Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-29 / 104. szám

Az adókötelesek az összes rendes fhetóst, nyűg-, kegy vagy tisztelet dijat, szóval mindazokat a járandóságokat melyeket az állás-ukkal egybekötött bármily néven nevezendő s'^o'gálatuk fejében akar készpénzben, akár lerruesztménvekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi vagy h'i az a folyó évre meg állapithaló nem volna, az előző évi állapot szerint a val'omásba felvenni tartoznak. E'.en keresmények bevallása alr] azok az illetmények sem vételnek ki, a melyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására : /ajjon valamely kószpénzbeli vagy termejztménybeli já randóság, avagy egyéb áru'.ék a keresetadó negyedik osz'á'ys aláesik e vagy sem, kizárólag az adó livetésére illaté kes közegek vannak hivatva. A IV. osztálju kereatadó alá tartozó járandóságoknak az állankincsiár megrövidítésére irányzott sandekból történt valótlan bemondása va.v be nem val lása 0875 : XXIX t. czkk 31. szak.) jövedéki kihágást képez, ni-lynek bir^aga 1—8-annyi, mint az az sszeg, rmlylyel az államkincstár megkro ittatott. Kár ö-szegnek vétetik az a? összeg, melyet a közadók kvveté^ére Uetekes közegek jogérvényesen megallaiioltak. A nyilvános szárrdi.-ra kötelezett vállalatok és egy'etekiisztviselői v^lio mást nem adnaít, ez;nek illetményeit az illető váiJaJatök ésgyletek kötelesek be mattam, a kivetettkeresetadót tőlük beszedni és az állampiztárba évnegyeb denkint bes o'gáltatni. Tisztek, ú-tztviselí és hivatalnokok, kik fizetéseiket álíam'vagy államkeze lés alatt elló közalatványi pénztárból húzzák, vallomást a(i nem kötelesek, ezen adókötelesek kesetadójat a pénz ügyi hatóság szabja , és havi levoná sok utján a közpénz szedi be Ha valaki a P oístályu kereseti adó tárgyát képe?őöbbrendbeli illetményt élv z, ilyen eben a IV. osztál\

u keresetadó az illetmy'ek összevont ös

z. szege után ve tetik Békéscsabán, 19 dec. 25. B.-Csaba közsc elöljárósága. 'dduény. A III. osztályú fset adó alá tartozó jövedelmik bevallása {íjában. Az adózók kotok 1901 évi január hó 20-ig üzletük, vállaia vagy egyéb haszouló foglalkozásuK ulán az,»évet megelőző három évi, vagy ha az üzle;,Halat vagy foglalkozás anuyi év óta remem állana, az annak megkezdésétói tzámiló, illetőleg leDnállása idejére «'só keresetigy üzleti tiszta nyereményt bevallaui. Evi ti-zta nyertiynck vételik az üzletből vagy foglalkozás eredő összes jövídelménet az a része, ' az ü/.let vagy foglalkozás lo'ytalási'hoz :séges kiadások kivonása uián fenmaraz üzlettulajdonosnak s általában az adófize kötelezetnek oly kiadásai azonban, me nem az üzlettel vagy oglalkovással járuakanem akár magának akár p dig családi és hozzá taitózóinak enntartására szóig , a jöv< deleml ól, keesményből le nem látók. A ki több ilyeíllalatból, kereket ille töleg jövedelem tori búz jövedelmet, köteles minden egyesilairól, vagy kéresetiökiilön vallomást adi Azok az adó ök, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak llomáshoz segédmunkásaik jegyzékét esi, mely jegyzékben a segédek neveiazüe vagy foglalkozásba be epésüknek idejevi vagy évi fizetésök pontosan kitreudo Az az adózó, az adókötelezettek ós adótárgyak össsz^iulán lép a kereset adó harmadik osztályál'i'tozók sorába, adóköteles üzletének irtása napjától két hó alatt köteles va loi'dni. A 111. oszt- t adó alá eső jövedeemnek bevalásáiílamint az ü/.letben alkalmazott segéd, k^yzésére .szolgáló űrlapok az adózóknaköz>égi elöljárók (város tdóhivatalok) alia'U szolgáltatnak ki. A bevalló a/p egyes rovatait betölteni s annak bízóul, hogy az adózókat saját tudomásáhoient pontosan és lelkiis meretesen közölteü helyet nevét polgári becsült tszava zálovalamint a b°vallás napját és helyét előiteles. E vallomás b kitűzött határidő alatt a községi előliárt (városi adóhivatalnál) uyujtandó be. Mindazok ózzók, kik üzletüket, vállalatukat, kíiket vagy jövedelem forrásukat az kincsOr magröviditésére irányitoindókból az adókötelezettek és a<yak östzeirása alkalmából akár sjaknr irás-ban valót lanul moudjalvagy eltitkolják, az adótárgynak em vagy részben töriont eniikola- elkövetett jövedéki kihágás miau 33. óvi XLIV t.-cz 1U0. szakaszaieben büntettetnek Csatfzség Elöljárói. Hirdetmény. A tőkekamat és járadékadó alá tartozó jövede mek bevallása tárgyában. Az 1902. január 15-ig a tökekamat- és jár. alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallaui l'ötelesTőkekamat és jár.-adó tárgyát mindazon vagyon képezi, mely a föld-, ház- é< kereset adó, valamint a nyilvános számadásra kötele zett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik : képezik jelevSüi : miudazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyaket az ország valamely lakosa a' következő jövedeleinlurrásokból, úgymint: a) bel- vagy küllőidről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adó-levelekre, váltókra, vagy bárminemű kö'vényekre, bel- vagy külföldön kölcsönadott, továbbá hitbizományi, családi s alapítványi tőkékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képpző dologi jogosítványokból : d) külföldön íekv i föld vagy házbirlokokbói ipari, kereskedelmi, s bármi nevezett alatt értendő külföldi ré>zvényekből ; e) az állami vagy f) törvényhatóságok által kibooíájtott, a kütöu törvények által adójBejptg&ég. uedvt..mény'^u nem részesített kötvényokból húz ; végre : g) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszz bálvaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosi olt pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel taka.ékpünztári üzlet van összekötve, utalványok, betétikönyvek és egyéb ketéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümólesözés végeit elhelyezett tőkékből folyó jövedetem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve felmentettek : a) a fentebb említeti magyar államkötvények, b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag bizt sitott tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamat-adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) ós c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tűkék bir.oko ai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamat jövedelem és pedig : a) a ktizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év márezíus ju- ius, sz^p; tember és deczember havánai u olsó napján ; b) a trkésiáett kam itok összegét félévenként, minden óv jan. és julins havának utolsó, napján a kir adóhivatalnak kimuiatni és az ezen Kamatok után járó adót egyidejűleg beuzolgáltatatni, jogosítva vannak azonban arra, hogy azt az adót a kiűzetett, vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatartassék. A tőkt'k ima'-ós járadékadó az adó évet megelőző évben elvezeit kamat ós járadékjövedelem után lévén kivetend , az 1902 évi adóztatás alá az 1901. évben elvezett kam-it (járadék) jövedelem vállandó b\ A tőkekamat és járad?kadó az adóköteles fél állandó tartó.kodási helyen vettetik ki. Mind zon adó?ók, kik a tőkekamatés járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott ssándékból, ai adókötel zettek ós tárgyak összeirasi alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával e követett jöved'ki kihágás miatt az 1883. évi XLIV t czik 100 § a értelmében büutettetnek. Csaba köszég Elöljárói Hirdetmény. A föld és házbirtok után járó általános jövedélmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Altalános jövedelmi pótadó fejében fizetendő. a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak, a földtehermentességi járuléknak 30 százaléka ; b) a ház osztályadó alá eső házbirtokra a f. évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített töld- ós házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulók cimén a folyó évre kivettetett volna, ha a földvagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönn i terhelt ház- és földtulajdonosnak az 1883. XLVI. t.-cz. 13. §-a által az a kedvezmeny adatott, hogy : a) a föld- ós házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelező által is terhelőt kölcsön után az adóév, t megelőző év végéig tény.eg lo nem rótt tőkemaradek egy évi kamaainak 10 százaléka, feltéve, hogy e tőkével kamatok is van nak bekebelezve b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első ós utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után |áró kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLIV. t.-cz. 16. §.) Az a) alat i bekezdésében íoglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamat összeg, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Hu tehát valamely földbirtokos 1893. évi január hóban 100.000 forintot vett fel magán hitelezőnél és ebből ugy nazon évi deczember hó 15-ig 60000 irtot visszafizetett, a levonás alapját az 1899. évr*, az 1898. évi deczember hő végén fennmaradt 40000 forintyni tókemaradék évi kamatjának 10 százaléka lógja képezni. Ez eljárás, azonban csupán az a) alatt bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől, a jelzálog-intézete'-tői felvett törlesztési köles a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis a hitelintézetekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításnál. aa) A bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az öszszeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik ; bb) a kölcsönnek nem a megelőző, hanem a f. évi kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedve, méuye azok a a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán is keletkeztek. (1891. 41,18/. P. M B. 1891. 13. P. K.) ctt megjegyeztetik, hogy ezen, az általános jövedelmi pótadónál szamitásba veendő kamat alatt ^értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az óvi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893: 28,058. P. M. R. 13. P. K.) A vallomás az adóév jan. hó 1—31-ike közi'tti időben adandó be a községi elöljáróságnál, (városi adóhivatalnál) E határidő lejária után és jelesül február hó 15-ig érkező va lomások az 1897. márc. hó 23-áu kelt és a „Pénzügyi Közlöny" 10. számában megjelent 21,275. sz. rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján ós abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháriihatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény ada tik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben emiitett esetek, mert azok az adózók, « kik a kölásön kamatokra vonatkozó vallomások tényállására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék kölcsönt vesznek fel,' jogcsitvák a fel vett kölcsönnek tkvi bekebelez sót igazoló és a bekebelezés megtörténtére következő 30 njtp alatt benyujtandk vallomás alapján a rájok az ez adósság felvéte e előtt kivetett általános jövelelmi pótadó mérvének helyesbitósst az illetékes kir. p. ü. igazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincs tár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekköny vileg be nem kebelezett adósságot val lanak be, az 1883. évi XIIV. t.-cz. 100. szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. B--Csaba, 1901. deczember 25. Csaba város Elöljárói. Egy elegáns utczai bútorozott szoba külön utczai bejárattal azonnal kiadó Békéscsabán, a Kispiacz-tér 1022 sz házban. Törlesztéses kölcsön szilárd anyagból épült bérházakra és szántóföldekre kapható98%árfolyamban. A törlesztési tartani szerint rendezve a félévenkénti törlesztési részlet 100 koronás kölcsön után 10 évi törlesztési tartamnál 6 K. 51 f. 15 „ 5 » 01 „ 4 „ 51 „ 3 „ 93 „ 3 „ 75 „ 3 „ 50 „ 40 „ „ , 3 „ 19 „ Bővebbet: Pless N. könyvnyomdájában Orosházán. 18 23 25 32 n • 7) n n n ArVcrési hirdetmény. A transversális műút békéscsaba— gyulai szakaszán levő Békéscsaba község tulajdonát képező mintegy 100 drb 3—6 méter hosszú, 30 —90 cm. átmérőjű f. évi decz. hó 30-án,hétfőn reggel 9 órakor a helyszínén tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni. Békéscsaba, 1901. deczember 13. Békéscsaba Elöljárói. Lamarche Albert nagykárolyi parket-gyártmányainak lerakatását vakpadlóra vagy aszfaltba rakva, ugyszinte vakpadló-, hajó- s egyéb PADOZATOK elkészítését jótállás és jutányos árak mellett elvállalja Hoffmann István, a Lamarche Albert nagykárolyi parketgyárának magyarországi bizományosa Raktár és iroda BUDAPEST, VII,, Kisfaludy-utca 26- (Nap-n. sarkán), a hol mindig dus parkétkészlet eladásra is tartatik. TELEFON. TELEFON, Deutsch Testvérek B.-Csabán, Fő-tér = ajánlják dúsan felszerelt férfi is női diVat-izUtülfet mint legolcsóbb bevásárlási forrást férfi, női és gyermekcipőkben, kalapok, napernyők, keztyűk, ingek, gallérok, kézelők, utazó-bőröndök, csipkék, Q7ullarfnV férfi és női szabósághoz ÖMlidgU&jaz összes kellékek.