevő II. alszámvevő IH. alszámvevő Ambuláns számv. Levéltárnok Árvaszéki elnök I. ülnök II., III. ós IV. ül Jegyző Nyilvántartó Főszolgabíró Szolgabíró Járási orvos fizetés lakbér utiátalány koronákban 6000 term. 1400 4200 term. — 3000 600 — 2600 500 ,— 2200 500 — 3200 600 — 3200 600 1000 1300 400 — 3200 600 — 2000 400 — 1960 400 3300 600 — 2200 400 — 2100 400 — 2000 400 — 2400 400 800 2000 400 — 4000 600 — 3000 600 — . 2800 600 — 2200 400 — 1800 400 — 3400 term. 1000 2200 400 — 600 — 60ü Sikkasztó jegyző. Egy békésmegyei jegyző szökése. Bókósszentandrásnak nagy szenzációja van. A község másodjegyzője :Fabriczy Soma megszökött a községből, miután ki­tudódott, hogy a magánosak részéről reá­bízott pénzekből nagyobb összegeket el­sikkasztott. Fabriczy Soma nagyon ügyesen csinálta a dolgát, a bűnös manipulációkat magánosok rovására, árvaügyekben követte el s véletlenül ugy jöttek rá a dologra, hogy a magánfelek a mult héten bementek Gyulára a megyei árvaszókhez, hogy meg­sürgessék ügyeiket. Itt mindjártj rájöttek, hogy visszaélés van a dologban. Az árvaszék nyomban megbízta dr. Krcsmárik János szarvasi főszolga­bírót a vizsgálattal, de ezt a jegyző vala­hogyan megtudta s megszökött a községből, mielőtt a főszolga­bíró odaérkezett. Mult szombaton, julius 27-én tűnt el Fabriczy Soma Békósszentand rásról. Hogy hova megy, senkinek se mondta meg, de küldött azóta egy levelező-lapot a fiá­nak Gara m-B erzencóről s egy ko­sár körtót a esaládjának Forr ó-E n s-ről. Szökésben lévő embertől ez egy kissé nagy merészség, de — ugy látszik — nem is a szökésben keresi a menekvést a bünte­tés elől. Pénteken ugyanis levél érkezett Békós­szentandrás községi elöljárósághoz B e s z terc e-B ányáról, a melyben Fab­riczy Soma bejelentiöngyil­kosságát s hozzáteszi, hogy igy az általa okozott kár életbistositási kötvényé­ből meg fog térülni. Krcsmárik János dr. főszolgabíró minden lehetőt megtett Fabriczy Soma kézrekeritése iránt, de eddig sikertelenül. Valószínű, hogy a bejelentett öngyilkos­ságot már végre is hajtotta. A vizsgálat Békésszentandráson a leg­szélesebb alapokon folyik. Az eddig kide­rített kár 8200 koronára rug, de nincs kizárva, hogy többre is fog emelkedni. A kiderült esetekben Fábriczy Soma a sikkasztást akkóp követte el, hogy az előtte adásvételi szerződést kötött felek reá bízták, hogy a kifizetett vételárból a kiskorúakat illető összeget az árvaszókhez terjessze be, ő azonban nem terjesztette be s hamis jelentéseket tett az árvaszéknek, hogy a vevő nem tud fizetni, minélfogva az árvaszók megtagadta a szerződéstől a jóváhagyást. Más esetekben pedig sem a pénzt, sem a szerződéseket nem terjesztette fel. A dolog persze sokáig nem maradhatott ti­tokban, mert a felek sürgették ügyeik rend­behozatalát s kiderült a visszaélés, amint bementek Gyulára az árvaszókhez. Ezekre a manipulációkra máskép nem is lehetett rájönni, csak magán panasz alapján. Szentandráson s az egész szarvasi járás­ban nagy feltűnést keltett a másodjegyző szomorú esete. Családját a legnagyobb kétségbeesésben hagyta hátra. ÚJDONSÁGOK. A vásárhelyi föispánság. Lukács György kinevezése. A hivatalos lap tegnapi száma első helyen közli a következő királyi kéziratot: A belügyminisztérium ideiglenes veze­tésével megbízott magyar miniszterelnö­köm előterjesztésére báró Thoroczkay Viktor Hódmezővásárhely város főispán­ját ezen állásától, saját kérelmére, fel­mentem és helyébe dr. Lukács György Bókésvármegye főispánját, ezen állásá­ban való meghagyása mellett, Hódmező­vásárhely város főispánjává ideiglenes minőségben kinevezem. Kelt Ischlben, 1901. julius hó 30-án. F e r e n cz József, s. k. Széli Kálmán, s. k. Ezt mi már kót héttel ezelőtt jele tettük, már akkor befejezett tény vo hogy Lukács György fog Hódmez Vásárhely város főispánjává is kinevezteti Ez a kinevezés a királyi kegy s kormány bizalmának egy ujabb megnj latkozása, melynek mi is szívből örvendüi s velünk örvend Békésmegye minden po gára. Nem könnyű feladat az, ami osztál; részül jut főispánunknak abban a szor szédos nagy városban, első sorban is a zilá ós elmérgesedett politikai és társadaln viszonyok orvoslása. Thoroczka Viktor báró — kinek felmentését is fe tűnő szárazsággal közli a hivatalos lap ­csúnya botrányok után hagyja oda főií páni szókét; de megvagyunk róla győződv hogy Lukács György odaadó buzga mának, finom tapintatának és jóakarai erólyessógének rövid időn belül sikerül fog a kiélesitett ellentétek elsimítása s viszonyok megjavítása. Vásárhelyről vett értesítés szerint, o az első pillanattól kezdve örömmel és mej nyugvással fogadták Lukács Györg kinevezését s reménységgel tekintenek mi ködése elé. Az installáció még ebben a hónapba meg lesz. Öngyilkos mérnök. Az idegesség áldozata. Egy idegbeteg ember fordította mag ellen a fegyvert, ki gyötrő bajára a piss toly csövénél egyéb orvosságot nem talál Váratlan halálával gyászba borította övéii kik a kenyérkereső családfentartót veszti el benne. H a b i n a y Pál mérnök az alsó-fehe körösi ármentesitő társulat szolgálatába állott és évek sora óta Gyulán lakott. Minc addig, mig ideg-baja el nem hatalmasodot rajta, jó anyagi viszonyok között ólt é nejével: De Ponty Irénnel a legbo] dogabb egyetértésben töltötte napjait. Hivatása azonban gyakran elszólított a családi körből ós az a sok fáradság, melj nek ki volt téve, az amúgy sem erős szer vezetü férfit nagyon megviselte, idegei el gyöngültek es álmatlanság kezdte kínozni Bajától ugy vélt szabadulni, hogy m o i fium cseppeket szedet, melyek tompitóttá ugyan fájdalmait, de szervezete rövid idői annyira rabjává lön ennek a veszedelme szernek, hogy később már nem tudott nól küle meglenni. Ez aztán végkép aláást egészségét. Ijesztően elsoványodott, arci beteges, sárgás színűvé vált, idegbaja foko zatosan növekedett s végre is odajutott hogy egyéb menekvést a halálnál nen talált. Csütörtökön délelőtt különösen kinzi rohama volt, a 'mi annyira kétségbeejtette hogy fegyvert szorított halántékghoz ós a élettel leszámolt. Főbel őtte magát Az öngyilkos mérnök temetése nag; részvét mellett pénteken délután folyt le Koporsoját számos koszorú borította. Le sújtott csaldája iránt általános a részvét — Szilágyi Dezső temetése. Megtetti utolsó útját s most már ott pihen Deál Ferenc oldalán Szilágyi Dezső. Ezrei kisérték az örökké társtalant, a nemze legjobbjai, vezérei, képviselői s köröttül egész serege a küldötteknek, akik az or szág minden részéből elhozták a gyász je leit. Egyszerű és nemes volt a gyászme net, olyan, mint az elhunyt élete : tarkálló gazdag pompa ós síró gyászzene helyet hangtalan néma komorság szállt a menet bői az ittak sorát végig álló százezrei felé. Zordon és megkapó volt a látvány felejthetetlen bizonysága, hogy a magya nemzet lerójja háláját nagy fiai iránt, i királyt gróf A p p o n y i Lajos magyar | országi udvarnagy képviselte a temetésen Széli Kálmán miniszterelnökkel élén a: | egész kormány, a hivatalos ós politika ! világ s a társadalom minden kitűnőség 'jelen volt. A gyászoló család tagjai sorában ot I volt Bókésvármegye főispánja: dr. L u k á c s György is, kit rokoni köteléke fűznek a nagy halotthoz. Szilágy Í Dezső násznagyja is volt főispánunknak a 'esküvőjén s gyönyörű beszédben köszön tötte fel az uj párt. Annak még nincs eg

Next

/
Oldalképek
Tartalom