Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-07-25 / 59. szám

diszőrsóg merev testtartással tisztelgett; a vendéglő bérlője mély meghajlással üdvözölte és a pompásan diszitett lépcsőházon át maga kalauzolta fel elegánsan berendezett lakosztályába. Vacsorára a kir. herceg számára a lakosztálya melletti ebédlőben teritettek. Csak a kiséretéhez tartozó urak voltak társasá gában s miután az utóbbi napok fáradalmai megviselték, csakhamar pihenni tért. A tisztikar Csesznák Benő altábornagygyal együtt a kerti helyiségben étkezett, 9 óra tájon lejöttek a kir herceg kíséretében volt többi urak is, K 1 o b uc s á r Vilmos honvédségi adlátussal együtt. Az ezredes kérelmére a polgármester ugy rendelkezett, hogy a Komló melletti kissebb vendéglőkben zene ne játszón, nehogy a kir. herceget a zaj éjjeli pihenésében megháborítsa. F i s c h 1 vendéglős másnap már a hajnali órákban talpon volt, hogy a kiszolgálás kifogástalan legyen. Harcászati gyakorlat. József kir. herceg korán kelt, 5 órakor már egyszerű reggelijót kérte, mely Kneip-kávéból ós finom, vékony paprikás szalonából állott. A kiséretbeli urak szintén sietve falatoztak, aztán mindnyájan lóra ültek, hogy a honvédek gyakorlatain kellő időben megjelenhessenek. József kir. herceg a figyelmes vendéglősnek megköszönte fáradozásait ós kijelentette, hogy igen jól aludt. A honvédek már kora reggel megkezdték harcászati gyakorlataikat, az egyik zászlóalj H i 11 százados vezénylete alatt az aradmegyei Nagypól felöl indult, mig a másik Schnürkh alezredes vezetésével Gyuláról vonult ki, Csatár láncokba fejlődve körülbelől az ut közepe táján találkoztak s heves gyalogsági tüz fejlődött ki, majd támadásra sorakoztak ; ekkor a kir. herceg lefúvatott. A kimelegedett honvédek aztán diszmenetbon vonultak el a főparancsnok előtt, a ki teljes elismerésének adott kifejezést ugy a csapatok kiképzése, mint azok magatartása fölött K i r c h a e r Hermann ezredestől és a kiséretbeli főbb tisztektől meleg szavakban búcsúzott el s a Kisjenőről a gyakorlótérre érkezett nógyesfogatán Klobucsár altábornagy, továbbá báró V ó c s e y ós Tomcsányi századosok kiséretében még délelőtt 10 órakor áthajtatott Kisjenőre, hogy uradalmait megtekintse. Kisjenőn a kir. herceget a jegyző bandérium ólén fogadta. A hercegi kastélyban pedig Ormos Péter ny. alispán és agazdatisztek üdvözölték. József kir. herceg öt napra tervezett kisjenői tartózkodását üdülésre és pusztáinak megtekintésére haszsználja föl. VÁROS és MEGYE. Az orosházi földvétel ügyében rendkivüli megyegyülós volt szombaton délelőtt, melyen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt mindössze huszonkét bizottsági tag volt jelen, nagyobbrészt hivatalnokok. A közgyűlés a földvóteli ügylet lebonyolítására vonatkozó határozatokat ós szerződóseket jóváhagyta. Azonkivül elfogadta a közgyűlés az előadói javaslatokat a gyámsági ós gondnoksági ügyekről szóló szabályrendelet, s a fegyelmi birságpónzek hovaforditására vonatkozó szabályrendelet módositása tárgyában. Jóváhagyta a közgyűlés Csorvás község szabályrendeletét a marhalevelek kezeléséről, Füzesgyarmat községnek a bucsai zsellértelkek telekkönyvének rendezésére, valamint Juhász István bucsatelepi albiró tiszteleldijára vonatkozó, Szarvas községnek az evang. és róm. kat. egyház részére iskola-telek adományozása tárgyában hozott hal ározatait. Kondoros községnek az ellenőri állás szervezésére ujabb egy évi haladókot adtak. Bikádi Antal felebbezósóre Gádoros községet a végrehajtói fizetés rendezése ügyében uj határozat hozatalára utasitották. Nagy János köröstarcsai halászbéi'lő bórleengedós iránti felebbezésót eiutasitották. Gyulavári községnek az állami iskola részére telekvétel ügyében hozott határozatait feloldotta. Szélpál István bucsai rendőr felebbezósóre fizetését 400 koronára felemelték. Paulovits Bélának 3 havi, Péteri Józsefnek 6 heti szabadságidőt engedélyeztek. A miniszter és a birtoktanács. A belügyminiszter most döntött abban a régen húzódó ügyben, hogy feloszlatta ss_ ó k-e a c sabai birtokkezelőtanács, vagy sem? Az ügy előzményei ismeretesek. Mikor a Trautmannsdorf-fóle birtok megvételében ós eladásában közreműködött tisztviselőket Csaba község képviselőtestülete megjutalmazta, egyszermint elhatározta, hogy a birtokkezelő tanácsot feloszlatja, mert az ügy le van bonyolitva, a további teendőket elvégzi az elöljáróság, a részletfizetéseket pedig beszedi a községi pénztár. E határozat ellen három felebbezós adatott be a vármegyéhez s a törvényhatósági bizottság igazat adott a felebbezőknek : nem hagyta jóvi, a határozatot. Azzal az indokolással nem hagyta jóvá, hogy az ügy csak 13 óv múlva lesz teljesen lebonyolitva, amikor minden vevő lefizette a vótelárt, addig álljon fenn a birtokkezelő tanács. A vármegyei törvényhatóságának ezt a határozatát Csaba község képviselőtestülete megfellebbezte a belügyminiszterhez, a ki most döntött ugyan az ügyben, de véglegesen el nsm döntötte. Ugyanis a miniszter feloldotta mindkét határozatot, ugy a vármegyéét, mint a községét s azzal küldte vissza az ügyet, hogy a község tegye ujabb megfontolás tárgyává s hozzon benne ujabb határozatot. Egyúttal jelzi a mimiszter, hogy a birtokkezelésről alkotott szabályrendeleten ő is kivánatosnak tart több módosítást s ezekre felhívja a község figyelmét. Orosházán nem lesz vásár, a hódmezővásárhelyi ipartestület azt a kérelmet terjesztette a kereskedelmi miniszter elé, rendelné el, hogy Orosháza községe is tartson évenként legalább két országos vásárt, mivel ennek hiányában az orosházi iparosok azon aránytalanul kedvező helyzetben vannak, hogy ők készitményeikkel megjelenhetnek ugyan a vásárhelyi piacon országos vásárok alkalmával, ellenben a vásárhelyi iparosok, országos vásár hiányában, ki vannak zárva az orosházi piaci'ól. Ezt a kórelmet a miniszter elutasította azzal az indokolással, hogy Orosházát országos vásárok tartására kötelezni nem lehet, erre nézve pedig az engedményt csak az esetben adhatná meg, ha egyéb tekintetek mellett első sorban is maga a község kérelmezné. — Arról, hogy Orosháza községe maga kérelmezze az országos vásárt, ez idő szerint szó sem lehet. Egy öreg néptanító emlékezete. — Kemény Pál halálára — Mezőberény, jalius 23' Oly szépen, oly meghatóan énekli az ihletett, vallásos lelkületü költő : Édes a hűs csendes este, Nyári forró nap után. Munkában telt hosszú élet, Végre nyugalmat kivan. Itt községünkben is, egy hosszú munkában telt nemes élet záródott le f. óvi julius 20-án, az esteli órákban.. Az ág. ev. tótaiku egyház aggastyán tanítója : id. K em é n y Pál, a koronás ezüst érdemkereszt méltó tulajdonosa tért nyugalomra. A milyen tiszta, nyugodt, példás volt egész óletfolyása : éppen olyan volt élete alkonyatja, estéje ós halála. Mint a gyertyabél pislogó lángja, midőn kiégett, vóglobbot vet s kialszik: ugy aludt ki az ő óletfáklyája. Szive, lelke, öntudata szennytelen volt: igy elköltözése semmi nem, csak siránkozó szerelmesei zokogása háboritotta. A hosszú élet terhe alatt megcsilapult életér hirtelen meghidegült, megakadt s jött a szelid, kimóletes halál s szemére gyászfátyolt terítvén, csendesen kimúlt. 0 sincs többé ! Julius hó 22-ón, a délutáni órákban beláthatlan nagy sokaság kiférte koporsóját a halottak országába. Sirjára könynyeket hullatva, poraira áldást rebegve : elváltunk tőle. De emlékezete sokáig megmarad közöttünk, mert ő jó, hiv s igaz vala ! Mint ember, mint tanitó, mint férj, mint család-apa, mint hazafi mindig a becsületesség, vallásosság, erkölcsiség, kötelességtudás magaslatán állott: ugyanazór családja, egyháza, egy egész nemzedéket képező tanítványai, községe, kartársai s minden tisztelője — itt a nyilvánosság előtt — velem együtt, ki jó indulatával mindig dicsekedhettem, a legnemesebb érzülettől áthatva, méltán nyújtják az ő érdemének az elősmerés, tisztelet ós szeretet szivbeli hervadhatatlan koszorúját. Nyugodjék békével ! Szentandrásl István. • V8 .1 UiU-tSi ható, ellenben udvarias, kellemes kiszolgálók, a kik ellesik az ember gondolatát. A francia kispolgár asszonyt, a ki kénytelen egy drága Bonne-t tartani, ezen megbízhatatlanságuknál fogva sok baj éri s nem találja fel otthonában sem azt a rendet, a melyet pénzeért elvárhatna. London. Anglia a cselédeknek valóságos Eldorádója. Nagy fizetést és kitűnő ellátáskapnak és az angol háziasszony, aki arányt lag mindig költségesebben vezeti házát, mint több nemzetbeli kollégája, abból az angol találmányból, melyet „komfort"-nak neveznek, a cselédjeinek is kijuttatja a maguk részét. Jól iskolázott az angol nép ama rétege is, mely cselédnek megy ós mikor az némi oktatás alól kikerül, nemcsak vasárnapi és ismétlőiskolákban tanulhat tovább, az önképző körök tagja lehet, sőt speciális kurzusokat végez, mint inas, mosónő, varrónő, fodrász és szakácsnő és elnyert diplomájának révén aztán annál jobban jövedelmez neki az állása. Ottan a pontos és kötelességtudó szolgaszemélyzet elvégezvén kiszabott teendőjót, délutáni pihenésre visszavonulhat, teáját élvezni s a nagyobb házaknál az „ofice parleur"-ban olvas, vendéget fogad vagy távozhat is hazulról. Magától értetődik, hogy Angliában mindenhol egészségesek a cselódhelyiségek, fürdőszobájuk van stb. A jól vezetett házaknál a cselédek nem fogadnak el borravalót, hanem a csarnokban, vagy előszobában elhelyezett perselybe teszik a vendégek a cselédségnek szánt összeget ós abból egyenlően osztozkodnak valamennyien. Ha nem szolgál is a cseléd oly háznál, hol penzió várna rá jutalmul, akkor bizonyosan tagjai lehetnek oly biztos tőkéjű segitő egyesületnek és biztosító intézeteknek,! hogy gondatlan öregség vagy betegség várván reájuk, kedvvel végezik a kötelességüket a munkára szánt években. Berlin. Berlin, mint a németség minden tekintetbeni inkarnációja, díszpéldányait tudja felmutatni az egyszerű, okos, mindenekfelett takarókos polgárnőknek, a költők által dicsőített „Hausfrauk"-nak. Ezek a háziasszonyok, ha a család jövedelme öt-hat ezer márkára rug, nem tartanak cselédet, csak kiszolgáló nőt. Két cselédet csakis az olyan jól ellátott családok tartanak, akiknek óvi ,bevétele meghaladja a húszezer márkát. És az ilyen húszezer márkás jövedelemmel rendelkező úrhölgy mit csinál Berlinben, ha cselédre van szüksége ? Elmegy a cselédszerzőhöz, aki neki dij fejé ben átadja a megfelelő s nála előjegyzésbe vett cselédek címét. (Nála, az elhelyezőnél, nem látni cselédeket.) AZ úrhölgy most ismét maga (mert a német nő mindent lelkiismeretesen maga végez) felkeresi sorjába ama házakat, ahol az ő viszonyaihoz illő cselédek laknak. A sohasem látott háziasszony előzékenyen fogadja társnőjót s a cselédek jelenlétében elmagyarázza a nálub divő házirendet és szokásokat s a cselédekről való véleményét. Ezek után tetszésre bizza, vájjon szerződésre lóp-e a cseléddel, vagy nem. Ekkópen járnak-kelnek egymáshoz a háziasszonyok nagy Berlin városában ós személyesen győződve meg a tényekről, megtudják, mit várhatnak azután az illetőtől. Hamburg. Hamburgban szabad szellem leng a cselédintózmény felett. Ottan aprólékosan meg kell határozni felfogadás előtt a cseléd tel! endőit, mert az elfogadott pontokon kivü| azután semmit sem teljesítenek. Egy nagy: hatalom generál-konzuljának a felesége el| feledett a szállító kiküldöttjénél; (mert ott mindent a lakásba szállítanak a kereske: dők), két citromot megrendelni. Kérte szobaleányát, hogy legyen olyan szives és menjen ei az üzletbe az árukórt. A cseléd csodálkozva nézett aFrau General-Konsul-ra és azt felelte, hogy nincsen a szerződésében, hogy ő bevásárlási megbízásokat teljesítsen. Á szakácsné és a nevelőnő szintén visszautasították e kívánságot s a szegény jobbsorshoz szokott konzulnónak a migrénjét citromos üditő ital nélkül kelletett elviselnie. Egész Németországban bámulatos gyorsasággal, szakavatottan, igazságosan intézik el ugy a rendőrségnél, mint a bíróságnál a cselédügyeket. A célszerű, életrevaló intézményeknek ós törvényeknek az a haszna, hogy nincsen házi tolvaj cseléd és hogy más részben is szigorú pontossággal igyekszik megtartani az előirt szabályokat, Soújc. A svájci cselédet a következő kis történet eléggé jellemzi : Luzern m.-lietX. ur kastélyába voltam szerencsés meghivatni, — igy beszélte egy barátom, — a háziasszonynyal az emeletről jöttem le, hol ő gyönyörű képtárát mutatta meg. A csarnokban egy kertész dolgozott. A háziaszszonyom megszólította : Uram ! — ós valami sürgős rendeletet közölt vele, ón pedig bámultam, hogy a milliókkal rendelkező „Madame" s a kertész a „Monsieur" között elenyészett már a társadalmi külömbség. Julius 20-án, este 8 órakor, végelgyengülés következtében halt meg tudós Kemény Pál, a mezőberónyi II-dik kerületi ág. evang. egyház nóptanitója, a koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa, életének 82-dik, tanítóságának 62-dik, második házasságának 34-dik évében. Hétfőn délután óriási gyászoló közönség kísérte koporsóját a temetőbe. Sokan jelentek meg a szomszédos községekből is tanitótársai, az arad-békési egyházmegye képviseletében ott volt Csép regi György esperes. Rendkívül nagy kiterjedésű rokonság gyászolja az elhunytat: a Kemény, Zvarinyi, Zilahy, Linder, Hegedűs, Szókács, Jeszenszky,. Brózik, Gregus-családok tagjai. Legközvetlenebbül érzi a fájdalmat hitvestársa : özv. Kemény Pálnó szül. Zvarinyi Katalin ós gyermekei: Pál, Károly, Ida, férj. Zilahy Lászlónó, Mária férj. Linder Nándorné, Matild, férj. ifj. Hegedűs Dánielné, Karolin, Ilona ós Emma. Kivülök még négy testvér, egy napa, négy meny, három vő, hat sógornő, egy sógor, huszonkilenc unoka ós négy dédunoka nevét olvassuk a gyászjelentésről. A mezőberónyi II. kerületi ág. evang. egyház külön gyászjelentést adott ki őszintén tisztelt és forrón szeretett tanítója elhunytáról, a ki a tanítói pályán 62 évig működött s mint köteles • ségtudó, lelkes, hitbuzgó és hazafias nóptanitó az egyház összes tagjainaK szivébe mólyen bevéste emlékét. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Dr. Bosnyák Zoltán, belügyminiszteri titkár, ki mint szinmüiró is ismertté tette a nevét, egy hét óta mint főispánunk vendége Gyulán időzik, hol a belügyminiszter megbízásából - a főispánnal együttesen - a gyámügyi közigazgatás és ügyvitel egyszerűsítésén dolgozik. HreblayEmil, országos baromfitenyésztési felügyelő vasárnap Csabán időzött. A földmives iskolának volt a vendége. — Közgyűlési képviselők. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye julius 30-án, Csabán tartandó közgyűlésére a csabai egyház presbitériuma hétfőn tartott ülésén választotta meg az esperességi kiküldötteket : Urszinyi János, S u c n Albert, Aradszky Pál, Zsíros András, K i t k a György, Hrabovszky János, K i s z e 1 y Pál, Kovács Sz. János ; jegyzőkönyvi kivonattal : T y e h 1 á r Károly, Bella János, Z a h o r á n János, K i s z e 1 y György és az egyház négy sáfárja. — Az egyházmegyei közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor gyámintézeti istentisztelet lesz, melyen az egyházi beszédet L i f f a János szemlaki lelkész tartja. — Uj szolgabíró. A legutóbb tartott megyegyülós tudomásul vette dr. Szalay József orosházi tb. főszolgabírónak állásáról történt lemondását s nyomban utána dr. Lukács György főispán az igy megüresedett orosházi szolgabírói állásra helyettesként dr. Konkoly Tihamér tb. elsőjegyzőt nevezte ki. A helyettes szolgabíró a hivatalos esküt a közgyűlés szine előtt letette és őt a közgyűlés a kihágási ügyekben való bíráskodás jogával is felruházta. — Konkoly Tihamér eddig a vármegye központján működött, a hova helyére — mint értesülünk — dr. D e b r eczeny Lajos csabai tb. szolgabíró fog behivatni. — A békési evang. egyházmegye, mint már említettük, augusztus 14-ón Szarvason tartja óvi közgyűlését. A gyűlés tárgysorozata a következő : A felügyelő megnyitja a gyűlést. Megalakulás ; igazolás. Az esperes jelentése ; ezzel az összefüggő ügyek. Bizottság választása, gyámintózet,hiványok, kérvények ügyében. Az orosházi lelkészi hiványok. Szabadszenttornya anyaegyházzá alakulása. Totkomlósi tanítói hiványok. A szarvasi főgimnázium felügyelő bizottságának jelentései, AZ egyházmegyei iskolaszék jelentése. Az egyházmegyei szám vevőszók jelentése. A segélyegylet ós számvizsgáló bizottság jelentése. Jelentés az egyházmegyei közpónztárról. A kerületköltsógvetése. Gyámintózeti jelentós. Szabályrendelet! biz. jelentése. A szarvasi segélyegylet ügye. Bizottságok jelentései Vegyesek. Indítványok A kerületi gyűlésre küldöttek választása. A következő gyűlés helye. Hitelesítők megnevezése — Halál a vonat kerekei alatt. Rémes látványnak voltak tanúi a hétfőn reggel Csabáról Orosháza felé menő személyvonat utasai. Mikor a vonat már csaknem beért Orosházára, közvetlen az állomás előtti őrháznál a legutolsó kocsin lévő zárfókezö leintette a vonatot. A vonat nyílt pályán megállott s az utasok csakhamar megtudták mi volt a megállás oka: egy darabokra tépett, véres holttest ieküdt a vonat